Petőfi Népe, 1973. július (28. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-04 / 154. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1973. július 4. Tagfelvétel a pártba A párttagság körében, de a párton kívül is élénk visszhangot keltett a Központi Bizottság, novem­beri határozatának a tagfelvételre vonatkozó dön­tése. Gyakran felvetődik a kérdés: miért ilyen konkrétan — évi 3 százalékban — szabta meg ezút­tal a Központi Bizottság a tagfelvétel mértékét? Amit elértünk — és amit nem A X. kongresszus megállapította, hogy a párt taglétszáma és összetétele megfelelően alakult. Ügy értékelte, hogy a taglétszám évi 3,3 százalé­kos emelkedése összhangban van a kommunista eszme vonzóerejének, a párt politikai befolyásá­nak növekedésével. Feladatul tűzte ki, hogy a párt továbbra is a munkában élenjáró fizikai és szel­lemi dolgozók köréből nyerjen új harcosokat. Hangsúlyozta, hogy megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a párt munkásjellegének erősítésé­re, az ipari munkások és más fizikai dolgozók leg­jobbjainak kommunistává nevelésére és a pártba való felvételére. Célul tűzte a nők és fiatal nem­zedék soraiban folyó pártépítő munka erősítését is. Hol tártunk e határozatok végrehajtásában? Kezdjük azzal az örvendetes ténnyel, hogy jelen­tős mértékben emelkedett pártunkban a nők ará­nya. Számuk a kongresszus óta huszonötezerrel növekedett, s jelenleg párttagságunk 25,7 száza­lékát teszik ki. A 18—21 éves fiatalok aránya a párttagságon belül megközelítően 1 százalék, amit jó kezdeti ered­ménynek kell tekinteni. Fiatalodott egész párttagsá­gunk, lényegesen növekedett a 40 éven aluli kor­osztályokhoz tartozók száma, ami a párttagság át­lagos életkorát 44 évről 43 évre esőken tette. A nők és fiatalok felvétele tekintetében tehát ered­ményesen folyik a kongresszusi határozat végre­hajtása. A felvétel üteme viszont eltér a kongresszus út­mutatásaitól, s lényegesen gyorsabb a korábbinál. Ugyanakkor nem sikerült elérni, hogy a párton belül erőteljesebben növekedjen a fizikai munkások száma és ezzel javuljon a párttagságon belüli ará­nyuk, erősebben jusson kifejezésre a párttag­ság összetételében a párt munkásjellege. A gyors növekedés hátrányai A kongresszus óta eltelt időszakban több mint százezer új párttagot vettünk fel. Párttagságunk száma jelenleg erősen megközelíti a háromnegyed milliót. A tagság tiszta növekedése két esztendő alatt csaknem akkora volt, mint a IX. és a X. kongresszus közötti négy esztendőben. Pártunk te­kintélye és politikai befolyása a X. kongresszus után kétségkívül tovább erősödött a párton kívüli dolgozók körében, ami indokolttá is teszi a felvé­teli ütem szolid növekedését. A tagfelvételi kor­határ leszállítása szintén indokolja ezt. A végbe­ment gyors emelkedést azonban már nem tekint­hetjük egészségesnek. Milyen veszélyekkel jár a gyorsabb növekedés? A tények igazolják — így a kizárások, kilépések, törlések indokai —, hogy a felvételek számának gyors növekedésével bekerülhetitek a pártba olyan emberek is, akik még nem.értek meg arra, hogy a párt tagjai lehessenek. Ezek az emberek nem ké­pesek teljesíteni azokat a követelményeket, ame­lyet a párt tagjai elé állít. Pártszervezeteink jó része nem fordít kellő gondot arra, hogy a pártba jelentkezőket a kommunistává nevelés egy bizo­nyos útja után vegyék fel a pártba, akkor, amikor már bizonyították a párttagságra váló alkalmassá­gukat. A mozgalmi munka végzése, a közéleti érdek­lődés, a politikai, világnézeti alapkérdésekben va­ló tájékozottság, a példamutató munka, a vonzó emberi magatartás, kiegyensúlyozott, rendezett magánélet, a képesség a környezet helyes irány­ban történő formálására, a tekintély a munkatár­sak körében — ezek mind szükségesek a pártba való felvételhez. Megfogalmazhatjuk ezt úgy is: szükséges, hogy az illető felvételével növekedjen a párt tekintélye. A párt politikájának megvaló­sítására ugyanis a párttagok csak akkor képesek mozgósítani, követésre késztetni a pártonkívülie- ket, ha ők maguk élenjárnak a mindennapi mun­kában, és magatartásukkal is megbecsülést vívnak ki dolgozó társaik között. A párttagfelvételek sza­bályozásának elsődleges célja éppen az, hogy az alapszervezetek a mennyiség helyet) nagyobb fi­gyelmet fordítsanak a minőség javítására, a párt­ba kerülők előzetes kommunista nevelésére. Ezért kell tehát emelni a követelményeket a belépőkkel szemben, mint ahogy szükséges a pártban már bent levők aktivitásának növelése, fegyelmének javítása is. E két törekvés szorosan kapcsolódik, az egyik a másik nélkül nem valósítható meg. A munkásjelleg erősítése Az új tagok felvételével erősíteni kell a párt munkásjellegét. Ezt csak úgy tudjuk elérni, ha az újonnan felvettek többsége a fizikai dolgozók soraiból kerül ki. Pártszervezeteink — az abszo­lút számokat tekintve — az elmúlt évben jelen­tős számú fizikai munkással erősítették pártunk sorait, arányuk alakulásával mégsem lehetünk megelégedve. A fizikai dolgozók arányának alakulásában dön­tő szerepet játszik a nagyfokú társadalmi mobi­litás, amelyben ma már nem a parasztság sorai­ból a munkásság soraiba való átrétegeződés a jellemző, hanem a fizikai dolgozóból szellemi dol­gozóvá válás. A X. kongresszus óta annyi kommu­nista munkás vált szellemi dolgozóvá, mint az újonnan felvett fizikai dolgozók negyven százalé­ka. Ez társadalmi rendünk lényegéből fakadó po­zitív folyamat, amit helyeselni és támogatni kell. A párttagság jelentős része tanul.. képezi magát, és ezáltal sokan magasabb beosztásba kerülnek. Másrészt a legjobb szakmunkások tömegei kerülnek folyamatosan műszaki középirányítói munkakörbe, s természetes, hogy közöttük is sok a kommunis­ta. Ezáltal viszont a fizikai dolgozók aránya a pártban természetszerűen csökken. A párt élő organizmus, amely állandóan a moz­gás, fejlődés állapotában van. Soraiba nemcsak bekerülnek emberek, hanem szükségszerűen ki is válnak, ami természetes folyamat. Az viszont már nem szükségszerű, hogy a kikerültek között vi- szonylag magas a fizikai dolgozók aránya, mert ezt a párton belüli nevelőmunkával, az emberek­kel való foglalkozás javításával csökkenteni le­hetne. (Ez természetesen nem jelentheti azt, hogy a pártba nem való emberek távozását mestersége­sen fékezzük, lemondva a párt öntisztulásáról.) Mindezeknek a tendenciáknak a hatását csupán azzal ellensúlyozhatjuk, ha az új párttagok között döntő többséget biztosítunk a fizikai dolgozóknak. Természetesen továbbra is lehetővé akarjuk tenni elősorban az értelmiségiek, de más irányító mun­kakört betöltők és szellemi foglalkozásúak részére is, hogy a párt soraiba kerüljenek. Persze csak ak­kor, ha munkájukkal, a társadalom érdekében végzett önzetlen tevékenységükkel, a párt politi­kája melleti nyílt kiállásukkal, politikai és ideoló­giai felkészültségükkel és emberi magatartásukkal azt kiérdemlik. Vagyis, ha felvételük erősíti azt, ami továbbra is a legfontosabb: pártunk élcsapat­jellegét. Barát Károly az MSZMP KB alosztályvezetője Húszmillió forintos tartalék A legjobb szövetkezetek sorába került az idén a szabadszállási Lenin Tsz is. öt évvel ezelőtt kapták meg először a Miniszter- tanács vándorzászlaját, amit az­tán 1969-ben ismét elnyertek. Ezt követte a Minisztertanács, majd a területi szövetség oklevele, vé­gül a tavalyi eredmények alapján a kiváló szövetkezet kitüntetés. Most már egyszerűnek, szinte természetesnek tűnik az évről év­re megismétlődő eredményes gaz­dálkodás, de korántsem volt könnyű dolga a szabadszállási gazdáknak. 1961-ben még búzából 10,9. kukoricából 12,6 mázsát ta­karítottak be holdanként. Tavaly pedig már hektáronként 25 ezer forint termelési érték mellett 9 és fél ezer forint volt a nyereségük. A szövetkezeti gazdák, alkalma­zottak. az időszakos szerződéssel dolgozók csaknem 100 ezer mun­kanapot teljesítettek. A nyugdí­jasok és járadékosok közül 27-en mintegy 4 ezer nappal vették ki részüket a munkából. A szövetke­zet bruttó jövedelme 29 millió fo­rint- mérleg szerinti nyeresége 19 millió 300 ezer forint lett. Mi­után kifizették az év végi része­sedést. szétosztották a pénzt a kü­lönböző alapok között — 9 és fél millió forintot használtak fel. Az előző évről megmaradt 10 millió­nál több biztonsági alappal és a beruházási betétszámlán levő másfél millió forinttal együtt tar­talékalapjuk meghaladja a 20 mil­lió forintot. ami szinte egyedül­álló a megyében. A közös gazdaság fő ágazata a kukoricatermesztés, ezenkívül a búza és a pillangósok foglalnak el nagyobb területet, de van almá­suk és őszibarackosuk is. Tavaly a zamatos gyümölcsből 43 vagon­nal szüreteltek a 28 hektárról. Vásároltak egy Variman-gépsort 350 ezer forintért, hogy a kézi válogatás után kifogástalanul osz­tályozva kerülhessen az export­minőségű őszibarack a ládákba. A termelés színvonalát fémjel­zi. hogy évek óta foglalkoznak a kukorica vetőmagjának termesz­tésével. A martonvásári kutató- intézet számára állítanak elő 348 hektáron — az összes termőterü­let több. mint a felén — hibride­ket. Nem hiányzik a kísérletező kedv sem: az idén 15 kukorica­fajta viselkedését tanulmányoz­zák, kipróbálnak egy új amerikai törzset is. Az eddigi szakosítással, fejlesz­téssel. a beruházásokkal tulajdon­képpen a továbblépést alapozták meg. Tavaly építettek a kukorica számára egy nagy tárolószínt, ahol a betakarítás előtt és után a gépeket és a vegyszereket tárol­hatják. A szín vasszerkezetét a Béke műszaki brigád állította fel, a kőművesek végezték a betono­zást, így rövid idő alatt sikerült elkészíteni. Szárítóberendezéssel is rendelkeznek, hiszen enélkül ma már nem biztonságos a betakarí­tás. Egész évben jó hasznát ve­szik a génnek: a több. mint há­•f' ' \'A'gsjfc • Az öntözőfürt szivattyúháza már elkészült. (Tóth Sándor felvételei) • A kukorica-vetőmag számára építették a színt, de a betakarításig itt tárolják a gépeket és a vegyszereket.. ■M romszáz szarvasmarha és az ezret meghaladó juhállomány szárúéra maguk készítik a takarmányféle­ségeket, és az ehhez szükséges lucernalisztet is a szövetkezében állítják elő. A magtárak, a szárí­tó és keverőberendezések a közös gazdaság szerfás majorjában ta­lálhatók — itt dolgozik a Tán­csics szocialista brigád, a tavalyi .verseny győztese. Az ő kezükön fordult meg a 260 vagon búza, a rengeteg kukorica, feladatuk a termények átvétele, raktározása, a takarmánvkeverés és a kiadás. A Lenin Tsz-ben a szántóföldi növények hozamát szárazműve­léssel már nehéz lenne növelni, a hagyományos berendezésekkel, ke­zeléséhez pedig egyre kevésbé kapnak munkást, így nagy köny- nyebbséget jelent majd az öntö­zőfürt elkészülése. Bösztör és Solt mellett a tsz műszakilag berendez­zen területe 1100 hektár lesz. Zömében a kukoricát látják el mesterséges csapadékkal, elsősor­ban a vetőmagként termesztett hibrideket. A vizet a kiskunsági öntözőcsatornából nyerik, tápcsa­tornákkal viszik a szivattyútelep­hez. onnan a föld alatti aszbeszt- csöveken át jut a hidránsokig. Várhatóan 1975 második felében kezd működni az öntözőmű. El­készülte után lehetőség nyílik ar­ra, hogy a teljes üzemi területen kipróbálhassák a magasnyomásra gyártott, korszerű berendezéseket, így megbízható nagyüzemi ta­pasztalatokra tehetnek 'szert". A felszín feletti berendezéseket még nem választották ki. a hátralevő másfél esztendő azonban elegen­dő lesz, hogy a leggazdaságosab­bat megtalálják és beszerezzék. A szabadszállási öntözőfürt szivaty- tyúháza és a telepe, valamint egy szolgálati lakás már elkészült, az öntözőrendszer kivitelezési mun­kálatai nagyobb ütemben a jövő évben kezdődnek. D. É. * issisr«jiag.sr,s5sgKjssija2S5afg,;isi^ ® Régi terve teljesül a vaskúti Bácska Termelőszövetkezetnek á sze­relő- és gépműhely építésével. Az épületet saját brigáddal létesítik. Azt tervezik, hogy augusztus közepére tető alá hozzák. Az építke­zés mintegy hárommillió forintba kerül. (Pásztor Zoltán felvétele)-Érdekes lengyel szabadalom a mesterséges izom A varsói műszaki főiskola há­rom szakembere nemrégen szaba­dalmi jogot kapott a mesterséges izomnak nevezett készülékre, A mesterséges izmot protézisek, or­topédiai készülékek és az embe­ri kezet helyettesítő műszaki ma­nipulátorok bioelektromos irányí­tására lehet felhasználni. A biopotenciál elektropneumati- kus átalakítójának, erősítőjének és az akkumulátornak szerepét betöltő mesterséges izommal na­gyon könnyű és kényelmes dol­gozni. A múlt év október 15-én, egy vasárnapi napon a Kiskunhalas­hoz tartozó Felsőszálláson, az úgynevezett Csikós tanya kör­nyékén Vörös János 17 éves fia­talember megrökönyödve látta meg a hereföld melletti mélye­désben Váradi Pált, aki vérbe­fagyva térdelt a földön. Érthető, ha megrémült a fiú a látvány­tól, de néhány pillanat múlva már felocsúdott, s azonnal leál­lított egy arra haladó teherau­tót, közölte a vezetővel az ész­lelteket. A gépkocsi vezetője — Opcczki Sándor, a kiskunhalasi Paprika Antal Tsz dolgozója — rögtön a városba hajtott, értesí­tette a rendőrséget és a mentő­ket, akik egyszerre értek a hely- színye. A mentő rögtön kórház­ba szállította az eszméletlen Vá­radi Pál 65 éves juhászt, aki eszméletét nem nyerte vissza, s az esetet követően egy hónap múlva, 1972. november 15-én a szegedi klinikán meghalt. Egy percig sem volt kétséges, hogy bűncselekmény történt. A rendőrség tehát' azonnal meg­kezdte a nyomozást, s egyre szűkült a kör azok körül, akik számításba jöhettek. Mindenek­előtt azt vizsgálták, hogy kinek állhatott érdekében megölni az idős juhászt? Végül a gyanú egyértelműen Mucsi Ferenc 49 éves juhászra terelődött, aki a Felsőszállás 132. szám alatti ta­nyában lakott, szintén az emlí­tett termelőszövetkezet juhásza és a cselekmény idején 2200 fo­rinttal tartozott a sértett Váradi Pálnak. Mucsi azonban — noha mindössze négy elemit végzett, s mert az iskola óta úgyszólván semmit sem olvasott, szinte tel­jesen elfelejtette az írást—olva­sást — igen ravasz ember. Miu­tán elkövette a bűncselekményt, ő mutatta a legnagyobb felhábo­rodást az eset miatt, s igyeke­zett másokat gyanúba keverni, kezdetben nem is egészen ered­ménytelenül. Így sikerült elérnie, hogy bizonyos ideig ő számítá­son kívül maradt. Hamarosan letartóztatták azon­ban Mucsi Ferencet, akinek még akkor is az volt a törekvése hogy ne önmagát, hanem a meg­gyilkolt öreg juhászt tegye fe­lelőssé a történtekért. Azt akar­ta elhitetni a nyomozó szervek­kel. majd később a bírósággal is, hogy Váradi Pál — aki nála jóval idősebb és fizikailag is sokkal gyengébb volt — megtá­madta, illetve megfenyegette őt. a lányára pedig erősen sértő megjegyzéseket tett. A vizsgálat során tisztázódott, hogy mindeb­ből egyetlen szó sem igaz. Ma­radtak a szigorú tények, s ezek­ből egy megrázó bűncselekmény bontakozott ki. Váradi Pál önálló juhász volt, s 120 birkát tartott. A múlt év tavaszán legelőt keresett állatai­nak, s közben találkozott Mucsi Ferenccel, akit régóta ismer. Mucsi ajánlotta neki, hogy az ő tanyája melletti nagyobb legelőt az állami gazdaságtól bérbe le­het venni. Így is történt, de megállapodott a két ember ab­ban is, hogy Mucsi Ferenc már meglevő birkaszínjéhez Váradi Pál hozzáépít, s éjszakára ott tartja az ő juhait, Mucsi Ferenc 18 birkájával együtt, sőt azokat is legelteti. Mucsi megragadta a kínálkozó alkalmat, s 10 birkát megvásá­rolt Váradi Páltól úgy, hogy há­romezer forintot kifizetett, a fennmaradó 2200 forintot pedig többszöri sürgetésre sem adta meg a sértett Váradi Pálnak. A múlt év szeptemberében az idős juhász ismét kérte a tartozást, a 2200 forintot Mucsitól, de an­nak most sem volt pénze. Végül is úgy állapodtak meg, hogy öt birkát visszaad és az ügy el van intézve. Megegyeztek abban is, hogy közösen választják ki az öt állatot, de többszöri siettetés el­lenére Mucsi ezt a válogatást is halogatta, bér Váradi Pál kije­lentette, hogy október 16-án a kiskőrösi vásárban eladja a nyá­jat. Mucsi ekkor már haragudott idős társára, mert úgy érezte, méltánytalan, há tartozását öt birkával egyenlíti ki, noha ko­rábban ebbe beleegyezett. Gú­nyolta, becsmérelte Váradi Pált, útón-útfélen megalázó kijelenté­sekkel illette mások előtt. Hangoztatta azt is, hogy egy­szer bizonyára ellátják az öreg baját, aki éjszakánként a tsz heretáblájában legeltet (azt" nem tette hozzá Mucsi, amit minden­ki tudott, hogy ezt a herét ak­kor már lekaszálták és Váradi csak a tarlón legeltetett). Mu- csiban egyre inkább harag, majd gyűlölet ébredt Váradi Pál iránt, mert attól tartott, hogy idős tár­sa „megrövidíti” őt az öt birka kiválasztásánál, egyébként is igazságtalannak érezte a fenn­maradt tartozás ilyen kiegyenlí­tését. Váradi Pál október 14-én éjjel egy órakor felkelt és kerékpár­ral elindult a vádlott tanyájá­hoz, ahol birkái voltak, hogy azokat éjszaka legeltesse. Fele­ségének ígérte, hogy reggel hat órára hazajön. Mivel a tanyá­nál kutyák is voltak, Mücsi Fe­renc felébredt, s észre vette, hogy Váradi Pál legeltetni jött. Beszélgettek, s ismét szóba ke­rült a birkák kiválasztása, illet­ve a vádlott tartozása.. Nem vesztek össze, de Mucsi Ferenc — miután az idős ember kihaj­totta a birkákat a legelőre — leült a konyhába és azon gon­dolkodott, vajon Váradi Pál visszahozza-e még a juhokat, vagy legeltetés után reggel meg­indul velük a vásárba. Utána ment, magával vitte juhászbot­ját is, amelynek egyik végén — ez köztudott — vaskampó van. Hamarosan összetalálkoztak az éjszakában a már említett Csi­kós tanya mellett. Mucsi azt akarta, hogy ő marad a birkák­kal, Váradi Pál pedig menjen haza. Mikor" az idős juhász azt válaszolta, hogy erre nem haj­landó, a vádlott indulatba jött két kézre fogva a .juhászbo­tot és annak vasalt végével üt­legelni kezdte a,sértettet, meg­lehetősen nagy erővel. Egy idő után az öregember összeesett, de Mucsi Ferenc még ekkor is ütötte a , fejét, a nyakszirtet, majd elvette Váradi Pál juhász- botját és hazament. Otthon a juhászbolót megsemmisítette, a sajátját megtisztította a vértől, s mielőtt lefeküdt volna, meg­fenyegette a feleségét: ne mer­jen szólni senkinek arról, hogy ő éjszaka elhagyta a tanyát, mert akkor elkergeti. Váradi Pál — mint említettük is — nem halt meg azonnal, csak másnap talált rá Vörös János 17 éves juhász az eszmé­letlen, sebekből vérző emberre, akit azonnal a kórházba szállí­tottak, de segíteni már nem tudtak rajta. A megyei bíróság bűnösnek mondta ki Mucsi Fe­rencet emberölés bűntettében, s ezért 14 évi szigorított börtönre ítélte, s további tíz évre eltiltot­ta a közügyektől. Ugyanakkor kötelezte a közel hétezer forint bűnügyi költség megfizetésére is. Az ítélet még nem jogerős. G. S.

Next

/
Oldalképek
Tartalom