Petőfi Népe, 1973. június (28. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-01 / 126. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1973. június 1. a takarmánytermesztés fokozása MELLÉKVÁGÁNYON EGY GAZDASÁG Megalapozatlan vállalkozások A megye állattenyésztésének lejlesztését célzó elképzelések, intézkedések között fontos feladatként szerepel a takarmányellátás számbavétele. A megyei tanács végrehajtó bizottsága nemrég az állattenyésztéssel kapcsolatos jelentés megtárgyalása során ^foglalkozott e témával is. A jelentes, amelyet a mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály /terjesztett elő részletes elemzéssel szolgált. Megállapítja, hogy a megyében sokat tettek már a mezőgazdasági üzemek a takarmányellátás javítása ügyében. A szemestakarmany-ellátást például mennyiségi szempontból megfelelőnek lehet tekinteni. Ismeretes, hogy az utóbbi években egymás után épültek a korszerű, szakosított sertéstelepek. Ezek ellátására egyre inkább terjednek a különböző komplex termelési rendszerek. Az abraktermesztés szerkezetét vizsgálva viszont már nem any- nyira kedvező a helyzet. Legnagyobb mennyiségben a kukorica terem és kevés a magas fehérje- tartalmú. abrak takarmány. Újabban kísérletek folynak a szójababtermesztés bevezetésére. A takarmány termelési kutatóintézet támogatásával több mezőgazda- sági nagyüzem kezdte meg kísérleti jelleggel termesztését. A Duna menti és Kiskunsági Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének körzetében tíz termelőszövetkezet vetett az idén. Az ellátási gondok elsősorban a különböző takarmánykeverékeknél jelentkeznek. A megyei gabonafelvásárló és értékesítő vállalat keverőüzemei nem fedezik teljes mértékben a szükségletet. Ugyanakkor a mezőgazdasági nagyüzemek új. szakosított telepei mellett, létesült takarmánykeverők kihasználása nem kielégítő. Tavaly a megye állami gazdaságaiban a keverőüzemek és a keverőgépek együttesen még 50 százalékra sem voltak igénybe véve. A termelőszövetkezetekben valamivel jobb a helyzet, de a kihasználtság itt is csak 56 százalékos. Ha összefog- ' nának a gazdaságok, együttesen jól ki tudnák használni keverőüzemeiket, gépeiket és jelentősen javítani lehetne a keveréktakar- mány-elláfást. A megyei gabona- felvásárló és feldolgozó vállalat már tavaly néhány üzemmel megállapodást kötött bérkeverésre. Az idén tovább bővítik a kört és mintegy 5 ezer vagon takarmány keverésére kötöttek megállapodást. Jelentős ' fejlesztésre van szükség még így is, mert a jelenlegi 3000—3500 vagon hiány a következő években még fokozódhat. Ezért egyrészt a mezőgazdasági üzemekben levő keverők nagyobb arányú kihasználásáról kell gondoskodni, ez összefogást A betakarítás, a gabonafélék elhelyezése az idén sem lesz köny- nyebb, mint az elmúlt esztendőben. Sőt, ha az azóta bekövetkezett műszaki fejlődést, a nagy teljesítményű E—512-es kombájnok számának növekedését nézzük — még több gonddal kell számolni a szárításnál, szállításnál, az átvételnél és a raktározásnál egyaránt. A Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalatnál megtartott tanácskozáson hangzott el ez a megállapítás. A vállalat vezetői a téeszek, állami gazdaságok, területi szövetségek képviselőivel találkoztak — a megbeszélésen azonban azok voltak jelen, akik amúgy is igyekeznek elhárítani a nehézségeket. Molnár István, a megyei pártbizottság munkatársa a tapasztalatokat összefoglalva elmondotta, hogy a tárolóterek kialakítására koránt sincs olyan törekvés, mint kellene. Az érsekcsanádi Búzakalász Tsz-nél bevált szerfás tároló iránt — a vázakat készítő MEZŐGÉP Vállalat tájékoztatása szerint — elsősorban rrgís megyebeli szövetkezetek érdeklődnek, és ugyancsak nem Bács-Kiskunból kerülnek ki azok a téeszek sem, amelyek az erdőgazdaságoknál jelentkeztek az építéshez szükséges faanyagért. A betakarításig még elegendő az idő, hogy mindenütt megfontolják, mit tudnak tenni saját erőből és mit kooperációs formában, hogy az aratás zökkenő- mentes és a minőséget megóvó elhelyezés biztosított legyen. Az idén Bács-Kiskun megyében — a GFV adatai szerint — 126 ezer 806 hektáron termesztik a kalászosokat, 146 227 hektáron a kukoricát. A vállalat 17 ezer 151 vagon befogadóképességű magtárainak 70 százalékát június végén igényel, valamint a vállalat lehetőségeinek bővítését is szükségessé teszi. Egyrészt a meglevő üzemek rekonstrukciójával, másrészt újabb beruházásokkal. Az abraktakarmány-ellátásban legnagyobb gondok a Homokhátságon vannak. Ezek az üzemek saját területükön nem tudják megtermeszteni a szükséges takarmányt. A szakemberek véleménye szerint .itt is az együttműködéssel lehet segíteni a helyzeten. Figyelemreméltó, hogy az összes állatállomány több mint 50 százaléka van a Homokhátságon és ezzel szemben a takar- mány termesztés jóval alacsonyabb arányú. A tömegtakarmány-ellátásl vizsgálva elég kedvezőtlen a helyzet. Az ország rét- és legelőterületének 11 százaléka van a megyében. Alacsony viszont a szénafélék és a szálas takarmányok átlagtermése. Megyei átlag- b n a rétekről hektáronként 20. a legelőkről 12—17 mázsa széna- mennyiséget takarítanak be. Az elmúlt négy év átlagában esztendőnként mintegy 6 millió forint állami támogatást használtak fel a rét- és legelőterületek javítására. Az említett időszakban mintegy 2(1 ezer hektár terület javítása történt meg. A fűtermés növekedett ugyan, de a rendelkezésre álló eszközök hatékony felhasználása tekintetében még sok a kívánnivaló. A tö meg ta k a r má n y - bázi s alapját képező pillangósok vetésterülete is alacsony, a megye szántóterületének 8.2 százaléka. Á megyei tanács végrehajtó bizottsága számos határozatot hozott. Többek között kimondta, hogy a mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály, az állattenyésztési felügyelőség, a termelőszövetkezetek területi szövetségei, a gabonafelvásárló és értékesítő vállalat bevonásával vizsgálják felül a jelenlegi takarmányeílá- tási rendszert. A rét- és legelő felújítására szánt állami támogatás hatékonyabb felhasználása érdekében középtávú fejlesztési tervet dolgoznak ki. Egyébként ez utóbbiak jobb hasznosítása végett több mezőgazdasági nagyüzemben nagyobb mértékben legeltetik a jószágokat, alkalmazzák az úgynevezett ridegtartást. Jó példa erre a Kiskunhalasi Állami Gazdaság, ahol az importból származó hereford szarvasmarhák éjjel-nappal a legelőn tartózkodnak. A takarmánytermesztés fejlesztése, az ellátás javítása állandó feladat. A mezőgazdasági nagyüzemeken múlik, hogy fejlődő állatállományuk számára miként tudják megteremteni a teljes ellátást. K. S. még elfoglalja a tavalyi gabona. Így — figyelembe véve a várható hozamokat és a felvásárlási előírásokat — augusztus végén 9365 vagon terményt nem tudnak elhelyezni. Feltétlenül szükséges tehát kooperácók létrehozása a termelőkkel a bértárolásokra. A vállalat körzeti üzemeiben egy nap alatt összesen 330 vagon áru tisztítását és 168 vagon szárítását tudják elvégezni, ami eddig megfelelt a betakarítási csúcs- időszak átlagos átvételi szükségletének. Mind a szárításban és tisztításban. mind az átvételben zavarokat okozhat — amennyiben nem teremtik meg az összhangot a vállalat és a termelő gazdaságok. Fontos, hogy a betakarítást előkészítő, immár hagyományossá vált körzeti megbeszéléseken, a hangsúly a közös érdekeken legyen, azon, hogy a kalászost és a kukoricát valóban megfelelően kezeljék és tárolják. A gazdaságoknak be kell látni, hogy bármilyen tároló építésénél többe kerül, ha nem. vagy csak minőségi romlás árán helyezik el a gabonát. A tárolási gondokat hosszabb távon mindenképpen a mezőgazdaságban kell elhárítani a termelés és a felhasználás helyén: a nagy állattenyésztő telepek elkészülte és az ezekhez kapcsolódó üzemi keverők munkába állítása után ugyanis a szemestermény 80 százalékára a gazdaságoknak lesz szüksége, hogy elegendő takarmányt tudjanak előállítani. Nagyon sok helyütt a betakarítás időszakában felhasználandó üzemanyag előteremtésére sem tettek eddig még intézkedéseket. A tárolók kialakítása lassan halad és meg sem közelíti azt a nagyságot, amire szükség lenne. A megmásíthatatlan tény ez: a kelebiai Népfront Tsz az elmúlt évet több mint három és fél millió forint veszteséggel zárta. Egy olyan gazdaságban, amelynek a területe a háromezer holdat sem éri el. s számottevő közös vagyonnal sem rendelkezik, ez a veszteség — ne tekintsük túlzott- nak a kifejezést. — katasztrofális méretű. Főleg, ha meggondoljuk, hogy az említett hiány túlnyomórészt mérleg szerinti veszteségből adódik. Egyik évről a másikra történt ez? Igen is, nem is ... Veszteség már volt 1971-ben is: 624 ezer forint. Ezt a tsz. 1972 elején, az amortizációs alap terhére rendezte. Felvett továbbá a banktól 780 ezer forint termelési hitelt, ezt azonban egy hónap alatt visz- sza is fizette, azért, hogy — mint a legutóbbi szanálási jegyzőkönyv megállapítja — „az óvadékos hitel kötöttségeitől megszabaduljon". A megállapítás érvénye aligha vonható kétségbe, hiszen a tavalyi évet már a pénzügyi nehézségek egész sora jellemezte. ennek ellenére a tsz nem vett fel üzemviteli hitelt. HanyafícS termelés ,,A fennálló kötelezettségek ösz- szege messze meghaladja á mobilizálható eszközöket.” (Részlet a szanálási jegyzőkönyvből.) Mire utal ez a tárgyilagosan megfogalmazott mondat? Kétségkívül, hogy egy elhibázott gazdálkodási szemlélet és gyakorlat következményeire, de ezzel a megállapítással keveset mondunk. Azzal is. hogy a szövetkezet korábbi vezetői nem számoltak az adottságokkal. Annyi kétségtelen, hogy a tsz — a hivatalos besorolás szerint — ez év elejétől gyenge termőhelyi adottságúnak számit: az összes földterületre „vetített" átlagos aranykoronaérték 7.7. Noha a korábbi hivatalos érték a 10-et is meghaladta. a szanálási bizottság szerint az új rangsorolás is jobbnak tünteti fel az adottságokat a valóságosnál. Más kérdés, hogy a hanyag, a célszerű hasznosításról eleve lemondó gazdálkodás a termelési alapokat is kikezdte. Még akkor is. ha számításon kívül hagyjuk azt. a gyakorta hangoztatott féligazságot. miszerint rossz talaj nincs, csak rossz gazda. Nézzük inkább a tényeket! A szőlőterület 40 százaléka elhagyott, parlagon hever. De a termőnek minősülő parcellákon is 22,7 mázsa volt a holdankénti termésátlag. A szántó 90 százaléka humuszban szegény, sőt jórészt futóhomok, Búzából 5, kukoricából 11 mázsa volt a múlt évi átlaghozam. Szintén a tavalyi évre vonatkoztatott megállapítás szerint a 117 holdas spárgaterületből 35 holdon folytatható gazdaságos termelés. Az állattenyésztés — eltekintve a lótartástól — igen szerény keretek között folyt már tavaly is. de azért a veszteségekbe 630 ezer forinttal ez az ágazat is„be- besegített”. Habár az elmúlt évek során napirenden volt az egyébként sem népes állomány tudatos leépítése. Három év alatt a tehenek száma 24-ről 13-ra apadt, s 758 maradt az 1238 anyajuhból. A 140 méhcsalád száma változatlan. A szarvasmarhatartás vesztesége jelentékTermclőszövetkezetünk gazdasági fejlődésével párhuzamosan alakult, fejlődött gazdaságunkban a verseny mozgalom. Kezdetben több objektív tényező akadályozta a szocialista munkaverseny kibontakozását. Sokan nem tudták felmérni, érzékelni üzemen belüli hasznosságát, csak a gazdasági eredményt tartották szem előtt. A kettő kapcsolatát nem ismerték fel. Ma már bebizonyosodniI. hogy a gazdasági eredményt a jól szervezett verseny mozgalom hatásosan tudja elősegíteni. Kerülve a sablont Az új vezetés felismerte, hogy a gazdasági megerősödés csak úgy érhető el. ha a megfelelő szakgárda megteremtése mellett képes a kedvét vesztett tagságot, a közös gazdaság fejlődést szolgáló célok megvalósítására lelkesíteni. mozgósítani. Ehhez a tagokat és a szakvezetőket meg # Lerobbant gépjármüvek: a télén, a juh viszont nyereséget hozott, majd 400 ezret, noha selejtezésről. az állomány felfrissítéséről itt sem gondoskodtak. Honnan akkor az ágazat vesztesége? Onnan, hogy a több mint száz. ló tenyésztése tavaly 696 ezer forint deficittel zárult! Költséges fényűzés ' A Népfront Tsz, még 1971. elején — gondolván merészet és nagyot — bérbe vette, később meg is vásárolta a Veszprémi Idegen- forgalmi Hivatal nagyvázsonyi lovas iskoláját, Az intézmény „komplexitásában’’ értendő: 80 ló az istállóban, egy 12 ágyas miniszálloda. továbbá a „Molnárlegény” elnevezésű vendéglő. A tsz ily módon kívánt sápot húzni a fellendülő idegenforgalomból. Kelebiától 246 kilométerre ... A tsz volt vezetői állítják, hogy a lovasiskola működésé — értsd: a turisták túralovagoltatása — kifizetődő, hiszen egy ló egy napra számított tarifája tavaly és azelőtt 350 forint volt. az idén pedig már 400 forint. Csakhogy egy lóra átlagosan 50 túranap jutott egész évben, s jövedelmezőségről — Mészáros Béla, a kiskunhalasi járási bankfiók vezetője és a szanálási bizottság elnöke szerint — akkor beszélhetnénk. ha a kihasználtság ennek a négyszerese lenne. A hasznot, vagy inkább annak csak a Játsziját, nem, is ez jelentette. hanem a lóeladás. A külföldiek által frekventált Nagyvázsony bán a legkevesebb, amit megadnak egy lóért. 40 ezer fo- íint. S e lovak jó részét a tsz 10—15 ezer forintért vásárolgatta össze. Igaz, hogy mire az állat kondícióját feljavítják, lovaglásra. s más mutatványra betanítják. költségek rakódnak rá, de a könyvelés — amennyiben a lóértékesítést elkülöníti a lótgrtás- tól — így sem csekély hasznot mutat ki. Az alkalmi adás-vétel azonban kifizetődő lehet a lóku- pecek számára. • egy tsz-mellék- üzemág viszont ilyen bizonytalan ügyletekre nem építhet tartósan. A Népfront Tsz ezért, — Kele- bián — berendezkedett a lótenyésztésre, amely aztán az ország másik szögletében jelentkező estleges hasznot magasan felemésztette. A szanálási bizottság joggal minősítette a vállalkozást meggondolatlannak. a következők miatt: nagy a távolság, ezért az ellenőrzés csak hézagos lehet: a vezetés fő figyelme erre, s nem pedig az alaptevékenységre irányul (a függetlenített vezetők Nem volt könnyű megalapozni és kiszélesíteni a mozgalmat. mert hiányzott az anyagi és erkölcsi alap (gyenge gazdálkodási eredmények, vezető változások). Jelentős fordulat volt a szövetkezet életében az 1966-ban bekövetkezett vezetői csere. Az új vezetők haladottabb, korszerűbb szemléletükkel is igyekeztek a gyenge adottságú és zilált szövetkezeti gazdaságot, kedvezőtlen helyzetéből kivezetni. kellett ismertetni a célokkal, el kellett: fogadtam azokat és meg kellett, szervezni a végrehajtást. Ennek elérése a versenymozgalom lehetőségeinek hasznosítása nélkül aligha lett volna olyan sikeres. Első legfontosabb teendő volt kátyúbajutás jelképei. munkaidejüknek átlagosan az egyharmadát töltötték a Dunántúlon) ; a személyi állomány szakképzettsége sok kívánnivalót hagy maga után. (A Veszprémi Idegenforgalmi Hivatal már kérte néhányszor a szerződés felbontását.) Egy dinasztia tündöklése... S ezzel még korántsem merült ki a ráfizetéses vállalkozások sora. Egy háromtagú családot — apát, lányát és vejét —, szintén még 1971-ben építési vállalkozással bízott meg a vezetőség. Azzal, hogy alakítsanak építőbrigádot, ' s vállaljanak el nagyobb építkezéseket. Létrejött az ügylet, s ezt követően a brigád meg is alakult — Soltvadkerten. Minthogy a dinasztia megbízást kapott a kiskőrösi szakszövetkezetközi szőlőfeldolgozó^és pince kivitelezésére. Ez a vállalkozás tavaly — hogy mi is tárgyilagosan fogalmazzunk — 242 ezer forinttal rontotta a tsz pénzügyi helyzetét. Ám ellenkező előjellel hatott ki a család három tagjának jövedelmére. A lányasszony 1971-ben pl. 155 448 forint összjövedelemre tett szert. (Havi átlag = 19 418 Ft.) Ebből 112 823 forint volt a „tehergépkocsi-üzemeltetés teljesítményértéke”. (Magyarul: a saját pénzén. de a tsz bélyegzőjével vásárolt teherautóval fuvarozgatott gebinés alapon!) Hasonló Összeg ütötte az apa markát is, aki pl. szerszámhasználat fejében több mint 66 ezer forintot emelt fel, minthogy az építkezéshez ő adta az állványbakokat és pallókat, a zsaludeszkát, a vakolókanalat, s talán még egy kimustrált betonkeverőgépet is. Csakhogy a ráfizetés oroszlán- részével a tsz-nek még ezután kell szembenéznie! A vállalkozást már az is eleve deficitessé teszi, hogy a kivitelezést 8,5 százalékos haszonkulccsal vállalták el, ezzel szemben a 10—15 százalék a termelési adó, az építési-szerelési adó pedig 6 százalékos. Huszon- kétmilliós beruházásról van szó... Azt mondanunk sem kell. hogy az építkezés ezért, vagy azért, de folyton akadozik, a határidőre való átadás egyre kilátástalanabb. márpedig a „csúszás” minden napja után 6 ezrelékes kötbér terheli meg a tsz-t. ami naponta 2500—3000 forint Kérdés, hogy a felelő! lenség árát ki fizeti meg ... (Folytatjuk.) Hatvani Dániel az emberek tudatának formálása, a verseny komolyságának megteremtése, a reális és Ösztönző feltételeit kitűzése, a folyamatos értékelés, ellenőrzés, majd a teljesítmények anyagi elismerése. A legkedvezőbb légkör, a megfelelőbb szövetkezeti élet kialakítása alapjául szolgált a mozgalomnak is. A vezetők egymás közti, a tagok és vezetők közötti új. megjavult kapcsolat kedvezően hatott termelőszövetkezetünk életére és eredményességére. Szövetkezetünk életében a versenymozgalom a gazdasági megerősödéssel együtt vesztett lendületéből és egyre inkább ellaposodott. Míg 1968. évben 213 fő, 1969-ben 217. 1970-ben 230 fő, addig 1971-ben 204 fő vett részt szervezetten a mozgalomban. Szükségessé vált tehát, hogy a. mozgalom tartalmát és színvonalát javítsuk. A versenyszempontokat kidolgoztuk minden ágazatra, külön-külön meghatározva Töprengő írások A magyar olvasóközönség számára Konsztantyin Szimonov neve egyet jelent egy tolsztoji mélységű, hállatlanul izgalmas és őszinte háborús irodalommal, a Nappalok és éjszakák, az Élők és holtak trilógiájával, drámákkal. versekkel. Az író haditudósítóként élte. küzdötte végig a második világháborút, s műveinek megalkotására személyes élményei, valamint a volt frontkatonák elbeszélései, visszaemlékezései ihlették. Budapesten módomban volt személyesen is találkozni vele, s akkor feltettem a kérdést: kizárólag ezt a témakört kívánja még alaposabban körüljárni, még tisztábban, pátoszmentesebben ábrázolni, vagy más is foglalkoztatja? Akkor említette ezt a kötetét. amely 1970-ben jelent meg Moszkvában, s amelynek mostani. magyar kiadását — az író kérésére — több. azóta megjelent művével is kiegészítették. „Ebben a könyvben — írja Szimonov a kötet előszavában —, azok a cikkeim találhatók, amelyeket az irodalomról és a művészetről az utóbbi tíz évben írtam, valamint ’ visszaemlékezéseim azokról az emberekről, akikkel alkalmam volt találkozni”. Találkozása Pudovkinnal, Kon- esalovszkijjal, Chaplinnel, Nazim Hikmettel, vagy Gubával, az ab- ház szellem óriásával, aki összeállította az első abház ábécés könyvet, kinyomtatta az első abház verseket, megírta anyanyelvén az első színdarabot és az első regényt, megnyitotta az első színházat és megalkotta a népe történelmével foglalkozó első akadémai munkákat — legalább olyan friss, lenyűgöző élmény az olvasónak, mint magának a szerzőnek volt. Szimonov egyik legfőbb írói erénye, hogy be tudja vonni gondolatainak sugárkörébe az olvasóját is. aki valósággal részesévé. szereplőjévé válik az író által közvetített találkozóknak. A vele való személyes ismerkedést is lehetővé teszik saját munkásságáról írt vallomásai. Levelezé-. seiben írja. egyhelyütt: „A fiatalságot a háborúról elmondott igazsággal kell nevelni, nem pedig emelkedett romantikával. Romantika is volt a háborúban, ,do :v„ az igazságnak csupán égy része". Egy másik helyen pedig ezt írja: „Történelmünknek nem minden emléke könnyű. De nem kerülhetjük meg azt sem, ami súlyos benne. Megérthetjük-e népünk lelkét, állhatatosságának mértékét, erkölcsi erejét, ha nem ismerjük mindazt, ami vele megtörtént ?” Szimonov nálunk is jól ismert regényei áradó bőségű, elbeszélőfolyamként táplálják a kortárs- irodalmat. erről az oldaláról ismertük és szerettük meg mi is, most pedig azzal szerez meglepetést, hogy a gondolatok kristály- tiszta kis erein csörgedeztet elmélkedésből. töprengésekből leszűrt igazságokat. A szimonovi teremtő erő azonban még ezekben a kisebb lélegzetű munkákban is annyi szenvedélyt halmoz fel. hogy érezzük az érben, a készülő folyam sodrását, lüktetését. Tulajdonképpen minden találkozásában. másokhoz intézett bölcs írói intelmében.. ő tárja fel az arcát, egyéniségét, végül is minden sorában magával Szimonov- val találkozhatunií. V. Zs. a feladatokat, kerülve a sablont, így kerültek kimunkálásra a közöst előbbre vivő, de a tagság jövedelmét is kedvezően érintő verseny cél ok. Készt vesz 347 fő Meghirdettük minden szinten a szakemberek versenyét is. Ez lett az elsődleges mozgatója az egyéni, munkacsapat- és brigád- versenyeknek. Áz értékelésnél külön pontszámot lehetett elérni azzal, hogy az adott ágazatban milyen formában szervezték meg a versenyt. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy 1972. évben már 347- en neveztek a különböző szintű versenyekre. Rendszeressé tettük minden területen az ellenőrzést úgy, hogy évente háromszor bizottságok értékelik az egyes szakemberek munkaterületének eredményeit az előírt versenyszempontok alapján. Szakembereinkkel a versenymozgalom keretében minden évben külön-külön termelési megállapodást köt a szövetkezet vezetősége. Ez tartalmazza a hozamtervet, árbevételi tervet, költségtervet, eredményt, az egy napra jutó munkabér-felhasznáKészülődés a betakarításra VÁGJANAK KÖZKINCCSÉ A JÓ VEZETÉSI' TAPASZTALATOK A versenymozgalom segít céljaink elérésében ■
