Petőfi Népe, 1973. augusztus (28. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-02 / 179. szám

1973. augusztus 2. © PETŐFI NÉPE • 3 FELMÉRÉS A SZÖVOSZBAN Javítani kell a forgalomszervező munkát A fogyasztási szövetkezetek idei forgalma az élelmiszerekből alakult a legkedvezőbben — ál­lapították meg a SZÖVOSZ-ban egy közelmúltban végzett felmé­rés során. Ezekből a cikkekből ugyanis a szövetkezetek 14 szá­zalékos forgalomnövekedést ér­tek el, az állami kereskedelem 9 százalékos növekedésével szem­ben. Ezek az adatok egyébként arról tanúskodnak, hogy az év első felében a fogyasztási szö­vetkezetek sokat tettek a vidék ellátásának javításáért. Nőtt a ruházati cikkek forgal­ma is, amiben nem kis része van annak a céltudatos fejlesztési po­litikának, amely az áruházi há­lózat bővítésére, a választék gaz­dagítására irányul. A szövetkeze­ti boltok, áruházak azonban a különféle vegyes iparcikkekből kevésbé tudták" növelni forgal­mukat, mint az állami szektor, s némileg elmaradt attól a szö­vetkezeti vendéglátók forgalmá­nak növekedése is. Az előbbiek­ben szerepet játszik a közületi forgalom visszaesése, s a bizo­nyos cikkekben nemegyszer elő­forduló áruhiány, míg az utóbbi­ra, a vendéglátás helyzetének alakulására részint a kapacitás nem megfelelő kihasználása, ré­szint pedig a forgalomszervező munka lanyhulása hatott kedve­zőtlenül. A szövetkezeti szakem­berek véleménye szerint a ven­déglátóknak most elsősorban a tömegigényeket kielégítő, olcsóbb ételek kínálatát kell növelniük, továbbá a kiskereskedelmi ven­déglátó egységek hidegkonyhai és cukrásztermék-ellátását széle­síteniük, s az idegenforgalmat vonzó helységekben pedig általá­ban a kínálat bővítésére kell tö­rekedni. Megállapították azt is, hogy lassan forog az árukészlet. A fo­gyasztási szövetkezetek ugyanis országosan mintegy 500—800 mil­lió forint értékű készletet kezel­nek, s ennek a munkának a költ­ségei sok millió forintot tesznek ki. Ha tehát a készletek gyorsab­ban kerülnének forgalomba, az nemcsak a szövetkezeteknek, ha­nem a tagságnak is hasznot haj­tana. Módosították a nemzetiségi gimnáziumok óratervét A nemzetiségi tanítási nyelvű gimnáziumok óratervét újonnan szabályozta a művelődésügyi miniszter. Az utasítás értelmé­ben ezekben a gimnáziumokban osztályonként 34 a heti kötelező óraszám. Az utasítás tartalmazza azo­kat a tárgyakat is, amelyeket ezekben a gimnáziumokban a nemzetiségi anyanyelven, kell tanítani — közöttük az • anya­nyelvet és irodalmat, a világné­zetünk alapjait, az orosz nyel­vet, a földrajzot, a testnevelést és az osztályfőnöki órát. A gim­náziumok személyi fejlesztése során az igazgatóknak el kell érniük, hogy — ha jelenleg még a világnézetünk alapjait, az orosz nyelvet, a rajzot, illetve a testnevelést olyan tanár ok­tatja, aki a nemzetiségi nyelvet nem beszéli — valamennyi, az óratervben megjelölt tantárgyat megfelelő nyelvtudású tanár ta­nítsa. Az utasítás hatályba lépett. (MTI) »A VÉSŐ ALÓL PATTOGHAT A KŐ . . .« Naiv művészek kiállítása Kecskeméten Két idősebb ember képzőművészeti alkotásai és népi hang­szerek fogadják mostantól a Katona József Múzeum látogatóit Kecskeméten. A kiállításokon bemutatott tárgyak azonos szán­dék, hajlam termékei. A jóra, szépre fogékony parasztembe­rek kellemesen akarván eltölteni szabad idejüket kicifrázták használati tárgyaikat, valamilyen módon megörökítették a kö­rülöttük mozgó személyeket, a képzeletüket foglalkoztató nagyságokat, eseményeket és a házi készítésű hangszereken elpanaszolták bajaikat, vagy éppen jókedvet, vígságot fakasz­tottak környezetükben. Kitűnő elgondolás volt Szőrös József faragószobrász, Gzene Já- nosné festő munkáinak és a né­pi muzsikás eszközöknek egyide­jű kiállítása. Szőrös József parasztok leszár­mazottja, maga is földdel, álla­tokkal dolgozó ember. Lajosmi- zse határában él, ritkán mozdul ki hazulról. Kilométereket kell gyalogolni, amíg a kövesútra vagy a vasúthoz ér. Nem is na­gyon vágyódik el hazulról, meg­találja otthon a munkáját, szó­rakozását. Évtizedek óta. „Nem iszom, nem dohányzom, nem kártyázom, s valahogy az időt el kell tölteni. Nyáron vasárnap délutánonként kőbe szoktam fa­ragni az udvaron, mert ott a véső alól pattoghat a kő, télen meg inkább fával dolgozom.” Vagyis a saját gyönyörűségé­re formálja az anyagot, ezért ro­konszenves a magatartása, gon­dolkodásmódja. Erről beszélt a két naiv művész tárlatának a megnyitásán Bánszky Pál, a Népművelési Intézet osztályve­zetője. „És hány olyan emberrel találkozunk, aki gyerekkori vá­gyaiból és rejtett tehetségéből csupán öreg kárában villant meg valamit. Egy életen át nyűglő­dik a létfenntartás gondjával és — részben, vagy teljesértékűen — csak élete vége felé rázódik helyre? Ennek a torzulásnak a megváltozásához ideális társa­dalmi feltételek szükségesek, olyan közösség, mely az ember-'- természetes szükségleteként és tevékenységeként fogja fel az al­kotást, ahol a művészet nem ok­levelek, diplomák és társadalmi helyzetek előjoga... Természe­tesen ha a művészettel többen kerülnek teremtő kapcsolatba, feltehetően nő a művek minősé­gi egyenetlensége. Mindenkinek joga van a művészetek aktív művelésére, de tehetségben, a művek hőfokában ember és em­ber között jelentős lehet a kü­lönbség. Vannak akik csupán ér­telmezni tudják a művészetet, mások, mint az itt bemutatkozó Czene Jánosné és Szőrös József a művészi szférákig eljutot­tak. Mostani kiállításuk eddigi teremtőküzdelmük rangos elis­merése. 9 Anya beteg gyermekével. A 44 faragást és a Csongrád megyei Czene Jánosné 34 több­nyire rokonait, ismerőseit s uta­zásai során szerzett élményeket megörökítő festményét bemutató kiállítás augusztus végéig te­kinthető meg. H. N. ÚTTÖRŐKA TISZA-PARTON Busszal külföldre 9 A rakamazi Tisza-parton az idén is működik a nyíregyházi járás úttörőtábora. Augusztus végéig még több mint ezer úttörő pihen­het, szórakozhat a Tisza-parton. (MTI-foto — Balogh P. László felv. — KS) Négy új nemzetközi útvonalon indított idén autóbuszokat a 20-as Autóközlekedési Vállalat. A tizenkilenc külföldi végállo­más felé egyre több az utas, számuk az első félévben 90 ezerre emelkedett, az 1972 első félévi 85 ezerről. Az Ikarusok és Ikarus Steyrek ebben az év­ben már 100 ezer kilométerrel többet futottak, mint a tavalyi hasonló időszakban. A Volán buszjáratain kilenc országba lehet utazni. Ebben az évben a marosvásárhelyi járat­tal Romániát, a velencei útvo­nallal Olaszországot, a München­be indított autóbuszokkal pedig az NSZK-t kapcsolta be hálóza­tába a vállalat. A 20-as AKÖV kedvezménye­ket és szolgáltatásokat is nyújt a külföldre utazó turistáknak. Egyes útvonalain csoportos uta­zás esetén 10—40 százalékos kedvezményt ad, hosszabb út­vonalak szálláshelyein pedig fo­rintért biztosít szállást. A jugoszláv tengerpart jára­taira idén minden jegy elővétel­ben fogyott el, ezért jövőre ezeken a vonalakon több autó­buszt szeretnének indítani. Uj csillagcsoport Instabil csillagcsoportokat, úgynevezett csillagtársulásokat fedeztek fel az örményországi Bjurakán csillagászati obszerva­tóriumában. A csillagtársulások a mi csillagrendszerünkben és az „idegen galaktikákban” is megta­lálhatók. A felfedezés alapján megállapították, hogy a csillag­képződés ma is folyik. Vállalatok, magánépítők figyelem! Szövetkezetünk vas-műszaki boltja ALII és ALUDOR légvezetékre rendelési felvesz az igényeknek A rendeléstől számított 30 napon belül megfelelően — az árut biztosítani tudjuk. Megrendeléseket az alábbi címre kérjük: Nagymágócsi ÁFÉSZ vas-műszaki boltja, Nagymágócs, Telefon: 6, 18. Ügyintéző: Balogh Antal. 1157 A közélet a tajjfáii A népfront olyan eleven erő a közéletben, amellyel minden vo­natkozásban számolni kell. És mindenütt. Városi lakókörzet­ben vagy falun épp úgy, mint a , külterületen, a tanyavilágban. A | pusztai emberek javaslatait, el­képzeléseit továbbítja, tehát ösz- szekötő kapocs, transzmisszió. De amikor összefogásra hív. közvetít, nem elégszik meg a „postás” szerepével, hanem cse­lekvésre is mozgat. Az életpek nem egy területén megvalósító erő is. A közélet élesztője a nép­front — tanyán is. Hiszen a nagyobb településektől tíz kilo­méterekre élő embereknek is van közélete: szociális és ellá- .. t ási igénye, problémája, műve- lődési törekvése, politikai ér- '~jg- deklődése. Egyre jobban oldódik egykori zárkózottsága, kialakítja a tanyavilág sajátos társadalmi életét. A külterületi, tanyai népfrontbizottságok létrejöttét a pusz­tákon is felgyorsult változások tették magától értetődővé. Hogy mi vár ezekre a bizottságokra, illetve mire képesek, és mennyire élesztői a tanyai közéletnek, azon a tanács­kozáson is kiviláglott, amelyen a népfront megyei és járási titkársága meghívottaiként 15 külterületi népfront-tisztség- viselő cserélt — eszmét és tapasztalatot. A felszólalások halla­tán — talán mint közvetlen be­nyomás — mindjárt kialakult a következő kép: azon belül, hogy Kisizsák, Belsőnyír-Méntelek, Felsőlajos, Ballószög-Kadafalva, Ágasegyháza-Sándortelep, vagy a bugaci Piroscserepes tanya környéke egyformán külterület, tanyavilág — ugyanannyira sa­játos helyi körülmények, adott­ságok színtere valamennyi, s ennyiben különböznek is egy­mástól. Ezek, a csak az adott tanyai településre jellemző állapotok, kívánalmak, problémák is ter­mészetessé teszik, hogy nép­frontcsoportra van szükség mind az egyikben, mind a másikban. Máskülönben elég volna valami .,recept”, amelynek alapján — mondjuk a pártszervezet java­solna, a tanács intézkedne: ezt és ezt így csinálják. De kérdés, hogy az összekötő kapocs, a népfront segítsége nélkül olyan könnyen menne-e? Űgylehet, egyes helyeken nem is nagyon mozognának. Az a jó, hogy egyre inkább úgy a természetszerű, ahogyan Budai Ferenc, a kecskeméti Tö­rekvés Tsz párttitkára jellemez­te: „A párt, s a tömegszerveze­tek mindent együtt végez­nek nálunk.” Villamosítják a tanyákat, „kiverekedték” a bol­tot. S mindebben a népfront éppúgy közreműködött, mint a nőbizottság. Vannak pártnapok, amelyekre „teljesen” a népfront „mozgósít”. Amikor előadta Budai Ferenc, hogy náluk a tagok háztáji álla­tainak értékesítését is a nép­front szervezi meg, illetve tájé­koztatja az embereket a szerző­déskötésekkel kapcsolatos tudni­valókról, bizonyára szorgalma­san jegyzetelt a kisizsáki Kálmán János is. Pláne, amikor ezt hal­lotta: „ A téesz köti az értéke­sítési szerződést, amiből hasz­not nem húz, de a szövetkeze­ten keresztül szerződnek le.” Kálmán János nem sokkal az­előtt éppen arról szólt, hogy mivel területükön a téesznek nincs állatállománya, a tsz-ta- gok próbálkoznak tenyésztéssel a háztájiban. Nagyon rossz azonban náluk a sertésfelvásár­lás. Bárhová fordulnak, nem akarják átvenni a tagoktól a hí­zott sertéseket. Most is 150 db van készen, de nem tudják ér­tékesíteni. Jártak már Szabad- szálláson, Kecskeméten is eb­ben az ügyben. Nyilván nagyobb súllyal esik latba, ha ilyen esetben a ter­melőszövetkezet van ott a tagok mögött, mint „főképviselet” az értékesítési szerződéskötéskor. Sajátságos népfrontprofil a társadalmi munka szervezése. Hogy mennyire „kezére esik” ez a mozgalomnak, kiérezhető volt a hangsúlyból, ahogy erről be­széltek a tanyai népfront-tiszt­ségviselők. „Az emberek szor­galmasak, megbízhatók — tárta elő a felsőlajosi Keresztes László. — Negyven embert kér­tünk fel járdajavításra, és har­mincnégyen minden további nélkül megjelentek. De így van más feladatoknál is.” — Tegyük mindjárt hozzá, hogy azon a Lajosmizsétől 13 km-re eső tá­jon csak a választás óta műkö­dik népfrontcsoport. „Társadalmi munkában javí­tottuk a bekötőutat Beretvás- telep és Kadafalva között. Gépi segítséget az Űj Tavasz és a Mathiász Tsz adott... Így ké­szült az autóbusz-váróterem és a kitérő.” — Ezt Ballószög-Ka­dafalva népfrontcsoportjának képviselője, Zilahi Sebes Béla mondta el. A sándortelepi Szó- rád István, a bugaci Czakó Mi­hály, s Dugár Imre Lászlófalvá- ról — útjavításról, illetve óvo­daépítésről adott hasonló hírt. Milyen jókedvű magabiztosság­gal jelentette ki Zilahi Sebes Béla: „Ha szervezéssel bízzák meg a népfrontot, legalább 20 aktivistát tudunk azonnal csa­tasorba állítani. Szinte nem volt olyan felszó­laló, aki ne a „legmindenna­pibb” akciók közt sorolta volna fel, hány ismeretterjesztő elő­adásra toborozták a tanyaiakat a népfrontosok — iskolákba, kultúrházakba. Az aktuális kül- és belpolitikai tájékoztatókon túl soroljunk csak fel néhány lémát, amelyet előzetes közvéle­ménygyűjtés alapján adtak elő jól képzett szakemberek: egész­ségügyi kérdésekről — külön nők részére, kutakról, növény­védő szerekről, ifjúkorig bűnö­zésről, bűnüldözésről, szőlő-gyü­mölcstermelésről, új rendele­tekről, törvényekről, település­fejlesztésről, korszerű állatte­nyésztésről, családtervezésről, kiskertekről,- zöldségtermesztés­ről — hogy csak a legjavát ve­gyük. A kultúrálódás tárgyi adott­ságait tekintve is sokszínű vi­lág a tanya. Ballószög-Ka- dafalván k é t iskola a kultu­rális élet központja. Az újnak a tantermeit már ehhez igazod­va építették. Filmklub is műkö­dik. De élénk filmklúbélet zajlik a kecskeméti Törekvés Tsz-nél is, pedig ide közel van a nagyváros és jó pár tagnak van autója, motorkerékpárja. Kisizsákon — Izsáktól 5 kilomé­terre, 120 házban — ötszáz em­ber tél. Tanácsi segítséggel és társadalmi munkával itt már 1958-ban kultúrházat építettek. - 120 ember fér bele, van szín­padja. Itt már az az igény, hogy parkosítsák a környéket. Ehhez is adják kezük munkáját a ta­nyaiak. De előbb kerítés kelle­ne, hogy érdemes legyen parko­sítani, mert egyelőre lovak, te­henek sétatere a „porta”. Sze­retnék, ha a kerítésre a köz­ségfejlesztésre befizetett hozzá­járulásokból kapnának vissza valamit a tanácstól. Annyi bizonyos amint ezt a tanácskozás is bizonyítot­ta, hogy a népfrontmozgalom ta­nyavilágban is egyre inkább a közélet sója, vagy ha úgy tet­szik, élesztője. Szerepe annyira kívánatos már, hogy a nemrég esetleg többek részéről így fo­galmazott tétel — „jó, ha van népfront” — most már ezt a ha­tározott formát ölti: „Jó, hogy van népfront tanyán is.” Tóth István Döntött a Legfelsőbb Bíróság 9 Egy vidéki halászati terme­lőszövetkezet két gyár ellen kár­térítési pert indított. Mint a bíró­sági tárgyaláson kiderült, mind­kettő ipari célokra, nagy mennyi­ségű vizet használ fel. ami aztán mint szennyvíz távozik. Az egyik gyár derítőberendezéssel rendel­kezik, és mindkét vállalat ebbe bocsátja a szennyvizet. A derítő azonban két éven át a nagv mennyiségű szennyvíz tárolására nem bizonyult elegendőnek. így történt, hogy az ipari szennyvíz — a derítőrendszer zsilipjén ke­resztül — abba a patakba folyt, amelyben a tsz tagjai halászni szoktak. Szakértői megállapítás szerint a patakba jutott szenny­víz következtében a halak oxi­génhiány miatt teljesén kipusz- túltak. Az ügyben végső fokon ítélke­ző Legfelsőbb Bíróság szakértői vélemény alapján megállapította, hogv a tsz keresetében foglaltak megfelelnek a tényeknek. A gyá­rak vétlenségüket bizonyítani nem tudták, a kárt közösen okoz­ták, ezért a Polgári Törvény- könyv értelmében felelősségük egyetemleges. 9 Egy építőipari vállalat kő­művese magassági szintezést vég­zett. amikor a vasoszlop, amelyen állt, eldőlt, a munkás jobb kezé­re esett és hüvelykujját megsér­tette. Ezen az ujján már koráb­ban festékes anyajegy volt, amelv a baleset következtében nö­vekedni kezdett és — bár az ujjat műtétileg eltávolították — a beteg rákos áttétel következté­ben meghalt. A kezelésével kap­csolatban felmerült költségek és a hozzátartozói nyugellátás díjá­nak megtérítéséért a SZOT Tár­sadalombiztosítási Főigazgatósá­ga a vállalatot 370 ezer forint megfizetésére kötelezte. A fizetési meghagyás hatályon kívül helye­zéséért' a vállalat pert indított. Az alsófokú bíróságok ellentétes ítéletei után az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely a kere­setet elutasította. A határozat rámutat arra. hogy a Munkaképesség-csökke­nést Véleményező Orvosi Bizott­ság szakvéleménye szerint a kő­műves halála a balesettel okozati összefüggésben következett be Ugyanezt állapította meg az igaz­ságügyi orvosszakértő is és véle­ményüket megerősítette az Egész­ségügyi Tudományos Tanács igazságügyi bizottságának véle­ménye. Eszerint „nincs kizárva, hogy a baleset az eredetileg jóin­dulatú daganat rosszindulatúvá válásában szerepet játszott. így a halál a balesettel közvetett oko­zati összefüggésben állhat”. Mint­hogy pedig a baleset az Anyag- tárolási Balesetelhárító és Egész­ségvédő Óvórendszabály rendel­kezéseinek — a felperes megbí­zottja részéről történt — megsér­tése okozta, a hozzátartozói nyug­ellátást és a segélyezési költsége­ket a vállalat megtéríteni tarto­zik. ® Egy vállalat vezető tervezője találmányát, amely egy készülék jobb használatát tette lehetővé, szabadalmaztatta, maid felkínál­ta munkaadójának. A vállalat az ajánlatot elfogadta, a szabadalom tulajdonosa lett és egy gépipari vállalatot a gyártással megbízott. Ez a kivitelező vállalat szerződé­sileg kötelezte magát, hogy a fel­találónak öt éven át találmányi díjat fizet. Kötelezettségének ele­get is tett, azonban három év múlva, más munkája miatt, _a gyártást abbahagyta és a készülé­kek előállítására egy másik válla­lat kapott megbízást. Ez azonban nem volt hajlandó fizetni. Ilyen előzmények után a tervező az el­len a vállalat ellen, ahol dolgo­zik, 370 ezer, a gyártó vállalat ellen pedig 144 ezer forint talál­mányi díj fizetéséért pert indí­tott. Végső fokon az ügyben ítél­kező Legfelsőbb Bíróság a mun­kaadó vállalatot 134 ezer forint fizetésre kötelezte. Az ítélet indokolása szerint a tervező öt éven át jogosan köve­telhet találmányi díjat. Ezt há­rom évig megkapta, tehát a to­vábbi két év alatt gyártott ké­szülékek után 134 ezer forint meg­illeti, amit a munkaadó vállalat, mint a szabadalom tulajdonosa és hasznosítója tartozik megfizet­ni. A gyártó vállalattal szemben a kereset alaptalan. H. E.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom