Petőfi Népe, 1973. augusztus (28. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-25 / 198. szám

4 ® PETŐFI NÉPE • 1973. augusztus 25. (32.) Míg Nikola beszélt, egymás után bújtak be a nyíláson a vö­röskatonák. — Itt nem látják meg, lehet gyújtani’ világot — ielentete ki Nikola. és bekancsolta a kezé­ben tartott zseblámpát. — Erősen jó dolog! — örven­dezett. — Megnyomom. Ég! Ajajaj! — sóhajtott fel, ahogy az arcomba világított. — Erősen sovány vagy. Nem ettél? Ez az elvtárs se. Enni gyorsan. — Azzal kinyitotta a hátizsákiát és meg­vendégelt bennünket. Miután ettem, elmondtam Ni- kolának és az osztag parancsno­kának, hogyan kerültünk ide. Aztán megbeszéltük a további tervet. Időközben reggel lett, s a parancsnok úgy határozott, hogy megvárjuk a következő éjszakát, akkor meglepetésszerűen támad­hatunk. Csöndben maradtunk, nehogy felkeltsük az ellenség figyelmét. Nikola tüzet rakott, teát főzött, és állandóan tömött bennünket. Észrevétlenül múlt el a nap, be­szélgettünk, mérlegeltük a tá­madás kilátásait.- Este hatkor a parancsnok őrséget állított. A többiek aludtak, hogy kipihen­jék magukat a bevetés előtt. Jól ÍS laktam, fel is melegedtem a tűznél, most mélven aludtam. Amikor éjjel Nikola felrázott, egészen frissnek éreztem magam, Még remegett ugyan a lábam, mégsem akartam visszamaradni, részt akartam venni a támadás­ban. Óvatosan elhúztuk a csilléket, szabaddá tettük a kijáratot. Va­jon ránk zárták az ajtót? Az egyik katona meghúzta — enge­dett. Nem tartották szükséges­nek, hogy kívülről ránk zárják, mi ketten nem veszélyeztettük Bayley „hadseregét”; egyébként is halál várt ránk az ajtó mind­két oldalán Az osztag megkapta a paran­csot,' s a vöröskatonák előreszeg- zett puskával megindultak az üres folyosón. A liftnél találtuk az első őrt. Szunyókált, de ami­kor lépteink zajára felriadt, és' riasztani akarta a telepet, a pa­rancsnok ráfogta a pisztolyt. — Maradj veszteg, barátocs- kám! — Igaz. oroszul beszélt, de fölöttébb kifejező hangsúly- lval. Az őr megadta magát. A liften felmentünk az első emeletre. Már az utolsó vöröskatona is fent volt, amikor egy árny suhant át a folyosón és eltűnt a forduló­ban. Néhány nerc múlva fellár­mázta a telepet. Megszaporáz- tuk lépteinket, és szinte futot­tunk Bayley szobája felé. Az aitó nem volt bezárva. Fel­rántottam és beugrottam. Bayley még nem aludt. A fo­telben ült, ..léggömböcskéit’' ra­kosgatta a tálkán. Fején kötés volt. Meredt szemmel bámult rám, ahogy meglátott a vöröskatonák élén. — Bayley úr? — kérdezte az osztagnarancsnok. — Ö az! — kiáltottam fel. A parancsnok Bavleyhez lé­pett. — Letartóztatom. Bayley arca eltorzult. Szeme még jobban kitágult, és az őrü­let lángja villaht benne. Kezdő­dött megint a roham, amely se­besülése óta többször kitört rajta. — Itt vannak a bolsevikok! — ordított fel. — Már itt is? Min­denütt a világon? Nincs menek­vés! El akarják rabolni a leve­gőmet?. Beletúrt a kincseibe, a „lég- gömböcskékbe”. maid felkapott néhány szemet, nagy nehezen a szájához emelte és lenyelte. Engelbrekt rögtön tudta, mi következik. Megragadta Bayleyt a gallérjánál fogva és az ajtó felé húzta. — Mit csinál vele? — kérdez­te a parancsnok, akinek fogalma sem volt róla. milyen veszély leselkedik ránk. Bayley tovább őrjöngött, pró­bálta kitépni magát Engelbrekt kezéből. — Vigyük fel! Gyorsan! Segít­senek! — kiáltotta Engelbrekt kétségbeesetten. Nikolával és két vöröskatoná­val megragadtuk Bayleyt, végig­vonszoltuk a folyosón, benyom­tuk a liftbe és felmentünk vele arra az erkélyre, ahol oly sok­szor beszélgettem Nórával, ahol vitaminos levegőt szívtunk és gyönyörködtünk a sarki fényben. Bayley ordítozott és megpró­bálta kitépni magát a kezünk­ből. Egyszerre észrevettem, hogy hideg, fehér párát lehel. Testé, különösen a mellkasa, hihetetlen gyorsasággal puffadt. Gyomrának melege oldotta a gömbökről a védőburkot, a levegő párologni kezdett, s ugyanaz történt Bay- leyvel, ami a felszínre vetett tengeri hallal: a belső nyomás nagyobb volt a légnyomásnál és szétfeszítette. Még egy pilla­nat . .. Engelbrekt azonban nem várta be ezt a pillanatot. Megragadta Mr. Bayleyt és átlökte az erkély­rácson. Bayley teste tovább püffedt, hatalmassá növekedett, szájából, mint a mozdony nyitott szelepé­ből, dőlt a pára. Mielőtt elért volna a havas lejtőre, felrobban­tak a „léggömböcskék”. A fehér felhőben még láttam, hogy a robbanás szétvetette a testét, végtagjai szanaszét repültek. Ab­ban a pillanatban levegővé vált a fehér felhő, s légnyomás a falhoz lapított bennünket. Percekig mozdulatlanul álltunk, mindannyiunkat megdöbbentett dz a különös vég. Nikola szó­lalt meg először. — Szétpukkadt a kupec! A vöröskatonák egykettőre le­fegyverezték a föld alatti telep védőit. Loock rádióján nyomban jelentettük is a győzelmet. Engelbrekt közben nagyon las­san, óvatosan emelte a hőmér­sékletet, s egyidejűleg csökken­tette a légnyomást a barlangok­ban. Kinyitottak minden rést, csatornát, kürtőt. A hideg, fehér pára sisteregve tört elő a föld mélyéből, éltető levegővé vált, visszatért a Földre. Aj-Tojon „orrlika” végre’ ki­fújta az elrabolt levegőt. Vége NEGYVENHÉTEZREN VESZNEK RÉSZT A PÁRTOKTATÁSBAN A tudatos cselekvés érdekében SUGÁRBlOLÓGIAl ÁLLA TKÍSÉRLETEK A szocialista építőmunkában elért sikerek, a valóra vált kö­zösségi, családi és egyéni tervek egyértelműen bizonyítják, hogy megyénk dolgozói egyetértenek a párt politikai irány­vonalával, munkájuk során egyre tudatosabban cselekszenek közös céljaink tervszerű megvalósításáért. A tudatos cselekvés elképzelhetetlen a célok, tervek, feladatok pontos ismerete, értése és vállalása nélkül. A párt egyik fontos feladata e tu­datosság erősítése. A politika végrehajtásában való aktív részvétel általában nem alakul ki magától, nem spontán folya­matok eredménye. Az aktivitás feltételezi a politika elméleti -alapjainak — a marxizmus—leninizmusnak —, a politikai cé­loknak, a helyi feladatoknak az ismeretét. Gyorsíthatja a megvalósítást a végrehajtás jó módszereinek és tapasztalatai­nak ismerete. A párt propagandamunkája fejlesztésének ez az alapvető iránya. Fő módszere pedig a türelmes, meggyőző munka. Megyénkben a pártalapszervezetek, pártbizottságok az el­múlt néhány hónapban megkülönböztetetten foglalkoztak a pártpropaganda kérdéseivel. Értékelték az elmúlt pártoktatási év tapasztalatait és vezetőségi üléseken, taggyűléseken dön­töttek az 1973—74. pártoktatási év konkrét feladatairól. Tapasztalataink azt mutatják, hogy a párttagok és pártonkívü- liek között is növekedett az ér­deklődés a pártoktatás tanfolya­mai és előadássorozatai iránt. Negyvenhétezer résztvevője lesz a rövidesen induló pártoktatás­nak megyénkben. Továbbra is rangos forma a marxista—leninista esti középis­kola, melynek 64 osztályában 1515 hallgató kezdi meg szep­temberben a tanulmányait. A tanfolyamok közül a világ­nézeti és erkölcsi kérdések, a párt kulturális politikája és a pártirányítás, pártélet kérdései iránti érdeklődés növekedett meg jelentősen. Legtöbben — közel háromezren — a pártélet kérdéseit tanulmányozzák majd. Változatlanul nagy az érdeklő­dés a gazdaságpolitika iránt. Megyénk ipari vállalatainál több % mint száz tanfolyamon a gaz­dasági, párt- és tömegszervezeti vezetők a vállalati gazdálkodás, vállalati élet elméleti és gyakor­lati kérdéseiben kívánnak egy­séges szemléletet kialakítani. A mezőgazdasági termelőszö­vetkezetekben 25 ezer termelő­szövetkezeti taggal terveznek a pártszervezetek véleménycserét a szövetkezetpolitika időszerű kérdéseiről. így például megvi­tatják a tagsági érdekeltség nö­velésének lehetőségeit; a szocia­lista munkaverseny továbbfej­lesztését. A pártoktatás kulcsemberei a propagandisták. Másfél ezer jól képzett párttag kapott pro­pagandista pártmegbízatást a közelmúltban. Közülük hatszá- zan egyetemet, főiskolát végez­tek, 70 százalékuk pedig politi­kailag is magasan képzett. Az elmúlt évben százzal nőtt a módszertani ismeretekben jár­tasabb propagandisták száma megyénkben, akiktől hatéko­nyabb munkát várunk az induló új oktatási évben. Valamennyi tananyagba be­épült az MSZMP Központi Bi­zottsága 1972. november 14—15-i határozata. Több tanfolyam és a marxista középiskola tan­könyve színes szemléltető anya­gokkal bővült. Több megyei se­gédanyag kerül a tervezett idő­ben a propagandisták kezébe. Még ez évben megjelenik a Kos­suth Könyvkiadó gondozásában „A párt- és tömegoktatás mód­szertana” című kézikönyv, me­lyet a propagandisták már na­gyon varnak. Most szerkesztjük a propagandisták kiskönyvtára megyei sorozatának ötödik kö­tetét. Valamennyi tanfolyam propagandistája módszertani út­mutatót is kap egész évi mun­kájához. A pártoktatás szervezeti elő­készítése befejezéséhez közele­dik. Szeptember 4-én Kecskemé­ten az oktatási igazgatóságon a marxista—leninista esti kö­zépiskolák osztályvezetőinek tanfolyamával megkezdődik a propagandisták képzése, felké­szítése. Ezt követően a járási, városi vezetőpropagandisták, majd a kulturális kérdések tan­folyam új propagandistái ké­szülnek fel az igazgatóságon egész évi feladataik ellátására. A pártoktatás céljának eléré­sét a pártszervek és szervezetek vezetőségei a résztvevők igé­nyeinek jobb kielégítésével se­gíthetik. Ehhez pedig elengedhe­tetlen, hogy a helyi politikáról, a politika végrehajtásának he­lyi tapasztalatairól rendszeresen tájékoztatást adjanak. Erősöd­jön az a jó gyakorlat, hogy a gazdasági vezetők, állami veze­tők saját intézkedéseik propa­gandájából is aktívan kiveszik részüket. Brenyó Mihály Az emberi szervezet bizonyos szövetei, a vérképző szervek — a csontvelő — különösen érzé­kenyek a sugárártalomra: per­cek alatt csökken a csontvelő- sejtek száma, s csak 7—8 nap múlva indul meg a regeneráció. A kutatók vizsgálják, hog^l gyógyszerekkel csökkenthető-e a sugárérzékenység. Az állatkísér­letek biztatók, a gyógyszerrel, kezelt állatok olyan sugáradagot is túléltek, amelytől egyébként elpusztultak volna. Ám ilyenkor a szervezet elveszti ellenanyag­termelő képességét, s védtelenné válik egyéb fertőzésekkel szem­ben. Ez utóbbi vizsgálathoz a kísérleti állatot — a képen lát­ható módon — olyan hermeti­kusan elzárt üvegkamrában he­lyezik el, ahová nem férkőzhet­nek be ellenőrizhetetlen hatások. Csak ekként kaphatnak egyér­telmű kísérleti eredményeket a kutatók. NÉPRAJZI FOTÓKIÁLLÍTÁS A Duna menti népek népmű­vészete és néprajza című fotó- kiállításra beküldött 395 felvé­tel közül 21-et díjazott a zsűri. A Bács-Kiskun megyei Tanács nagydíját Korniss Péter (Buda­pest), dr. Szász János (Pécs) és Varró Géza (Budapest) kapták. A Magyar Fotóművészek Szö­vetségének díjával jutalmazták a bajai Görbe Ferenc Busó című kollekcióját. Gépjárműjavító a tanyán Palkonya I. (Panyik Isván felvétele) A Kiskunfélegyházáról kivezető Csanyi út vé­kony vonalként szerepel a térképen, de Pálmonos- torára és más községekbe nem erre járnak az uta­zók. A keskeny, pormentes aszfaltszalag alig né­hány kilométerre a várostól, a helybeli Egyesült Lenin Termelőszövetkezet Endre-maiorjában véget ér, s innen már csak lovas kocsik, vagv terepjáró autók merészkednek tovább. A pormentes szakasz első részén azonban viszonylag nagy a forgalom. Üjabban egyre sűrűbben lehet látni erre a Magyar Televízió különböző járműveit is. A Vegyipari Gépgyárat elhagyva hamarosan letérnek az útról, s a szántóföldek közepén levő kis major felé tar­tanak. Ez a major más hasonló kis tanyai telepü­léstől abban különbözik, hogy itt nem mezőgazda- sági gépeket láthat az ideérkező, hanem nehéz tehergépkocsik, autóbuszok, emelővillás targoncák, autódaruk ácsorognak a tágas udvaron és a mű­helyekben. ! — Korábban az Endre-majorban dolgoztunk — mondja Balogh Albert, az Egyesült Lenin Termelő- szövetkezet autójavító üzemének vezetője — mert hiszen itt járunk. — Négy évvel ezelőtt ott kezd­tük meg a munkát, de itt sokkal jobb körülmé­nyeket sikerült kialakítani. Már túljutottunk az el­ső évek nehézségein, s hatvanöt tagú kollektívánk egyre nagyobb elismerést vív ki munkájával. Vál­lalatoknak, üzemeknek, intézményeknek dolgozunk, személy- és tehergépkocsik javítását, teljes felújí­tását vállaljuk tőlük. Legrégebbi ügyfelünk az AUTÓKER, nehéz len­ne megszámolni, hogy hány járművét javítottunk meg. Az idén, eddig már több mint 1 millió fo­rint volt kölcsönös kapcsolatunk eredménye, de az év végéig még talán ennél is többre számítunk. A szarvasi Talajjavító Vállalat és a Fővárosi Sze­relőipari Vállalat is régen tartja velünk a kapcso­latot, az idén már részükre is végeztünk fél-félmil­lió forint értékű munkát. Külön megtiszteltetésnek vesszük, hogy tavasz óta a Magyar Televíziónak is dolgozhatunk. Külön­böző tehergépkocsikat és felvevőkocsikat hoznak hozzánk — most is van itt néhánv — és rövid néhány hónap alatt több mint 1 millió forint volt a Tv-nek végzett munka értéke. Az idei tervünk különben — teszi hozzá az üzem­vezető — 13 millió forint, s bízunk abban, hogy sikerül túlteljesíteni. Az első félévi eredmény 102 százalék volt. .. Általában sikerül betartani a vállalási határidő­ket, a különböző szerződéseket, hacsak valami elő­re nem látott akadály — anyaghiány, vagy egyéb — nem húzza keresztül számításaikat. A múlt év­ben szervezték meg a szocialista munkaversenyt, s remélik, hogy ebben az évben már lesz a négy brigád között olvan is. amelyik elnyeri a megtisz­telő címet. Mindenesetre a brigádok nemes vetél­kedése jelentős mértékben hozzájárul nemcsak az üzem tervének tel iesítéséhez, hanem a jó kollektív szellem kialakításához is. Nem feledkeznek meg a szakmunkás-utánpótlás­ról sem és egy kicsit büszkék is erre. Nem utolsó­sorban azért, mert a náluk tanult szakemberek jó része itt is marad. Most a nváron például hárman • Mire felvételünk megjelenik, ez az autóbusz már Románia hegyei között szállítja a kiskunfélegy­házi és városföldi mezőgazdasági szakembereket tanulmányútra. A városföldi sertéstenyésztő tár­sulás autóbuszának előkészítését, fékrendszeré­nek gondos ellenőrzését Tamási János szerelő végzi Retkes Imre műhelyvezető (jobb oldalt) irányításával. A kép bal oldalán Kohajda János, az autóbusz vezetője. • Nagy figyelmet és alapos szaktudást igényel az elektromos targoncák javítása. Patyi János szerelő, az üzem „neveltje”, munka közben. (Opauszky László felvételei) szereztek szakmunkásképesítést — kinn dolgoznak a műhelyekben. Jelenleg három tanulójuk van, de szeptemberben hatan kezdik meg az ismerkedést jövendő szakmájukkal. Az üzemvezető és Retkes Imre műhelyvezető tár­saságában rövid sétát tettünk a műhelyekben, s képekben is ízelítőt tudunk adni a tanyai gépjár­műjavító üzem munkájából. Opauszky László

Next

/
Oldalképek
Tartalom