Petőfi Népe, 1973. május (28. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-15 / 111. szám

1073. május 15. • PETŐFI NÉPE • 3 Szakmai napok a BNV-n Az idei Budapesti Nemzetközi Vásár mindkét helyén, Kőbányán és a Városligetben is megrendezik a szakmai napok sorozatát, ame­lyeknek fontos célja, hogy a kü­lönféle iparágak szakértői — a hazaiak és a külföldiek egyaránt — a lehetőséghez mérten zavarta­lan körülmények között találkoz­zanak egymással, kereskedelmi partnereikkel, üzletfeleikkel. Az idén is öt napon át, mégpedig május 21-től 25-ig. tehát hétfőtől péntekig délelőtt 10 órától, dél­után 2 óráig tartanak szakmai napot. A nemzetközi találkozó szakmai jellegének erősítése érdekében a vásár rendezői, elsősorban a kő­bányai új területen a kiállított tárgyak szakosított bemutatására KÉPERNYŐ SZENZÁCIÓK Az értemezö szótár szerint a szenzáció feltűnést keltő váratlan esemény; nagy elismerést, csodá­latot keltő jelenség, vagy iiyenqk közlése. A Televízió műsorát az vtóbbi hónapokban többször jel­lemezhettük ezzel a kifejezéssel. Most vasárnap is többféle szen­zációt láthattak a nézölc. PEDAGÓGIA Diákkoromban napokig izgul­tunk, hogy jól oldott.uk-e meg a matematika dolgozat példáit. Lám — vasárnap tapasztathat­tuk — a technika a vizsgázta­tást is forradalmasítja. Huszon­hat órával az érettségi tételek kiosztása után már az egész or­szág tudta a helyes válaszokat. Sőt, a tnegoldás menetét, logi­káját. Gratulálunk’ a kitűnő öt­lethez, a színvonalas megvalósí­táshoz. TUDOMÁNY Érdekes volt a Delta legutób­bi összeállítása. A tudományos szenzációt vasárnap a Hét szol­gáltatta. A szívműtét közvetítése több mint technikai bravúr. A létezés, az élet rejtélyére, titkai­ra gondolt mindenki, amikor a képernyőn a felnyitott mellkas­ban dobogott az ismeretlen be­teg szíve. Az operációt figyelve pedig az ember végtelen megis­merő képessége ejtette bámulat­ba a nézőket. Poór Klára, az or­vosprofesszorokat megszólaltató kitűnő riporter és a nyilatkozó amerikai sebész a drámai pilla­natokban is az értelmes életmód fontosságáról, a megelőzésről be­szélt. Növelte a közvetítés hatá­sát a rendező, az operatőr szűk­szavúsága, a tények le özlésére szorítkozó stílusa. MŰVÉSZET Anatole Francé A lúdláb ki­rálynő című remeke volt a va­sárnapi műsor egyik csúcspontja. Mi Bessennyci Ferenc kitűnő (szenzációs) alakítását szeretnénk kiemelni. Coignart abbéja azéle­tel bölcsen élvező jókedvű, tett- rekész, emberszerető, a romlot­tat, az ostobát, korhadtat meg­vető, bővérű figura volt; ami­lyennek azt a Nobel-díjas fran­cia író megalkotta. H. N. törekedtek, mert így az érdeklő­dők könnyebben megítélhetik, melyik termék a legmegfelelőbb számukra á nagy nemzetközi vá­lasztékból. Az idén már szakosí­tóban tárják a kőbányai látoga­tók elé a járműipari, a garázsipari, az élelmiszeripari és bizonyos mértékig a faipari gépeket, ter­mékeket. Ennek megfelelően Kő­bányán tartják majd a személy- gépkocsik parádéját, s a garázs­ipari bemutatókat. Ugyancsak nagy érdeklődésre tarthat szá­mot Kőbányán a hét végi házak telepének bemutatója is. * A „Fémmunkás” vállalat köz­pontjában hétfőn délelőtt Gulyás György vezérigazgató sajtótájé­koztatón ismertetté a vállalat fej­A Magyar Rádió — a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Művelődésügyi Minisztérium és a Nemzetiségi Szövetségek Véd­nökségével — az idén másodszor rendezte meg a hazánkban élő délszlávok, németek, románok és szlovákok népzenei fesztiválját. A délszláv és a német anya­nyelvű lakosság fesztiváljára va­sárnap Pécsett, a Liszt Ferenc- hangversenyteremben került sor. A vendéglátó mecsekaljai város nevében Wieder Béla tanácselnök A Péti Nitrogénművekben - a talajerő-utánpótlás és növény- védelemben rendkívül nagy je­lentőségű vízoldható nyomele­mes műtrágya gyártását kezdték meg. A Mikramid néven forga­lomba kerülő kémiai, fizikai bo­tanikai kísérletek alapján előál­lított nyomelemes műtrágya ta­laj-. fej-, vagy levéltrágyaként alkalmazható. A növények gyö­kerén vagy levelén át könnyen felszívódik és minden alkotó ré­szét hasznosítani tudják a nö­vények. Az új műtrágya makroelem- ként nitrogénvegyületet és ká­liumot, nyomelemként vasat, re­zet, cinket, valamint bőrt és mo- libdént, mangánt és serkentő hatású szerves vegyületet tartal­maz. Ismeretes, hogy a növények műtrágyázásánál, vagy növény­védő szeres kezelésnél úgyneve­zett „sokk”-hatás lép fel. Ez ab­ban nyilvánul meg, hogy a nö­vények a műtrágyázás hatására hosszabb-rövidebb ideig a gyö­kérzetükön át több folyadékot vesznek fel, mint a kezelés előtt. E többlet folyadékot azonban a növények nem minden esetben tudják a szervezetükbe beépíte­ni. Ezen az átmeneti zavaron lesztésének legújabb eredményeit, és azokat a korszerű termékeket, amelyeket az idei BNV-n vonul­tatnak fel. Többek között elmon­dotta, hogy múlt év őszén a ma­gyar építőipar moszkvai kiállítá­sán a vállalat aranydíjat nyert, s remélhető, hogy ez a nemzetközi elismerés a Budapesti Nemzetközi Vásáron is megnyilvánul a válla­lat termékei iránt. Többek között kiállítják az újfajta Sopron típu­sú alumíniumablak és -ajtóter- mék-családot, amely négyéves mű­szaki fejlesztési munka eredmé­nye. Először vesznek részt a BNV-n használati cikkekkel. Így a lakosság részére könnyen sze­relhető polcrendszert és modern fémbútorokat mutatnak be. köszöntötte a fesztivál résztve­vőit és vendégeit. A fesztiválon hat dunántúli és alföldi megye — Baranya, So­mogy, Tolna, Vas. Zala és Bács- Kiskun — délszláv és német ama­tőr kórusai, zenekarai, népi éne­kesei. hangszeres szólistái vet­tek részt: több mint másfélszá- zan. A román és a szlovák népzenei fesztivált a következő vasárnap Békéscsabán rendezik. A műsoro­kat május 26-án és 27-én sugá­rozza majd a Magyar Rádió. segít a Mikramidban levő nyom­elemek és serkentő anyagok ke­veréke. Gyorsítják a klorofil- képződést, és növelik a széndi­oxid-asszimiláció ütemét. A műtrágyázásnál több eset­ben átmenetileg káros mellék- termékek is keletkeznek, de azok hatását az új nyomelemes műtrágya a minimálisra szorítja. A kísérletek során megfigyel­ték, hogy e kezelt növények a betegségekkel szemben ellenál- lóbbá váltak, a termés íze, aro­mája kellemesebb lett, növeke­dett a termék raktározhatósága és szállíthatósága. A Mikramid felhasználható cukorrépa, burgonya, gyümöl­csök. szőlő, zöldségfélék, búza, kukorica, árpa és legelő kezelé­sénél. Hatására általában 5—15 szá­zalékos termésnövekedés minő­ség és fagyállóság javulás kö­vetkezik be. Gyorsul a növé­nyek jégkár és vihar utáni re­generálódása, és 10—13 száza­lékkal növekszik a levélzel kro- lofil-tartalma. Az új nyomelemes műtrágya előnye, hogy keverhető más mű­trágyákkal és növényvédő szerek­kel, így felhasználása külön munkaműveletet nem igényel. Nemzetiségek népzenei fesztiválja Új kiváló műtrágya: a Mikramid ÖSSZEFOGÁ SB AN AZ ERŐ Jegyzetek az NDK-ból (I.) A Német Demokratikus Köz­társaság, mezőgazdaságában jól zárták az elmúlt esztendőt. A ga­bonafélék átlagos terméseredmé­nye hektáronként 36,6 mázsa volt, ami a köztársaság történeté­ben 'rekordnak számít. A terve­zettnél többet adott a mezőgazda­ság húsból, tejből és tojásból. — A fejlődés, amelynek ered­ményeképpen évről évre számot­tevően emelkednek a termés­hozamok, főként a gépesítettség­nek, a talajjavításnak és a ke- mizálásnak köszönhetjük — han­goztatta Clemens Kies, Schwerin megye tanácsának termelési osz­tályvezető-helyettese, amikor tá­jékoztatást kértünk az élelmi­szer-gazdaság helyzetéről. Némi gondolkodás után még azt is hozzátette, hogy az anyagi és a szellemi erők összefogásának is köszönhető a fejlődés. A beszélgetés Schwerin megye székhelyén történt, amelyet a Magyar Újságírók Országos Szö­vetségének delegációja felkere­sett, Ennek tagjaként én is részt vettem az NDK mezőgazdaságá­nak tanulmányozásában. Főként az üzemek termelési összefogá­sának formáit kutattuk. Schwerin megye sok tekintet­ben hasonlít Bács-Kiskunhoz. A megye az NDK mezőgazdasági termékeinek jelentős részét adja, az ország éléskamrájának mond­ják. Változatos a talaj, jelentős homokterületek teszik küzdel­messé a gazdálkodást. Az üzemek egy része nagy erőfeszítéseket tesz az eredmények növeléséért. Egy-egy mázsa terméstöbbletért kétszeresen meg kelil küzdeni. A gondokhoz hozzájárul a munkaerőhiány, amelyet csak gépesítéssel tudnak ellensúlyoz­ni. Egymás után épülnek a sza­kosított állattenyésztő telepek, a növénytermesztés gépesítését, nagyrészt befejezték. A nagyobb beruházásokhoz keresik az össze­fogás lehetőségeit a mezőgazda- sági nagyüzemek. A mezőgazdá­szoknak nagy segítséget nyújt a 234 agrokémiai központ. Az ország mezőgazdasági körzeteiben létesítették őket és jelentős gép­parkkal rendelkeznek. Többek között mintegy száz, mezőgazda- sági célokat szolgáló repülőgép­• Űj lakótelep a megyeszékhelyen. pel. Ez utóbbiak, csupán az el­múlt évben kémiai gyomirtó sze­rekkel kezeltek több, mint két­millió .hektárnyi területet. — Megyénk mezőgazdasági üzemei már évekkel előbb felis­merték az összefogás nagy jelen­tőségét — hangoztatta Clemens Kies. — Azóta ezek a kooperá­ciók bebizonyították, hogy együtt­működéssel növelni lehet a ter­méseredményeket és csökkenteni a termelési költségeket. Érdemes eredményeiket közelebbről tanul­mányozni. Megfogadtuk a tanácsot, és el­látogattunk a Neustadt Glewe nevű város határában levő álla­mi gazdaságba. A Lewitz nevű gazdaság kiváló eredményeiért állami díjat kapott, hasonlókép­pen az igazgatója Ulrich Schar- fenort is. A fiatal igazgató kész­séggel adott tájékoztatást arról, hogy miként fognak össze a kör­nyező termelőszövetkezetekkel. — öt közös gazdasággal kötöt­tünk együttműködési megállapo­dást a növénytermesztés és az állattenyésztés szakosítására, ny­modon 3400 hektáron gazdálko­dunk együtt, nagyobb területeket tudtunk táblásítani és a nagy teljesítményű gépeket jobban ki­használjuk. Az együttműködés't az úgynevezett kooperációs ta­nács fogja össze. Ennek tagjai a gazdaságok vezetői. A tanács rendszeresen megvitátja a ter­veket, a korszerűsítést, az ol­csóbb termelés lehetőségeit. En­nek köszönhető, hogy a kedve­zőtlen közgazdasági körülmények ellenére viszonylag jó eredmé­nyeket értünk el az utóbbi évek­ben. A legnagyobb területen bur­gonyát termesztünk, és az egyik legfőbb állattenyésztési ágaza­tunk a szarvasmarha-tenyésztés. Többek között 11 ezer darab üszőnk van. Kétezer tehenünk egyenkénti hozama 3300-tól 5000 kilogramm között mozog. Arra törekszünk, hogy 4000 kilogram­mén aluli tej hozamú jószágokat kiselejtezzük, illetve korszerű ta­karmányozással és tartással ja­vítjuk a fejési eredményeket. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy azok a termelőszövetkeze­tek, amelyek az összefogásban részt vesznek, az utóbbi évek­ben mintegy ezer kilogrammal növelték az egy tehénre jutó ho­zamot. Ellátogattunk a kooperáció egyik / teljesen automatizált üszőnevelő telepére. Kereskedő Sándor (Folytatjuk) • Vegyszerrel töltik a növényvédő repülőgépet a Schwerin melletti leszállóhelyen. A »csendes ember« Kicsit furcsa már ez a túlzott szemérmetesség. Minél magasabb polcon ül va­laki az ország, vagy a megye közéletében, annál többször sze­repel a neve laptudósítások pro- lokolljában. Első vagy ikszedik helyen, aszerint, hogy hol áll a megjelent vezetők rangsorában. Nyilatkozik, szereplője riportok­nak, beszámolóknak. Neve, tiszt­sége, felelőssége tehát ismerős az emberek előtt. Ha meg kitüntetést kap, be­mutatják. Így személyiségéről is többet megtudnak az olvasók. De ez a „több” jobbára életrajzi adatokban merül ki. Jelzi az életpálya főbb állomásait. Em­berileg valamivel közelebb hoz­za a közismert vezetőt, ám ez a közelség még egy kicsil hide­gen tárgyilagos. A következte­tés az illető emberi mivoltáról inkább ránk van bízva. No persze nem is olyan köny- nyű újságírónak a ..sajtónak szánt” tisztességes másfél-két óra alatt olyan atmoszférát „ki­dolgoznia”, hogy az. „érdemi té­ma” mellett egy-két emberkö­zeli vonást ellessen a közéleti férfiúról, nőről. Olyan, amely­nek a megírásáért „nem harag­szik meg” az ismert funkcioná­rius, tanácsi vagy gazdasági ve­zető. Illetve, hogy ne okozzon neki efféle szorongást a szub­jektívabb jellemzés: „Nem úgy ítélik-e meg az elvtársak, hogy ez a személyes hang szerényte­lenség, hivalkodás, magamuto­gatás részemről?” Így aztán maradunk a régi­ben. Vezetőink neve, közéleti méltóságának fokozata, rangso­ra a protokollban, arcképe az elnökségről készült újságíotóról minden odafigyelő előtt régen ismerős. Csak egy kis „közeleb­bi” hiányzik. Amivel a proto­koll, a hivatalos „megnyilvánu­lás” szárazságából, merevségé­ből kilépne. Pedig nincs közéleti ember, akinél ne lenne tucatnyi „sajá­tos” ecsetvonás, ami csak az ő élő arcképén található meg. má­sén senkién... Ezért mondom: túl szemérmesen hallgatunk ezekről. De ideje már példával élni. Jó párszor beszélgettem már Nyámádi Józseffel, a kalocsai városi tanács vb-titkárával. Sze­repelt cikkeim protokolljában. mint név és az általa betöltött lisztség. Adott interjút, volt ri­portalany. írtam információt — neve nélkül — az ő tájékozta­tása alapján. „Csendes ember” — „A meg­testesült nyugalom” — elsősor­ban ez alakult ki bennem róla. Csak az lehet ilyen, aki biztos a dolgában, — egészült tovább a portré. Biztosan abból a régi közigazgatási „garnitúrából" va­ló. amely talán még az „ánli- világban” kezdte. Egyszerű, na­gyon szerény beosztásban, mint szegény ember kevés iskolája gyereke. Jött a mi világunk, amelyben számára is „megnyílt minden lehetőség". Megmaradt továbbra is „csen­des embernek”, s hűségének, ké­pességeinek velejárójaként egy szép történelmi város, Kalocsa tanácstitkára ma már. Legutóbbi találkozásunkkor a határidő naplóból felpillantva üdvözölt. „5 perccel” a tanács- választás befejezése után már az elkövetkező hét munkaprog­ramját szerkesztette asztali me­netrendjében. Gyorsan elintéztem jövetelem hivatalos célját. Láttam, hogy szívesen „lazít” az elmúlt na­pok megerőltető készenlétei után, — maradtam még egy kis csevegésre. Eközben került sor erre a kérdésre — Mikortól dolgozik tanács­nál? — ötventől. . . Akkor lettem Kiskunfélegyházán vb-lilkár. a járásnál. Ötvennyolcban Kis­kunhalas következett, majd hat­vankettő óta Kalocsa. — ötven előtt... — kerestem a szavakat, hogyan is kérdezzem — volt valami közigazgatási múlt ? Eddig a határidő naplóval szemközt könyökölt íróasztalá­ra. Most hátradőlt székén. Gon­dosan fésült haja ezüstje pont a mögötte bevágó napfénybe ke­rült. Szemüvegéről villanva tük­rözött vissza egy éles sugár, be­le a szemébe, önkéntelenül iga­zított az üveg állásán. Tekinte­tén, szája enyhe mosolyán, arca nyugalmas pirosságán az emlé­kezés csendje ült. Szemüvege mögül egy pillanatra t'ürkészőn figyelt, aztán derűs lassúsággal felelte. — Ezerkilencszáznegyevennégy novemberében-decem herében mint közigazgatási jegyző kezd­tem ... Eredeti mesterségem: kovács. Solton — Csekei Lajos kovácsmesternél inaskodtam. Szüleim napszámosok voltak... Átfut a fejemen: ..Azok voltak a NAGY IDŐK! Mire nem vál­lalkozott az ifjúság a felszaba­dulás után! Olyan nem volt. hogy „ér. még ezt nem csinál­tam, nem merem vállalni”. Nem ismertünk lehetetlent.. .• De azért bizonyára nehezen esett a kovácssegéd kezére a jegyzőség? Mintha gondolatom-, ra válaszolt volna Nyámádi Jó­zsef. — Akkor már volt a hátam mögött nagyüzemi munkásmúll is... A válság évei jártak. La­jos öcsém a kispesti Hoffherr gyárból utcára került. Mint szakmunkás feleslegessé vált. örültünk, hogy apámat felvet­ték a helyére — segédmunkás­nak. Aztán nagy protekcióval engemet is — kovácsinasnak. A solti 2 és fél esztendőt semmibe se vették, ftárom évet kellett inaskodnom Kispesten is, hogy felszabaduljak. Sajnos, segéd­ként nem sokáig dolgozhattam. Apám után engem is elbocsátot­tak... Másfél évig alkalmi mun­kából éltünk, voltunk rakodók, kifutók, meg ami jött... Haza­jöttünk Soltra. Iparban munka? Kapások lettünk a dunavecsei bíró szőlejében... De miért éppen a jegyzőséggel bízták meg a kovácssegédet a felszabadulás után? — motosz­kált tovább is az agyamban. S megint, mintha a kimondatlan gondolatot olvasná, rövid csend után, szinte vallomásszerü hang­súllyal folytatta. — Tanulni nagyon szeret­tem . . . Volt nálunk egv refor­mátus pap. Talán különös, hogy rá hivatkozom, de a tisztesség úgy kívánja. Észrevette rajtam, mennyire érdeklődő természet vagyok, búvom a könyveket. Bán nagygazda lányát vette el, nem felejtette el, hogy ő is sze­gény sorból küzdötte lel magát. Mikor meghallotta, hogy az ötö­dik elemivel búcsút kell monda­nom könyvnek, magasabb isko­lának, nyakába vette a gazdag családokat: adjanak össze annyi pénzt, hogy középiskolába írat­hassanak. Csak egyszer lesz rá szükség; a többit bizzák rám. Biztos tandíjmentes leszek. Nyámádi József elhallgat. Te­kintete szinte szemüvege mögé „húzódik vissza”. Mikor ismét megszólal, hangja tárgyilagos. —... De még a saját apósa se nyúlt a zsebébe. „Hogyne, majd egy koszos paraszt köly- kéből csinálunk urat!” — Meg- álljatok, azért is megmutatom! — valahogy ezt éreztem azután. Inas koromban sem mondtam le a könyvekről. Kilestem, mit ta­nulnak szerencsés iskolatársaim, akik továbbmentek. Ha kis pén­zem került, félreraktam. Így vettem használt polgári iskolai tankönyveket antikváriumokból, és tanultam — iskola nélkül... Mint könyvszerető ember, nem [éltem vállalni a közigazgatási jegyzőséget. *.. Egy részlet ez a közéleti em­ber életútjából, jellegzetes vo­nás Nyámádi József vb-litkár arcképéhez. Mennyivel többet mond ,így az a „Dr.”, amely ne­ve előtt áll az ajtajára tett táb­lácskán. 1962. decemberében — 4» évesen — CUM LAUDE fo­kozattal doktorált. Megmutat­ta. . . Tóth István

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom