Petőfi Népe, 1973. június (28. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-16 / 139. szám
1 AZ EGYESÜLÉS ÓTA I UGRÁSSZERŰ FEJLŐDÉS A VASKÚTI BÁCSKA TERMELŐSZÖVETKEZETBEN in**“ • A szakosított szarvasmarhatelep látképe. kvesek a húsprogram segítésére lakosság ellátásának javítására Vaskút dolgozó parasztsága mindig | kezdeményező volt, érdeklődött az új iránt. A megyében elsők között lépett a közös útra az itteni lakosság, kereste a gazdálkodás új formáit. Már 24 évvel ezelőtt, 1949 novem- béréberi megalakult az első közös gazldaság Dózsa néven. Előzőleg í egyes gazdacsoportok összefogtak és a termelési feladatok égy részét közös erővel oldották meg. A Dózsa után egymást követően alakultak meg a közös gazdaságok. Akkor még tálát áll rendelkezésre — több száz literrel emelkedett a tejhozam. Tavaly 3275 liter tejet fejtek tehenenként, az idei terv 3500 liter. A korszerű tartási körülmények, a modern takarmányozás lehetővé teszi, hogy ennél jobb eredményeket is elérjenek. A fejes Alfa-Laval nevű svéd berendezéssel történik, a trágyakihordás is teljesen gépesített. A gépesítés fokát jelzi, hogy 108 tehenet gondoz egy ember, 54 fejését szintén egy ember oldja meg. Naponta 3700 liter tejet szállítanak el a telepről. A bácsbokodi vajüzem tankautói 3000 litert visznek el naponta, 200 liter jut a saját boltnak 500 pedig a helyi fogyasztási szövetkezetnek. Szó van arról hogy a környező községek közös gazdaságaival összefognak egy tejfeldolgozó üzem létesítésére. Ehhez az is .szükséges természetesen, hogy tovább növeljék a hozamokat. A tehénlétszám fokozatos emelésével és a fejési eredmény növelésével el akarják érni, hogy naponta 6000 liter tejet szállítsanak el a telepről. Hasonlóképpen a társulásban részt vevő többi termelőszövetkezet is fejleszti a szarvasmarha-tenyésztést . A húsprogramhoz tartozik a sertéstenyésztés eddigi eredményeinek növelése. A hagyományos építésű ólakat korszerűsítették. Jelenleg 180 kocát tartanak, melynek szaporulatát hizlalják. A gazdasági mutatószámok ebben az ágazatban is fejlődést tükrözr nek. A hízósertéseknél egy kilogramm súlygyarapodáshoz szükséges abrak mennyisége 1971-ben 4,5 kg volt, tavaly már csak 4,1 kg. A száz kocára jutó malacszaporulat szintén egy esztendő alatt több mint ötszázzal emelkedett. Az állatállomány adja a közösből származó jövedelem nagyobb részét. Az alaptevékenység árbevételüknek felet, 20 millió forintot hozott már az elmúlt esztendőben. Az idén ennél még magasabb lesz a részesedése az árbevételből. Ezen belül 17 millió forint körül számítanak a szarvas- marha- és 8 millió forintra a sertéstenyésztésből. Az állattenyésztést azonban nemcsak a közösben, hanem a háztájiban is segítik. A szövetkezeti gazdák legelőt, lucernaterületet, takarmányt kannak állataik számára. Jószágáikat a termelőszövetkezet közvetítésével értékesítik. Tavaly 553 hízott sertést szállítottak el a kisgazdaságokból. A háztájiból származó tej begyűjtését szintén a közös vállalta. Naponta mintegy 2500—3000 liter tej gyűlik össze a kisgazdaságokból. Ez a mennyiség a termelőszövetkezet saját boltjába kerül. Itt mérik ki a lakosság részére. Ezzel már át is tértünk eev másik fontos témára. A termelő- szövekezet célul tűzte ki. hogy segíti a vaskútiak élelmiszer-ellátását. Ennek érdekében nyitotta két évvel ezelőtt a boltot. Itt zöldséget, gyümölcsöt, konyhakész baromfit és más élelmiszereket árusítanak. Az üzletet naivon megszerették a vaskútiak. amit a forgalom is bizonyít. Tavaly 3 millió 630 ezer forint értékű árut vásároltak az itteniek. A bolt áruválasztékának gazdagításáért mindent meeteszn°k. 17 hektáron vegyeszöldség-kerté- szetet létesítettek. Itt üvegházban és fólia alatt is termesztenek zöldségféléket. A kertészet ezúttal az asszonyoknak, lányoknak is elfoglaltságot ad. Az áruból kerül a bajai piacra is. Egyik fontos kertészeti termék a szamóca. Az idén mintegy 600 mázsa földieperre számítanak a 6 hektárról, s a termés nagy része exportra kerül. Itt is főként az asszonyok dolgoznak. Az előbbiekből már következtetni lehet arra, hogy mennyire fontos a nők munkája a termelő- szövetkezetben. A kertészetben a munka oroszlánrészét ők végzik. Erről annál is inkább érdemes szólni, mert a tagság több mint egyharmada asszon.^ és lány. Az ő jó munkájuk egyik kútforrása a szövetkezet eredményeinek. Arról már szó esett,- hogy a tagság átlagéletkora az utóbbi négy év alatt tíz esztendővel csökkent. Ez annak is köszönhető, hogy a fiatalabbak vonzódnak a közös gazdasághoz. Ennek érdekében sokat tett a szövetkezet. A kereset állandó emelkedése még nem elegendő ahhoz, hogy a tagság jól érezze magát a közösben. A munkakörülményekkel kapcsolatos intézkedésekről már szó esett. Arról is, hogy az asz- szonyok, lányok folyamatos foglalkoztatását igyekezett megoldani a termelőszövetkezet. Ide tartozik az is. hogy nemcsak a kertészetet fejlesztette, hanem több hasznú szárítóüzemet is létesített, ahol a nőtagok egy része télen is kap munkát. A tagok azonban szórakozni is szeretnének, elsősorban a fiatalok. A termelőszövetkezet átvette a kultúrházat, korszerű cukrászdát, presszót létesített. Ezzel városi színvonalú szórakozási lehetőséget nyújt tagjainak. A művelődési ház fenntartási költségeit a termelőszövetkezet fedezi. Ahogy az életkörülmények változnak, úgy formálódik az emberek gondolkodása. Azelőtt az egyes nemzetiségek külön brigádokban dolgoztak. Ugyancsak el- ‘szigetelődtek egymástól az ország különböző részeiből érkezett telepesek is. Ezt önmagában az is lehetővé tette, hogy több termelőszövetkezet működött a községben, Az egyesüléssel új helyzet állt elő. A csoportok, rétegek tagjai közelebb kerültek egymáshoz emberileg is. Ma már egy- egy brigádban nem a származást nézik, hanem azt, hogy az illető milyen munkát végez. Mint embert e szerint értékelik, ez a mérce. A régi válaszfalak leomlottak. Erre bizonyíték a gyakori vegyesházasság. A nemzetiségek azelőtt csak eevmás között kötöttek frigyet. A más nemzetiséggel történő házasodás ritka volt. mint a fehér holló. Napjainkban pedig szinte természetes. A termelőszövetkezet gazdasági meghatározó a községben. A lakosság nagyobb része itt találja meg boldogulását. Emiatt alapvető feladat a gazdálkodás színvonalának állandó emelése. Nem közömbös ugyanis, hogy miként találják meg számításukat a szövetkezeti gazdák. Az eddigiekből kitűnt, hogy milyen sokféle erőfeszítést tesz a vezetőség a tagsággal szorosan együttműködve, az eredmények növeléséért, a munka- és életkörülmények javításáért, Nézzünk csak néhány fontosabbat a tervekből. Az állattenyésztés fejlesztését célozza a takarmánytermelés növelése. Ide tartozik az is, hogy a Bácska Termelőszövetkezet ősztől tagja a bábolnai kukoricatermesztési rendszernek. Az idei tengeribetakarításig 280 vagon termés elhelyezésére alkalmas silót építenek 6 millió forintos költséggel. Létesítenek egy új szárítót is, egymillió 200 ezer forintért. Épül a szerelő- és szakipari műhely, saját brigád kivitelezésében, mintegy 3 millió forintba kerül. Három és fél kilométer hosszú üzemi bekötőút épül, ez már állami beruházásból. Jövőre egy dán rendszerű lucernaszárítót létesítenek 10 millió forint értékben. Arra törekednek, hogy évről évre több húst. hízómarhát és hízott sertést adjanak a népgazdaságnak. Bővítik a kertészeti termesztést is. ezzel pedig a helyi üzlet és Baja ellátását segítik. A célok érdekében tovább növelik a vezetés színvonalát. Máris 14 egyetemet, főiskolát végzett és 21 középfokú végzettségű fiatal szakember működik az irányításban és a termelésben. Ugyanakkor a középvezetők és a tagság szakképzettségét is állandóan bővítik Ez egvik fontos feltétele a további előrelépésnek, (x) • A* osztráktarka-állomány egy része. a telepesek, nemzetiségi csoportok külön-külön alakítottak mezőgazdasági szövetkezetét. Vaskó tón ugyanis az ország különböző részeiből idetelepülte- ken kívül laktak németek, bu- nyevácók, Csehszlovákiából ideköltözött magyarok, bukovinai székelyek. A gazdaságok fejlődésnek indultak | és az akkori körülményekhez viszonyítva szép eredményeket értek el. Az előrehaladás ázonban további összefogást követelt. Ezért több kisebb közös | gazdaság egyesült és a községben három szövetkezet gazdálkodott. Az í 960-as évek végén | egyre többször hangzott el, hogy egyesíteni kellene a gazdaságok szellemi és anyagi erőit. jl968 őszén megérett a helyzeti. 1969. január 1-én kimondtuk, ' hogy megalakítják az egész község termelőszövetkezeti parasztságát egy gazdaságba tömörítő Bácska Termelőszövetkezetet; Már az egyesülés első évében javult a gazdákod ás. Jobb talajmunkát végeztek, több gépet használtak, koncentrálták az állattenyésztést, Az azóta eltelt négy esztendő szép eredményeket húzott. Többek között 7 ezer forinttal nőtt a tagok át- lagkerésete, az egy napra jutó munkabér 105 forintról 132 forintra emelkedett. Ez az eredmény I úgy értékelhető igazán, ha fi giyelembe vesszük azt is, hogy tpbb mint 3 millió forinttal nagyobb összegű munkabért kapottja tagság évente az egyedi A termelőszövetkezet élelmiszerboltja. • A közös gazdaság ízlésesen berendezett presszója. hogy jelenleg a gazdái • Az asszonyokra, lányokra a kertészetben bárul a legtöbb munka. Szorgalmuk példamutató. Képön kön a termelőszövetkezet nőtagjainak egy csoportja a paprikát sarabolja. 1 . .#» * m . m ' . ■ ■ ■-rií— * r j ■ ___ — ■TT J