Petőfi Népe, 1973. augusztus (28. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-29 / 201. szám
* ® PETŐFI NÉPE 0 1973. augusztus 29. A TÁRGYALÓTEREMBŐL Maszek vadásztársaság PÁRTSZERVEZÉS — PÁRTIRÁNYÍTÁS A pártszervezetek szerepe a mezőgazdaság korszerűsítésében 0 A gépjavító és gépgyártó részleg főleg konzervgyáraknak dolgozik. A felvételünkön látható paprikacsumázó gépet szállítás előtt Csontos Gáspár kereskedelmi vezető és Nyúl István, a részleg vezetője ellenőrzi. Árutermelés és szolgáltatás 0 A MEZÖGAZDASÄGI TERMELÉS rohamléptekkel korszerűsödik napjainkban. Ma már nemcsak arról van szó. hogy a kézi munkaerőt a termelés ágazatainak zömében gépek helyettesítik, hanem egyes munkafolyamatok teljes gépesítéséről, a talaj előkészítéstől a betakarításig. Nem ritkaság, hogy egy-egy mezőgazdasági dolgozó évente több- százezer forint értékű terméket állít elő. hiszen ma már a mező- gazdasági dolgozók kezében is hatékony — s egyben igen drága — eszközök vannak. Ugyanakkor előfordul még, hogy szervezetlenség miatt állnak a drága pénzen vásárolt gépek, illetve munkaszervezési hiányosságok miatt megugranak a termelési költségek. Az üzem- és munkaszervezés javítása olyan nagy horderejű feladat, amelv nem oldható meg fokozott politikai tevékenység nélkül! A politikai munka fontosságára utal. hogy ez a tevékenység a tagság életszínvonalát közvetlenül érinti. Mindez indokolja, hogy a pártszervezetek aktív részesei legyenek területükön az üzem- és munkaszervezés fejlesztésének. A mindennapi életben ennek “fontosságát kevesen vitatják már, ám ez számos pártszervezet tevékenységében még nem tükröződik. Gyakori ez a vélemny: „A korszerű üzem- és munkaszervezés annyira sokrétű, olyan nagy felkészültséget követel, hogy a pártvezetőség és az egyszerű párttagok nem sokat tudnak segíteni”. Mi az igazság ebben a véleményben? Amennyiben a pártvezetőségek és pártszervezetek egy-egy munka- és üzemszervezési kérdésben ugyanúgy akarnak eljárni, mint a gazdasági vezetők, akkor valóban „komplikált” a feladat és a pártszervezetek nehezen oldhatják meg. Ezért lényeges, hogy a pártszervezetek más. elsősorban politikai oldalról közelítsék meg a feladatot. E tekintetben a párt- szervezetek nem alárendelt szerepet töltenek be. hanem hasznos segítői, kezdeményezői lehetnek illetve kell. hogy legyenek — a korszerűsítésnek. 0 ILYEN ÖSSZEFÜGGÉSBEN mindegyik gazdasági vezetőnek el kell ismernie a pártiszervezet illetékességét, segítőképességét. Fontos tudatosítani, hogy a párt- szervezet a párttagok összességét jelenti, amelynek felsőfokú szak- képesítésű agronómus. mérnök, közgazdász tagjai is vannak, akik jól értenek a termelésszervezés legbonyolultabb kérdéseihez. Ugyancsak tagadhatatlan az is, hogy az „egyszerű” szövetkezeti tagok rengetek ilyen irányú tapasztalattal rendelkeznek, és arra is illetékesek, hogy szóvá tegyék a hibákat, javasoljanak és kezdeményezzenek. Gazdaságonként különböző a pártszervezetek feladata: van, ahol a termelés még a hagyományos módon folvik. másutt éppen megtették a kezdeti lépéseket a korszerűsödés felé. mások pedig magas technikai ellátottsággal gazdálkodnak. A oártalapszerve- zetnek nemcsak joga. hanem kötelessége is, hogy a taggyűlés napirendjére tűzze a gazdaság fejlesztésének irányát, megvitassa a korszerűsítés legjárhatóbb útjait. A taggyűlés arra hozzon határozatot: mi legyen a feladatuk a kommunista gazdasági vezetőknek ezek megvalósításában. Igen hasznos, ha a pártszervezet taggyűlésén a gazdasági vezetők beszámolnak jövőbeli elképezlé- seikről, vagy a bevezetett új technika működtetéséről, annak gazdaságosságáról. A követelmények felállítása és a hasznos beszámoltatás azonban a pártszervezetek teendőinek csak az egyik felét jelentik. Legalább ennyire fontos — ha nem fontosabb —. a munka- és üzemszervezés korszerűsítése érdekében végzett rendszeres politikai munka, hiszen az új, a fejlett technikát emberek működtetik. Számos szövetkezetben szívós politikai munkával győzhetők csak meg a szövetkezeti tagok a régi technika vagv a módszerek megvál- toztasának szükségességéről. 0 A RÉGIHEZ való ragaszkodásnak számos oka lehet, mint a megszokottság. az újtól való félelem. de számos szövetkezeti tag esetében személyes érdek is. A korszerűbb technika, a fejlettebb üzem- és munkaszervezés mellett ugyanazon munkaterületen kevesebb emberre van szükség, tehát egyeseket óhatatlanul más munkörbe kell helyezni! De más jellegű emberi gondok is adódnak. Így például számos szövetkezetben nem könnyű embereket találni az új gépekre, a fejlettebb, bonyolultabb munkakörökbe. olyanokat, akik felkészültek, megbízhatók, felelősségtudók. áldozatot vállalók. Helyesen teszik. a oártszervezetk, ha a gazdasági/ vezetők elé követelményként | állítják, hogy a gépek beszerzése előtt gondoskodjanak kellő számú jól képzett szakemberről. Leghelyesebb, ha a szövetkezeten belül néznek körül, s a tagok közül választják ki azokat, akik képesek és hajlandók elsajátítani az új ismereteket. 0 CSUPÁN NÉHÁNY olyan alapvető tennivalót említettünk meg, amelyek megvalósítása nagymértékben segítheti a szövetkezetekben a munka- és üzemszervezés fejlesztését. A tennivalók röviden úgy foglalhatók össze: a pártszervezetek kezdeményezzék a termelés korszerűsítését, s a gazdasági vezetőktől is követeljék meg ennek érdekében végzendő következetes munkát. M. S. A Kecskeméti Autó- és Gépjavító Ipari Szövetkezet, — amellett, hogy a lakosságtól különböző javításokat vállal —. jelentős bevételre tesz szert árutermelésből. Dolgozói első félévi tervüket teljesítették, s minden jel arra mutat, hogy az év végéig tervezett 19 milliónál „nem állnak meg”. A Büntető Törvénykönyv 195. paragrafusa a következőképpen rendelkezik: „Aki robbanóanyagot, robbantószert, valamint ilyen anyag, vagy szer felhasználására szolgáló készüléket engedély nélkül készít, beszerez, vagy tart, továbbá, aki ilyen anyagot, vagy szert annak tartására jogosulatlan személynek ad át, hat hónaptól öt évig terjedő szabadság- vesztéssel büntetendő. Ugyanígy büntetendő az is, aki a lőfegyver, illetőleg lőszer előállítására, tartására, vagy forgalmára vonatkozó rendelkezéseket megszegi, vagy kijátssza .. Ennek a törvényi rendelkezésnek leglényegesebb pontja az engedély nélkül kifejezés. Az ugyanis, akinek a fentebb leírtakhoz engedélye van, természetesen nem követi el a bűncselekményt. Nem. rendelkezett viszont ilyen engedéllyel az a nyolc ember, akit a Kalocsai Járásbíróság vont felelősségre lőszerrel, lőfegyverrel és robbanóanyaggal elkövetett folytatólagos visszaélés, illetve lopás és orgazdaság miatt. Az elsőrendű vádlott Vi- rágh Péter, Apostag, Tavasz utca 8. szám alatti lakos, aki hosz- szabb ideje tartott a birtokában két darab, úgynevezett 48 mintájú puskát. Ezekkel a fegyverekkel vadászott, s például a múlt évben összesen 16 fácánt és három nyulat lőtt a dunavecsei vadásztársaság területén. Ebben a vadászatban azonban társa volt Bognár Lajos, (Apostag, Bajcsy- Zsilinszky utca 28.) és Bor József (Apostag, Baross u. 7.) is. Előzőleg ugyanis, még 1970-ben Bor József, aki tudta, hogy Vi- rághnak puskái vannak, az egyiket megvette 500 forintért, pontosabban meg sem vette, hanem, mint közvetítő Virághtól átvitte Veres Lajosnak, aki Üjsolton, a Sallai részben lakik, szomszédja pedig Pálinkás Mihály. Nos Veres és Pálinkás azonnal kipróbálták a fegyvert, s mivel azt tökéletesnek találták, megvették. A puskával együtt — nagyvonalúan — Virágh lőszert is adott. Neki azonban még maradt egy puskája, amit 1973. februárban kölcsön adott Bognár Lajosnak, aki disznóvágáshoz készülődött és úgy gondolta, hogy egyszerűbb lesz, ha puskával agyonlövi az állatot. Így is történt. A puskát azonban Bognár nem adta vissza, hanem magánál tartotta egészen március 2-ig, amikor is letartóztatták. A házkutatás során találtak még nála 145 darab lőszert is. Ebből 65 i .arabot Ács Ferenc, Apostag, Nagykút 27. szám alatti lakostól kapott. Ács Ferenc azt adta elő a bíróságon — amikor kérdezték tőle, A moszkvai klinikákon sikeresen próbálták ki egy szív- és tüdőreanimátor mintapéldányait. A reanimálás (az emberi szervezet felélesztése a klinikai halál állapotából) tudvalevőleg sikertelen az azonnal szívmasszázs és mesterséges lélegeztetés nélhogy honnan vette a lőszert —, hogy egy romos épületben talalt 700 darab kispuska lőszert és 60 darab, hevederben levő géppuska lőszert. Ezt a mennyiséget valóban meg is találták nála és lefoglalták. Nem volt nehéz azt sem kideríteni, hogy a többiek miként és honnan jutottak lőszerhez. Pálinkás Mihály például az MHSZ helyi szervezeténél időnként, mint lövészetvezetö működött közre, s ilyen alkalommal különböző mennyiségű lőszert lopott. Nagy vadászatokat rendeztek, hiszen fegyver volt, lőszer bőven volt. Virágh Péternél a házkutatás során a rendőrség például 130 kispuska lőszert, lőport, gyutacsokat, gyujtózsi- nórt, vadásztöltényt, két vadász- fegyverhez való csövet, sörétet, stb. foglalt le. A két fővadász Veres Lajos és Pálinkás Mihály volt, de segített Virágh- Péter és Boros Sándor újsolti lakos is. Ez a maszek vadásztársaság rövid idő alatt a már említett Dunavecsei Kossuth Vadásztársaság területén összesen 53 fácánt, 3 nyulat lőtt le, ezzel hatezer forint kárt okoztak a társadalmi tulajdonban. A bíróság ezért Virágh Péter elsőrend.ű vádlottat halmazati büntetésül öthónapi börtönre ítélte, egy évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Veres Lajos egy évi fegyházat kapott és két évre tiltották el a közügyektől, Pálinkás Mihályt pedig héthónapi szigorított börtönnel büntették és egy évre tiltották el a közügyektől. Ugyanakkor elrendelte a bíróság a korábban kiszabott, próbaidőre felfüggesztett négyhónapi szabadságvesztés végrehajtását is 'Pálinkás Mihállyal szemben. Nem esett még szó Mojzes Imréről, az MHSZ újsolti szervezetének titkáráról, akit a bíróság lőszerrel való folytatólagosan elkövetett visszaélés, valamint orgazdaság miatt négyhónapi börtönre és két ezer forint pénzbüntetésre ítélt. Moj- zessal szemben azonban a börtönbüntetés végrehajtását a bíróság két évi próbaidőre feltételesen felfüggesztette. Mojzes, mint MHSZ-titkár 100 darab lőszert adott át Pálinkásnak, 50 darabot pedig Veres Lajosnak — az MHSZ készletéből, ugyanakkor ellenszolgáltatásként elfogadott két fácánt és egy nyulat, noha tudta, hogy azok hogyan és milyen úton jutottak Pálinkásék tulajdonába. Az ügy többi vádlottja pénz- büntetést, illetve hosszabb, rövi- debb, de végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadság- vesztést kapott. Az ítélet nem jogerős. G. S. kül. A moszkvai szakemberek által tervezett új készülék közvetett szívmasszázst alkalmaz és a tüdőt mesterségesen légzésre bírja. A készülék kisméretű, ezért — és az különösen fontos — mentőautóban is használható. 0 Krizsán István szerelő társaival az idén már csaknem három és félezer különböző típusú motorkerékpárt adott vissza gazdájának üzemképesen, kijavítva. HORDOZHATÓ MINI REAN1MÁTOR Jausch Imre. — a hűtőgépek szakavatott mestere — egy húsbolt hűtőszekrényének aggregátorát javítja. (Opauszky László felvételei.) Szőlőskerti „kerek alkus” Verőfényben fürtökkel zsúfolt szőlősorok. Tab- diban hosszú évek óta nem pusztulnak a köztes gyümölcsfákkal díszes parcellák. Az itteni határ a régi szőlőskertek pompázó szigete maradt. S épp a szakszövetkezetek gyűrűjébe fogott Szőlőskert Tsz területén. Nincs közös gazdaság, amely ennél találóbb névre tett volna szert! Pontosabban: amelyik ennyire hű maradt volna a nevéhez. Tsz-tagok és szőlősgazdák... Ez a két meghatározás itt nem ellentmondásba, hanem összhangba került egymással. Az 58 éves Szlama István a szárazságban csak itt-ott feltörő gyomokat irtogatja a horolókapával. „Azon gondolkodom, még adok neki egv permetezést) — mondja. A műanyagból készült hátipermetezőt használja, azt kedveli a legjobban. Feleségével együtt 5400 négyszögöl művelését vállalta. A három felnőtt fiú közül egy szokott gyakrabban segíteni. A két darabban levő terület egyik része ötéves telepítés csupán. Sárfehér ... Meglesz rajta a holdankénti 50—60 mázsa. Odahaza, a háztáji pincében 120 hektót tud tárolni. Jóval többet, mint korábban, miután nagyobb hordókat vásárolt. Kíváncsi vagyok, vajon menyi jövedelmet vall be. — Ha minden kiadást leszámítok, megvan a havi hatezer. Mármint kettőnkre számítva. A javakorabeli házaspár. Kőhegyi Mihály és a felesége a köztes gyümölcsfákon termett nyári almát válogatják házuk udvarán. — A három hold szőlő, amit művelünk, az egyéni világban is a mienk volt — adia tudtomra a házigazda. — Huszonöt-huszonhat évvel ezelőtt ültettük, van benne kadarka, pirosszlanka sárfehér. És az idén ir. meg lesz rajta a. 130—150 hektó. Borként értékesítjük az egészet, jókora pincénk van. Egy éve van hatra a nyugdíjig. Mi lesz azután? — Négy felnőtt fiunk van. Majd ők fokozatosan átvállalgatják. Illetve közülük az. aki szereti a szőlőt, s meg is tud belőle élni. Egy biztosan akad közöttük ... Talán nem érdektelen, hogy a Kőhegyi-fiúk mindegyike az utóbbi tíz esztendőben épített családi háza — három Csengődön és egy a fővárosban —, s vásárolt személygépkocsit. Jelentős szülői támogatással. Bizonyos, hogy a tabdi titok nyitját a kölcsönös érdekeltségen alapuló jövedelemelosztás forrásvidékén kell keresnünk. Ennek lényege a következő: a 470 hold kisüzemi telepítésű szőlő családi művelését mintegy 200 gazda vállalja. A tagokra hárul az összes munkálatok elvégzése, a közöstől igénybe vett gépek használati dijának térítése, a növényvédő szer, a szerves- és műtrágya, a kötözőanyag költségeinek viselése. Ezzel szemben a közös vállalja a földadó befizetését, valamint az általános költségeket. Ennek felében a gazdák mindegyike a termés meghatározott hányadával járul hozzá a közöshöz, s ennek arányát a vállalt szőlő állagától függően becslés útján állapította meg évekkel ezelőtt a tagok által választott bizottság. A „bérlet” — az egyszerűség kedvéért többnyire így nevezik — holdanként 4—6 hektó között váltakozik. Az ez alapján kötött megállapodást nevezik „kerek alkusnak”. A bizottság nagy-nagy körültekintéssel végezte a becslést. Olyannyira, hogy később csak hat esetben kellett korrigálni. , Ha csupán a „bérletet” tekintjük, azon a közösnek számba vehető haszna nincs. Bár a ráfizetéstől serri kell tartania. A tetemes haszon — literenként nagyjából egy forint — a közös értékesítésből származik. Valamint a borkimérők fenntartásából. Közvetett formában az is haszon, hogy a tsz-nek nem kellett több millió forintot áldoznia az üzemi pince és a szőlőfeldolgozó megépítésére. Erről ugyanis, háztáji gazdaságukban, a tagok gondoskodtak. Bár a közös agronómiái, irányításnak nem lebecsülendő szerepe van, a tagjövedelem teljes mértékben a családok szorgalmán, hozzáértésén múlik, ugyanakkor a tagokkal kötött megállapodásnak fontos kitétele, hogy mindenki a „jó gazda gondosságával” köteles megművelni a szőlőt. Ezáltal elejét veszik a tőkék kizsigerelésének. Betartására következetesen ügyelnek, s így is akad évente egykét tag, aki nem bizonyul „jó gazdának”, s a következő esztendőben meg kell válnia a területtől. Egy hold szőlő megművelésére — hivatalosan — 67_munkanapot állapítottak meg. s ez beszámít az alapszabály által előírt munkaidőbe. A tag jogosult tehát a társadalombizosítási szolgáltatásokra, s nyugdíját is a valóságos jövedelme alapján állapítják meg. Az innen nyugdíjba menő gazdák nem szorulnak rá sem a gyermekeikre, sem a közös szociális támogatására. A „kerek alkus”, amilyen egyszerű konstrukció, épp olyan hatékony. A Szőlőskert Tsz az érdekeltség felkeltésében messzibbre ment nemcsak a százalékos művelésre berendezkedett tsz-eknél, de a szakszövetkezeteknél is. A körülményeket, amelyek ezt a módszert életre hívták 5—6 évvel ezelőtt. Tóth Sándor tsz-elnök így ismerteti: — Mindig is a szőlőből származott a tabdiak megélhetése. A valamikori ezer hold az átszervezés idejére nem egészen 800 holdra csökkent. De a rohamos pusztulás csak ekkor vette kezdetét. A kezdeti években alkalmazott brigádművelés nyomán 300 holdat „csaptak el”, s a megmaradó parcellák hozamai is a minimumra csökkent. Amikor idejöttem, a legelső dolgom az volt, hogy ezt a művelési formát megszüntessem, s bevezessem a százalékos formát. A pusztulás nagyban mérséklődött, a hozam viszont nem növekedett számottevően. Ekkor úgy láttam, hogy meg kell tenni a döntő lépést... Az elmúlt jó fél évtized a tabdiakat igazolta. A hozam évről évre növekszik, s nemcsak a kipusztulás szűnt meg, de a felújítás is kezdetét vette. Teljesen tagsági erőből, a közös hozzájárulása nél-' kül telepítettek 17 holdat. Ez a program folytatódik; az elkövetkező öt évben 100 holdon vették tervbe a tagsági telepítést, azzal a kikötéssel, hogy egy-egy család legfeljebb két hektárt vállalhat. Illetve — a függetlenített alkalmazottak, vezetők — egy hektárt .. Ennek érdekében az érdekeltséget oly módon biztosítja a közös, hogy nyolc éven át az új telepítés után nem tart igényt a bérleti hozzájárulásra. Még a 60-as évek első felében telepített 150 hold nagyüzemi szőlő jól megfér a „kerek alkussal”. Ezt egy 60—70 tagú kertészeti brigád műveli, korszerű, gépi technikával, s az itt dolgozók átlagkeresete — tízórás munkanapra számítva — 132 forint. S szá* bad szombatot is biztosít a szövetkezet... Ezzel elérték, hogy a brigád összetétele állandó és stabil. — De itt is tovább lépünk — vélekedik az elnök. — Az elkövetkező három évben 300 hektáros új szőlőtelepet létesítünk. Ehhez kapunk állami kedvezményt, de mi is hozzájárulunk mintegy 30 millióval. Tehetjük, hiszen épp a „kerek alkus” segített bennünket eddig is a, felhalmozásban. S számításba vettük a távlati munkaerőhelyzetünket is. A rotaüzemiinkben dolgozók jelentik a tartalékot a „csúcsmunkák” idejére .. . A szövetkezet tagjai, vezetői nemcsak sejtik, de világosan látják: a hagyományos, parcellás szőlő- művelést még a „kerek alkus” sem képes életben tartani az idők végezetéig. Tíz, legfeljebb 15 évig. A szőlőművelést vállaló gazdák átlagos életkora magas, közelebb van a 60-hoz. mint az 50-hez. Ez olyan nyomós tény, amit az sem homályosíthat el, hogy jelenleg még, ha egy-egy család lemond a vállalt terület kisebb-nagyobb hányadáról, arra öt-hat jelentkező is akad. A kikerülhetetlen átmenet tehát bekövetkezik. Ez azonban nem jár megrázkódtatásokkal, s idejében fel is készülnek rá. Azáltal, hogy Tabdit nemcsak a parcellás, de a nagyüzemi szőlőskertek pompázó szigetévé is varázsolják. Hatvani Dániel