Petőfi Népe, 1973. május (28. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-16 / 112. szám

Várható időjárás ma estig: változóan elhös idő, szórványosan kialakuló zá­porral, néhány helyen zivatarral. Élénk, felé megerősödő és északira, északnyu­gatira forduló szél. A nappali felmelegedés kissé gyengül. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 7—12, legmagasabb nappali hő­mérséklet 17—22 fok között. IDŐJÁRÁS változó irányú, majd töt VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Megyei pártküldöttség utazott Újvidékre A Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Vajdasági Tartomá­nyi Bizottságának meghívására, viszonozva a tartományi bizott­ság tavalyi látogatását, ma me­gyei pártküldöttség utazott Újvi­dékre. A küldöttség vezetője dr. Creiner József, a megyei pártbi­zottság tagja, Sztanojev András, á kiskunfélegyházi városi párt- bizottság első titkára és Gádor József, a megyei tanács vb me­zőgazdasági osztályának vezetője, a megyei pártbizottság gazdaság- politikai és szövetkezetpolitikai bizottságának tagja. A delegáció néhány napot tölt a Vajdaság­ban. XXVIII. évi., 1X2. szám Ára: 90 fillér 1973. május 16., szerda • A vég rehajtó bizottság tagjainak eskütétele. Megalakult a megyei tanács Dr. Gajdócsi István székfoglalója Tisztségviselő társaim nevé­ben megköszönöm a választó tanácstagok bizalmát. Jól tud­juk, hogy a bizalomért felelős­ség jár cserébe, különösen most, hiszen generációnk, történel­münk során példátlan feladat végrehajtására, a szocializmus teljes felépítésére vállalkozóit. A X. kongresszus irányelvei, a Központi Bizottság 1972. novem­beri, a megyei pártbizottság 1973. februári határozatai meg­határozták tennivalóinkat. Mi hittel valljuk, vállaljuk és meg nem szűnő cselekvéssel valósít­juk meg ezt a népünk boldogu­lását, felemelkedését szogáló po­litikát. A bizalmat már éreztük az őszinte, közvetlen, sokszor csa­ládias légkörben megtartott je­lölő gyűléseinken. Ez a bizalom politikának és a politikát helyben képviselő tanácstagoknak szólt. Megmozdult végre a tanyavilág is, soha még ennyien nem vet­tek részt jelölő gyűléseken, mert érzik, hogy nincsenek már köz­életünk perifériáján. Rendkívül nagy érdeklődést tapasztaltunk a peremkerületekben, itt a hát­rányos ellátásról esett joggal sok szó. Ami az új városrészek, lakótelepek lakóinak passzivitá­sát illeti, én nem fogalmaznám közömbösségnek. Itt inkább az a gond, hogy nem jelöltünk meg az állampolgárok részére moz­gósító célokat; hiszen ugyanezek az emberek példamutatóan segí­tették a tanyai iskolák villamo­sítását, műszakokat szerveztek a tanyai kollégiumi alap javára. Nem közömbösek hát, csak teret kell* adni a segítőkészségnek, méghozzá elsősorban saját kör­nyezetükben. (Építhetnek játszó­teret, kispályát, létesíthetnek parkokat, fákat, virágokat ül­tethetnek, szépíthetik lakóhelyü­ket). Érdekes módon jelölő, vá­lasztási gyűléseink, rétegtalálko­zóink szinte tükörképei voltak a parlamenti kormánybeszámo­lónak, természetesen nagyság­rend különbségekkel. Ugyanazok az eredmények lelkesítettek, ugyanazokon a gondokon töp­rengtünk, egyfajta felelősséggel és alkotó türelmetlenséggel ke­restük a megoldást ott is, itt is. Tárgyaltunk helyi lakásügyek­ről, kommunális helyzetről a közlekedés gondjairól, de szinte mindenhol átlépték a választók a körzet határait, bérekről, árak­ról, népesedési helyzetünkről, környezetvédelemről mondtak véleményt és tettek javaslatot országos igénnyel. Sokan féltek attól, hogy a választások ketté- bontása (országgyűlési-tanács­tagi) növeli gondjainkat, mert háromszor visszük a lakosság elé a IV. ötéves tervet és a vá­lasztások derűlátó hangulata új­ra meg újra olyan kívánságlis­tát eredményez, melynek telje­sítésére képtelenek leszünk. Nos, bebizonyosodott, hogy a választók összefüggéseiben is ♦ Dr. Bodóczky László üdvözli a megyei tanács alakuló ülésének résztvevőit. Tegnap délelőtt Kecskeméten, székházának dísz­termében alakuló ülést tartott a Bács-Kiskun me­gyei Tanács. Bevezetőként Piróth Gyula, a kecske­méti Katona József Színház művésze József Attila: Hazám című versét adta elő, majd dr. Bodóczky László, a Hazafias Népfront megyei bizottságának elnöke köszöntötte a megjelenteket, közöttük a kor­mány nevében jelen levő dr. Szabó Zoltán egész­ségügyi minisztert, dr. Romány Pált. a megyei párt­bizottság első titkárát, dr. Varga Józsefet, a Mi­nisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökhelyettesét, Horváth Károlyt, a Központi Népi Ellenőrzési Bi­zottság főosztályvezetőjét, valamint a megye or­szággyűlési képviselőit. Ezután Borsodi György, a megyei választási elnökség elnöke számolt be a vá­lasztások során végzett munkáról. Dr. Bodóczky László a továbbiakban javaslatot tett az ügyrendi bizottság létszámára, .tagjaira, el­nökére, majd dr. Posváncz László, az ügyrendi bi­zottság elnöke tett jelentést, amelyben hangsúlyoz­ta, hogy a helyi tanácsok ia korábbi létszámnak megfelelően 115 megyei tanácstagot választottak. Ebből 88 a helyi tanácsoknak is tagja. Megállapí­totta a bizottság, hogy a megyei tanácstagok meg­választása törvényesen zajlott le. Az ügyrendi bi­zottság jelentését az ülés elfogadta és tudomásul vette. • A továbbiakban dr. Bodóczky László, a Hazafias Népfront nevében javasolta, hogy a megyei tanács végrehajtó bizottsága 15 tagú legyen. Miután az ülés ezt elfogadta, az elnök ismertette a Hazafias Nép­front megyei bizottságának állásfoglalását a Bács- Kiskun megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága tagjainak, illetve a tanács elnökének és elnökhe­lyetteseinek megválasztására. A javaslatot a ta­nácstagok . elfogadták. Ennek megfelelően a megyei tanács elnöke ismét dr. Gajdócsi István lett. Általá­nos elnökhelyettessé Tohai Lászlót, elnökhelyette­sekké pedig dr. Glied Károlyt és Madarász Lászlót választotta meg az ülés. A végrehajtó bizottság tit­kári teendőit továbbra is dr. Csenki Ferenc látja el, akit a Minisztertanács jelölése alapján a megyei tanács 1971. május 19-én határozatlan időre neve­zett ki. A végrehajtó bizottság tagjai: Bene András, a kecskeméti járási hivatal elnöke. Született 1920-ban. Agrártudományi egyetemet vég­zett. 1971 óta megyei tanácstag. Dózsa Benő, a Fémmunkás Vállalat Kiskunhalasi Gyárának szerelője. Született 1950-ben. A gépipari technikum! levelező hallgatója, a vállalat KISZ- alapszervezetének titkára. Dr. Filius István, a Budapesti Kertészeti Egyetem Kecskeméti Főiskolai Karának igazgatója. Szüle­tett 1931-ben. Okleveles kertészmérnök. 1971 óta megyei tanácstag. Geri István, a Kalocsai Városi Tanács elnöke. Született 1929-ben. Égyetemet végzett. 1954 óta ta­nácstag. Dr. Greiner József, a megyei pártbizottság titká­ra. Született 1924-ben. Jogtudományi egyetemet vég­zett. 1960 óta tanácstag. Kovács Gáborné Szabó Mária, a Villamosszigetelő és Műanyaggyár Kiskunfélegyházi Gyáregységének munkása. Született 1944-ben. Közgazdasági szak­középiskolai hallgató. Első ízben választották me­gyei tanácstaggá. Dr. Kőrös Gáspár, a Kecskeméti Városi Tanács elnöke. Született 1930-ban. Jogtudományi egyetemet és politikai főiskolát végzett. 1954 óta tölt be ta­nácstagi tisztséget. Perczel János, a Duna menti és Kiskunsági Tsz Szövetség titkára. Született 1928-ban. Agrártudo­mányi egyetemet végzett. 1971 óta megyei. tanács­tag. ' Szendrey Sándor, a Magyar Nemzeti Bank me­gyei igazgatója. Született 1925-ben. Főiskolai vég­zettsége van. A megyei tanácsnak 1963 óta tagja. Dr. Vidmann Mihály, a megyei tanács vb pénz­ügyi osztályának vezetője. Született 1942-ben. Köz­gazdaságtudományi egyetemet végzett. Most első ízben választották megyei tanácstaggá. A megyei tanács végrehajtó bizottságának tagjai ezután a Hazafias Népfront megyei elnöke előtt le­tették az esküt, majd dr. .Bodóczky László felkérte dr. Gajdócsi Istvánt, a megyei tanács elnökét, hogy a tanácsülés vezetését vegye át. A megyei tanács elnöke köszöntötte a megalakult megyei tanácsot, majd a következő beszédet mondta: • Dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke. látják a tervciklus hatalmas programját, a körzetekre jutó fejlesztést, igényeik reálisak, né­pünk alkotóereje pedig kimerít­hetetlen, ha ió a cél és van hi­telünk. A segítőkészség, kezde­ményezés számtalan formája gazdagította, színesítette a vá­lasztást, mely a szavazás aktu­sán túl egész népünk parlament­jévé, okos gyülekezeteivé vált. (Bocsa: tanyavillamosításra 10 ezer forint; Kömpöc: a lakosság 500 tégla értékét és társadalmi munkát ajánlott fel orvosi la­kásra; Tiszakécske: kezdemé­nyezte a „Minden évben két na­pot községedért” akciót; Kecel: száz ember a választási urna mellől indult árkot ásni a víz­vezetéknek; Baján: az üzemek tucatnyi játszótér és kispálya építését vállalták. És sorolhat­nám még sokáig.) Megállapíthatjuk, hogy erősö­dött tanácsaink népképviseleti jellege. A lakosság egyre na­gyobb részét vonjuk be a dönté­sekbe, a határozatok meghoza­talába, ellenőrzésekbe. Ez azért is lényeges, mert az apparátus munkájának gyengéje éppen a végrehajtás ellenőrzése, és bár lassan érvényesül a végrehajtás jelzőrendszere, melyet kidolgoz­• Az országgyűlési képviselők csoportja. tunk, de kell, nagyon kell a ta­nácstagok, a lakosság segítsége, az érzékeny társadalmi kontroll. Mivel a tanácsok hatásköre nő, mégpedig döntően helyben nő, az emberek számtalanszor ke­resik meg tanácsainkat ügyes­bajos dolgaik elintézése érdeké­ben. Nem közömbös, hiszen poli­tikai hangulatot kelt, hogy ho­gyan intézzük ügyeiket. Az akta csak mint eszköz, papír, dönté­sein keresztül emberi sorsokat, ügyeket érint, magatartást sza­bályoz. A hatósági munkával kapcsolatos megyei tanácsi ha­tározataink 98 százaléka jó, tör­vényes. De sokszor jogos a pa­nasz a hivatali packázások mi­att, ami azt jelenti, hogy nehéz rátalálni az érdemi ügyintéző­re, és nehéz kivárni a döntést. 30 napos határidő nem úgy ti­lalom, hogy nem lehet előtte in­tézkedni, de úgy igen, hogy a 30 napot nem szabad túllépni. Ez is kötelező törvényesség. A kul­turáltságot, udvariasságot pedig joggal várják el az emberek, még akkor is, ha tanács „nem szemérmes”, kényszerít, vagy tilt a társadalmi érdekek védel­mében. Általában sokat beszé­lünk — joggal — munkahelyi közérzetről, de a lakossági köz­érzet is fontos, a tanácsoknál meg különösen fontos, hiszen a mi hivatalunk hivatás, a nép fó­ruma, a nép szolgálata. Köszönetét szeretnék mondani azoknak, akik az előző, sőt több cikluson keresztül voltak ta­nácstagjaink és most nincsenek ebbén a testületben nyugdíj, be­tegség, költözés miatt, vagy azért, mert megfáradtak, vagy mert a választók mást küldtek helyükbe. Jó szívvel köszönjük munkájukat, áldozatkész tevé­kenységüket. Meggyőződéssel mondom ki, hogy nem kopott meg a becsületük és nem deval­válódott közéleti tisztességük amiatt, hogy most nincsenek köz­tünk. Továbbra is kérjük, igé­nyeljük tanácsaikat, tapasztala­taikat, különböző bizottságaink mellett, munkánk során, vagy a közélet más területén, kedvük­höz, energiájukhoz igazodva. 1 Köszöntőm nagy szeretettel új tanácstagjainkat, akiknek ez első mandátumuk; ígérjük a bi­zottságok, tisztségviselők segít­ségét, kérjük régi tanácstagja­inkat, hogy tapasztalataikkal, bevált módszerekkel segítsék kezdő társaikat a felelős, ered­ményes közéleti munkában. Engedjék meg, hogy röviden beszéljek néhány lényeges szem­pontot hangsúlyozva, a IV. öt­éves terv végrehajtását és az V. ötéves terv előkészítését meg­valósító munkánkról, semmi­képpen sem a programhirdetés igényével, hiszen a IV. ötéves terv közepén tartunk és van cselekvési programunk: a me­gyei pártbizottság februári ha­tározata. A továbbiakban a megyei ta­nács elnöke részletesen beszélt az ipar, a mezőgazdaság, a ke­reskedelem, a lakás és kommu­nális ellátás, a közműfejlesztés kérdéseiről, eredményeiről, fel­adatairól, kulturális életünkről. Beszédét a következő szavakkal fejezte be: — Tisztelt Tanácsülés! Azt hi­szem érthető, hogy megyénk helyzetét, fejlődésünk feladatait csak mozaikszerűen vázoltam. Ami lényeges és világos: ered­ményeink rangot adnak, gond­jaink sürgetnek, a bizalom köte­lez. Mi a megyei pártbizottság irányításával vállaljuk a mun­kát és mindent megteszünk, hogy rászolgáljunk a bizalomra. Kér­jük közös munkánk eredmé­nyessége érdekében a testüle­tek. a tanácstagok, a megye la­kosságának támogatását, alkotó segítségét. A megyei tanács elnökének be­szédét követően 15 perc szünetet tartottak, majd a szünet után dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter lépett á szónoki emel­vényre, s a következőket mon­dotta: Dr. Szabó Zoltán felszólalása Kedves Elvtársnők, Elvtársak! Mindenek előtt köszöntőm a megalakult megyei tanácsot, an­nak tisztségviselőit, elnökét, az elnökhelyetteseket és a megvá­lasztott tanácstagokat. Engedjék meg hogy a kormány és a mi­nisztérium, valamint a magam nevében sok sikert, eredményes munkát kívánjak a további esz­tendőkre. Egy ilyen alakuló ülés egyben befejezés és egyben kez­det is- Befejezése az elmúlt taná­csi ciklusnak, a jelölő gyűlések­nek, a választásnak, ugyanakkor kezdete egy újabb négyéves idő­szak munkájának, feladatai meg­valósításának. A választási elnök­ség beszámolójából kitűnt, hogy Bács-Kiskun megye választó pol­gárai egyetértenek a párt politi­kájával, a Központi Bizottság múlt év novemberében hozott ha­tározataival, törekvéseinkkel. Be­bizonyosodott az is, hogy helyes volt különválasztani a tanácsi és az országgyűlési képviselői vá­lasztásokat, mert így jobban elő­térbe került a helyi politika, a helyi gondok, erecfmények, fel­adatok. Most a bizakodás az újabb négy esztendő felé fordul: hogyan és mivel fog gazdagodni a megye, annak városai, községei, miként javul gazdasági, szociális és művelődésügyi helyzete? Az elmúlt ciklus azt bizonyítja, hogy a helyi tanácsok jól gazdálkod­nak az önállóság biztosította le­hetőségekkel, helyesen használ­ták ki az anyagi és szellemi erő­ket — mondotta az egészségügyi miniszter, majd így folytatta fel­szólalását: — Itt csupán egyetlen terület-? tel, a megye egészségügyi hely­(Folytatás a 3. oldalon) \ I

Next

/
Oldalképek
Tartalom