Petőfi Népe, 1973. szeptember (28. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-15 / 216. szám

1 PETŐFI NÉPE • 1973. szeptember 15. KEVESEBB ÜZEMI BALESET At SZMT munkavédelmi bizottsága jelentést készí­teti az első félévi üzemi balesetekről. A balesetek kivizsgálásánál, elemzésé­nél különös figyelmet szen­teltek a közlekedés, szállí­tás, anyagmozgatás terüle­tére. A rendőrséggel közö­sen véfczett ellenőrzésük például több mint 2000 jár­művet érintett. A baleseti veszélyforrások megszünte­tése. a hiányosságok felszá­molása. az előírások foko­zottabb betartása érdeké­ben a munkavédelmi fel­ügyelők háromszázhárom ellenőrzést tartottak. Ennek során 198 üzem­részt, gépet, berendezést állítottak le. 9 esetben szab­tak ki pénzbírságot. 21 al­kalommal pedig figyelmez­tetésben részesítették a mu­lasztókat. 119 üzemi balesetet vizs­gáltak ki. s megtették a kellő intézkedéseket. . 10 büntető- és 20 fegyelmi el­járást kezdeményeztek. Ez a terület csupán egy része a munkavédelmi bi­zottság sokirányú tevékeny­ségének. A balesetekkel kapcsolatos adatokat azért ismertetjük, hogy az olva­sóknak. akik túlnyomó többségükben szervezett dolgozók, s mint a szólás­mondás tartja. mindenkit érhet baleset — képük le­gyen a munk->védelem mé­reteiről. Nem kis jelentőségű, hogy a tavalyi első félévhez vi­szonyítva az idén 88-cal kevesebb üzemi baleset tör­tént. A kiesett munkana­pok száma is 1854-gyei csökkent. A múlt félévi 10-zel szemben 6 halálos üzemi baleset volt 1973 el­ső felében. A mezőgazasági termelő­szövetkezetekben. 187-tel kevesebb a baleset, és a termelésből is 3983 nappal kevesebb esett ki. Halálos üzemi baleset pedig nem történt.­Ami a különböző szak­mákat illeti, különösen ör­vendetes a fejlődés az Épí­tők. a HVDSZ. KPVDSZ és' vasasszakszervezetek mun- 'liatérületén. A legtöbb balesetet to­vábbra is a biztonságtech­nikai feltételek hiánya, a nem megfelelő munkaszer­vezés, ellenőrzés és a mun­kavédelmi szabályok figyel­men kívül hagyása okozza. Nagy gondot fordított az SZMT munkavédelmi bi­zottsága az üzemi baleseti jegyzőkönyvek. vizsgálati anyagok felülvizsgálatára, a kártérítésekre. Ahol szük­ség volt rá. szigorúan fellé­pett a törvények betartá­sáért. Mert néldául még mindig tanasztalhatő, hogy baleseteknél sokszor kizá­rólag csak a sérült maga­tartását vizsgálják és nem a baleset tárgyi, személyi okait, a körülményeket. Sok a kívánnivaló a balesetek megelőzését illetően is. Az egyik üzemben például 126 baleset történt, ebből 58- nál az újraoktatást tartot­ták szükségesnek. 13 bal­esetnél semmiféle intézke­dést nem hoztak. Továbbra is a felelősség oldaláról való vizsgálatot tartják elsődlegesnek, és nem az okok feltárását, elemzését. Ez nemcsak a megelőzést gátolja, hanem rontja a szemléletet, s az üzemi légkört is. Mert eb­ből adódik az is. hogy leg­többször a dolgozó felelős­ségét állapítják meg. En­nek következménveként a balesetet szenvedettek kár­térítése sem felel meg a törvényben előírtaknak. A MEDOSZ munkaterü­letén vizsgált 12 üzemben 184 üzemi balesot volt eb­ben az évben. Felszólítot­ták ugyan mind a 184 sé­rültet kárigénye érvényesí­tésére. de közülük csak 38-an nyújtották be igé­nyüket. Közülük 20-an kap­tak kártérítést — 40 257 fo­rint összegben —, 18-uk igényét elutasították. A vál­lalati szakszervezeti bizott­ság 146 esetben nem élt jo­gával és nem adott be kár­térítési igényt a dolgozó nevében. Az elmondottak nemcsak érzékeltetik az SZMT mun­kavédelmi bizottságának, s aktfvahálózatának eredmé­nyes munkásságát, hanem arra is rávilágítanak, hogy következetességére. szíeo- rára szükség van a további javulás szemnoritiából Tóth István Negyven éve történt ötvenkilenc bajai kommunista pere A napokban kedves vendége volt a szerkesztőségnek. Peá- gity Mihály, a bajai munkásmozgalom régi harcosa és évtize­dek óta közismert személyisége látogatott el hozzánk, hogy emlékeztessen bennünket a negyven évvel ezelőtt történt szeptemberi eseményekre. Nagyon szívesen vettük érkezését, és azt a beszélgetést, amely azokra a harcokra emlékeztetett, amelyet a Horty-terror idején a kommunisták a megyében is vívtak. Peágity Mihály, aki az 1940-es évek végén a Magyar Kommunista Párt Bács-Bodrog megyei bizottságában a köz- igazgatás irányításával foglalkozott, az 1933. szeptemberi per eseményeit idézte, ami arra ösztönzött bennünket, hogy doku­mentumok alapján alaposan utánanézzünk az akkor történtek­nek. Akik közelebbről ismerik a magyar munkásmozgalom törté­netét, jól tudják, hogy a fasisz­ta politikai rendőrség a csendőr­séggel karöltve, valóságos haj­szát indított a négy évtizeddel ezelőtti időkben, a széles körű kommunista megmozdulások el­len. A csendőrség nyomozóosz­tály-parancsnokságának jelenté­se a kommunista parasztszerve­zetek felderítéséről a Duna— Tisza közére vonatkozóan (1933. július 14.) a következőket jegy­zi fel: , 1. Kecskeméten a kommunista te­rületi bizottság működött, amely alá e*y helyi és egy vidéki bizottság tar­tozott. A vidéki bizottságnak sejtjei voltak Hetényegyházán, Helvécián, Külsőballószögön. Agasegyházán. 2. Kiskunfélegyházán egy kommu­nista területi bizottság, két helyi bi­zottság. tíz kiépített és öt csonka sejt tagjait állapította meg a nyomozás. Kiskunfélegyházát szemelte ki a KMP ama feladatra, hogy a Duna—Tisza kö­zének területi vezetőségét felállítsa, ez a terv éppen a nyomozás megin­dulásának időpontjában került volna végrehajtásra. S. Kalocsán a nyomozás Iratai sze­rint egy helyi bizottság működött, amelynek Szakmár községben is volt egy sejtje. 4. Kunszentmiklóson a kommunista szervezkedést egy tanulmányait Brünhben folytató vegyészmérnök- Jeltílt indította meg. A szervezkedés mindössze egy sejt megszervezéséig Jutott előre. 5. Baján két egymás mellett párhu­zamosan folyó kommunista szervez­kedés folyt. Az egyik a KMP vonal­ba tartozott és felölelte Vaskút és Felsőszentlván községeket. Baján ke­rületi bizottsággal és sejtekkel, emlí­tett községekben pedig sejtekkel ren­delkezett. A másik vonal pedig, ame­lyet egy újságíró kezdeményezett és „törzskommunista” névvel alakult meg. eleinte nem tartozott a rendes KMP-vonalhoz, azonban akkor, a III. Iptenáacionálá,jélveit követte, utóbb a KMP-hez keresett összeköttetést. jól emlékeznek. Éppen ezért en­nek az írásnak csupán az a célja, hogy felidézzen néhány nevet, és a több mint 200 ol­dalt kitevő ítélet megállapításai alapján bemutassa elődeink kommunista ténykedését. Gárdonyi (Greksa) Ferenc, ba­jai ember volt és a nacionálé- jához följegyezték, hogy beszélt németül, franciául és oroszul, foglalkozását illetően pedig hír­lapíró és író volt. De hadd em­lítsük meg Hepp Antal, Babi- necz Gyula, Döményi József, Sztrichinácz István, Körmöczi József, Molnár Lajos, Romsics János nevét is, akik résztvevői voltak az ötvenkilenc főből álló pernek. Az ítéletből csak minimálisát idézünk, mintegy érzékeltetéséül annak, hogy a perben miről volt szó. „Gárdonyi Ferenc, bajai lakos középiskolai tanulmányainak el­végzése után hírlapírással keres­te kenyerét, ezúton ismerkedett meg az orosz viszonyokkal, s ezekkel kapcsolatosan a kommu­nista tanokkal és ezekre vonat­kozó irodalommal. Leginkább a bajai újságoknak dolgozott, de mint riporter, írt a budapesti újságoknak cikkeket, végülis azonban keriyér nélkül maradt, s ekkor érlelődött meg benne az a szándék, hogy a munkásság körében — melynek helyzete már csak azért is különösebben ér­dekelte, mert maga is munkás szülők gyermeke. volt — moz­galmat indít, éspedig az orosz eszmék szellemében ... Pfea^Qg#sát nagymértékben beTolyasoífa az időközben Ba­járól Budapestre költözött, Pi­ros Aurél, droguista-segéd, aki maga is az előbb érintett állami és társadalmiellenes eszméktől áthatottan szívesen tárgyalt a hozzá hasonló világnézetet valló Gárdonyival, és rendelkezésére bocsátotta az ezen irányzatnak elsőrendű sajtótermékeit is... Egymásai állandó szoros baráti viszonyt tartottak fenn, s elha­tározták, hogy a munkásság kö­rében az un. kommunista moz­galmat megindítják, s az ehhez alkalmas egyéneket ebben az irányban beszervezik, velük az ismeretes kommunista kapcsola­tot kiépítik. Az alakuló összejövetelre Gár­Az említett rendőrségi jelen­tés tulajdonképpen a háttere an­nak, ami a kommunista mozga­lomban országosan és a megyé­ben is kibontakozóban volt. Peá­gity Mihály, a bajai események­ről szólt és elsősorban arról a bírósági tárgyalásról, amely a pécsi királyi törvényszéken zaj­lott le 1933. szeptember 5—6. és 7. napján megtartott nyilvános főtárgyaláson, Gárdonyi (Greksa) Ferenc és ötvennyolc társa el­len, az állami és a társadalmi rend felforgatására irányuló — szerintük — bűntettben. A ba- jaiak és a környékbeliek a per­ben megvádoltak nevére még F. JÉG PRO EL A szálak Schönhausen tábornokhoz vezetnek Fordította: Havas Ervin 11. A megegyezés Nemsokára megérkezett az or­vos, civil ruhában, köpeny nél­kül. — Zeich úr, vizsgálja meg ezt az urat alaposan — mutatott Schönhausen Szergejevre — és dolgozza ki a hatásos gyógymó­dokat, hogy visszanyerje az ere­jét. Ha elkészült, hívjon fel, Hec- kert űr majd visszakíséri a ven­déget. Az orvos és Szergejev kimen­tek a szobából. — Megbeszélt mindent a dok­torral ? — Igen, excellenciás uram, ha Szergejev betegsége igaznak bi­zonyul, az egy jó pont a javára. Ehhez már csak arról kell meg­győződnünk, hogy valóban élnek- e rokonai Németországban. Ügy gondolom, hamarosan táviratoz­hatunk Berlinbe Szergejev be­szervezéséről és a vele kapcsola­tos terveinkről. Aligha találhat­nánk alkalmasabb rezidens1 nála. Heckert szavai meggyőzték Schönhausent. — Valóban nincs rá bizonyíté­kunk, hogy Szergejev kettős játé­kot űz. Kérem, értesítse Berlint, mi pedig folytatjuk az ellenőr­zést. Most már a gyakorlati mun­kában kell kipróbálnunk őt. donyi választotta meg az álta­la odavalónak tartott egyéne­ket ... Így elsősorban Babinecz Gyulához fordult és ezt avatta be a terveibe, akit már 1928. év telén ismert meg, s akivel kö­zelebbi barátságoa 1929 nyara óta volt, amikoris őt a Dunai fürdések alatt jobban megismer­te, s látván, hogy nagy érdeklő­dést mutat az orosz hadifog­ságról és forradalomról tartott beszélgetések iránt, vele gyak- tpn találkozott, s ilyenkor szí­vesen tett eleget az előbb emlí­tet tárgykörbe tartozó kérdések felől mind nagyobb mértékben kérdezősködő, egyébként is szo­ciáldemokrata párti Babinecz kí- váncsiskodásának. Babinecz Gyulát ilyen előzmé­nyek után Gárdonyi meghívta baján, 1931. novemberben, Bőhm Ferenc, fakereskedő XVI. r. vád­lott lakására, s említette neki azt, hogy ott fognak majd hatá­rozni affelől, hogy mit és miként fognak cselekedni a munkásság­nak vele korábban közölt érvé­nyesülése céljából... Közölte ez­után szándékát Gárdonyi Zsivá- novics Jánossal is, akit szintén mint a bajai munkásnegyedben lakó egyént, elvei felől előzete­sen is már ismert, akivel 1931. november havában, egyik napon a zirci papok templománál ta­lálkozott, s vele a nehéz gaz­dasági helyzetről eszmecserét folytatott a munkásság helyze­tének megjavításáról — ennek módozatairól is tárgyalt, majd a tennivalók megbeszélése céljá­ból őt is a fentiek szerinti hely­re meghívta. Ugyancsak meghívta Bőhm Ferenc lakására, Gyurosovics An­tal bajai lakost, XVII. r. vád­lottá is, akit már évekkel előbb is ismert, s akinek a szélsőséges eszmék iránti hajlamát előzete­sen éppen ő élesztgette és fej­lesztette, amennyiben a dunai fürdőben is már 1931. év nya­rán kínált fel és adott is neki titoktartás kikötése mellett ol­vasnivalót ... Az első alakuló összejövetelt 1931 november havában tartot­ták meg Bőhm Ferenc lakásán; amit ugyanott, majd Piros Au­rél lakásán is több összejövetel követett és ezeken Piros Aurélon és Gárdonyin kívül fentebb ne­vezettek jelentek meg.” Tehát így kezdődött a kommu- fííktá szervezkedés,' amelyet fel­fedve a pécsi királyi törvény­szék hosszadalmas ítéletben in­dokolt meg. A per legjelentősebb résztvevői közül a törvényszék Gárdonyi Ferencet két és fél évi, Hepp Antalt 3 évi, Peágity Mi­hályt egyévi és 3 hónapi. Ba­binecz Gyulát 1 évi fegyházra Ítélte. A 40 évvel ezelőtt lezajlott per ilyen rövid, csupán idéze­tekkel felelevenített évforduló­jára emlékezünk, tisztelettel adózva a vádlottak azon több­ségének, akik már kiléptek az élők sorából és ugyancsak tisz­telettel köszöntve azon kevese­ket, akik még életben vannak. W. D. Megcsendült a telefon. Schön- hausen vette fel a kagylót. — Az orvos megállapította, hogy Szergejev, sebesülése után súlyos operáción esett át. Állapota alapján nem valószínű, hogy tag­ja valamilyen felderítő vagy el­hárító szervezetnek. Schönhausen néhány pillanatra elhallgatott, ujjaival játékosan megkocogtatta az asztalt: — Ez jó hír. Háború esetén nem hívják be a hadseregbe, ott marad nekünk a kellő helyen. Állítsa össze a berlini jelentést, és kísérje vissza a vendégünket. Heckert távozása után Schön- hausen gondolataiba mélyedt. A probléma, amely Damokiesz kardjaként fenyegette, úgy lát­szik megoldódott. Sikerült végre­hajtania Berlin utasítását az irá­ni terrorista és diverzáns cso­portok megszervezése; azok már készen állnak a bevetésre. Az emberek kiválasztása sem oko­zott különösebb nehézséget. • Iránban jócskán működtek kü­lönböző emigráns szervezetek, mint például az Orosz Általános Katonai Szövetség vagy a kis- oroszok, orosz nemzeti szocialis­ták, fehérgárdisták, ilyen-olyan szövetségei. Tagjaik között min­dig lehetett találni megfelelő MEGNYITÁS ELŐTT Régi kíván­sága teljesült Kecskemét és környéke fia­talságának. A kiskunfélegy­házi Lenin Termelőszö­vetkezet és a Keeskemét- szikrai Állami Gazdaság kö­zös erőfeszíté­sének eredmé­nyeként létre­jött a lovasis­kola. Az ünnepé­lyes megnyitó­ra előrelátha­tólag e hónap végén kerül sor, de már most is akad látogatója. Húsz hátasló áll ren­delkezésére a vendégeknek: Négy­százhúszezer forintos költséggel alakítottak át egy régi istállót A korszerűsítet épületben klub- helyiség is lesz, presszóval, amelynek érdekessége, hogy az ülőkéket régi nyeregből képezik ki. A vendégeknek hideg-meleg fürdő is rendelkezésére áll. A lovak a Lenin Termelőszö­vetkezet. bugaci méneséből, vala­mint az Országos Lótenyésztési • Puskás Ilona, a klub vezetője. Felügyelőség állományából va­lók. Papp József üzemmérnök irá­nyításával máris öt lovász ok­tatja a jelentkezőket nemcsak lovaglásra, hanem fogatha'jtásra is. Besegít a tanításba Abonyi László is, a bugaci ménes nyug­állományba vonult vezetője is. Az érdeklődést bizonyítja, hogy több KISZ-szérvezet cso­portosan kívánja, megszervezni a lovaglást. Természetesen elsősor­ban a mezőgazdaségi -1 -üzemek fiataljai részéről találkozunk ilyen kezdeményezéssel. Többek között a Kecskemét-szikrai Állami Gaz­daság KISZ-fiataljai szerveztek lovasszakosztályt. Szó van ar­ról, hogy a kecskeméti járási KISZ-bizottság védnökséget vál­lal a lovasiskola felett, valamint arról, hogy a Volán 9-es számú vállalat szombaton és vasárnap sűríti a lovasiskola felé a jára­tokat. A megnyitót gazdag lovasprog­rammal teszik érdekessé, színes­Példás rend a lószerszámrak- tárban. (Kovács János felvételei.) Cimképünkön: Fogathajtási is oktatnak. László József lovász, az arab telivér ménessel. személyt. De olyan szovjet em­bert beszervezni, aki a Kauká- zuson-túli területen élve, élvezi a helyi szervek bizalmát, s képes az átdobott kémek és diverzán- sok összefogására, irányítására — sokkalta bonyolultabb feladatot jelentett. Pedig a berlini központ minden levélben türelmetlenül követelte Schönhausentől a prob­léma elintézését. Ezért örült módfelett Schönhausen Szerge- jevnek, akire rábízhatják ezt a feladatot. Amikor Szergejev ismét belé­pett, Schönhausen úgy nézett rá. mint a megmentőjére. Szakmai bizalmatlansága a kevéssé ismert ember iránt nyomtalanul szerte­foszlott. — Foglaljon helyet, Szergejev úr — igyekezett hangját meleg­gé hangolni. Szergejev szótlanul leült. Lát­szott rajta, hogy megviselte az orvossal való beszélgetés. A be­lépő Heckert is melléjük ült. — Szergejev úr, belgyógyá­szunk véleménye szerint néhány hónapos kezelés után nyoma sem marad a rossz közérzetnek. Ter­mészetesen a későbbiekben is kí­mélni fogjuk az egészségét. — Lehetséges Schönhauscn úr, hogy némi időt kapjak a javas­lat megfontolására? — Ez ki van zárva. Még ma hallanom kell a végleges vála­szát. Szergejev megfontoltan mond­ta: — Német vagyok, igyekszem legjobb tudásom szerint teljesí­teni megbízatásukat. Hacsak az állapotom nem akadályoz meg benne. — Emiatt nyugodt lehet, Szer­gejev úr. Megkezdjük a gyógyí­tását, közben felkészítjük a fel­adatára. Mindent úgy szerveztünk meg, hogy a legkisebb gyanú se merülhessen fel főnökeiben. Az előkészületekre lakhelyén kerül sor. Heckert úrnak ki kell bírnia ezt az időt, habár a lakása nem túl kényelmes. —Schönhausen kárörvendő pillantást vetett be­osztottjára. — A megbízatást Ba­kuban kell teljesítenie. Találjon ki valamilyen ürügyet hogy fél éven, de legalább egy esztendőn belül visszatérhessen oda. — Bármikor hivatkozhatom a betegségemre. — Látja, a betegség hasznos is lehet — mosolygott Schönhausen. — Bonyolult lesz a felkészítés? — Ne tartson tőle. ön katona­ember, bizonyos mértékig máris felkészültnek tekinthető. Megta­nítjuk a rádióadó kezelésére, a sifrírozásra, s részletesen megtár­gyaljuk a feladatait. A többi már gyerekjáték. .. Szergejev egyetértőén bólintott. — Addig is írjon egy rövid je­lentést az otthoni és az itteni is­merőseiről. Részletesen jellemez­ze azokat, a személyeket, akiket véleménye szerint bevonhatunk a munkába. Vázolja le a bakui la­kását, különösen a biztonság szempontjából. — A lakásom teljesen különál­ló. két bejárata van. — Nagyszerű. Végül örülnék, ha adna egy áttekintést a Szov­jetunió politikai és gazdasági helyzetéről. — Von Schönhausen úr, én nem vagyok se politikus, se köz­gazdász. Félek, hogy az értékeié­semnek kevés hasznát veszik. — Csupán tényszerű anyagra gondoltunk, nem várunk mélyebb elemzést — jegyezte meg Heckert. Schönhausen helyeslőén bólin­tott. — Nézze von Schönhausen úr, a bolsevikok azt mondják, hogy a második ötéves terv teljesítése nyomán alapjában felépült a szo­cializmus. A bonyolult nemzetkö­zi helyzet és a belső osztályharc ellenére valóban nagy sikereket értek el. Most már a harmadik ötéves terv második esztendejé­ben tartanak — nem kevés si­kerrel. Csak ilyen szellemben ír­hatok jellemzést, ha objektívak akarunk maradni. — Rendben van. de több tényt szeretnénk. írjon részletesen a szovjet nép életszínvonaláról — kérte Schönhausen. — E téren sok a hiányosság, bár a múlthoz képest nagy az elő­relépés. Rosszak a lakásviszo­nyok. az alapvető szükségleti cik­keket azonban meg lehet vásá­rolni. — Erről is részletesen írjón. A legfontosabb: kik az elégedetle­nek, milyen rétegből tevődnek össze, szervezettek-e? — Ez bonyolult kérdés. Magam nem mozgok a körükben. — Gondolkozzék csak. Nem le­het. hogy ne lennének elégedet­lenkedők. — Jól van. Herr von Schönha­usen. Azt hiszem be is fejeztük. Kísérje haza Szergejev urat __ f ordult Heckerthez — és jöjjön vissza. Szergejev kezet szorított Schön- hausennel és Heckert társaságá­ban elhagyta az irodát. (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom