Petőfi Népe, 1973. szeptember (28. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-25 / 224. szám

1973. szeptember 25. • PETŐFI NÉPE • 3 Meghalt Pablo Neruda Pablo Neruda kommunista forradalmár chilei költő hétfő hajnalban Santiagóban elhunyt. 69 éves volt. Rabként halt meg a latin­amerikai kontinens jelenkori iro­dalmának legkiemelkedőbb alak­ja, irodalmi Nobel-díjas, nem­zetközt Lenin-békedíjas, a fa­siszták által meggyilkolt dr. Salvador Allende elnök közeli barátja, a Chilei Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja, aki három és fél évtize­den át küzdött a chilei forradal­márok pártjában. Pablo Neruda, eredeti nevén Ricardo Neftali Elizier Reyes Bascalto, 1904. július 12-én szü­letett a Chile déli részében levő Parral faluban. Vasúti munkás apja egy szerencsétlenségben pusztult el, tanítónő anyját a tü­dőbaj ölte meg. Szenvedésekkel teli gyermekkorában írta első verseit, átvéve az általa csodált és nagyrabecsült Jan Neruda cseh író és költő nevét. Tanul­mányait a santiagói egyetemen végezte, ahol megszerete a fran­cia nyelv- és irodalomtanári diplomát. Első kötete Crepuscu- lario címen 1923-ban jelent meg, s rövidesen ismertté tette nevét a világon. Ebben az időben for­dul érdeklődése a társadalmi küzdelem, a munkásosztály har­ca felé. A harmincas évek végétől tagja a Chilei Kommunista Párt­nak, amelynek központi bizott­ságába is beválasztják. Nagykö­vetként és szenátorként is a chilei nép igazságos érdekeiért küzd. 1948-tól 1952-ig emigrá­cióba kényszerül, beutazza a vi­lágot, jár a Szovjetunióban, s a későbbiek során többször elláto­gat Magyarországra is. 1953-ban nemzetközi Lenin-békedíjjal, 1965-ben irodalmi Nobel-díjjal tüntetik ki. A Népi Egység kormánya 19Tű­ben párizsi nagykövetnek neve­zi ki és csak súlyos betegsége miatt mond le két évvel később a Chile számára igen fontos tisztségéről. Hazatérésekor több tízezer ember ünnepli az Allende elnök társaságában megjelenő Pablo Nerudát. A szeptember 11-én halálomra jutott ellenforradalmár rezsim a súlyosan beteg költőt halála pil­lanatáig őrizetben tartotta. Bár a puccs napján halálhírét Teöl­tötték, tizenkét nappal túlélte barátja, Allende elnök halálát. Magyarországon kiadott leg­fontosabb művei: Amerika, 1948, Ébredj favágó, 1951, A szőlők és a szél, 1954, Elemi órák, 1961, Száz szerelmes szonett, 1962, Válogatott versek, 1969. Utolsó versét 1973. szeptember 23-án közölték lapjaink „Zsarnokok" címmel. (MTI) XJj lakótelep épül Kiskunhalason # A negyedik emelet lakásainak előre gyártott elemeit rakják fel a kiskunhalasi csipkeházi lakótelep első lakótömbjén. Már az első épületről is sejteni lehet az impozáns lakótelep körvonalait. Az őszinte barátság jegyében Emlékezetes, hogy a közelmúltban négytagú küldöttség lá­togatott a megyébe Kecskemét szovjetunióbeli testvérvárosá­ból, Szimferopolból. A delegációt Antonyina Akimovna Vat- leceva elvtársnő, a szimferopoli városi pártbizottság titkára ve­zette. Az alábbiakban az ő írását közöljük. Nagyon kellemesen érintett bennünket a megtisztelő megbí­zatás, hogy a hagyományos test­véri barátságunk erősítésére és tovább szélesítésére Kecskemétre utazhattunk, Mint azt küldöttsé­günk összetétele is mutatja ez­úttal főként a pártpolitikai munka és a városfejlesztés tapasztalatai­val törekedtünk megismerkedni. Néhány napos itt-tartózkodásunk után elmondhatjuk: sok figye­lemre méltó tapasztalattal gaz­dagodva térhetünk haza. Felhasználom rá az alkalmat, hogy legalább vázlatosan, a főbb területekről szólva, beszámoljak a mi munkánkról, törekvéseink­ről. Kezdeném azzal, hogy a szép Krím terület székhelyén, Szimíe- ropolban 22 ezer a kommunisták száma, akik 622 alapszervezetbe tömörülnek. Városunkban három kerületi pártbizottság is működik a városi pártbizottságon kívül. Az egyik, a „kijevi kerület” párt­bizottsági titkára K. Ny. Szoln- cev elvtárs is tagja a delegá­ciónknak. Maradjunk is mindjárt Szim- feropol kijevi kerületénél. Itt összpontosulnak az oktatási in­tézményeink, de az építők kerü­letének is nevezhetjük. A peda­gógiai főiskolát tavaly egyetem­mé szerveztük át. A kijevi kerü­letben működik a mezőgazdasági egyetem is, amelynek kiválóak a feltételei ahhoz, hogy jó szakem­bereket adjon a mezőgazdaság­nak. Kellemes a számunkra, hogy ez az egyetemünk szoros baráti- és munkakapcsolatokat tart fenn a budapesti Kertészeti Egyetem­mel. Budapestről évente az egye­temisták jelentős csoportja lá­togat el Krímbe, és viszont: a mi ifjaink az önök hazájába. Hason­ló munka- és cserekapcsolatokat tartanak fenn a két intézet tu­dományos munkatársai is. A városi pártbizottságunkon 21 függetlenített politikai munka­társ dolgozik. A kerületi pártbi­zottságoknak 14—14 politikai munkatársa van. A Szovjetunió pártszervezeteiben napjainkban a pártdokumentumok cseréje fo­lyik; a XXIV. kongresszus hatá­rozatának megfelelően 1974-ig kell lebonyolítanunk a párttag­sági könyvek cseréjét. Ugyancsak most vannak soron a beszámoló taggyűlések, amelyeket decem­berben a járási, januárban pe­dig a városi pártértekezlet követ. A városi és kerületi párthizott- ságok nagy munkát folytatnak az alapszervezetek titkárainak to­vábbképzése érdekében. E célból állandó szemináriumok működ­nek a pártbizottságok mellett. Van egy klubunk, az úgyneve­zett hasznos találkozások klubja, ahol pezsgő az élet. Rendszeresek itt a programszerű összejövetelek, amelyeken a városi pártbizott­ság, a városi tanács és más szak­területek vezetői különböző ak- turális kérdéseket tárgyalnak meg a párttitkárokkal. Az alapszervezeti titkárok va­lamennyien vagy főiskolai, vagy egyetemi végzettséggel rendelkez­nek. A szimferopoli üzemek ve­zetői, néhány kivétellel tagjai a pártnak. A központi bizottság határozata értelmében növekszik a vezetők nevelő, szervező sze- repe. Megemlíteném még, hogy a nyugdíjas párttagok alapszerve­zeti hovatartozása, illetve a lakó- területi pártmunka korábban ná­lunk ugyanolyan problémákat ve­tett fel, mint amilyenekről önök­nél hallottunk. Pártunk központi bizottsága azonban a segítsé­günkre volt. Határozatában egy­értelműen kimondta, hogy az a kommunista, aki nem dolgozik üzemben, a lakóterületén köteles pártfeladatot teljesíteni. Szimferopolban 87 üzem mű­ködik, és együttesen 600 millió rubel termelési értéket állít elő évenként. Közülük a Szovjet­unió 50. évfordulójáról elneve­zett tv-készülékek gyára a leg- fiatalajbb. Itt hétezren dolgoznak, s az átlagos életkor 22 év. Tré­fásan úgy is emlegetik nálunk ezt a gyárat, hogy a fiatal menyasszonyok munkahelye. De­legációnkban Natalja Bükovszka szerelő, páttagjelölt és egyben a gyár Komszomol-titkára kép­viseli a tv-készülékek gyárának népes kollektíváját. Nagy munkát folytatunk az üzemek rekonstrukciója te­rén. Most van folyamatban az üzemeknek a városból az úgyne­vezett mikrorajonokba való kite­lepítése. Egyidejűleg egy bőr­díszműgyár létrehozása is foglal­koztat bennünket. Akadnak problémáink az épít­kezésekkel. Azt szeretnénk elérni, hogy ne aprózzuk el az állami pénzeszközöket. A megyei párt­szervek támogatják városunkat az építkezések ütemének meggyorsí­tásában. Legutóbb például a te­ • li . rület rriás városaiból építőipari szakmunkások érkeztek segíteni. Ahogy nálunk mondják: Szim- feropol apraja-nagyja ismeri ma­gyarországi testvérvárosát. Kecs­kemét a neve az egyik szép ét­termünknek, és van ilyen utcánk is. Kun Béla nevét viseli a mú­zeumunk, abban a házban, ahol dolgozott a szovjet hatalomért folytatott harc időszakában. Bizonyosan így van ez önök­nél is. ismerik a mi Szimferopo- lunkat. Kellemes tudnunk és ta­pasztalnunk, hogy a megyei párt- bizottság lapja, a Petőfi Népe rendszeresen hírt ad az életünk­ről, hétköznapjainkról. Szívből köszönjük ezt az érdeklődést, és bízunk benne, hogy barátságunk testvéri szálai tovább terebélye­sednek, erősödnek. Reméljük, hogy hamarosan Kecskemét test­véri küldöttségét fogadhatjuk ná­lunk Szimferopolban, amikoris megmutathatjuk mit értünk el barátaink legutóbbi látogatása óta, melyek a törekvéseink és milyen problémák megoldásán dolgozunk a pártszervezetek út­mutatása, irányítása szerint. Rendelet VI. Szőlőtermesztés és módszerei Balázsfalva (Blaj) nemcsak történelmi nevezetességeiről, mú­zeumairól híres, hanem a szőlé­szeti kutatóállomásáról is. Egyik verőfényes délután érkeztünk ide, s hallgattuk meg Kovács Adorján főmérnök, aligazgató tájékoztatóját az állomás mun­kájáról. — Az állomás a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet kötelé­kében működik, s. Erdély szőlő- és borvidékeinek termesztési kérdéseire ad tudományos kuta­táson alapuló válaszokat. Az ál­lomáshoz 32 ezer hektár szőlő tartozik: a Küküllő, a Maros, a Beszterce menti és a Szebeni borvidék területe, öt megyében tesszük kötelezővé a különböző talajadpttságoknak megfelelő szőlőkuítúrák elterjesztését. Er­délyben fő profil a fehérborter­melése, amelynek frissesége, savtartalma, sajátos aromája adja meg a bor igazi jellegét. Szőlőinket .alacsonyan műveljük, most kezdtünk kísérleteket a félmagas és magasművelésre, de ennek eredményeiről még nem tudunk számot adni. Egy sajátos fajtát tenyésztet­tek ki ezen a vidéken, az úgy­nevezett Királyleánykát, amely korán érő, bő termő és közepes minőségű. Jó évben 100 mázsát is terem hektáronként, s a bor szesztartalma eléri a 12,4 fokot. E szőlőfajta termesztését kötele­zően írják elő az állomáshoz tartozó állami és kollektív gaz­daságoknak, s ehhez a szaporí­tó anyagot is ők maguk adják. Ezenkívül természetesen akad­nak olyan szőlőterületek is, ahol a nálunk is ismert borszőlőket termesztik. Olaszrizlingből pél­dául mindössze 3200 hektár van, de az új telepítéseket nem ja­vasolják. Ebből ugyanis mind­össze 80—90 mázsa terem hek­táronként, de csak a jó eszten­dőkben. Ezeken a borvidékeken egyébként megtalálható a Tra­mini, az Othonel-muskotály, a Szürkebarát, a Leányka, a Sau- vignon. A legbővebben termő szőlőfajta a Jordán, amely ugyan kevés cukrot, de sok savat tar­talmaz, s hektáronként 150 má­zsát is szüretelnek. A Jordán szőlőből főleg pezsgőt készíte­nek, amelynek nagy részét a gyu­lafehérvári üzem állítja elő. Egy pillanatra időzzünk a pezsgőnél és mondjuk meg, hogy legutóbb Budapesten, a nemzetközi bor­versenyen a gyulafehérvári pezs­gő nagydíjat kapott. Kiveszi a részét a pezsgőgyártásból a Zsidvégi és az Apoldi Állami Gazdaság is, e három helyen évente mintegy 2—3,5 millió üveg pezsgőt állítanak elő. A kutatóállomáshoz 400 hek­tár szőlő tartozik, amelynek 50 százaléka a már korábban em­lített Királyleányka. Ezen tudo­mányos kísérleteket végeznek, a nagyobb termés elérése érdeké­ben. Az állomás egyébként 20 hektáron gyökeres szőlőoltványt termeszt, mintegy 4 millió vesszőt szednek fel évente; igaz, ennek mindössze 35—37 százalé­ka az, amely eltelepíthető. Az alanyokat 32 hektáros telepen nevelik. — Kutatási programunkról sze­retném elmondani — mondta Kovács Adorján —, hogy első­rendű feladatunk a környék szőlőtermesztési területeinek művelésbe vétele. A dombokon, lankákon olyan szőlőkultúrát sze­retnénk meghonosítani, amely­nek művelését már géppel vé­geznénk. Szerződést kötöttünk néhány, jól gazdálkodó közös gazdasággal és állami gazda­sággal. A szerződés értelmében bizonyos földterületen a kutató­állomás módszereivel, agro­technikájával végzik a művelést. Az átlagtermésekre is szerződést kötöttünk, s amennyiben a kí­sérleti parcella 3 év viszonyla­tában nem hozza azt az ered­ményt, amelyet rögzítettünk, nem fizetik ki a • belefektetett munka ellenértékét. Ilyen mó­don érdekelve vagyunk abban, hogy az általunk vállalt kísérle­ti parcellákon minden évben az átlagtermésnél magasabb ered­ményeket érjünk el. Szeren­csénknek, de inkább a jó mun­kánknak tuható be, eddig sike­rült, s bízunk abban, hogy a jövőben sem lesznek ezzel gond­jaink. Ezenkívül a közös gaz­daságok számára termesztési, művelési, borkezelési bemutató­kat tartunk, ismertetjük a leg­újabb eljárásokat. A kutatóállomás mellett a közelmúltban kezdték meg a 300 Vagonos bortároló építését, mint­egy 25 millió lei költséggel. A magyar módszerek ismeretében itt szőlőfeldolgozót, palackozót, mellékterméküzemet létesítenek és pezsgőt is gyártanak már a jövő esztendőben. Kovács Ador­ján egyébként nagyon jól isme­ri a magyar borvidéket, járt az Izsáki Állami Gazdaságban és elismeréssel beszélt arról a sző­lőfeldolgozó berendezésről, ame­lyet ott látott. Véleménye sze­rint Bács-Kiskun megyében van mit tanulni, hiszen a szőlőter­mesztés és -feldolgozás, tárolás nálunk magas színvonalon áll. A katonatelepi kutatóintézetben is járt és meggyőződött kuta­tóink munkájának magas szín­vonaláról, eredményeiről és azokról a tervekről, amelyek ná­lunk a csemegeszőlő-termesztés meghonosítását tűzték célul. Mint mondotta, tanulmányútja • A balázsfalvi Petőfi-szobor, amelyet tavasszal lepleztek le. során sokat tapasztalt nálunk, amelyet hasznosít munkájában, s ha alkalma adódik, feltétlenül szeretné még tanulmányozni a magyar szőlészet, borászat mód­szereit. az építkezések során előkerülő leletek védelméről Az óbudai, pécsi és az ország más nagvobb építkezésein gyak­ran kerülnek felszínre értékes építészeti emlékek, képzőművé­szeti alkotások, vagy muzeális tárgyak. E leletanyag megmenté­se érdekében — a Művelődésügyi Minisztériummal egyetértésben — új rendeletet adott ki az Építés­ügyi és Városfeilesztési Miniszté­rium. A Tanácsok Közlönyében most megjelent rendelkezés ki­mondja; ha a föld felszíne alól építkezés, bányaművelés közben lelet kerül elő. a munka felelős vezetője 24 órán belül táviratban köteles értesíteni a Budapesti Történeti Múzeumot. Pest megyé­ben a Ferenczy Múzeum igazga­tóságát, Komárom megyében a tatai Kuny Domokos Múzeumot, az ország többi részében pedig a megyei múzeumokat, vagy a Ma­gyar Nemzeti Múzeum régészeti adattárát. A bejelentéssel egv időben a lelőhelven végzett, munkát fel kell függeszteni és gondoskodni kell arról, hogy a lelet és környezete — a szakértői vizsgálatig —érin­tetlenül maradjon. A múzeumok a bejelentés alapján a lelőhelyet kötelesek haladéktalanul megte­kinteni és a felszínre került mú- zeális tárgyat biztonságba helyez­ni. illetve intézkedni a műemléki jelentőségű építmény állagának hatékonv megóvásáról. A kivite­lező az elsőfokú építésügyi ható­ságot is köteles haladéktalanul értesíteni a leletről, és annak he­lyét a hatóság intézkedéséig érin­tetlenül kell hagynia. A rendelet értelmében szabály- sértést követ el és 5000 forintig terjedő pénzbírsággal sújtják azt, aki az építkezés során előkerült leletet nem jelenti haladéktalanul és a lelőhelyet a hatóság intéz­kedéséig nem hagvja érintetlenül. (MTI) KKPKRNYÖ Hirdetünk A buzgón adagolt magyaráza­tok, Indokolások ellenére sem va­gyok meggyőződve arról, hogy fő műsoridőben szükség van tévé­hirdetésre. Lefogadom, hogy a nézők sem igénylik. A legötlete­sebb reklám is hamar unalmassá válik. Gazdasági életünk stabili­tása szerencsére független a rek­lámok hatásától. A tömegkom­munikációs intézmény bevételei között a hirdetésekből származó összeg a legkisebb tétel. A rek­lám térhódítása jelen esetben a részérdekek felülkerekedésének tipikus példája. Félreértés ne essék: nem tagad­juk a termékek bemutatásának, propagálásának a fontosságát, a lakosság tájékoztatását. De ne kényszeresünk több százezer em­bert, hogy újra és újra tudomást szerezzen a Fabulon krémek ki­válóságáról, az új autótisztító szerek érdemeiről, miközben egy irodalmi műsorra, vagy a Hírek­re várakoznak. A filmeket, reklámszövegeket engedélyezők gyakran befogják szemüket-fülüket. Azt bizony­gatják — például —, az egyik átengedett műsorban, hogy azért érdemes Varia bútort venni, mert segítségével könnyen elbújtatha­tó a férj váratlan hazaérkezése­kor a szerető. Ejnye, ejnye? Az ötlet ízléstelen és üzletileg sem jó. Agglegények, pártában maradt leányzók számára a Varia bútor előnytelen? A rágógumi reklám­tól is viszolygok. Igaz, ma már csak mosolygunk. a hajdani túl­kapásokon, mikor Coca Colával, szivarral, rágógumival, a hanyat­ló kapitalizmus jelképeivel deg­radált fogyasztási cikkekkel ré­misztgettük az embereket. Egy cseppet sem bánkódok azonban, ha nem növekszik nálunk az egy főre jutó rágógumi mennyi- ség. A múltkoriban tanúi lehettünk, hogy kiváló sportolóink a nem­zeti himnusz, majd riportkészítés közben zavartalanul szopogatták a nemtudommilyenmárkájú rá­gógumit. Arról nem is szólva, hogy a tizenéveseknek, az úttörő pajtásoknak nincs szükségük — mint a suta reklám sugallja — nyugtatóra. Legfeljebb, ha ilyen ügyetlen reklámot néznek. Igaza van A hét kimagasló tel­jesítményt nyújtó műsorvezető­jének, Bán Jánosnak: a Pepsi cola pompás ital, de hogy kerül a csizma az asztalra. Az üdítő­ital emblémája a Magyarországot külföldön jelképező H-betű mellé. Sok tízezer példányban. Nincsenek adataim kiváló mű­vészeink keresetéről. Megkockáz­tathatom azt az állítást, hogy nincs szükségük a rejüámfilme- kért kapott ezresekre. A múltko­riban azt nyilatkozta az egyik több díjas művésznő: „Nagy, tra­gikus szerepekre vágyom.” Ha­marosan viszontláttuk a Magyar Hirdető műsorában. A sűrű szereplés rontja mű­vészi hitelüket. Vasárnap dél­után Várhegyi Teréz a legkisebb Evetovics lányként, Gobbi Hilda meg dr. Sipos mamájaként re­mekelt. Alig csapódott össze a jelképes függöny, újra megjelen­tek a színen. Különféle porté­kákat ajánlgatva. Azt még vala­hogy megértem, hogy Várhegyi Teréz meg Gobbi Hilda ilyenekre vállalkozik, de egy Evetovics lány, meg egy műfordító anyukája. Csúnya csalódás volt. Illúziórom­bolás. A hirdetés kilökött ben­nünket a Nehéz ma férjhez men­ni láttán keletkezett jó hangulat­ból. Talán az lenne a megoldás, ha a tévé a műsor megkezdése előtt és befejezése után sugározná a hirdetéseket. Gesztusok Közhely: a képérnyőn nemcsak halljuk, hanem látjuk is a kom­mentátort. Mégis érdemes ismé­telni, mert a műsorközlők mint­ha elfeledkeznének arról, hogy egy-egy jól eltalált gesztussal a műsorközlő megsokszorozhatja mondandója, hatását, olyan isme­reteket is közölhet amelyeknek kifejtésére hosszú idő kellene. Egy-egy fintor, összevont szemöl­dök, mosoly ítéletet, állásfoglalást helyettesít. Hadd hivatkozzam Varga Józsefre, Pálfy Józsefre. Friss példa. Szombaton este a labdarúgó-bajnokság hatodik for­dulójának előrehozataláról szól­ván csupán két kijelentő monda­tot tett egymás mellé Vitár Ró­bert. „Szerdán válogatott mérkő­zés lesz. A mi játékosaink — ugy-e — hamar elfáradnak.” Fel­nézett a papírról és ironikus arc­kifejezéssel „ellenpontozta” szava­it. Nézésében benne volt elkényez­tetett focistáink elmarasztalása, az évek óta tartó pangás elítélése. Másik példa, a legutóbbi A hét mű­sorából. Bán János a becsapott, kijátszott tisztességes, törvény- tisztelő nyugdíjas ügyét sablono­sán tárgyaló tisztviselőket „osz­totta ki” szokatlanul keményen, de ugye, mégis magyarázgatások nélkül. Ugyanazt fejezte ki a szó és a tekintet. Heltai Nándor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom