Petőfi Népe, 1973. július (28. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-05 / 155. szám
s VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI PÉPE AZ MSZMr BACS-KISKTJN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJ * XXVIII, évf., 155. szám Ára: 90 fillér 1973. július 5., csütörtök Megkezdődött a kajszi-export Versengés az áruért A több csatornás áruértékesítési rendszer megosztja, elaprózza a Bács megyei kertészeti termékek kínálatát. A versengésben a tervezettnél kevesebb áruhoz jut az országellátó nagykereskedelem és a feldolgozó ipar. A piaci riválisok között túlzott az árak licitálása, a fogyasztó terhére. A köz- velen áruértékesítő gazdaságok sem tartják azt a korábbi gyakorlatot, amikor nagykereskedelmi felár nélkül árusították termékeiket. Ilyen körülmények között a zöldség-gyümölcs kereskedelem sem képes az árak stabilizálására. A meggy termőhazájában, Bács-Kiskunban e gyümölcs szabadforgalmi ára csúcsidényben elérte a 18 forintot kilogrammonként, ugyanebben az időben a zöldségboltok 14—16,50 forintért árusították. Az eddigi felhozatal bizonyítja, hogy a kisáru-értéke- sítés előnyösebb lehetőségével éltek a termelők. Addig, amíg tavaly 400 vagon meggyet vásárolt a MEZÖTERMÉK, az idén mindössze 287 vagonnyi érkezett a termelő gazdaságokból. A kajszibarack megjelenésével — amiből közepes terméssel számolnak — ismét megkezdődött a versengés az áruért. A MEZÖTERMÉK ezer vagon kajszi közvetítésére készült fel: országellátásra, exportra továbbítják a vidék hírességét. Az idén az NDK-ba küldték az első rakományt, s a hét végén Angliába „utazik” a barack. Ezt követően az NSZK fogadja a gyümölcsöt: hat kilós tételekben, neccel borított rekeszekben. Egyébként összesen tíz ország érdeklődik a magyar barack iránt, amelynek minősége az idén kifogástalan. Amennyiben megfelelő mennyiségű árut kap a MEZŐTERMÉK, úgy a hazai boltokból sem hiányzik a kajszi. Munka és szórakozás A lajosmizsei Almavirág Szak- szövetkezet melléküzemágat létesített a tagság nagyobb részének állandó foglalkoztatására. Az alumíniumfólia-feldolgozó üzemben főként asszonyokat, lányokat alkalmaznak. Az itt dolgozók szakszövetkezeti tagok, akik sürgős munkák idején a közösben segítenek. Boros- és pezsgősüvegek kupakjait készítik, százmillió darabot évente. Az igényeket nem győzik kielégíteni, ezért az idén Dániából egy új préselőgépet vásáronak 2 és fél millió forintért. Ezzel elérik, hogy nemcsak a hazai, hanem a külföldi igényeket is ki tudják elégíteni. Ugyanis több ország érdeklődik a gyártmányok iránt. A palackzárókon kívül csomagolóeszközöket is szándékoznak gyártani a jövőben. • Az alufólia darabolását saját tervezésű és gyártmányú gépeken végzik. • Lassan elkészül a művelődési ház. A kétszáz személyt befogadó kultúrközpontot augusztusban adják át rendeltetésének. A szakszövetkezet arra törekszik, hogy a munka mellett a tagság igényeinek megfelelő szórakozást is megteremtse. (Pásztor Zoltán felvételei) Helsinkiben folytatták a tanácskozást Barabás Miklós, az MTI kiküldött tudósítója jelenti: A felszólalók sorrendjében az utolsó pillanatban bekövetkezett csere miatt „német nap”-nak indult az európai biztonsági konferencia szerdai napja, A délelőtti ülés első szónoka Otto Winzer, az NDK külügyminisztere volt. Beszédében bejelentette, hogy küldöttsége a magyar delegációval együtt a konferencia első szakaszában határozattervezetet nyújt be az ajánlásokhoz a második napirendi ponttal kapcsolatban, nevezetesen a gazdasági, a kereskedelmi, a tudományos és műszaki együttműködést, valamint a környezetvédelmet illetően. Winzer hangoztatta, hogy az európai biztonsági értekezlet összehívása az európai népek és a békében és biztonságban érdekelt más erők közös fáradozásainak nagy sikere. A továbbiakban Otto Winzer részletesen áttekintette a nemzetközi életnek azokat a legutóbbi fejleményeit, amelyek az emlékezetes budapesti felhívás óta bekövetkeztek és amelyek lehetővé tették ennek az értekezletnek a megtartását. Külön is kiemelte a két német állam közötti alapszerződés jelentőségét. A szocialista országoknak a Német Szövetségi Köztársasággal kötött szerződései és különösen a két német állam közötti kapcsolatok normalizálása — hangsúlyozta az NDK külügyminisztere — olyan körülményeket teremtettek, amelyek lehetővé tették, illetve rövid időn belül lehetővé teszik, hogy mindkét német állam normális kapcsolatokat létesítsen az összes kelet-európai, illetve nyugateurópai országokkal. Az NDK külügyminisztere befejezésül részletesen foglalkozott az előkészítő konzultációkon elfogadott ajánlásokkal. A következő felszólaló Walter Scheel nyugatnémet külügymiA vasárnapi és a hétfői esőzések megyeszerte akadályozták a munkát a szántókon. Amint a talaj annyira megszikkadt, hogy elbírta a gépeket, ismét megkezdték az őszi árpa és a rozs betakarítását. A Bács-Kiskun megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalattól kapott tájékoztatás szerint az átvevőhelvekre eddig összesen 50 vagon árpa érkezett. A termés minősége a talajadottságoknak megfelelően alakult, a Duna mentén és Kiskunhalas déli körzetében az árpa hektolitersúlya meghaladja a 68 kilogrammot, a Homokhátságon viszont csak 61—63 kilogramm. niszter volt. Beszédében mindenekelőtt arra keresett választ, vajon miért nem volt lehetséges tíz évvel ezelőtt összehívni ezt a konferenciát. * A bonni diplomácia vezetője ezután elismerő szavakkal nyilatkozott az európai közös piacról, majd hosszasan foglalkozott Nyugat-Berlin kérdésével, hangoztatva, hogy a múltban, „Berlin volt a feszültség barométere”. A Nyugat-Berlinről aláírt négyhatalmi megállapodásról szólva hangoztatta, hogy összefüggés van a megállapodás és azok között a szerződések között, amelyeket az NSZK az elmúlt években a Szovjetunióval, Lengyelországgal és az NDK-val aláírt, illetve legutóbb Csehszlovákiával parafáit. . Scheel helyénvalónak találta, hogy az értekezleten a biztonság bizonyos katonai vonatkozásairól A víztartalom általában 12 százalék körül van. A kalocsai körzetben 15 termelőszövetkezetben folyik a be- ' takarítás. A hektáronkénti hozamok 31—37 mázsa közöttiek. Legnagyobb területről az uszódi Egyetértés, a szakmán Petőfi, a dunapataji Petőfi és_ a kalocsai Iszkra Termelőszövetkezetben szállították magtárakba a szemet. A gabonafelvásárló vállalat kalocsai átvevőhelyére 16,5 vagon őszi árpa érkezett. Kiskunhalason 15 vagon szemet vásároltak fel idáig. A bajai körzetben a nemesnádudvari Kossuth és a sü- kösdi Üj Élet Termelőszövetkeis szót ejtenek, bár elismerte, hogy a kérdés érdemi megvitatására a Bécsben október 30-án megnyíló kölcsönös haderőcsökkentési tárgyalások hívatottak. Beszéde további részében Scheel az ajánlásokban kifejtett elvekkel foglalkozott. Küldöttsége nevében dokumentumtervezetét terjesztett elő az ipari együttműködésről, a családi látogatásokról, az újságírók munkájának kölcsönös megkönnyítéséről és a tudósok együttműködésének előmozdításáról. Az NSZK külügyminisztere befejezésül kijelentette: egyetért azokkal, akik úgy vélik, hogy az európai biztonsági értekezlet átmeneti szakasz az enyhülés kétoldalú politikájáról az enyhülés sokoldalú politikájára. zetben értek el kiváló eredményeket, hektáronként 38, illetve 39 mázsát takarítva be. A bajai körzetben kezdték meg a megyében először a búza vágását is: Csávolyon rendrevág- ják az étkezési búzát és előreláthatóan a jövő héten szedik fel. Dávodról tegnap reggel Róka István, az Augusztus 20 Tsz párttitkára jelentette, hogy a gazdaságban két SZK—4-es kombájnnal megkezdték a takarmánybúza aratását. A termésátlagokkal a gazdaság elégedett, hiszen az első mérések szerint 100 hektár átlagában a hozam 38 mázsa. D. É. Társadalmi ösztöndíjak z ösztöndíj nem. napjaink leleményei A kiskunhalasi tanács kétszáz esztendeje a város kasszájából fizette a tisztelt elöljáróság majdani szolgálatát vállaló diák debreceni iskoláztatásának költségeit. Nagyobb számban ösztöndíjasok csak a felszabadulást követő oktatásügyi reformok óta tanulnak a közép- és felsőfokú intézetekben. Államunk áldozatokat vállalva segíti az arra érdemes diákokat. A rendszeres havi pénzjuttatás a támogatás egyik formája. Olcsó kollégiumok, kedvezményes étkezési lehetőségek is enyhítik a továbbtanulók gondjait. Egyik-másik gyereknek mégis nagyon össze kellett húznia magái a főiskolai, egyetemi évek alatt, mert — óót a tanulás ingyenes — megdrágult az élet, növekedtek az igények. A vázolt gondok megszüntetésére az államinál magasabb — bizonyos feltételekhez kötött —, úgynevezett társadalmi ösztöndíjak alapítása látszott a legalkalmasabbnak. Jól, járt a támogatásról gondoskodó közösség, mert viszonylag olcsón orvoshoz, tanárhoz, mérnökhöz, jogászhoz „juthatott”. Arról nem is beszélve, hogy így újabb tehetséges munkás- és parasztfiatalokat segíthettek. A diákok — az elképzelések szerint — már főiskolai, egyetemi éveik alatt megismerkednek leendő munkahelyükkel és a diploma megszerzése után gyorsan megtalálják helyüket. Vagyis, jól jár az egyén, a közösség. i ÖV gondoltuk, de újabb -* tapasztalataink alapján véleményünket némileg módosítani kell. Az idén megyénkben is csökkent a társadalmi ösztöndíjban részesülő főiskolások, egyetemisták száma. A kezdeményezést oly sokáig támogató Kecskeméti Konzervgyár vezetői — például úgy döntöttek, hogy a jövőben nem kötnek társadalmi ösztöndíjra szerződési. Ugyanígy határozott a kiskunhalasi tanács és még jó néhány üzem, hivatal. Megfontolták elhatározásukat. A szemléleti változás okait kutató újságíró kérdéseire elmondták, hogy nincs biztosíték a befektetett pénz megtérülésére, a munkaerőgondok ily módon történő enyhítésére. Az ösztöndíjasok többsége — objektív vagy szubjektív, okok miatt — tanulmányainak befejezése után másutt vállal .Tiunkát. Mások a. szerződésben vié’ult idő letelte után távoznak. A Kecskeméti Konzervgyár 55 volt ösztöndíjasa közül jelenleg tizenöten gyü- mölcsöztetik tudásukat ott, ahonnan képzésükhöz rendszeres támogatást kaptak. .4 halasiak érvei: „Az eddigi ösztöndíjasok közül csupán egy dolgozik tanácsi intézménynél, a többiek a megszabott idő leteltével távoz- j tak, mivel lakást adni nem tud- | (Folytatás a 2. oldalon) A helsinki konferencia jó alkalmat nyújt a külügyminisztereknek két- és többoldalú eszmecserékre. Képünk: a tárgyalások szünetében (balról jobbra) Sharp kanadai. Scheel nyugatnémet, Rogers amerikai és Gromiko szovjet külügyminiszter alkalmi megbeszélését mutatja. (Telefoto—AP—MTI KS) Dávodon és Csávolyon vágják a búzát tunk.” A d ákok sem kapkodnak a társadalmi ösztöndíjak után. A főiskolán, egyetemen rendszeres havi támogatást kap, aki legalább közepesen tanul. Ennek mértéke a bizonyítványtól és a család jövedelmétől függ. Az évi 4—10 ezer forintos többlettel nincsenek arányban a kötöttségek — hangoztatják a társadalmi ösztöndíj ellenző. Jó néhányon tulajdonképpen diákéveik alatt döntik el, hogy mire képesek, milyen munkakörben kívánnak dolgozni. A végleges letelepedést családi körülményeik alakulása — házasságkötés — is befolyásolja. Egy-egy frissen végzett diplomás több állás között válogathat. Némely munkahelyen ráadásul hátrányba kerülnek a végzett ösztöndíjasok, mert nekik mindenképpen ma- radniok kell. A z összkép nem ennyire sö- tét. Mert igaz, hogy a Konzervgyárban csak minden negyedik ösztöndíjas maradt, de ők beváltották a reményeket, s többnyire vezető beosztásokban dolgoznak. A bajai városi tanácsnál és a hozzájuk tartozó intézményeknél, vállalatoknál jelenleg nyolc olyan diplomás dolgozik, akiket tanulmányaik alatt rendszeresen segítettek. Most is hat ösztöndíjasuk tanul: két orvos, egy bölcsész, óvónő, mezőgazdasági és gépészmérnök. ,.E sokrétűség oka, hogy a tanács nemcsak saját apparátusát, hanem vállalatait is segíteni kívánja. -4 jövőben főleg műszaki és közgazdasági munkakörök utánpótlására szándékozunk szerződéseket kötni” — írják. A megyei tanács szakigeugatást osztályai a jövőben is hirdetnek ösztöndíj-pályázatot, mert tapasztalataik kedvezőek. A továbbképzési csoport vezetője szerint nem avult el a támogatásnak pz a formája. Mi is így véljük. pi'rdemes lenne megrizsgál- ni. hogy miként lehetne növelni a társadalmi ösztöndíjak vonzóerejét, a kiválasztás demokratizmusát és érdekeltebbé tenni az üzemeket, vállalatokat. hivatalokat a szerződéskötésben. Heltai Nándor BEFEJEZÉS ELŐTT A 149 MILLIÓS BERUHÁZÁS Épül a Duna védőgátja — Már csak 140 ezer köbméter földet kell megmozgatni a Duna bal parti védgátján és elkészült a 149 millió forintos beruházás — mondotta Szenti János, az Alsó- dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság vezetője, amikor felvilágosítást kértünk a Baja és az országhatár között folyó gátépítési munkáról. A vízügyi igazgatóság földmunkagépes brigádjai nemsokkal a nagy árvíz levonulása1 után, még 1965-ben kezdték meg a 48 kilométer hosszú töltés korszerűsítését. Az országhatártól észak felé haladva, a magyar—jugoszláv közös érdekeltségű dunai védgáton, átlagosan 1,3 méterrel emelték a töltés koronáját az 1965-ben mért legmagasabb árvízszint fölé. Év végéig elkészül az a nyolc kilométeres gátszakasz is, amelyen épp ezekben a hetekben dolgoznak. Akkor ez a bőven termő vidék, amelyet szinte évtizedenként elpusztított az ár, végképp megszabadul az árvíz fenyegető rémétől. Dunafálva és Dunaszekcső között, ahol összeszűkül a folyó medre, s a tavaszi áradáskor még nagyobb nyomás nehezedik a védtöltésekre. a nagyobb biztonság érdekében 1,8 méterrel magasították a gátat. Korábban gyakran érte az a vád a vízügyi szakembereket, hogy a gátak szomszédságában elhúzódó útszakaszok javításával nem törődnek eléggé, s ezzel a védekezéskor a saját munkájukat is megnehezítik. Most a töltés építésével egyidőben a Baja—Szerelnie közötti közutat is felújítottak. Szükség van erre a munkára. mert az egykor pormentesített útburkolat az. elmúlt évek során alaposan tönkrement. K. A. • A szeretnie! határban szélesítik és magasítják a Duna védgátját a vízügyi igazgatóság földmunkagépei. (Pásztor Zoltán felvétele)
