Petőfi Népe, 1973. július (28. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-31 / 177. szám
4 • PETŐFI NÉPE • lífJJ. július 31. Uj tudományág: a pszichotronika Szellemi kapacitásunk fejlesztésében, kihasználásának növelésében, tartalékainak feltárásában forradalmi változást ígért egy közelmúltban befejeződött prágai nemzetközi konferencia, melyen mintegy háromszázan jöttek össze, Európából és a tengerentúlról, olyan kutatók és tudósok, akik a korábbi évtizedekben a tudomány által mellőzött néhány komoly és érdekes probléma lényegéről, megoldásáról egyeztették véleményeiket. NAGYKÖZSÉGRŐL Bugaci átalakulás Három Bugac van. Az első csak a képzeletben él, az ég alján legelésző álombéli nyájak sokaságával, a történelem előtti idők pusztáit végigrobogó ménesekkel. A fantázia által „benépesített” helység a szorosabb földrajzi meghatározásra nem is tarthat igényt; a megyehatáron túl élő hazánkfiai között is népes számban akadnak, akik Bugacot a Hortobágy egy darabjaként tartják nyilván tudatuk térképén. Többnyire ösz- szefüggésbe is hozva holmi ködös, pusztai ősállapotokkal... NAGYKÖZSÉGRE • A leendő bugaci Pásztornnizeum stílusos épületét Herényi József, főépítész tervezte. Nemcsak a szakemberek tudják, általánosan ismert, hogy az idegrendszernek vannak olyan megnyilvánulásai, melyek tagadhatatlanok, de magyarázatuk gyakran csak a „titokzatos" szó segítségével történhet, egyáltalán nem megnyugtató módon. Ide tartozik például a hipnózis, az álom és . a valóság,, viszonyának összefüggése, telepátia, gondolat- -atvitel, események „előre megérzése’’, az álom, mint valamilyen lelkiállapot jelzése, s más hasonlók. Amfg csupán egyszerű tapasztalatok, vagy elbeszélések alapján értékelték ezeket a jelenségeket, fennállt a szubjektivitás torzításának lehetősége, az át- -élő és az élményt meghallgató részéről egyaránt. Most a modem természettudomány és technika (műszeres mérések) eredményeit, segítségét felhasználva igyekszenek felderíteni a lelfciéletnek eddigi „fehér foitja”-it az új tudományág, a pszichotronika keretében. (Maga a szó két fogalom — — a pszichológia és elektronika — összevonása.) •A Kazah Állami Egyetem fizikusa, S. Kirlian, érdekes kísérletekről számolt be Prágában. Nagyfrekvenciás, mágneses erőtérbe helyezett élőlényeket (például embert vagy állatot), és organikus anyagokat. Megállapították, hogy ezek világítottak vagyis felületükből valamiféle sugárzás áramlik ki. A sugárzást fény- képfelvételeken is tudták rögzíteni, így lehetőségük nyílt összehasonlításokra. Kirlian és munkatársai a kísérleti személyek kezét két alkalommal fényképezték le: nyugalmi állapotban, sötét szobában, pihenéskor, és figyelem- összpontosítást igénylő szellemi feladat megoldása közben. A két- feladat jelentős eltérést mutatott, ugyanis a második esetben lefényképezett emberi ujjak képe nap- fogyatkozásra hasonlít: sötét folt, szerteágazó fénykoronával. A megismételt kísérletek alapján adódó első tanulság a^ volt, hogy a fénykoronák nagyságát.' tormáját az adott helyzetek — ideg vagy érzelemfeszültség, akaratösszpontosítás stb. — befolyásolják, de ugyanakkor minden ember egyéni sajátosságokkal is rendelkezik, főleg a sugárzott fén.vVasalás - géppel A vasalógépek és a vasalási műveletekhez szolgáló berendezések nem nagv múltú termékei az iparnak. A formavasalás műveletének gépesítésével igen sokáig eredménytelenül kísérleteztek a szakemberek. De még ma sem jelenthetjük ki, hogy a kézi vasalót teljesen mellőzhetiük. habár ma már a félautomatikus és' csaknem teljesen automatizált gépek egész sora áll a konfekcióipar, a mosodák stb. rendelkezésére. A képen látható pneumatikus vasalógép a hazai ipar terméke. A majdnem hagyományosnak számító elektromechanikus gépek mellett újdonság ez a sűrített levegővel működő géptípus. Nyomóereje 3000 kp, ami a vasaláson kívül a ragasztásra és dreszenergia intenzitásában. Az a lélektani helyzet, ami a mutatkozó eltéréseket előidézte, azonos differenciáltsággal jelentkezett a ptzichogalvanoszkóppal (bőrref- jexmérő) végzett kontrollvizs- gálatokban is. A felfedezés lényege, hogy a kisugárzás ösz- szefüggésben van a lefényképezett ember idegállapotával, érzelmeivel, vagyis a lelkiállapot állandóan hat a testszövetekre, és némelykor — éppen a lelkiállapottól függően — olyan kisugárzást hoz létre, amelynek létezését már a múlt században is gyanították, „észlelték" hatásaiban, csak éppen látni, körülhatárolni, tudományos módszerrel meghatározni nem sikerült. Minden valószínűség szerint e jelenségek voltak forrásai a hipnózis kezdeti szakaszaiban egyes személyekhez kapcsolt titkozatos „delej ességnek" (belső energia- áramlásnak), mely a „hívők” számára — esetenként akár eredményesen is — gyógyító erőt képviselt. A másik szovjet kutató, Sza- moljov, hivatkozott arra, ami a szakemberek, kutatók, tudósok, pedagógusok előtt köztudott, hogy az emberi idegrendszer központjának, az agynak, tizen- négymilliárdnyi sejtes állományából. nincs minden lehetőség kihasználva. Szellemi kapacitásunk sokkal nagyobb, mint amit napi munkánkban, életvitelünkben foglalkoztatunk. Tartalékaink feltárását, — mégpedig közvetlenül figyelem, emlékezet, felfogóképesség vonatkozásában, — a pszichotronika jelentékenyen előmozdítja, aminek gyakorlati hasznosítása az oktatásnevelés módszereit is forradalmasíthatja: akár a közeljövőben. A fenti területeken a szocialista és tőkés országokban egyaránt folyik a kutatómunka. A szervezés irányítás. folyamatos koordináció ^ekében.- a prágai konferencia záróülésén létrehozták a Nemzetközi Pszichotroni- kai Társaságot, melynek hazánk is tagja lett. a témákkal megelőzően már eredményesen foglalkozó magyar kutatók bevonásával. Gimes Márta szírozásra is alkalmassá teszi. Különböző formaoárnák segítségével, a teljesen automatikus vezérlésű vasalógép a legmodernebb technológia, követelményeknek is megfelel. Akárhány konkrét példa akad erre. Egy ezek közül: ha a bugaci autós netán szabálytalankodik a főváros utcáin, lakhelyének közlése után a közlekedési rendőr mellőzi a bírság kiszabását. Ez a megbocsátó gesztus nem zsebet kímél, de önérzetet sért. A másik Bugac felvillanó, kusza képsorait viszik magukkal leginkább a nyaranta egymást váltó turistacsoportok. A csikósmutatványokat, a felhajtott ménest a maradék pusztán, a kocsikázást az olykor tengelyig érő homokban. S talán a láthatárba- ékelt tanyai impressziókat. A harmadik Bugac — a valóságos — a legendák fátyla mögött éli romantikátlan hétköznapjait. A 32 ezer holdas terület kevés híján ötezer lakójával. • Még mindig erről a rejtőzködő Bugacról tudunk legkevesebbet. A művelés alá vonl rossz homokföldek szorgalmas parasztságáról. Amely a nomád pásztorkodást sohasem tartotta élethivatásának. S amelynek kisebb része — épp az üzemi adottságok hiánya miatt — a termelőszövetkezeti gazdálkodásban sem találta meg boldogulását. A Béke Tsz gazdálkodása oly Sokszor fulladt már kudarcba, hogy a megszilárdulása iránti bizalom a tagok körében is megcsappant. Az idei szanálás valamelyes esélyt teremtett a rendbetételhez. Ügy tűnik, a három szakszövetkezet — a kezdetlegesebb, lazább keretek közepette — inkább hasznát veszi az itteni szűkös lehetőségeknek. Ilyen szempontból főleg az alsómonostori Aranykalász Szakszövetkezet törekvése érdemel figyelmet. Az összterület kétharmada itt már .közös művelésben van. Mintegv tíz éve kezdődőt t meg a* terület összevonása: megszüntették a haszon- bérleteket, nagyobb összefüggő területet vettek át a Béke Tsz- től, s az utóbbi években már a tagság is jócskán adja le a művelésében levő földek egy részét. Ez utóbbi folytán az elkövetkező időszakban a közös földek további nagyobbodására lehet számítani. A tagság rájött arra, hogy számára sokféle előnnyel jár, ha szűkebb területen rendezkedik be intenzivebb művelésre. Félegyházáról „átjött” a retek, s újabban hódít a csemegepaprika is. Szűkül a szántóföldi termesztés :s, amely arra szolgál csak, hogy kielégítse a népes jószágállomány takarmányigényei f. Egyébként a tagsági terület felerészben legelőként hasznosul. A közös terület szintúgy ... Azzal a különbséggel, hogy itt újabban célszerű rét- és legelőjavítást is végeznek. Összefüggésben az idén meghonosított szarvasmarhatartással, amely lényegileg nem mást. mint „húshasznosító tehenészet", iív eleje óta a szakszövetkezet majdnem száz tehenet. illetve vemhesüszőt vásárolt meg, az állatokat íélnomád körülmények között tartják, a tej mindenestől a borjaké. fejés nincs. Júliusban mar elérték a napi egy kiló súlygyarapodást. Azt tervezik, hogy 4—5 éven belül 6—700-ra növekszik ily módon a szarvasmarhalét- szám. Máris szépen kiépült az alsómonostori tanyaközpont. A távoli tanyákról ide húzódnak be a gazdák; a kövesút és a villany nagy vonzóerőt jelent, s az olcsó telek is, mivel nem egészen ötezer forintba kerül egy 300 négyszögöles porta. Tíz év alatt legalább 50 ház épült meg az utcasor kel oldalán. A „külterületi belsőség’’ egyik lakója, I.esták Sándor elégedetten vallja: „Az első ideköltözők egyike voltam, még 1962-ben felépült ez a ház. A tanya, ahol addig laktunk, majd két kilométerre volt ide. Igaz. hogy villany már azon a részen is van. De jó út, az nincs. Jószágot itt is tartunk, van egy ló, egy tehén, meg huszonkét hízó. A hat hold földön megterem a takarmány. Ide, a telekre, szőlőt ültettem. Negyven négyszögölnél nem több, de a család szükséglete megterem rajta. Két felnőtt fiam van. Az egyik autószerelő Félegyházán, már családot alapított, a másik most szerezte meg a kőműves szakmát, s itt vásárolt telket. Azt mondom én, hogy egy fiatalnak is éppúgy le lehet itt telepedni, mint bárhol az országban. Most- már az kellene, hogy itt is legyen közvilágítás. Mert az még hiányzik ...” Ebben a vélekedésben az a felismerés is tükröződik, hogy Bugac ma már nincs híjával a változatos munkaalkalmaknak. Ezek között immár „hagyományosnak” számít az erdészet és a Városföldi Állami Gazdaság itteni üzemegysége. Igaz, hogy a lakóhelyi fejlesztés szempontjából egyik sem jöhet számításba. így a bugaci összlakosság számára mindegy, hogy ezek az üzemek nyereséggel, vagy veszteséggel zárják-e az évet. Az állami gazdaság azonban, mint korszerű üzem, mégis több, mint foglalkozási lehetőség. Termesztési, illetve tenyésztési módszereit kezdik átvenni a szakszövetkezeti tagok. Gondolunk itt a gyümölcsös ültetési módjára, a növény- védelemre, s igen kapósak a gazdaság álatgondozói részére juttatott ún. „prémium-malacok” is. És jelen van már az ipar is, elsősorban a női foglalkoztatás igényeit kielégítendő. A szakszövetkezeti tormafeldolgozás és a konzervgyári gyümölcshámozás közvetlenül kapcsolódik a mező- gazdasági profilhoz. De nem egészen egy évvel ezelőtt a félegyházi ruhagyár is megnyitotta itteni kis üzemcsarnokát. Nem egészen nyolcvan asszony, illetve lány dolgozik a patika tisztaságú, pompás világítással ellátói t, csaknem zajtalan üzemben. De legalább százat tudnának foglalkoztatni, ha volna jelentkező. A havi 1800 forintos átlagkereset sent eléggé vonzó. Az itt dolgozók is csak mostanában kezdik megszokni az üzemi munka kötöttségeit. Eleinte még azt sem volt egyszerű megértetni, hogy piaci napokon sem állhat meg az üzem. A jelen, méginkább a jövő Bugacának arculata nehezen formálódik. Nemcsak a kedvezőtlen természeti adottság, de pusztai múlt is fékezi a fejlődést. A szétszórtság is gátja a gyorsabb előrehaladásnak. Mintha csak jelkép volna, hogy immár három irányból idevezető kövesút egyike sem torkollik a másikba. A nagyközségi vezetés vállaira nehezedik a mintegy 1400 tanya jninden gondja-baja, a hét tanyaközpont villamosítása, a belterületi iskolai zsúfoltság, a már régóta bővítésre szoruló 50 személyes óvoda (ennek szűkös volta is közrejátszik abban, hogy a ruhaüzemnek munkaerőhiánya van), s az, hogy a bugaci értelmiség inkább csak létszámban van jelen, vagyis csupán egye- deiben az egymástól táYPÍeső munkahelyeken. Az idegenforgalmat Bugac egyszerűen tudomásul veszi. A leg- pazarabb nyugati kocsimárkák sem keltenek ma már feltűnést.' A helybeli, száznál több autótulajdonos viszont megelégedéssel nyugtázta, hogy az ÁFOR benzinkutat nyitott. Üjabban viszont felbukkantak az idegenjárás nem kívánatos vámszedői is, azzal összefüggésben, hogy Bugacon egy ló legalább másfélszerannyit ér, mint mondjuk Félegyházán. Az erdő, a maradék puszta, az ősborókás — reméljük, mindez, a mérhetetlen bugaci határ vad szépségeként még sokáig változatlan marad. A jövő fejlődéséhez is bőséggel áll rendelkezésre a térség. Bár ehhez határozottabb fejlesztési elképzelésekre is szükség volna ... S nem utolsósorban anyagiakra. A fejlesztésre fordítható évi 800 ezer forintos hányad a jövőben inkább csökken, mint növekszik, éppen a földek felajánlása folytán. Végülis olyan lesz a bugaci jövő, mint amilyenné a bugaciak alakítják. Hatvani Dániel »Befáslizott« csővezeték életükkel csak já tszanak Miért változott a varjak étrendje? Nem mindegy, hogy a nagy költséggel épülő föld alatti csővezeték rendszereV élettartamai, mennyi, s ez elsősorban. a csövek fém- anyagának korróziójától függ. A kémiai és elektrokémiai jellegű korrózió a cső anyagának és az azt körülvevő talajnak, illetve a szállított közegnek a kölcsönhatásaként jön létre. Ennek megakadályozására aktív és passzív korrózióvédelmet alkalmaznak. A passzív korrózió- védelemnél a fémfelületet a k<>r- róziót okozó környezettől egy vagy több összefüggő védőréteggel választják el. A passzív vedelem felújítása a legritkább esetben lehetséges, ezért élettartamának meg kell egyeznie h csővezeték tervezett használati élettartamával, vagy felül kell azt múlnia. A képen gép tekercseli fel az 1420 mm átmérőjű távvezetéki csőre a szigetelőanyagot. Űjab- ban e réteget olyan fekete színű speciális pvc-fóliából készítik, amelynek felületén egy külön kialakított műanyag film van. Ez az átfedéseknél kémiailag kötődik a felette levő réteghez és ezzel tökéletes záródást eredményez. __ ettő ... — mondtuk han- -**• gosan a másodiknál. Sejtettük, hogy jön a harmadik is. Nem tévedtünk, sőt. — Négy!... Mi van itt máma? Ezt már némi viszolygó ámulattal kérdeztük. Hogy az ördögbe ne! Hiszen lti szokott ilyen látványhoz, strandon?! Egyetlen vasárnap délelőtt négy begipszelt végtagú fiatalember sétafikáit az úszómedence partján. Egy közülük még a gyógymedence meleg vizébe is belesétált, s letelepedett a betonpadkára. Tehette, mert az ő karja úgy volt gipszbe merevítve, hogy könyökének fáslis derékszöge egy magasságba esett a fülével. A másik háromból kettő szintén kartörés miatt kapta a gipszpólyát, egynek pedig a bal lábfeje nőtt esetlen fehér bunkóvá — bokáján jelűiig. Azonkívül, hogy feltűntést keltett véletlenül ide verődött társaságuk, külön fejcsóválásra késztette a fürdözőket az a szinte „hősi póz", ahogy „mutogatták sebeiket". Ha nem is együtt mutatkoztak, volt közöttük valami láthatatlan kapocs. Afféle távcinkosság. Hiszen, mint később kiderült, egykasztbeliek. Mindannyiuk motorkerékpárral esett. De mint mondám, abban is szörnyen hasonlítottak, hogy egyikük sem vette tragikusan helyzetét. Leginkább . annak a nyúlánk, szőke srácnak a gipszkötése tanúskodott erről, aki derűs készséggel világosította fel a kíváncsiskodókat, hogy — úgymond — „mind a négyen eltaknyollunk a bringával". Bizonyításul festői foltokkal ékes, fehér gúzsba dermesztett karját kopogtatta meg ép keze behajlított mutatóujjával. Mesz- sziröil úgy hatottak ezek a vörösbarna flekkek, mintha a vér ütött volna át a kötésen. Közelről azonban tökéletesen kivehető volt, hogy e színfoltok: „művészi absztrakcióval" kifejezett tényközlések. „Kollektív" hóbortosság alkotásai. Például. A legfelső figura egy rendszámtáblát szimbolizált; nyilván a vétkes motorkerékpárét. Alatta, szinte csak jelzésszerűen egy motoros, aki fennakad egy akasztófa kampóján, miközben hűtlen gépe továbbszalad alóla. Ez a mű már összetettebb mondanivalót tükröz. A harmadik alkotás az egész alsókart betölti. Egy vécékagylót ábrázol fél-felülnézelben, s a belőle segélyt kérőén kinyúló kezet, terpesztett ujjakkal. Meghökkentő helyzetelemezés. — Az ihlette meg a haverokat, hogy miután a kerékvető kőnek ütközve a motorral együtt egy teljes szaltóval repültem a kubikgödörbe, nem ragadtam ott, hanem, már törött karral, a motort is kivonszoltam a vízből... Csak a mentőkocsiban kezdtem ordítani a fájdalomtól... — mesélte lezseren a fiú. ... Mit mondjunk minderre? Talán azt, hogy korunk egyik hőstípusa az unalmában halállal játszó motoros? De hiszen ha a virtuskodók csak saját halálukat hívnák ki. Az is tragédia. De hányszor hoznak tragédiát azokra is, akik az értelmetlen veszélyhajszolásnál többre becsülik az értelmes életet! Tóth István 4 Később költöttek az idén a gólyák. mint más években — az Országos Természetvédelmi Hivatalhoz befutó jelzések szerint a tavaszi változékony idő következtében jelenleg még mindig sok fióka a fészekben vária az elesé- get. Több száz gólya az idén nem is költött. A seregélyek a idén csak egyszer költöttek, a szokásos kettő helyett. Idén kevesebben veszélyeztetik közülük a szőlőtermést, de így is százezres madársereget kell a szőlős gazdáknak elhessegetniük érés ideién. A seregélyek ugyanis más országokból, meg a sarkkörről is hazánkon át repülnek ősszel dél felé. Éppen ezért augusztus 1-től november 15-ig a hatóságok felfüggesztik ennek a madárnak a védelmét, ez idő alatt lőni is lehet rájuk. Idén nem védi törvény a vetési varjakat sem, mert megfigyelések szerint újabban a kártevő rovarok helyett fácán-, fogoly- és kócsagtojást esznek, s még a nyúl- fiókát is felfalják. A, mezőgazdáság kemizálása következtében ugyanis egyre kevesebb a féreg, ezért új a varjak étrendje.
