Petőfi Népe, 1973. június (28. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-16 / 139. szám

1 AZ EGYESÜLÉS ÓTA I UGRÁSSZERŰ FEJLŐDÉS A VASKÚTI BÁCSKA TERMELŐSZÖVETKEZETBEN in**“ • A szakosított szarvasmarhatelep látképe. kvesek a húsprogram segítésére lakosság ellátásának javítására Vaskút dolgozó parasztsága mindig | kezdeményező volt, ér­deklődött az új iránt. A megyé­ben elsők között lépett a közös útra az itteni lakosság, kereste a gazdálkodás új formáit. Már 24 évvel ezelőtt, 1949 novem- béréberi megalakult az első kö­zös gazldaság Dózsa néven. Elő­zőleg í egyes gazdacsoportok összefogtak és a termelési fela­datok égy részét közös erővel oldották meg. A Dózsa után egymást követően alakultak meg a közös gazdaságok. Akkor még tálát áll rendelkezésre — több száz literrel emelkedett a tejho­zam. Tavaly 3275 liter tejet fej­tek tehenenként, az idei terv 3500 liter. A korszerű tartási kö­rülmények, a modern takarmá­nyozás lehetővé teszi, hogy en­nél jobb eredményeket is elér­jenek. A fejes Alfa-Laval nevű svéd berendezéssel történik, a trágyakihordás is teljesen gé­pesített. A gépesítés fokát jelzi, hogy 108 tehenet gondoz egy ember, 54 fejését szintén egy ember oldja meg. Naponta 3700 liter tejet szállítanak el a telep­ről. A bácsbokodi vajüzem tank­autói 3000 litert visznek el na­ponta, 200 liter jut a saját bolt­nak 500 pedig a helyi fogyasz­tási szövetkezetnek. Szó van arról hogy a környe­ző községek közös gazdaságaival összefognak egy tejfeldolgozó üzem létesítésére. Ehhez az is .szükséges természetesen, hogy tovább növeljék a hozamokat. A tehénlétszám fokozatos eme­lésével és a fejési eredmény nö­velésével el akarják érni, hogy naponta 6000 liter tejet szállít­sanak el a telepről. Hasonlókép­pen a társulásban részt vevő töb­bi termelőszövetkezet is fejleszti a szarvasmarha-tenyésztést . A húsprogramhoz tartozik a sertéstenyésztés eddigi eredmé­nyeinek növelése. A hagyomá­nyos építésű ólakat korszerűsítet­ték. Jelenleg 180 kocát tartanak, melynek szaporulatát hizlalják. A gazdasági mutatószámok ebben az ágazatban is fejlődést tükrözr nek. A hízósertéseknél egy kilo­gramm súlygyarapodáshoz szük­séges abrak mennyisége 1971-ben 4,5 kg volt, tavaly már csak 4,1 kg. A száz kocára jutó malacsza­porulat szintén egy esztendő alatt több mint ötszázzal emelkedett. Az állatállomány adja a közös­ből származó jövedelem nagyobb részét. Az alaptevékenység árbe­vételüknek felet, 20 millió forin­tot hozott már az elmúlt eszten­dőben. Az idén ennél még maga­sabb lesz a részesedése az árbe­vételből. Ezen belül 17 millió fo­rint körül számítanak a szarvas- marha- és 8 millió forintra a ser­téstenyésztésből. Az állattenyésztést azonban nemcsak a közösben, hanem a háztájiban is segítik. A szövet­kezeti gazdák legelőt, lucernate­rületet, takarmányt kannak álla­taik számára. Jószágáikat a ter­melőszövetkezet közvetítésével értékesítik. Tavaly 553 hízott ser­tést szállítottak el a kisgazdasá­gokból. A háztájiból származó tej begyűjtését szintén a közös vál­lalta. Naponta mintegy 2500—3000 liter tej gyűlik össze a kisgazda­ságokból. Ez a mennyiség a ter­melőszövetkezet saját boltjába kerül. Itt mérik ki a lakosság ré­szére. Ezzel már át is tértünk eev másik fontos témára. A termelő- szövekezet célul tűzte ki. hogy segíti a vaskútiak élelmiszer-ellá­tását. Ennek érdekében nyitotta két évvel ezelőtt a boltot. Itt zöldséget, gyümölcsöt, konyhakész baromfit és más élelmiszereket árusítanak. Az üzletet naivon megszerették a vaskútiak. amit a forgalom is bizonyít. Tavaly 3 millió 630 ezer forint értékű árut vásároltak az itteniek. A bolt áruválasztékának gaz­dagításáért mindent meeteszn°k. 17 hektáron vegyeszöldség-kerté- szetet létesítettek. Itt üvegházban és fólia alatt is termesztenek zöldségféléket. A kertészet ezút­tal az asszonyoknak, lányoknak is elfoglaltságot ad. Az áruból ke­rül a bajai piacra is. Egyik fontos kertészeti termék a szamóca. Az idén mintegy 600 mázsa földieperre számítanak a 6 hektárról, s a termés nagy ré­sze exportra kerül. Itt is főként az asszonyok dolgoznak. Az előbbiekből már következ­tetni lehet arra, hogy mennyire fontos a nők munkája a termelő- szövetkezetben. A kertészetben a munka oroszlánrészét ők végzik. Erről annál is inkább érdemes szólni, mert a tagság több mint egyharmada asszon.^ és lány. Az ő jó munkájuk egyik kútforrása a szövetkezet eredményeinek. Arról már szó esett,- hogy a tagság átlagéletkora az utóbbi négy év alatt tíz esztendővel csökkent. Ez annak is köszönhe­tő, hogy a fiatalabbak vonzódnak a közös gazdasághoz. Ennek ér­dekében sokat tett a szövetkezet. A kereset állandó emelkedése még nem elegendő ahhoz, hogy a tagság jól érezze magát a közös­ben. A munkakörülményekkel kapcsolatos intézkedésekről már szó esett. Arról is, hogy az asz- szonyok, lányok folyamatos fog­lalkoztatását igyekezett megolda­ni a termelőszövetkezet. Ide tar­tozik az is. hogy nemcsak a ker­tészetet fejlesztette, hanem több hasznú szárítóüzemet is létesített, ahol a nőtagok egy része télen is kap munkát. A tagok azonban szórakozni is szeretnének, elsősorban a fiata­lok. A termelőszövetkezet átvette a kultúrházat, korszerű cukrász­dát, presszót létesített. Ezzel vá­rosi színvonalú szórakozási lehe­tőséget nyújt tagjainak. A műve­lődési ház fenntartási költségeit a termelőszövetkezet fedezi. Ahogy az életkörülmények vál­toznak, úgy formálódik az embe­rek gondolkodása. Azelőtt az egyes nemzetiségek külön brigá­dokban dolgoztak. Ugyancsak el- ‘szigetelődtek egymástól az or­szág különböző részeiből érkezett telepesek is. Ezt önmagában az is lehetővé tette, hogy több ter­melőszövetkezet működött a köz­ségben, Az egyesüléssel új hely­zet állt elő. A csoportok, rétegek tagjai közelebb kerültek egymás­hoz emberileg is. Ma már egy- egy brigádban nem a származást nézik, hanem azt, hogy az illető milyen munkát végez. Mint em­bert e szerint értékelik, ez a mér­ce. A régi válaszfalak leomlottak. Erre bizonyíték a gyakori ve­gyesházasság. A nemzetiségek az­előtt csak eevmás között kötöttek frigyet. A más nemzetiséggel tör­ténő házasodás ritka volt. mint a fehér holló. Napjainkban pedig szinte természetes. A termelőszövetkezet gazdasá­gi meghatározó a községben. A lakosság nagyobb része itt talál­ja meg boldogulását. Emiatt alap­vető feladat a gazdálkodás szín­vonalának állandó emelése. Nem közömbös ugyanis, hogy miként találják meg számításukat a szö­vetkezeti gazdák. Az eddigiekből kitűnt, hogy milyen sokféle erő­feszítést tesz a vezetőség a tag­sággal szorosan együttműködve, az eredmények növeléséért, a munka- és életkörülmények javí­tásáért, Nézzünk csak néhány fontosab­bat a tervekből. Az állattenyész­tés fejlesztését célozza a takar­mánytermelés növelése. Ide tar­tozik az is, hogy a Bácska Ter­melőszövetkezet ősztől tagja a bábolnai kukoricatermesztési rendszernek. Az idei tengeribe­takarításig 280 vagon termés el­helyezésére alkalmas silót építe­nek 6 millió forintos költséggel. Létesítenek egy új szárítót is, egy­millió 200 ezer forintért. Épül a szerelő- és szakipari műhely, sa­ját brigád kivitelezésében, mint­egy 3 millió forintba kerül. Három és fél kilométer hosszú üzemi bekötőút épül, ez már ál­lami beruházásból. Jövőre egy dán rendszerű lu­cernaszárítót létesítenek 10 millió forint értékben. Arra törekednek, hogy évről évre több húst. hízómarhát és hí­zott sertést adjanak a népgazda­ságnak. Bővítik a kertészeti ter­mesztést is. ezzel pedig a helyi üzlet és Baja ellátását segítik. A célok érdekében tovább nö­velik a vezetés színvonalát. Máris 14 egyetemet, főiskolát végzett és 21 középfokú végzettségű fiatal szakember működik az irányítás­ban és a termelésben. Ugyanak­kor a középvezetők és a tagság szakképzettségét is állandóan bő­vítik Ez egvik fontos feltétele a to­vábbi előrelépésnek, (x) • A* osztráktarka-állomány egy része. a telepesek, nemzetiségi csopor­tok külön-külön alakítottak mezőgazdasági szövetkezetét. Vaskó tón ugyanis az ország kü­lönböző részeiből idetelepülte- ken kívül laktak németek, bu- nyevácók, Csehszlovákiából ide­költözött magyarok, bukovinai székelyek. A gazdaságok fejlődésnek in­dultak | és az akkori körülmé­nyekhez viszonyítva szép ered­ményeket értek el. Az előreha­ladás ázonban további összefo­gást követelt. Ezért több kisebb közös | gazdaság egyesült és a községben három szövetkezet gazdálkodott. Az í 960-as évek végén | egyre többször hangzott el, hogy egyesíteni kellene a gazdaságok szellemi és anyagi erőit. jl968 őszén megérett a helyzeti. 1969. január 1-én ki­mondtuk, ' hogy megalakítják az egész község termelőszövetkeze­ti parasztságát egy gazdaságba tömörítő Bácska Termelőszövet­kezetet; Már az egyesülés első évében javult a gazdákod ás. Jobb talaj­munkát végeztek, több gépet használtak, koncentrálták az ál­lattenyésztést, Az azóta eltelt négy esztendő szép eredménye­ket húzott. Többek között 7 ezer forinttal nőtt a tagok át- lagkerésete, az egy napra jutó munkabér 105 forintról 132 fo­rintra emelkedett. Ez az ered­mény I úgy értékelhető igazán, ha fi giyelembe vesszük azt is, hogy tpbb mint 3 millió forint­tal nagyobb összegű munkabért kapottja tagság évente az egye­di A termelőszövetkezet élelmiszerboltja. • A közös gazdaság ízlésesen berendezett presszója. hogy jelenleg a gazdái • Az asszonyokra, lányokra a kertészetben bárul a legtöbb munka. Szorgalmuk példamutató. Képön kön a termelőszövetkezet nőtagjainak egy csoportja a paprikát sarabolja. 1 . .#» * m . m ' . ■ ■ ■-rií— * r j ■ ___ — ■TT J

Next

/
Oldalképek
Tartalom