Petőfi Népe, 1973. szeptember (28. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-07 / 209. szám

a ^ Várható időjárás ma estig: általában kevés felhő, száraz meleg Idő. Éjszaka gyenge, napközben élénkebb változó irányú szél. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: 12—17, legmagasabb nappali hőmérséklet 27—33 fok között. (MTI) IDŐJÁRÁS Magyar—lengyel SZEPTEMBERI KÁNIKULA Diákok a gyümölcsösben tárgyalások VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXVIII. évf., 209. számAá‘8: 90 fillér 1973. szeptember 7., péntek A hivatalos baráti látogatáson Lengyelországban tartózkodó Pé­ter János külügyminiszter csü­törtökön reggel Varsóból egyna­pos vidéki körútra indult. Űtjára elkísérte S. Trepczynski külügy­miniszter-helyettes és Németi József, hazánk varsói nagyköve­te is. A programban a Pulawy Nit­rogén Művek, a lulbini „Lub- gal” Ruhagyár, a majdaneki hit­lerista koncentrációs tábor em­lékmúzeuma és a Visztula-parti festői szépségű Kazimierz vá­roska meglátogatása szerepelt. Az 1966-ban üzembe helyezett és azóta folyamatosan tovább fejlesztett Pulawy Nitrogén Mű­vek nemcsak Lengyelország, ha­nem egész Európa legnagyobb ilyen jellegű üzeme. Lublin egyebek között Debrecen testvér- városaként ismert, s a „Lubgal” szoros kapcsolatot tart fenn a Debreceni Ruhagyárral. Külügyminiszterünk és kísére­te az estét és az éjszakát Kazi- mierzben töltötte és ma reggel tért vissza Varsóba, ahol folyta­tódnak a magyar—lengyel tár­gyalások. Szimferopol testvérvárosi küldöttség Kecskeméten Szerdán az esti órákban kedves vendégeket foga­dott a megyeszékhely. Antonyina Akimovna Vatle- céva, a szimferopoli városi pártbizottság titkárának vezetésével négytagú küldöttség érkezett Kecske­métre a hagyományos testvéri kapcsolatok szélesí­tése, fejlesztése, valamint a pártpolitikai munka és a városfejlesztés tapasztalataival való ismerkedés célzatával. A testvérvárosi delegációt — melynek tagjai: K. N. Szolncev, Szimferopol Kijev kerületi pártbizott­ságának titkára^ L. 1. Kuzmin, a Szimferopol Váro­si Tanács városgazdálkodási osztályvezetője és N. D. Bukovszkaja, a Szovjetunió 50. évfordulójáról elnevezett szimferopoli televíziógyár ifjú szerelőnője — tegnap délelőtt a városi pártbizottságon fogadta Szabó Lajos, a városi pártbizottság első titkána és dr. Kőrös Gáspár, a városi tanács elnöke. A szívélyes fogadtatás után Szabó Lajos, a városi pártbi­zottság mun­kájáról és a megyeszékhely politikai életé­ről tájékoztat­ta a küldöttsé­get, melynek tagjai eközben számos kérdés feltevésével ad­ták tanúj elét őszinte érdek­lődésüknek. Majd — mint­egy viszonzásul — Vatleceva elvtársnő adott áttekintést a szimferopoli városi pártbi­zottságot, s általában a Krím- terület székhelyét foglalkoztató legfontosabb törekvésekről, érint­ve az elért eredményeket is. Vé­gezetül tolmácsolta Szimferopol párt- és tanácsi vezetőinek, s a város dolgozóinak Kecskemét la­kosságának szóló testvéri jókí­vánságait, forró üdvözletét. A tegnapi további programjuk keretében a Kecskeméti Ba­romfifeldolgozó Vállalat üzemé­ben tettek látogatást a küldött­ség tagjai dr. Mező Mihály vá­rosi tanácselnök-helyettes társa­ságában. Itt Forgács György igazgatóhelyettes, és Kállai Ár- pádné, a vállalat párttitkára, Kecskemét országgyűlési képvi­selője köszöntötték a vendége­ket, akik üzemlátogatás kereté­ben ismerkedtek a vállalat dol­gozóival és munkájukkal. Ezután Katona József szülőhá­Nyár végi kánikula, szeptemberi búcsúzó egyesek szerint vénasszonyok nyara ... Mind­egy hogyan nevezzük, annyi bizonyos hogy az utóbbi években nem volt ekkora hőség szep­tember elején. S mivel júliusban, augusztus­ban igen gyakran emelkedett harminc fok fö­lé a hőmérő higanyszála, ez a mostani ráadás az üdülések, strandolások, kirándulások után nehezen viselhető el. A következő napokban jelentő­sebb időjárás-változásra nem szá­míthatunk. Mint azt dr. Szilágyi Tibor, a Kecskeméti Agrome­teorológiai Obszervatórium veze­tője mondta, a szeptember eleji hőség nem rendkívüli eset, ilyen már többször előfordult. Míg szerdán délben 31,8 fokig emel­kedett a hőmérő higanyszála — a bugaci homokon ugyanekkor 33 fokot mértek —, tegnap csaknem 33 fok volt a legmagasabb hő­mérséklet. A csapadékról készült grafikon viszont azt mutatja, hogy az át­laghoz viszonyítva az idén nyá­ron 120 milliméterrel kevesebb eső esett. Augusztusban például csupán 20,6 milliméternyi csapa­dék volt. Az obszervatórium ve­zetője érdekességként megjegyez­te, 1901 óta előfordult már, hogy augusztus 3-a után 60. illetve augusztus 29-e után 133 napig kellett várni 7 milliméteres eső­re. Nagy problémát jelentene a mezőgazdaságnak, ha ez az idén is megismétlődne. Tegnap 10 órakor az obszerva­tórium fedett hőmérőházainak műszerei több mint 28 fokot mu­tattak. Ekkorra már a kecskeméti Béke Termelőszövetkezet gyü­mölcsöseinek drótkerítésein sora­koztak a tréningfelsők, tarka blú­zok, kendők. Tulajdonosaik _ a kecskeméti Bányai Júlia Gimn'á1- zium tanulói pedig ötpercenként nyúltak a vizeskanna után... Tegnap reggel kezdődött ugyan­is a középiskolások őszi társadal­mi munkája. A „bányais” diákok az iskola előtt negyed nyolckor szálltak fel a termelőszövetkezet tehergépkocsijaira. Több mint kétszázan indultak almát szedni. A többiek — ugVo-"*-3k kétszáz- valahányan — a Kecskeméti Kon­zervgyárban dolgoznak eey hétig. A Béke Termelőszövetkezetnek segítő lányok, fiúk reggel 8-tól zát, a Muraközy-emlékszobát te­kintették meg a vendégek. Majd a Közép-magyarországi Pince- gazdaság Vállalathoz vezetett út­juk, ahol Bajzák Béla igazgató adott tájékoztatót. Szimferopol küldöttsége ma a Gépipari és Automatizálási Fő­iskolán, a Kecskeméti Konzerv­gyárban és a Fémmunkás Vál­lalatnál tesz látogatást. délután 2-ig szedik az almát. Egy-egy diáknak hat óra alatt 10 ládát kell megtölteni almával. Már az első nap jól haladt a munka. Mohai Ágnes és Józsa Ildikó első osztályos tanulók pél­dául két óra alatt 12 ládányi al­mát szedtek együtt. T. L. Mohai Agnes és Józsa Ildikó a hőség ellenére is gyorsan halad az almaszedéssel. Magyar és román szőlészek kapcsolatai • Boronkay Józsefné, az obszervatórinm munka­társa, a talaj hőmérsékletét állapítja meg. • A jövő évi épitőtáborozáshoz jó „edzés” ez a társadalmi munka — mondja az első osztályos Nagy Rita. (Pásztor Zoltán felvételei.) A megyei tanács és az SZMT vezetőinek megbeszélései A magyar—román szőlészeti és borászati együttműködési megál­lapodás alapján a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, valamint az Állami Gazdaságok Országos Központja vendégeként hazánkban tartózkodik László Gyula, a Román Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet 'igazga­tója. A kiváló szakember ország­járó körútja során négy napig a megyében tartózkodott. A megye állami gazdaságaiban tanulmá­nyozta a szőilőművelési módsze­reket, a borászati technológiát. Csütörtökön Kecskeméten a me­gyei tanács épületében Gádor József, a vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának veze­tője fogadta a vendéget. Megvi­tatták a tapasztalatokat és a to­vábbi együttműködés lehetőségeit. Ez utóbbiról tájékoztatást kér­tünk a kiváló román szakember­től. — Nyolc évvel ezelőtt jártam Magyarországon hasonló célból. — mondotta László Gyula. — Rendkívül nagy fejlődést tapasz­taltam mostani utam során. Mi­kor előzőleg itt jártam, még vita folyt a művelési módokról, s főleg a gépesítés gondjai szere­pelték napirenden. Ma már a legkorszerűbb művelési módsze­rekkel találkoztam, a növényvé­delmet több gazdaságban heli­kopterrel oldják meg. Sokat fej­lődött a borászati technológia is. Ez utóbbinak is köszönhetően az alföldi homoki borok élvonalba kerültek. Számos nemzetközi bor­versenyen részt vettem a zsűri munkájában és tapasztaltam, hogy ezek a borok egyre több elismerést nyernek. Befejezésül elmondta: megálla­podás született arra, hogy rend­szeresebbé teszik a magyar és a román szakemberek kölcsönös lá­togatásait. Jövőre tíztagú szak- bizottság látogat hazánkba, töb­bek között az alföldi borvidékre. Ezt követően magyar szakembe­rek látogatnak el a román borvi­dékekre. K. S. Csütörtökön délután a szak- szervezetek megyei tanácsának székházában dr. Gajdócsi István­nak, a megyei tanács elnökének, és Borsodi Györgynek, az SZMT vezető titkárának vezetésével megbeszélést tartottak a két szerv képviselői. Áttekintették a me­gye IV. ötéves tervének végre­hajtása során nyert eddigi ta­pasztalatokat, majd meghatároz­ták: mit tesz a megyei tanács és az SZMT a lakossági ellátás, a bérből és fizetésből élők élet- és munkakörülményeinek javításá­ért, a felnőttoktatás, valamint az ipar továbbfejlesztéséért. Szb-titkárok tanácskozása Az Építő-, Fa- és Építőanyag- ipari Dolgozók Szakszervezetének Bács-Kiskun megyei Bizottsága tegnap kétnapos értekezletre hív­ta össze a hozzá tartozó vállala­tok szakszervezeti bizottságainak titkárait. A szervezeti kérdéseken kívül elemzik a vállalatok gaz­dasági eredményeit az szb-k és a vállalatvezetés együttműködé­sét, megvitatják, milyen segítsé­get nyújtanak a szakszervezetek a vállalatok V. ötéves tervének előkészítéséhez. # Megbeszélés a megyei tanács osztályvezetőjénél. Balról a második László Gyula. (Tóth Sándor (elvétele) • • Öntözésre várnak az őszi vetések A szeptemberi kánikula ismét sürgető feladattá teszi a szántó­földi növények öntözését. Az Or­szágos Vízügyi Hivataltól kapott tájékoztatás szerint a nagyüzemi gazdaságok augusztus végéig 287 ezer hektárnyi területet ön­töztek meg, 16 ezer hektárral többet, mint a múlt év azonos időszakában. Ez a növekedés mégsem adhat megnyugvásra okot, hiszen a rendelkezésre álló öntözési kapa­citásnak még a 75 százalékát sem használták ki. Kétségtelen, hogy áprilisban és júniusban akadtak már olyan területek is. amelyeken a sok évi átlagnál több volt az eső, de az időjárás­nak még így is nagy a hátralé­ka, nem pótolta több éves csa­padékadósságát. A legközelebbi fontos felada­tok közé tartozik az új telepíté­sű pillangós növények, a másod­vetések és az őszi gabonavetések öntözése. Az őszieknél különösen célszerű, ha az öntözőberendezé­seket az első vízpótlás után nem bontják széjjel, hanem készen­létben hagyják a földön, hogy 5—6 naponként, vagy hetenként megismételjék a talaj 10—15 cen­timéteres magágyának öntözését, amikor pedig kikelt a mag, az utolsó, legnagyobb vízadaggal 40—50 centiméter mélyen áztas­sák át a talajt, hogy hosszú idő­re tartalékolják a nedvességet. A kelesztő és a tartalékoló öntözés­sel rohamosan erőre kap a nö­vény, s kedvező eséllyel vészel­heti át a tél viszontagságait. A vízügyi igazgatóságok jelzé­sei szerint a nagy folyók viszony­lag sekély vízszintjének ellenére is elegendő öntözővíz áll a gaz­daságok rendelkezésére. Hama­rosan hozzájuthatnak a gazdasá­gok ahhoz a vízhez is, amelyet eddig a rizstelepek vízpótlására adtak. Jogi tanácsok 3. oldal Leleplezett gyorshajtók 3. oldal Bácsborsód határőrközség 4. oldal Nyugdíjban 5. oldal Filmjegyzet 5. oldal Sport 7. oldal

Next

/
Oldalképek
Tartalom