Petőfi Népe, 1973. június (28. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-05 / 129. szám
I 1973. június 5. • PETŐFI NÉPE • 5 Olvasóink írják »Tudom, hogy mit jelent a könyv« Május 18-i lapszámunkban a többi között arról is olvastam, hogy Önök is hangsúlyozzák a diákok jobb könyvellátását. Bevallom magam is nagy örömmel olvastam ezt a tudósítást, mert ha valaki, én tudom, hogy mit jelent a könyv. Nekem az iskola valamikor csak egy elemit adott, de ez elegendő volt ahhoz, hogy értelemmel elinduljak, ha mindjárt filléres regényekkel is, azon az úton, hogy a nyomtatott betűt megszeressem. Ma már több száz kötetes könyvtáram van; állandóan gyarapítóm. Ahogy írtam, a könyvet már az iskolában kell megszerettetni. Ezért is helyeslem azt a módszert, amikor a tanulmányi eredményekért könyvjutalmat adnak. Mert akinek egy-két könyve van addig nem nyugszik, míg több nem lesz. A könyvterjesztésben vannak még hibák. Az ügynökök néha olyan műveket is rásóznak a parasztemberekre, amelyek őket nem érdeklik. Akit egyszer becsaptak, az máskor nem áll kötélnek és így végeredményben a könyvterjesztő vállalat is rosz- szul jár. Bánrévi János nyugdíjas, Apostág Pécsre készül a Ciróka bábegyüttes TÖRTÉNETEK A SZERELEMRŐL előadást Báron László rendezi, a zenét — részben saját műveinek felhasználásával — Burián Miklós állította össze. A modern hangvételű, stílusú előadás bizonyára élfiyeri a bíráló bizottság és a pécsi közönség tetszését. (Reméljük Kecskeméten is bemutatják.) Az újságíró mindenesetre nagy élvezettel nézte végig a próbát. —í —r Szeretik a vasárnapot a kecs-, keméti Ciróka bábcsoport tagjai. Iyenkor szabad a művelődési központ nagyterme, próbálhatnak, kísérletezhetnek, amíg kedvük tartja. A szép tavaszi vasárnapon is a nyár végi pécsi nemzetközi bábfesztiválra készülnek. Sokat várnak tőlük és nem szeretnének csalódást okozni. Hosszas válogatás, töprengés határozták el, hogy Balogh Beatrix Történetek a szerelemről című bábművét adják elő. Egyszer volt, hol nem volt egy fiú, aki elhatározta, hogy felkutatja a szerelmet. Eltér# gondolkodású, küllemű lányokkal találkozik, de egyik sem nyeri meg tetszését... így kezdődik a jelképes mondandójú, látványos bábszínpadra termett mű. A fiút az egyetlen pantomin, élő szerepet Pataki Ferenc alakítja. Az • Technikai tanácsok. Farkas Vera, Gubisi Tibor, Szalai Irén, Báron László és Juhász Klára. A műanyag hölgyet Gubisi Tibor mozgatja, Juhász Klára kezei valódiak. (Lakatos Kálmán felvételei.) Mindnyájatokat üdvözlünk vagy üdvözöljük Szabadkai vendégek A Kecskeméti Városi Művelődési Központ és a vajdasági (magyarkanizsai) Kodály Zoltán Zeneegyesület évek óta kapcsolatban áll egymással. Ez szélesedett tovább most azzal, hogy két szabadkai együttes a hírős városba látogatott. A Pro Mu- sica Kamarakórus és a Szabadkai Fúvós Trió mutatkozott be Levelet írva bizonyára sokan töprengenek a befejezésen. Mindkét változatnak vannak hívei. Magyarázatukhoz a tárgyas ragozás lényeges sajátosságait kell ismernünk. A tárgyas ragozás, amely tömörsége, megkülönböztető jellege miatt nyelvünk nagy értéke harmadik személyű tárgyra vonatkozik: látom (őt, azt, a házat, barátomat, Pétert stb.). Második személyű tárgyra csak az egyes első személyben tudunk rámutatni: látlak (téged titeket). A tárgyas ragozás utal, rá, ■tehát az előzőleg megnevezett tárgyat nem kell megismételnünk. Ha a tárgy egyes számú, még névmást sem kell kitenni. Pl.: Láttam az utcán Jóskát, de nem ismertem fel. Megírtam a levelet, és a postára vittem. Sajnos, ezt sokan nem veszik figyelembe, és ilyeneket hallani: nem ismertem fel őt, postára vittem azt. Kiemeléskor természetesen ki kell tenni a névmásokat: nem őt látogattam meg, nem azt vittem a postára. Többes számú tárgyra, akár személyről akár dologról van szó, az őket személyes névmással utalunk. Barátaimról van szó: meglátogattam őket. Ugyanígy, ha pl. levélről van szó: megírtam őket. Sajnos ezt a szabályt nem veszik figyelembe. Dologra utalva őket helyett legtöbbször azokat található. A napi sajtóból valók ezek a példák: Valósítsuk meg azokat! Tegyük mind elevenebb valósággá azokat! Minél közvetlenebbül tárjuk fel azokat! A rendezvények, ha jól készítik elő azokat, jól sikerülnek. Ezekben az esetekben az őket használata a magyaros. Kiemelés esetén dologra vonatkozólag az azokat névmást használjuk! Megírtam őket. Kiemelve: azokat írtam meg. A magamat, megadat stb. visszaható névmás is tárgyas ragozást vonz Pl.: megütöttem magamat, látod magadat (a tükörben), jól viselték magúikat. És mégis ilyen ragozott alakokat találunk: csak magamait hagytak otthon, csak magát hagyták otthon. Ugyanabban a szerkezetben egyszer hagytak, máskor hagyták alakú az ige. Ez mintha ellentmondana a szabálynak. Pedig nem így van. Az említett példákban a magamat, magát névmásokat egyedül értelemben használjuk értelmezőként. Tehát: (engem) magamat hagytak otthon, (őt) magát hagyták otthon. A tárgy tehát itt engem és őt. Amint már említettük, csak a 3. személyű tárgy vonz tárgyas ragozást. Tehát: engem magamat vagyis egyedül hagytak, őt magát (vagyis egyedül hagyták otthon. Ezután könnyen magyarázható a címben felvetett üdvözlési forma. A mindnyájatokat birtokos személyragos szó. Az ilyen szavak határozott tárgynak számítanak, tehát utánuk tárgyas ragozás van, ahogy például az üdvözöljük családotokat mondatban is. Újabban titeket, benneteket értelemben fogják fel a mindnyájatokat. A második személyre vonatkozóan pedig az ismertek alapján alanyi ragozás van. Tehát a mindnyájatokat üdvözöljük, csókoljuk, öleljük a régebbi, mindnyájatokat üdvözlünk pedig az újabb fejlemény, de nem hibáztatható. Tehát így is jó, úgy is jó. Kiss István a megyeszékhelyen. Városnézés, találkozás a művelődési központ kamarakórusának tagjaival, közös ebéd, hangverseny: ebből állt a program. A találkozás A délutáni beszélgessen Égető Gabriella, a vendégkórus karnagya ezt mondta: —öt év óta működik a kórusunk. Havonta legalább egyszer közönség elé lépünk. Szerepeltünk Belgrád- ban, Növi Sadon, és egy sor helyen még. Boldogan jöttünk Kecskemétre is, Kodály városába. Hisszük, hogy befogad bennünket a közönség. A kórustagok közt van diák, pedagógus, jogász és háztartásbeli is. Szeretnek énekelni. Ez a legnagyobb összetartó erő. Meg a jókedv, derű, a szépnek a sze- retete. Kérdezem egyikőjüket: — Miért énekel? — A nevükben benne van; pro musica: a muzsikáért, a zenéért. Egy másik: — Milyen ember az, aki nem szereti a szépet? A zene, az ének szép. Valaki így szól közbe: — Holtfáradtan megyünk próbálni, de félüdülten s elégedetten jövünk el onnan. Ez mindent megmagyaráz. Két vélemény A Pro Musica és a fúvós' trió közös szereplése sikert aratott a kecskeméti közönség előtt Beethoven, Monteverdi, Kodály és más mesterek műveit adták elő többek között. A huszonhat tagú kórus kitett magáért. A fúvós trió tagjai (Oláh György, Szabó Ede és Lévai Mátyás) magukkal tudták ragadni a hallgatóságot. Sipos Károly karnagy, megyei középiskolás énekszakfelügyelő véleményét kérdeztem. — A hangzásokon érződik: gondos képzésben részesülnek a kórustagok. A művek stílusos előadása a karvezető lelkiismeretes és szakszerű munkáját mutatja. Méltán arattak sikert. Ittzés Mihály zenetanár, zenekritikus : — A kórus jó hanganyagú, gazdag színlehetőségekkel bír. Bár a művek jórésze elütött attól, amit nálunk ebben a stíluskörben megszoktunk, egészen jó amatőr produkciót hallhattunk. Rokonszenves kórus; szívvel-lé- lekkel követik vezetőjük intencióit. Búcsúzás és ígéret A vendégek örültek a lelkes közönségnek. Elégedetten léptek le a dobogóról'. Nem csalódtak azok sem, akik eljöttek a hangversenyre. A vacsoránál még sok-sok baráti szó elhangzott, s a kölcsönös ígéret: időnként meglátogatják egymást a kecskeméti kórussal. S hamar eljött a búcsúzás ideje: az autóbusz elhagya a hírős várost. Kedves vendégek távoztak. V. M. Felvételi előzetes I. Felvesznek?! . . . Nem vesznek?! . . . Évek óta diákok tízezrei latolgatják — ez idő tájt — növekvő nyugtalansággal továbbtanulási esélyeiket. Évek óta országos téma, hogy — főleg a felkapottabb, divatosabb felsőoktatási intézményekbe — lehetetlenség bejutni, mert teszik mindjárt hozzá saját véleményüket az emberek — vagy a felvételi vizsga túlzott és formális követelményei hiúsítják meg a továbbjutást, vagy protekció hiánya miatt maradnak csukva előttük a magasabb tudás áhított kapui. A legnagyobb akadály valójában az, hogy nincs elég hely: az idén csaknem 55 ezren érettségiznek, s ebből majdnem 30 ezren tanulnának tovább. Ha hozzáadjuk azokat is, akik régebben érettségiztek és azóta minden évben újfent megkísérlik a bejutást valamelyik egyetemre: az idén minden 100 jelentkező közül csak 30—40 számíthat arra, hogy hallgató lehet az egyetemek, főiskolák nappali tagozatán. Az egyetemi számítóközpont szakemberei felmérték az idén érettségizők pályaválasztási szándékait és lehetőségeit. A továbbtanulni szándékozók közül minden második — hozzávetőlegesen 15 ezer — fiatal válthatja valóra elhatározását. A felmérésből az is kiderül, hogy kevesebb lenne a panasz, ha arányosabban oszlana meg az érdeklődés a különböző pályák, illetve egyetemek, főiskolák között. A humán tudományok iránti érdeklődés változatlanul nagy: pszichológiára huszonhétszeres, filozófiára tizenhatszoros a túljelentkezés, ugyanakkor szembetűnően kevesen választanak természettudományi, műszaki, vagy agrárpályákat, örvendetes, hogy már bőven akad jelentkező pedagógusnak, óvónőnek; annak viszont már kevésbé lehet örülni, hogy meglehetősen alacsony a pályázók tanulmányi átlageredménye. Az idén érettségizők között sok szó esik arról a változásról, amely közelebb hozza egymáshoz az érettségi, valamint az egyetemi felvételi vizsgákat. Az egyetemre pályázók változatlanul tíz pontot gyűjthetnek össze a középiskolában, de az eddigi gyakorlattól eltérően a felvételi tantárgy osztályzatának átlagát ni inníiirt pt rrc-fcT nem három, hanem csak két tanév végének jegyeiből számítják ki. Amennyiben a pályázó tavaly vagy még régebben érettségizett, — esetleg esti, vagy levelező tagozaton —, akkor azt a pontszámítási módszert alkalmazzák, amelyik számára a kedvezőbb. Tehát: vagy a már, említett nappali tagozatos módszer, vagy az esti-levelő tagozat módszerét, amely nem veszi számításba a középiskolai eredményeket, csak felvételi vizsgán szerzett — maximálisan 20 — pontot. Újdonság az is, hogy az idén — egyelőre csak matematikából — közös volt az írásbeli felvételi és az érettségi vizsga, a nappali, tagozaton. A dolgozatokat a szóbeli érettségi után elküldik oda, ahová a tanuló pályázott. És végül még egy fontos tudnivaló: az ország minden részéből lehet jelentkezni a Pécsi Tanárképző Főiskola szombathelyi kihelyezett tagozatára. Új képzési forma: a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem gépész- mérnöki karán esti és levelező tagozaton induló rendszerszervező üzemmérnöki képzés. Az egyetemi felvételi vizsgák június 25-én kezdődnek és július 31-ig tartanak. Bár azt már mindenki eldöntötte, hol kívánja folytatni a ta- tulmányait, mégsem árt számba- venni, milyenek a bejutás esélyei az ország különböző felső- oktatási intézményeibe. Vadas Zsuzsa rredivrrno ruiquz'> . 3 oU i ,-,.t rfnnrví'j'?'1 Kézimunkázó madarasi asszonyok Kiállításon mutatták be a madarasa Béke Termelőszövetkezetben dolgozó asszonyok az általuk készített asztalterítőket, faliszőnyege-. két, blúzokat. A (kalocsai és palóc motívumokkal díszített kelmék mellett szűrhímzéssel is találkozunk. Külön figyelmet érdemelnek Kalmár Já- nosné művei. Csipkéi és kalocsai díszítésű kelméi kifinomult ízlésről tanúskodnak. A puha, matt színeket kedveli. Érdekes kezdeményezés a régi takács-dinasztiából származó Sztupovszki Lászlóné munkássága. Elővette az ősi szövőszéket, s azon készíti szép, egyedi darabjait. Régi népművészeti ág feltámasztása ez. A Petőfi Sándor Művelődési Házban rendezett kiállításon látható 150 munka azt bizonyítja, hogy a madarasi asszonyok igyekeznek szabad idejüket hasznosan és kellemesen eltölteni. B. A. párnevelés, tenyésztő j ás-termelés, keltetés, pecsenyecsirke előállítás, a keltetésre alkalmatlan tojás feldolgozása tésztává) kedvezően hat a munka termelékenységére és a hatékonyságra. Törekvéseink arra irányulnak, hogy nyerstermék ne hagyja el az üzemet, az előkészítésből, vagy a feldolgozásból származó haszon nálunk maradjon) A természeti, közgazdasági és az üzemi viszonyoknak leginkább megfelelő termelésszerkezet fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni. Jelentőségét bizonyítják termelőszövetkezetünk termelési eredményei. A bruttó termelési érték az elmúlt 5 évben 20 millió forintról, 130 millió forintra, tehát több mint hatszorosára nőtt. A saját üzemben megtermelt abraktakarmánnyál több mint 13 mázsa élő állatot vagy annak megfelelő állati terméket állítunk elő a szántóterület egy kataszteri holdjára vonatkoztatva. . Egy adott termelésszerkezet megfelelő vezetést, illetve vezetésszervezetet igényel. A jó vezetés, illetve vezetőtestülettel szembeni követelményeket nem kívánom felsorolni, ezzel az utóbbi időben örvendetesen sokat foglalkoznak a vezetéselméleti publikációk. Két dolgot azonban szükségesnek tartok megemlíteni, ugyanis enélkül a vezetés soha nem lehet teljes. A felsőszintű vezetőknek és az ő segítségükkel az egész vezető testületnek ismerniük kell a gazdaságunk, s ezen belül az egyes üzemek, termelési egységek maximális teljesítőképességét és az ehhez szükséges feltételeket. Ez megfelelő előrelátást, több változatú tervek készítését igényli. Mi 1966-ban elkészítettük a termelőszövetkezet hosz- szútávú fejlesztési tervét, amelyet a változó közgazdasági viszonyoknak megfelelően középtávú tervekben érvényesített kisebb módosításokkal valósítunk meg. A személyes példamutatást mint vezetői erényt naponta kell gyakorolnia annak a vezetőnek, aki jól akarja ellátni feladatát. Különösen érvényes ez a termelőszövetkezeti vezetőkre. Vegyük például a munkaidőt. Vajon meddig dolgoznak túlórában, munkaszüneti napokon, vagy éjszakai műszakban a termelőszövetkezeti tagok és milyen munkát végeznek, ha a vezetők nem tanúsítanak személyes példamutatást? Magas termelékenység Termelőszövetkezetünk erősen szakosított. Ennek megfelelően a vezetés szervezetében az ágazati, a funkcionálisan központi vezetési rendszer érvényesül. Az ágazatok és szervezeti egységek vezetői az általuk irányított termelési egj'ség sajátosságának megfelelő döntési jogkörrel rendelkeznek. Tág teret biztosítunk az olyan bátor — megalapozott — kezdeményezésnek, amely új, korszerű termelési eljárás és 'hatékony munkaszervezés bevezetését célozza. Minden ágazat "központi irányszámok alapján elkészíti a költség, hozam és árbevételi tervét, majd felülvizsgálat után ez alapján gazdálkodik. Az ágazatok vezetői és dolgozói saját eredményeik arányában részesednek az év végi prémiumalapból'. Az ágazatok prémiumát a dolgozóik között munkatársaik közül választott bizottság osztja fel. Úgy a növénytermesztésben, mint az állattenyésztésben szigorú technológiai tervek szerint dolgoznak. Ennek jelentőségét bizonyítja a magas színvonalú munkatermelékenység. Például a baromfitelepeken és a keltetőben egy dolgozó nőre másfél millió forint értékű árutermelés jut, de jelentős az egy dolgozó tagra átlagosan jutó 350—370 ezer forintos bruttó termelési érték is. Minden hónapban a munkadíjfizetés után megtartjuk a központi termelési értekezletet. Ezt követik az ágazati termelési értekezletek. Ezek jó előkészítését szolgálja az üzemi híradó, mely tartalmazza a fontosabb vezetőségi határozatokat, a központi termelési értekezlet anyagát és a termelőszövetkezetei érintő lényeges eseményeket. Az üzemi hiradó segítségével tájékoztatjuk többek között a tsz- tagokat az ágazatuk tervelőirányzatairól, és kikérjük a véleményüket, majd évközben a tervteljesítésről, valamint a költséggazdálkodásról számolunk be. Kell a szakismeret A kisparaszti gazdálkodás apá- ról-fiúra szállt hagyományokból élt. A nagyüzemi módon gazdálkodó mezőgazdasági termelőszövetkezetek és azok vezetői, dolgozói nem élhetnek meg a hagyományokból, mert egyszerűen nincsenek hagyományaik. Az utóbbi 3—5 esztendőben, az új gazdaságirányítási rendszer életbe lépése óta sokat változott a termelőiszövetkezeti életforma. A technikai fejlődés eredményei egyre több mezőgazdasági üzemben honosodnak meg. A továbbfejlődés lassú üteme sokszor a nem megfelelő személyi feltételeken múlik. A kivezető út: a szervezett tanulás, továbbképzés. Termelőszövetkezetünkben az oktatási bizottság sokat segített a szakvezetésnek. 1969-ben a broyler-telep éfe a keltetőállomás üzembe helyezése előtt 40 személlyel beindította a betanított szakmunkásképző tanfolyamot, amelyet 38-an eredményesen el is végeztek. 1972-ben 60 új, férfi és női dolgozóval szervezte ugyanezt a tanfolyamot, ahol a ma és a jövő követelményeinek megfelelő oktatás folyik. Megszervezte a dolgozók általános iskolájának 7., 8. osztályát. Kidolgozta a vezetők ötéves továbbképzési tervét. Brigád- és középszintű vezetőink intézményes továbbképzésben vesznek részt. A téli időszakban minden héten egy alkalommal szakfilmvetítés folyik, szakelőadással kiegészítve. Saját filmfelvevő és vetítő berendezése van a termelőszövetkezetnek a fontosabb munkafolyamatok filmre való rögzítésére. Az így készített filmek levetítése révén utólag Is értékelhetjük szakmailag az egyes munkafázisokat, segítve ezzel a szakmai továbbképzést, és a tanulságok hasznosítását a mindennapi munkában. Babicz Ferenc a rémi Dózsa Tsz főagfronómusa
