Petőfi Népe, 1973. május (28. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-12 / 109. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1913. május 12. »Detektív vagyok; a gyerekért jöttem« Egy város szabálysértési ügyei Átlátszó újságírói fogás — így kezdeni riportot: „Éppen jókor érkeztünk ..— Pedig ezegyszer így volt. A kiskunhalasi városi tanácsházán azért ültem le Kun- halmi István főelőadó íróasztala elé, hogy kíváncsiskodjak: hány szabálysértési ügy zajlik le éven­te ekkora városban? ö kezdte ezzel: — Szerencséje van. Éppen jókor jött. Jogot végzek, s leg­közelebbi vizsgámra ebből írtam szakdolgozatot. Idejében kigyűj­töttem hozzá a múlt évi adatokat. Előkerültek a táblázatokkal, szöveges kommentárokkal tele­gépelt papirok. Közben, a tör­vényszöveget egyszerűsítve, de jószándéka ellenére is kicsit szá­raz jogi nyelvezettel megfogal­mazta: szabálysértéseknek azokat a jogellenes cselekményeket te­kintjük. amelyek a társadalomra nézve csekélyebb mértékben ve­szélyesek. 260 ügy Kiskunhalason — 1972-ben — négyszáz iktatott feljelentés után 260 szabálysértési ügyet bonyolí­tottak le, amelyek végén bírsá­goltak. Az átlagbírság 250 forint összegű volt. Legtöbb a mezőgazdasági — 65 — és a tulajdon elleni — 57 — szabálysértés volt. „Előkelő” he­lyezésű a honvédelmi és polgár- védelmi szabálysértés is; ötven személlyel fordult elő. Miből adódnak ezek? A mező- gazdaságban: kirívó módon ha­nyagolja el valaki például az amerikai szövőlepke elleni véde­kezést. amivel mások fáit is ve­szélyezteti; megtagadja a barom- fipestis elleni oltást, elmulasztja az eboltást, az elhullott állatok eltakarítását. Polgári védelemnél: nem jelen­nek meg továbbképzésen. Honvé­delmi szabálysértés a jelentkezé­si kötelezettség elmulasztása, amikor a katonaköteles nem je­lenti be a kieg.-nél a családi helyzetében beállott változást — nősülés. gyerek —, lakóhelyének megváltozását stb., s ide tarto­zik.»^, ..katonai igazolvány elvesz­tése is... A birság átlaga — 180 Ft — mutatja: főcél — a ne- ■vottlil, -->'«» . -V- 'j 17 esetben követtek el köz­egészségügyi, köztisztasági' sza­bálysértést. A 194 forint átlag mutatja itt is, hogy ezzel inkább rá akarják ébreszteni az embere­ket a mások, a társadalom iránti felelősségérzetre. Ha nem is is­merik pontosan a törvényt, van­nak életünknek íratlan szabályai is,, amelyek betartása közös ér­dekünk. Közegészségügyi sza­bályt sértettek, • akik nem vitték el gyerekeiket védőoltásra. A köztisztaság ellen zömmel része­gek vétettek. Amikor nem a bírság segít A főelőadó szavával élve, di­cséretesen csökkent az iskolai szabálysértések száma. 12 volt mindössze. Általában a rendsze­res iskolábajárás elmulasztásáról van szó, ami — szintén ritkuló esetekben — szociális problémák­kal függ össze. Nagycsaládosok­nál —- inkább cigányokról van szó — nincs elegendő ruházat a gyerekeknek. Néha a túlkoros tanuló marad ki végleg. Egy kül­területen élő családnál a 8 gye­rek közül felváltva maradtak ott­hon a nagyobbak a kicsikre vi­gyázni. állatokkal bánni, míg a szülők dolgoztak. Természetes, hogy ilyen esetben nem bírságol­tak ... Jó a tanács kapcsolata az iskolákkal, így ilyen esetekben a segítés is operatívabb. Ipari-kereskedelmi szabálysér­tésért 10 esetben róttak ki bír­ságot. Két alkalommal 400 forint volt az átlag, sejthető, hogy nem éppen „gondatlanság” forgott fenn amikor a szabálysértő a próba- vásárlásnál pont az ellenőrt akar­ta becsapni. Hamis mérés, szám­lázás, súlycsökkentés, nyitvatar­tási idő túllépése, kötelező fizetési jegyzék kiállításának elmulasz­tása, kontárkodás — vonják ma­gukkal az eljárást. Élelmiszer­hamisítás nem volt. Konkrét ár­drágítás sem. — Mi az, hogy „konkrét”? — Nem kért az eladó a ható­sági árnál magasabbatn de ahogy számolt... A visszaadásnál ki­derült. „Véletlenül” a vevő kárára Nem egyszer visszaélnek azzal, hogy a vásárló siet. s nem szá­molja fillérre, mennyit kap visz- sza. Legyen csak 1 forint vevőn­ként a „gondatlanság”. Ami álta­lában a vevő kárára sül eL te­hát aligha gondatlanság. Le kell szögezni, hogy az Álla­mi Kereskedelmi Felügyelőség jól kézben tartja az ellenőrzést. 7 építésrendészeti szabálysértés fordult elő — kerítés, terasz, bő­vítés bejelentés nélkül —, de csak egy volt súlyosabb; engedély nélkül épített házat — külterüle­ten. Tarka színképet adnak az egyéb kategóriába sorolt — 42 volt belőlük — ügyek; csendhá- borítás, orgazdaság, titkos borki­mérés, veszélyeztetés kutyával, gépjármű menetokmányával el­követett visszaélés, önkényes be­költözés. parkrongálás, hivatalos személy megsértése (részeg a kocsmában), jogtalan, címhasz­nálat ... — Ez milyen volt? — Valaki ezzel állított be az elvált asszonyhoz: „Detektív va­gyok, a gyerekért jöttem.” — Az apa ilyen módon próbálta elcsem­pészni a gyereket... Ami még az eljárásokhoz tar­tozik. 18 esetben folytattak le fe­gyelmi eljárást. — amikor példád ul munkahelyről lopott áz illető —; figyelmeztetésben 44 személy részesült. A nagyobb nevelőhatás végett — vagy ahol 500 forint fölötti volt a birság — 132 tár­gyalást tartottak. 128 ügyben tárgyalás mellőzésével szabták ki a bírságot. 58 esetben meg­szüntették az eljárást, mert nem volt szabálysértés. Tóth István Kitüntetett határőrközség Kiváló Határőr címmel tün­tették ki Katymár határőrköz­séget. A kitüntetést — a vörös selyemzászlóval és az oklevéllel együtt — a BM határőrség or­szágos parancsnokának megbí­zásából Szabó István határőr alezredes, az ünnepi tanácsülé­sen adta át. Katymár 1967. május 7-én — a déli határon elsőként — nyer­te el a Határőr község címet. A falu dolgozói az eltelt hat év alatt bebizonyították, hogy mél­tóak a megtisztelő címre. Sőt az utóbbi években a határőrizet megszilárdítását, az általános követelményektől magasabb szin­ten biztosították, ami természe­tesen mindenekelőtt a határőri­zet közvetlen segítésében nyil­vánul meg. A község körzetében — már több éven át — büntet­lenül senki sem tudta megsér­teni az államhatárt. A lakosság éberségét bizonyítja, hogy pél­dául februárban Kisalbert Géza és E. Tibor munkakerülők kül­földre szökését Kenyeres Sán­dor, a helyi ktsz kőművese aka­dályozta meg. Vinkó Sándor tanácselnök, Patarcsity János, ÁFÉSZ-vezető, Zorn József, a Rákóczi Tsz elnö­ke, Salamon József párttitkár. Nagy Józsefné a szociális otthon vezetője és a község többi ve­zetője is a saját munkaterületén, a dolgozók körében állandóan napirenden tartják a határőri­zet segítését, s így >a község apraja-nagyja a párt határőri­zeti politikáját jól ismeri és tudja a kötelességét is. Katymáron rendszeres gyakor­lattá vált, hogy a dolgozók és a határőrök együtt dolgoznak és ünnepelnek. A falugyűléseken, a tanácsüléseken, a tsz-ek köz­gyűlésein, a KISZ-isták és az út­törők rendezvényein mindig ott vannak a határőrök is. Az Üj Élet Tsz-ben a politikai vitakör vezetője Szabó Zoltán határőr hadnagy. A ruhaüzem és az őrs KISZ-szervezetei közös klubdél- utánokat tartanak, szavalóverse­nyeket rendeznek és kirándulá­sokon vesznek részt. A két KISZ-szervezet tagjai május 28- án Kiskőrösre kirándulnak. A vezetők, a pedagógusok és a ha­tárőrök a fiatalok körében vég­zett katonai előképzést, a hon­védelmi nevelést is közösen old­ják meg. A határőrök kétheten­ként tartanak foglalkozásokat az úttörőknek, a tisztek pedig az MHSZ-ben segítik a katonai előképzést. A község vezetői rendszeresen látogatják a határőröket. Tájé­koztatják őket a helyi politiká­ról, a községfejlesztés eredmé­nyeiről és a gondokról. Politikai tájékoztatókat tartanak az őr­sön, beszélgetéseket folytatnak a határőrökkel. A közös munka eredménye tehát, hogy Katymá­ron szilárd a határőrizet, hogy az ország különböző helységei­ből érkező határőrök tisztelet­ben tartják a helyi szokásokat és, hogy a lakosság szereti a ha­tárőröket. A közös munka eredménye ax is, hogy 1972-ben az őrs az Egy­ség Élenjáró címet nyert, s hogy Katymár Kiváló Határőr jel­vénnyel kitüntetett Határőr köz­ség lett. Gazsó Béla • Kiváló Határőr jelvényt kapott Patavcsity Já­nos, Saity József, Nagy Józsefné és Petres Sza- niszló. • Szabó István határőr alezredes gratulál Vinkó József tanácselnöknek, a Kiváló határőrközség címhez. Huszonnégy fog? Kikelt a kukorica, vágják a lucernát Dr. Tait a British Dental Jour­nal című angol fogorvosi lapban azt a kérdést vetette fel, hogy a modern fogbetegségek a fogak nem kielégítő megterhelése kö­vetkeztében keletkeznek. A mo­dern, puha, és nem nagyon szem­csés táplálék nem kívánja meg azt a megterhelést az állkapocs­tól. amelyre szüksége van ahhoz, hogy egészséges maradjon. A ci­vilizált emberek fogmegbetegedé­seit a fogak erősebb igénybevé­telével lehetne szerinte lényege­sen csökkenteni. A modern táp­lálkozáshoz kevesebb fogra van szükség. „Miért ne gondoljunk ki olyan fogkezelési tervet, amely fokoza­tosan csökkenti a fogak számát, mégpedig fiatal életkorban? A fennmaradó fogaknak több mun­kát kellene végezniük, ez viszont fokozná az ellenállóképességet a betegségekkel szemben. Tait-sze­rint valószínűleg 24 fog elegendő 32 helyett. Nézete szerint a fogak kihúzá­sát a korai gyermekkorban kel­lene kezdeni méghozzá úgy, hogy a fejlődő állkapocs minden stá­diumában bizonyos számú fogat húznának ki. Kora gyermekkor­ban a foghúzás alig jár fájdalom­mal. A 12. életévre az állkapocs elérné végleges alakját. A kiskunfélegyházi Kiskunság Termelőszövetkezet elnökétől, Fe­kete Andrástól kértünk gyorsin­terjút a termelőszövetkezet hely­zetéről, illetve az időszerű mun­kákról. — Örömmel mondhatom — újságolta a tsz-elnök —, hogy olyan szépek az őszi vetések, ami­lyenek ezen a homokon talán még sohasem voltak. Háromszáz holdon termelünk búzát, elvégez­tük a vegyszeres gyomirtást, a műtrágyázást, s bízunk abban, hogy ez a gabona meghálálja a gondoskodást. Száz hold kukoricánk szépen kikelt, ezzel egyelőre nincs gon­dunk. Hat erőgépünk viszont munkagépeivel együtt teljes erő­vel megkezdte a százötven hold lucerna első kaszálását. Dolgoz­nak a fűkaszák,'rendsodrók, szál­lítógépek, s hamarosan — remél­jük kilenc * nap múlva — már múlt időben besüthetünk erről a munkáról. Megkezdtük a 66 hek­tár dohány palántálását is, egy tavalyi és egy teljesen új do­hánykombájn segítségével. Újdonságnak számít,' hogy az idén először nem alkalmazunk „idegen” dinnyekertészt. Tagjaink már elég szakértelemmel rendel­keznek ahhoz, hogy maguk is megtermeljék 12 hektáron ezt a keresett csemegét. Gyümölcsö­sünk viszonylag jól telelt, har­minc hektáros őszibarackosunk jelenleg jó termést ígér. Az állattenyésztésünkben je­lentős eseménynek számit a hét végén kezdődő, birkanyírás. Öt­százas létszámú állományunkról szeretnénk a tervezett 4 kilo­gramm helyett egyenként lega­lább 4,5 kilogrammot lenyírni — remélhetőleg minél jobb minő­ségben. Ezen a tavaszon 253 te­jesbárányt értékesítettünk, szá­zat pedig meghagytunk az állo­mány frissítésére. Az idén kezdtük el a nagy- ará­nyú csibenevelést, s az eredetileg tervezett 430 ezer helyett az év végéig szeretnénk 490 ezret fel­nevelni, illetve értékesíteni. Ez az üzemágunk egyre jobban hoz­zájárul a városi lakosság ellátá­sához, Kiskunfélegyházán ugyanis állandóan kapható saját elárusító helyünkön a vágnivaló csirke — és a forgalomra sem panaszkod­hatunk. A csibeneveléssel sokáig szeretnénk foglalkozni, nem utolsósorban ezért létesítünk sa­ját tápkeverő üzemet. Az év má­sodik felében már önellátók le­szünk — mondotta befejezésül Fekete András elnök. O. L. Apáról fiúra Gyenizse László, a balotaszál- lási Aranyhomok Termelőszövet­kezet agronómusa. Huszonhárom éves. 1968-ban a kiskunhalasi mezőgazdasági szakközépiskolá­ban érettségizett. Azóta itt, a ter­melőszövetkezetben dolgozik. Es­ténként pedig a tankönyvek mellé ül. A Debreceni Agrártudományi Egyetem levelező tagozatának el­sőéves hallgatója. — Tudom, nehéz feladatra vál­lalkoztam, de van akaraterőm és szorgalmam — mondta. — Leg­utóbb nagy megtiszteltetés ért. Községi tanácstagnak választot­tak. Egy percig áem gondoltam arra, hogy a munka, a tanulás és ’a tanácstagi funkcióval járó sok tennivaló meghaladja majd az erőmet. Lehet, kezdetben nehe­zebben tudok eleget tenni felada­taimnak, de szívvel-lélekkel tel­jesítem, amit rám bíztak. Ebben sokat segít majd az édesapja, Gyenizse Benő, aki a kétéves ciklus előtt tizenhat évig volt községi tanácstag. Az apa, s a már a jelölő gyűlések után sokat beszélgettek a 24-es számú választókerület eredmé­nyeiről, gqndjairól, s a további tennivalókról. Külterület. A község központ- ‘jától balra keskeny betoncsík vezet Öttömös felé. Már rég el­hagytuk a község határát jelző táblát, egyre ritkulnak a házak. Ez 24-es számú körzet... Az út két oldalán vezetéktartó oszlo­pok: errefelé már minden házba bevezették a villanyt — Mint tanácstagnak, mi az első teendője? — Vári errefelé egy vegyesbolt — válaszolta. — Nagyon hiányos az ellátás. Nincs minden nap friss kenyér, nincs elgendő tej. A jobb áruellátás megszervezése lesz az első feladatom. A másik: az egykori felvásárló telep he­lyén tejcsarnokot szeretnénk lé­tesíteni. ' T. L. (15.) Társaik közül többen irigykedve figyelték szokatlan karrierjüket, akadt, aki megfe­nyegette őket. máskor valamiféle árulásról beszéltek, s csak keve­sen voltak, akik elismerték, hogy „a galeri” a munkájának köszön­heti, hogy jobb szemmel néznek rá a felügyelők, mint a többiek­re, inkább emberszámba veszi őket, négyüket, mint bárki mást az őrizetesek közül. Mindent ösz- szevetve Kapellárónak egyértel­műen megnőtt a tekintélye. Ha megszólalt, körülötte elhallgattak, figyeltek a szavára, mar olyan eset is adódott, hogy neki kellett igazságot tenni, ez tetszett neki, meg félt is tőle, mi lesz, ha egy­szer valamit elszúr, ellene fordul mindenki.-futhat Pettersonhoz vé­delemért. de akkor jobb lesz. ha rnindjárt kimegy a világból is, legalább innen el, mert attól kezdve nem lesz megállása senki előtt. Ahhoz már elegendő ta­pasztalattal rendelkezett, hogy tudja: a -sztárok olykor bizony kiesnek a nagyközönség kegyéből. akkor pedig jaj nekik, keserű lesz szájukban a méz is. Másszor meg elfogta a vágy: minél többet megtanítani nekik, hármuknak a szakmából. Átadni mindent, amit ő megtanult, és nem úgy. hogy unos-untalan kioktatja őket, hanem hogy szinte észre se vegyék. És azt ne gondolják róla, hogy a kegyeikbe akar férkőzni, a hízelgés mindig gyanús, még Pettersonnak is olyan kurtán-fur- csán felelgetett. amikor megláto­gatta őket. csak aki közelről meg­figyelte. az láthatta, miként, telik meg a szeme fénymeleg hálával, amikor a felügyelőre néz. Ilyen­kor tekintetük egy villanásnyi •dőre összekapaszkodik, érteni, érezni lehet abból két ember kap­csolatának ezerszálú összefonódá­sát: a bizalmat, a szeretetet, a megbecsülést. Néhány héttel azután, hogy a brigád először dolgozott együtt, Petterson levelet írt Bereczkinek. A levél így szólt. „Kedves Béreczki úr! Ne hara­gudjon, hogv némi késéssel vála­szolok legutóbbi levelére, de az volt a helyzet hogy közben itt egy kísérlet kezdődött, s arra gon­doltam. nem írok addig, míg e kísérlet első tapasztalatairól be nem számolhatok. Tekintettel jó magaviseletére, szorgalmára, az intézet igazgatója úgy döntött, hogy egy kis létszámú brigádot biz Kapelláró Ferencre, önálló feladattal bízza meg. s olyan kö­rülmények között, amelyek né­miképp oldottabbak, mint az egyébként mindegyik őrizetesre érvényes fegyelmi normák. A bri­gádot azzal a feladattal bíztuk meg. hogy az intézet külső, udva­ri épületeit renoválja, s nagy örö­mömre szolgál, hogy önnek most megírhatom, a fiúk nem éltek vissza kivételezett helyzetükkel, épp ellenkezőlee. minden tekin­tetben kifogástalan munkát vé­geztek. Az a három őrizetes, akit Kapelláró mellé beosztottunk. Sallai Bálint (Bika). Sípos Elemér (Kicsi). Taverna László (Kés), s akikkel régebben sok bajunk volt. Kapelláró keze alatt a ja­vulás útjára léptek, s szorgalmuk több. mint figyelemre méltó. Né­mi kezdeti súrlódások után vi­szonylag rövid idő alatt eljutottak oda, hogy az őrizetesek között meglehetősen szokatlan munka­társi kapcsolat alakult ki közöt­tük. mégpedig a szó legjobb ér­telmében. Ez alatt azt értem el­sősorban, hogy amiben csak tud­ják, segítik egymást, érzik az egy­másra utaltságukat, mi több, a szabadulás utáni időről is úgy be­szélnek. mint amelyben megpró­bálják kiköszörülni az életükön esett csorbát. Valószínűnek tar­tom, bár nem szeretném elkia­bálni. hogy ez a brigád — itt benn csak Kapelláró galerinek nevezi őket mindenki — együtt fog dolgozni kiszabadulás után is, feltéve, hogy őszinte az a véle­kedésük. miszerint Kapelláró megszerettette velük a szakmát, mármint a szobafestő-mázoló mesterséget. Amikor időm engedi, napjában legalább egyszer megkeresem őket s lehetőség szerint úgy in­tézem, ne vegyék észre mindjárt, hogy ott vagyok. Kérem, ne gon­doljon arra. hogy ez a figyelés valamiképpen a mesterségemmel (ügg össze, az igazat megvallva ezt szégyelleném, megalázónak tartanám magamra. Emberi ér­deklődés van bennem,, több az egyszerű kíváncsiságnál, szurko­lás értük, nekik, főként Kapellá- róért. szeretném, ha előbb sza­badulhatna. ha sikerülne elérni, hogy büntetése egy részét elen­gednék. ha a karácsonyt már oda­haza tölthetné... Odahaza. . ön valószínűleg közelebbről is­meri a gyerek otthoni körülmé­nyeit. A magam részéről nem len­nék meglepve, ha azt hallanám tőle. nem akar a szülői házban élni többé. Fel is vagyok készül­ve arra, hogy segítenünk kell raj­ta ebben a vonatkozásban, kap­jon helyet valami normális mun­kásszálláson. nem tudom, Berecz- ki úr. tudna-e segíteni, akár egy jó ötlettel, mert az is sokat ér. Írja meg, kérem, mi a vélemé­nye erről, várom a válaszát, ne engedjük el ezt a gyereket, amint mondani szokás, csak úgy a vak­világba .. . Még valami. Tessék elképzelni, tegnap délután, már a szolgála­tom aznapra letelt, táskarádióval a kezemben arrafelé sétáltam, ami pénz nálam volt, néhány százas bankjegy, gondoltam, pró­bát teszék. Odaértem, beszélge­tünk csupa közömbös dologról, látom, a szemük a táskarádión. Végül 'megkérdeztem tőlük, elő­véve a százasokat, no fiúk, mit szeretnétek, ezt a pénzt, vagy in­kább fogjak valami jó zenét? Tes­sék elképzelni, rá se néztek a pénzre, szinte egyszerre szólaltak -meg; jó tánczenét! Alighanem fegyelmit kapok, ha ezt meghal­lották volna a feletteseim, mert mi ott olyan muzsikálást csap­tunk! S ha látta volna őket! Mint aki fölér a hegytetőre és mélye­ket lélegzik a tiszta levegőből, olyan boldogan fogadták azt a sok banális dallamot, a szövegről nem is szólva, amitől mi, idő­sebbek fejfájást kapunk, persze nem tudni, hogyan viselkednénk, ha egyszer megtiltaná valaki, hogy zenét hallgassunk, táskará­dión. ami számukra természete­sen tiltva van. Igen. azt írom bol­dogan hallgatták, mert a boldog­sághoz, soha nem a nagy fordula­tok extázisa kell. inkább apró történések végtelen és jogfolyto­nos láncolata, csakhát ez nem mindenkinek adatik meg. - ■ Különbén holnap — ez most történik először — kinti munkára küldjük őket. A helybeli állami gazdaság munkáspihenőit, fürdőit, szállását kell rendbe tenniük, ez a munka legalább nyolc-tíz na­pig eltart. Könnyen lehetséges, hogy tovább is, hiszen elképzel­hető, hogy amennyire igyekeztek idebenn. ott annyira elhúzzák majd az időt. Nem szeretném ez utóbbit eleve megtiltani nekik, várakozási álláspontra helyezke­dem, bízom Kapelláró józanságá­ban, s abban, hogy — tálán a hiú­ságom mondatja ezt velem — ér­tékelni tudja az iránta megnyil­vánuló bizalmamat.” Amikor Bereczki megkapta Petterson levelét, sokáig gondol­kodott. a benne foglaltakon. El­lehetne az a fiú nálunk is. Len­ne, akit az öregasszony ajnároz- zon. Munkásszállás ... Jobb an­nál a mi fészkünk —. dörmögte maga elé. Ezt másnap meg is ír­ta Pettersonnak. (Folytatjuk.) \

Next

/
Oldalképek
Tartalom