Petőfi Népe, 1973. szeptember (28. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-28 / 227. szám

1973. szeptember 28. PETŐFI NÉPE • 5 PANORÁMA Népi mondások atlasza „A lengyel népi mondások rö­vid atlasza” címmel adta ki nem­régiben a Lengyel Tudományos Akadémia a világ első „szláv dialektusok atlaszát”. A 13 kö­tetből álló mű többek között 600 térképen illusztrálja az egyes mondások területi szóródását, ere­detét. Az atlasz adalékul szol­gál annak az Össz-szláv Atlasz­nak az előkészítéséhez, amelynek összeállításáról az 1958. évi moszkvai IV. szlavisztikai kong­resszuson született döntés. A szovjet film barátainak klubja Csehszlovákia fővárosában meg­alakult a szovjet film barátai­nak klubja. Feladata, hogy megis­mertesse a csehlszovák nézőkkel a szovjet filmművészet legújabb alkotásait. A klubesteken a tagok megtekinthetik a szovjet köztár­saságok filmművészetének újdon­ságait, vitákat rendeznek, talál­koznak színészekkel és rendezők­kel. klub programjában a szovjet filmtörténet, a legkiemelkedőbb szovjet filmművészek alkotásai­nak tanulmányozása is szerepel. Az INTURTISZT új turistaútvonalai A külföldi turisták egyre in­kább érdeklődnek az egzotikus Üzbegisztán iránt. A szovjet kö­zép-ázsiai köztársaság az idén mintegy 50 000 külföldi vendéget fogad, sokkal többet, mint bár­mikor korábban. Az Inturiszt új, érdekes turista útvonalakat dol­gozott ki. A vendégek megismer­kedhetnek a középkori keleti architektúra számtalan klasszikus műemlékével, így például a Ta- merlán Mauzóleummal és a Bibi- Hanim mecsettel is. A legkisebb falusi iskolában Sajnos egyetlen felvételen megörökíthette kollé­gám az újsolti iskola 1—4. osztályát. Bánkúti Já­nosáé tanítónő éppen a másodikos Szellák Sán­dort vezeti be a számolás tudományába. Nincs nehéz dolga, mert a kisfiú nagyon jól. tanul. Fi­gyel az egész iskola — az alsótagozat — a többi tizenkét gyerek. Tavaly is ennyien voltak, jövőre sem lesznek többen, mert csak három elsőst vár­nak. Hajdan élénkébb volt az élet a régi oskola falai között. Két évtizede csaknem száz gyermek is­merkedett itt az irodalommal, történelemmel, ma­tematikával. Azóta a község' lakossága a felére apadt; elöregedett. A nagyobbakat iskolabusz viszi Dunaegyházára. Hét esztendeje, 'hogy csak az alsó tagozat működik Üjsolton. A megüresedett terme­ket kulturális célokra használják, ezekben kapott helyet a könyvtár is. Kevesen vannak, de szorgalmasan tanulnak. 1972/73-ban 3,8 volt az iskola átlaga. Az apró újsolti honpolgárok vajon meddig ma­radnak falujukban. (Heltai—Pásztor) MÁR 16 BEMUTATÓTEREM MŰKÖDIK VIDÉKEN — FONTOS KULTURÁLIS ÉRDEK 1975-BEN ELKÉSZÜL A KECSKEMÉTI KÉPCSARNOK? A csalódások óvatosságra intenek. Némi kétkedéssel továb­bítom a Kecskeméti Városi Tanács kereskedelmi csoportjá­nak vezetőjétől kapott hírt: 1975-re elkészül a képcsarnok. Hozzáteszi: „a jelenlegi számítások szerint”. Tíz esztendeje olvashattunk először arról, hogy hamarosan megnyílik a Képcsarnok Vállalat kecskeméti elárusító helye. Tucatnyi cikk jelent meg azóta, vaskos levelezés, több hatá­rozat keletkezett, de a képzőművészeti hagyományait büszkén emlegető városban üzlet még mindig nincs. Bács-Kiskun megye székhelye az ország hetedik városa. Pilla­natnyilag 16 vidéki képcsarnok- fiók működik. Jövőre megnyit­ják a tizenhetediket is. Megkértük Zómbory Györgyöt, a Képcsarnok Vállalat osztály­vezetőjét, hogy tájékoztassa olva­sóinkét az ügy — ennyi előzmény után Indokolt ez a kifejezés — várhaitó alakulásáról. — Már csak három olyan me­gyeszékhely van. ahol nincs fió­kunk. 1972 októberében megálla­podtunk a Kecskeméti Városi Tanáccsal, hogy a megyei párt­bizottsággal szemben épülő új ház földszintién kaphatunk he­lyet. ha vállaljuk a négyzetmé­terenként 10—12 ezer forintos hozzájárulást. Vállaltuk. Hosszú ideig nem történt semmi. Ez év tavaszán felkeresett bennünket az Általános Épülettervező Vál­lalat megbízottja és közölte, hogy megküldi a tervezés előtti tudni­valókat. kívánalmakat. Várjuk. Az ajánlott hely nem a legal­kalmasabb. mert értesüléseink szerint három oldalról üvegezett lesz. ami nehezíti festmények bemutatását. Mivel régóta pró­bálkozunk kecskeméti telepítés­sel, minden megoldást vállalnunk kell. Vidéki bemutatótermeink alapterülete 110—230 négyzetmé­ter. Űj alapításánál minimálisan 180 négyzetméterest tekinthetünk elfogadhatónak. Beszélgettünk Mócza Imrével, a városi tanács kereskedelmi cso­portjának a vezetőiével is. — A Képcsarnok Vállalat írás­ban jelentette be igényét a vá­rosközpont déli oldalán épülő úgynevezett fűrészfogas beépíté­sű házak földszintién kialakítan­dó üzlethelyiségre. Ez az üzlet több mint száz négyzetméteres lesz. A város szivében fekszik, s így megítélésünk szerint a spe­ciális célra nagyon alkalmas. A kivitelezést a városi tanács koor­dinálja. A jelek tehát biztatóak. Lesz végre olyan üzlet a 86 ezer la­kosú Kecskeméten, a felsőfokú központban, a nagy iskolaváros­ban, ahol értékes festményeket, kisplasztikákat. iparművészeti tárgyakat vásárolhatnak a szé­pet kedvelők. Szívesebben költöz­nek ide fiatal művészek, mert az itteni üzlet lényegesen csökkenti megélhetési gondjaikat. Nem kell (jelképesen szólva) maguknak házalniok képeikkel. AZ üzlet lé­te többet jelent a giccs. a silány­ságok elleni küzdelemben, mint előadások, cikkek „százai. Időszaki kiállításokon rendszeresen bemu­tatkozhatnak a hazai piktúra leg­jobbjai, s mindenekelőtt a Du­na—Tisza közén élő művészek. Számításaim szerint — közepes forgalom esetén — évente két- háromezer műtárgy kerülne új gazdához, a művészetektől a laká­sok díszítésére. Tavaly a 16 vi­déki boltban több mint 28 millió forint értékű műtárgyat adtak el. Szegeden. Pécsett. Szombathelyen, Győrött meghaladta a forgalom a kétmillió forintot. Szolnokon csupán néhány ezer forinttal volt kisebb ennél az értékesítés össze­ge. Csupán Salgótarjánban nem érte el az évi bevétel az egymil­lió forintot. Az üzletek sokat, tesznek a he­lyi kulturális élet gazdagításáért. Debrecenben tavaly .nyolc. Sze­geden hét, Győrött, Nyíregyhá­zán. Miskolcon nat-hat tárlat szervezését vállalták. Képcsarnok üzlet- és kiállító­terem létesítése tehát fontos mű­velődéspolitikai érdek. A műkö­déséből adódó haszon elsősorban az ittenieket gyarapítja. Az üzlet jó vezetéssel sokat tehet a köz­ízlés fejlesztéséért. Vannak olvan szerencsés váro­sok, ahol az ügy fontosságát, a helyi érdekeket felismerve haté­konyan segítették új üzlet szer­vezését. Nagykanizsán. Dunaúj­városban a kecskemétinek egy­ötödéért jutottak méltó bemuta­tóteremhez. Veszprémben és má­sutt is sok kedvezményt adtak az első években. Jól tudjuk, hogy Kecskeméten ezer dologra kellene a pénz, az üzlethálózat elmarad más nagy­városoké mögött. Fontosabb teen­dők is voltak képcsarnok létesí­tésénél. A további halogatást azonban semmi sem mentené. Ismerjük a városi pártbizottság és a tanács által elfogadott kul­turális karaktertervet, a város vezetőinek kulturális kérdésekben kedvezően alakuló szemléletét. Joggal elvárható és remélhető, hogy hatékonyan összefognak a — hisszük — az ügyet kiemelten támogató Képcsarnok Vállalattal a bolt az új kulturális intézmény mielőbbi megnyitása érdekében. Sietni kell. mert könnyen utol­sók maradhatunk a megyeszékhe­lyek között Heltai Nándor ÉRDEMES MEGNÉZNI A múzeumi és műemléki hónap * újdonságait Hivatalosan október 5-én, Szol­nokon kezdődik a múzeumi hó­nap hagyományos eseménysoro­zata, de több kiállítás már szep­tember második felében megnyí­lik. Az idén igazán nem lesz okuk panaszra az újdonságokra kíváncsi látogatóknak: csaknem 200 múzeum, több mint 150 régé­szeti, néprajzi, helytörténeti, képzőművészeti és egyéb kiállí­tásai közül válogathatnak. v A gazdag ‘kínálatból nagyon nehéz kiemelni a legcsalogatób- bakat. A gazdag programból is kiemelkedik azonban a nagy­cenki kastély felújított főépüle­tének avatása, amelyre méltán lehet büszke a magyar műem- lékvédélem. A nagycenki Szé- chenyi-kastély a Fertőtől délre, hazánk egyik legszebb táján épült, s a családi sírboltban nyugszik Széchenyi István, aki­ről Kossuth Lajos joggal mon­dotta: „Ujjait a kor ütőerére té­vé és megértette lüktetéseit; és ezért, egyenesen ezért tartom őt a legnagyobb magyarnak...” Egykori családi otthona őrző­je lett életművének. Szeptember 21-én, születésnapjának 182. év­fordulóján nyílik a családot be­mutató tárgyakból és a reform- törekvések emlékanyagából ösz- szeállított állandó kiállítás. Aki teheti, ejtse útba Nagycenkét, , keresse fel a Széchenyi-emlék- múzeum termeit, ahol a vas, a víz, a gőz — a vasutak, a folyó­szabályozások és a gőzhajók, mozdonyok állnak halhatatlan őrséget e gazdag életmű mai valóságaként. Egy másik érdekesség: Vaján a Vay Ádám Múzeumban Esze Tamás-kiállítás nyílik, Pécsett Csontváry remekművű képeiben gyönyörködhetnek az odalátoga­tók, Szombathelyen október 26-án Derkovits szülőházában nyitják meg a nagy proletárfes­tő emlékkiállítását. Bajára pedig Nagy István emlékkiállítása vonzza az érdeklődőket. A könyv ünnepéhez kapcsolódik Kiskun­félegyházán' a könyvritkaságok­ból rendezett kiállítás. Az idei múzeumi hónap új vo­nása, hogy a múzeumok kimoz­dulnak saját épületükből, és az üzemekben, művelődési ottho­nokban teszik közszemlére gaz­dag gyűjteményük válogatott da­rabjait. A Petőfi-évfordulóra való tekintettel a kiskőrösi hon­védségi alakulat a város emlék­múzeumában tartja az újonnan bevonuló kiskatonák ünnepélyes eskütételét. Bár az idén az ország minden részében tartogatnak meglepeté­seket a múzeumok kedvelőinek, a főváros sem marad el a gaz­dag megyei kínálattól, sőt a bu­dapesti művészeti heteket nyi­tó népművészeti kiállítás az ország 19 megyéjét látja vendé­gül a Magyar Nemzeti Galériá­ban. A Petőfi Irodalmi Múzeum október 12-től Kassák Lajos em­léke előtt tiszteleg. A nagytété­nyi Kastélymúzeumban indiai babakiállításra készülnek. Kevesen tudják, hogy Szent­endre határában, a Szabadság forrás völgyében épül az ország legnagyobb szabadtéri néprajzi múzeuma. A tervek szerint nyolcvan lakóház és a hozzátar­tozó gazdasági melléképület szemlélteti majd az ország jel­legzetes tájainak építkezési mód­ját, települési sajátosságait. A hatalmas munka még csak a kezdeténél tart, elsőnek a Felső- Tisza-vidék szalmatetős házai, fazsindelyes, faragott harangláb- ja bújt ki a földből. Ebben a kis mintafaluban minden ponto­san ugyanolyan, mint amilyen a valóságban volt a középkortól a századfordulóig. A fehérre me­szelt, taposott búzaszalmával kontyozott házakat sövénykerí­tés, vagy deszkakerítés oltalmaz­za, aszerint, hogy szegény em­ber vagy módosabb gazda portá­jára nyit be a látogató. Az ere­deti bútorok és használati tár­gyak is érzékeltetik a vagyon- beli különbségeket, vagyis a te­lepítés nemcsak építkezésében, hanem társadalmi összetételében is hiteles képet ad a napjaink­ban már szinte teljesen kivesző életformákról, szokásokról. Az érdeklődők bizonyára szí­vesen hallják, hogy a szentend­rei Szabadtéri Néprajzi Múzeum október 7-én, 13—14-én nyílt na­pokkal kapcsolódik a múzeumi programba, amikor a látogatók­nak a befejezés előtt álló mú­zeum anyagán kívül az építés, restaurálás munkafolyamatát is bemutatják. Végezetül csak annyit: tavaly nyolcszázezren látogatták a múzeumi hónap országos rendez­vényeit. A gazdag programból kiemelt érdekességek feltehetően az idén még több érdeklődőt vonzanak, újabb híveket szerez­nek a múzeumoknak, amelyek­ben a kultúra kincsei válnak mindenki számára hozzáférhe­tővé. V. Zs. „ÜZENET” A JÉGKORBÓL Sztara Zagora közelében, Malka Verejában kiállítás nyílt a Bul­gáriában őrzött ókori tárgyakból. A 16 000 agyagtárgy — ember- és állatfigurák, kultikus tárgyak, munkaeszközök — Európa legna­gyobb ilyen gyűjteménye. A je­lentős régészeti anyag: „üzenet” a ma emberének a prehisztorikus kor társadalmának éltéből, kultú­rájáról. A gyűjtemény egyes da­rabjai az i.e. 6. század második feléből; javarészt pedig a kő-, réz-, bronz- és korai jégkorból származik. A kiállítás „szenzációja” egy ház modellje, amelyet négyszög­letű agyagalapra helyeztek. A ház pinákét oldalán kéményszerü szerkezet látható, amelyet bizo­nyára kultikus szertartásoknál használtak. Rendkívül értékes a terménységet szimbolizáló ember alak — az egyetlen Bulgáriában talált ilyen jellegű lelet. Az agyag pecsétek, táblák és kultikus mé­csesek mellett a kiállított tárgya­kon található írásnak feltétele­zett! — jelek különösen felkeltet­ték a szakértők figyelmét. F. JÉG PRO Ki A szálak Schönhausen tábornokhoz vezetnek Fordította: Havas Ervin 21. Újabb megbízás — Régen időzik Bakuban? — Már több mint egy hete itt vagyok. Felkerestem Godzsaje- vet. Heckert őrnagy megbízásából átadtam neki baráti üdvözletét. Egyébként sajnálom Montasevot. Ügyes, eszes fickó volt. Hogyan került ilyen csávába? Peszcovot hem fogták le. ellenőriztem. Vi­lágos, hogy az ő keze van a do­logban. Nem lehetne elkapni ezt a sátánt? — Nem, Hodzsa Ali. még nem. Nem szabad kockáztatnunk. Majd kedvezőbb körülmények között elkapjuk őt. — Jól van ■- egyezett bele az öreg. — Valóban meggyőződött róla, hogy Montasev megmérgez­te magát? — Saját szememmel láttam. Olyan gyorsan csinálta, hogy genki sem vette észre, de én tud­tam. hogy a zakója gombjában mérget tart. Letépte a gombot és bevette a szájába. Hodzsa Ali sajnálkozva ingatta a fejét. — Van hol laknia? Itt marad­hat nálam. — Köszönöm, agai Szergejev. Régi barátaim kisegítettek. — Talán valami másban segít­hetek? — Nem, Szergejev úr. Heckert őrnagy megkért, hogy adjak át önnek egy megbízatást. Él kell küldenie Godzsajevet Moszkvába, hogy „vonjon ki a forgalomból” egy iráni diplomatát, bizonyos Mirza Asrafit, Hodzsa Ali egy fényképet hú­zott elő a zsebéből, átadta Szer- gejevnek. Jakov figyelmesen rá­nézett Asrafi portréjára. Idősebb embert ábrázolt. Belső zsebébe rejtette a fényképet.- — Heckert szerint Asrafi estén­ként szívesen sétál a követség környékén. Az utcák ekkor már néptelenek, ezt kell kihasználni. GodzsajeV akciójának nem sza­bad a rablógyilkosság látszatát keltenie, ellenkezőleg, ki kell fe­jeznie, hogy kimondottan politi­kai ügyről van szó. Allah akara­tából így feszültté válik majd a viszony Irán és az oroszok kö­zött. Megérti, hogy ez most fon­tos német barátainknak. Azt hi­szem. ön tudja, hogy kell végezni Asrafival, hogy az meghozza a várt eredményt. — Természetesen. Hodzsa Ali. Jól kioktatom Kodzsajevet. Meg fogja érteni a megbízatás ko­molyságát. — Hogy van az egészsége? — Kissé gyöngének érzem ma­gam, Hodzsa Ali. Éppen az or­vost várom. — Gyakorta megfordultam a kereskedelmi képviseleten, láttam Ligyija kisasszonyt. Nincs semmi baja, készül az elutazásra — hí­zelgőén mosolyogva mondta ezt Hodzsa Ali és jelentősen rápil­lantott Jakovra. Nyomban föl is állt. — Mennem kell. agai Szer­gejev. Sok a dolgom. Még azt sem tudom, hogyan térek vissza. „Ter­hes az éjjel, valamit szül a haj­nal” — rfTondiák mifelénk. — Régen találkoztunk, beszél­gethetnénk még egy kicsit. — Nem. nincs kedvem a dok­torral találkozni. Majd benézek önhöz valahogy. Hodzsa Ali akkurátusán meg­hajolt, megnyitotta az ajtót, s a keletkezett résen kitekintett. Csak ezután hagyta el a lakást. Az utcán egy sovány, magas, teljesen ősz. legalább hatvan esz­tendős férfi vonta magára a fi­gyelmét. Megfordult, k látta, hogy a férfi abba a házba lép be. amelyben Szergejev lakik. Semmi kétség, ez az öreg — ugyanaz a doktor, aki 1925-ben, a CSEKA őrizetes helyiségében leleplezte őt. amikor betegnek tetette magát, hogy kiszabadul­jon. Ugyanaz a jellegzetes, jobb­ra hajló orr. amely olyan, mint­ha valaki erőszakkal elferdítette volna. Igen. ő az! Míg lépkedett az utcán, Hodzsa Ali emlékezetéből előtódultak a múlt képei. Akkor még megvolt a bakui irodája, ezzel a szerény címtáblával: ..Ali Rahim-zagye szárított gyümölcs-nagykereske­dése Resht-ből”. Még nem hasz­nálta a Hodzsa nevet. A CSEKÁ- ra azért került, mert a szárított gyümölcsöt szállító vitorlás csó­nakokon. Bakuban vásárolt aranytárgyakat és valutát igye­kezett illegálisan Iránba juttatni. A csekisták éppen egy csónakban kapták rajta, amikor a becsoma­golt aranyat át akarta adni a csó- naktulajdonosnak. Először arra gondolt, hogy lőni fog, azután mégis betegséget színlelt, de az orvost nem tudta félrevezetni. Ilyesmit sokáig nem felejt el az ember. Igaz, a szerencse akkor váratlanul mellészegődött. Mi­után megnevezte azokat, akiktől az aranyat vásárolta, nem ítélték el. csak — mint. külföldi állam-1 polgárt — kiutasították a Szov­jetunióból. Hodzsa Ali arra gondolt, hogy az események óta hosszú idő telt eL s könnven lehet, hogy az or­vos már régen megvált a CSE- KÁ-tól. Fel kell deríteni a hely­zetet. Ha mégis ott dolgozik, ak­kor Szergejev elárulta valóságos énjét. Hodzsa Ali egészen bele­merült a gondolatokba. Eszébe sem jutott, hogy követhetik. Pe­dig amióta elhagyta Szergejev lakását, két férfi óvatosan a nyo­mába szegődött. Szergejev izgatottan fogadta az orvost. Még nem tudta elérni Kulijevet telefonon, hogy jelent­hesse Hodzsa Ali feltűnését. Az orvos végre befejezte a vizsgá- látot. — Pihenésre, teljes nyugalom­ra van szüksége — mondta. — Legalább egy hétig feküdnie kell! — Azt most nem tehetem meg — válaszolta Jakov mosolyogva. Az orvos távozása után végre felhívta Kulijevet. Megegyeztek, hogy Mehtyi Dzsafarovics laká­sán találkoznak. Kulijev ugyancsak csodálkozott Hodzsa Ali színrelépésén, s azon a feladaton is. amit közvetített. — Hallottam Mirza Asrafiról — mondta Kulijev —. meggyő- ződéses antifasiszta, ellenzi Irán közeledését a náci Németország­hoz. Bizonyára erősen zavarja a németek terveit., ha el akarják távolítani. — Ez csak az egyik szempont; a másik az, hogy egy ilyen gyil­kossággal kiélezhetik a két ország közötti viszonyt, ami csak a né­meteknek kedvező. Azonkívül jő próbának látszik az en ellenőr­zésemre is. Schönhausen és Hec­kert mindenképpen megtudja, hogy teljesítem-e a megbízatást, vagy sem. — Jó terv — mondta elgondol­kodva Kulijev. — Hodzsaiev személye a leg­jobb megoldásnak látszik szá­mukra. öreg bűnöző, jó kapcsola­ta van a moszkvai alvilággal, s kiválóan ismeri a várost. (Folytatjuk)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom