Petőfi Népe, 1973. június (28. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-15 / 138. szám

1973. június 15. •' PETŐFI NÉPE ® & A kulturális alap sorsa MEZŐGAZDASÁ G ÉS KÖZMŰVELŐDÉS • Ismeretes, hogy az elmúlt év. végén' a népi ellenőrző bi­zottságok“ vizsgálták, hogyan, mire használják kulturális alap­jukat a mezőgazdasági üzemek. Az első helyen kétségtelenül a hazai és a külföldi kirándulások . álltak, melyeknek vitathatatla­nul van művelődési értéke — illetve, kellene, hogy legyen. Ezért a legtöbbet ott tesznek, ahol szakképzett idegenvezetőt ültetnek az autóbuszba. A bel­földi hosszabb-rövidebb utak egy-két órai fürdőzés után több­nyire vendéglőkbe, halászcsár­dákba vezetnek. A felhasználás másik elterjedt, a művelődéshez közelebb eső módja a színházje­gyek, bérletek vásárlása, szín­házlátogatások szervezése. Éve­ken át „sikk” volt tsz-tagokat vinni a Szegedi Szabadtéri Já­tékokra, a dráma- és operairo­dalom legnagyszerűbb előadásai­ra. Bár az ötlet jószándékű, eh­hez nem fér kétség, hasonló ez a dolog az úszhi nem tudó em­ber mély vízbe dobásához. Sze­gedi diákkorom óta kísért az a kép, amikor ünneplőbe öltözött parasztemberek feszengtek a Dóm téri székeken az első fel­vonás végén, s néhányuk „ango­losan” eltávozott a szünetben a közeli Hági vendéglőbe. És le­hangoló volt az is, amint éjfél­kor, az előadás végén sietve autóbuszba ültek, indulíak száz vagy annál is több kilométer­nyi útjukra, hiszen várta őket a sok aprójószág, a mezei munka — lévén a legnagyobb dologidő, az aratás. ’•*" Nem azt mondom, hogy a me­zőgazdasági dolgozók nem sze­retnek színházba járni. Az ér­deklődés felkeltése, a fokozatos­ság pedagógiai elvének betar­tása, a munkakörülményekhez való alkalmazkodás — tehát/a körültekintő, jó szervezés érliet csak célt, még a mezőgazdasági üzemek művelődési tevékenysé­gében is. „Kulisszatitokként” tud­tam meg egy-kéf helyen/ hogy tavaly a vezetőség „nyakári” ma­radt a .szegedi rendezvényekre előre megváltott jegyek jó já­szé ... Kinek) van erre szüksége? ® Van-e a kulturális alap fel- használásában közbülső, jobb .megoldás - az említett két. vég­let, az igénytelenség, s a túlzott igényesség között? Szerencsére egyre több termelőszövetkezeti vezetőség gondolkozik reálisab­ban a szövetkezeti művelődés le­hetőségeinek, esélyeinek, formái­nak megítélésében is. Az akasz­tói szakszövetkezet főkönyvelője például tárgyilagosan állapította meg, hogy sem ő, sem az elnök, sem a többi vezető nem szakem­ber a községi kulturális élet te­rületein. Erre a felismerésre tá­maszkodva a rendelkezésre álló pénzösszeget csaknem teljes egé­szében „elosztották” az iskola, a művelődési ház, s a könyvtárak között, Nem is akárhogyan. Tavaly 27 ezerért kifestették a művelődési házat, ötezer forint­tal támogatják a „Röpülj páva”- kört, melynek sikeres szereplésé­ben jómagam is gyönyörködhet­tem a sükösdi találkozón. Feb­ruárban 47 ezer (!) forint értékű oktatási felszerelést vásárolt az általános iskolának az akasztói Béke Szakszövetkezet. Évente öt­ezret adnak á községi könyvtár­nak a könyvállomány gyarapítá­sára, ugyanennyit kap a könyv­tár ifjúsági részlege is. A szak- szövetkezet kulturális alapjának 90 százalékát fordítja a közmű­velődés támogatására. Az elmúlt évben 4 millió 210 ezer forint volt a nyereség, s a szövetkezet egyre javuló termelési feltételei — amiben döntő része van a néhány éve újjáválasztott veze­tőségnek — már sejtetik, hogy egy-két esztendő múlva a mű­velődés támogatására fordítható összeg kétszázezer forint fölé emelkedik. • Változik a támogatás for­mája is. Az ifjúsági törvény szellemében ifjúsági alapot ké­peznek a községben, s a tanács és a szövetkezet által adományo­zott pénz helyes, célszerű felhasz­nálásáról a községi KlSZ-szerve- zet dönthet. Sajnos, a Kiskőrös és vidéke körzeti ÁFÉSZ, melynek forgalmát nem kis részben az akasztói vásárlások teszik ki, még semmit sem fizetett az ifjú­sági alapba. Íme a képlet. Az iskolába a szakszövetkezeti tagok gyermekei járnak, a könyvtár könyveit a szakszövetkezeti tagok és hozzá­tartozóik olvassák, s a művelő­dési házban is ők szórakoznak, művelődnek. A pénz jó helyre került, s a legteljesebb mérték* ben a kultúrát szolgálja. Fel­mérhetetlenül időszerű és ége­tően szükséges lenne, ha ez a jó példa „elharapózna” a megyé­ben. Persze nemcsak Akasztón, máshol is megtalálják a szövet­kezetek az alap felhasználásának legjobb módját. A tompái Kos­suth Tsz-ben a kulturális mun­kabizottság az idén és a követ­kező években is 50 ezer forinttal járul hozzá a helyi óvoda fenn­tartásához, s a kiskunhalasi já­rás egyik községében, Balota- szálláson pedig termelőszövetke­zeti „kezelésben” van a művelő­dési ház. ­Érdemes követni a hasonló példákat. K. Gy. EGY PÁLYÁZAT ÚTJA Berki Viola sikere Frissítő örömmel lapozom a megújult Művészet májusi szá­mát. Minden oldalról a XX. szá­zad köszönti az olvasót. Szinte nyomát sem lelni a korábbi év­folyamokat szürkítő, sápasztó unalmas, kilátástalan maradi- ságnak és minimálisra zsugoro­dott e folyóirat hasábjaink haj­danán oly dúsan burjánzó szak­mai babla. Néhány cikk címe állításom bizonyítására: Rajnai András: Elektronikus dramatur­gia, Fekete György: A design ürügyén, Hermann István: Kép­zőművészet és film, Interjú L. Zsivkovával a szocialista orszá­gok első szófiai festészeti trien- náléjáról. Jól válogatták az illusztráció­kat. Az Athenaeum Nyomda dol­gozói minden elismerést megér­demelnek a szépen szedett és nyomott oldalakért. Nagyon tanulságos és szá­munkra különösen örvendetes B. Pálosi Judit „műhelytanulmá­nya”, az Egy pályázat útja. Ar­ról tájékoztatja az olvasókat, hogy a zsűrik milyen szempon­tokat érvényesítenek ' dönté­seiknél, hogyan igyekeznek kö­zelíteni a megrendelő, a terve­ző, a kivitelező és a művész el­képzeléseit. Mindnyájukat a „minél szebbet” vágya vezérli, csak hát az ízlések különbözők. Az új soproni óvoda díszítésére kiírt pályázatra a Képzőművé­szeti Alap lektorátusa három művészt hívott,meg. Nos, az első próbálkozás sikertelennek bizo­nyult. A lektorátus ezután már csak két művészt kért föl, hogy foglalkozzanak tovább a témá­val. Végül is a kiskunhalasi, megyénkhez oly sok szállal kö­tődő Berki Viola „elbűvölően kedves” kompozíciója kapta meg a kivitelezés lehetőségét. „Mi­lyen gazdag fantáziájú, milyen kedvesen mesélő, mennyi ötletek­ben gazdag! A gyermeki képze­let számára szinte kimeríthetet­len kincsesbánya.” (Vajha mikor írhatunk Berki Viola megyénkbeli megrendelés­re készülő művéről.) H. N. Új divat, de nem új módszer: a »fotorealizmus« Fotorealizmusnak hívják azt a festési módot, amely jelenleg el­sősorban az Egyesült Államok­ban teremt iskolát. A művészek képük mintájául fényképet vagy diaképet választanak, amelyet többnyire maguk vettek fel. A fényképezett alap nem segéd­eszköz, hanerri „egy kép képé­nek ” tudatos kiindulóhelyzete. A kísérlet nem új a képző­művészetben. Már Holbein és Vermeer is — egy kezdetleges apparátus, illetve camera obscura segítségével dolgozott. A daguer- rotipia és a fényképészet beveze­tése óta. tehát a XIX, század közepétől, sok ismert képzőmű­vész használt fel kifejezetten, vagy leplezetten fény képé szetileg előre fixált motívumokat. A mai fotorealizmus abban kü­lönbözik ettől, hogy a művész környezete mindennapjaiból szár­mazó tárgyát aprólékos részlete­zéssel állítja elénk. Negyedszázada államosították a magyar iskolákat \ Győzelmes harc „A demokratikus nevelés egységének biztosítására a párt kö­veteli: egységes állami tankönyvek bevezetését valamennyi iskolában, valamennyi fokozatban; a tanügyigazgatás egysé­gesítését és korszerű reformját, az egyházi iskolák államosítá­sát ...” (Részlet a Magyar Dolgozók Pártjának 1948 tavaszán kiadott programnyilatkozatából.) A T. Ház nagy harcok után el­fogadta báró E,ötvös József kul­tuszminiszter törvényjavaslatát. Az 1868-as XXXVIII. törvény­cikk megteremtette ugyan a vi­lági népoktatási hálózatot, de ugyanakkor jogot adott az egy­háznak új iskolák létesítésére és a régiek fenntartására. séges, ingyenes, kötelező általános iskola megteremtéséről. Az „örök­ség”: háromezernél több osztat­lan népiskola, melyekben egy­két tanító 100—150 gyerekkel foglalkozott a rosszul felszerelt tanteremben. Történelmi sorsforduló • Az 1735-ben alakult kunszéntmiklósi gimnázium történetében is új fejezetet nyitott az 1948. évi XXXIII. törvénycikk. „Hajoljon mélyebbre” Fenntartás? Az egyházi isko­lák államsegéllyel működtek. Ez annyit jelentett, hogy a tanítók fizétésének 50—90 százalékát fi­zette az állam, a fennmaradó összegről az egyháznak kellett gondoskodnia. Előfordult, nem egyetlen alkalommal, és nem egyetlen helyen, hogy a felekeze­ti iskolák pedagógusai nem kap­ták meg időben teljes fizetésüket. Klebelsberg Kunó, a Bethlen- kormány kultuszminisztere 1928- ban kénytelen volt megállapíta­ni, hogy „az általános tankötele­zettség megalkotásától számított 60 év után egymilliónál több hat évnél idősebb analfabétával ál­lunk szemben, a nyolcmilliós nemzet egynyolcadával”. Az 1937—38-as tanévben az ele­mi népiskolák közül mindössze 1287 volt állami tulajdonban, szemben a 4619 felekezeti iskolá­val. Ez utóbbi intézmények peda­gógusai „felnéztek” az állami al­kalmazásban levő tanítókra, akik­nek életkörülményeik sokkal job­bak voltak az egyház által „fenn­tartott” iskolák anyagilag és er­kölcsileg kiszolgáltatott nevelői­nek helyzeténél. v Toldy Jenő apátplébános, a kis­kunfélegyházi római katolikus egyházközség elnöke, az iskola­szék vezetője meghatározott mélységű meghajlást várt a hi­vatalába belépő pedagógustól. „Hajoljon mélyebbre” — mond­ta, ha nem volt megelégedve a tiszteletadás „szögével” ... 1945 nyarán kormányrendelet intézkedett a nyolcosztályos, egy­Lukács Sándor, a Pedagógu­sok Szakszervezetének egykori titkára írta a felszabadulás utá­ni esztendőkben: „A népi de­mokrácia felszabadította a dol­gozókat. Egy dolgozó réteg azonban még ma is jobbágysor­ban él: az egyházi tanítók 16 ezres tábora. Az állam által nyújtott fizetést, a kultuszmi­nisztérium hivatalos lapját, az iskola postáját nem kaphatja közvetlenül a kezéhez, mert az iskolaszék elnökéhez érkezik... Áthelyezését egyik községből a másikba nem kérheti ...” Az MDP programnyilatkozata után a pedagógus szakszerve­zet 10 pontból álló kiáltványt juttatott el tagságához. „Mit je­lent az iskolák államosítása? 1. Megszűnnek az életképtelén és hiányos alapműveltséget adó egytanítós töredék és törpeis­kolák. Az ország minden fa­lujában kiépül az általános is­kola ... 3. Az állam már július elsején gondoskodik a felekezeti iskolák eddig nagyon elhanya­golt iskolaépületeinek helyreál­lításáról és felszereléséről... 7. Az állam a tanítóság számára biztosítja a megfelelő anyagi és erkölcsi megbecsülést. Az isko­la teljesen a tanítóság irányí­tása alá kerül.” 1948 tavaszát írták ekkor. Őhajtották a változást Dr. Marincsák Ferenc kecs­keméti iskolaigazgató, az -Okta­tatásügy kiváló dolgozója, a kecskeméti tanfelügyelőség ak­yfi, it Uéinek át is-kotáU az e^uiiteielitál és üze-mektM S/abad SzakMOr- I forint TésrU»»vari általános ’*kols vc/tH . O. kci-'ö.i'nk'tj csoportja a| (c-'clíf /t1' i *■- .v,!<:acri iskolák «ilvctc­icvv'l kítpcMi .itbnn társadalmi támo­gatást s/cr«< meg az. .-kulik h<*|y- jc.'Űjt.i'álHu és t s -er-,'Vsához Ne­hány egyesüld / oon a hívó szó­ra. azonnal jco ndlt 0- felaján­lott;, -«égfUégét, Az iskolákban ki- t'i*■//iá\óbb munkákat kel! elvé* ce/iii -s az egyesületek, üzemek anyústi erejükhöz mérten vállalnak részt bsdöle. Alább közöljük a helyreállítandó kecskeméti iskolák névsorát s az újjáépíteni és te!szerencsi küIWzgek nagyságút. Állami (volt keiiycsnmdi) általá­nos iskola 90.000 leirint. 111. kér. ab t.-iUnOs iskola 12.996 fonni. Hon­véd-téri általános Főiskola hiánya 4 kályha, ablaküvegek, ablakállvi- nyók. i- kor. általános iskola 1610 forint. Ií. kc-r. általános iskola 20.000 17.170 forint- 1 (ainú-úti áHaünos kóla uObU i t. Népiskolák: bt»da'-űt< | zTOÓ, kndüfalvi 3100,-belsónyiri 7000. J |e|w»méntelcká 2090, galambost 900, I ■/»túri TOt.Hi, i/vikl-úti 7000. Miié- > telepi fi- 9000, súhordú-úti 6000, I swrkási I. 1200, szürkést II. 9000. Szokitttejyuti 1. 3000, ta'iáji 1300, kiábf-rtcSepi 1700, Szappaiws-kastélyi 9000. kisfái Iff 2400 forint. Épületká­rok: bc’-snővirj 8500, núklóstelepi 1. 10.060. Szappanos kastélyt 50.000, kláitertejepi 1500, -.z.trkiSsi 11. 30.000, török fát 3340 é.s hetéuycgyiiázi I, ,3000 lorint. A felsorolt iskolák hiányosságai: , iskolapadok, asztalok, sz.ékek. szék. rények. lábük, tábtaállványok, kály­hák. tűzhelyek, fotraok. ablakok, aj­tók, szertárak, képek, kőművesmun­kák, tetőzet, kút, mellékkelvHések é<* számos tanítói lakás. —//— WM kori tanügyi segédtitkára így emlékezik a huszonöt évvel ez­előtti tavaszra: — A tanfelügyelőség feladata ebben az időszakban az előké- születek^megszervezése volt. Mi­után Budapesten tájékoztattak bennünket az MDP program- nyilatkozatáról, kiosztottuk a röpiratokat, felmértük a feleke­zeti iskolák tanítói állományát. Pontos leltárokat kellett készí­teni az iskolákban a felszerelés­ről, hogy a tanév befejeztével megkezdődjék a helyreállítás, az eszközök kiegészítése. A felekezeti pedagógusok túl­nyomó többsége, mintegy 80 szá­zaléka óhajtotta a változást, hi­szen közismert, mennyire kiszol­gáltatott helyzetben éltek, dolgoz­tak a tanítók. A körlevelek, az utasítások idő­ben elkészültek, hogy a törvény megalkotása után az igazgatók késedelem nélkül hozzá tudjanak látni az új feladatok végrehajtá­sához. Június 17-én megkezdték munkájukat a háromtagú államo­sítási bizottságok. Járásonként egv-egy bizottság kereste fel a községeket. A jegyzőkönyveket a helyi szervek képviselői, a párt­titkárok és az iskolák igazgatóig írták alá. A pedagógusok is írás-' bán nyilatkoztak, akarnak-e ál­lami alkalmazásba kerülni. Az államosítások zöme a tan­felügyelőség területén októberre befejeződött. „Forró hangulat” Negyedszázaddal ezelőtt a fél­egyházi pedagógus, az úttörő­táborokat hatvanévesen is lelke­sen szervező Nógrádi Sándor a fülöpjakabi iskolában volt vezető tanító. Élénken emlékezik a kis­kunfélegyházi tanítók egykori vá­rosházi gyűlésére: — Félegyházán minden iskola felekezeti fenntartású volt. Ezért mindannyian érdekeltek voltunk a sorsfordulót jelentő változás­ban. A májusi" gyűlésen tömve volta a tanácsterem. Megjelentek az iskolaszék képviselői is, akik természetesen ellenezték ezt a történelmi igazságtevést. Forró hangulatú vita volt... A nagygyűlés végén titkos szavazás­sal a többség az államosítás mel­lé állt . . . A tanév végén a vezető tanítók bizalmas utasítást kaptak a kül­területi iskolák igazgatóságától, hogy gondoskodjanak az iskola- épületek biztonságáról, a tanter­mek berendezését, felszerelését óvják meg az esetleges rongálás­tól. A törvény megjelenése után mind a hét fülöpjakabi pedagó­gus azonnal megkapta az átsoro­lásról szóló értesítést, s ez meg­nyugtatta a szülőket is, mert bi­zony voltak olyan rémhírek, hogy szélnek eresztenek bennünket. A* ejíytiAxI t-t-olAk ix«! -«>!<> törvény v<'«írwh*jt**, gyom tolvrk «< nttta !«., i uhuén. OrtoUy Gyűl» kulliiwni­uis/icif bejelentette, ho^y » három­éves terv kér**! ében lonto? helyet* bÚtOMt-uieÁ a lu*r**c«lt|en ét «Mg­ronKíiú i-skoÚK pú'ctok é, tanítói !#­ki-ok újjáépítésének- Még a nyár folyamán 20 millió forint kiíiútíjjW-i ,H-iiübt*tu>zj,ik » k'gsrürgösebl» javít*, nívótokat. TóbbtniHjó forint Lüftete, tfof biztosítja a* állam a tankönyv* ellátást is. A kulto»zm..niszter &ím- vevóségj Üazt-viscUu máris megkezd­ték a leltározási mtflVkáJaVAalt. A mai nap folyamán as ország vala­mennyi, tankerületi igazgatója ki­ntija nr. iwkoinvezetői megbízási és azonnal megkezdik a felekezeti tan­erők állami státosöa való átvételit. 15.000 pedagógus átvételéről iell gondoskodni- Az államosj'ott Isko­lákban majdnem minden esetben « tiki igazgatót jelölték ki iokolavez«- , ténck, kivéve- fpriafc *s SofcofÄ*, .»hol s plébámcs «olts« teNgrtő, A volt felekezeti tanerők iúbos 1-4-32 már állami fizetést kapnak. A "húsz­százalékos fizetésemelés nemesek a most átvett, hanem valamennyi ma­gyar tanerőre vonatkozik. Az átmi­nősítésről szóló ártodlést tnradea pedagógus még a jövő hét folya­tnia megkapja. Nógrádi Sándor, az iskoláit ál­lamosításában és az oktató-neve­lő munkában való helytállásér az idei pedagógusnapon megkap­ta az Oktatásügy kiváló dolgozó­ja kitüntetést. Győzelmes harc A magyar országgyűlés 1948 június 16-i ülésén elfogadott tör­vényjavaslat, s az iskolaállamosí­tás végrehajtása valóban törté­nelmi jelentőségű .volt. A magyar oktatásügy soha nem látott fejlődésen ment át az eltolt negyedszázadban. Megyénk is hosszú utat tett meg, míg eljutot­tunk odáig, hogy ma már min­den tanyai iskolánkban villanyvi­lágítás, televízió szolgálja az egykori „számkivetettek” unokái­nak művelődését. Szeptembertől már húsz általános iskolai diák­otthon várja kis lakóit, s ötven külterületi kisiskolában kezdődik meg a legkorszerűbb oktatási fór. ma, a programozott tanítás. Amikor a. iskolák államosítá­sára, a százé js harc győzelmére emlékezünk, köszönetét mondunk mindazoknak, akik e történelmi tettet végrehajtották! (A közölt korabeli újságcikkek a Kecskeméti Lapok 1948 jú­nius—júliusi számaiban jelentek meg.) Kontra György MtC-MJABB, A* i-lntlaliin Hiy öcychrit n lltr v-Tiyj»v;»s|«íut nMt nyújt,.*:.? be a ké.pvisclóhá/San Ortuúiy Gyula kul- tusíminíazter. A törvényjavaslat m vid, mindössze 6 paragrafusból áll. A* 1. § kimoavdja, h< -„-y a nem ál­lami iskolák, a velük üxsacfügRő t.i- rniUVot-l Ivor.ok, Óvodák — a kizáró­lag egyházi célokat szolgáló kiérnie- létek ki vél elével — állami tulajdon­ba kerülnek, 2. §. Az áliamovkotl iskolák titnáraj, tanítói, óvónői a tör­vény hatálybalépését követi hónap első napjától kezdődő hatállyal od­úig élvezett fizetési fokozatukkal állami ajkaimazott-aknak tekinten­dők. 3. §. Az államosított iskolák épülete, berendezése, felszerelése és »* iskola fenntartására szolgáló egyéb vagyon az állam tulajdonába megy ét 5. §. A törvény hatályba lopúse »tán iskolát, vagy ovodá* csak a kultuszminiszter, vagy más illetékes miniszternek a kuituszmi- niazterrel egyetértésben tett előter­hatápoz»t stopján tehet létesíteni é® fönntartani. A 6. § a törvény ­belépéséről intézkedik. v RENDBEN, NYUGALOMBAN adta át Iskoláit mindkét egyház az A „Kecskeméti Lapok” tudósítójától A fc’eVcitetj iskolák államoMUisÁ* röI törvényjavaslat aívgj^It-s v.­fccn«k napján, pénteken, a bejöÄymL nis/terium hatáskörébe tartozó vá­rosi számvevőség egy-ejjy tisztvise­lője a város eiry-egy tisztviselőiével lc’t.ír.jzás végett kiszállt ai érintett iskolák ha­Az igazgatok álltak rendelkezésre t> az épültek U rentío- zé$: s felszerelési tárgyainak, -átadása legnagyobb rendbeq és nyugalom­államnak bán történt meg. A következő iskolákban leltároz­tak: Kejfyf-srcndi általános iskola és gimnázium, Angolkisasszonyok ta­nítón oké pzŐ je, Angolkisasszonyok általános iskolája és gimnáziuma^ Keformálus koiléírium altalános isko. 3ája# Ijúgimnáziuma, fiúintemátusa és leánygimnáziuma. Református ta­nítónőképző és internátus. Egyete­mes Református jogakadémia , és Egyetemes Református Jogakadémia 90 holdas miatagyümö]esőse.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom