Petőfi Népe, 1973. szeptember (28. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-01 / 204. szám

4 ® PETŐFI NÉPE • 1973. szeptember 1.

0,1 százalék és ami mögötte van

VéKh Páltól, az SZMT Társadalombiztosítási Bizottságának elnökétől arról kertünk rövid tájékoztatást, miként alakultak a társadalombiztosítási szolgáltatások megyénkben. 19*3 első félévében.

Elmondotta, hogy az e szolgáltatáson növelésére tett intézkedések folytán ez év első felében 21,2 milliárd forint volt az országos társadalombiztosítási kiadás; 16 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A megyei kiadás 15,9 százalékkal nőtt, és 779 millió forintot tett ki. 1972 első felében ez az összeg 672 miliő volt.

Míg országosan 9 százalékkal. megyénkben 8,6 százalékkal emelkedtek a táppénzes kiadások.

1238 937-re rúgott nálunk a táppénzes napok száma, ami 4 százalékos növekedést jelent tavalyi hasonló időszakhoz kénest. De még mindig jobb a megyei táppénzes arány — 4,82 százalék — az országosénál, amely 5,6 százalék.

Ám nincs okunk elégedettségre. mert a 4,82 százalék megyei arány 0,1 százalékkal több. mint a múlt évi. Különösen akkor lepődünk meg, ha' megmondjuk, hogy a 0,1 százalékos táppénzes aránvemel kedés miatt 1 millió 735 ezer forinttal nőtt a kiadás.

Egyetlen tized százaléknyi differencia tehát egy és háromnegyed millió forint táppénz-többletkiadást jelent egyetlen megyében! Hogy a szolgáltatások egyéb területeire vetítve mi a kihatása ekkora összegnek, mindjárt megtudjuk.

Az SZMT TB és bizottságai az első félévben mintegy 1500 ügyet tárgyaltak. Több mint félmillió torint Összegű segélyt adtak az arra jogosultaknak, foglalkoztak a csökkent munkaképességű dolgozók helyzetével, az egészségügyi intézmények társadalmi ellenőrzésével. A . társadalom- biztosítási igazgatóság dolgozói 74 esetben személyes ellenőrzéssel segítették az üzemi TT-k munkáját.

Maradjunk a segélyeknél, melyek fejenkénti átlaga 900 forintot tesz ki. F.z az átlag azonban úgy jön ki, hogy benne van az is, aki például hat hónapon keresztül részesült 1000—1000 forint támogatásban —szociális körülményei, egészségügyi állapota miatt.

S most vessük össze akár a több mint félmillió forint összsegélyt, akár a fejenkénti 900 forint átlagot azzal az cgv és háromnegyed millió forinttal, amely a táppénzes arány egyetlen tizedszázalékos emelkedése miatt a táppénzes kiadást .növelte.

Mennyivel „szimpatiku- sabb” , Összegek juthatnának akár fejenkénti átlagban, akár egy summában a megyében segélyezésre, -ha — nehezen mondja ki az ember, ánnvira mindennapi egyszerűséggel hangzik — jobban vigyáznánk magunkra. Vagy ami esetenként az érem másik oldala : jobban vigyáznának ránk.

Tóth István

,,Ipari-óriások” születése a szovjet Keleten

1975-ben a Szovjetunió ipari termelésének közel egyötödét már Szibéria, Távol-Kelet, Kazahsztán és Közép-Ázsia üzemei szolgáltatják. A kilencedik ötéves terv előirányzata szerint a szovjet Kelet iparának termelése 58 százalékkal emelkedik a nyugati országrész 48 százalékos növekedési részarányával szemben. A keleti országrészben a természeti kincsek kiaknázására fordított költségek sókkal hamarabb megtérülnek, mint máshol. Már napjainkban is az új nagyipari létesítmények egyharmada az Uraitól keletre található. Ezeken a területekén főként a nagy vízierőművek környékén épülnek a hatalmas ipari komplexumok — mint például a „Bratszk —Uszty—Ilim” és a „Szajanszk” Kelet-Szibériában, a „Nurek” pedig Tádzsikisztánban. Intenzív művelés alá veszik Nyugat- Szibéria rendkívül gazdag olaj- és földgázlelőhelyeit is.

ACÉLLEMEZBŐL KÉSZÜLT KORSZERŰ SZERKEZETEK

Épülnek a tárolótornyok

Az idén még 3500 vagonnal bővül a kapacitás

A mezőgazdasági nagyüzemek egyik nagy gondja a termények elhelyezésének megoldása. Az évről-évre emelkedő terméseredményekkel neiíi tart lépést a tárolóterek építése.

Ezért is határozta el már évekkel ezelőtt a Kecskeméti Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat vezetősége, hogy keresi a megoldást korszerű, gyorsan felépíthető tárolótornyok építésére, ösz- szefogva a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézettel, megszületett a modell. A gyártmányfejlesztésre, a belső technológia kialakítására 6 millió forintot költött a vállalat. 1969-ben kezdték az építkezést. Azóta 62 tárolótelep létesült nemcsak a megyében, hanem az orsvrág minden részében.

Dr. Csatári Lajos, a vállalat igazgatója elmondja, hogy egyik' legfontosabb feladatuknak tartják a tárolási gondok megoldását, hiszen a termények nem megfelelő elhelyezése sok százmillió forint kárt okoz évente a népgazdaságnak.

— Az idén 10 ezer vagon termény befogadására alkalmas tornyot építünk. Az év végéig az általunk épített telepeken 34 ezer vagon szemestermény elhelyezését oldják meg a mezőgazdasági nagyüzemek. A megyében az idén 3500 vagon tárolótér-bővítésre kerül sor. A legnagyobb építkezés a Baja Állami Gazdaságban kezdődött. Az itteni sertéskombinát takarmány ellátásának segítésére 1440 vagon termény elhelyezésére elegendő toronytároló épül. A kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezetben 300 vagon tárolótér-bővítésre került sor. Mind a két építkezés rövidesen befejeződik és az új kukoricát már ide tudják elhelyezni az említett üzemek — hangoztatja az igazgató.

Az igények £gyre nőnek. Jövőre 25 ezer vagon tárolótér építésére kapott megrendelést a vállalat. A legnagyobb partner a Bábolnai Állami Gazdaság,

• Impozáns látványt nyújtanak a tárolótelepek, ahol minden munkaművelet gépesített.

ahol 26 tornyot építenek. Egy- egy torony 240 vagon termény befogadására alkalmas. Más üzemekben épülnek ennél kisebb tárolók is, amelyek 75 vagon terményt fogadnak be. Az első építkezések során 35 vagonos tárolókat is létesítettek. Ezeket ma már nem építik. A nagyobb befogadóképességű. tárolók

ugyanis kisebb költséggel létesíthetők.- • ‘ ' ‘ '

A megye üzemei részéről egyre nagyobb az érdeklődés áz acéllemezből készült, tetszetős tornyok iránt. Különösen a nagy iakarmánytermelő gazdaságok

jelentkeznek tárolótér-bővítési igényekkel.

A tornyokban a termény kezelése teljesen gépesített. A töltés, ürítés, a forgatás, a szellőzés megoldott. A vezérlőpult kezeléséhez egy ember elegendő. Érthető tehát, hogy a mezőgazdasági üzemek szakemberei elégedetten nyilatkoznak a- tárolótornyok használatának eddigi ta- '■pááztalatairól.

A vállalat idei termelési terve szerint 600 millió forint értéket állítanak elő, ennek egyharma- dát teszi ki a tárolótornyok építése. K. S.

Szeptember 21-től 27-ig

Hungar okorr y73

A korrózióvédelem csak látszólag perifériális része életünknek. Tulajdonképpen az egész népgazdaságot érinti. Csak az állóeszközökben 6—8 milliárd (!) forintnyi korróziós kár keletkezik évente.

Korrózióvédelemmel Magyarországon 80—90 ezer ember foglalkozik. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság korróziós állandó bizottsága fogja össze, szervezi a hazai korrózió- védelmet, lehetővé teszi új eljárások bevezetését, licencek, információk cseréjével foglalkozik. Fél éve dolgozták ki és fogadták el a korrózióvédelem hazai programját. E program — egyebek között — a műszaki szakemberek tapasztalatcseréjének, érdeklődésének, figyelmének felkeltése érdekében kiállítások szervezését is feladatául tűzte ki. E szerint háromévenként a BNV területén nemzetközi korrózióvédelmi kiállítást rendeznek. A legközelebbit 1973. szeptember 21. és 27. közölt Hungarokorr ’73. címmel.

Az első ilyen kiállítást 1970- ben rendezte az OMFB és a HUNGEXP© — szép sikerrel.

Akkor 3000 négyzetméteren- 71 kiállító jelent meg. s a nagy érdeklődésre jellemző, hogy több mint 20 ezer látogató tekintette meg a kiállítást.

Dr. Szepesváry Iván, az OMFB korróziós állandó bizottságának elnöke a következőket mondja az idei kiállítás előkészületeiről, tematikájáról:

— Őszi kiállításunk bemutatja a korrózióvédelem valamennyi szakterületét: szerkezeti anyagokat, bevonatokat, a felületelőkészítést, az átmeneti védő anyagokat, inhibitorokat, a katódos védelmet és egy sor vizsgálóberendezést, mérőműszert. Hangsúlyozzuk a szerkezeti anyagok kiválasztásának jelentőségét. Felvonultatunk olyan szerkezeti anyagokat, amelyek nem igényelnek védelmet (például a könnyűszerkezetes építkezés anyagait). Bemutatunk bevontrendszereket — festékeket, műanyagokat, műgyanta bevonatokat. A felületelőkészítés a korrózióvédelemben azt jelenti, hogy mielőtt védőanyaggal von- jék be a fémet — mindenféle piszoktól, rozsdától gondosan meg kell tisztítani. Átmeneti védőanyaggal (lakkok) védik például a kohászati üzemek a később to- vábbfeldolgozásra kerülő lemezeiket. Az inhibitorok olyan szerves anyagok, amelyek megakadályozzák ra korróziót. ,& ka- tódos védelem elektromos úton gátolja - a föld alatti távvezetékek, csövek korrodálását.

Eddig 100 hazai vállalat és külföldi cég jelentette be részvételét a kiállításon.

A külföldi kiállítók között ott

lesznek a nagy világcégek. Nyolc angol vállalat hozza el korrózióvédelmi berendezéseit, módszereit. (Magyarországon és Anglia között évek óta szoros kapcsolat áll fenn e szakterületen.), A tavalyi pozsonyi korróziós kiállításon való magyar részvéteit viszonozzák a csehszlovák vállalatok. A Hungarokorr ’73 idején még csehszlovák napot is rendeznek.

A hazai vállalatok, ' gyárak egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a korrózióvédelemnek, hiszen áruik eladhatóságát, minőségét, esztétikus megjelenését is meghatározza. A külföldi piacon való" megjelenés szempontjait figyelembe véve néhány külkereskedelmi vállalat is csatlakozott a kiállításhoz —így a CHEMOKOMPLEX, a NIKEX, a CHEMOLIMPEX, a METAL- ÍMPEX, a FERUNION, a TECH- NOIMPEX. A külkereskedelmi vállalatok közvetlen részvételével a kiállítók számára lehetőség nyílik piaci kapcsolatok teremtésére, elmélyítésére.

— A kiállításból nemcsak a szakemberek profitálhatnak, Külön „szakmai napokat” rendeznek a nagyközönség számára, ahol a lakásokban, háztartási eszközökben, gépkocsiban, nyaralóban ajánlatos korrózióvédelemre hívják fel a figyelmet, tanácsot, segítséget adnak. Az érdeklődők kérdéseire számítógép adja meg a választ. Még arról is tájékoztatnak, hol.. mennyiért kaphatók a védőanyagok és hogyan kell használni.

Az OMFB a kiállítással egy- időben pályázatot bírál el — korrózióvédő anyagok, eljárások, módszerek bevezetéséről.

K. M.

A szakirodalom termelőeszköz

Gépek, termékek, könyvek

Mezőgazdasági gép- és termékkiállítás megtekintésére mentem ki az új kecskeméti kertészeti főiskolára. Az országos zöldségtermesztési napok keretében rendezett bemutatót dr. Madas András miniszterhelyettes nyitotta meg, hangsúlyozva, hogy a terméseredmények csak korszerű technológiával növelhetők. Ez pedig elképzelhetetlen a szakismeretek állandó gyarapítása nélkül. Ügy gondolom, hogy ezt az összefüggést már régen felismerték a kecskeméti tanácskozás résztvevői, mert nagy örömmel fogadták a Mezőgazdasági Könyvkiadó, a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat kezdeményezését, az előcsarnokban látható könyv- és folyóiratkiállítást.

Figyeltem az érkezőket. Szinte mindenki megállt a jól elrendezett tárlóknál és nézegette, kézbe vettei az ügyesen csoportosított kiadványokat. Többen hosszasan tanulmányozták a Kertészet és Szőlészet tablóit. Sokan itt vették először a kezükbe — közelebbi ismerkedés, tájékozódás céljából — a közelmúltban, vagy éppen a napokban megjelent, érdeklődéssel várt szakkönyveket. Hamar lekerült a polcokról J. E. Knott Zöldségtermesztők zsebkönyve az USA-ból című kiadvány, Újvári Miklós alapvető Gyomnövények című munkája, Béky—Rába Termelőszövetkezeti erdők kezelésének kézikönyve.

Tóth Jenőné, a Katona József Könyvesbolt jól tájékozott eladója (férje szakszövetkezeti elnök), az alkalmi kiállítás és könyvárusítás vezetője egy pillanatra sem unatkozott. Válaszolt az érdeklődők kérdéseire, csomagolt, számolt, rendeléseket vett föl. A Monoiról érkezett dr. Hullár Tibor nemcsak a tanácskozásokon, bemutatókon látottakkal-hallol- lakkal gyarapodott a hírős városban, hanem a Biometriai módszerek című könyvvel is. Dr.

Bálint György szakíró sem távozott üres kézzel. A magyar mezőgazdaság képekben és számokban című kiadvány egy példánya a jövőben a kézikönyvtárát gazdagítja. Rosszabbul jártak azok, akik az ő Gyümölcsöskert című munkáját keresték. A kiállítást gondozó Katona József Könyvesboltban is napok alatt elfogyott, hasonlóan A szőlőtermesztés című kiadványhoz, a kiskertek növényvédelmi naptárához, a növényvédő szerekről tájékoztató füzetekhez.

Szerencsére nem a hiányok voltak a jellemzőek. Tanúsíthatja ezt a Hajdú-Bihar megyei Egyek községben élő Lévai József, aki alaposan „eladósodva” utazott haza. Kilenc könyvet rendelt. Az utánjáráshoz kevés az ideje, itt meg tálcán kínálták a haszno- sabbnál-hosznosabb kiadványokat — mondta — és nagyon örül a vásárlásnak. Sorolhatnánk jó ideig az ilyen eseteket, de kell a hely a nagyterem látványának az érzékeltetésére.

Egyforma nagyságú rubinpiros paradicsomok százszámra, 30—40 cm-es uborkák garmadája, kö• A 'kiállítás egy részlete és Tóth Jenőné előadó.

vérre hizlalt paprikák serege. A silánynak mondott homok is micsoda kincseket terem. A termékek mellett cédulák jelezték, hogy itt vagy ott mennyit termeltek belőle hektáronként. Egykét’ évtizede kinevették volna, aki ekkora átlagokban reménykedik. Ma termelő- és szakszövetkezetek . büszkélkednek a világszínvonalú vagy azt közelítő eredményekkel. A jelenlevők ezen parányit sem csodálkoztak, mert a könyvek és folyóiratok révén hihetetlenül meggyorsult az információk, a tudományos eredmények, a korszerű eljárások, új módszerek terjedési sebessége. Ezért jól tették a kiállítás rendezői, hogy a büszkén nyújtózó Flakker sárgarépák, a Kecskeméti juhileumi paradicsomok, az Aschley uborkák közé szakkönyveket is helyeztek. Jelképteremtés szándékával cselekedtek-e így, nem kérdeztem. Mindenképpen szimbólumnak tekinthetjük ai termékek között szerénykedő fontos termelési eszközt, a szakkönyveket.

Dicséret illeti a kiadót, a könyvesboltot, hogy ilyen hatékonyan segítik a MÉM 1972. október 30-i miniszteri értekezletén elfogadott program megvalósítását. „... az üzemek, vállalatok, gazdasági vezetői, a gazdasági és társadalmi vezetők testületéi tekintsék

(Pásztor Zoltán felvétele.)

mindennapi feladatnak a dolgozók önképzését, az üzemek szak- irodalmi ellátásának javítását... a szaklapokat és a szakkönyveket tartós vagy végleges használatra adják át a szakembereknek, az üzem, a gazdaság dolgozóinak.”

Örülünk, hogy a termékek és a szakkönyvek közös kiállítására az ország zöldségtermelésének 13 százalékát szolgáltató Bács-Kis- kun megyébe került sor.

Még annyit: az első nap csaknem kétezer forint értékű könyv talált gazdára. Egyetértünk azokkal, akik úgy vélik, hogy ez a szellemi beruházás igen gyorsan megtérül. Heltai Nándor