Petőfi Népe, 1973. július (28. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-28 / 175. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! PETŐFI NEPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXVIII. évf., 175. szám Ara: 90 fillér 1973. július 28., szombat Kurt Waldheim El-Zajjat-tal tárgyalt Szolnok megyei kombájnok a tiszakécskei Szabadság Tsz-ben Pénteken vágta le kombájnjával az utolsó négy­zetméter búzát Göncző Károly, Bárány László és Varga János a tiszakécskei Szabadság Tsz-ben. A három Szolnok megyei kombájnos saját szövet­kezetében már betakarította a termést és kedden hajnalban indult el a tiszaíöldvári Lenin Tsz-ből a társszövetkezet gazdáinak segítségére. — Még aznap hozzá akartunk itt kezdeni az aratáshoz, — mondja Göncző Károly, a tiszaföld- váriak brigádvezetője — de közbejött az eső, ami azóta többször is megzavart bennünket. Otthon egymagám 84 vagon terményt arattam, csépeltem, itt egyelőre tíz vagonnyit, mert kényszerpihenőket kellett tartani. Pálinkó István, a Szabadság Termelőszövetke­zet főmezőgazdásza dicséri a tiszaíöldvári szövet­kezet kombájnosait. Pontosan, lelkiismeretesen dol­goznak. Kihasználják az esőzések közötti szünete­ket. — Jókor jött a segítség — mondja Pálinkó elvtárs — bár nekünk is dolgozik mind (a hat kombájnunk, a kényszerszünetek miatt áthúzódott volna az aratás augusztus elejére. A Szolnok me­gyei kombájnosok közreműködésével, úgy szá­mítjuk, hogy július végére a magtárba tesszük mind az 1100 hektár kalászos termését. Itt, az úgynevezett alsó földeken már végeztünk, majd a homokosabb talajon a rozsot, triticalét aratjuk le a következő napokban. Évek óta együttmű­ködünk a tiszaíöldvári termelőszövetkezettel. Ve­tőmaggal vagy gépekkel segítjük ki kölcsönösen egymást. A folyó innenső és túlsó partja mentén gazdálkodó szövetkezetek közötti tapasztalatcsere is elég gyakori, s ennek valamennyien hasznát látjuk. A Szabadság Termelőszövetkezet szoros együtt­működésre lépett a gabonafelvásárló és feldolgozó vállalattal. Terményt tárol és takarmánykeverést végez. A vállalat szállítja a koncentrátumot, a tiszakécskei termelőszövetkezet pedig 500 vagon keveréktakarmányt gyárt a helyi, valamint az alpári és lakiteleki háztáii állattartók számára. • Göncző Károly az 85—512-es NDK gyártmányú kombájn nyergében. • Július végéig magtárba kerül a gabona a tiszakécskei határból. Az útkorszerűsítés félévi Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár pénteken El-Zajjat egyiptomi külügyminiszterrel tárgyalt. A megbeszélés napirendjén Wald- heim tervbe vett közel-keleti útja szerepelt, különös tekintet­tel arra a kérdésre, hogy meny­nyiben befolyásolja a Biztonsági A kiskunfélegyházi Petőfi-em- lékbizottság szervezésében pén­teken emléktúra indult a költő gyermekéveinek városából Se­gesvárra. Az emléktúra harminc­öt főnyi résztvevőjének a több­sége aktív szervezője volt az idei Petőfi-emlékév helyi ren­dezvényeinek. A kiskunfélegy­Pénteken a MÉM-ben dr. Ko­vács Imre főosztályvezető elnök­letével ülést tartott az Országos Öntözési Operatív Bizottság, amely meghallgatta és megvitat­ta ’áz Országos Vízügyi Hivatal legutóbbi intézkedéseiről szóló jelentést. A vízügyi hivatal szak­emberei azt vizsgálták meg, hogy a vízjoggal rendelkező mezőgaz­dasági nagyüzemek hogyan élnek a lehetőségekkel. Megállapítot­ták. hogy egész sor gazdaság — számuk több százra tehető — nem használja megfelelően az öntöző­berendezéseket. nem rendel vizet a telepekről, azaz nem használ­ja ki a terméshozamok növelésé­nek ilyen lehetőségét. Az orszá­gos felmérés alapján elhatároz­ták, hogy mintegy 40—50 ezer hektáros területről — illetőleg az ott levő gazdaságoktól — részben megvonják a vízjogot, esetenként pedig csökkentik a vízjoggal kap­csolatos lehetőségeket. Ezzel a Tanácsban emelt amerikai vétó Waldheim erőfeszítéseinek sike­rét. Az egyiptomi külügyminiszter ma hazautazik Kairóba. Pénte­ken este útnak indult Waldheim ENSZ-főtitkár is. aki kelet-euró­pai körútja során hazánkba is ellátogat. háziak részt vesznek a költő ha­lálának 124. évfordulóján rend- dezendő segesvári emlékünnep­ségen, és elhelyezik a kiskun vá­ros koszorúját az 1848—1849-es szabadságharc segesvári csatájá­nak emlékművénél, amely a költő nevét is őrzi. szankcióval főképpen azokat a nagyüzemeket sújtják, amelyek ugyan rendelkeznek az öntözés minden lehetőségével, mégsem él­tek vele. A bizottság elvetette azt az ál­láspontot, hogy a gazdaságok az öntözési lehetőségeknek csak azért alig több mint a felét hasz­nálták ki. mert az utóbbi idő­szakban esőzések voltak. A csa­padéktérképek szerint ugyanis egész sor olyan területe van az országnak, ahol az átlagosnál ke­vesebb csapadék áztatta július­ban a földeket, az öntözési ered­mények mégis elmaradnak a kí­vánttól. Az utóbbi időszakban vi­szont megfigyelték, hogy a terme­lők igyekeznek pótolni a lemara­dást. és fokozódott az érdeklődés az öntözővíz iránt. A raktárakban továbbra is ele- gendő öntözőfelszerelés, gép van. A vásárlók érdeklődése azonban meglehetősen kicsi. — Éves tervünket június 30-ig 67 százalékra teljesítettük — mondta Tóth László, a KPM Közúti Igazgatóság fenntartási osztály vezetője, amikor az igaz­gatóság munkájáról érdeklőd­tünk. — Ez a 1T százalékos túl­teljesítés jelentős anyagi és munkaerő-összpontosítást kívánt tőlünk. Fél év alatt a megye közútjain 64 ezer tonna követ, 2200 tonna bitument építettünk be. Csupán a közutakon kelet­kezett kátyúk kijavítására 7 ezer tonna zúzalékot szórtunk, s egy­millió négyzetméternyi felületi kezelést végeztünk el. Házilagos kezelésben elkészí­tették a Tiszabög—Tőserdő kö­zötti 12 kilométeres út szélesíté­sét és megerősítését. A s/.erem- lei bekötőút szélesítése 7 kilo­méteres szakaszon elkészült, de itt még jelenleg is dolgoznak. A Solt—Kiskőrös közötti úton, Solt és Dunatetétlen között befeje­ződött az útszélesítés, s a máso­dik félévben az Akasztó—Kiskő­rös közötti út szélesítésén dol­goznak majd. Ezzel egyidejűleg megerősítésre került — 7 kilo­méter hosszan — a Harta—Du­natetétlen közötti út. örvende­tes, hogy a rendkívül veszélyes, Kiskunhalast és Kisszállást ösz- szekötő, 16 kilométeres úton végrehajtották az út szélesíté­sét, és kijavították a kátyúkat. Egyre nagyobb forgalmat bonyo­lít le a Jánoshalma—Hajós kö­zötti útszakasz. A KPM Közúti Igazgatóságának munkásai öt ki­lométer hosszan aszfaltszőnyeget terítettek, amely már lehetővé teszi, hogy nagyobb súlyú jár­művek is bizonságosan igénybe vehessék. — A javítási, szélesítési fel­adatok végrehajtása mellett ki­javítottuk a közutakon levő mű­(Tóth Sándor felvételei) mérlege tárgyakat, rendbehoztük az út­padkákat. és a közlekedésbiz­tonsági berendezéseket is. Az igazgatóság fél év alatt több mint 20 millió forintot költött erre. Jelenleg 370 munkásunk dolgozik a közutakon, akiket 30 gépjármű és 15 munkagép szol­gál ki — mondta végezetül Tóth László osztályvezető. A második félévben újabb je­lentős feladatokat kell végre- hajtaniok a KPM Közúti Igazga­tóság szakembereinek. Miután a főközlekedési utakon már ki­cserélték a forgalomirányító jel­zőtáblákat, most a bekötő-, ösz- szekötő utakra kerül sor. Még a tél beköszöntése előtt 400 darab, különböző rendeltetésű, fény­visszaverő forgalomirányító jelző­táblát helyeznek el, illetve cse­rélnek ki az alacsonyabbrendű útvonalakon. G. G. Seregszemle Berlinben Ma, július 28-án Berlinben, a monumentális, fellobogózott Fesz­tivál Stadion zöld gyepén csak­nem 30 ezer fiatal felvonulásá­val, ünnepélyes megnyitóval kez­dődik a X. Világifjúsági és Diák- találkozó. A színpompás sereg­szemlére a világ minden tájáról érkezett fiatalok soraiban a kék­piros. és galambszürke egyenru­hás lányok, fiúk bennünket kép­viselnek. A hétszáz magyar fia­tal között tíz közeli ismerősünk van, ők ugyanis Bács-Kiskun megye küldötteként vesznek részt a berlini fesztiválon. A VIT-en, csakúgy, mint a korábbi találkozókon, most is nagyon sok lehetőség iesz új ba­rátságok kialakítására, erősítésé­re, kultúrműsorokra, a népek éle­tét bemutató színes előadásokra, sportversenyekre, szórakozásra. De a VIT elsősorban politikai esemény. S ez napjaink nemzet­közi helyzete szempontjából na­gyon fontos. A tanácskozások, konferenciák, szemináriumok té­máját a jelenlegi politikai ese­mények, elsősorban az imperia­lista agresszorok elleni harc, az indokínai, az arab, a szabadsá­gukért, függetlenségükért küzdő afrikai, ázsiai és latin-amerikai népekkel való szolidaritás, s a vietnami nép segítése határozza meg. Ezt a célt tükrözi a X. VIT jelszava is: „Antiimperia- lista szolidaritás, béke és barát- ság.” E jelszó jegyében készültek a nagyszabású fesztiválra a Bács- Kiskun megyében élő fiatalok. A VIT ugyanis nem csupán ki­lenc napig tartó programot je­lent, hanem egy hosszú folya­mat, nagyszabású eseménysorozat csúcspontja a berlini seregszem­le. A VIT gyűlésein, konferen­ciáin tíz küldött számol majd be a Bács-Kiskun megyében élő fia­talok munkájáról, eredményei­ről. A világifjúsági találkozóra való készülődésben becsületesen helyt­álltak az itteni fiatalok. A ma kezdődő berlini ünnepet, a gyö­nyörű fesztivált, az ifjúság ered­ményeiről készült beszámolókat a megye üzemeiben, vállalatai­nál, termelőszövetkezeteiben több tízezer dolgos kéz mozdulata előzte meg. Ezekben a hónapok­ban sokszorosába nőtt a fiatalok lelkesedése, aktivitása. VIT- és kommunista műszakokat, szocia­lista brigádversenyeket, szellemi vetélkedőket, sportversenyeket tartottak a megyebeli ifjúmul, kások. Példamutató helytállásukból említsünk néhányat: a kalocsai műanyaggyárban például VIT- brigádot alakítottak a fiatalok, s beneveztek a vállalati munka- versenybe, melyben máris jó eredményeket értek el. Több kommunista műszakot, tartottak a Bajai Finomposztó Vállalat, a Kismotor- és Gépgyár bajai gyá­rának, a Kecskeméti Konzerv­gyár. a Kecskeméti Baromfifel­dolgozó Vállalat ifjúkommunis­tái, akik a társadalmi munkáju­kért kapott pénzt a VIT-alapra, illetve a szolidaritási alap szám­lájára fizették be. A Bács-Kis­kun megyei Állami Építőipari Vállalatnál dolgozó fiatalok ösz- szegyűjtötték a régi tmk-mű- helyben levő vashulladékot, s az ezért kapott pénzzel járultak hozzá a berlini fesztivál sikeré­hez. A ma kezdődő fesztivál az itt­hon maradt fiatalok becsületes helytállása, lelkiismeretes, pon­tos munkája nélkül nem lenne sikeres — ehhez százezrek, mil­liók összefogására volt szükség. Sok szó lesz róluk, munkájukról, eredményeikről Berlinben. T. L. Petőfi-emléktúra Segesvárra A júliusi esőzés nem pótolta a csapadékhiányt HAT HÓNAP ALATT 1 MILLIÓ 70 EZER PÁR CIPÓ Érik a szikrai őszibarack tudták, a Szovjetunióba például az év első hat hónapjában 440 ezer pár cipőt szállítottak. A tő­kés országokba küldött 90 ezer pár lábbeli között új termék is volt: holland cég megrendelésé­re készítettek 27 ezer, pár papu­csot. A tervek szerint az év végéig a kecskeméti, kiskunfélegyházi és a tatai üzemben összesen 2 millió 250 ézer pár női, férfi- és gyermekcipőt gyártanak. Augusz­tus első napjaiban megfelelő előkészítés után megkezdik a női és a gyermekcsizmák készí­tését is. Az előbbiből 66 ezer, míg az utóbbiból 120 ezer párat adnak át november végéig a ke-_ reskedelemnek. A második fél­év nagy eseményének számít, hogy július 2-án a kiskunfélegy­házi üzem új műhelycsarnoká­ban két műszakban új szalagon kezdődött meg a termelés. O. L. • Varga Lászlóné tűzőnő a há­romszoros szocialista Lenln- brigád tagja (Opai'szky László felv.) • Sutus Mihály, a hétszeres szocialista Komarov-brigád tagja az egyik új modellen dolgozik Az Alföldi Cipőgyár 1800 dol­gozót foglalkoztató három üzeme jól zárta az első félévet. A ter­vezettnél 2 ezer párral több, ösz­szesen 1 millió 70 ezer pár cipőt gyártottak. Mind a hazai, mind a külföldi kötelezettségeiket a megfelelő határidőre teljesíteni 9 A Szikrai Állami Gazdaság őszi barackosában javában folyik a gyümölcsszüret. Kétszáz KISZ-fiatal és száz felnőtt dolgozik a 92 hektáros ültetvényben. Szorgos munkájuk nyomán naponta öt-hét vagon friss áru hagyja el a gazdaságot. A- hektáronként várható 120 mázsás termésnek egyrészc a külföldi vásárlókhoz kerül. Július 27-ig 20 vagon őszibarackot exportált a sziklai gaz­daság. (Tóth Sándor felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom