Petőfi Népe, 1973. július (28. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-04 / 154. szám

1973. július 4. • PETŐFI NÉPE • 5 Két könyvterjesztő A Kossuth Könyvkiadó ter­jesztői közül a napokban ketten kiváló munkájukért miniszteri dicséretet kaptak. A pártiroda­lom terjesztésében évek óta ki­magasló eredményt értek el. Ér­demes velük kicsit közelebbről megismerkedni. Sárközi László Tanár a Kecskeméti Óvónő­képző Intézetben. Hét év óta könyvterjesztő. — Elsősorban az érdekelne, mi változott ezekben az években a kiadó munkájában? — Nagyobb szerepet kaptak az összefoglaló jellegű, enciklo­pédikus művek. A lexikonok például. Több igazán bátor, kez­deményező vállalkozásnak is ta­núi lehettünk. A munkásmozga­lom-történeti lexikon megjelen­tetése világviszonylatban egye­dülálló. A Ki-kicsoda,' s A világ országai című könyvek is ide sorolhatók. Külsőre szebbek let­tek a kiadványok; különösen a borítók ízlésesek, tetszetősek. — Kik vásárolják a könyve­ket? — Elsősorban a hallgatók. Kü­lönösen keresettek a szépirodal­mi művek és a lexikonok. A ta­nárok inkább a politikai, elmé­leti jellegű könyveket keresik. A fizikai dolgozók szakácsmű­vészeti, népművészeti kiadvá­nyokat, s kézimunkakönyveket vásárolnak. Az a jó a kiadó munkájában, hogy a legkülön­félébb érdeklődésűek részére mindig tartogat meglepetést. — Mi az, ami iránt nincs ér­deklődés? — A brossúrák, s általában az ■olcsó „filléres”, fűzött kiadvá­nyok alig kellenek. Jó lenne, ha ezeket, többet összekapcsolva, kötve, szebb külsővel adnák ki. — Kialakult-e valamilyen cél­ravezető módszere a terjesztés­nek ? ) — Figyelembe veszem a dol­gozók és a hallgatók igényét és az anyagi lehetőségeket. Nem erőltetem a vásárlást. De felhí­vom a figyelmet minden újdon­ságra. Az egyes szakmai jellegű (pedagógiai, pszichológiai) köny­vekről a szaktanárok ismertetőt, előadást tartanak. Évenként po­litikai könyvkiállítást rende­zünk. Csak olyan művet ajánlok megvételre, amelyet ismerek, s meggyőződtem az értékéről, a kívánt színvonalról. Figyelemmel kísérem a kiadói terveket, olva­som az előzetes ismertetéseket. — Mi a legszebb ebben a mun­kában? — Talán az, hogy miközben magokat hozzásegítek a műve­lődéshez, magam is sokat tanu­lok. Fazekas Béláné •t Tiszakécskén, a Vegyépszer Vállalatnál osztályvezető. 1955 óta terjeszti a Kossuth-kiadvá- nyokat, a pártirodalmat. Alap­szervezeti párttitkár és esti egye­temre is jár. Van hát elfoglalt­sága éppen elég. — Bizony, sok munkával jár a könyvterjesztés. De ma már könnyebb; megszokták az em­berek, megismerték a kiadvá­nyokat. Nálunk inkább az ol­csóbb könyveket keresik. A szépirodalmi művek mellett többek között a Nők magazinját kérik sokan. Sajnos, a drágább, ötven-, százforintos könyvek, például a lexikonok alig talál­nak gazdára. Vannak, aktíváim: hat sajtófelelős segít a terjesz­tésben. Dolgozóink közül heten esti egyetemre járnak, 29-en marxista középiskolába. Nekik is jó, hogy könnyen hozzájut­hatnak a megfele’ő irodalom-' hoz. Ez megkönnyíti a tanulá­sukat. — Vannak állandó vásárlói? — Inkább az idősebbek kö­zött. De nem mondunk le a fia­talokról sem. Próbáljuk meg­győzni őket a KISZ-en keresztül is, mennyire fontos hogy olvas­sák a politikai jellegű műveket. — Mint párttitkár, hogyan hasznosítja munkájában a ter­jesztői tapasztalatokat? — Egyiket ez, másikat az ér­dekli. Az igényeken, érdeklődé­si területeken keresztül jobban megismerem az embereket. Jó érzés közelebb kerülni hozzájuk. A könyv lehet összekötő kapocs is. — Hány párttag van az üzem­ben? — Hatvankilenc. Ez igazán szép szám. Az utóbbi két évben tizennyolc új tagot vettünk fel. Többnyire fiatalokat. Nyertünk velük, erősödtünk. Most is van­nak, akik „kopogtatnak az aj­tónkon”. Az új tagok háromne­gyed része szakmunkás; ez kü­lön öröm. — örült a dicséretnek? — Jó érzés, ha valamiben szép eredményt érünk el. Olyan­kor fiatalabbnak érzi magát az ember. Varga Mihály EREDMÉNYEK ÉS TERVEK Baja és Zombor testvérvárosi kapcsolata es Hét évvel ezelőtt kötöttek testvérvárosi megállapodást Baja Zombor vezetői. Tavaly módosították és kiegészítették a szerződést. Nemrég Baján járt a testvérváros küldöttsége Velj- ko Simin tanácselnök vezetésével és értékelték az elmúlt évek munkáját, eredményeit, valamint meghatározták a jövő évi főbb tennivalókat. Az erről szóló részletes szerződéstervezetet július végéig kidolgozzák a két város illetékesei és augusztus­ban írják ala. Az elmúlt évekre a testvéri együttműködés lehetőségeinek ku­tatása volt a jellemző. Eredmé­nyekről is szólhatunk, elsősorban a tavalyi intenzívebb munkakap­csolat következtében. A gazdasági egységek közül a leghasznosabb együttműködés1 a Finomposztó Vállalat, valamint a Zombori Textilgyár között jött létre. Sor került árucserére, köl­csönös szakmai megbeszélésekre, tapasztalat-átadásra és csereüdü­lésekre. Hasonlóan jó együttmű­ködés alakult ki a Bajai Állami Gazdaság és az Alexa-Santic, a Bácsalmási Állami Gazdaság és a Bajmoki Állami Gazdaság, va­lamint a Hosszúhegyi Állami Gazdaság és az Apatini Május 1. mezőgazdasági üzem között. A Duna még szorosabbá fűzi a két szomszéd-károst. Többször megtörténik, hogv a vízügvi szak­emberek. — elsősorban árvíz és jégzajlás ideién — segítik egy­más munkáját. A Baja és a járás délszláv la­kosságának a jó művelődési és kulturális kaocsolatból jelentős haszna van. öntevékenv kultúr- csoportok mutatják be műsorukat a városokban és községekben. A zombori és a bajai vízügyi igaz­gatóság szimfonikus zenekara kö­zös hangversenyeken kívül önálló koncerteket is adott. A Kecs­keméti Katona József Színház zombori vendéeszereolését nagy siker és elismerés fogadta. A nemzetiségi nyelvoktatásban az érdekelt iskolák nevelőinek és vezetőinek ió eevüttműködése hozzájárult az általános iskolák­ban az anyanyelvi oktatás javí­tásához. Kitűnő a két város orvosainak kapcsolata. Több tudományos előadásra került sor. amelyből a zomboriak és a bajaiaft is sok hasznos tapasztalatot szereztek. A bajai járás községei a zom­bor környéki községekkel terem­tettek kapcsolatot. így Herceg- szántó és Backi-Breg, Dávod-Do- roszló, Nagybaracska-Szilágy, Bácsalmás és Bezdán között ala­kult ki együttműködés és jöttek létre cserelátogatások. , Az együttműködés gazdagabbá tételének lehetőségeit beszélték meg a Baján megtartott legutób­bi találkozón. Többek között az árucsere-forgalom kiszélesítését és rendszeressé • tételét vetették fel. így helyesnek tartanák a város­vezetők a MÉSZÖV és az AGRO- SAVES, a bajai hűtőház és a PIK között is eredményes kap­csolat jönne létre. Elhatározták, hogy 1975-ig vendéglátóegységet nyitnak Zombor. illetve Baja né­ven a két városban. A vadgazdálkodás közös gond­jai alkalmat adnak a zombori és a gemenci erdőgazdaság kapcso­latfelvételére is. Több közös kulturális rendez­vény megtartását is szóvá tették. A Duna menti Folklór Fesztivál műsorában zombori és vajdasági művészegyüttesek fellépéséről, az idei Nagy István-centenárium al­kalmából a zombori szimfonikus zenekar szerepléséről, valamint egy bácskai folklórműsor zom­bori bemutatásáról tárgyaltak. Baján a napokban idegenfor­galmi kirendeltség nyílt, amely elősegítheti a két testvérváros kö­zötti turistaforgalom fellendülé­sét Az eddig kialakult jo testven együttműködés hozzájárul á két szocialista ország baráti kapcso­latainak erősítéséhez, a nemzeti­ségi lakosság kultúrájának' és ha­gyományainak ápolásához. Csabai István LÁTÓHATÁR Tengeri szél Szovjet írók új elbeszélései Az Európa Könyvkiadó a zseb­könyvek sorozatában ezúttal ki­lenc szerző egy-egy művét jelen­tette meg egy kötetben az idei könyvhétre. A kortárs szovjet irodalomból — csepp a tenger­ből — kevéske ízelítő e szerény kötet. Ha merészebb általánosí­tásra elégtelen is a tartalma, ar­ra mégis jó, hogy elgondolkozva, eltűnődve elolvassuk ezeket az igazán „életszagú” írásokat. S ar­ra. hogy ismételten megállapít­suk: a mai szovjet széppróza mű­velői ugyancsak messze jutottak már a régebben, sajnos tapasztal­ható sematikus ábrázolástól, a papírmasé figurák szerepeltetésé­től. Ezek a novellák egytől egyig valós élményeken alapuló, ,,gyö- keres" írások, életből vett sorsok megelevenítése mindahány. Bizo­nyos egyoldalúság azért megrhu- tatkozik. Mintha túl sok lenne a homály, a „sors karmában'' való vergődés, a nyugtalan helykere­sés. Gyakran nem találják helyü ­ket a hősök, sokszor van jelen a háború vagy a háború okozta fájdalom, keserűség — de talán ez érthető olyan nép irodalmá­ban. melv a legtöbb áldozatot hozta az emberiség legpusztítóbb háborújában. Ahány író — többnyire nálunk még nem vagy alig- ismertek —. annyiféle hangnem. írói látás, művészi megformálás. Az ifjú­ság könnyed, s mégis gondok­kal terhes eietét bemutató játé­kos hangnem (Álla Drabkina), az álmodozást megjelenítő szomo­rú játékosság (Jaroszláv Golova- nov). a vívódó tépelődést művé­szi finomsággal elénk varázsoló, álom- s ködszerű lélekrajz éppen úgy jelen van ebben a sokszínű kötetben, mint a Solohov-hr.tású kereték elbeszélés (Vaszil Bikov). a hűség és helytállás megrendítő krónikája, vagy az enyhén ironi­kus, de' mélységesen humanista Nászút, Eidia Vakulovszkaia al­kotása. a késői s hiábavaló, ér­telmetlen boldogságkeresésről. Az irodalmi korszakot teremtő Solohovon kívül a századvégi nagy orosz klasszikusok (Csehfr például) szintén hatottak ezekre a maiakra, s talán az -is érthető, ha a kitűnő s méltán világhírű Bulgakov erőteljes hatását is ki­tapinthatjuk. (Vaszilij Akszjonc.y: A randevú). Ez a groteszkbe haj-' • A zombori gimnázium tánccsoportja a bajai Tóth Kálmán Víz­ügyi Szakközépiskolában mutatta be műsorát. A jövőre gondolnak Kömpöcön A kömpöci tanács vb-titkárnő- jének irodájában beszélgetünk Beregszászi Istvánnéval. Beregszásziné tíz éve a helyi tanács vb-titkára, teli optimiz­mussal. tervekkel, aki nem ismeri a belenyugvást, s akinek mindig van ereje az újabb feladatok vég­rehajtására. 400 ezer forint költségvetés egy évre. Nem sok ez a pénz még egy olyan kisközségben sem, mint Kömpöc. Mégis úgy kell vele gazdálkodni, hogy a választópol­gárok érezzék: minden elköltött forint őket szolgálja. Tavaly leg­főbb gondjuk a vízhálózat bőví­tése volt. Összesen 1600 méterrel növelték a csövek hosszát, s ma már eléri a négy kilométert. A jó ivóvizet hidroforos törpevízmű szolgáltatja. Ma még kétszázan eljárnak a községből Kiskunmajsára dolgoz­ni. Kevés a helyi munkalehető­ség mégis sokan kérik a lakás- építési engedélyt. A tanács kü­lönböző utakon keresi a lehető­séget a község fejlesztésére. Az idei tervükben szerepel többek között 60 házhely kisajátítása 160 ezer forint értékben. Ez 10 évre kielégíti a telekigényt, öt év alatt 35 család költözött Kömpöcre a távoli tanyákról. Az elmúlt 5 év­ben mintegy 30 családi házzal gyarapodott a kijzség. s ezeket javarészt fiatalok építették, főleg OTP-kölcsönnel. Régi kívánságuk a kömpöciek- nek, hogy legyen a községnek saját orvosa. Orvos még csak akadna nagy nehezen, de .lakás nélkül senki nem költözik ide. A legutóbbi ta­nácstagi jelölő gyűlésen okos ja­vaslat hangzott el. A helybeli la­kosság családonként 500 téglát, vagy annak ellenértékét ajánlot­ta fel orvosi lakásépítésre. A terv elkészült, az idén meg­kezdik az építkezést, jövőre már saját orvosuk lakja a szép. új la­kást. Sz. F. ló írás kitűnő szatírája a felka1-" pott híresség látványosan üres életének. Summázva: fegyelmezettebb életre, több emberségre, nagyobb önvizsgálatra serkentenek ezek a művek. V. M. Emlékkiállítás Vasárnap a szolnoki galériában Pogány ö. Gábor, a Nemzeti Ga­Felszabadulási emlékparkokat létesítenek léria főigazgatója nyitotta meg Zádor István Kossuth-díjas fes­tőművész emlékkiállítását. Zádor István 1924-től 1944-ig minden Megyeszerte visszhangra talált a Hazafias Népfront megyei bizott­ságának felhívása, hogy 1975-re, felszabadulásunk 30. évfordulójá­nak tiszteletére létesítsenek em­lékparkot a városokban és közsé­gekben. Szinte valamennyi hely­ségben keresik annak lehetőségét, miképpen tudnának csatlakozni az akcióhoz. Balotaszálláson már döntöttek is arról, hogy mintegy héthektárnyi területen létesíte­nek felszabadulási arborétumot, Kecskeméten pedig az Április 4. téren alakítanak ki felszabadulá­si parkot. nyarát a szolnoki művésztelepen töltötte, s itt készült alföldi tár­gyú rézkarcai, rajzai és festmé­nyei külföldi kiállításokon is nagy sikert arattak. Szegedre készül a Belgrádi Opera Tizenöt éve újították fel Sze­geden a szabadtéri játékokat. A jubileumi program zömét ven­dégegyüttesek adják: Madách Mózesét a Budapesti Nemzeti Színház, Gershwin Porgy és Bess-ét az Operaház mutatja be, fellép az Ukrán Állami Tánc- együttes; a Hegyen-völgyön la­kodalom című műsorban a nem­zetközi szakszervezeti néptánc­fesztivál csoportjai szerepelnek, a szezonzáró előadásokon pedig a Belgrádi Opera teljes társula­ta viszi színre Borogyin Igor hercegét és Belltni Normáját. Az idei szegedi nyár tehát az együtteseké. A Belgrádi Opera fellépését fokozőtt várakozás előzi meg. Bár ez az együttes gyakorta jár külföldi turnéra, de hazánkba először látogatnak el., Belgrádban, a Köztársaság térre nyíló Népszínház folyosóin ezekben a napokban sokat hal­lani Szégedről. Gyyrgyevka Csakarevics, a kitűnő mezzo­szoprán énekesnő ma is árado­zik a figyelmes és hozzáértő ma­gyar közönségről, a pazar Don Carlos-előadásokból, a Szegedi Ünnepi Játékokon. Biankó Be­ides igazgató pedig hatodszor lá­togat a szegedi Dómhoz, tehát a szabadtéri egyik leghűségesebb vendége. A világ legkülönbö­zőbb tájainak színházait és sza­badtéri színpadait látogató szak­ember kitűnően ismeri és érzé­keli a szegedi játékok speciális környezetéből fakadó lehetősé­geket. Bekics készségesen mulatta be a Népszínházát, amelyet drámai színháznak alapított 18G8-ban Mihajló szerbiai herceg. Az ope­rát és a balettegyüttest csak 1919-ben hozták létre. Azóta há­rom tagozatú a Népszínház, s három színpadon játszik. A vá­ros szívében, az ezer nézőt be­fogadó épületben játszik a nagy­színház. A kamarateremben a Kör 101 (nevét körbeiutó néző­teréről és az ülőhelyek számá­ról kapta) társulat játszik, míg a külvárosi Zimonyban főleg drámákat és kevesebb szereplőt foglalkoztató operákat mulatnak be. A technikai személyzettel együtt az összlétszám félezerre tehető, s előfordul, hogy egy- egy darabra ideszerződnek a jugoszláv Drámai Színházból és más társulatoktól is. Ök viszont időnként ellátogatnak nagyobb hazai városokba — különösen Szerbiába. Az Opera viszont sokai utazik — külföldre. Azon túl, hogy csillagai: Miroszlav Csangalo­vics, Radmilia Bakocsevics, Mil­ka Sztojanovics vagy a már em­lített Gvurgyevka Csakarevics az európai operaszínházak kere­sett énekesei, a társulat is gyak­ran vendégszerepei. Az idei nyár pedig bővelkedik eseményekben. Május elején nyitották meg a tizedik madridi fesztivált, ahol négy operát (Igor nerceg, Pikk dáma, Az eladott menyasszony, Három narancs szerelmese) két- két előadásban játszották, majd május 21-től a Lausanne-i ze­nei fesztiválon vitték színre az Anyegint, a Három narancsot, a Borisz Godunovdt és Rimsz- kij-Korszakov: Rettenetes Iván­ját. Júniusban az opera Verdi Ernani-ját, a balett Rodion Scsedrin: Anna Karenináját mu­tatja be Zágrábban, majd a ljubljanai fesztivál következik, a Porgy-val. Rövid pihenő után augusztus elején már újra pró­bálnak Belgrádban: az utolsó előkészületeket teszik Szegedre, ahol 16-án lépnek közönség elé az Igor herceggel. Augusztus 18- án a Normát mutatják be, majd 20-án ismét az Igorral búcsúz­nak és egyben zárják az idei Szegedi Szabadtéri Játékokat. Nikolényi István A legnagyobb öröm Az utóbbi évek legnagyobb öröme ért az elmúlt napokban. A tiszákécskei gimnáziumban leérettségizett az a tizenkét ta­nuló, aki általános iskolás kora óta diákotthonunk lakója. A most vizsgázott osztály negy­venegy tanulója közül hárman maturáltak jeles eredménnyel — s mind a három kollégista. Egyi­kük hatodikos koréban került hozzánk egy tanyai iskolából, -2.5-es tanulmányi átlaggal, örü­lünk a kiváló eredmémeknek, s együtt izgulunk a sikeres egye­temi, főiskolai vizsgákért. S hadd említsem meg azt is, hogy a jelesen és jó rendűén érettségizettek közül öten. is­mert bábegyüttesünk, a „Szita­kötő” tagjai voltak. Ha már a bábozásnál tartok, elmondom, hogy készülünk a pécsi nemzetközi felnőtt-báb- teszliválra, ahová meghívták gimnazista csoportunkat Ügy érezzük, szerény eredmé­nyeink bizonyítják, hogy a di­ákotthonok érdemesek arra a mérhetetlen áldozatra, melyet a társadalom, különösen megyénk vállal ú tanyai gyermekek érde­kében. Dr. Tóth Géza diákotthoni igazgató. Tiszakécske Iskola az erdőben © A Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Vállalat a 36, számú általános iskola melletti erdőben „szabadtéri tantermet” épített. (MTI Foto — Kóbor Pál — KS)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom