Petőfi Népe, 1973. július (28. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-06 / 156. szám

1073. július 6. • PF.TÖFI NÉPE • 5 A tanácsi munka pártirányítása Óvoda épül Lászlófalván a nagyközségekben Az államélet, a szocialista de­mokrácia fejlesztése, a szocializ­mus teljes felépítésének egyik központi feladata. Ezt a helyes felismerést tükrözi, az immár több mint két és féléve hatály­ba lépett új tanácstörvény is. Elvei és szabályai egyaránt be­váltak, végrehajtásának folya­matos tapasztalatai kedvezőek. A tanácsrendszerben bekövet­kezett változások szükségessé te­szik a tanácsi munka pártirányí­tásának és ellenőrzésének kor­szerűsítését, differenciált fejlesz­tését. Az irányítás alapelve vál­tozatlan: a tanácsi szervezet egé­szére kiterjedő elvi, politikai irányításról van szó, mely a ta­nácsi szervekben és választott testületéiben dolgozó kommu­nisták, valamint a tanácsappa­rátusban működő hivatali párt- szervezetek útján valósul meg. A pártellenőrzés gyakorlására pe­dig a területileg illetékes párt- tesüteletek hivatottak. Nagyobb politikai felelősséggel A községi tanácsok hatáskö­rének, önállóságának növekedé­sével, arányosan fokozódott a községi pártbizottságok politikai felelőssége is. A feladat nagysá­ga elsősorban a tennivalók új­szerűségében, az irányítás és el­lenőrzés helyes módszereinek megtalásában, gyakorlat™ alkal­mazásában van. Községi pártbi­zottságaink ezen az úton jár­nak, gazdagítják tapasztalatai­kat, új módszerek kipróbálásán dolgoznak. De legalább ennyire fontos a pártirányítás tartalmi követel­ményeinek pontos körülhatáro­lása is. Enélkül aligha lehet eredményesen fejleszteni a gyaL korlati módszereket. Hogy mi­lyen tartalmi kérdéseket kell fi­gyelembe venni a községi szin­tű tanácsi munka pártirányításá­hoz, azt helyileg lehet és kell eldönteni. Néhány általános ér­vényű követelmény: a községi pártbizottság folyamatosan elem­zi, vizsgálja a lakosságot érintő döntések hatását, a közvélemény alakulását. Mérlegelni kell, hogy a tanács milyen intézkedésekkel tudja leginkább befolyásolni és egyben mozgósítani is a lakossá­got a település előtt álló közös feladatok megvalósítására. Segíti a községi pártbizottság a tanácsot, a párt politikájának egységes értelmezésében, a vég­rehajtás megszervezésében, az új hatáskörök gyakorlásában, a személyi feltételek biztosításában. Végül is a pártirányítás legfőbb tartalmi jegye az, hogy a községi pártbizottság meg tudja oldani a tanács egész tevékenységének bekapcsolását a nagyközség po­litikai, társadalmi és gazdasági előrehaladását szolgáló párthatá­rozatok végrehajtásában. Ahhoz, hogy e célkitűzés teljesüljön ko­moly erőfeszítésekre s kitartó munkára van- szükség a községi párt és tanácsi testületekben egyaránt. Pártmegbízatása: tanácstag Az irányító és ellenőrző mun­ka fejlesztésében megkülönböz­tetett figyelmét kell fordítani a tanács választott testületéiben dolgozó kommunisták tevékeny­ségére. A pártirányítás érvénye­sülése szempontjából, nagyon is fontos személyes állásfoglalásuk a tanácsülés elé terjesztett kér­désekben. Jelentős mértékben elősegíthetik a pártonkívüli ta­nácstagok kezdeményezőkészsé­gének növelését, a kollektív fe­lelősség vállalásának erősödését. Állandó tennivalójuk — a párt politikájának magyarázása, meg­értetése és elfogadtatása, a testü­leten belüli kedvező politikai hangulat kialakítása. Az utóbbi két évben, a megye több községében, ideiglenesen megszűnt a kommunista tanács­tagok csoportja. Csak akkor tar­tanak külön megbeszéléseket, ha a testület nagyobb fontossá­gú döntés előtt áll. Legutóbb például az alakuló tanácsülése­ket megelőzően állást foglaltak a napirendre kerülő személyi kér­désekben. Tevékenységük irá­nyításában és ellenőrzésében, tá­jékoztatásukban, s általában, a velük való foglalkozásban eltérő gyakorlat tapasztalható a megye községeiben. A legáltalánosabb­nak látszó vonás: a helyi tanács kommunista tagjainak erősödő kapcsolata a területen működő pártalapszervezetekkel. Megbízatásaikat, külön fela­dataikat, a községi pártbizott­ságtól kapják, a végzett munkát viszont az alapszervezetekben is egyre inkább számon tartják — sőt az év végi beszámoló taggyű­léseken értékelik is. Felmerül a kérdés, hogy az alapszervezetek­nek van-e betekintésük a taná­csi munka egészébe, a település- fejlesztés kérdéseibe? Bekap­csolódhatnak-e a kommunista tanácstagok tevékenységének el­bírálásába? A válasz egyértel­mű igen. De nézzük, milyen gya­korlat mellett. Községi méretekben A községi párt-végrehajtóbi­zottság a titkári értekezleteken rendszeresen összefoglaló érté­kelést ad a tanácsi munka pil­lanatnyi helyzetéről, egyes rész­területek eredményeiről, a gon­dokról. Ismertetik a település- fejlesztést szolgáló társadalmi munka előrehaladását. Időnként a tanácselnök is tájékoztatást ad ugyanerről, így konzultációs lehetőség is van a legmegbízha­tóbb információs anyag összeál­lításához. A titkári értekezleteket köve­tő taggyűlések szintén jelentős fórumok a tanácsi munkának, a kommunista tanácstag tevékeny­ségének megvitatásához. Kérik a párttagság javaslatait, kritikai megjegyzéseit és továbbítják a községi pártbizottságnak, hivata­li pártszervezetnek, vagy köz­vetlenül a nagyközségi tanács­nak. Nagyközségeink többségé­ben a taggyűlések közötti idő­szakban az alapszervezet legki­sebb egységeit, a pártcsoportokat is sikerült bevonni a tanácsi ha­tározatok várható hatásának megvitatásába, a pártonkívüli dolgozók észrevételeinek össze­gyűjtésébe. A vázolt munkamegosztás, me­lyet községi pártbizottságok kez­deményeznél-: és irányítanak, jó lehetőséget nyújt az alapszerve­zeteknek. az állami munka helyi tennivalóinak alaposabb megis­meréséhez. Jobban tudják egyez­tetni saját törekvéseiket az egész községei érintő elképzelé­sekkel. Vitathatatlan az is, hogy ebben a gyakorlatban a kommu­nista tanácstagoknak megkülön­böztetett szerepük van: egyszer­re kell képviselniük a tanács­testületben a községi méretű, s az alapszervezet érdekkörébe tartozó célokat. Feladatuk nem csekély — ezért is indokolt, hogy a községi pártbizottság a tanácsülések időpontjától füg­getlenül, gyakrabban tájékoztas­sa őket az aktuális feladatokról, a párt és a kormány határoza­tairól. Ma már alig akad olyan ter­melőszövetkezeti, üzemi vagy éppen vállalati ügy, melyet tel­jesen el lehetne határolni a fa­luközösségtől, a közös gondoktól. Integrálódtak az érdekek. Ez a megváltozott községpolitikai fel­fogás nem csak lehetővé teszi, de igényli is a pártalapszerveze- tek tevékeny közreműködését, rendszeres tájékozódását a taná­csi munka teljes köréről. Az információk birtokában megala­pozottan mondhatnak véleményt a saját szűkebb közösségükbe tartozó tanácstag tevékenységé­ről. Községi pártbizottságaink jog­gal számítanak rá, hogy e tevé­kenység nyomán egyszerre fo­kozható, szilárdítható a tanácsi munkáért érkezett politikai fele­lősség az alapszervezeteknél és a tanácstestület kommunista tagjainál is. Szabó Attila Óvoda épül Lászlófalván. Így magában ez a mondat egy szokványos információ kezdete lenne. Elmondaná az írás, hány millió forintos a beruházás, hány személyes lesz az epulo in­tézmény, mikor tartják az avató ünnepséget. Most azonban kissé módosul a téma — óvoda épül, de a szokásosnál érdeke­sebb körülmények közt. Az elmúlt év tavaszán már komolyabbra fordult a szó Lász­lófalván. — Óvoda kellene — mondogatták a falu lakói. Víz, villany, orvosi rendelő, jól fel­szerelt iskola és művelődési ott­hon már volt a községben, csak a kisgyermekek második ottho­na hiányzott. • Ásó kapa. Építkezni nagy­dolog. Tervezgetés, tanácskozás előzi meg; számbaveszik a költ­ségeket, a várható segítséget. A lászlófalvi falugyűlés az üjjy mellé állt: legyen óvoda, az egész község érdeke ez, s nem lesz hiány segítő kézben. Az Új Tavasz Termelőszövetkezel, amely a lászlófalvi határ két­harmadát öleli fel, 200 ezer fo­rintnyi anyagot és munkát aján­lott. A községi tanács elkészít­tette a terveket, s márciusban előkerültek az ásók, kapák, la­pátok — a KISZ-isták vezérleté­vel a lakosság hozzáfogott az alapozáshoz. A falakat is társa­dalmi munkában húzták fel, csu­pán a tetőszerkezet ácsmunkáit végezte kisiparos. Balatonfüredi József tanácséi nőkkel és Horváth Menyhérl vb-titkárral számolgatjuk a költ­ségeket, próbáljuk felbecsülni azt a segítséget, melyet külön­féle szervek és áldozatkész embe­rek adtak az óvodaépítéshez. • Tízezrek, százezrek. Ha ál­lami vállalat vagy szövetkezet építői végezték volna az összes munkát, a számla végösszege majdnem két millió lett volna. Az összefogás eredményeképpen azonban alaposan csökkent a költség, s bizony a társadalmi segítség nélkül aligha -készülne el szeptemberre a lászlófalvi óvoda. A lakosság ötvenezer forint készpénzt és 250 ezer forintnyi társadalmi munkát adott. Az Új Tavasz Tsz az említett fel­ajánlását százezerrel teljesítette túl. Török Ferenc, a termelőszö­vetkezet másodállású dolgozója társadalmi munkában vállalta a kivitelezési, művezetői teendő­ket. A Bács-Kiskun megyei^ Ter­vezőiroda a tervezői műveze­tést, a MEZÖBER a műszaki el­lenőri feladatokat végzi. A Lakiteleki ÁFÉSZ az üvege­zésben segített, a Kecskeméti Kon­zervgyár salakot, a Szikrai Álla­mi Gazdaság betonkeverő gépe­ket adott, • Mindenki a „gátakon". A község másik termelőszövetkeze­te. az Alkotmány sem mayadt tétlen, munkásai és markológépe sok órát dolgoztak az építkezé­sen. A teljes befejezésig a tanács­nak 700 ezer forintjába kerül az óvoda. Bizony, kimerültek az erőforrások, hiszen a nagy mun­ka mellett, a vízhálózat építése is sok-sok ezret emésztett fel. Ha ,.d i esőségtáblát” helyezné­nek az ovodu falára, jócskán akadna munkája a kőfaragó mesternek. S ha az újság hasáb­jain nem is lehet felsorolni min­denkit. aki lapátot, vakolókana­lai vett a kezébe, hadd említsük meg a legkiválóbb társadalmi munkásokat. Pápai Ferencet és fiát, a téesz dolgozóit; Szíjártó Gyula pedagógust. Énekes Sán­dor és Kreisz. József kőművest — mindig lehetett szarni ki ni rá­juk, ha ember kellett a „gátak­ra". És az összefogásban rendkívül nagy szerepet játszott a vezetők példamutatása is, a tanácselnö­ké, a titkáré. Bodor Imre gaz­dasági előadóé, Pászti András MSZMP-csúcstitkáré. • Megnyitó augusztus 20. Kor­szerű épület, a várható igényeket rmndenképpen kielégítő helyisé­gek — persze, azt most. csak a termek, a konyha, a szükséges kiszolgáló tér praktikus elrende­zése sejteti, hiszen javában dol­goznak a készülő ovodaban a szakemberek. Augusztus húsza­dikáiig sor kerül a megnyitóra. A hatalmas udvar üres. De ősszel már birtokba vehetik a lászlófalvi óvodások, s biztosan akadnak még áldozatkész embe­rek, segítő szándékú üzemek, ha arról lesz szó, hogy játékok, bú­torok kellenek az új intézmény­be. Mondom, bizonyos, hogy a se­gítség bővizű forrása nem apad ki — Lászlófalván sém, másutt sem. Megnyugtató érzés erre gondolni. Kontra György t•mar*?, Szeptemberben már a kicsinyek veszik birtokba a lászlófalvi óvodát. (Tóth Sándor felvétele) EG Y ÓRA KECSKEMÉTEN pályázat nyertesei A megyei idegenforgalmi hivatal pályázatot hirdetett „Egy óra Kecskeméten” címmel, diákok részére. Az volt a feladat, hogy írják meg: hatvan perc alatt mit, hogyan mutatnának meg a megyeszékhely nevezetességei közül. A legjobb dolgozatokat Kozma Ildikó és Lapp Gabriella, a kecskeméti Katona József Gimnázium III. c. osztályának tanulói készítették. KENDŐZETLENÜL Miért hiányoztak? Lapozgatok egy szép kiállítású katalógust: a III. Debreceni Nemzetközi Gyermekrajz Kiál­lításra készült. Kiadta a debre­ceni Városi Tanács Művelődés- ügyi Osztálya, s támogatóként három szerv nevét tüntették fel rajta. A Ilajdú-Bihar megyei Ta­nácsot, a Szakszervezetek Hajdú- Bihar megyei Tanácsát, s a Nép­A szegedi ünnepi hetek programja Szegeden, az irodalom, a zene, a tánc monumentális szabad­téri műhelyében most kissé nehezen igazodik el a látogató: asztalosok, lakatosok, ácsok, festők, díszletezők „sminkelik” a július 20-i premierre a Dóm tér arcát. Kicserélik a színpad deszkáit, a nézőtéren a padokat, felújítják a reflektorokat tartó állványokat, építik a büféket. Lázas munka folyik a téren, ahol néhány nap múlva megkezdődnek a próbák. FILMJEGYZET _____________________ A z utolsó mozielőadás [ Madách: Mózes című két ré­szes drámai költeményének be­mutatásával kezdi idei műsorát a Szegedi Szabadtéri Játékok. A címszerepet csakúgy mint a Nemzeti Színházban Sinkoiúts Imre, Kossuth-dí jas, érdemes művész játssza. Áron szerepé­ben Avar István érdemes mű­vészt láthatjuk. Július 21-én kerül sor a Hegyen-völgyön lako­dalom címmel a Nemzetközi Szakszervezeti Néptáncfesztivál gálaestjére. A műsort Kührner György vezényli. Az idei játékok egyik legérde­kesebb és legszínvonalasabb elő­adásának ígérkezik a Gershwin Porgy és Bess című opera be­mutatása, melynek premierje jú­lius 27-én lesz. A főbb szerepe­ket Begányi Ferenc (Porgy) és Házy Erzsébet, Kossuth-díjas, ér­demes művész (Bess) játssza. A premier utáni előadások: július 29.. augusztus 1. és 4. A szabadtéri játékok idei mű- t sorában augusztus 3-án mutat­kozik be először a közönségnek az Ukrán Állami Táncegyüttes, s műsorukat augusztus 5-én is­métlik meg. Négy előadásban láthatjuk majd Kacsóh: János vi­téz című 3 felvonásos daljáté­kát. Az előadások időpontjai: augusztus 10., 11., 12. és 19. Augusztus 16-án kerül sor a má­sodik’ operabemutatóra. Ezúttal Borogyin Igor herceg című 4 fel­vonásos operáját a Belgrádi Ope­ra énekesei adják elő. Ugyan­csak a Belgrádi Opera vendég­játékában tűzik műsorra augusz­tus 18-án Bellini Norma című 4 felvonásos operáját. A szegedi ünnepi hetek alatt a szabadtéri játékok előadásai mellett számos kulturális prog­ram várja a városba érkező ven­dégeket. Július 14-én nagyszabá­sú megnyitó ünnepséggel kezdő­dik a IV. Nemzetközi Szakszer­vezeti Néptáncfesztivál. Július 15-én nyílják meg Tóth Valéria és Kligl Sándor szobrászművé­szek kiállítását. A szociológia, szociálpszichológia és a nevelés- tudomány időszerű kérdéseiről tanácskoznak a július 17—26-ig tartó Pedagógiai Nyári Egyetem résztvevői. A szabadtéri játékok premierjén nyitják meg a Sze­gedi Szabadtéri Játékok másfél évtizedét bemutató kiállítást. A XIV. Szegedi Nyári Tárlat jú­lius 22—szeptember 16-ig tekint­hető meg. Az urbanizáció kérdései Ma­gyarországon, különös tekintettel Csongrád mérvére címmel ta­nácskoznak a július 26-án kez­dődő ipari tudományos konfe­rencia résztvevői. Július 27-én pedig a fiatalok foglalják el a várost, számos kultúrműsort, sportversenyt, vetélkedőt tarta­nak a szegedi ifjúsági napok al­kalmából. Tárnái László Nosztalgia és kegyetlen leszá­molás, becsületes őszinteség‘ es könnyesen megcsillanó, fájdal­mas szomorúság. Szürke valóság és halvány rózsaszínbe áthajló líra. Igazi amerikai film, abból a fajtából, amit mi nem nagyon ismerünk. Ez is több mint tíz­éves késéssel érkezett el hoz­zánk. de legalább dokumentum- szeré hitelességgel tudósít azok­ról a korszakváltó évekről, ami­kor lezárult egy fejezet Ameri­ka életében. A romantikus hő­söket, a lóháton nyargaló, esz­ményien bátor és kemény fér­fiakat lesöpörték a szinröl a ke­ményen számító üzletemberek — legfeljebb a mozivásznon hagyták őket tovább élni, az üz­leti szempontoknak kedvező tál- idealizált formában —, a míto­szok meghaltak, s az újra fel­növő nemzedék számára csak a sivár, minden szépségtől, jótól megfosztott valóság maradt. A történet a cowboyfilmekből jól ismert Texasban játszódik, 1951-ben, a nyomasztó koreai háború idején egy posványba süllyedt kisváros szélfútta, sivár környezetében. A néző valóság­gal a hátában érzi a szél ide­gekre támadó zúgását és együtt fuldokol a képmutató tisztesség sivár unalma ílöl a sivár ero­tika másfajta unalmába menekü­lő hősökkel. Embereket ismer­hetünk meg, a más filmekről már jól ismert és sokat reklámo­zott, kényelmes, gépesített baba­házakban, kiégett férfiakat, sze­relemre, szóra, társra kiéhezett hervadó asszonyokat, az ideálok­ból kíméletlenül kiábrándított és talajukat, erejüket veszített fiatalokat. A rendező, Peter Bogdanovich igyekezett szakítani a szenti- mentáiis hagyományokkal, nem színezte, cukrozta a történetet, ám helyenként azért maga is meghatódott hősei vergődésen, s ejtett is értük néhány felesleges könnyet. A film számunkra fő­leg azért érdekes, mert mintegy történelmi előzménye napjaink indulatoktól szított, s a hagyo­mányokba görcsösen megkapasz­kodó, gyermekien naiv és meg- rontottan cinikus, háború ellen tüntető és jó pénzért bárki el­len harcoló, hisztérikusan láza­dó s az emberi szabadságjogok­ba minduntalan beletipró Ame­rikájának. annak a társadalom­nak, amely miután elveszítette a régi ideáljait, sehogyan sem ta­lál újat magának. Ez a film többel mond el ne­künk arról a távoli világról, amelyről a Hosszú, forró nyár oly hosszan és félrevezető lak­kozásban tudósítón. A sorozat egyetlen őszinte vonása az volt, hogy akaratán kívül elárulta: milyen kétségbeesett erővel kí­vánják megteremteni a mester­séges ideálokat. A keményköté- sü, jókiállású, magabiztos ifjú személyében akinek csak egyet­len célja van, s azt el is éri: a vagyon, a hatalom, s a szép. gazdag lány megszerzése. Az utolsó mozielőadás hősei viszont már tudják, hogy más a mozi és más az élet. Ezért hal meg a mozi. ezért kell becsukni, mert ugyan ki ülne be a nézőtérre, amikor úgy sem tudnak újat, érdekeset mutatni. Amikor úgy sem tudnak mást, csak hazudni. V. Zs. Az alcím: „a pályázatra beér­kezett bolgár, csehszlovák, ju­goszláv, magyar, román cs szov­jet gyermekrujzokból'. Eszerint a lengyel gyerekek nem szere­pelnek a tárlaton — gondolom. Ám akkor hogyan lehetséges, hogy a megyei tanács elnökének kiilöndí ját egy Eliza Kaminska nevű lengyel kislány kapta? A másik, amit nem értek, s erősen gondolkodói)': ejt: ha ezert a nemzetközi kiállításon a inagyarors/agi gyerekek is sze­repelnek, akkor miért hiányoz­nak közülük a Dunántúlon, a fővárosban és a Duna-Tisza kö­zén élők? (Huszonhét díj közül I i z e n h alól helybeli kapott; s ötvenkettőn kaptak tárgyjutal­mat, közülük huszonheten Debrecenben és Hajdu-Biliarban élók!) Szervezési hiba okozhatta ezt az egyoldalúságot, arányeltoló­dást. Érdeklődésünkre egyik me­gyénkben szakkörvezetö elmond­ta: erre a kiállításra nem küld­tek be rajzokat, mivel legutóbb a rendező szervek válaszra sem méltatták a pályázatra szánt munkákat, nemhogy közönség elé került volna azokból akár­csak egy is. Bács-Kiskun megyében több olyan szakkör is működik (Ke­cel. Kiskunhalas, Kecskemét stb.,) melynek tagjai országos és nemzetközi pályázatokon, kiál­lításokon eredményesen szerepel­tek. Indiában, az NDK-ban töb­bek között. (Csupán a kecske­méti ének-zenei iskola tanulói az utolsó evekben ötven díjat, érmet szereztek). Véleményünk szerint hasznára válna a fontos kiállításnak, ha valóban az ország minden részé­ből érkező képek közül válogat­nának. Varga Mihály • Jelenet a Szegedi Szabadtéri Játékok egyik előadásából.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom