Petőfi Népe, 1973. augusztus (28. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-19 / 194. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Kiosztották a Király Ilus-pályázat díjait - Színpompás bemutatók, Alkotmány A magyar nép régóta ünnep- li augusztus 20-át. Vala­ha egyházi ceremóniák helyette­sítették a nép ilyen időtájban megnyilvánuló igazi érzelmeit. Pedig akkor és később is első­sorban az újkenyér ünnepléséről volt szó. Azt az új kenyeret kö­szöntötték, amelynek lisztjét a frissen aratott gabonából nyer­ték. Köszöntötték, mert a nép számára a kenyér, mint legfőbb táplálék, valósággal szent volt. A felszabadulás után, a szocia­lizmus építésének évei múltán jelentősen módosult az ünneplés tartalma; elsősorban azért, mert a Magyar Népköztársaság Alkot­mányának létrejötte 1949. augusz­tus 20. napjához fűződik és azó­ta is az Alkotmány ünnepének nevezzük. A magyar nép első igazi Alkotmányának ünneplése tiszteletteljes értelmezése a ma­gyar nép sikereinek, jogai és kötelességei összhangjának. Egy­szerre tartalmazza a kenyér tisz­teletét, országalapító királyunk­ra való emlékezést és mindazt, amelyet népünk szorgalmával és tehetségével ma szocializmusnak nevezünk. Ezért piros betűs ünnep szá­munkra augusztus húszadika, amely tulajdonképpen év, tnint év, a magyar nép történelmi si­kereit juttatja kifejezésre. Jdőközben az Alkotmány •* módosult. Kádár János az országgyűlés alkotmánymódosító ülésén mondotta: „A múltról szólva mindenekelőtt a dolgozó magyar népre gondolunk, amely munkájával, verejtékével és vé­rével hazánkat, államunkat szá­zadokon át fenntartotta, éltette és a fejlődés útján előre vitte...” Ez az államfenntartás, a verej­tékezés és a lankadatlan szorga­lom tette lehetővé annak rögzí­tését is, hogy — összegezve ered­ményeinket — magabiztosan je­lenthessük ki: a Magyar Nép- köztársaság szocialista állam. Szocialista állam, mert a szocia­lista termelési viszonyok teljes győzelmet arattak és az egész népgazdaságban leraktuk társa­dalmunk további virulásának gránitszilárd alapjait. Ha a mó­dosított és az eredeti Alkotmányt Összehasonlítjuk, akkor talán ez a legjelentősebb, s történelmileg is legnagyobb súlyú különbség közelmúltunk és jelenünk kö­zött. C'ok minden bizonyítja Al- kotmányunk szocialista voltát. Tények és számok temér­dekét sorakoztathatjuk fel érv­ként amellett, hogy a Magyar Népköztársaság szocialista állam. De nemcsak belpolitikánkra, gazdasági intézkedéseinkre és eredményeinkre vonatkozik ez a megállapítás, hanem fő jellem­zője külpolitikánknak, a világ­ban való céltudatos elhelyezke­désünknek. Köztudott, hogy a Magyar Népköztársaság követke­zetes és álhatatos békepolitikát folytat, ami világszerte nagy el­ismerést szerzett hazánknak és bízhatunk benne, hogy ezen az úton járva tekintélyünk nőttön- nőni fog. Az Alkotmány ünnepén — mi­vel az év alig több mint a kö­zepére esik — nem szokás gaz­dasági-építési sikereinket össze­gezni és méltatni. De az első félév múltán mégis azt mondhat­juk, hogy népgazdaságunk és társadalmunk (Bács-Kiskunban is) dinamikusan fejlődik és lé­pésről lépésre haladunk a szo­cializmus teljes felépítésének út­ján. Ezen az ünnepen büszkén szólhatunk arról, hogy eredménye­ink és eddigi elképzeléseink be­teljesedésének valóságos társadal­mi bázisa p, munkás-paraszt össze­fogás, a munkás-paraszt szövet­ség jutott diadalra. Tehát beiga­zolódtak a marxi tanítások, s egyben beigazolódott pártunk marxista—leninista politikája is. (Folytatás a 2. oldalon) • Országos és megyei vezetők a megnyitó ünnepség elnökségében. Dr. Molnár Frigyes, a SZÖVOSZ el­nöke, országgyűlési képviselő, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Horváth István, a megyei pártbizottság első titkára, a köszöntőt mondó Nyers Rezső, az MSZMP KB titkára, országgyűlési képviselő, dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke, dr. Romány Pál, az MSZMP Központi Bi­zottság osztályvezetője. Új iskola Szabadszálláson Már régen kevésnek bizo­nyultak a Sza­badszálláson levő tanter­mek. A nagy­község iskolái alig-alig felel­tek meg a kor­szerű követel­ményeknek. A helyzet most örvendetesen megváltozott. Szombaton dél­után dr. Gosz- tonyi János miniszterhe­lyettes jelenlé­tében avatta fel Madarász László, a me­gyei tanács el­nökhelyettese az új, szép, le­vegős, tágas nyolctantermes iskoléoületet. (Pásztor Zoltán felvétele) Paradicsomlé-töltőállom ások Vontatottan érkezik a nyersáru a Kecskeméti Konzervgyárba • Paradicsomfeldolgozó idény van a Zöldségter­mesztési Kutató Intézet kecskeméti konzerv­üzemében is. A kísérleti fajtákat vizsgálják és minősítik. Képünkön: Iliás G.vuláné szakmun­kás, a laboratórium paradicsomsűrítőjét kezeli. (Tóth Sándor felvétele) Az ország legkorszerrűbb paradicsomfel­dolgozó üze­mében, a Kecs­keméti Kon­zervgyárban az idén 4000 va­gon piros nyersanyag fel­dolgozására ké­szültek fel. Az augusztus ele­je óta tartó idény napi fel­hozatala " átla­gosan mintegy 25 vagonnyit tett ki. Na­gyobb ütemű áruérkezésre lenne ahhoz szükség, hogy teljes kapaci­tással dolgoz­zon az üzem, hiszen naponta 130 vagon nyersáru foga­dására is ké­pes. A meleg nappalokat vál­tó hűvös éj­szakák miatt lassú a paradi­csom érése, ami elnyújtja az idényt. Így a tömeges áru érke­zésével később számol a gyár. A paradicsom zömét a megye me­zőgazdasági üzemei termelik. Kialakultak az első bázisgaztía- ságok, ahol zárt technológiával, teljes gépesítéssel állítják elő ezt a terméket. Két gazdaságban, a tompái Kossuth Tsz-ben és a Kecskemét-szikrai Állami Gaz­daságban hazai és külföldi gyárt­mányú paradicsomszedő kombáj­nok dolgoznak az idén. A tassi Petőfi Termelőszövetkezetben is megkezdték az ipari paradicsom­termesztés szakosítását, mecha- nizálását. A nyersárutermelés korszerűsítése az ipari feldolgo­zást iis egyszerűsíti. A bázisgaz­daságokból félkészterméket kül­denek — paradicsomlevet — a gyárba. A végtermék előállításá­nak gyorsítására, a szállítási költségek csökkentésére — az ipar és a termelőgazdaságok kö­zös céljaként — a továbbiakban mind több helyről így fogadják majd a paradicsomot. A gyár te­hermentesítésére máris három helyen: Tompán, Lászlófalván és Kocséron paradicsomlé-töltőállo­mást létesítettek, ahonnan tar­tálykocsikkal szállítják a levet az üzembe Itt a lé zöméből sű­rítmény készül, s ez az alap­anyaga egyébként a paradicsom­pornak is. • Ismét fergeteges sikerrel szerepeltek a kalocsai gyermektáncosok. Nyers Rezső, a Központ Bizott­ság titkára, megyénk országgyű­lési képviselője az Alkotmány évfordulójának előestéjén szocia­lizmust építő népünk történelmi okmányának első szakaszára hi­vatkozott megnyitó beszédében, majd arról szólt, hogy a fesztivál szellemét tükrözi 11 ország nép­művészeinek a jelenléte. így folytatta: „Hasson át bennünket a népek barátságának eszméje, a szocializmus legbensőbb, leg­sajátosabb lényege. Köszöntőm a szervezésre immár negyedszer vállalkozókat, akik gondoskod­nak arról, hogy fesztiválról fesz­tiválra gazdagítsák a találkozó programját, törekedve a folklór minden eddiginél teljesebb, átfo­góbb tükrözésére. Köszöntőm Kalocsa, Baja, Kecskemét, Duna- pataj tanácsait és lakosait, hogy nemcsak helyet adtak a kiállí­tásoknak, tanácskozásoknak és bemutatóknak, de szívet is a méltó körülmények megteremté­séhez ... Most pedig szóljon a ial, kezdődjék a tánc. A IV. íjuna menti folklórfesztivált megnyitom.” A díszünnepségen szereplőket nehéz lenne rangsorolni. Üdeség, vidámság, természetesség jelle­mezte az előadott ének- és tánc­számokat. * Ismét új színnel gazdagodott a IV. Duna menti folklórfesz­tivál pragramja. Tegnap délelőtt a kalocsai I. István Gimnázium dísztermében ünnepélyesen meg­kezdődött az önkéntes néprajzi és nyelvjárási gyűjtők VII. or­szágos találkozója mintegy két­száz gyűjtő és meghívott vendég részvételével. A találkozón meg­jelenteket Madarász László, a Bács-Kiskun megyei' Tanács el­nökhelyettese üdvözölte. Emlé­keztetett arra, hogy már az I. folklórfesztivál megrendezésekor is arra törekedtek, hogy a lát­ványos események mellett a nép­rajz- és nyelvjáráskutatás új eredményeiről is számot adjanak. „Az önkéntes gyűjtők már a magyar néprajzi kutatások kez­detekor is nagy munkát végeztek — mondotta megnyitójában dr. Ortutay Gyula akadémikus, Bács- Kiskun megye egyik országgyű­lési képviselője, a Magyar Nép­rajzi Társaság elnöke. — Körvo­nalazni kell — az eddiginél sok­kal határozottabban, a társadal­mi gyűjtők feladatait, témaköre­it. Ezután dr. Morvay Péter, a • Nemes Péter, a Magyar Üttörök Országos Szövetsége elnökségének titkára, átadja az úttörő- és kisdobos-táncfesztivál nagydíját a kalocsai gyermekegyüttes vezetőinek, Pécsiné Ács Saroltának és Tóth Ferencnek, aki a napokban kapta meg a Kiváló népművelő címet. Magyar Néprajzi Társaság ön­kéntes gyűjtőszakosztályának elnöke ismertette a társaság vá­lasztmányának döntését, mely­nek értelmében az idén Fehér Zoltán bátyai pedagógus, Hagy­mási Sándor, mezőtúri agronó- mus, és Báldy-Bellosich Flóra nyugalmazott bajai tanárnő kap­ta meg a Sebestyén Gyula-em­lékérmet. (Folytatás a 3. oldalon) PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAP1LAPJ \ XXVIII. évi., 194. szám Ára: 90 fillér 1973. augusztus 19., vasárnap tudományos tanácskozások az Alkotmány ünnepének előestéjén A folklórfesztivál második napja A csodálatos nyári alkonyai­ban ezrével siettek az emberek pénteken este a megye legszebb szabadtéri színpadához, hogy ta­núi legyenek a IV. Duna menti folklórfesztivál megnyitásának. Régen láttak ennyi embert a ka­locsai park öreg fái.­Lelkes taps köszöntötte a pó­diumon helyet foglaló elnökséget és a résztvevő együtteseket kép­viselő népviseletbe öltözött pá­rokat. Már lobogott a fesztivál­láng. felvonták a találkozón sze­replő 11 ország nemzeti zászla­ját, amikor Horváth István a megyei pártbizottság első titkára köszöntötte az egybegyűlteket, s külön is Losonczi Pált, az El­nöki Tanács elnökét aki a délutá­ni órákban Baján is megtekin­tette a fesztivál néhány rendez­vényét. Hangsúlyozta, hogy a népművészet összekötő kapocs a különféle nyelven beszélő, de egy­más mellett élő nemzetek között. Faluriport Kunadacsról „Nem bántam meg, hogy marós lettem” Művelődés, irodalom, művészet Sport, keresztrejtvény, mai műsor S. oldal 7. oldal

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom