Petőfi Népe, 1973. szeptember (28. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-08 / 210. szám

1973. szeptember 8. • PETŐFI NÉPE • 3 Szemet hunynak a szúrópróbán • Jól megnyugtattak benőn­ket! Ez ötlik fel az olvasóban, akinek kezébe kerül a Kereske­delmi Szemlében megjelent „Áru- beszerzés és minőségvédelem” cí­mű írás. Ebben — a többi kö­zött — azt olvashatjuk: „Nagy a valószínűsége annak, hogy az ellenőrzés nélkül forgalomba ho­zott termékek között is találha­tók nem megfelelő minőségű áruk. amelyek hibátlan, teljes ér­tékű termékként, árengedmény nélkül juthatnak el .a fogyasz­tókhoz”. Hogyan lehetséges ellenőrzés nélkül forgalomba hozni bármi­lyen árut? — kérdezheti az ol­vasó. Az említett cikkben, ekép- pen kap választ: A kereskedelem képtelen a szállított áru minden darabját megvizsgálni. Erre nincs kapcitása. de ez nem is len­ne gazdaságos. A tételes ellenőr­zés aránytalan időveszteséggel és költséggel jár. A vizsgálatok pót­lására hivatott a minőségtanú­sítási rendszer, amikor a gyártó, vagy szállító vállalat szerződés­ben tanúsítja az áru garantált minőségét. A kereskedelmi vállalatnak ér­deke, hogy ellenőrizze a tanúsí­tás helytállóságát és megvizsgálja a termelő által nem tanúsított minőségi jellemzőket is. Erre utal a Központi Gazdasági Döntőbi­zottság elvi határozata, amikor kimondja: a szúrópróbaszerű vizsgálatkor tapasztaltakat a to­vábbi döntés alapjának lehet te­kinteni. Közérthetőbben, ha a minőségi átvételnél kiderül né­hány darab hibája, az egész mennyiséget hibásnak kell, il­letve lehet tekinteni. • Az elvekkel tehát semmi baj, nem úgy a gyakorlattal, ahol a „kell, vagy lehet” ügyében min­dig közérdekű a döntés. Kit nem bosszant a becsapottság érzése, amikor azt tapasztalja, hogy az üzletben egyáltalán nem csodál­koznak a reklamáción, mert tud­ják, hogy hibás árut. adtak el. Csak megpróbálkoztak, hátha si­kerül ..rásózni” az árut valakire, ha már ők is átvették. Ha már átvették ... ?! De miért, hogyan veszik át az árut és ki­nek használnak azzal, ha a hibás árut eladják? Hiszen ezzel jelen­tős hitelrontást követnek el a gyártók és a forgalomba hozók rovására is. • Hogy mire számíthatnak ...?! Bevallva, vagy tagadva, arra, hogy a vevőnek nincs mindig ideje, de türelme sem. hogy visz- szavigye a hibás árut. Ez a san­da számítás sajnos, gyakran be­válik. Egyre több ezért az olyan hely, ahol a boltvezetők szemet hunynak a szúrópróbán kiderí­tett hibák, eladhatatlannak mi­nősített áruk felett. Csak azért, hogy elkerüljék a visszaküldéssel járó adminisztrációt, vagy azért, hogy ne keveredjenek vitába a gyártókkal, szállítókkal. Inkább választják a könnyebb utat, a ve­vő megkárosítását. Pedig ha a kereskedelmi vállalat, vagy az illetékes boltvezető lelkiismerete­sen végezné az áru átvételét és következetesen ..sztornírozná” a meg nem felelő szállítmányt, ak­kor. és csak akkor lehet végét vetni ennek a tarthatatlan kör­forgásnak. ennek a mindenki számára bosszantó helyzetnek, aminek elsősorban mégis csak a vevő látja a kárát. „A vállalati gyakorlatban ma még nemegyszer előfordul, hogy a hibás teljesítés jogkövetkezmé­nyeit a kereskedelmi vállalatok nem érvényesítik kellő követke­zetességgel. Gyakran kedvezőtlen piaci helyzetükre hivatkoznak. Ez a gyakorlat helytelen, mert a megrendelő javára biztosított jo­gi eszközök éppen a kedvezőtlen kereslet-kínálati viszonyokból adódó hátrányos helyzet kiegyen­lítését szolgálják”. • A Kereskedelmi Szemle em­lített cikkéből vett idézet szerint tehát az ipar és kereskedelem között megvan a lehetőség, hogy a társadalmi érdekeknek megfe­lelően ügyeljenek a minőség vé­delmére. Ehhez azonban az el­lenőrzésért. felelős szerveknek az eddigieknél többet kell tenniük. Pálos Miklós Készül Lajosmizse és Bugac új térképe A Budapesti Geodéziai és Térképészeti Vállalat 'kecskemé­ti kirendeltségének dolgozói La- josmizsén és Bugacon végeznek mérési munkát, hogy, jövőre ki­adhassák a két község pontos és új térképét. A kecskeméti mé­rések mintegy 50 százalékával készültek el, jelenleg a Hunyadi­városban dolgoznak a geodéták. A tervek szerint a munkával 1975-re végeznek, 1976-ban pe­dig kiadják a megyeszékhelyről készült legújabb térképet is. Vámellenőrzés a vonaton Ebben az évben a turizmusra a különböző járványok is visszatartó hatással voltak, ennek ellenére Kelebián a határ- állomás forgalma tíz százalékkal növekedett. Nyár végéig ösz- szesen kilencvenegy országból 368 617 személy és 224 833 jár­mű ki- vagy beléptetésére került sor. A forgalomellenőrző pont parancsnokának véleménye szerint az útlevelek kezelése és a vámvizsgálat a követelmények alapján történt. A határőrök és a vámőrök a szükséges ellenőrzéseket a mozgó vonatokon vé­gezték el, így jelentős mértékben sikerült csökkenteni a nem­zetközi vonatok határállomáson való tartózkodási idejét. Az ellenőrzési feladatok gyor­sabb megoldását azonban több tényező nehezíti. A kevés osztá­lyos kocsi és sok utas miatt túl­ságosan zsúfoltak a szerelvények. A vonatok folyosóján, az össze­kötő utakon sok utas tartózko­dik, így az ellenőrző személyek mozgását, munkáját is akadá­lyozzák. Több ki-, vagy belépő személy szabálytalanul vesz részt a ha­tárforgalomban. Ebben az évben is sok útlevelet kellett bevonni devizabűntett miatt. Számos ma­gyar állampolgár — különösen Jugoszláviába utazva — az en­gedélyezett valuta összeg öt, tíz­szeresét vitte magával. A külön­böző jellegű útlevelek alapján beváltható összeget nem veszik igénybe idehaza, hanem a sza­bálytalanul Jugoszláviába vitt fo­rintért dinárt vásárolnak. Pedig a fekete üzletre jócskán ráfizet­nek, mert az IBUSZ-nál a forin­tért 70—80 százalékkal több di­nárt kapnak, mint Jugoszláviá­ban a feketepiacon. Előfordul, hogy az európai szocialista országokba öt évre szóló magán útlevéllel rendel­3Í5*SSS£3f3 f A vasúti kocsik alját is ál kell vizsgálni. A létszám csökkent, a termelékenység nőtt Adatok a mezőgazdasági munkáról Tovább csökken a mezőgazda­ságban foglalkoztatottak száma, miközben a népgazdaságnak ez az ágazata egyenletesen fokozza termelését — mondották a MÉM-ben az MTI munkatársá­nak, a mezőgazdaság munkaügyi •helyzetének alakulásával kap­csolatos kérdésre. A foglalkozta­tottak számának csökkenése azonban már nem olyan mérté­kű, mint a korábbi években, mert például az állami gazdasá­gokban tavaíy ugyanannyian dolgoztak, mint egy évvel ko­rábban, és a termelőszövetkeze­tek állományi létszáma is csak öt százalékkal csökkent egy év alatt. (Nem számítva ide a nyug­díjasokat és a szakmunkásta­nulókat.) Az elmúlt évl’.ez ha­sonlóan, 1973. eddig eltelt hónap­jaiban továbbra is érvényesült ez a kedvező tendencia: a népgaz­daságnak ez az ágazata csökke­nő létszámmal növeli termelését és a hozzájárulását a nemzeti jövedelemhez. Mindent egybe­vetve: a mezőgazdaságban folya­matosan javul a munka termelé­kenysége. (1972-ben a termelé­kenység 6,9 százalékkal nőtt.) Az évekkel ezelőtt még igen rossz munkaerőhelyzetben az utóbbi két-hárorn évben a javu­lás jelei mutatkoztak. A foglal­koztattak képzettségi színvo­nala azonban egyelőre alacso­nyabb, mint a népgazdaság más ágazatiban, és a mezőgazdaságon kezők nem léphetik át a határt, mert nem rendelkeznek kiutazási engedéllyel. Belépésre jelentkező külföldi állampolgárokat pedig leggyakrabban azért kell vissza­utasítani, mert nem rendelkeztek vízummal. Az utasok jelentős ré­sze tájékozatlan, nem tudja, hogy vízumot a Magyarországra belépő vonatokon nem válthatnak. A ha­táron való beváltáskor, vízum­váltásra csak a repülőtéren, vagy a közutakon van lehetőség. S nyilván a visszautasított állam­polgároknak kellemetlen a határ- állomásról visszautazni vízumért a belgrádi magyar követségre. Az útlevélkezelők viszont csak szabályos okmányokat fogadhat­nak el. Több magyar és idegen állam­polgár meghosszabbítja, megha­misítja, vagy tudatlanul szabály­talanná teszi az útlevelét. Külön­böző okok miatt egy-két lapot kitépnek az útlevelükből, vagy az úti okmányt kiállító szemé­lyek által halványan írt adato­kat átírják. Különböző állam­polgárságú személyek hamis út­levelet. vásárolnak és azzal jelent­keznek a határállomáson ki- vagy belépésre. Különösen az arab ál­lampolgárok részéről volt ebben az évben is tapasztalható az útle­vélben írt személyi adatok vegy­szeres, vagy mechanikus törlése. A kelebiai határállomáson egyébként a nyári nagy forga­lom idején — az előző évekhez viszonyítva — lényegesen csök­kent a tiltott módon kísérletező ki- vagy beutazók száma. Gazsó Béla Tóth Ferenc, a kiskunhalasi járási népfrontbizottság titkára a majsai tanács egyik vezetőjével beszélgetett, mikor egy jócs­kán felindult fiatal férfi nyitott rájuk. Szinte reszketett a hangja, mikor előadta panaszát. Hogyne, lenne zaklatott, mikor családi házat épít, és már másod ízben szedetik fel vele az alapokat. Ez bizony nemcsak kényelmetlen, bosszantó helyzet, hanem költséges „mulatság” is. Első benyomásra a kívülálló harmadik személy, aki hasonlóképpen választópolgár, valami régi be- idegzettség folytán, hajlamos rögtön az ügyfél pártjára állni. A HIVATAL packázásaira is gondol. beiül két fő szektor — az álla­mi és a szövetkezeti — között is nagy a különbség. Az állami gaz­daságokban a főbb vezető mun­kakört betöltők kétharmadának egyetemi vagy főiskolai képesí­tése van, ez az arány a mező- gazdasági tsz-ekben mindössze 30 százalék. A szövetkezetek hát­rányban vannak az úgynevezett szakembersűrűség tekintetében is. Az. állami gazdaságokban • 86 hektár termőterület jut egy-egy szakmunkásra'; a tsz-ekben csak­nem 200 hektár. A mezőgazdaságban foglalkoz­tatottak korösszetétele az utóbbi években javult. A nem nyugdí­jas és nem járadékos tsz-tagok egyharmada azonban még min­dig 50 éves vagy ennél idősebb. A nem nyugdíjas és nem jára­dékos tsz-tagok átlagos életkora 42,4 év, az állami gazdaságok­ban 36,5 év. Ami a foglalkoztatottak havi átlagos munkaidejét illeti: egy év alatt 2 százalékkal növeke­dett a munkaidő a tsz-ekben. Az állami nagyüzemekben a havi átlagos munkaidő 1972-ben — az egy évvel korábbihoz képest — 1 százalékkal csökkent. A ter­melőszövetkezetekben a tagok — nem számítva ide a nyugdíjaso­kat — havi átlagos munkaideje 210 óra volt az elmúlt évben, az állami gazdaságok dolgozói egy- egy hónapban átlagosan 207 órát töltöttek munkahelyükön. (MTI) Nem lesz hiány a palackos gázban A szegedi szénhidrogén meden­ce szomszédságában, az egykori sportrepülőtéren automatizált propán-bután palacktöltő üzem épült. Műszaki átadását befejez­ték, s a következő napokban meg­kezdik a próbatermelést. Az épít­kezésre, s a modern gépi beren­dezésre több mint 120 miliió fo­rintot fordítottak. A Dániából importált, körpályás automata töltő gépsor óránként 1200 ház­tartási gázpalackot tölt, mér, el­lenőriz, s szállít a tárolóhelyre. A pb-gázt a szegedi .medence üzemei szolgáltatják, közvetlenül a töltőtelepig kiépített esöye>étéi ken. Csak háztartási palackból két és fél milliót töltenek meg évente, s ezzel 400 000 háztartást, lényegében az egész Délalföldet, Meg az is átfut az agyán, amiről íöbször „hallott” már. Hogy a HIVATAL tervezője azért akadékoskodik, mert az építtető nem vele csináltatta a tervet. Volt ilyen eset? Volt. De tisz­tességtelenség a tények ismere­te híján mindjárt a hivatalos ügyintézőt okolni, elmarasztalni, csak mert az ügyfél — a maga szempontjából érthetően — fel­háborodott. A tervező lelkiismerete Mert könnyen meglehet, hogy a konfliktus legfőbb előidézője ta­lán éppen a kevésbé lelkiismere­tes magántervező, aki bár jól is­meri a rendelkezéseket, nem vi­lágosítja fel a sok esetben egé­szen laikus építtetőt az építke­zésekkel együttjáró előírások kö­telező betartásáról. Hogy pedig nem hivatalnoki szeszélyről, macerálásról, öncé­lú bürokráciáról van szó ilyen esetekben, a kiindulásként szol­gáló majsai ügynél is kiderült. Az állampolgár helyzetét át­érezve, Tóth Ferenc a járási hi­vatal útján is figyelemmel kí­sérte az ügyet. Annál is kézen­fekvőbb volt ez, minthogy ott az építkezésekkel kapcsolatos el­járások fő felelőse Sztahó Ká­roly, aki egyben a járási nép­front alelnöke, s a várospolitikai bizottság vezetője is, A kiskunmajsai eset ürügyén kerestük őt fel tájékoztatásért. A majsai építettő ügye — sajnos — ama tipikus esetek közé tarto­zik, amelyekből mintegy húsz-hu­szonkettő adódik évente a já­rásban. Ez a négy-ötszáz csalá- diház-építést tekintve, körülbe­lül öt százalékos előfordulást je­lent, Mi a „tipikus”? Mi ezeknél a „tipikus/? Több minden; Például. Nem kérnek építési engedélyt. Ha kérnek is. nem várják meg a hatósági közreműködést az alapok kitűzésénél. Mert mi is a törvényes eljá­rás, miután — tegyük fel — el­határoztam. hcgv családi házat építek, s annak megtervezésével megbízok valakit? A tervező tudja — tudnia kell —, hogy a hatóságtól, tanácstól, beépítési előírást kell kérni. Ami ilyeneket foglal magában, hogy például a telek melyik oldalán, előkerttel, vagy utcafrontvonal­ban lehet építeni, de még a padlószintmagasság is benne van. A foglalkoztatott helyi ter­vező mindezt ismeri is. Aztán a helyszínen is tájéko­zódnia kell a tervezőnek a te­rep- s környezeti viszonyokról. Miután a tervet elkészítette, jóváhagyásra be kell azt mutat­nia a magántervezői szakértő ellátják propán-bután gázzal Mélykúti étterem Ráckevén A mélykúti Alkotmány Ter­melőszövetkezet a Ráckevei ÁFÉSZ-szel együttműködve ét­termet nyit a főváros üdülőtele­pén. A ráckevei tanács építi a vendéglőt, az ÁFÉSZ gondosko­dik az üzemben tartásról, a mély­kúti szövetkezet folyamatosan szállítja a bort az új vendéglő részére. bizottságnak. Ha ez megtörtént, kérhető az építési engedély. Sztahó Károly szerint ezt általá­ban a tervezők intézik a kevés­bé jártas építtető nevében. Türelmetlen volt Az alapok kitűzésénél ugyan­csak ott kell lennie a hatósági embernek. . Nos, például a majsai építtető sem az építési engélélyt, sem az utóbbi közreműködést nem várta meg. Kétszer is rossz helyre tűz­ték ki a ház alapját, s természe­tesen, fel kellett szednie. Hogy ez nem „hercehurca”, nem önmagáért való hivatalos „beavatkozás”, arról Sztahó Ká­roly két rajzocska rögtönzésével is meggyőzött bennünket. Ahol a példánkbeli majsai ház épül, új, nagy kiterjedésű negyede ala­kul a nagyközségnek. Ebben az új utcában előkertes házak so­rakoznak. A mondott ház alapját úgy tűzték ki, hogy a fal az ut­ca frontvonalával esett egybe, te­hát ha felépítették volna, meg­bontja az utcaképet, „kilóg” a sorbol. Nem beszélve az élőkért hiányáról. Kunfehértón, az üdülőterületen már földszinti falegyenben levő nyaralót kellett „visszabontania” a tulajdonosnak. Hiába prüszkölt, kötelezték rá. Ö meg „ferdén ’ építtette házát az üdülők sorá­ban, így az egyik sarkával „ki­lógott" a többiek vonalából, el­zárta a bejárási portarészt, és a szomszéd épülettől számított úgynevezett védőtávolságot is megengedhet ellenre szűkítette. Tanyán sem mindegy Fontos" az építési engedély ké­rése, a hatósági közreműködés kivárása tanyák bővítésénél, át­alakításánál is. Ezeknél éppen az egészségesebb lakáskörülmények megteremtése az alap az enge­dély. kiadásához. Lényeges pél­dául az új szoba — szobák — tájolása, azaz, hogy lehetőleg déli-délkeleti fekvésűek legyenek. A kamra, s egyéb helyiség néz­zen inkább északi irányba. Meg­nézi a hatóság azt is, hogy a tanyai építkezés nem gátolja-e a nagyüzemi gazdálkodást. S nem kevésbé elhanyagolhatók a szo­ciális körülmények, a család nagysága — sem. Ahol mondjuk csak ketten vannak, indokolat­lan több szobás tanya építésére kérni engedélyt. Cikkünkkel nem az esetleges hivatali huzavonák, állampolgá­rokkal szemben tanúsított basás- kodások megvédelmezése a cé­lunk. Ahol olyannal találkozunk, jogos az ügyfél haragja és a ki- pellengérezés. De az építési en­gedélyekkel velejáró kötelezettsé­gek betartása, mint a példákból láthattuk, a legszorosabban vett közérdek. Tóth István EZT LÁTTAM A VIT-EN A grimmai búcsúest Eredeti tervünk szerint a VIT után egy-két napot a Rügen- szigeteken töltöttünk volna, de sajnos, erre már nem maradt időnk. E program helyett ugyan­csak meseszép vidéken, Thürin- giában tettünk rövid körutazást. Az Elba egyik mellékfolyóját követve a Saale mentén halad­tunk Weimar, Erfurt felé. Gyö­nyörű vidék. A meredek szer­pentineken, bár szinte lépésben haladva, jó szolgálatot tett az Ikarusz, melynek ablakából ki­nézve csodálatos vidék, hegyek, lankás dombok, hegyi patakok­nak kis nyugalmat adó völgyek, hűsítő fenyvesek tárultak elénk. Mint a mesében tündérország. Nem csoda, hogy a saalfeldi cseppkőbarlang is hasonló jelzőt kapott: Tündérbarlang. A múlt században errefelé ve­zettek a kereskedők útjai, nem azért, mert e vidék ..rétje kövér, sója jó”, hanem mert itt bá­nyászták Szász-Svájc legértéke­sebb palakövét, timsóját. A bá­nya 1846-ig üzemelt. A barlang három szintből áll. A felső emeleten szanatórium működik, asztmát, szívbetegsé­get gyógyítanak. 1931-ben fedez­ték fel az úgynevezett új- és forrásbarlangot, amelynek egyik érdekessége, hogy a kékeszöld cseppkövek között fű. moha, páfrány nő. A 35 méter mélyen levő középső szinten három te­rem található, a kék színű csepp­kövekről elnevezett kékbarlang, a fehér függöny és a terasz. A cseppkövek között magas ás­ványtartalmú patak csörgedezik. A víz vasat. alumíniumot, ar­zént és szulfátot tartalmaz. Sav­álló csöveken a vize egy labo­ratóriumba vezetik, ahol külön­böző kémiai eljárások után pa­lackozzák. A gyógyvízzel első­sorban vérszegénységet gyógyí­tanak. Lementünk a legalsó szintre. Sötétben álltunk. — Most a napfelkeltét látják majd — magyarázta a barlang- vezető, s a reflektor halvány fé­nyében gyönyörű cseppkőváros rajzolódott ki. Mintha egy világ­város cityjének makettjét láttuk volna: felhőkarcolók, terek, utak. Üjabb reflektorkapcsolással hatalmas erdőt láthattunk, más­kor állatfejjé változott a kép, majd a terasz jobb oldalán — újabb megvilágítással — egy nő féltőn karjában tartotta gyerme­két, aztan görcsös mozdulatai szelíddé, nyugalmasabbá változ­tak. Hihetetlennek tűnt, hogy a fény különböző árnyalataival mindig más, új formákat, sőt alakokat lehetett látni a csepp­kőbarlang legcsodálatosabb tera­szán. Elérkezett a grimmai búcsú­est. A tábortűznél a szovjet fia­talok adtak műsort. Harmoni- káztak, énekeltek, aztán hirtelen felénk fordulva intettek, mi is kapcsolódjunk hozzájuk „ma­gyaros módra”. Egviitt énekeltük a Moszkva-parti estéket, a Ká­linkét stb. — Hogy is van az. hogy Jaj cica...? — kérdezték. Három­szor, négyszer is elénekeltük kö­zösen, s természetesen mint min­dig. ezúttal is a szokásos dallal fejeződött be a közös éneklés: Ha jó a kedved énekelj velünk. Ügyességi vetélkedő követke­zett, a német, szovjet, csehszlo­vák és a magyar fiatalok is részt vettek a versenyben. Hajnalban felzúgott az Ika­rusz motorja, elbúcsúztunk egy­mástól. Visszafelé tíz német fia­tal jött velünk. A Kiskunfélegy­házi Vegyipari Gépgyár balato­ni üdülőjében nyaraltak. Augusz­tus 19-én pedig megnézték a Szegedi Szabadtéri Játékok záró előadását, a János vitéz című daljátékot. Bizonyára ők is olyan jól érezték itt magukat, mint mi a 12 napos felejthetetlen kirán­dulás alatt. Tárnái László VÉGE • A fesztiválon hindu lányokkal is találkoztunk. Nem hivatali packázás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom