Petőfi Népe, 1973. június (28. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-27 / 148. szám
Az ügyészi munkáról, a szocialista törvényességről Interjú dr. Szabó Sándor megyei főügyésszel 1973. június 27. • PETŐFI NÉPE • 3 KÉPERNYŐ Balett - Képzőművészet A világért sem aka^jun. a televízió kontra népművelés vitákat feleleveníteni. Jól emlékezünk még azokra a haszontalan, indulatos és látszólag megalapozott érvekre támaszkodó vádakra, melyek kizárólag a tévét tették felelőssé a mozikból, színházakból elmaradó nézőkért. A rohamosan terjedő tömegkom- muhikációs eszköz bizonyos szívóhatását hiába is^ tagadnék. Kétségtelenül hozzájárult adott közösségek fellazulásához. az életforma módosulásához. Jó műsorpolitikával azonban a televízió helyrehozhatja ..hibáját". Tízezrek érdeklődését keltheti fel a művészetek egy vagy több ága iránt. Tehát ami elvész a réven, megtérül a vámon. Ezért felesleges a veszekedés. Az együttműködés formáinak tökéletesítésén érdemes tanakodni. Az elmúlt héten két műsor vállalta bevallottan is a feladatokat. A Balettcipő (pénteken) sikerült jobban. A kezdeti elfogódottság után Kun Zsuzsa ügyesen, kedvesen irányította a nézőket a balett, sokak számára ismeretlen birodalmában. A jól válogatott, a képernyő lehetőségeit és korlátáit egyaránt szemmel tartó illusztrációk gyönyörködtettek és segítették a tájékozódást. A Képes Krónika (vasárnap) témaválasztása kitűnőnek minősíthető. A gyermekek láláskul- túrájártak a javítása valóban időszerű. Ezen már nem is vitatkoznak. Legfeljebb a hogyanon. Módszertani szempontból sem volt «rossz ez a változatos képzőművészeti magazin. Tetszett, hogy a műsorvezető mostanában megjelent könyvek ismertetésével is gyarapította a nézők vizuális kultúráját. Egyik másik hozzászóló időnként a .szakmai zsargon szeplőivel csúfította okos és szép mondatait. Kár. saját maga rontotta mondandója hatását. Érdeklődéssel várjuk a Képes Krónika új szájnát. A Csendes-óceán két partjáról Az egész emberiség sorsára' kiható .tárgyalások folytak az elmúlt héten Amerikában. A Magyar Televízió, hűségesen, pontosan, pártosan, a lényegei és a jellemző apróságokat egyaránt kiemelve tudósított Brezs- nyev tengerentúli útjáról. Mondják, hogy az ember előbb-utóbb mindenhez hozzászokik. Én — és bizonyára így vannak ezzel mások is — újra és újra elámulok, amikor a televízió munkatársa az Egyesült Államokból kommentálja a Szabadság téri stúdióban vetített képet és közben „beadják” a ■ moszkvai tudósító hangját is. Hány ezer emtjer közvetett és közvetlen együttműködése teremti meg ezt az immár szinte naponta ismétlődő csodát. A Hét vasárnapi, Csendesóceán partjairól sugárzott riportjai méltán koronázták az egész heti nagyszerű teljesítményt. Sugár András vietnami filmjével bizonyára találkozunk még. Ha előbb nem: valamelyik fesztivál díjazott alkotásai ' között. Heltai Nándor A rádió mellett Az író bácsi, mint selyemhernyó ellenőrzéséről Miniszteri rendelet a belkereskedelem társadalmi 500 éves a könyvnyomtatás. Az egyetemes kultúra felbecsülhetetlen jelentőségű évfordulójáról az idei év sok eseménye emlékezett meg. A rádióban a Kossuth-adó hétfő esti összeállítása, ,,A könyv élete” írót, nyomdászt, könyvtárost szólaltatott meg a könyvről. Persze, lehetetlen röpke nyolcvan percben végigkísérni a könyv életét, a születés pillanataitól az olvasásig. A műsor készítői azonban Sikerrel vették fel a harcot a rövidre szabott műsoridővel: igyekeztek mindent elmondani és elmondatni, ami a témába „vág”. Bizonyára nagyon sokan kaptak kedvet a hallgatók közül, hogy elolvassák a könyvnyomtatás megszületéséről szóló művek egyikét, megismerkedjenek a nyomdászat. a kiadói munka fejlődésével. Németh Lászlónak az „Eklézsia-megkövetés” című drámáját, illetve ennek rádióváltozatát ugyan teljes egészében hallhattuk vasárnap, az ösz- szeállításhan bemutatott részlet mégis szervesen illeszkedett a műsorba. Hogyan ír az író, és mi az oka, hogy nem mindig ír? Ezt az érdekes kérdést két oldalról is megközelítette a műsor. Az ismert Karinthy- humoreszk író bácsija a selyemhernyóhoz hasonlóan fonalat, tintafonalat ereget a papírra. Az Örkény Istvánnal készített interjú szemléletes képet adott az alkotóműhelyről, megtudtuk például, hogy az egyperces novellák „oka” az író kicsiny íróasztala, melyen egyszerre csak egy' papírlap fér el. Kár, hogy a riporter (Tomkai Judit) néhány olyan kérdést is feltett, ami első, sőt t második hallásra sem tűnt teljesen' célravezetőnek („mi nem zavarja az írót írás közben?”!) De hát ez csak apró szépséghiba — nem zavart bennünket sokáig a színvonalas műsor hallgatása közben. Kontra György A belkereskedelmi miniszter — a SZOT-tal és a Minisztertanács • Tanácsi Hivatalának elnökével egyetértésben — rendeletet adott ki a társadalmi ellenőrzés alapvető szabályairól. A rendelet a fogyasztói érdekvédelem fokozása érdekében, \a tanácstörvény előírásait figyelembe véve született, s egv korábbi — tíz évvel ezelőtti — miniszteri utasítás helyébe lépett. A társadalmi ellenőrzés gazdái korábban általában a tanácsok voltak. Az új jogszabály a társadalmi ellenőri hálózat megszervezését, működésének irányítását — á SZOT elvi irányítása mellett — a szakszervezetek budapesti, illetve megyei tanácsainak hatáskörébe utalta. Az érvényes rendelkezések szerint azonban a tanácsok is szervezhetnek társadalmi ellenőri hálózatot és igénybe vehetik a szakszervezeti társadalmi ellenőröket is. A miniszteri rendelet a társadalmi ellenőrzés tevékenységét szabályozza,- meghatározza a társadalmi ellenőrök feladatait, jogait. A társadalmi ellenőrök működési szabályzatát a SZOT dolgozza ki, s a szakszervezeti szervek gondoskodnak a társadalmi ellenőrök oktatásáról. (MTI) Élő baromfi exportra A/, érsekcsanádi Búzakalá'sz Termelőszövetkezet évről évre fejleszti, a baromfitenyésztést. Tojóállomány nevelésére rendezkedtek be. A jószágokat húsz hétig tartják, majd továbbszállítják ■ a társgazdaságoknak, illetve exportra. A naposcsibéket a Bolyi Állami Gazdaságtól kapják. Az idén a Shaver Starcross 288 nevű hibridből 210 ezer darabot nevelnek. Talán érdemes megemlíteni, hogy 1968-ban 52 ezer tojóhib- riddel kezdték. Sikerült jelen lenni egy exportra kerülő szállítmány összeállításánál. A Bolyi Állami Gazdaság camionjában utaztak a ba- romfik Csehszlovákiába. • Jobboldali képen: Minden egyes darabot megvizsgálnak a csehszlovák átvevők. Lassan megtelik a kocsi a fehér tollú baromfival. (Kovács János felvételei) KEDVEZŐ FELTÉTELEK a több szintes lakóházak építéséhez A Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa fontos feladatként határozta meg a szocializmus teljes felépítése érdekében az államelmélet eddiginél erőteljesebb fejlesztését, a szocialista jogrendszer korszerűsítésével a törvényesség további szilárdítását. E programba illeszkedik az új ügyészi törvény megalkotása is. Az új típusú ügyészi szervezet működésének alapelveit az Alkotmányról szóló 1949. évi XX. számú törvény szabályozta, s e törvény alapelveinek megfelelően — a megváltozott körülményekhez igazodva — két alkalommal törvényerejű rendelet szabályozta az ügyészi tevékenységet. A legutóbbi ilyen szabályozás óta is közel másfél évtized telt el, s közben állami, társadalmi és gazdasági életünkben olyan jelentős fejlődés ment végbe, amely szükségessé tette, hogy a módosított Alkotmány kifejezésre juttassa az ügyészi szerveknek a megváltozott viszonyokhoz igazodó szerepét. KÉRDÉS:^— Azért kerestük fel dr. Szabó Sándor megyei főügyész elvtársat, hogy lapunk olvasói számára vázolja fel az ügyészségek munkáját, szerepét, az új törvény által hozott módosításokat, s ezzel összefüggésben beszéljen a szocialista törvényességről is. VÁLASZ: — A módosított Alkotmány többek között kiemeli, hogy az ügyészség a szocialista állam szerveinek egy meghatäro-, zott típusa, amelynek sajátos feladatai vannak a szocialista törvényesség maradéktalan érvényesítésében, A teljesség igénye nélkül vegyük sorra azokat a rendelkezéseket, amelyek alapján fogalmat alkothatunk az ügyészi szervezet feladatáról, tevékenységi köréről. Elöljáróban leszögezte, hogy az új törvény nem hozott alapvető változást, mert az ügyészség funkciói változatlanok maradtak a fejlődő igényeknek megfelelően. De vannak olyan, a korábbitól lényegesen eltérő rendelkezések, amelyeknek ismerete minden állampolgárnak hasznos, sőt szükséges. — Korábban az volt a köztudatban, hogy a törvények megtartása lelett országosan a legtöbb ügyész, megyei, járási szinten pedig a területileg illetékes ügyész lelel elsősorban. Ezt a következtetést az Alkotmány rendelkezéseiből lehetett levonni. Ennek az lett a gyakorlati következménye, hogy a különféle szervek .egyike-másika a jog- alkalmazás törvényességéért nem érzett minden esetben olyan felelősséget, mint amilyen valójában terhelte, valahogyan ezt „sajátosan ügyészi” feladatnak tekintették. A módosított Alkotmány rendelkezése alapján az ügyészi törvényességi felügyelet nem pótolja a szerveknek a törvények megtartására, tiszteletére vonatkozó kötelességét, csupán kiegészíti azt. — Mindenki számára fontos tudnivaló, hogy „...az állam minden szervének, mindé» polgárának kötelessége, hogy az Alkotmányt és az alkotmányos jogszabályokat megtartsa és feladatkörében eljárva megtartassa . .Az ügyészi szervek feladata, hogy ezt Segítsék és ellenőrizzék éspedig úgy, hogy más szervekkel működjenek együtt a szocialista törvényesség védelmében, szilárdításában. KÉRDÉS: — Hogyan válósítha- tó meg ez a gyakorlatban és konkrétan milyen feladatai vannak az ügyészi szerveknek ezen a téren? VÁLASZ: — Mint említettem, mind a szerveknek, mind pedig az állampolgároknak fokozódik a törvényi rendelkezések betartásara irányuló kötelessége. Ugyanakkor az ügyészi szervek feladata is nő, olyan irányban, hogy még fokozottabban elősegítsék a jogi személyek és az állampolgárok törvényben biztosított jogainak védelmét. A törvényességért való szélesebb körű felelősség kifejlesztése az emberekben nem könnyű, és nem is megy egyik napról a másikra. Az új ügyészi törvény ezért feladatként írja elő, hogy az ügyészeknek tevékenyen részt kell venniük a törvények tiszteletére való nevelésben és az emberek jogtudatának fejlesztésében. Ennek számos módja van. Az egyik például az úgynevezett jogpropaganda-tevékenység, amelynek jelentős része a bűnözés megelőzését szolgálja. Most széles körben tudatosítjuk, hogy a társadalmi tulajdon tokozott védelme ’ minden állampolgár alapvető kötelessége, s ha valaki tudomást szerez arról, hogy ilyen bűncselekmény elkövetése készül, vagy még le nem leplezett ilyen bűncselekményt követtek el, s ezt nem jelenti, akkor maga is bűntettet követ el. Ha ez a törvényi rendelkezés az emberekben tudatosul, bizonyos, hogy korlátozódik a bűnözés. — A párt iránymutatásával minden fórumon hangot adunk annak, hogy a szocialista gazdálkodás alapvető normáit megszegő, élősdi, harácsoló, munka- nélküli jövedelemből élő, korrupt elkövetőkkel szemben következetesen fellépünk, éppen úgy, mint az erőszakos cselekmények elkövetőivel szemben, s a differenciált felelősségrevonás- nak megfelelően rendszerint a törvény teljes szigorát alkalmazzuk. Hangsúlyozom, hogy törvénysértés elkövetése esetén az ügyész személyre tekintet nélkül, kellő időben köteles megtenni a törvényben meghatározott intézkedéseket. A jogszabályok egyértelműen kifejezésre juttatják, hogy a törvény előtti egyenlőségből következően a törvények betartása is mindenkire egyaránt kötelező. KÉRDÉS: — Az elmondottadból kitűnik, hogy az ügyészség fontos feladatai közé tartozik a jogi felvilágosító munka és ezzel összhangban a bűnözést megelőző tevékenység. Az ügyészség feladatai azonban ezzel nem merülnek ki. Kérjük Szabó elvtársat, beszéljen ezekről a további hatáskörökről is. VÁIÍÁSZ: — Az állampolgárok többsége az ügyészi szervezetet úgy ismeri, mint amely kizárólag bűnüldözéssel foglalkozik Az ügyészség törvényességi funkciói azonban ennél jóval összetéttebbek. Csak érzékeltetésként említem, hogy a büntetőjogi területen kívül az ügyész általános felügyeleti munkája a szűkebb értelemben vett igazságszolgáltatás körén kívül eső minden jogalkalmazó szerv működésének törvényességi felügyeletére kiterjed, a legfelsőbb szintű államhatalmi és állam- igazgatási szervek kivételével. — Kétségtelen, hogy az ügyészi szervezet alapvető törvényességi feladatai közül kiemelkedik a büntetőjog körébe tartozó számos követelmény. Ezek közül elsőként említem meg — úgy is, mint az egyik legfontosabbat — a nyomozás törvényessége feletti felügyeletet. Ennek során az ügyész köteles a tudomására jutott bűncselekmények következetes üldözésére. Ugyanakkor felel azért is, hogy a büntetőeljárás során törvénytelen jogfosztás, korlátozás, vagy zaklatás senkit ne érjen. Az ügyész engesztelhetetlen a bűnözéssel szemben, de messzemenően tiszteletben tartja azokat a jogokat, amelyek a büntető eljárásban részt vevő állampolgárokat, köztük a terheltet is megilletik. Csak példaként említem meg, hogy ha az ügyész megállapítása szerint a védelem jogai a rendőrségi eljárásban nincsenek megfelelően biztosítva, kötelese jogok érvényesítése érdekében azonnal intézkedni. Tapasztalati tény viszont, hogy a nyomozati eljárásban maguk a védők sem teljesítik minden esetben, késedelem nélkül a törvényben előírt kötelességeiket. Az ügyésznek az is feladata, hogy az. ilyen mulasztás esetén megtegye a szükséges intézkedéseket. KÉRDÉS: — Szeretnénk választ kapni a továbbiakban arra, hogy az új törvény szerint hogyan végzik az ügyészi vizsgálatokat. erősödik-e az úgynevezett szignalizáció jelentősége, s végül van-e módosítás a panaszok intézését illetően? VÁLASZ: — Igen fontos, hogy az általános érvényű rendelkezések, melyek a különböző szervek és az állampolgárok nagy számát érinthetik, ne álljanak ellentétben a . magasabb szintű jogszabályokkal, ne csorbítsák az állampolgárok alapvető jogait. Ennek biztosítása érdekében megyénk ügyészségei a velük egy szinten működő tanácsok rendeletéinek tervezetére — felkérés alapján — észrevételeket kötelesek tenni, de ezen felül munkájuk során figyelemmel kell kísérniük a szervek általános érvényű rendelkezéseit, azok törvényességét is. Amennyiben ezekben törvény- sértést észlelnek, intézkedniük kell. — Hogy gyakorlati példát is említsek: a közelmúltban vizsgálták ügyészeink a mezőgazdasági termelőszövetkezetek alapszabályainak törvényességét. S bár általában kedvező tapasztalataink vannak, több alapszabály vonatkozásában intézkedést kellett tenni az azokban található törvénysértések kiküszöbölése, vagy a törvényben kötelezően előírt rendelkezések felvételének elmulasztása miatt. — A korábban hatályban volt 1959. évi 9. számú törvényerejű rendelet értelmében joga volt az ügyészeknek arra, hogy a felettes szervek vezetőitől az alárendelt szerveknél vizsgálat megtartását indítványozza, ha azok működése nem felelt meg a jogszabályoknak, vagy olyan törvénysértések fordultak elő munkájukban, amelyek megállapítása, feltárása nemcsak jogi, hanem egyéb szakismeretet is igényelt. Az új törvény ezen a téren jelentősen bővítette az ügyészek jogkörét. Hatálybalépése óta az ügyész nem csak a felettes szervet kérheti fel vizsgálat tartására, hanem a felügyeleti, vagy ellenőrzési joggal felruházott szerveket is, továbbá nemcsak az említett feltételek esetén, hanem akkor is, ha e szervek nem tesznek eleget a jogszabályban meghatározott ellenőrzési kötelességeiknek. Hangsúlyozni kívánom, hogy a gyakorlati munkában ügyészeink egyre inkább élni fognak a kezdeményezés lehetőségével, mivel azok a törvényesség megszilárdítása mellett hozzájárulnak ahhoz, hogy növeljék az érintett szervek felelősségét az alájuk rendelt, vagy felügyeletük alatt működő ellenőrzött szervek tekintetében. Természetesen továbbra is leiadata az ügyészségnek az állampolgárok, illetve jogi személyek panaszainak a kivizsgálása. Erre általában akkor kerül sor, ha a panaszos a jogorvoslati lehetőségeket, már igénybe vette, s nincs fórum, amely a törvénysértést ügyészi intézkedés hiányában orvosolná. Kivételt képeznek mégis azok a panaszok, amikor törvénysértés kiküszöbölése érdekében azonnali ügyészi intézkedésre van szükség, vagy az ügyésznek az eljárásban való részvétele feltétlenül indokolt. Fontos rendelkezése az új törvénynek az is, hogy nem kell az ügyésznek a panaszt kivizsgálnia, ha a sérelmezett Intézkedéstől, illetve a határozat kézbesítésétől egy évnél hosszabb idő telt el. Ezzel a törvényhozó arra akarta sarkallni a panaszosokat, hogy sérelmeik orvoslását időben kérjék, amikor a tényállás még tisztázható, s az eredeti állapot visszaállítása nem ütközik akadályokba. — Fokozott jelentőséget kíván adni az új törvény az ügyészi jelzésnek, a szignalizációnak. Ezzel a lehetőséggel az ügyész akkor is élhet, ha törvénysértésnek nem minősülő hiányosságot tár fel (például hiányosak a vagyonvédelmi berendezések, nincs megszervezve az ügyvitel stb.), de élhet akkor is, ha — és ez az új — csekély jelentőségű törvény- sértést észlel, s emiatt nem indokolt más, szigorú intézkedést tenni. Azt is meg kell említeni a szignalizációval kapcsolatban, hogy ha az ügyész ragaszkodik hozzá, az érintett szerv, vállalat részéről a válaszadás kötelező. KÉRDÉS: — Eddig jobbára csak a büntetőjog és az általános felügyelet problémáit érintettük. Milyen jelentősebb változásokat hozott az új törvény polgári jogi vonatkozásokban? VALASZ: — Mind az állampolgárok, mind pedig a jogi személyek gyakran fordulnak ügyészi szerveinkhez polgári jogi kérdésekkel, így valóban szükséges beszélnünk az új törvénynek ezen a téren tett változtatásairól is. Bár az ügyészek korábbi jogköre lényegében megmaradt, azonban a keresetindítási és perben való fellépési jog most már tartalmi követelményekhez kötődik. Nevezetesen ezeket a jogokat az ügyész . akkor gyakorolhatja, ha arra fontos állami,, vagy társadalmi érdekből van szükség, illetve a jogosult bármilyen ok miatt nem képes jogai védelmére. Figyelemre méltó rendelkezés az is. hogy az ügyésznek tiszteletben kell tartania a telek rendelkezési- jogát, teltéve, ha annak gyakorlása nem sérti a közérdeket, vagy mások törvényes érdekeit. Bővült viszont a fellebbezési lehetőség, mert míg korábban erre csak törvénysértő, vagy megalapozatlan bírói ítélet esetén kerülhetett sor. addig az új szabályozás lehetővé tette a fellebbezést abban az esetben is, ha a bíróság a bizonyítékokat tévesen mérlegelte. — Az új ügyészi törvénynek még számos más, nem kevésbé fontos rendelkezése van, de mindegyiket ismertetni — egy interjú keretében — úgy gondolom nem volna célszerű — fejezte be nyilatkozatát di*. Szabó Sándor megyei főügyész. Köszönjük a beszélgetést. Gál Sándor A több szintes lakóházak építésének széles körű elterjesztéséhez nemcsak az építtetőknek, hanem az egész népgazdaságnak is fontos érdeke fűződik, hiszen e módszerrel jobban ki lehet használni az építési területeket, telkeket, gazdaságosabb a közművesítés, s a nagyobb laksűrűség alapján jobban felszerelt, tehát magasabb színvonalon ellátott lakások épülhetnek Ezért sok ' jogszabály és rendelkezés ösztönöz a több szintes lakóházak építésére kedvező pénzügyi feltételekkel, magasabb összegű kölcsönnél. hosszabb törlesztési idővel, kevesebb kamattal, szociálpolitikai kedvezménnyel, állami támogatással. stb. a rendelkezések egységes alkalmazása érdekében adott ki móst közös közleményt az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium és a Pénzügy-minisztérium a több szintes lakóházépítés, körébe tartozó épületfajták meghatározásáról. Az új rendelkezések alapján a sorházként történő több szintes (földszint, -plusz emeletes) lakó- házépítés körébe kell sorolni az olyan építkezést, amely szerint az országos építésügyi szabályzatban meghatározott csoport ház fogalmi körébe tartozó — tehát legalább négy lakóépület-egységet (lakást) tartalmazó — ház épül, feltéve, hogy a lakások szintenként közös határfallal csatlakoznak egymáshoz s így önálló több szintes lakóépületet alkotnak. Fontos feltétel az. is, hogy ez a csoportház az építtetők közös tulajdonában, vagy az egyes lakóépület-egységek építtetőinek külöh-külön tulajdonában álló telken épüljön. Ezeknek a követelményeknek megfelelő csoportházra az úgynevezett egyedi t|jbb szintes lakóházépítésre vonatkozó pénzügyi feltételek — építési kölcsön, szociálpolitikai kedvezmény stb. — vonatkoznak. Családi ház-építésnek tekintendő a földszintes, vagy a legfeljebb háromlakásos több szintes lakóépület építése. A pénzügyi feltételek megállapítása esetén családi háznak kell minősíteni a most. kiadott közleményben meghatározott követélményeket, ki nem elégítő csoportházépítést is. így családi háznak minősül a csupán egyszintes épületrésszel fedett kapubejáróval, garázzsal stb. — egybeépített kétszintes lakásokat tartalmazó láncház is. A családi házakra vonatkozó köl- csönfeltételeken belül előnyben kell részesíteni azonban a hagyományos szabadon álló családi háznál korszerűbb beépítést, és gazdaságosabb területkihasználást biztosító csoportos lakóház-építkezéseket: a földszintes sor- és átriumházat, a kétszintes lakásokkal épülő láncházat, ha egy tömbben egyidejűleg legalább négy lakás épül. Ilyen esetekben a bérből és fizetésből élőknek nyújtott kölcsön elérheti a családi házakra megállapított összeg felső határát. A pénzügyi feltételek egyértelmű alkalmazása érdekében — a korábbi rendelkezések és a közlemény alapján — az elsőfokú építési hatóságnak az építési engedélyben fel kell tüntetni, hogy a teivezett épület milyen épületfajtának minősül. A közleményben foglaltakat azoknál a lakóházépítkezéseknél kell alkalmazni, amelyeknél az építési -kölcsönszerződést még nem kötötték meg. A folyamatban levő építkezéseknél az építési engedély-, illetve kölcsönkérelmeket is a közleményben foglaltak alapján kell elbírálni. A két minisztérium közös közleménye az Építésügyi Értesítőben jelent meg, de rövidesen kiadják más szakági közlönyök is. (MTI)
