Petőfi Népe, 1973. szeptember (28. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-25 / 224. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-K1SKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXVIII. évf., 224. szám Ära: 90 fillér 1973. szept. 25., hedd Gépek a zöldbabtáblán t Az idén először géppel takarítják be a zöldbabot a kiskuunfélegy- házi Lenin Termelőszövetkezetben. Három holland gyártmányú szedőberendezésük van, közülük kettő látható a képen. Búza után hatvanöt hektáron vetettek szálkamentes zöldbabot. Nagyobb részét öntözték, ezért az aszály ellenére jó termésre számítanak. A beta­karítógépek jól és megbízhatóan dolgoznak. (Kovács János Ivélele.) Q '■■SÍ Koszigin Jugoszláviában Alekszei Koszigin szovjet mi­niszterelnök hétfőn egyhetes hi­vatalos baráti látogatásra Jugo­szláviába érkezett. A szovjet kor­mányfőt Dzsemal Biiedics, a ju­goszláv kormánv elnöke hívta meg. Ütjára elkísérte Nyikolaj Rogyinov külügyminiszter-helyet­tes. I. V. Arhipov. a külgazdasági kapcsolatok állami bizottságának első elnökhelyettese. Nyikolaj Inozemcev az állami tervbizott- Ság elnökhelyettese, továbbá B. T. Bacanov és J. V. Firszov, a minisztertanács elnökének tanács­adói. A hétfői szoviet lapok belgrádi tudósításai is kiemelik, hogy szov­jet részről elsőrendű politikai és gazdasági jelentőséget tulajdoní­tanak Koszigin útjának. A Prav­da öthasábos cikke az együttmű­ködés távlatait tekinti át. A szovjet kormányfőt a repü­lőtéri fogadtatás után a jugoszláv főváros utcáin sok ezres tömeg köszöntötte. A miniszterelnök a délelőtti órákban koszorút helye­zett el az Ismeretlen Katona sír­emlékén. valamint a Belgrád fel­szabadításáért vívott harcban életüket áldozott szoviet és jugo­szláv hősök sírián. Délben Dzse­mal Bijedics miniszterelnök ven­dége tiszteletére díszebédet adott, s ezen a két kormányfő pohár­köszöntőt mondott. Hétfőn délután a jugoszláv kor­mány új-belgrádi márványpalo- tájában megkezdődtek a hivatalos megbeszélések. * A szovjet miniszterelnök útban a jugoszláv fővárosba, átrepült hazánk fölött. A repülőgép fedél­zetéről táviratban üdvözölte Ká­dár Jánost, az MSZMP KB első titkárát, Losonczi Pált, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnökét és Fock Jenőt, a Magyar Népköztársaság minisz­terelnökét. A szovjet miniszter- elnök legjobb kívánságait fejezte ki országaink barátsága és sok­oldalú együttműködése további megszilárdításához a béke és a szocializmus érdekében. (TASZSZ MTI) Idegenforgalmi tervek a DUTIB Kiskunsági Albizottsága előtt A Duna—Tisza közi Intéző Bizottság Kiskunsági Albizott­sága tegnap délelőtt Kunfehértón tartotta ülését, amelyen megtárgyalták Kiskunhalas, Kiskőrös, Soltvadkert, Tompa és Kunfehértó nyolc évre szóló idegenforgalmi fejlesztési tervét. Az érintett városok, nagyköz­ségek tanácselnökei, illetve he­lyettesei beszámoltak területük idegenforgalmi terveiről. Kiskun­halas tervében többek között a Sóstó környékének rendezése, üdülőterületté fejlesztése szere­pelt. Ehhez kedvezően járul a mellette épülő 100 ezer órás szervizállomás és a 6 kútfejes üzemanyagtöltő állomás. A tó déli oldalán bevásárlóközpont, üdülőközpont és egyéb létesít­mények épülnek. Ugyanitt klub­ház, csónakház, kikötő és sétány kialakítása is szerepel a terv­ben. Fejleszteni kívánják a Pirtó község határában levő Patkótó környékét is. Kiskunhalason sza­badtéri színpad és mozi építését tervezik. Ezenkívül a Csipkeház és a mellette levő múzeum is szerepel a fejlesztési feladatok között. Kiskőrösön átrendezik a Pe- tőfi-szobrot körülvevő parkot, végleges épületet kap az úttör- téneti kiállítás, „korszerűsítik” a Kurta kocsmát, néprajzi múzeu­mot hoznak létre. Befedik a gyógyfürdőt, és az idegenforga­lomnak megfelelően bővítik a kereskedelmet. Soltvadkerten a Vadkerti-tó, míg Kunfehértón a tó környé­kének fejlesztése szerepelt a nyolc évre szóló tervben. Sz. F. Pb-gáz Szánkról Jöhet a fokozott igényeket támasztó őszi-téli szezon — vall­ják az olajbányászok Szánkon, az ország harmadik legnagyobb földgázüzemében. A szokásos javításokat, karbantartási mun­kákat jóval a határidő előtt befejezték, s felkészültek a növek­vő fogyasztásra. Naponta több mint 2 millió köbméternyi, szállításra előkészített földgázt adnak innen az országos táv­vezetékbe. A lakásokba, gyárakba immár észrevétlenül eljutó, modern fű­tő- és tüzelőanyagon kívül a pa­lackos gáz előállításában is je­lentős szerepet játszik ez a mo­dern ipari létesítmény. Egy ma­gas toronyszerű épület szolgál ar­ra. hogy úgynevezett propán-bu­tán tápot gyártsanak. A további feldolgozásra előkészített „tápot” nagy teljesítményű szivattyúk nyomják át külön csővezetéken a szegedi üzembe, ahol az alap­anyagból kivonják, elkülönítik az alkotó elegyeket. A központi sze­lepek megnyitásával indítják út­jára azt a „párlatot”, amely a föld­gáztermelés során cseppfolyós formában kiválik, s az összetevői közé tartozik a propán-bután is. A szanki földgázüzemből szár­mazó alapanyag mennyisége ele­gendő arra. hogy naponta kielé­gítse több község palackosgáz- igényét. 0 Csontos Ignác, a szanki üzem dolgozója megnyitja a Szegeddel összekötő csővezeték szelepeit. Az őszinte barátság jegyében Fiatalok a munkahelyen Üdvözöljük az új tornaórákat 3. oldal 4. oldal 5. oldal Bővülnek a megye üzemei Szövetkezeti összefogás a Kiskunságon A Kiskunsági Termelőszövetkezetek Területi Szövetségé­nek elnöksége hétfőn a balotaszáilási művelődési házban ülé­sezett. Többek között megtárgyalta a termelőszövetkezetek együttműködésének eddigi eredményeit, gondjait és a továb­bi tennivalókat. 0 Korszerű szerelőcsarnok épült a Kecskeméti Fémipari Szövetkezetben. A szövetség tagszövetkezetei 23 gazdasági együttműködésben vesznek részt. Már régebben megalakult a jánoshalmi közös gazdaságok vállalkozása, amely országosan is elsők között léte­sült. Elsődleges célja a sertés- tenyésztés és -hizlalás nagyüzemi feltételeinek megteremtése volt, amely még; a II. ötéves terv idő­szakában kibővült szőlő- és gyü­mölcstelepítéssel. Az 1970—71-es években a vállalkozás nagyüze­mi, sertéshizlaló szakosított te­lepet épített. Balotaszálláson szintén alakult egy közös vállal­kozás szőlő- és gyümölcstermesz­tésre. A szövetkezetek időközben bekövetkezett egyesülése és kilé­pése után ez az együttműködés közös vállalattá alakult, mely­nek tagjai a balotaszáilási Aranyhomok Termelőszövetkezet és a szegedi pincegazdaság. 1971-ben 12 termelőszövetkezet Kiskunhalason beszerző, készle­tező és értékesítő közös vállal­kozást alakított. A cél a bizton­ságosabb anyag- és alkatrész- ellátás megszervezése. 1972-ben már 14,6 millió forint volt a forgalma és 78 ezer forint nye­reséggel zárta az évet. A juh­tenyésztés fejlesztése, gazdaságo­sabbá tétele érdekében ez év ta­vaszán szövetségi kezdeménye­zéssel létrejött egy egyszerűbb gazdasági társulás, amely egysé­ges tenyésztési-tartási, takarmá­nyozási technológiák alapján dolgozik és egy függetlenített szaktanácsadó szervezi a mun­kát, valamint az értékesítést. A tagszövetkezetek jelenleg csak­nem 7700 anyajuhval rendelkez­nek. Á létszámot a következő években megkétszerezik. A sorozatos gázolajellátási gondok megoldására a körzet 9 tagszövetkezete társulást hozott létre. Ügyintézője a tompái Kos­suth. A társulásban részt vevő közös gazdaságok igényeinek megfelelően vagontételben ren­deli meg a gázolajat, amelyet sa­ját szállítóeszközeivel juttat ki. Ennek a mintájára most folynak az előkészületek Jánoshalmán, ahol öt közös gazdaság részvéte­lével létesül hasonló összefogás. A területi szövetség szakem­berei tavaly megvizsgálták a kö­zös gazdaságok tulajdonában le­vő takarmánykeverő berendezé­sek kihasználását. Megállapítot­ták, hogy ennek aránya csupán 24 százalék. Ezzel szemben a ga­bonafelvásárló és feldolgozó vállalat keverőüzemei 96 szá­zalékban vannak kihasználva. Ezért kezdeményezte a szövetség az összefogást táptakarmány­gyártásra. öt termelőszövetkezet társult a gabonaiparral, 1860 va­gon táptakarmány készítésére. A szőlőtermesztés fellendítésé­re és a borértékesítés megszer­vezésére a kunbajai és kiskun- halasi állami gazdaság köré cso­portosulnak a körzet termelőszö­vetkezetei. A Kunbajai Állami Gazdasággal 6 szövetkezet kö­tött kooperációs szerződést, ősz- szes szőlőterületük 408 hektár. A Kiskunhalasi Állami Gazda­sággal 7 szövetkezet működik együtt, összes ültetvényük 570 hektár. A kooperáció szükséges­ségét indokolja az a tény, hogy míg a termelőszövetkezetek át­lagtermése tavaly 32,1 mázsa volt hektáronként, addig az ál­lami gazdaságok 93,8 mázsa ter­mést szüreteltek hektáronként. Ez egyértelműen arra utal hogy a fejlett technika, a gyakorlati tapasztalatok és a szellemi ka­pacitás ésszerű felhasználásával az eddigi termésátlagok jelentő­sen növelhetők. A zártrendszerű kukoricater­mesztési módszerekhez hat kö­zös gazdaság kíván csatlakozni, s a tagszövetkezetek nyolc gép­sort igényeltek. A vitában sok szó esett arról,, hogy a társulást még számos té­nyező akadályozza. Különösen a kedvezőtlen adottságú termelő- szövetkezeteknél jelentkeznek gondok. Elsősorban az anyagi eszközök hiánya hiúsítja meg a törekvéseket. Esetenként a ter­melőszövetkezetek által termelt áru feldolgozására alakult kooperációknál érdekellentét je­lentkezik a közös gazdaság és az együttműködésben részt vevő vállalat között. A területi szövetség elnöksége javaslatot tesz az illetékeseknek arra vonatkozóan, hogy miképp lehetne a társulások megszerve­zését zökkenőmentesebbé tenni. K. S. Mindenféle új építkezés egyben nagy lehetőséget jelent, amivel különféle módon lehet élni, jól. vagy kevésbé jól gazdálkodni. Az üzemek tető alá hozott be­ruházásai adottságok arra, hogy bővüljön a termelés, a gépeket a legmegfelelőbb technológiai sor­rendbe állítsák, javuljanak a munkafeltételek. A példák azt mutatják, hogy nem szűkölkö­dünk hasonló vállalkozásokban, amelyeket végső soron az áru iránti piaci kereslet hívott életre. A megújított gyártási feltételeket a termelékenység növelésének szolgálatába állították mindenütt: a Szék- és Kárpitosipari Vállalat kecskeméti gyárában ugyanúgy, mint az Alföldi Cipőgyár kiskun­félegyházi bővített üzemében vagy a terebélyesedő katymári varrodában. Emellett természe­tesen foglalkoztatási igényeket elégítenek ki, további munkale­hetőségekhez juthatnak az embe­rek százai. A felsorolást bőven folytathat­nánk, csupán Bács-Kiskun hatá­rain belül. Az iparosodás lema­radásait pótolják a beruházók. Sok helyütt eddigi szükségmeg­oldások adják át helyüket az igazán korszerű létesítménynek. A Kecskeméti Fémipari Szö­vetkezetben még az ünnepélyes avatás előtt megkezdődött a munka az ideiglenesen fölerősí­tett „fóliamennyezet'' alatt. A megye egyik legnagyobb terme­lési értékét létrehozó ipari sző-* vetkezete ezzel olyasféle képet mutat, mint a szabályszerű gyár­telepek. Az idei teljesítmény ér­tékét már 130—135 millió forint­ban szabták meg, aminek az el­érésébe jócskán belejátszik a 8 milliót érő új épület munkába- állítása. A kétezer négyzetméter­nél valamivel nagyobb alapterü­letű szerelőcsarnokban szalag­szerű készárugyártást honosíta­nak meg. Nagy teljesítményű pneumatikus gépek kapnak itt helyet, amelyek lecsökkentik a kézi munkát. A berendezések leg­célszerűbb elhelyezésével pedig a belső anyagmozgatás távolságai rövidültek a lehető legkevesebb­re az áruszállító konténerek és a könnyűszerkezetes építkezésekhez szükséges alumínium panelek ké­szítésénél. Ugyanakkor még az idén hozzálátnak az öntöde kor­szerűsítéséhez, jövőre pedig eloxáló, lúgozó üzemrészt építe­nek. Mindez a jelenlegi IV. öt­éves tervre előirányzott, 20 mil­lió forintos házi beruházás prog­ramjának keretében valósul meg. A Pamutnyomóipari Vállalat kiskunhalasi gyáregységében a korábbi 48 helyett újabb száz gép elhelyezését tette lehetővé a szövődé bővítése ami július kö­zepén fejeződött be. A régi épü­letrészből szociális létesítménye­ket alakítanak ki, a télre ké­szülve pedig áttérnek az olaj­fűtésre is. Mintegy időzítve, mos­tanra végzett tanulmányaival az első, saját nevelésű szakmunkás- csoport; amelybe 28 szövő tarto­zik. A bővítés egyúttal indokolt­tá tette, hogy az idén a dolgo­zók újabb csoportja kezdje meg a tudnivalók elsajátítását a fia­tal kiskunhalasi üzemben. H. F. 0 Háromszorosára bővült a kiskunhalasi szövőmühciy. 0 Dudás Kati flaneilt sző a Pamutnyomóipari Vállalat fiatal gyáregységében. (Pásztor Zoltán felvételei.) if

Next

/
Oldalképek
Tartalom