Petőfi Népe, 1973. augusztus (28. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-22 / 195. szám

Várható időjárás ma estig: felhőát- . vonulások, többfelé záporral, zivatar­ral. Fokozatosan megélénkülő és északnyugatira, északira forduló szél. A hőmérséklet kissé csökken. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 12—17, legmagasabb nappali hőmérséklet 23—28 fok között. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKTJN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXVIII. évf., 195. szám Ara: 90 fillér 1973. augusztus 22. szerda IDŐJÁRÁS GAZDAG PROGRAM, JÓ HANGULAT, KELLEMES IDŐ Az Alkotmány ünnepe Bács-Kiskunban ‘ Aki emlékszik az egy évvel ezelőtti augusztus húszadikára, az tudja, hogy akkor egész nap szakadt az eső. Márpedig az ünnephez — egyebek mellett — a szórakozásra, kirándulásra alkalmas napsütés is szükséges és ebben most valóban nem szenvedtünk hiányt. így volt ez az elmúlt hét végén és hétfőn is, Alkotmányunk ünnepének három napján. Az egész ország­ban, így Bács-Kiskun megyében is kiváló alkalom kínálkozott olyan programok lebonyolítására, amelyeket csakis a szabad­ban, a természetben lehet megrendezni. Az ünnepet azonban korántsem csak a jó idő tette valóban ünneppé, hanem elsősorban az, hogy van mit ünnepelnünk. Se szeri, se száma azoknak az új létesítményeknek — iskolák, áruházak, óvodák, üzemek, lakások stb. — amelyeket éppen augusztus húszadikán vagy az előző napon avattak fel orszá­gunkban, megyénkben. Ezekről az ünnepségekről korábban már hírt adtunk. így, az alkotmánynapi tudósítások most első­sorban a munkás-paraszt találkozókról, ünnepi gyűlésekről szólnak, s természetesen számot adunk olvasóinknak néhány olyan avató ünnepségről is, amelyet augusztus 19-én, illetve húszadikán tartottak a megyében. összegezve megállapíthatjuk, hogy gazdag program és jó hangulat jellemezte augusztus húszadikát. Nagygyűlés Tompán Zöldségtermesztők A/íegyei sajtónk már hetek óta foglalkozik a Kecskeméten ma kezdődő országos zöldség­termesztési tanácskozással, ezzel is hangsúlyozva, milyen nagy jelentőséget tulajdonítunk e rendez­vénynek. Bács-Kiskun megyében mindig nagy szerepet játszott a zöldségtermelés és a zöldség feldolgo­zása, hiszen Kecskeméten létesült 1902-ben az or­szág egyik legelső és legnagyobb konzervgyára, az Első Kecskeméti Konzervgyár RT., Kalocsán es környékén van az ország legnagyobb fűszerpapri­ka-termesztő bázisa, hogy csak a jelentősebbeket említsem. . A felszabadulás után, amikor kialakultak a nagy­üzemi gazdálkodás. keretei, a zöldségtermesztést is új alapokra kellett helyezni. A régi „bulgár ker­tészeteket” felváltották a nagy táblák, ahol ugyan a „legtökéletesebb gép” az ember volt az egyet­len főszereplő, de tudtuk, hogy a testet-lelket gyöt­rő nehéz fizikai munkát egyszer át kell vennie a mindent tudó gépeknek. z sem ment egyszerre. Ha a zöldségtermesztő nagy gazdaságok szervezése volt az első fordu­lói akkor a kis és közepes traktorok megjelenése volt a második, amit a napjainkban megjelenő be­takarító célgépek követtek. És ez utóbbi jelenti a zöldségtermelés igazi, nagy forradalmát, mert fel­számolja és megszünteti a legnehezebb fizikai munkát. Talán nem tűnik dicsekvésnek, ha azt állítjuk, hogy e munkából megyénk is kivette és a jövő­ben is ki akarja venni a részét. Talán éppen en­nek köszönheti azt a megtiszteltetést, hogy otthont adhat néhány napra az ország zöldségtermesztő szakembereinek. Itt lesznek mindazok, akik veze­tői, szervezői és harcosai voltak az új megteremté­sének, és itt lesznek azok a fiatal szakemberek is, akikre a fejlesztés folytatása vár. z elmúlt évben megjelent kormányprogram jó alapot ad a zöldségtermesztés minőségi továbbfejlesztésének. Jelentős állami támogatással segíti a szakosodott és koncentrált bázisgazdasá­gok kialakítását, a termelés gépesítését. A lehetősé­gek adottak, amit nem halványíthatnak el a he­lyenként jelentkező vélt, vagy valódi problémák sem. Éppen a továbbfejlődés módszereit és gond­jait hivatott e tanácskozás megvitatni. Biztosak vagyunk benne, hogy ebből megyénk szakembe­rei is sok tanulságot vonhatnak le. Gódor József Bácsborsód: határőrközség Emlékülés a kiskőrösi járásban A kiskőrösi járásban augusztus 20-a tiszteletére ünnepi tanács­üléseket rendeztek. Soltvadker- ten pénteken, Akasztón, Császár- töltésen és Kecelen szombaton emlékeztek meg a Magyar Nép- köztársaság Alkotmányának 24. évfordulójáról. Kiskőrösön a Ha­zafias Népfront városi bizottsága pénteken délután emlékülést tar­tott, amelyen Csernák József el­nök méltatta államiságunk alap­okmányát. A bensőséges ünnep­ségen az új művelődési házban, a város általános iskoláinak út­törő művészeti együttesei adtak műsort. Az Alkotmány és az új kenyér ünepén Bácsborsódot határőr­községgé avatták. A madarasi út­törőzenekar reggel zenés ébresz­tővel köszöntötte a falu lakos­ságát. Délelőtt 10 órakor kezdő­dött a művelődési házban az avató ünnepség, amelyen részt vettek a megyei és a járási párt- bizottság, a Határőrség Országos Parancsnoksága, a megyei tanács járási hivatala, és a járási KISZ- bizottság képviselői. A község la­kosságát és a vendégeket Molnár József tanácselnök köszöntötte. Az ünnepségen a község KISZ- aíapszervezet művészeti csoport­ja és az óvodások adtak kultúr­műsort. A délutáni program a határőrség lovashemutatójával, térzenével és labdarúgó-mérkő­zéssel folytatódott. Este utcabált rendeztek, amelyhez a talpaláva- lót a határőrség zenekara szol­gáltatta. Vasárnap délelőtt tíz órakor kezdődött a kiskunhalasi járáshoz tartozó Tompán az alkotmány­napi nagygyűlés. A község lakói a szabadtéri színpadot övező parkban, festői könyezetben hall­gatták meg Födi István, a Haza­fias Népfront községi elnöke üd­vözlő szavait és Búza Dezsőnek, a megyei tanács kiskunhalasi já­rási hivatala elnökének beszédét. A képen a nagygyűlés szónokát láthatjuk. Ág ünnepi szónok mél­tatta az Alkotmány törvénybe­iktatásának és az évfordulónak a jelentőségét, a halasi járás és Tompa nagyközség gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődé­sének eredményeit, a szövetke­zeti gazdák gabonabetakarítási sikereit. Végül átvette a tompái szövetkezeti gazdák munkásságát jelképező kenyeret, amelyet az új búza lisztjéből sütöttek. Az ün­nepi beszédet szavalatok követ­ték, majd térzenével, labdarúgó­mérkőzéssel folytatódott és kul­turális műsorral zárult az alkot­mánynapi ünepség. (Folytatás a 2. oldalon) SZÍNPOMPÁS MENETTÁNC-BEMUTATÓ KALOCSÁN — AJÁNDÉKMÜSOR A MARGITSZIGETEN kiosztották a „népek barátsága” díjat — közönségsiker mindenütt f . *; " 1 * Í-: „Naggyá és gazdaggá vált a fesztivál” A hétfői kalocsai menettánc-bemutatón nagyon irigyeltem fáradhatatlan filmes kollégáimat. Felvételeiken az eredeti lát­ványt megközelítő hitelességgel érzékeltethetik az I. István ut­ca virágos, színes forgatagát, a Duna menti népek színpom­pás viseletéit, a zöldeknek, a kékeknek, a szivárvány minden színének festői változatosságát. Az újságíró legszívesebben minden felvonuló csoportról ol­dalakat írna, hogy részletesen beszámolhasson öltözködésükről, az ötletes, gyönyörködtető kom­pozíciókról, a tornyos, kerek, szögletes, méltóságteljes fejdí­szekről, kösöntyűkről, díszken­dőkről, az árvalányhajas, szala­gos kalapokról. A pép évszáza­dos hagyományait; díszítőkedvét, arányérzékét dicséri mindegyik. Nemcsak a szemek, a fülek is elteltek gyönyörűségekkel. Ha­zánkban nagyritkán hallható né­pi hangszereket szólaltattak meg a város főutcáján. Tiszteletet pa- rancsolóan búgott a havasi kürt, sietős hegyipatakok módján sza­ladtak ki a futamok a román pásztorfurulyán, napsugaras déli ünnepek felszabadult vidámságát idézték a szerb, horvát fúvósok. A négynapos találkozó alapo­san igénybe vette a táncosokat és mégis frissen, vidáman mu­tatták be népviseletüket, a me­nettáncot, A főutca két oldalán — és az ablakokban — zsúfoló­dó sok-sok ezres közönség szinte szünet nélkül tapsolt. A felvonulást bezáró kalocsai népi együttes éppenhogy a járá­si hivatal elé ért, amikor meg­kezdődött a csoportvezetők gyü­lekezése az ünnepélyes_ ered­ményhirdetésre. A városi" tanács- ház dísztermében dr. Martin György, a Magyar Tudományos Akadémia népzenei csoportjá­nak kutatója, a néptáncok euró­pai hírű szakembere ismertette a bíráló bizottság döntését. Megállapította, hogy az. össz­kép nagyon kedvező, örvende­tesnek minősítette, hogy a bíráló bizottságban — első alkalommal — a szomszédos országokból ér­kezett tudósok, kutatók is részt vettek. „Ügy érezzük, hogy a ka­locsai fesztivál sokat fejlődött. Egyetlen olyan találkozó ez, ahol a folklór a meghatározó. A zsűri is azt tekintette az értékelés el­sődleges szempontjának: hogyan őrzik a hagyományt a fellépő csoportok. Természetesen a szín­padi megjelenítés szempontja is felmerült, hiszen, ha egy csoport a színpadra lép, úgy kell ezt tennie, hogy a közönség is él­vezze a látványt. A zsűri abban a szerencsés helyzetben volt — hála a fesz­tivál tartalmi gazdagodásának, tisztuló arculatának, a fellépő csoportok gondos felkészülésé­nek —, hogy most már szükség­telenné vált az együttesek rang­sorolása. Háromféle díjat adott át Geri István, a Kalocsai Városi Tanács elnöke. A folklór tiszta megőrzéséért és színpadi bemu­tatásáért a Parchovianka (szlo­vák) és a Szílice-borzovi (csefi- szlovákiai. magyar), a lengyel Podhale együttes, a sióagárdi, az öcsényi, a rábaszentmiklósi ma­gyar, a ceglédberceli német nemzetiségi csoport, valamint a Horvátországból érkezett együt­tes kapott díjat. A hagyományok feldolgozásában az alábbiak bi­zonyultak a legjobbaknak: a Foment de le Sardana (francia) és a maglódi magyar csoport, A hagyományok megőrzéséért és a fiataloknak való átadásért alapított díjat kapták: az öreg- csertőiek (ők bizonyultak a me­nettáncban is a legjobbaknak), az eleki román nemzetiségi együttes tagjai, a felsőtárkányi- ak, a kalocsaiak, a Szabolcs me­gyét képviselő nyíriek, a dunán­túli egyediek és az ajkai, vala­mint az egyházaskozári Repülj páva-kör tagjai. A Népek barátsága elnevezé­sű díjat a fesztivál záró esemé­nyén, a hétfői gálaesten adta át dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke. A bíráló bizott­ság döntése alapján a kupuszinai (Jugoszlávia), a hét község tán­cosait egyesítő Bácska, a Szőlő­termesztés Népi Együttes (szov­jet), a Sorbischis Volkskunsten- semble Schleife (NDK) és az NSZK-ból ideutazott winseni csoport, valamint Bánáti Tibor, a Bajai József Attila Művelődési Központ igazgatója, Geri István, a Kalocsai Városi Tanács elnö­ke, Gila János a megyei tanács népművelési csoportjának a ve­zetője, dr. Martin György, az MTA tudományos kutatója és dr. Pillis Pálné, a Népi Iparmű­vészeti Tanács elnöke részesült a megtisztelő kitüntetésben. A jól elhelyezett, szakszerűen megépített szabadtéri színpadon fellépő csoportok a lehető leg­jobb formájukban szerepeltek., Erről a televízió milliós néző­9 A menettáncversenyen ... • Baloldalt: A galgamácsai gyerekek a kecskeméti Széchenyi téren vasárnap délelőtt tartott folklórbemutatón. (Kovács János és Kiima Győző felvételei) serege is megbizonyosodhat, mert Kalmár András rendező irányí­tásával szalagra rögzítették a műsor valamennyi számát. Lát­hatjuk újra a gorálok tempera­mentumos lakodalmasát, a sió­agárdiak gyönyörű viseletéit, a román férfiak erőtől duzzadó táncait, a szilajon, ám méltóság­gal csárdásozó rábaszentmiklósi- akat, a Bácska együttest képvi­selő garaiakat, az érdekes, vi­dám kompozíciót bemutató szov­jet fiatalokat. . Kitűnő lelkes hangulatban bú­csúzott dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke a feszti­válra érkezett csoportoktól, kö­szöntötte a rendezőket, méltatta a fesztiválnak helyet adó váro­sokat és Dunapatajt. Joggal ál­lapította meg, hogy ez a talál­kozó a barátság ünnepe volt, olyan barátságé, melyet a nép­művészet is táplál. „A béke. és barátság légkörében... az élmé­nyek tömegét kaptuk. Naggyá, gazdaggá vált ez a fesztivál, a legnagyobb az országban... A balladákban és a népmesékben sohasem a népek harcoltak egy­mással, hanem a jó a rossz ellen és ez a küzdelem mindig a jó győzelmével végződik” — mon­dotta többek között. így fejezte be beszédét: „a fesztivál részt­vevői tettekkel szolgálták a Du­na mentén élő népek barátságát”. A krónikás csak a legfonto­sabbakat emelte most ki négy nap eseményeiből. A vázlatos felsorolásból sem maradhat ki a Szeli di-tó, ahol több műsorral gyönyörködtették a mindig telt nézőteret a vendégegyüttesek. Sikeres bemutatókat tartottak Kiskőrösön, Bácsalmáson, Kis­kunhalason is a fesztivál részt­vevői. A százesztendős Budapestet pompás műsorral köszöntötték vasárnap este a Margitszigeten. A táncos-dalos ünnepségen meg­jelent. dr. Dimény Imre mező- gazdasági és élelmezésügyi mi­niszter, Szépvölgyi Zoltán, a fő­városi tanács elnöke. Szinte valamennyi rendezvé­nyen ott voltak megyei, városi, járási párt-, tanácsi, tömegszer­vezeti és kulturális vezetők. A kalocsai gálaesten megjelent dr. Romány Pál, az MSZMP KB tagja, Katanics Sándor, a me­gyei pártbizottság titkára, To- hay László, a megyei tanács ál­talános elnökhelyettese, Németh Ferenc, a KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottságának az első titkára is. A kecskeméti népzenei talál­kozó eseményeinek ismertetését holnapi számunkban közöljük. H. N. 9 A román táncosok a zsűri előtt... t-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom