Petőfi Népe, 1973. július (28. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-11 / 160. szám
4 • BETÖFI NÉPE • 1973. július 11. SZÁZMILLIÓ VOLTOS TERMÉSZETI CSAPÁS Mit tegyünk villámlás idején? Az utóbbi napokban megmegismétlődik, hogy váratlanul trópusi időjárás vonul végig az országon, s mint minden esztendőben, az idén is pusztít, áldozatokat szed a zivataros időjárás kísérője: a 100 millió Voltot is elérő, nagyfeszültségű természeti jelenség, a villámcsapás. Tragikus halálesetekről érkezett legutóbb jelentés Vác- szentlászlóról, Nyírkárászról, Győrből és Fót határából. Hazánkban egyetlen év alatt átlagosan 40—50 embert üt agyon a villám. Lehet-e eredményesen védekezni a súlyos természeti csapás ellen — erről kérdezte a hazai és a nemzetközi „villámkutatók” egyik legismertebb képviselőjét: dr. Horváth Tibort, a műszaki tudományok doktorát, a Budapesti Műszaki Egyetem nagyfeszültségű tanszékének vezető docensét Szőke Sándor, az MTI munkatársa. Az ismert tudós a tudományos minősítő bizottság előtt éppen a napokban védte meg nagydoktori disszertációját „Villámcsapások valószínűségének meghatározása elméleti úton” címmel. — Nálunk évente átlagosan 25 a zivataros villámcsapásos napok száma, s a tapasztalat szerint ebből a szempontból a legveszélyesebb hónap a július. Az idén máris többnek ígérkezik a zivataros napok száma, mint más években, a veszély tehát még korántsem múlt el. — Legbiztonságosabb a villámhárítóval felszerelt fedett épület. Minden szabad tér a villámveszélyes zónába tartozik. Számtalanszor elhangzott a tanács: villámláskor nem ajánlatos magas fa közvetlen közelében menni, öt méternél közelebb azonban már a menekülést keresőket is halálos csapás érheti. Babona az is, hogy maximálisan véd a templomtorony: száz méteres távolságon túl már semmiféle védelmet nem nyújt. — Nemcsak a fedetlen térség, hanem a fedetlen járművek — a kerékpárok, a motorok, traktorok és dömperek vagy a teher- pótkocsik is — veszélyesek: a nagy fémtesteket ugyanis szinte „keresi” a villám. Ajánlatos tehát ezekről leszállni, sőt legalább tíz méterre eltávolodni tőlük. A fémtestű, zárt autók, vonatok, villamosok, buszok tél*- jes biztonságot nyújtanak, de a műanyagtestű járműveken — például a Trabantokon — már korántsem ilyen biztonságos az utazás. Általában a zivatarban nem ajánlatos nagyobb sebességgel vezetni, a hirtelen villám erős fénye elvakítja — kisebb távolságon belül meg is vakíthatja — a gépjárművezetőt, s így a balesetveszély rendkívül nagy. — Lakásokban, ahová föld alatti kábeleken fut az elektromos áram, nyugodtan lehet működtetni mindenfajta elektromos készüléket. Sok helyütt — főleg falun, külvárosokban — azonban — úgynevezett légvezeték formájában — fut a házba: itt nem szabad használni zivatar' idején semmiféle villamos berendezést. Ha a rádió és a televízió antennával is ellátott, akkor a rádiózást és a tévézést feltétlenül mellőzni kell. A szobaantennák nem veszélyesek, de a tető- és a padlásantennák a lakásba vezethetik a villámot. Az ilyen antennákat ajánlatos kihúzni a készülékből és ha lehet, végüket ideiglenesen „ki kell dobni” a lakás ablakán. A táskarádiózás semmiféle veszéllyel nem- jár. Általában: a kéményen és az antennákon keresztül hatolnak leggyakrabban a lakásba a villámok, az ablakokon azonban semmiképpen sem. A nyitott ablak tilalma tehát babona. A gömbvillám ugyan „beléphet” ablakon keresztül is a lakásba, de ez olyannyira ritka és veszélytelen. hogy gyakorlatilag nincs jelentősége. Sokan kérdezik: lehet-e telefonálni villámláskor? Ez komoly veszélyekkel járhat, ezért csak a legszükségesebb, halaszthatatlan esetekben használjuk a távbeszélőt, ha dörög az ég. — A villám nálunk jellegzetesen a mezőgazdaságot sújtó természeti csapás, évenként mintegy 6—8 milliós kárt okoz. A leglényegesebb tapasztalat: az első villámok előbb érkeznek, mint ahogy az eső megered. Az emberek azonban az esőtől menekülnek. A teljes biztonságot a különböző villámhárítók jelentik. A fölszerelt villámhárítók állapotát rendszeresen ellenőrizni kell. A megszakadt, megrongálódott vezetékek nemhogy védelmet nyújtanának, ellenkezőleg: fokozzák a veszélyt, a szakadás helyén ugyanis kisülés keletkezik és így a ház falán vagy közvetlenül a ház tövében, az utcán rombol, gyújt vagy okoz tragédiát. Az erdészek segítőtársa Az erdőgazdasági munka megkönnyítésére a Szovjetunióban sokféle gépet konstruálnak. Ma már ültető és árokásó egységek, fakitermelő gépek, különleges vontatók és emelőberendezések segítségével végezhetik a nehéz munkákat. A képen látható „Djátel—I”- nek a fák gondozásánál, a kevésbé értékes részektől való megtisztításánál veszik jó hasznát. A „Bjelorusz” traktortípusra szerelt, hidraulikával mozgatott karok menet közben metszik a fák ágait és kötegekbe gyűjtik a levágott részeket. A „Djátel—I” egy menetben öt méter széles erdősávot munkál meg. A csuklósán kiképzett „gém” olyan magasra nyúlik, ahová azelőtt semmi módon nem tudtak felérni. A traktort a felborulástól á különleges kerékelrendezés, valamint a jó súlyeloszlás védi. Az új gallyazógép háromszor termékenyebb az eddig használatos, hasonló célra készült gépeknél. Az új konstrukció a litván Erdőgazdasági Kutató Intézet munkatársainak leleményességét dicséri. Helikopter a repülőgépben Egy amerikai cég új eszközt javasolt a lökhajtásos repülőgépek pilótáinak megmentésére — katapultálható ülést, amely lényegében nem más, mint egy kis helikopter. Az ülés súlya 300 kilogramm és 30 kilogramm súlyú gázturbinás motor hajtja. A helikopterülés kétlapátos légcsavarja 4,27 méter hosszú és percenként 900 fordulatot tesz. A helikopterülés sebessége körülbelül 100 kilométer óránként és maximálisan 140 kilométer távolságot tud megtenni. eletkedv és gólyamadár Férfi Fehérneműgyár — Baja. A lépcsőfordulóban megállunk. — Ez a legutóbbi versenyértékelés — mutat az szb-titkár a falitáblára kitett, gépelt kimutatásra. Gondos, alapos, részletes munka. Egy-egy szalagról nemcsak azt tudjuk meg, milyen helyezést ért el, hanem összegszerűen látjuk, milyen pluszpénzeket kaptak még az „alapbéren” felül. Már akik kaptak. A lépcsőház forgalmas. Míg a táblát böngésszük, — pedig éppencsak szusszanásnyit álltunk meg — alig győzi Gyulainé szervusszal, jónapottal. A versenyadatok tehát mindig szem előtt vannak, bárkinek. Hallgatom az értékelési szempontokról adott precíz magyarázatot. De több mindent inkább „gyakorlatban” szeretnék megtudni. Ahány üzem, annyi sajátosság az elbírálás finomságaiban, a kritériumokban. Ezeket — kívülálló nem látja át olyan könnyen, mint akik „benne vannak”. Az emeleten kövér anyag- és késztermékbálák mentén jutunk a 251-es szalag műhelyébe... — Jóideje küzdünk raktározási gondokkal, de majdcsak kilábolunk ebből is. A folyosói félhomály után szinte kápráztat a napfényes műhely. Harmincketten dolgoznak itt. Az egész szalag: egy brigád. Nevük: Hámán Kató — és ezüstérmesek. Felberregnek, feleselnek egymásnak a varrógépek. A fényes tűk követhetetlen gyors tánca csillogó vibrálással tölti be a termet. A lányok, asszonyok ügyes keze játszi könnyedséggel bújtatja, irányítja a tű alatt a varrni valót, melyek fehér, sárga, kék halmokban ülik meg a gépasztalokat. Szemes Sándorné művezető a „parancsnok”. Fürge, vidám asszonyka. — Kordbársony farmeringeket készítünk — mutat egy kezeügvébe eső formás, zsebes darabot. — Bérmunka egy nyugati cégnek. Mindent az ad hozzá. > Majdnem egy éve gyártják már. Naponta kétszázhetvenet. A versenytáblára gondolok. — Hány százalékos teljesítmény ez? — Száztíz egész, kilenctizedre hoztuk ki májusban. A túlteljesítésért 8 és fél-ezer forintot kapott a brigád. — Ezt aztán elosztották ... Nem fejezem be a kérdést, nem mondom ki a folytatást, ami sok üzemben bizony ilyen lenne: ...... harminckét egyenlő részre.” I tt már nem így van. A bizalmiakkal is tanácskozik Szabó Istvánná brigádvezető, aki egyben a 3—5—6-os terem műhelybizottsági titkára, és differenciáltan osztják el ezt a „pluszbért”. Ki — hogy járult hozzá a 110.9 százalék eléréséhez. így voltak, akik 500 forintot kaptak, de akinek 100 forint jutott, az is jóleső érzéssel vette el a „ráadást”. A túlteljesítés mindenkinél az átlagon felüli produkcióért sikerült. No és erre a pénzre jött még a minőségi prémium: 750 forint. Ebből öten részesültek, mint legkiemelkedőbbek. S ne felejtsük ki a májusi verseny harmadik helyéért kapott 600 forint jutalmat se. Ezt nem akarták felaprózni. Félretették a brigádkasszába, ahol ezzel már kéthavi jutalom várja a többit. Majd közös célra költik el. — Mennyi a törzsgárdista a szalagon? — Tizenhat. Tehát, aki öt évnél több ideje dolgozik itt. • Szemes Sándorné — középen: — Ez igazán jól sikerült, megszépül tőle. aki hordja. • Gyulai Lászlóné — jobbról: — Égy látom, júniusban is hozza a szalag, amit vállait. — Balról: Szabó Istvánná műhelytitkár. (Tóth Sándor felvételei) — S akik egész újak? — Hatan vannak — egy éven aluli idővel. Ekkorra mellettünk áll a műhelybizottsági titkár, Szabó Istvánná is. Mindhárman derülnek, mikor Szemes Sándorné hozzáfűzi. — Pont annyi új nő van a brigádban, mint ahá- nyan szülési szabadságon vannak. — Nálunk nincs probléma az utánpótlással. — Már nevetünk rajta, hogy mikor meglátok egy gólyát itt a műhelyablakon keresztül, mindjárt „közhírré teszem”: meglátjátok, valaki hamarosan szülési szabadságra megy közülünk. Tóth István Javítják a szolgáltatást Sok gonddal kellett megbirkózni tavaly a Katymári Ipari Szövetkezetnek. Az ÉRDÉRT részére készülő faházelemek gyártását a megrendelő leállította. Így a húsz főt foglalkoztató faipari részlegünkön havonta 263 ezer forint termeléskiesés jelentkezett. A lakossági családiház építkezések is csökkentek. Tervüket az elmúlt évben 95 százalékra tudták teljesíteni. A tavaly elért termelési érték 10 millió 800 ezer forint volt, 800 ezer forinttal . kevesebb, mint 1971- ben. A javítást és szolgáltatást végző részlegek veszteségesen működtek. Az egy éve 500 ezer forintos költséggel megépített szolgáltatóház új berendezésére és fogyóeszköz-ellátására is jelentős összeget költöttek. Szembetűnő az ipari szövetkezet fodrász részlegének tavalyi 55 ezer forintos vesztesége. Erről Páncsity István, a szövetkezet elnöke elmondotta, hogy a szolgáltatási díjak változatlansága mellett az anyagár-emelkedés okozta a nagy veszteséget. A tavalyi nyereségük nem érte el a 800 ezer forintot. Az egy főre eső évi átlagos kereset emelkedett és csaknem 26 ezer forint volt. Minden gond ellenére a szövetkezet dolgozói helytálltak és elsősorban a 82 fős törzsgárda mutatott jó példát. A Ságvári szocialista brigádjuk a járásban a legjobb eredménnyel büszkélkedhet és ezért kitüntetésben részesült. A dolgozóik megbecsülését jelzi, hogy 22 ezer forintot juttattak kirándulásokra, üdülésekre. Három szövetkezeti tag járt a Szovjetunióban és hatvan- kilencen pedig hazánk különböző helyein üdülhettek. A katymári ipari szövetkezet ebben az évben jobb eredményeket szeretne elérni, mint tavaly. Törekednek a lakossági szolgáltatás javítására. A községben például nincs televízió, rádió és háztartási kisgépjavítóegység. A lakosság azonban igényli, mivel az utóbbi években igen sok elektromos gépet vásároltak a katymáriak. A szövetkezet vezetői fontolgatják egy részleg kialakítását, ahol elvégeznék a szükséges munkákat. Népszerű kiadvány: Mérleg a gazdaságról Kilenc tanulmányt fog össze a „Gazdasági életünk időszerű kérdései”. A Kossuth friss kiadványát Fáczányi Ödön szerkesztette, s bevallott célja, hogy népszerűén szóljon azokról a bonyolult gazdasági és közgazdasági folyamatokról, amelyek napjainkban hazánkban végbemennek. Az átfogó, bevezető tanulmányt — — „Gazdaságpolitikai helyzetkép” — dr. Faluvégi Lajos írta. Simán Miklós, a hatékonyság, gazdaságosság. termelékenység, termelési szerkezet kérdéseit, majd egy másik dolgozatban az eredményesebb műszaki fejlesztést vizsgálja. Dr. Lábán József az árakkal, Némethy László a lakáshelyzettel, Nyilas András a jövedelmekkel. Makrai János a tanulással, továbbképzéssel, dr. Sós József a fogyasztással foglalkozik, míg Ehrlich Éva gazdaságunk nemzetközi helyzetét vázolja fel. Szintén a Kossuthnál látott nyilvánosságot dr. Szakasits D. György műve, „Magyarország és a tudományos-technikai forradalom”. A szerző elsősorban a kérdés emberi, s nem technikai oldalát elemzi, a teljesség igénye nélkül, de széleskörűen. Bemutatja a termelőerők jelenlegi fejlettségét, s várható alakulását 1985-ig, taglalja az iskolarendszer, a műveltség kapcsolatait, a kutatások szerepét, s módot lel nemzetközi összehasonlításokra is. Borsó és zöldbab A Kecskeméti Konzervgyárban még folyik a zöldborsó feldolgozása. Ezekben a napokban megérkezett — Kiskunfélegyháza környékéről — az első zöldbabszállítmány is. Előreláthatólag sikerül teljesíteni a tervet — 215 vagon készárut — amelynek egy részét tőkés országokba kívánják exportálni. Tapasztalatok és tennivalók Beszélgetés a szövetkezeti együttműködésről A Homokhátsági Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége állandóan ösztönzi a körzetében levő közös gazdaságokat az összefogásra. A szellemi és az anyagi erők koncentrálása egyrészt ellensúlyozza a mostoha közgazdasági adottságokat, másrészt az előrehaladás egyik legjárhatóbb útja. Nemrég a területi szövetség elnöksége megtárgyalta a köz- gazdasági és áruforgalmi bizottság jelentését az élelmiszergazdasági és ipari együttműködések eddigi tapasztalatairól. Az elnökségi ülésen élénk vita alakult ki, amely az eredmények mellett tükrözte azokat az akadályokat is, amelyek nehezítik a kooperációt. Magony Imrével, a területi szövetség titkárával a témáról beszélgetve először az általános helyzet felől érdeklődünk. — Számos egyszerű együttműködés és néhány közös vállalat létesült körzetünkben. Ez alkalommal főként az utóbbiak működésével kapcsolatos tapasztalatokat vitattuk meg. 1967-től kilenc önálló gazdasági egység alakult és egy már 1963 óta működik. A vállalkozásokban 45 termelőszövetkezet és szakszövetkezet érdekelt a körzetből. A tevékenységi köröket tekintve négy foglalkozik élelmiszer-gazdasági termeléssel, hat pedig vegyes profilú. Legjelentősebb közülük a kecskeméti áruértékesítési és beszerzési iroda, amely a mezőgazda- sági termékek forgalmazásánál tapasztalható ellentmondások megszüntetésére, a termelőknek az értékesítés zónájában kialakítandó érdekvédelmére született. A legrégebben működő közös vállalata körzetünknek a kecskeméti baromfitársulás. Termelése és működési szabályzata korszerűsítésre szorul. Magán viseli mindazokat a jegyeket, amelyek az alapításkor még meglévő tapasztalatlanságból származnak. Az említetteken kívül még az élelmiszer-gazdaság körében működik a tiszakécskei terméktartósító üzem, valamint a kerekegyházi termelőszövetkezetek által létrehozott értékesítő és beszerző iroda. Az iparral és a szolgáltatásokkal foglalkozó szövetkezeti vállalkozások tevékenysége széles skálán mozog. A mezőgazdasági gépek gyártásától egészen a fuvarozásig terjed. Olyan feladatokat végeznek él, amelyeket eddig sem az állami, sem az egyéb szövetkezeti szektor nem oldott meg, vagy nem tudott, esetleg nem akart, mivel nem tartotta jövedelmezőnek. Tanulmányozva a kimutatásokat, azokat a táblázatokat, amelyek a jövedelmezőséget mutatják, együttesen állapíthatjuk meg a szövetség titkárával, hogy rendkívül nagy az aránytalanság. A négy élelmiszer-gazdasági témakörben működő vállalkozás összesen 15 és fél millió forint alapösszeggel, 2 millió forint nyereséget ért el 1972-ben. A hat ipari és szolgáltató jellegű vállalkozás pedig ugyanennyi pénzalappal 23 millió forint eredményt produkált. Ebből látszik, hogy még sok a nyitott kérdés. — A vita során ezekről sok szó esett — folytatja Magony Imre. — Számos olyan jogszabály, ösztönző hat, amely ilyen nagy különbségekre vezet. Éz alaposabb vizsgálatot igényel. Ezen kívül sok egyéb is. Többek között az, hogy a közös vállalatok létesítése nem előnyös a termelőszövetkezetek számára. Mások a vállalatokra vonatkozó jogszabályok és az ösztönzők, mint a termelőszövetkezetekre hozott intézkedések. Nagy gond a körzetünkben az is, hogy a hitelesedékességek miatt közös gazdaságaink nagyobb részének fejlesztési alapja annyira le van terhelve, hogy komolyabb beruházásokba nem foghatnak. A társulások körét ki kell bővíteni, mert ezt kívánja a fejlődés. Egyúttal az élet igényei is ezt követelik. A szabad munkaerő folyamatos foglalkoztatása, a génpark jó kihasználása, a szolgáltatás fejlesztése szükségszerű tennivaló. Az is lényeges, hogy az ebből származó jövedelmet a mezőgazdasági szövetkezetek a termelés fejlesztésére tudják felhasználni. Más szóval olyan beruházásokat tudnak megvalósítani, amelyekre egyébként nem volnának képesek. Vonatkozik ez elsősorban a mostoha közgazda- sági adottságú termelőszövetkezetekre és szakszövetkezetekre, amelyekben a korszerű telepítések létesítése, a kemizá- lás, a géppark bővítése illetve felújítása Csak ily módon oldható meg. — Az említett elnökségi ülésen kimondták, hogy a legfőbb feladat az élelmiszergazdasági társulások szervezése. Főként a körzet jellegének megfelelő termelő és feldolgozó együttműködések létrehozására gondoltak a felszólalók. Elsősorban a szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermelésben. Mindehhez' a jövőben is minden segítséget megad a területi szövetség. Szükséges azonban még számos konzultáció a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, valamint a Pénzügyminisztérium illetékeseivel ahhoz, hogy az akadályozó tényezőket csökkentsék — teszi hozzá a szövetség titkára. A szövetkezeti elnökök nem titkolják azt sem, hogy esetenként az egymás iránti bizalmatlanság is fékje az együttműködések kialakulásának. Nemcsak a jogszabályok, ösztönzők várnak tehát finomításra. K. S.
