Petőfi Népe, 1973. szeptember (28. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-21 / 221. szám

1973. szeptember 21. • PETŐFI NÉPE • 5 :'j%m • Komáromi Attila • Mikus Edit Tarányl Antal r ÖT SARKALATOS TETEL AZ IFJÚSÁGI KLUBMOZGALOMBAN Tulajdonképpen senki nem törte a fejét az ifjúsági klubok működésének általános meghatározásán, ami felesleges is lett volna, hiszen több mint egy évtizedes tapasztalat bizonyítja, hogy a fiatalok szórakozóhelyének kialakításához a legjobb re­ceptet mindig a helyi körülmények adják. Az ifjúsági klub működéséhez szükséges alapvető feltételek azonban mindenütt egyformák, ami a klubmozgalom egyszeregyének is nevezhe­tő. A sarkalatos tétel nagyon egyszerű: helyiség, működési szabályzat, jó klubvezető, tartalmas program, pénz — jó ifjú­sági klub. Évadnyitás Tiszakécskén Vége a nyárnak, a hosszú szü­netnek, 'és szeptemberben nem­csak az iskolák népesülnek be, hanem évadnyitásra készülnek a kulturális intézmények is. A Tiszakécskei Művelődési Központban Kovács Gézáné igaz­gató elmondja, hogy az új évad­ban néhány meglepetés várja a nagyközség lakosságát. A műve­lődési központ tizenhét klubja újabbakkal szaporodik. Ifjúmun­kásklub alakul, mely jó progra­mot ígér a fiataloknak. Az ag­rárszakemberek klubjában is ér­dekes előadások lesznek. A színházbarát kört Udvaros Béla rendező vezeti. Megemlít­jük a kör rendezvényei közül a Madách-estet, amelyen- Bara Margit működik közre, de a többi előadás is hasonlóan von­zó lesz. Ősszel megkezdődik az Orszá­gos Filharmónia által szervezett ifjúsági hangversenysorozat is, a mozirajongók számára pedig új­donság lesz a filmbarátok köre, melynek összejövetelein egy-egy film alkotóival és főszereplőivel beszélgethetnek a résztvevők, V. S. . PANORÁMA Marx és Engels — mongolul Marx és Engels mongolra for­dításához a század húszas évei­ben fogtak hozzá. A „Kommu­nista Kiáltvány” 1925-ben jelent meg először mongolul. Azóta hat kiadást ért meg, miközben a marxizmus klasszikusainak tu­catnyi más tanulmánya is- a mongol olvasók kezébe került. A fordítók különösképpen az ötvenes évektől fogva összponto­sították figyelmüket Marx és En­gels műveire. Azóta jelent meg az a háromkötetes tanulmány- gyűjtemény, amely többek kö­zött a „Bér, ár, haszon”, a Feuerbach és a klasszikus német filozófia alkonya” és „Az osz­tályharc Franciaországban” cí­mű írásokat is tartalmazza. Üj ifjúsági palota Ünnepélyes külsőségek köze­pette helyezték el Ulánbátorban egy új ifjúsági palota alapkövét. Az úttörők a tudományos és technikai ismeretek valóságos tárházában találják majd magu­kat a palota falai között. Rá­diós, elektronikus, vegyi-, fizi­kus-, csillagász-, űr-, modellező- és autósszakkör, továbbá labora­tórium, kiállítóterem és minden korszerű berendezéssel fölszerelt színház várja az ifjú vendégeket. A teve teje ... Mongólia az egyik legjelentő­sebb tevetartó ország, hiszen az állomány megközelíti á 650 000 példányt és az évi teveszőr-kivi- tel eléri a három és fél ezer ton­nát. Egy-egy állatról — korától függően — 3—10 kilogramm gyapjút nyírnak le. A teve korántsem egyoldalú haszonállat. Éppen a' legutóbbi -évek vizsgálatai mutatták ki, hogy tejét szinte gyógyerejű ösz- -szetétele a legkiválóbb gyermek- tápszerek közé sorolja. 16. Egy kasszafúró útnak indul Teheránban nyáron elviselhe­tetlen a hőség. Nappal az utcák kihaltan ásítoznak, zárva tarta­nak a hivatalok és az üzletek, a lakosság a lakásban hűvösebb pincékbe rejtőzik, a tehetősebbek pedig elutaznak a nyaralójukba. A város csak alkonyaikor élén­kül meg, akkor folyik az élet a szokásos mederben. Ügy tetszett, hogy 1941 nyara .sem hoz különösebb változást, ■ez azonban látszat volt csupán. A városban izzásig feszül a po­litikai légkör. A fasiszták — akik a Szovjetunió megtámadására ké­szültek — Irán jobboldali körei­re támaszkodva, minden lehető­séget megragadtak annak kikény­szerítésére, hogy a kormány ka­tonai szövetségre lépjen a náci Németországgal. A medzslisz küldöttei, a miniszteri kabinet tagjai és a szenátorok közül azonban sokan ellenálltak a né­metek nyomásának. Ez ármány­kodással párhuzamosan az or­szág belsejében lázas tevékeny­séget fejtettek ki, az ügynöksé­Az Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanács eme fenti egyen­letének megvalósulásáról, illetve a Bács-Kiskun megyei ifjúsági klubmozgalom tapasztalatairól, a további feladatokról beszélget­tünk a Petőfi Népe szerkesztősé­ge által rendezett ankéton. A nemrég megtartott tanácskozá­son Komáromi Attila KISZ me­gyei titkár, Mikus Edit, a Nép­művelési Tanácsadó munkatár­sa, Kutsch Zoltán, a KISZ Kecs­keméti Járási Bizottságának munkatársa, Tarjányi Antal, a Kiskunfélegyházi Vegyipari Gép­gyár KISZ-bizottságának titkára és Belecz László, a félegyházi gyár ifjúsági klubjának vezető­ségi tagja mondták el vélemé­nyüket a mozgalom jelenlegi helyzetéről, eredményeiről, s meghatározták a további tenni­valókat is. Mindjárt a beszélgetés elején, a klubok kialakításával kapcso­latban felmerült egy általános probléma, amely tulajdonkép­pen már régi betegsége a klub­mozgalomnak. A fiatalok nagy lelkesedéssel, szorgalommal kez­denek a klubok kialakításához. Társadalmi fnunkát végeznek, kommunista műszakokat tarta­nak, a kapott pénzből televíziót, magnót, rádiót, lemezjátszót vá­sárolnak, építenek, szerelnek, munkájukba bevonják az ifjúsá­gi szocialista brigádokat, a gaz­dasági vezetőktől segítséget kér­nek. Megélénkül, szinte felpezs­dül az ifjúsági élet, de amikor elkészült a szórakozóhelyük, csökken a lelkesedés, a szorga­lom, mintha nem tudnának mit kezdeni az új kincsükkel. Kez­detben még rendeznek néhány előadást, vetélkedőt, aztán már csak a szombat-vasárnap esti táncra jönnek össze többen. Tehát nem elég a szép, tágas gek szovjet területre dobása ér­dekében. Különösen von Schön- hausennak szaporodott meg a dolga, aki közvetlenül felelős volt e tevékenységért. Ezen a fülledt estén Schön- hausen éppen Heckertet várta a következő diverzánssal, akinek a határt illegálisan átlépve, Baku­ba kellett mennie. A tábornok alaposan megváltozott a Szerge- jevvel történt beszélgetés óta. Lefogyott, arcbőre ráncosán csün­gött, akár egy öreg buldogé. Fel- alá járkálva az irodájában, go­nosz pillantást vetett a mennye­zeten elhelyezett ventillátorra, amelynek zaja ugyancsak kikezd­te az idegeit, ugyanakkor nyúj­tott némi enyhületet, úgy hogy nem kapcsolta ki. Amikor a ful- lasztó hőségtől gondolkodni sem tudott, a járkálásban keresett menedéket. Kopogtattak az ajtón, amely Óvatosan megnyílt, a keskeny ré­sen Heckert dugta be a fejét: — Szabad, tábornok úr? — Az ördögbe is, kerek tizen­öt percet késett! — mondta dur­ván Schönhausen. Odalépett egy helyiség, a berendezés, a jó fel­szerelés. Egyebek között műkö­dési szabályzatra is szükség van. Az OIOT határozata alapján minden klubnak el kell készí­teni a működési szabályzatot, amelyet a helyi tanács jóváhagy, s ugyanakkor nyilvántartásba veszi az ifjúsági klubot. A taná­csok nyilvántartása szerint Bács- Kiskun megyében jelenleg 74 klub működik. S a valóságban? Pontosan senki sem tudja. Száz­száztíz? De ki is vállalkozna az adatgyűjtésre, amikor például az egyik leghíresebb megyei klub­nak, a kalocsai Fórumnak sincs nyilvántartási lapja. Lassú, ne­hézkes és főleg nem pontos a nyilvántartással járó adminiszt­ráció. Kiderült, hogy az ifjúsági klu­bok működésében milyen nagy szerepe van a vezetőnek, illetve a vezetőségnek. Az ankéton is ez a téma váltotta ki a legheve­sebb vitát. És nem sokat téved­nek azok, akik egyenlőségi je­let tesznek a jó klubvezető és a jó klub közé. Ezt tükrözték a vitában elhangzott vélemények is. Az ankét legérdekesebb ré­szét. illetve a felszólalásokat pontos sorrendben idézem: Komáromi Attila: — A klub­vezetők továbbképzésével kap­csolatos elképzeléseinket, sajnos, nem tudtuk megvalósítani. Ah­hoz, hogy az ifjúsági szórakozó­helyek élén rátermett, jól fel­készült vezetők álljanak, a me­gyei szervek komoly összefogá­sára, együttműködésére lenne szükség. Ebből a szempontból a KISZ megyei bizottsága és a Népművelési Tanácsadó kapcso­lata sem megfelelő. Azt javaso­lom, hogy a jövőben tervsze­rűen, rendszeresen képezzünk klubvezetőket. székhez, hogy leüljön, de meg­érezte a bútor forróságát, inka állva maradt. Heckert mögött egy alacsony termetű, rossz arcú, középkorú férfi lépett a szobába, akinek feltűnően vastag szemöldöke ösz- szenőtt az orrnyereg fölött. Ka­tonásan kihúzta magát Schön- hausen előtt. — Beszél németül? — kérdezte tőle Schönhausen. A másik nem értette, kérJoci nézett Heckertre. — Herr Godzsajev nem tud németül — válaszolta helyette Heckert. — Ennek az úrnak a koncent­rációs táborban lenne a helye, valóságos banditafióka — dör- mögte Schönhausen, aki sehogy- sem tudott úrrá lenni ingerült­ségén. — Valóban bűnöző volt a múlt­ban, de az adott esetben ez nem hátrány — mondta Heckert né­metül és Godzsajevhez fordulva tolmácsolta Schönhausent: — Azt kérdezi a tábornok úr, hogy kész-e teljesíteni küldeté­sét? Godzsajev elnevette magát, ha­talmas szája a füléig szaladt, fe­jével bólintott Schönhausennak: „Jawohl, jawohl!” — Mégis csak beszél németül — nyugtalankodott Schönhausen. — Ezt az egyetlen német szót tanulta meg. — Hogyan ajánlhatott nekem egy ilyen kretént? — Sok nyelven nem beszél, annyi szent, de nem ostoba. El­lenkezőleg. Húsz esztendeig pán­Mikus Edit: — A Népművelé­si Tanácsadó az ifjúsági szóra­kozóhelyek vezetőinek évek óta különböző tanfolyamokat tart. A klubvezetők azonban nem veszik komolyan ezeket az előadás- sorozatokat. Ez már abból is ki­tűnik, hogy általában r.em ők jönnek el, hanem valakit elkül­denek, megbízva azzal, hogy a tanfolyam után számoljanak be az ott hallottakról. Kutsch Zoltán: — Szerintem nem az a baj, hogy a klubveze­tő helyett az egyik vezetőségi tag vesz részt a tanfolyamon, ha utána a társaival megbeszéli az előadások anyagát. Annál na­gyobb probléma viszont az, ha különböző okokra hivatkozva mindenki „lerázza” magáról a meghívást. Tarjányi Antal: — A vállala­toknál működő ifjúsági klubok nagy segítséget kapnak. A SZOT Budapesten egyhónapos tanfo­lyamot indít a klubvezetőknek. Ä KVG ifjúsági klubját is meg hívták az őszi előadásokra. Ter­mészetesen ott leszünk. Komáromi Attila: — A bajai vezetőképző táborban is szerve­zünk tanfolyamot a klubveze­tőknek. Az egyhetes továbbkép­zésen százhatvanan vehetnek majd részt. Kérem a művelődé­si tanácsadó segítségét, hogy hív­janak meg előadókat, szeminá­riumi vezetőket a tanfolyamra. Mikus Edit: — A szakmai ta­nácsadásainkon a klubvezetőket arról is tájékoztatjuk, hogy a Népművelési Propaganda Iroda milyen új, a klubokkal kapcso­latos kiadványokat jelentetett meg. Ezekhez a kiadványokhoz könnyen hozzájuthatnak a fiata­lok, ha felkeresnek bennünket. Belecz László: — Én még csu­pán egy-két ilyen jegyzetfüzet­ről tudok. Eszerint, arról van szó, hogy a Népművelési Tanács­adót személyesen kell felkeres­ni. A megyeszékhelyhez közeli, nagy ifjúsági klubok ebből a szempontból is előnyben vannak. Mert nem tudom elképzelni, hogy például a bácsszentgyörgyi fiatalok — akiknek nagyon szép klubjuk van — csupán azért ha­vonta elutaznak Kecskemétre. Szerintem az lenne a logiku- sabb, ha a tanácsadó minden klubnak elküldene egy mutat­ványpéldányt. Mikus Edit: — Erre nincs le­hetőség. A megjelent kiadvá­célszekrényt nyitogatott, több embert küldött a másvilágra, mint ahány újjá van a kezén. Mióta az eszét tudja, illegálisan él, de egyszer sem bukott le. Po­kolian ügyes és ravasz fickó. Ha valaki, ő biztosan megbirkózik a feladattal. — Mondjon neki valami ked­veset, azután vigye innen a po­kolba és jöjjön vissza. Nem va­gyok olyan állapotban, hogy be­szélgessek vele. — A főnök! nagyon örül az is­meretségnek és számít rá, hogy minden erejét latba veti a meg­bízatás teljesítéséért — mondta Heckert Godzsajevnek. Az ismét elhúzta a száját és meghajolt Schönhausen előtt. Amikor kimentek, Schönhausen kikapcsolta a ventillátort. Nem­csak a hőségtől volt ennyire in­gerült. Ma kapta meg a soron következő levelet Berlinből — ismét a szokásos elmarasztalás lassúsága miatt. — Ugyanott dobják át a hatá­ron Tapasztaltat — no fene, de illő fedőnevet találtak ennek a bűnözőnek — ahol Bezrukov át­ment? — kérdezte a visszatérő Heckerttől. — Igen. — Ez nem nagyon ésszerű! — Tábornok úr, az átdobásban egy tapasztalt emberünk segéd­kezik. Azonkívül az orosz oldalon ez a legkevésbé őrizett terület, ami garantálja a biztonságot. Különben is úgy vélem, hogy nincs időnk más lehetőséget ke­resni. — Az idő valóban kevés. Ber­nyokról készült rövid tájékozta­tót viszont minden klubnak rendszeresen elküldjük. Komáromi Attila: — A „10x10 a X. VIT-re” alkalmából megje­lent tájékoztató is ilyen céllal készült. Tervezzük, hogy a Nép­művelési Tanácsadóval közösen negyedévenként részletes tájé­koztatót készítünk az ifjúsági kluboknak. S amint a klubok tartalmi munkájára, vagyis a programok­ra terelődött a szó, kiderült az is, hogy ezen a téren milyen sok kihasználatlan lehetőség van még. Szinte rögtönzött ötlet­vásárt tartottak az ankét részt­vevői, akik nagyon jól ismerik az ifjúsági klubok jelenlegi programjait, hiszen nap mint nap ott vannak a vetélkedőkön, előadásokon, táncesteken. Sok helyütt szegényes, ötletsivár a program. És szinte érthetetlen, hogy miért nem gazdagítják, színesítik a saját szórakozásukat a fiatalok. Lehetőségük bőven kínálkozik. A Forrás szerkesztő­ségét megkérve író—olvasó ta­lálkozókat, a kecskeméti Katona József Színház művészeit vendé­gül látva színvonalas irodalmi esteket lehetne rendezni. A me­gyében élő fiatal művészek, népművészek is bizonyára gyak­ran ellátogatnának a klubokba. És milyen érdekes, a közélettel, a gazdasági, bel- és külpolitikai helyzetünkkel kapcsolatos elő­adásokat hallhatnának a fiata­lok az állami, társadalmi, politi­kai vezetőktől, akik ugyancsak szívesen beszélgetnének velük. Ezekhez a programokhoz nincs is szükség sok pénzre. Amennyi ezekhez a rendezvényekhez kell, bőven futja az ifjúsági alapból. Bács-Kiskun megyében mint­egy 15 nagy, úgynevezett bázis klub működik. Ilyen például a kalocsai Fórum klub is. Ezek­nek az ifjúsági kluboknak az lesz a jövőbeni feladatuk, hogy meglátogassák a kisebb közsé­gekben működő klubokat és ja­vasoljanak programokat az otta­ni fiataloknak. Segítsenek a kü­lönböző körök — irodalmi, tör­ténelmi, politikai, komolyzenei, beat. színház, fotó stb. — kiala­kításában. És a KlSZ-szerve- zetek is jobban támogassák a fiatalok szórakozóhelyeit. Tárnái László lin úgy sürget, mint az őrült. Kit akar Tabrizba küldeni, hogy meggyorsítsa a következő ügynö­kök felkészítését? — Gusztáv Becket javaslom. Tudja — megbízható ember, ma­gunkfajta öreg harcos. — De hiszen alig ismeri a te­vékenységünket. — Világos fej, excellenciás uram. — Persze, ha az őszhajára gon­dol. — Megfelelőbb jelöltet nem tu­dok javasolni. — No jó, küldje a maga Beck- jét. — Schönhasen reménytelenül legyintett a kezével. — Csak el ne felejtse! Ellenőrizte Kazancev jelentését Szerebjakov öngyilkos­ságáról ? — Igen, excellenciás uram. A, bakui újságokban megjelent a közlemény Szerebjakov haláláról. Az öngyilkosságról természetesen nem írtak. — Nem is vártam mást ettől az elpuhult értelmiségitől. Nem ismertem személyesen, de az anyagából már éreztem, hogy baj lesz vele. Azt hiszem, a csopor­tot, amelyet Szerebrjakovra akar­tunk bízni, Kazancev irányítása alá kell helyeznünk. Ez az ember kedvező benyomást tett rám és jól kiismeri magát Bakuban. — Tökéletesen igaza van ex- cellenciádnak. Kazancev termé­szetesen nem olyan művelt, mint Szerebrjakov, de megfelelő em­ber a számunkra. Tájékoztatom őt az elhatározásról. (Folytatjuk) Egy rádióműsor tanulságai Gondolatok a pályaválasztási tanácsadásról Három héttel ezelőtt a rádió lijsági randevú kettőtöl-hatig cí­mű műsorát jelentős részben a pályaválasztás ügye uralta. A műsor a lehető legjobb szán­dékkal igyekezett segíteni azokon a fiatalokon, akiknek pályavá­lasztási elképzelései nem sikerül­tek, illetőleg a pályaválasztási ta­nácstalanság nem éppen szeren­csés állapotába kerültek. A kom­munikációs eszközök fiatalok ér­dekében való csatasorba állítása ezért mindenképpen dicsérendő, elismerésre érdemes elképzelés. Kétségtelen, hogy minden év­ben igen sok fiatalember kerül olyan helyzetbe g nyárutón, hogy nem veszik fel valamely felső- oktatási intézménybe, vagy gim­náziumba, esetleg hiába pályázik meg némely divatos szakmát. Nem valószínű azonban, hogy augusztus utolsó napjaiban egy rádióműsorral konkrét segítséget tudunk adni a nem kis réteg problémáinak megoldásához. Ar­ra viszont feltétlenül jó volt az adás, hogy okuljunk belőle és levonjunk néhány tanulságot. Nálunk ugyanis jól kiépített há­lózata van iskoláinkban a szak­rendszerű pályaválasztási tanács­adásnak. Ezen kívül a pedagógia, a pszichológia és az orvostudo­mány segítségével komplex mó­don foglalkozik a leginkább rá­szorulókkal a megyei Pályavá­lasztási és Munkapszichológiai Tanácsadó. Ez év folyamán ala­kult ki az üzemi pályaválasztási megbízottak hálózata is. Ha ilyen jól kiépített és a ta­pasztalatok szerint jól funkcio­náló hálózat mellett is sok prob­lémával találkozunk, akkor kö­rültekintően meg kell vizsgálni, hogy miből adódik a számtalan téves pályaválasztási döntés, a sok kudarc. Ki kell mondani, hogy főképpen a szülői akarat egyoldalú érvényesítése miatt. Szakemberek véleménye szerint nálunk a pályaválasztásnál még 80 százalékban a szülők akarata dönt. Ez önmagában még nem volna baj, bár tévedés azt hinni, hogv a szülők többsége reálisan meg tudja ítélni gyermeke pá- lyaalkalmasságát. A baj inkább ott kezdődik, hogy jó részük másként vélekedik a fizikai és szellemi foglalkozások értékrend­jéről. a mindennapok gyakorla­tában és megint másként, ha gyermeke jövőjéről van szó. Ugyanaz a szülő, aki előtt becsü­lete, rangja van az iparos,. a szakmunkás munkájának és az esetek többségében maga is fizi­kai munkából él, ugyanaz a szü­lő arra törekszik, hogy gyermeke — ha alkalmas arra, ha nem — feltétlenül valamilyen szellemi pályát, foglalkozást válasszon. Ennek érdekében azután minden erejével azon fáradozik, hogy fia, vagy leánya előbb gimnázium­ban, majd a főiskolán, egyetemen tanuljon tovább. A gyermeket oktató pedagógusoknak pedig többnyire nincs bátorságuk a nem mindig helyes szülői akarattal szembehelyezkedni. Igaz, ez nem is valami népszerű feladat még napjainkban. Ezt a szemléletet a jövőben a szervezett pályaválasztási tanács­adásnak kell jó irányban befo­lyásolnia. A szülőknek időben — tehát nem a gyermek 3. osztá­lyos korában — kell a szakembe­rekhez fordulnia. A céltudatos pályaválasztási tevékenység ugyanis nem lehet kampányfela­dat. Csakis tervszerű együttmű­ködéssel, már a gyermek V. osz­tályos korától kezdve, a szülők és a pályaválasztási szakemberek többszöri tanácskozásával, meg­beszéléseivel lehet és kell meg­találni a szellemi és fizikai ké­pességeknek leginkább megfelelő pályát. Ilyenkor még lehetőség van az egyéni elképzelések és a társadalmi igények lehető legjobb összehangolására is. A pályavá­lasztási tanácsadás szakemberei keresik a megoldás lehetőségeit. Megyénkben például már az el­múlt tanévben is tartottak olyan szülői értekezleteket az iskolák­ban, ahol a Pályaválasztási és Munkapszichológiai Tanácsadó munkatársai találkoztak a szü­lőkkel és szakszerű tanácsokkal segítették őket. A kezdeményezés még új, de sikerrel kecsegtet. Ha időben kerül sor a szülők és a pályaválasztási tanácsadás­sal foglalkozó pedagógusok, szak­emberek közötti kapcsolat meg­teremtésére, akkor lehetőség van a téves pályaválasztási elképze­lések korrigálására, arra, hogy a gyermek érdeklődését — a szülő és a szakemberek összefogásával — helyes irányba lehessen terel­ni. S akkor majd egyre keveseb­ben lesznek a csalódott, tanács­talan fiatalok, akik egy nyárvégi csütörtök délutánon kommuniká­ciós csodára várva kapcsolják be a rádiókészüléküket. Gazsó Endre F. JEGOROV A szálak Schönhausen tábornokhoz vezetnek Fordította: Havas Ervin /

Next

/
Oldalképek
Tartalom