Petőfi Népe, 1973. szeptember (28. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-07 / 209. szám

1973. szeptember 7. • PETŐFI NEPE • 3 LELEPLEZETT GVORSHAJTÓK Bizonyíték a fényképen « A statisztikai kimutatások szerint a legtöbb közúti szeren­csétlenséget az eszeveszett száguldás, a sebesség bűvölete, a gyorshajtás okozza. A számok tanúsítják: ez év első felében a megyében történt szerencsétlenségeknek mintegy harmada gyorshajtásból származott, s még ennél is megdöbbentőbb, hogy a halálos kimenetelű baleseteknek több mint felét a ma­guknak parancsolni nem tudó; őrült módjára vágtázó jármű­vezetők követték el. A szigorú büntetések, a vezetői engedé­lyek hosszabb-rövidebb időre való bevonása csupán mérsékel­te, de nem szüntette meg ezt az igen súlyos baleseti veszélyt. A közelmúltban munkába állított radar sebességmérő és fény­képező berendezés, a Traffipax alig győzi a munkát, ugyanis akárhol telepítik le, állítják üzembe, néhány óra alatt százával készíti a felvételeket a szabálysértőkről. A napokban egy ilyen ellenőr­zésen vettünk részt, s bár a rendőrjárőr nem állította le a járműveket, a fényképekről szer­zett adatokhoz szeretnénk némi kommentárt fűzni. Az ÖB 10—79 50 kilométert. Juhász Sándornak ez a sebességtúllépés sok pén­zébe fog kerülni. * Kecskemét határában a 44-es számú úton, amely a megyeszék­helyt köti össze Békéscsabává}, többek által is kifogásolt hely­zettel találja magát szemben a gépkocsivezető. A. régi KRESZ- ben meghatározott „lakott terü­let” lényegében megszűnik, de a módosított KRESZ által előírt, a lakott terület végét jelző táblát sem látja, nem is láthatja a jár­művezető. A rendelkezés értel­mében a sebességkorlátozás mind­addig tart, amíg a lakott terület végét jelző táblát el nem hagy­ják. Nos, az IT 47—90 forgalmi rendszámú személygépkocsi ve­zetője, Hódi Gyula Budapest, XX., Zeller utca 13. szám alatti lakos feltehetően nem ismeri a közlekedésrendészeti szabályokat, forgalmi rendszámú motorkerék­pár tulajdonosa Juhász Sándor, Sarkad, Diófás utca 39. szám alatti lakos 96 kilométeres sebes­séggel hajtott — mint ezt a ké­pen is látjuk — Baja belterületén. A motorkerékpár, mint köztudott, rendkívül labilis jármű, s a la­kott területen váratlan helyzetek adódhatnak, felbukkanhat egy gyalogos, egy kerékpáros, s ilyen esetekben a, fékezéskor a motor- kerékpár tarolásával, borulásával is számolni kell. Ezért, a közle­kedés biztonságáért rendelkezik úgy a KRESZ, hogy a motorke­rékpár lakott területen belüli se­bessége nem haladhatja meg az mert 102 kilométeres sebességgel hajtotta Zsiguliját. A szabálysér­tési hatóság — amely a fénykép alapján bizonyítottnak veszi a szabálysértést — bizonyára sú­lyos büntetést szab ki rá, s Hódi Gyula, ha másból nem, de ebből megtanulja, milyen sebességgel kell közlekednie lakott területen .belül. * Sajnos, nemcsak a magán-, le időközönként a hivatásos gépko­csivezetők is elfeledkeznek a szabályokról, s durván megsértik az előírásokat. A képen-" látható tehergépkocsi „csak” 21 kilomé­terrel lépte túl a megengedett se­bességet. Ha ilyenkor megkérdez­nénk a gépkocsivezetőt, azt vá­laszolná, sietni kellett, holott minden sofőr tudja, az ország­úton nem lehet „sietni”. A Tex- tilnagykereskedelmi Vállalat te­hergépkocsi-vezetője megkapja a méltó „elismerést”, de a gépkocsi- előadót sem dicséri majd meg e bizonyíték láttán a vállalat veze­tősége. * A gyorsaság nem boszorkány­ság, tartja a szóiásmondás. A gépkocsivezetők körében ez a mondás kissé módosult : a bolond is tudja nyomni a gázt. S ez így igaz! Sokkal nehezebb, de min­denképpen érdemesebb a szabá­lyok előírása szerint közlekedni, mert nemcsak a Traffipax fény­képe utáni felelősségrevonástól kell tartani, hanem a baileset okozásától is. Gémes Gábor Jogi tanácsok TARTHAT E BIRTOKÁBAN VAGY TULAJDONÁBAN MAGÁNSZEMÉLY mezögazdasAgi MUNKAGÉPET. VAGY TRAKTORT Többször vitás volt a címben feltett kérdés, de nem intézhet­jük el olyan röviden, vagyis a rendeletben foglaltaknak megfe­lelően azzal, hogy igen, tartha­tott ez év június 30. napjáig. Mivel azonban a mezőgazdasági szakszövetkezet tagja mezőgazda- sági munkagépét továbbra is üze­meltetheti — feltéve, ha a szak- szövetkezettel erre vonatkozóan megállapodást köt — szükséges a kérdéssel részletesebben foglal­kozni. Tehát az olyan személy, aki­nek nagy teljesítményű munkagé­pe van, a szakszövetkezettel kö­tött megállapodás szerint tovább­ra is üzemeltetheti. Ha ilyen megállapodást nem köt, vagy er­re nincs módja, a gépet csak úgy hasznosíthatja, ha közös üzemel­tetéssel átadja mezőgazdasági (halászati) termelőszövetkezetnek, vagy ilyen célra létrehozott szak­csoportnak, ÁFÉSZ-nak közös üzemeltetésre. Magánszemély saját célra kerti traktort" üzemben tarthat, és az­zal legfeljebb 1000 kg hasznos teherbírású pótkocsit vontathat. Kerti traktorral fuvarozást és mezőgazdasági bérmunkát azon­ban nem végezhet. Az előbb említettük, hogy kö­zös üzemeltetésre átadhatók a nagy gépek, ha az ilyen munka­géppel rendelkező személy lega­lább kilenc más olyan személy- lyel alakít ilyen csoportot, aki a gépi munkát igényli. Ennek szükségessége ott és akkor me­rülhet fel, ha az igényeket a termelőszövetkezetek, az állami gazdaságok nem tudják kielégí-- teni. Ilyen szakcsoport az említett valamilyen szerv, szövetkezet keretében alakulhat. A rendelkezés tisztázta a ker­ti traktor fogalmát is. Kerti trak­tor: a legfeljebb 15 lóerős tel­jesítményű, illetőleg legfeljebb 1100 kg önsúlyú, és önerejéből óránként 20 km-nél nagyobb se­bességgel haladni nem képes ön­járó mezőgazdasági munkaeszköz. Dr. M. J. Megkezdődött az őszi halászat Bács-Kiskun tógazdaságaiban Ismerd meg hazádat- hét végén q-'rTA, .ífl&t -JA Az egészségügyi elkülönítés idejére táppénz jár Megkezdődött az őszi lehalászás Bács-Kiskun me­gye tógazdaságaiban. Á tavakon kívül a nyílt vi­zeken — a Tiszán és a Dunán — is húzzák a há­lókat a halászok. A zsákmányszerzés lehetőségét zavarja a Duna tartósan alacsony vízállása, amely­ben szinte pang a halélet. A Tiszán, a kiskörei víz­lépcső üzembe helyezése óta javulnak ugyan a ha­lászati feltételek, de a folyamatos, biztonságos áru­termeléshez nem elegendők. Az intenzív halgaz­dálkodáshoz a zártrendszerű tavak, holtágak nyúj­tanak lehetőséget. A szakszerű murika eredménye, hogy ezekben a vizekben egészséges a tenyészállo- mány, s kielégítő az áruhalfogás. A tervek szerint mintegy havan vagon halat húznak partra. Megfe­lelően bővült a választék is. A tükörpontyon kívül amur, busa és angolna kerül piacra. Az IBUSZ kecskeméti kiren­deltségén egyre több üzemi, gyá­ri, vállalati kollektíva jelentke­zik, s kéri 1—2. esetenként 3 na­pos hétvégi túra megszervezését. Az elmúlt hét végén Kecskemét­ről összesen 8 csoport — csaknem négyszázan — indult a Zemplén hegységbe, Sopronba, és környé­kére. Budapestre és Aggtelekre. Néhány túraszervező éves prog­ramját úgy alakította ki, hogy aki minden kiránduláson részt vesz. hazánk valamennyi tájegy­ségével megismerkedhessen. A társadalombiztosítási rendelkezések értelmében az a dolgozó, akit közegészségügyi okból hatósági­lag elkülönítenék, az elkülönítés időtartamara — ha a zárlat idején keresetvesztesége van — táp­pénzre jogosult. Ez az intézkedés természtesen vo­natkozik azokra az Olaszországból kolera védőoltás nélkül hazatértek részére is, akiket megfigyelőállo­másokon helyeznek el. Ezek a dolgozók — a meg­figyelőállomás igazolása alapján — 65—75 százalé­kos nem kórházi táppénzben részesülnek. A táp­pénzt a dolgozónak a munkahelyén működő társa­dalombiztosítási kifizetőhelyen, illetve ha ilyen ki- fizetőhely nincs, akkor az illetékes társadalombiz­tosítási igazgatóságnál, kirendeltségnél kell igé­nyelnie. (MTI) PÁRTSZERVEZÉS — PÁRTIRÁN YÍT ÁS Gondolatcsere és döntés Társadalmunkban a politikai döntések előkészítésének és végrehajtásának lényeges mozzanatait és állomásait végigkí­séri a vezetésnek a tömegekkel való termékeny gondolatcseré­je. Attól függően, hogy az adott helyzetben ez a gondolatcsere a döntés előkészítését vagy a végrehajtását hivatott-e elsősor­ban segíteni, — a vélemények mozgásának egyik vagy másik iránya kerül előtérbe, válik dominánssá. 0 A döntések előkészítésének időszakában, főként a „mit te­gyünk?” kérdése köré összponto­sul a gondolatcsere. A teendők fő irányának és legfontosabb célkitűzéseinek kialakítása köz­ben egymáshoz közelíti a veze­tés és a tömegek szemléletét, hogy a döntés a „fent” és a „lent” nézeteit egyaránt magába foglaló, széles körű társadalmi tapasztalatra támaszkodva fogal­mazódjék meg. Csak az ilyen politikai döntés lehet a tömegek cselekvésének optimális munka- programja. Ezzel kapcsolatban hadd emlé­keztessünk a Központi Bizottság 1972. novemberi ülése előtt le­zajlott gondolatcserére. A veze­tés és a tömegek akkor határo­zottan és egybehangzóan igényel­ték a párt politikai irányító-, ellenőrző- és szervezőfunkció­jának erősítését, e tevékenység módszereinek továbbfejlesztését. Helyeselték a párt kezdeményez­te és képviselte, nagy horderejű intézkedéseket, amelyek összessé­gükben, fejlődésünk szocialista irányának biztosítását szolgálták. Közös igényként fogalmazódott meg az eszmecserében az is, hogy a társadalom minden szfé­rájában érvényesüljön követke­zetesebben a marxista—leninista politika elsődlegességének elve. A vezetés és a tömegek egyaránt szorgalmazták a munkásosztály társadalmi vezető szerepének és szövetségi politikájának erősíté­sét, a marxista—leninista eszmék hegemóniájának biztosítását a társadalom szellemi folyamatai­ban. Együttesen szorgalmazták az anyagi és erkölcsi ösztönzés össz­hangjának, a magasabbrendű érdekkategóriák elsődlegességé­nek elvszerűbb érvényesítését. Közös nézetként kristályosodott ki, hogy az értékarányos árrend­szert csak a lehetőségekkel és politikai célkitűzésekkel össz­hangban, fokozatosan lehet érvé­nyesíteni. Lent és fent, egyaránt sürgősen szükségesnek ítélték az állami nagyüzemi munkások ke­resetében mutatkozó viszonylagos lemaradás érdemleges korrekció­ját. <■* - .....K~ A végső következtetések a Központi Bizottság 1972 novem­beri döntéseiben megfogalmazód­tak. Egyértelműen pozitív poli­tikai visszhangjuk ismételten bi­zonyítja, hogy a tömegek magu­kénak érzik azt a politikai dön­tést, amelynek kidolgozásához önmaguk is hozzájárultak. 0 A kedvező fogadtatás nem a gondolatcsere megszakadását jelenti, hanem új szakaszának kezdetét. A végrehajtás folyama­tában ez főként arra irányul, hogy az emberek megértsék és helyesen értelmezzék a döntés lényegét, és pontosan tudják, ho­gyan cselekedjenek. Ezért a gon­dolatcsere jellegzetes oldala á tömegek tájékoztatása és meg­győzése a „hogyan”-ról. A kettő között szoros összefüggés van. Egyfelől, a meggyőzés kiinduló­pontja az érdemi tájékoztatás, másfelől a meggyőzés elmélyíti a tájékoztatást, segít meglátni a mé­lyebb kapcsolatokat. A meggyő­zés továbbá feltárja és érthetővé teszi a jelenségek mögött reáli­san érvényesülő, a döntést befo­lyásoló, de a tömegek előtt addig kevésbé nyilvánvaló összefüggé­seket. 0 Ugyanakkor a meggyőzés úgy szól konkréten az érdekel­tekhez és érintettekhez, hogy feltárja nemcsak objektív, ha­nem személyes érdekeltségüket, s ugyanakkor kiváltja belső kész­ségüket és elhatározásukat. A meggyőzés egyben lelkiismereti ösztönzést ad a tömegcselekvés munkaprogramja — más szóval: a politikai döntés — megvalósí­tásában való személyes részvé­telre! A gondolatcserének ez az oldala és szakasza nemcsak igényli, hanem egyúttal fejleszti is az emberek önálló gondolko­dását. A tájékoztatás és meg­győzés alakítja a gondolatokat, irányítja és fejleszti a közgon­dolkodás szocialista elemeit, kor­rigálja nem-szocialista vonásait, erősíti a tömegek tulajdonosi szemléletét, és nem azonosítható a „szájbarágóssal*! A politikai döntések végrehaj­tásának elkerülhetetlen velejárói a „menetközbeni” korrekciók. A politikai döntést eredeti és egye­di módon lehet helyesen alkal­mazni az adott helyi viszonyok­ra. Az adaptálás és értelmezés azonban egyben az eredeti dön­tés torzulásainak forrása is le­het. Ezeket szükséges módosíta­ni, hozzáigazítva az alkalma­zást a döntés ejredeti értelméhez és lényegéhez. Továbbá: a poli­tikai döntés mindig az adott valóság megváltoztatását célozza. 0 A politikai vezetés és a tö­megek termékeny' gondolatcseré­je az egymás iránt táplált, köl­csönösen megújuló bizalom egyik kiapadhatatlan forrása. Pártunk ezért tartja elsőrendű jelentősé­gűnek, hogy nagy gonddal fej­lessze azokat a tömegkommuni­kációs eszközöket, módszereket és csatornákat, amelyek segítsé­gével egyfelől a vezetés napra­készen érzi, tapintja a közvéle­mény-közhangulat áramlását, másfelől a tömegek megismerhe­tik, figyelemmel kísérhetik a ve­zetés céljait, törekvéseit. Dönlés előtt érdemben hozzájárulhatnak annak kidolgozásához, döntés után pedig a tömegcselekvés munkaprogramjának végrehajtá­EZT LÁTTAM A VIT-EN Nagyüzem az Alexen Augusztus 3. Berlin külvárosa. Földszintes, egyemeletes házak, a sarki bolt előtt kezükben egy- egy üveg Hell sörrel férfiak be­szélgetnek. Az utcák kihaltak, a rekkenő hőségben néhány gyerek játszik az útmenti árok szélén. Újságpapírt sodor a szél, utána kapok, több tízezres tömegről ír. Ma különösen nagy a forgalom az Alexen. Ériek Honecker látogatá­sára készülnek. Felnézek, két ház közé feszített transzparens felira­ta köszönti a fesztivál résztvevőit. Ez lenne Berlin, a fesztiválvá­ros? — csodálkozom, amint az autóbuszunkat a parkolóhelyen hagyva elindultunk a girbe-görbe kis utcákon. Száz-kétszáz métert gyalogolhattunk, amikor széles mozdulatokkal integető egyenru­hás fiatalokat pillantottunk meg. Grimmai barátaink iöttek elénk... — Innen néhány kilométernyi­re van a schönefeldi repülőtér — magyarázták, s mi kissé csaló­dottan néztünk körül a végelát­hatatlan pusztaságon. Keskeny földúton, gödröket, homokbucká­kat kerülgetve igyekeztünk az S—Bahn állomás felé. Egy kis hídon mentünk keresztül, alat­tunk a négy sávos autósztrádán robogtak a gépkocsik. Weltfestspiele. Berlin. Weltfest- spiele. Berin — olvastuk lépten- nyomon az S-Bahn állomás kör­nyékén. Nemsokára megérkezett a piros színű S-Bahn. amely hat állomáson keresztül — fél órás út — röpített bennünket Berlin szí­vébe. — Nézzétek! — kiáltottunk fel egyszerre, amint megpillantottuk az Alexanderplatzot. Fényképező­gépek kattantak, filmfelvevőgé­pek örökítették meg á felejthetet­len látvánvt: zászlók, forgó transzparensek, neon feliratok, színes léggömbök, s a felhőkar­colók között több tízezres - tö­meg ... Ettől kezdve óráknak tűnt mire az állomásra érkeztünk, ahonnan már csak öt percnyi já­rásra volt a-r híres világóra. Délután négyre beszéltük meg a találkozót, addig szétoszlott a csoportunk... Itt vagyunk Berlin szívében, a fesztivál központjában. Csőszi Sanyival jártuk be a Hotel Stadt Berlin, a Hotel Berolina, a tv- torony környékét. A 30 fokos ká­nikulában csábító volt a tornyos szökőkútban lubickoló farmer­nadrágos félmeztelen srácok lát­ványa. de beértük azzal, hogy a többiekhez hasonlóan levetettük cipőnket, s „stílszerűen” mezítláb sétáltunk a nagy forgalomban. — Ungarn? — mutatott KISZ- jelvényünkre két német lány, s máris nyújtották kendőjüket, ír­juk alá. Ezen ne múljon — gon­doltuk az első aláírások után, de amikor már a százvalahányadik autogramkérő állított meg ben­nünket. szívesen tovább álltunk volna. Közben persze a mi VIT- kendőnkön is gyűltek az aláírá­sok. Hosszú sor állt a fehér tó­gaszerű ruhába öltözött bangla­desi fiatalember előtt aláírásért, mi is besoroltunk. A bajúszos fiatalember jókedvűen énekelt, s közben megállás nélkül írt a kendőkre: olvashatatlan aláírás, alatta nagy betűkkel BANGLA­DES. Útközben megállítottunk egy néger fiatal lányt is. aki mikor megtudta, hogy magyarok va­gyunk. kitörő örömmel nyújtotta kezét, mondván. Afrikában az egyik közeli ismerőse a budapesti orvoskaron végezte az egyetemet. Budapest. Budapest — kiáltott, s kendőnkre kanvarította a nevét. A Brandenbrugi kapu felől a VIT-induló dallamait hallottuk. A széles úton kis csoport közele­dett. Elől. piros szoknyácskában, mellényben két pöttömnyi szőke kislány egy kocsit húzott, melyen jókora játékmackó ült. Mögöttük 20—25 tagú óvodás fúvószene­kar haladt. A csöppségek olyan tisztán, szépen játszották a VÍT- indulót, hogy vastaps kísérte a felvonulásukat. öt-hat személygépkocsi robo­gott végig az Alex melletti úton. Mindenki odafigyelt, hisz itt nem lehetett közlekedni, az utakat le­zárták. Mint később vhegtudtuk, a kivétel oka: 15 német ifjú pár VIT-esküvőn fogadott egymásnak örök hűséget.... Délután a Plänterwaldi-i ifjú­sági parkba látogattunk el. Hul­lámvasút száguldott, körhinta rö­pítette a fiatalokat fél márkáért lovagolni lehetett sorban álltak a go-kart pálya előtt, durrogták a puskák a céllövöldékben, sátrak­ban árusították a grill csirkét, sört. narancsitalt. Igazi vásári hangulat, mégis több volt ennél. A go-kartban volt egy szabad hely. mellém ült egy japán fiú. autóztunk. Amott a büfé előtt vietnami fiatalokko- cintottak a német lányokkal, fiúkkal. A hajóhinta előtt vára­kozva tüzet kértem egy fiatalem­bertől. megkérdezte, tudok-e an­golul, nem baj, hogy nem, meg­kínált egy cigarettával. ‘ Lőve story — mondtam egy gitáros fiú­nak. s máris játszotta a jól is­mert dalt. Egyre többen gyűltek körénk, egyre többen énekeltünk együtt. — S miiven emlékezetes, mi­lyen jó volt ez így! Tárnái László 0 Baloldalt: Nagyüzem az Alexander- nlatzon. 0 Jobboldalt: Budapest, Budapest — kiál­totta a né­ger lány, s kendőnkre kanyaritotta a nevét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom