Petőfi Népe, 1973. július (28. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-12 / 161. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1973. július 12. NAGYKÖZSÉGRŐL - NAGYKÖZSÉGRE Az igényes Jánoshalma Aki a Kiskunhalas felől vezető műúton érkezik Jánoshalmára, a nagyközség előtt pár kilométerre mindenképpen szemébe tűnik a múlt és a jelen évelő kultúrája: bal kéz felől az öreg gyümölcs­fákkal árnyékolt parcellás szőlősorok pusztuló so­kasága, jobbról a bekerített, friss lélegzetű üzemi gyümölcsösök. Az utóbbi felváltja-e az előbbit? Egyértelmű vá­lasz nincs. Tény, hogy Jánoshalma mindmáig a megye egyik legjelentősebb gyümölcsexportáló helysége. Ezt a rangját minden bizonnyal meg is tartja. De a hagyományos, „kétszintes” termesz­tési mód sorvadása felett mégsem nézhetünk el tűnődés nélkül. A gazdagságot, a kultúrát, az élet­erőt jelentette egy olyan időszakban, amikor ezek­nek maga az ország is híjával volt. Még az átszervezés idején is mintegy négyezernyi holdon folytattak „kétszintes” szőlő- és gyümölcs- termesztést. Átlagosan minden családnak egy-egy hold ültetvényparcellája volt. Maga az átlag egyéb­ként híven kifejezte a valóságos „szóródást”. így a jánoshalmiakat, még az idetelepülőket is, szinte kivétel nélkül „megfertőzte” a paraszti szorgalom és leleményesség. Manapság, derűlátó számítások szerint is, a par­cellás szőlőterület nem több másfél ezer holdnál. Javarészt ez is pusztulófélben van. Legelőbb a gyümölcsfák mentek tönkre, gondozásukat, perme­tezésüket elhanyagolták. Később a „földszintet” kezdte ki a sorvadás. Még leginkább a Haladás Tsz-hez tartozó 200 holdnyi szőlőföld tartja magát, de — a 30 mázsa alatti átlagtermést figyelembe véve — ennek a sorsa is kérdéses. E szőlők mind­máig százalékos művelésben vannak, a termés 70,',ra illeti meg a tagokat, s a 30°,|-os részesedés fejében a közös vállalja a közterheket. Űjabban a helyi figyelem a hanyatlás megállítá­sára és kedvezőbb irányba fordítására összponto­sul. A közös vállalkozás tervet dolgozott ki a tag­sági szőlőkultúra fellendítésére. Ennek lényege az, hogy az egységes, üzemi elvek szerint telepített szőlőket a tsz-tagok használatba kapják, s ez a használati jog egyenes ágon örökölhető is legyen. • Nagyközségi főtér, 1973. (Pásztor Zoltán felvétele) az üzem háromhónapos betanulási időt is engedé­lyez, kedvezményekkel, viszont a munka semköny- nyű, az úgynevezett „láncolás” erősen igénybe ve­szi a szemeket. A letelepedő ipar számára évekkel ezelőtt a köz- művelődés otthonát áldozták fel. Elhanyagolt, ütött- kopott épület volt, az igaz. Még mielőtt a nagy­község visszakapta volna, felmerült egy modern kultúrpalota megépítésének gondolata, sőt a tanul­mánytervet is elkészítették, s a szándéktól a nagy­községi vezetést a 40 milliós költség térítette el. Olcsóbb és divatosabb gyermekruhák Számos oka van annak, hogy gyermekeink öltöztetése meglehe­tősen sok gonddal jár. A tizen­évesek a legdivatosabb holmi­kat szeretnék viselni, ezeket azonban drágán árulják. A ki­sebbek öltöztetését főként az ne­hezítette, hogy éppen a legprak­tikusabb ruhadarabok hiányoz­tak gyakran az üzletekből. Kü­lönösképp pedig az olcsó holmik. S hogy miért? Különböző gaz­dasági, érdekeltségi okok miatt. Az ipari termelő vállalatok álta­lában jobban járnak, ha a fel­nőttek számára készítenek ruhá­zati cikkeket, ezek ugyanis több nyereséget hoznak. A gyermek- ruha varrása aprólékos, viszony­lag lassú munka. Majdnem ugyanez vonatkozik a kereske­delemre is. Ezer forintos férfi öltönyt eladni alig nagyobb munka, mint egy praktikus gyer­meknadrágot, de az' előbbi sok­kal többet hoz a kereskedelmi vállalat „konyhájára”. Az utóbbi időben a gazda­sági vezetés felső szervei is foglalkoztak ezekkel a problé­mákkal és több olyan határo­zatot hoztak, amely minden bi­zonnyal enyhíti — sőt, máris könnyített — a szülők gond­jain. A gyermekruházati cik­kek forgalmi adóját és árát csökkentették, ami úgy mér­sékli a szülők kiadásait, hogy ugyanakkor nem teszi még ke­vésbé gazdaságossá a gyermek­ruhák termelését és értékesíté­sét. Azt is elhatározták, hogy a minisztériumok a jövőben az állami támogatási és a hitelja­vaslatoknál, különböző prefe­renciák nyújtásánál, a vállalati tevékenység megítélésénél job­ban fogják mérlegelni, figye­lembe venni: milyen részt vál­lalt az érintett vállalat a gyer­mekruházati cikkek termelésé­ből. A március elsejei és a május másodiki ármérséklés, illetve egyes gyermekruházati cikkek árának és minőségének stabili­zálása máris hozott némi ered­ményt. Jelentősen csökkentet­ték például a pelenka árát, s hogy a termelők és a kereske­dők megfelelő mennyiségű áru­ról gondoskodtak, s a szülők örömmel fedezték fel az árvál­tozást, azt bizonyítja, hogy azóta majdnem kétszer annyi pelenka fogyott, mint előzőleg. Május 2-től olcsóbbak a jersey holmik, s ezekből is általában megfelelő választékot találunk az üzletekben. Bőven van tréning­ruha, gyermekanorák is — bár ezek nem nyáron keresettek, so­kan mégis megveszik hiszen ol­csóbb, mint tavaly. Stabilizálták a többi között a „Gabi” nadrág, a kiskamasz pantalló, az iskolaköpeny árát is és ezekből a cikkekből is megfelelő ellátást biztosított az. ipar és a kereskedelem. A ter­melők már készítik az őszre szükséges mennyiséget, s a nagy­kereskedelmi vállalatokkal kö­tött szerződések arra utalnak, hogy az árstop ellenére sem lesz áruhiány. Hasonló a helyzet a különböző gyermekfehémeműk- kel, az atlétatrikókkal, pamut­nadrágokkal, harisnyanadrágok­kal, bár egyes megyékben időn­ként mérethiányt jeleztek a ta­nácsok kereskedelmi osztályai. Olcsóbb lett sokféle szintetikus gyermekholmi is — kínálatuk országszerte megfelelőnek mond­ható. Helyenként nincs elegendő rövid ujjú, fehér fiú nylon ing, amelynek árát szintén mérsékel­ték, de ez már nem is igen ke­lendő ; célszerűbbek, egészsége­sebbek a szövött alapanyagú in­gek. Változatlanul keresik vi­szont a .szülők a fehér krepp térdzoknit. Javult az ellátás gyermektornacipőből, de egyes méretek időnként hiányoznak a boltokból. A gyermekszandálok kínálata sem kifogástalan: kicsi a választék, nem kapható min­den méret. Az utóbbi hónapokban hozott intézkedések nemcsak az öltöz­tetéssel járó gondokat, hanem a kiadásokat is mérsékelték. Sok az új, divatos, korszerű áru, ja­vult az olcsó cikkek aránya, de — a Könnyűipari Minisztérium álláspontja szerint — a további­akban csak úgy tudnak megfe­lelő mennyiségű, minőségű és árú gyermekholmit forgalomba hozni, ha bővítik a gyermekru­házati termékeket előállító vál­lalatok és szövetkezetek körét. Az első, jelentős ár- és egyéb intézkedések nyomán tehát má­ris javult a helyzet, s bízhatunk abban, hogy a kormány gazda­ságpolitikai, szociálpolitikai el­képzeléseinek megfelelően a jö­vőben még' ‘korszerűbb, célsze­rűbb, divatosabb és szebb ruhá­kat vehetünk gyermekeinknek — anélkül, hogy ezzel különöseb­ben megterhelnénk a családi költségvetést. G. Zs. Amennyiben — távlatilag gondolkodva — lesz elegendő örökös. Mert a megye nagyközségei kö­zött a jánoshalmi népesedési mutatók a legrosz- szabbak között foglalnak helyet. A jelenség össze­függése a tagsági szőlőkultúra pusztulásával nem lehet teljesen erőszakolt, mivel a születési arány­szám csökkenése legelőbb a paraszti foglalkozású családokra volt jellemző. Üjabban már az alkal­mazotti családoknál is hasonló a helyzet. Az 1970. évi 189 halálozással 165 születés állít­ható szembe, 1971-ben még nagyobb a különbség: születtek 149-en és meghaltak 183-an. Az évente születettek száma még másfél évtized­del ezelőtt is 300 körül volt. 'A A vb-titkár mindezek egyik okakéat a nők na­gyobb arányú munkába állását hozza fel, az érve­lés viszont épp abban sántít, hogy egészen az utóbbi évekig Jánoshalmán roppant szűkre szabot­tak voltak — elsősorban a nők számára alkalmas — foglalkoztatási lehetőségek. Tömegesen megnyíló állandó munkaalkalom jóformán nem is volt, a tsz-közi vállalkozás, az erdészet kizárólag időszaki munkaerőre tartott igényt. Üjabban a MEZÖTER- MÉK és a tsz-ek kooperációs előkészítő, feldolgozó tevékenysége, a terjeszkedő ládaüzem, s nem utol­sósorban a Hódmezővásárhelyi Kötöttárugyár it­teni részlege jelentős mértékben kiterjesztette a munkavállalás választékát. Sőt, ma már inkább menni kell a női munka­erő után... Juhász Györgyné, a Hódiköt telep­vezetője amiatt panaszkodik, hogy az új gyártó- részleget a jelentkezők hiánya miatt nem tudják megindítani. Igaz. kezdetben a kereseti lehetőségek sem vol­tak vonzóak. Parasztasszonyok jöttek, fáradt, el­nehezült kezekkel, a háztartás és a háztáji föld­művelés kettős műszakja mellé még egy harmadi­kat is vállalva . .. Nem csoda, ha a havi fizetésük olykor az ezer forintot sem érte el. Jelenleg ez a múlté, az átlag ma már kevés híján 1700 forint. Kénytelenek voltak latolgatni: megéri-e. Arány­ban áll-e majd a várható szellemi pezsdülés a horribilis költségekkel? Mit szól majd a lakosság, hogy a létesítmény terhét másfél-két évtizeden át kell nyögni, s addig nem jut pénz a vízhálózat bő­vítésére, utak építésére ... Szuperpontos karóra így a szerényebb, s alighanem a célszerűbb meg­oldást választották. A visszakapott épületet felújí­tották, egyszerű, de mégis hangulatosan modern berendezéssel látták el, s mindez került másfél millió forintba. S ebből még egy csinos pinceklub kialakítására is futotta. Így a színháztermen kívül három klubhelyiséghez jutottak. A létesítményt pár hete nyitották meg. Fiatal, szakképzett vezetőnője a kezdeti nehézségekkel bir­kózik, a klubok, szakkörök programjának, össze­tételének egyeztetésével. Sokféle spontán érdeklő­dés mutatkozik, s nem is egészen a holtpontról in­dul: az „épülethiányos” éveket a tánc- és az ének­kar átvészelte, s közben még sikereket is aratott a különböző területi rendezvényeken. Mit ígér a jánoshalmi jövő? Túl nagy kérdés ahhoz, hogy a kimerítő válasz­adást megkísérelhessük. Ami bizonyosság: a mű­velődési feltételek fejlesztése nem áll meg a mos­tani ponton; egy sportkombinát építését is célul tűzték ki, amely létesítmény nagyobb kulturális rendezvények lebonyolítására is alkalmas lesz. A hagyományos szőlőkultújfe nyomában kifejlő­dött civilizációs igényesség változatlan hévvel van jelen. A lakásoknak több mint az egynegyede víz­vezetékkel ellátott, s legújabban a nagyközségi ve­zetés a 33 kilométeres vízhálózatot 50 kilométerre kívánja növelni. A gimnázium és a mezőgazdasági gépészképző szakiskola az átlagműveltségnek a környékbelinél magasabb színvonalát teszi lehetővé. Erre is büsz­kék a jánoshalmiak, s nem ok nélkül. Az itteni gondok a magyar vidék egyenlőtlen fejlődésének gondjai, amelyeket csak a korábbinál terméke­nyebb lakossági összefogással' lehet mérsékelni. Hatvani Dániel A Szovjetunióban évenként plusz-mínusz 1 perc pontosságú kvarc­karórát fejlesztettek ki. Az órának nincsenek mechanikus alkatrészei, az időmérés minden funkcióját integrált áramkörös, elektronikus szer­kezeti elemek végzik. A szokásos számlap helyett ún. folyékony kris­tályokból álló kis világítóernyőn négy számjegy mutatja a minden­kori időt. Az óra áramforrása egy tabletta nagyságú gömbelem, amely- lyel 15—18 hónapig működik a rendkívüli pontosságú időmérő. Az elektronikus kvarcóra élettartama sokszorosan meghaladja a rugós­kerekes órákét. Csúcsforgalom a kölcsönzőben Jól bevált szolgáltatás minden nagyobb városban és községben az iparcikk kölcsönző. A lakos­ság igényeit figyelembe véve, az illetékesek úgy állították össze a kölcsönözhető áruk listáját, hogy azon a háztartásokban leggyak­rabban keresett kisgépek, illetve szolgáltatási eszközök szerepel­jenek. Kecskeméten az Iparcikk Köl­csönző és Szolgáltató Vállalat elsp félévi terve 379 ezer forint. Mint megtudtuk, ez -jóval ma­gasabb a tavalyi hasonló időszak tervénél, de ezt is teljesítették. A kölcsönző a tartós fogyasztási cikkek — mint például a hűtő­gép és az olajkályha — havonta történő részletfizetésére a bérlők segítségére sietett azzal, hogy 25 darab kiállított csekket küld ki a lakásukra, s így augusztus el­sejétől, már nem kell bejárni a kölcsönzőbe befizetni a részletet. A nyári hónapokban a' legtöb­ben a parkettcsiszológépet ve­szik igénybe, melyből mindösz- sze 3 darabot tart a kölcsönző. Sokan kérik a fal festő hengert, a korongecsetet, a campingezők pedig szinte sorban állnak a sá­torért, a gumimatracért, a pil­leágyért, rádióért vagy fényké­pezőgépért. Nagyon sokan ke­resnek a nyári idényben távcsö­vet, sajnos a kölcsönző ezzel nem rendelkezik, éppúgy mint a a motoros fűnyíróval. Sz. F. AZ ÜGYÉSZ TOLLÁBÓL: Jog a szülői szeretethez A társadalmi viszonyok demok­ratizmusa -r- bár rendkívül las­san — de hat a családra is. A szülők és gyermekek közötti kap­csolatban is új normák ala­kultak ki. Sem erényeik, sem gyengéségeik nem maradnak rejtve egymás előtt. Az a légkör, amelyben mindenki egyenjogú- nak tarthatja magát, jogokon, kötelességeken és felelősségen ala­pul. Tény, hogy soha ilyen mére­tű, széles körű állami segítség, hozzájárulás az új generáció felneveléséhez még nem volt. Ez azonban semmiképpen sem veszi le a szülők válláról a gyermek neveléséért való felelősséget. Az, hogy milyen ember, személyiség válik a gyermekből, a megfelelő családi nevelésen, egészséges családi légkörön múlik. A fiatal­korúak erkölcsi züllésének és bűnözésének fő okaként — az ügyeik túlnyomó többségében — a szülők rendezetlen családi éle­te, alkoholizmusa játszik zere- pet. A Családjogi Törvény leszöge­zi: „a szülők kötelessége, hogy a gyermeket gondozzák, neveljék, testi és szellemi fejlőd éhében elősegítsék — tartózkodniok kell mindentől, ami azok elérését akadályozza, vagy megnehezíti”. Ebből az is kitűnik, hogy a gyermekeknek joguk van normá­lis, rendezett családi körülmé­nyek között fejlődni, joguk van a kedvező érzelmi beállítottságot teremtő szülői szeretethez. A gyermek nevelésével kapcso­latos szülői feladatokat, azok be­tartását — nemcsak családjogi, hanem végső esetben büntetőjogi eszközök is alátámasztják. Ehhez — mint a legsúlyosabb eszköz­höz — csak végső esetben nyú­lunk, ha a gyermek testi, szel­lemi és erkölcsi fejlődése sú­lyos veszélybe kerül. Ekkor szánja rá magát a bíró, hogy a Btk. 274. paragrafusát alkalmaz­za és ifjúság elleni bűntettnek minősítse a vádindítványban fel­sorakoztatott tényeket. ' Eszerint, aki a „nevelésére, felügyeletére vagy gondozására bízott kiskorú festi, szellemi vagy erkölcsi fej­lődését súlyosan veszélyezteti, három évig terjedő szabadság- vesztéssel büntetendő”. Sajnos azonban a súlyos szülői mulasztásokat nem követi min­dig t'elelősségrevonás. Sokszor későn kapunk hírt, hogy egv-egy családban évek óta éhező, gon­dozatlan, agyonsanyargatott gyer­mekek élnek. Az emberek nagy­része ugyanis — és ez alól még sok esetben hatóságok sem men­tesek — csupán szemlélik és „belső ügynek” tekintik a csa­lád éhezését, a gyermekek sa­nyargatását. A kiskorúak érdeke azonban megköveteli, hogy szükség ese­tén a büntetőjog eszközeivel is elérjük, hogy az ilyen „szülő” életvitelében, a kiskorúak hely­zetét is alapvetően érintő módon gyökeres változás következzék be. Erre hívnak fel bennünket a párt Központi Bizottsága ifjú­ságpolitikai irányelvei is, ame­lyek szót emelnek annak érdeké­ben, hogy „a gyermekeik ele­mi életfeltételeinek biztosítását elhanyagoló, — testi és szellemi fejlődésükkel nem törődő, fele­lőtlen szülőkkel szemben szigo­rúbban lépjen fel a társadalom és annak minden illetékes intéz­ménye". A bíróság elé kerülő ilyen szü­lők íelelősségrevonása ma már megfelelően következetes és szi­gorú megyénkben. Az elmúlt évben 43 ilyen „szülőt” vontak felelősségre ifjúsági elleni bűntett miatt. Közülük 41-et szabadság- vesztésre ítéltek. Nagyrészükel, ha a szükség úgy kívánta és az ilyen döntéshez szükséges egész­ségi feltételek is megvoltak — alkoholelvonó-kezelésre kötelez­ték. A kirívóbb eseteket a tör­vény szigora követte. így a kecskeméti járásbíróság 1 évi és 6 hónapi, végrehajtható szabadságvesztésre ítélte Jusztin József Bugac, Kisbugac 37. szám alatti lakost, mert 1971 őszétől családiildöző magatartást tanúsí­tott. A 30 éves vádlott erdőgazda­ságban dolgozott. Három kiskorú gyermeket kellett volna eltarta­nia. A legidősebb közülük 4 éves. A rendszeresen lerészegedő Jusztin József igen durva volt családjával szemben. Sokszor megverte ok nélkül a kisgyerme­keket. Az egyik gyermekét 3 hónapos korában olyan brutáli­san bántalmazta, hogy a kis­gyermeken tenyérnyi nagyságú bőrelszíneződések keletkeztek, és emiatt a védőoltást nem lehe­tett neki beadni. Mivel a maga- lói megfeledkezett apa a kerese­tét és a családi pótlékot is el­itta, a bugaci tanácsnak kellett beavatkoznia, hogy a gyerme­keknek jogosan járó pénzt a fe­lesége vehesse fel. Csak így volt biztiüsítiható a létminimum a gyermekek eltartásához. Az egyik este későn és ittasan hazaérkező vádlott — noha a kis­gyermekek) már aludtak — kirán- cigálta az ágyból és a földre te- perve ütlegelte, fojtogatta felesé­gét. A felriadó gyermekek sikí­tottak félelmükben. Idegrendszeri fejlődésüket súlyosan veszélyez­tette apjuk magatartása. A bán­talmazások során a feleségének a karja is eltört. Egy másik kirívó ügyben 1 évi végrehajtható szabadságvesztést szabott ki a bíróság. Lingurár Sándor Lakitelek, Felsőalpár 3. szám alatti lakos, állami gazdasá­gi dolgozó — 3 kiskorú gyermek eltartója — feledkezett meg szü­lői kötelességeiről. E vádlottat is az alkohol taszította arra az útra, amely' végül a börtönbe vezetett. A korábban lefolytatott — ön­ként vállalt — elvonókúra után rövid ideig nem ivott, majd ott folytatta, ahol abbahagyta. Ittas állapotában szinte nem viselke­dett emberi módon. Megtette, hogy a 3 éves kislányát a hajá­nál fogva emelte fel a földről'és így verte a jajgató gyermeket. Amikor ittasan elaludt egyik délután az udvari fűben, akkor odament és felébresztette a 3 éves kislánya. A vádlott erre a kislányra uszította a kutyát. A kutya nekiszaladt a gyermeknek, és fogával rángatni kezdte a kö­tényét. A gyermek úgy megijedt, hogy orvosi kezelésre szorult. Annak ellenére, hogy a család nélkülözött, Lingurár Sándor ita­lozásai biztosítása érdekében fi­zetési előleget vett fel a gazda ságban. A szülők felelősségre vonása te­hát jogi vonatkozásban megfe­lelően megtörtént. A társadalmi számonkérés azonban általában elmarad, illetve sok kívánnivalót hagy maga után. A bűnügyekből kiderül, hogy a keresetét italra költő ember, „családi ügyeiről” a munkahelyén tudnak. Nemegyszer fordul elő az, hogy a feleség igyekszik megelőzni a férjét a kereset felvételében, ott áll a kifizetőhe­lyen, hogy legalább a kereset egy részét a család számára elvegye a még józan férjétől. Ezekre — a becsületesen gon­dolkodó, családszerető munká­soknak fel kellene figyelni és az ott működő társadalmi szerveze­teket az ilyen dolgozókról tájé­koztatni kellene. így érné utói az ilyen emberket a társadalmi szá­monkérés, amely az ifjúságért felelős. A társadalomnak — minden eszközzel — támogatni és védeni kell a családot. Erre a legszigorúbb eszköz — az ifjúság elleni bűntett miatti eljárás kezdeményezése is ren­delkezésünkre áll. Csak élni kell vele! Ezt sok — a családi kör­nyezetben szenvedő, gyötrődő, megkínzott gyermek követeli tő­lünk, akiknek joguk van a szü­lői szeretethez. Dr 15a hay Imre a megyei főügyészség fiatalkorúak ügyésze

Next

/
Oldalképek
Tartalom