Petőfi Népe, 1973. augusztus (28. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-26 / 199. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJ \ xxvm. évi., 199. szám Ara: 90 fillér 1973. augusztus 26., vasárnap 300 ELSŐÉVES A NAPPALI TAGOZATON SZEPTEMBER 5-ÉN KEZDŐDIK AZ OKTATÁS Az új tanév előtt a műszaki főiskolán Tizenkét ember ül a Gépipari és Automatizálási Műszaki Fő­iskola tanulmányi osztályán egy hosszú asztalnál, amikor az új tanévre vonatkozó értesülésekért a hivatalt felkerestem. A tizen­két ember cseppet sem volt dü­hös — mint ama nevezetes szín­darabban —, hanem kimondot­tan jókedvűnek, elégedettnek látszott. Az újságíró — miután bocsánatot kért az alkalmatlan­kodásért — a, vidámság okait tu­dakolta. „Vége az értekezletnek' — adta meg a választ valaki, de látszott, hogy maga sem gon­dolta komolyan az indoklást. Hamar kiderült, hogy a tanács­kozáson elhangzottaknak kö­szönhető a jó hangulat. Kádasi László főigazgató-he­lyettes néhány perc múltán el­búcsúzott az értekezletre meg­hívott tanszékvezetőktől és az újságíró rendelkezésére állt. Örömmel közölte, hogy sikerült jól felkészülniök az új tanévre. " Az illetékesek még ezen a hé­ten kézhez kapják a félév mun­karendjét. Az évnyitóra szep­tember 5-én, délután 3 órakor kerül sor, a vizsgaidőszak de­cember 19-én kezdődik. Éppen a mostani tanácskozá­son határozták meg az egyes szakok közötti végleges arányo­kat. Messzemenően figyelembe véve a háromszáz elsőéves kí­vánságait úgy döntöttek, hogy 1974 elején százhúszan foglal­koznak az automatizálás beha­tóbb elsajátításával. Három cső-' portot alakítanak ki, ebből egy csoport ismerkedik a számító­gép-technikával. Hét témakör­ben képezik majd a második félévben a „hagyományos” üzemmérnöki diplomára pályá­zókat. (Lesz két „műanyagos”, „rendszerező", „szerszámkészítő” és „gyártó” csoport. A főiskola vezetői tudják, hogy minden kezdet nehéz és ezért megkülönböztetett gondossággal fogadják az elsőéveseket. A szo­kásoknak megfelelően rövid tan­folyamon ismertetik meg őket a felsőfokú intézet életritmusá­val, az önálló tanulás módsze­reivel, Kecskemét nevezetessé­geivel, az itteni kulturális, szó­rakozási lehetőségekkel. Az elő­készítő szervezésének gondjait főként a főiskola Ságvári Endre Kollégiumának központi kollé­giumi bizottsága vállalta. Gyöngyösi János, a tanulmá­nyi hivatal vezetője sokat vár egy új szemléltetőeszköztől. A máris nagyhírű Democont most alkalmazzák szélesebb körben. A számítástechnikai alapok haté­kony oktatásához ugyanis elen­gedhetetlen a hallgatók gyakor­lati munkája. A kecskeméti Kovács Imre ad­junktus által tervezett és meg­formált olcsó szemléltetőeszköz segítségével az eddiginél össze­hasonlíthatatlanul hatékonyab­ban oktathatók a kettes szám- rendszeren alapuló műveletek, a matematikai logika, és lehetővé válik az elektronikus számító­gépekben lejátszódó folyamatok áttekintése, bemutatása. A De- mocomp programozási rendszere elősegíti az aritmetikai (a szá­mokkal és betűkkel történő együttes számítás) gondolkodás- mód kialakítását. (A jelentőségé­hez mérten „filléres” készüléket az ipari vásár látogatói műkö­dés közben is megtekinthették.) A szemléltetőeszköz iránt nagy érdeklődés mutatkozik. A főis­kola vezetői örülnek a nagysze­rű oktatási segédeszköznek, de még jobban annak, hogy a pro­totípus itt készül a kecskeméti újító irányításával. H. N. 9 A kalocsai tájkörzet fűszerpaprika-termesztésének fejlődését jelzi a kecskeméti termékbemutató. Aranyéremmel tüntették ki a miskei Egyetértés Tsz-ben termesztett Kalocsai 504-es paprikafajtát. Több díjat nyert a Kalocsavidéki Fűszerpaprika és Konzervipari Vállalat is. ÜJ FŰSZERPAPRIKA-FAJTÁK — KORSZERŰ MÓDSZEREK Országos zöldségtermesztési napok Szombaton folytatódott az ország zöldségtermesztőinek ta­pasztalatcseréje. A szakemberek, a mezőgazdasági nagyüze­mek vezetői Kalocsára látogattak, ahol a korszerű fűszerpap­rika-termesztést tanulmányozták. Sokan közülük a következő években kívánják először termeszteni ezt a fontos fűszer­növényt. Először a Zöldségtermesztési Kutató Intézet kalocsai fdszer- paprikakutató állomását keres­ték fel, Itt dr. Kapeller Károly, a kutatóállomás vezetője adott tájékoztatót. Elmondta, hogy az utóbbi években az igényeknek megfelelően korai érésű, bőter­mő, új fűszerpaprika-fajtákat állítottak elő és kidolgozták ezek termesztéstechnikai módszereit is. Nagy előnyük ezeknek a fajták­nak a magas festéktartalom és a betegségekkel szembeni na­gyobb ellenállás. Huszonnyolc fajtával kísérleteznek jelenleg is. A koraiak már érni kezde­nek és piros szőnyegként borít­ják a parcellákat. A látogatók részletes információkat kaptak az összehasonlító kísérletek ered­ményeiről. az agrotechnikai módszerekről, a növény vegysze­res gyomirtásáról, a tápanyag­ellátás, az öntözés módozatairól. A tapasztalatcsere résztve­vői megtekintették a fajszi Kék Duna Termelőszövetkezetben a paprikatáblákat, ahol nagyrészt palántázás nélkül, közvetlenül helyszínre vetett növények dísz­lenek. Láthatták a tökéletesített szedögépet is. A program utolsó állomása a Kalocsai Fűszerpaprika és Kon­zervipari Vállalat volt. itt a fű­szernövény feldolgozását tanul­mányozták. Az üzemlátogatásokat követő konzultáción, megbeszélték a ta­pasztalatokat. Szó esett a neme- sítők és a termelők kapcsolatá­ról, s arról, hogy miként lehet­ne a korszerű termesztési mód­szereket gyorsabban elterjesz­teni. Az országos zöldségtermesztési napok programja hétfőn folyta­tódik. Ez alkalommal az egyéb zöldségfélék, többek között az uborka, zöldbab, zeller termesz­tését tanulmányozzák a látoga­tók. K. S. 9 Aranyérmet kapott a tompái Kossuth Tsz több paradicsom, és paprikafajtája. Képünkön Fazekas Bálint, a szövetkezet elnöke, a kecskeméti kiállítás termékeiben gyönyörködik. (Pásztor Zoltán felvételei) Leltártöbblet A Icltártöbblet a kereskede- lemben szabálytalan do­log, azonban most — amikor a IV. ötéves terv első félidejének eredményeit vesszük számba — csakis az elégedettség hangján szólhatunk arról, hogy becsületes akarással, áldozcttos, kemény munkával sok tekintetben túltel­jesítettük eredeti elképzelésein­ket. A Központi Statisztikai Hi­vatal Bács-Kiskun megyei Igaz­gatósága által kiadott jelentés arról ad számot, hogy iparunk az előirányzott évi 8—8,5 száza­lékos termelésnöveléssel szemben az eddig eltelt időben évente át­lag 9,2 százalékkal emelte pro­duktumát. Az sem hátrányos számunkra, hogy a tervezettnél gyorsabban növekedett az ipar­ban foglalkoztatottak száma. Igen kedvezően alakult a me­zőgazdasági termelés is. A ga­bona termésátlaga és a sertéste­nyésztés területén már teljesí­tettük az 1975-re tervezett elő­irányzatot. Jóleső érzéssel mond­hatjuk, hogy a lakosság életszín­vonala a vártnál gyorsabban emelkedett. Az öt évre tervezett jövedelemnövekedés 90 száza­lékát két és fél év alatt értük el. Ez többek között érzékelhető a kiskereskedelmi forgalom adatai­ból is, amely 25 százalékkal ha­ladta meg a jelenlegi tervciklus félidejére várt szintet. /közvéleményünk előtt isine- reles, . milyen gondokat 'szült megyénkben is a beruházá­sok megszigorítása, ami egyéb­ként igen helyes kormányintéz­kedés volt. A megyei, városi és községi szervek jól megfontol­ták, mire költik forintjaikat, s a fejlesztések területén elért ered­ményekkel sem kell túlságosan szerénykednünk. Megyeszerte egész sor fontos létesítmény ke­rült átadásra az elmúlt két és fél év alatt, s a IV. ötéves terv­re előirányzott beruházások csaknem fele megvalósult. Az eddig felsorolt eredmények egészségesen fejlődő gazdasági életünkben talán természetes kö­vetkezményei a jól végzett mun­kának, de hol itt a leltártöbblet? A kézenfekvő kérdésre nem egé­szen mindennapi választ adha­tunk. Nem tervezett, de az élet áltál megkövetelt létesítmények egész sora készült el. A z ötéves tervben előirá- nyoztuk, hogy újabb 1490 gyermek számára létesítünk óvo­dai helyet. A lakosság igénye azonban az volt, hogy ennél több, és gyorsabban épüljön. A megye vezetése lehetőséget te­remtett ennek megvalósítására, a társadalom pedig anyagi erő­(Folytatás a 2. oldalon) Lépésről lépésre 3. oldal Megérett a szőlő 4. oldal Munkásmonológ 4. oldal Művelődés, irodalom, művészet 5. oldal Sport 7. oldal EREDMÉNYESEN FEJLŐDIK A KÖZMŰVES VÍZELLÁTÁS Regionális vízmű épül a Tisza mentén 1970. végén — együttesen napi 86 400 köbméter víztermelő kapacitással — már 77 vízmű üzemelt a megyében, a kiépí­tett nyomóvezeték-hálózat hossza megközelítette a 960 kilo­métert; a közműves vízellátásban részesülő lakosság száma pedig elérte a 215 ezret. De vajon hol tartunk a vízművesítés feladatainak megoldá­sában napjainkban, illetve miként alakul a közműves vízel­látás a jelenlegi tervidőszak végéig? Erre kerestünk választ a megyei tanács vb építési, közlekedési, vízügyi osztályán, s a következőket tudtuk meg. A Dél-Bács-Kiskun megyei Vízmű Vállalat működési terü­letéhez tartozó 81 település kö­zül — az idén elkészült herceg- szántóival és hajósival — immár 61 mondhatja megoldottnak a vízellátás közművesítését, to­vábbi négy községben (Csengő­dön, Fajszon, Mély kúton és Úszódon) folyamatban van a ki­vitelezése. a tervidőszak végéig pedig még újabb öt községben létesül vízmű. Ilv módon a me­gye déli részén 11 olyan telepü­lés marad még, ahol az V. öt­éves tervidőszakban oldják meg a vízművesítést. Az Észak-Bács-Kiskun megyei Vízmű Vállalat működési terü­letén legutóbb — augusztus 20-a alkalmából — Gátéren avattak vízmüvet. Ez év novemberében várható a jakabszálláisi létesít­mény birtokba vételé, s 1975 vé­géig Orgoványon is megoldódik a közműves vízellátás. Ezzel a megye északi területén elhelyez­kedő 32 település közül 28-ra nő a vízművesítettek száma. A vízellátás közművesítésében a jelenlegi tervciklusban elért, illetve várható fejlődés — ös­szesen 18 új, főleg társulási úton létrehozott vízmű — annál fi­gyelemreméltóbb eredmény, mert ezek mellett nem egy he­lyen a meglevők bővítése, kor­szerűsítése is jelentős anyagi be­fektetést és munkát igényelt. Ezzel kapcsolatban külön is említésre érdemes az az életre- "aló vállalkozás, amelyet a Ti­sza menti települések vízmú- íejlesztésének egy regionális (kistérségi) vízmű létesítésével való megoldása jelent. A regio­nális vízmű lényege, hogy —bá­zisként a már meglevő tisza- kécskei és tőserdei műveket fel- nasználva — Tiszabögtől Tisza- alpár nagyközségig mintegy 22 kilométer hosszúságban jó minő­ségű ivóvízzel látja el a közbe­eső településeket (Kerekdomb, Lakitelek, Tőserdő, Tisznalpár), mezőgazdasági nagyüzemeket, s az egyre fejlődő üdülőtelepeket. A Tisza menti községek regio­nális vízműve építésének 1974 végéig tartó első szakaszában az egyes települések közötti ösz- szekötő vezetékek lefektetése van folyamatban. Ezek közül együttesen mintegy 7 kilométer hosszúságban máris elkészült az Óbög—Üjbög, Tiszakécske—Ke­rekdomb, valamint Tőserdő—La­kitelek területeket összekötő víz­vezeték. Még ez év végéig fel­épül Laki telek és Tőserdő kö­zött egy 500 köbméteras vízto­rony, melvnek alapozása most folyik. P. I. Készül a szüreti munkarend A száraz nyár gyorsan érleli a bornakvalót az alföldi homo­kon. A sík vidék — Bács, Pest, Csongrád, Békés és Szolnok me­gye — több mint 95 000 hektár­nyi szőlőtermő területén a jó ^érmést ígérő tőkék terhét „fo­gyasztja'’ a szárazság. A csapa­dékhiány miatt apróbbak a bo­gyók. s fejlődésben különösen az öregszőlősök termése maradt vissza. Néhánv később érő faj­ta hozamán még sokat javítana a mostani eső. de túl sok víz­től már kirepednének a bogyók. A már megtartott próbaszüre­tek eredményeként, a szőlő érés­állapota megfelelően alakul. A szokottnál jóval korábbi szüret­re számítanak a gazdaságok. Az Ezerjó és az Oportó szedését már többfelé megkezdték, és szep­tember eleién beindul a szüreti idénv. Bács-Kiskun megyében, ahol a termésbecslés szerint 2,5 millió mázsa szőlőt érlelnek a tőkék, már szüreti a hangulat a kertgazdaságokban: ürítik a hor­dókat, szerelik a feldolgozó gép­sorokat. s készül a szüreti mun­karend. A bortermelő gazdasá­gokban. ahol többnyire az idén fejeződtek be a pinceépítések, 1,5 millió hektólit.eres hordópark fogadja a mustot. A szedési munkáknál még elkerülhetetlen a külső segítség igénybevétele. Az idén is igénvt tartanak az általános és középiskolás fiata­lok munkájára. Kivéve a Kun­bajai Állami Gazdaságot, ahol gépesítették a szüretet. KIÁLLÍTÁS PRÁGÁBAN Prágában megnyílt a Magyar Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás. Megyénk két sütőipari vállalata is bemutatia termékeit a kiállításon. A Baia és Vidéke Sütőipari Vállalatnak mézes sü­teményeit, valamint félkészter­mékeit, a Kalócsa és Vidéke Sü­tőipari Vállalatnak pedig száraz- tészta-készítménveit és édesipari termékeit láthatják maid a lá­togatók. A képen dr. Dimény Ibire, mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter megnyitja a kiállítást a Julius Fucik-park- ban. (Telefoto—MTI Külföldi Képszolgálat—KS) <

Next

/
Oldalképek
Tartalom