Petőfi Népe, 1973. július (28. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-12 / 161. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1973. július 12. NAGYKÖZSÉGRŐL - NAGYKÖZSÉGRE Az igényes Jánoshalma Aki a Kiskunhalas felől vezető műúton érkezik Jánoshalmára, a nagyközség előtt pár kilométerre mindenképpen szemébe tűnik a múlt és a jelen évelő kultúrája: bal kéz felől az öreg gyümölcsfákkal árnyékolt parcellás szőlősorok pusztuló sokasága, jobbról a bekerített, friss lélegzetű üzemi gyümölcsösök. Az utóbbi felváltja-e az előbbit? Egyértelmű válasz nincs. Tény, hogy Jánoshalma mindmáig a megye egyik legjelentősebb gyümölcsexportáló helysége. Ezt a rangját minden bizonnyal meg is tartja. De a hagyományos, „kétszintes” termesztési mód sorvadása felett mégsem nézhetünk el tűnődés nélkül. A gazdagságot, a kultúrát, az életerőt jelentette egy olyan időszakban, amikor ezeknek maga az ország is híjával volt. Még az átszervezés idején is mintegy négyezernyi holdon folytattak „kétszintes” szőlő- és gyümölcs- termesztést. Átlagosan minden családnak egy-egy hold ültetvényparcellája volt. Maga az átlag egyébként híven kifejezte a valóságos „szóródást”. így a jánoshalmiakat, még az idetelepülőket is, szinte kivétel nélkül „megfertőzte” a paraszti szorgalom és leleményesség. Manapság, derűlátó számítások szerint is, a parcellás szőlőterület nem több másfél ezer holdnál. Javarészt ez is pusztulófélben van. Legelőbb a gyümölcsfák mentek tönkre, gondozásukat, permetezésüket elhanyagolták. Később a „földszintet” kezdte ki a sorvadás. Még leginkább a Haladás Tsz-hez tartozó 200 holdnyi szőlőföld tartja magát, de — a 30 mázsa alatti átlagtermést figyelembe véve — ennek a sorsa is kérdéses. E szőlők mindmáig százalékos művelésben vannak, a termés 70,',ra illeti meg a tagokat, s a 30°,|-os részesedés fejében a közös vállalja a közterheket. Űjabban a helyi figyelem a hanyatlás megállítására és kedvezőbb irányba fordítására összpontosul. A közös vállalkozás tervet dolgozott ki a tagsági szőlőkultúra fellendítésére. Ennek lényege az, hogy az egységes, üzemi elvek szerint telepített szőlőket a tsz-tagok használatba kapják, s ez a használati jog egyenes ágon örökölhető is legyen. • Nagyközségi főtér, 1973. (Pásztor Zoltán felvétele) az üzem háromhónapos betanulási időt is engedélyez, kedvezményekkel, viszont a munka semköny- nyű, az úgynevezett „láncolás” erősen igénybe veszi a szemeket. A letelepedő ipar számára évekkel ezelőtt a köz- művelődés otthonát áldozták fel. Elhanyagolt, ütött- kopott épület volt, az igaz. Még mielőtt a nagyközség visszakapta volna, felmerült egy modern kultúrpalota megépítésének gondolata, sőt a tanulmánytervet is elkészítették, s a szándéktól a nagyközségi vezetést a 40 milliós költség térítette el. Olcsóbb és divatosabb gyermekruhák Számos oka van annak, hogy gyermekeink öltöztetése meglehetősen sok gonddal jár. A tizenévesek a legdivatosabb holmikat szeretnék viselni, ezeket azonban drágán árulják. A kisebbek öltöztetését főként az nehezítette, hogy éppen a legpraktikusabb ruhadarabok hiányoztak gyakran az üzletekből. Különösképp pedig az olcsó holmik. S hogy miért? Különböző gazdasági, érdekeltségi okok miatt. Az ipari termelő vállalatok általában jobban járnak, ha a felnőttek számára készítenek ruházati cikkeket, ezek ugyanis több nyereséget hoznak. A gyermek- ruha varrása aprólékos, viszonylag lassú munka. Majdnem ugyanez vonatkozik a kereskedelemre is. Ezer forintos férfi öltönyt eladni alig nagyobb munka, mint egy praktikus gyermeknadrágot, de az' előbbi sokkal többet hoz a kereskedelmi vállalat „konyhájára”. Az utóbbi időben a gazdasági vezetés felső szervei is foglalkoztak ezekkel a problémákkal és több olyan határozatot hoztak, amely minden bizonnyal enyhíti — sőt, máris könnyített — a szülők gondjain. A gyermekruházati cikkek forgalmi adóját és árát csökkentették, ami úgy mérsékli a szülők kiadásait, hogy ugyanakkor nem teszi még kevésbé gazdaságossá a gyermekruhák termelését és értékesítését. Azt is elhatározták, hogy a minisztériumok a jövőben az állami támogatási és a hiteljavaslatoknál, különböző preferenciák nyújtásánál, a vállalati tevékenység megítélésénél jobban fogják mérlegelni, figyelembe venni: milyen részt vállalt az érintett vállalat a gyermekruházati cikkek termeléséből. A március elsejei és a május másodiki ármérséklés, illetve egyes gyermekruházati cikkek árának és minőségének stabilizálása máris hozott némi eredményt. Jelentősen csökkentették például a pelenka árát, s hogy a termelők és a kereskedők megfelelő mennyiségű áruról gondoskodtak, s a szülők örömmel fedezték fel az árváltozást, azt bizonyítja, hogy azóta majdnem kétszer annyi pelenka fogyott, mint előzőleg. Május 2-től olcsóbbak a jersey holmik, s ezekből is általában megfelelő választékot találunk az üzletekben. Bőven van tréningruha, gyermekanorák is — bár ezek nem nyáron keresettek, sokan mégis megveszik hiszen olcsóbb, mint tavaly. Stabilizálták a többi között a „Gabi” nadrág, a kiskamasz pantalló, az iskolaköpeny árát is és ezekből a cikkekből is megfelelő ellátást biztosított az. ipar és a kereskedelem. A termelők már készítik az őszre szükséges mennyiséget, s a nagykereskedelmi vállalatokkal kötött szerződések arra utalnak, hogy az árstop ellenére sem lesz áruhiány. Hasonló a helyzet a különböző gyermekfehémeműk- kel, az atlétatrikókkal, pamutnadrágokkal, harisnyanadrágokkal, bár egyes megyékben időnként mérethiányt jeleztek a tanácsok kereskedelmi osztályai. Olcsóbb lett sokféle szintetikus gyermekholmi is — kínálatuk országszerte megfelelőnek mondható. Helyenként nincs elegendő rövid ujjú, fehér fiú nylon ing, amelynek árát szintén mérsékelték, de ez már nem is igen kelendő ; célszerűbbek, egészségesebbek a szövött alapanyagú ingek. Változatlanul keresik viszont a .szülők a fehér krepp térdzoknit. Javult az ellátás gyermektornacipőből, de egyes méretek időnként hiányoznak a boltokból. A gyermekszandálok kínálata sem kifogástalan: kicsi a választék, nem kapható minden méret. Az utóbbi hónapokban hozott intézkedések nemcsak az öltöztetéssel járó gondokat, hanem a kiadásokat is mérsékelték. Sok az új, divatos, korszerű áru, javult az olcsó cikkek aránya, de — a Könnyűipari Minisztérium álláspontja szerint — a továbbiakban csak úgy tudnak megfelelő mennyiségű, minőségű és árú gyermekholmit forgalomba hozni, ha bővítik a gyermekruházati termékeket előállító vállalatok és szövetkezetek körét. Az első, jelentős ár- és egyéb intézkedések nyomán tehát máris javult a helyzet, s bízhatunk abban, hogy a kormány gazdaságpolitikai, szociálpolitikai elképzeléseinek megfelelően a jövőben még' ‘korszerűbb, célszerűbb, divatosabb és szebb ruhákat vehetünk gyermekeinknek — anélkül, hogy ezzel különösebben megterhelnénk a családi költségvetést. G. Zs. Amennyiben — távlatilag gondolkodva — lesz elegendő örökös. Mert a megye nagyközségei között a jánoshalmi népesedési mutatók a legrosz- szabbak között foglalnak helyet. A jelenség összefüggése a tagsági szőlőkultúra pusztulásával nem lehet teljesen erőszakolt, mivel a születési arányszám csökkenése legelőbb a paraszti foglalkozású családokra volt jellemző. Üjabban már az alkalmazotti családoknál is hasonló a helyzet. Az 1970. évi 189 halálozással 165 születés állítható szembe, 1971-ben még nagyobb a különbség: születtek 149-en és meghaltak 183-an. Az évente születettek száma még másfél évtizeddel ezelőtt is 300 körül volt. 'A A vb-titkár mindezek egyik okakéat a nők nagyobb arányú munkába állását hozza fel, az érvelés viszont épp abban sántít, hogy egészen az utóbbi évekig Jánoshalmán roppant szűkre szabottak voltak — elsősorban a nők számára alkalmas — foglalkoztatási lehetőségek. Tömegesen megnyíló állandó munkaalkalom jóformán nem is volt, a tsz-közi vállalkozás, az erdészet kizárólag időszaki munkaerőre tartott igényt. Üjabban a MEZÖTER- MÉK és a tsz-ek kooperációs előkészítő, feldolgozó tevékenysége, a terjeszkedő ládaüzem, s nem utolsósorban a Hódmezővásárhelyi Kötöttárugyár itteni részlege jelentős mértékben kiterjesztette a munkavállalás választékát. Sőt, ma már inkább menni kell a női munkaerő után... Juhász Györgyné, a Hódiköt telepvezetője amiatt panaszkodik, hogy az új gyártó- részleget a jelentkezők hiánya miatt nem tudják megindítani. Igaz. kezdetben a kereseti lehetőségek sem voltak vonzóak. Parasztasszonyok jöttek, fáradt, elnehezült kezekkel, a háztartás és a háztáji földművelés kettős műszakja mellé még egy harmadikat is vállalva . .. Nem csoda, ha a havi fizetésük olykor az ezer forintot sem érte el. Jelenleg ez a múlté, az átlag ma már kevés híján 1700 forint. Kénytelenek voltak latolgatni: megéri-e. Arányban áll-e majd a várható szellemi pezsdülés a horribilis költségekkel? Mit szól majd a lakosság, hogy a létesítmény terhét másfél-két évtizeden át kell nyögni, s addig nem jut pénz a vízhálózat bővítésére, utak építésére ... Szuperpontos karóra így a szerényebb, s alighanem a célszerűbb megoldást választották. A visszakapott épületet felújították, egyszerű, de mégis hangulatosan modern berendezéssel látták el, s mindez került másfél millió forintba. S ebből még egy csinos pinceklub kialakítására is futotta. Így a színháztermen kívül három klubhelyiséghez jutottak. A létesítményt pár hete nyitották meg. Fiatal, szakképzett vezetőnője a kezdeti nehézségekkel birkózik, a klubok, szakkörök programjának, összetételének egyeztetésével. Sokféle spontán érdeklődés mutatkozik, s nem is egészen a holtpontról indul: az „épülethiányos” éveket a tánc- és az énekkar átvészelte, s közben még sikereket is aratott a különböző területi rendezvényeken. Mit ígér a jánoshalmi jövő? Túl nagy kérdés ahhoz, hogy a kimerítő válaszadást megkísérelhessük. Ami bizonyosság: a művelődési feltételek fejlesztése nem áll meg a mostani ponton; egy sportkombinát építését is célul tűzték ki, amely létesítmény nagyobb kulturális rendezvények lebonyolítására is alkalmas lesz. A hagyományos szőlőkultújfe nyomában kifejlődött civilizációs igényesség változatlan hévvel van jelen. A lakásoknak több mint az egynegyede vízvezetékkel ellátott, s legújabban a nagyközségi vezetés a 33 kilométeres vízhálózatot 50 kilométerre kívánja növelni. A gimnázium és a mezőgazdasági gépészképző szakiskola az átlagműveltségnek a környékbelinél magasabb színvonalát teszi lehetővé. Erre is büszkék a jánoshalmiak, s nem ok nélkül. Az itteni gondok a magyar vidék egyenlőtlen fejlődésének gondjai, amelyeket csak a korábbinál termékenyebb lakossági összefogással' lehet mérsékelni. Hatvani Dániel A Szovjetunióban évenként plusz-mínusz 1 perc pontosságú kvarckarórát fejlesztettek ki. Az órának nincsenek mechanikus alkatrészei, az időmérés minden funkcióját integrált áramkörös, elektronikus szerkezeti elemek végzik. A szokásos számlap helyett ún. folyékony kristályokból álló kis világítóernyőn négy számjegy mutatja a mindenkori időt. Az óra áramforrása egy tabletta nagyságú gömbelem, amely- lyel 15—18 hónapig működik a rendkívüli pontosságú időmérő. Az elektronikus kvarcóra élettartama sokszorosan meghaladja a rugóskerekes órákét. Csúcsforgalom a kölcsönzőben Jól bevált szolgáltatás minden nagyobb városban és községben az iparcikk kölcsönző. A lakosság igényeit figyelembe véve, az illetékesek úgy állították össze a kölcsönözhető áruk listáját, hogy azon a háztartásokban leggyakrabban keresett kisgépek, illetve szolgáltatási eszközök szerepeljenek. Kecskeméten az Iparcikk Kölcsönző és Szolgáltató Vállalat elsp félévi terve 379 ezer forint. Mint megtudtuk, ez -jóval magasabb a tavalyi hasonló időszak tervénél, de ezt is teljesítették. A kölcsönző a tartós fogyasztási cikkek — mint például a hűtőgép és az olajkályha — havonta történő részletfizetésére a bérlők segítségére sietett azzal, hogy 25 darab kiállított csekket küld ki a lakásukra, s így augusztus elsejétől, már nem kell bejárni a kölcsönzőbe befizetni a részletet. A nyári hónapokban a' legtöbben a parkettcsiszológépet veszik igénybe, melyből mindösz- sze 3 darabot tart a kölcsönző. Sokan kérik a fal festő hengert, a korongecsetet, a campingezők pedig szinte sorban állnak a sátorért, a gumimatracért, a pilleágyért, rádióért vagy fényképezőgépért. Nagyon sokan keresnek a nyári idényben távcsövet, sajnos a kölcsönző ezzel nem rendelkezik, éppúgy mint a a motoros fűnyíróval. Sz. F. AZ ÜGYÉSZ TOLLÁBÓL: Jog a szülői szeretethez A társadalmi viszonyok demokratizmusa -r- bár rendkívül lassan — de hat a családra is. A szülők és gyermekek közötti kapcsolatban is új normák alakultak ki. Sem erényeik, sem gyengéségeik nem maradnak rejtve egymás előtt. Az a légkör, amelyben mindenki egyenjogú- nak tarthatja magát, jogokon, kötelességeken és felelősségen alapul. Tény, hogy soha ilyen méretű, széles körű állami segítség, hozzájárulás az új generáció felneveléséhez még nem volt. Ez azonban semmiképpen sem veszi le a szülők válláról a gyermek neveléséért való felelősséget. Az, hogy milyen ember, személyiség válik a gyermekből, a megfelelő családi nevelésen, egészséges családi légkörön múlik. A fiatalkorúak erkölcsi züllésének és bűnözésének fő okaként — az ügyeik túlnyomó többségében — a szülők rendezetlen családi élete, alkoholizmusa játszik zere- pet. A Családjogi Törvény leszögezi: „a szülők kötelessége, hogy a gyermeket gondozzák, neveljék, testi és szellemi fejlőd éhében elősegítsék — tartózkodniok kell mindentől, ami azok elérését akadályozza, vagy megnehezíti”. Ebből az is kitűnik, hogy a gyermekeknek joguk van normális, rendezett családi körülmények között fejlődni, joguk van a kedvező érzelmi beállítottságot teremtő szülői szeretethez. A gyermek nevelésével kapcsolatos szülői feladatokat, azok betartását — nemcsak családjogi, hanem végső esetben büntetőjogi eszközök is alátámasztják. Ehhez — mint a legsúlyosabb eszközhöz — csak végső esetben nyúlunk, ha a gyermek testi, szellemi és erkölcsi fejlődése súlyos veszélybe kerül. Ekkor szánja rá magát a bíró, hogy a Btk. 274. paragrafusát alkalmazza és ifjúság elleni bűntettnek minősítse a vádindítványban felsorakoztatott tényeket. ' Eszerint, aki a „nevelésére, felügyeletére vagy gondozására bízott kiskorú festi, szellemi vagy erkölcsi fejlődését súlyosan veszélyezteti, három évig terjedő szabadság- vesztéssel büntetendő”. Sajnos azonban a súlyos szülői mulasztásokat nem követi mindig t'elelősségrevonás. Sokszor későn kapunk hírt, hogy egv-egy családban évek óta éhező, gondozatlan, agyonsanyargatott gyermekek élnek. Az emberek nagyrésze ugyanis — és ez alól még sok esetben hatóságok sem mentesek — csupán szemlélik és „belső ügynek” tekintik a család éhezését, a gyermekek sanyargatását. A kiskorúak érdeke azonban megköveteli, hogy szükség esetén a büntetőjog eszközeivel is elérjük, hogy az ilyen „szülő” életvitelében, a kiskorúak helyzetét is alapvetően érintő módon gyökeres változás következzék be. Erre hívnak fel bennünket a párt Központi Bizottsága ifjúságpolitikai irányelvei is, amelyek szót emelnek annak érdekében, hogy „a gyermekeik elemi életfeltételeinek biztosítását elhanyagoló, — testi és szellemi fejlődésükkel nem törődő, felelőtlen szülőkkel szemben szigorúbban lépjen fel a társadalom és annak minden illetékes intézménye". A bíróság elé kerülő ilyen szülők íelelősségrevonása ma már megfelelően következetes és szigorú megyénkben. Az elmúlt évben 43 ilyen „szülőt” vontak felelősségre ifjúsági elleni bűntett miatt. Közülük 41-et szabadság- vesztésre ítéltek. Nagyrészükel, ha a szükség úgy kívánta és az ilyen döntéshez szükséges egészségi feltételek is megvoltak — alkoholelvonó-kezelésre kötelezték. A kirívóbb eseteket a törvény szigora követte. így a kecskeméti járásbíróság 1 évi és 6 hónapi, végrehajtható szabadságvesztésre ítélte Jusztin József Bugac, Kisbugac 37. szám alatti lakost, mert 1971 őszétől családiildöző magatartást tanúsított. A 30 éves vádlott erdőgazdaságban dolgozott. Három kiskorú gyermeket kellett volna eltartania. A legidősebb közülük 4 éves. A rendszeresen lerészegedő Jusztin József igen durva volt családjával szemben. Sokszor megverte ok nélkül a kisgyermekeket. Az egyik gyermekét 3 hónapos korában olyan brutálisan bántalmazta, hogy a kisgyermeken tenyérnyi nagyságú bőrelszíneződések keletkeztek, és emiatt a védőoltást nem lehetett neki beadni. Mivel a maga- lói megfeledkezett apa a keresetét és a családi pótlékot is elitta, a bugaci tanácsnak kellett beavatkoznia, hogy a gyermekeknek jogosan járó pénzt a felesége vehesse fel. Csak így volt biztiüsítiható a létminimum a gyermekek eltartásához. Az egyik este későn és ittasan hazaérkező vádlott — noha a kisgyermekek) már aludtak — kirán- cigálta az ágyból és a földre te- perve ütlegelte, fojtogatta feleségét. A felriadó gyermekek sikítottak félelmükben. Idegrendszeri fejlődésüket súlyosan veszélyeztette apjuk magatartása. A bántalmazások során a feleségének a karja is eltört. Egy másik kirívó ügyben 1 évi végrehajtható szabadságvesztést szabott ki a bíróság. Lingurár Sándor Lakitelek, Felsőalpár 3. szám alatti lakos, állami gazdasági dolgozó — 3 kiskorú gyermek eltartója — feledkezett meg szülői kötelességeiről. E vádlottat is az alkohol taszította arra az útra, amely' végül a börtönbe vezetett. A korábban lefolytatott — önként vállalt — elvonókúra után rövid ideig nem ivott, majd ott folytatta, ahol abbahagyta. Ittas állapotában szinte nem viselkedett emberi módon. Megtette, hogy a 3 éves kislányát a hajánál fogva emelte fel a földről'és így verte a jajgató gyermeket. Amikor ittasan elaludt egyik délután az udvari fűben, akkor odament és felébresztette a 3 éves kislánya. A vádlott erre a kislányra uszította a kutyát. A kutya nekiszaladt a gyermeknek, és fogával rángatni kezdte a kötényét. A gyermek úgy megijedt, hogy orvosi kezelésre szorult. Annak ellenére, hogy a család nélkülözött, Lingurár Sándor italozásai biztosítása érdekében fizetési előleget vett fel a gazda ságban. A szülők felelősségre vonása tehát jogi vonatkozásban megfelelően megtörtént. A társadalmi számonkérés azonban általában elmarad, illetve sok kívánnivalót hagy maga után. A bűnügyekből kiderül, hogy a keresetét italra költő ember, „családi ügyeiről” a munkahelyén tudnak. Nemegyszer fordul elő az, hogy a feleség igyekszik megelőzni a férjét a kereset felvételében, ott áll a kifizetőhelyen, hogy legalább a kereset egy részét a család számára elvegye a még józan férjétől. Ezekre — a becsületesen gondolkodó, családszerető munkásoknak fel kellene figyelni és az ott működő társadalmi szervezeteket az ilyen dolgozókról tájékoztatni kellene. így érné utói az ilyen emberket a társadalmi számonkérés, amely az ifjúságért felelős. A társadalomnak — minden eszközzel — támogatni és védeni kell a családot. Erre a legszigorúbb eszköz — az ifjúság elleni bűntett miatti eljárás kezdeményezése is rendelkezésünkre áll. Csak élni kell vele! Ezt sok — a családi környezetben szenvedő, gyötrődő, megkínzott gyermek követeli tőlünk, akiknek joguk van a szülői szeretethez. Dr 15a hay Imre a megyei főügyészség fiatalkorúak ügyésze
