Petőfi Népe, 1973. május (28. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-12 / 109. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1913. május 12. »Detektív vagyok; a gyerekért jöttem« Egy város szabálysértési ügyei Átlátszó újságírói fogás — így kezdeni riportot: „Éppen jókor érkeztünk ..— Pedig ezegyszer így volt. A kiskunhalasi városi tanácsházán azért ültem le Kun- halmi István főelőadó íróasztala elé, hogy kíváncsiskodjak: hány szabálysértési ügy zajlik le évente ekkora városban? ö kezdte ezzel: — Szerencséje van. Éppen jókor jött. Jogot végzek, s legközelebbi vizsgámra ebből írtam szakdolgozatot. Idejében kigyűjtöttem hozzá a múlt évi adatokat. Előkerültek a táblázatokkal, szöveges kommentárokkal telegépelt papirok. Közben, a törvényszöveget egyszerűsítve, de jószándéka ellenére is kicsit száraz jogi nyelvezettel megfogalmazta: szabálysértéseknek azokat a jogellenes cselekményeket tekintjük. amelyek a társadalomra nézve csekélyebb mértékben veszélyesek. 260 ügy Kiskunhalason — 1972-ben — négyszáz iktatott feljelentés után 260 szabálysértési ügyet bonyolítottak le, amelyek végén bírságoltak. Az átlagbírság 250 forint összegű volt. Legtöbb a mezőgazdasági — 65 — és a tulajdon elleni — 57 — szabálysértés volt. „Előkelő” helyezésű a honvédelmi és polgár- védelmi szabálysértés is; ötven személlyel fordult elő. Miből adódnak ezek? A mező- gazdaságban: kirívó módon hanyagolja el valaki például az amerikai szövőlepke elleni védekezést. amivel mások fáit is veszélyezteti; megtagadja a barom- fipestis elleni oltást, elmulasztja az eboltást, az elhullott állatok eltakarítását. Polgári védelemnél: nem jelennek meg továbbképzésen. Honvédelmi szabálysértés a jelentkezési kötelezettség elmulasztása, amikor a katonaköteles nem jelenti be a kieg.-nél a családi helyzetében beállott változást — nősülés. gyerek —, lakóhelyének megváltozását stb., s ide tartozik.»^, ..katonai igazolvány elvesztése is... A birság átlaga — 180 Ft — mutatja: főcél — a ne- ■vottlil, -->'«» . -V- 'j 17 esetben követtek el közegészségügyi, köztisztasági' szabálysértést. A 194 forint átlag mutatja itt is, hogy ezzel inkább rá akarják ébreszteni az embereket a mások, a társadalom iránti felelősségérzetre. Ha nem is ismerik pontosan a törvényt, vannak életünknek íratlan szabályai is,, amelyek betartása közös érdekünk. Közegészségügyi szabályt sértettek, • akik nem vitték el gyerekeiket védőoltásra. A köztisztaság ellen zömmel részegek vétettek. Amikor nem a bírság segít A főelőadó szavával élve, dicséretesen csökkent az iskolai szabálysértések száma. 12 volt mindössze. Általában a rendszeres iskolábajárás elmulasztásáról van szó, ami — szintén ritkuló esetekben — szociális problémákkal függ össze. Nagycsaládosoknál —- inkább cigányokról van szó — nincs elegendő ruházat a gyerekeknek. Néha a túlkoros tanuló marad ki végleg. Egy külterületen élő családnál a 8 gyerek közül felváltva maradtak otthon a nagyobbak a kicsikre vigyázni. állatokkal bánni, míg a szülők dolgoztak. Természetes, hogy ilyen esetben nem bírságoltak ... Jó a tanács kapcsolata az iskolákkal, így ilyen esetekben a segítés is operatívabb. Ipari-kereskedelmi szabálysértésért 10 esetben róttak ki bírságot. Két alkalommal 400 forint volt az átlag, sejthető, hogy nem éppen „gondatlanság” forgott fenn amikor a szabálysértő a próba- vásárlásnál pont az ellenőrt akarta becsapni. Hamis mérés, számlázás, súlycsökkentés, nyitvatartási idő túllépése, kötelező fizetési jegyzék kiállításának elmulasztása, kontárkodás — vonják magukkal az eljárást. Élelmiszerhamisítás nem volt. Konkrét árdrágítás sem. — Mi az, hogy „konkrét”? — Nem kért az eladó a hatósági árnál magasabbatn de ahogy számolt... A visszaadásnál kiderült. „Véletlenül” a vevő kárára Nem egyszer visszaélnek azzal, hogy a vásárló siet. s nem számolja fillérre, mennyit kap visz- sza. Legyen csak 1 forint vevőnként a „gondatlanság”. Ami általában a vevő kárára sül eL tehát aligha gondatlanság. Le kell szögezni, hogy az Állami Kereskedelmi Felügyelőség jól kézben tartja az ellenőrzést. 7 építésrendészeti szabálysértés fordult elő — kerítés, terasz, bővítés bejelentés nélkül —, de csak egy volt súlyosabb; engedély nélkül épített házat — külterületen. Tarka színképet adnak az egyéb kategóriába sorolt — 42 volt belőlük — ügyek; csendhá- borítás, orgazdaság, titkos borkimérés, veszélyeztetés kutyával, gépjármű menetokmányával elkövetett visszaélés, önkényes beköltözés. parkrongálás, hivatalos személy megsértése (részeg a kocsmában), jogtalan, címhasználat ... — Ez milyen volt? — Valaki ezzel állított be az elvált asszonyhoz: „Detektív vagyok, a gyerekért jöttem.” — Az apa ilyen módon próbálta elcsempészni a gyereket... Ami még az eljárásokhoz tartozik. 18 esetben folytattak le fegyelmi eljárást. — amikor példád ul munkahelyről lopott áz illető —; figyelmeztetésben 44 személy részesült. A nagyobb nevelőhatás végett — vagy ahol 500 forint fölötti volt a birság — 132 tárgyalást tartottak. 128 ügyben tárgyalás mellőzésével szabták ki a bírságot. 58 esetben megszüntették az eljárást, mert nem volt szabálysértés. Tóth István Kitüntetett határőrközség Kiváló Határőr címmel tüntették ki Katymár határőrközséget. A kitüntetést — a vörös selyemzászlóval és az oklevéllel együtt — a BM határőrség országos parancsnokának megbízásából Szabó István határőr alezredes, az ünnepi tanácsülésen adta át. Katymár 1967. május 7-én — a déli határon elsőként — nyerte el a Határőr község címet. A falu dolgozói az eltelt hat év alatt bebizonyították, hogy méltóak a megtisztelő címre. Sőt az utóbbi években a határőrizet megszilárdítását, az általános követelményektől magasabb szinten biztosították, ami természetesen mindenekelőtt a határőrizet közvetlen segítésében nyilvánul meg. A község körzetében — már több éven át — büntetlenül senki sem tudta megsérteni az államhatárt. A lakosság éberségét bizonyítja, hogy például februárban Kisalbert Géza és E. Tibor munkakerülők külföldre szökését Kenyeres Sándor, a helyi ktsz kőművese akadályozta meg. Vinkó Sándor tanácselnök, Patarcsity János, ÁFÉSZ-vezető, Zorn József, a Rákóczi Tsz elnöke, Salamon József párttitkár. Nagy Józsefné a szociális otthon vezetője és a község többi vezetője is a saját munkaterületén, a dolgozók körében állandóan napirenden tartják a határőrizet segítését, s így >a község apraja-nagyja a párt határőrizeti politikáját jól ismeri és tudja a kötelességét is. Katymáron rendszeres gyakorlattá vált, hogy a dolgozók és a határőrök együtt dolgoznak és ünnepelnek. A falugyűléseken, a tanácsüléseken, a tsz-ek közgyűlésein, a KISZ-isták és az úttörők rendezvényein mindig ott vannak a határőrök is. Az Üj Élet Tsz-ben a politikai vitakör vezetője Szabó Zoltán határőr hadnagy. A ruhaüzem és az őrs KISZ-szervezetei közös klubdél- utánokat tartanak, szavalóversenyeket rendeznek és kirándulásokon vesznek részt. A két KISZ-szervezet tagjai május 28- án Kiskőrösre kirándulnak. A vezetők, a pedagógusok és a határőrök a fiatalok körében végzett katonai előképzést, a honvédelmi nevelést is közösen oldják meg. A határőrök kéthetenként tartanak foglalkozásokat az úttörőknek, a tisztek pedig az MHSZ-ben segítik a katonai előképzést. A község vezetői rendszeresen látogatják a határőröket. Tájékoztatják őket a helyi politikáról, a községfejlesztés eredményeiről és a gondokról. Politikai tájékoztatókat tartanak az őrsön, beszélgetéseket folytatnak a határőrökkel. A közös munka eredménye tehát, hogy Katymáron szilárd a határőrizet, hogy az ország különböző helységeiből érkező határőrök tiszteletben tartják a helyi szokásokat és, hogy a lakosság szereti a határőröket. A közös munka eredménye ax is, hogy 1972-ben az őrs az Egység Élenjáró címet nyert, s hogy Katymár Kiváló Határőr jelvénnyel kitüntetett Határőr község lett. Gazsó Béla • Kiváló Határőr jelvényt kapott Patavcsity János, Saity József, Nagy Józsefné és Petres Sza- niszló. • Szabó István határőr alezredes gratulál Vinkó József tanácselnöknek, a Kiváló határőrközség címhez. Huszonnégy fog? Kikelt a kukorica, vágják a lucernát Dr. Tait a British Dental Journal című angol fogorvosi lapban azt a kérdést vetette fel, hogy a modern fogbetegségek a fogak nem kielégítő megterhelése következtében keletkeznek. A modern, puha, és nem nagyon szemcsés táplálék nem kívánja meg azt a megterhelést az állkapocstól. amelyre szüksége van ahhoz, hogy egészséges maradjon. A civilizált emberek fogmegbetegedéseit a fogak erősebb igénybevételével lehetne szerinte lényegesen csökkenteni. A modern táplálkozáshoz kevesebb fogra van szükség. „Miért ne gondoljunk ki olyan fogkezelési tervet, amely fokozatosan csökkenti a fogak számát, mégpedig fiatal életkorban? A fennmaradó fogaknak több munkát kellene végezniük, ez viszont fokozná az ellenállóképességet a betegségekkel szemben. Tait-szerint valószínűleg 24 fog elegendő 32 helyett. Nézete szerint a fogak kihúzását a korai gyermekkorban kellene kezdeni méghozzá úgy, hogy a fejlődő állkapocs minden stádiumában bizonyos számú fogat húznának ki. Kora gyermekkorban a foghúzás alig jár fájdalommal. A 12. életévre az állkapocs elérné végleges alakját. A kiskunfélegyházi Kiskunság Termelőszövetkezet elnökétől, Fekete Andrástól kértünk gyorsinterjút a termelőszövetkezet helyzetéről, illetve az időszerű munkákról. — Örömmel mondhatom — újságolta a tsz-elnök —, hogy olyan szépek az őszi vetések, amilyenek ezen a homokon talán még sohasem voltak. Háromszáz holdon termelünk búzát, elvégeztük a vegyszeres gyomirtást, a műtrágyázást, s bízunk abban, hogy ez a gabona meghálálja a gondoskodást. Száz hold kukoricánk szépen kikelt, ezzel egyelőre nincs gondunk. Hat erőgépünk viszont munkagépeivel együtt teljes erővel megkezdte a százötven hold lucerna első kaszálását. Dolgoznak a fűkaszák,'rendsodrók, szállítógépek, s hamarosan — reméljük kilenc * nap múlva — már múlt időben besüthetünk erről a munkáról. Megkezdtük a 66 hektár dohány palántálását is, egy tavalyi és egy teljesen új dohánykombájn segítségével. Újdonságnak számít,' hogy az idén először nem alkalmazunk „idegen” dinnyekertészt. Tagjaink már elég szakértelemmel rendelkeznek ahhoz, hogy maguk is megtermeljék 12 hektáron ezt a keresett csemegét. Gyümölcsösünk viszonylag jól telelt, harminc hektáros őszibarackosunk jelenleg jó termést ígér. Az állattenyésztésünkben jelentős eseménynek számit a hét végén kezdődő, birkanyírás. Ötszázas létszámú állományunkról szeretnénk a tervezett 4 kilogramm helyett egyenként legalább 4,5 kilogrammot lenyírni — remélhetőleg minél jobb minőségben. Ezen a tavaszon 253 tejesbárányt értékesítettünk, százat pedig meghagytunk az állomány frissítésére. Az idén kezdtük el a nagy- arányú csibenevelést, s az eredetileg tervezett 430 ezer helyett az év végéig szeretnénk 490 ezret felnevelni, illetve értékesíteni. Ez az üzemágunk egyre jobban hozzájárul a városi lakosság ellátásához, Kiskunfélegyházán ugyanis állandóan kapható saját elárusító helyünkön a vágnivaló csirke — és a forgalomra sem panaszkodhatunk. A csibeneveléssel sokáig szeretnénk foglalkozni, nem utolsósorban ezért létesítünk saját tápkeverő üzemet. Az év második felében már önellátók leszünk — mondotta befejezésül Fekete András elnök. O. L. Apáról fiúra Gyenizse László, a balotaszál- lási Aranyhomok Termelőszövetkezet agronómusa. Huszonhárom éves. 1968-ban a kiskunhalasi mezőgazdasági szakközépiskolában érettségizett. Azóta itt, a termelőszövetkezetben dolgozik. Esténként pedig a tankönyvek mellé ül. A Debreceni Agrártudományi Egyetem levelező tagozatának elsőéves hallgatója. — Tudom, nehéz feladatra vállalkoztam, de van akaraterőm és szorgalmam — mondta. — Legutóbb nagy megtiszteltetés ért. Községi tanácstagnak választottak. Egy percig áem gondoltam arra, hogy a munka, a tanulás és ’a tanácstagi funkcióval járó sok tennivaló meghaladja majd az erőmet. Lehet, kezdetben nehezebben tudok eleget tenni feladataimnak, de szívvel-lélekkel teljesítem, amit rám bíztak. Ebben sokat segít majd az édesapja, Gyenizse Benő, aki a kétéves ciklus előtt tizenhat évig volt községi tanácstag. Az apa, s a már a jelölő gyűlések után sokat beszélgettek a 24-es számú választókerület eredményeiről, gqndjairól, s a további tennivalókról. Külterület. A község központ- ‘jától balra keskeny betoncsík vezet Öttömös felé. Már rég elhagytuk a község határát jelző táblát, egyre ritkulnak a házak. Ez 24-es számú körzet... Az út két oldalán vezetéktartó oszlopok: errefelé már minden házba bevezették a villanyt — Mint tanácstagnak, mi az első teendője? — Vári errefelé egy vegyesbolt — válaszolta. — Nagyon hiányos az ellátás. Nincs minden nap friss kenyér, nincs elgendő tej. A jobb áruellátás megszervezése lesz az első feladatom. A másik: az egykori felvásárló telep helyén tejcsarnokot szeretnénk létesíteni. ' T. L. (15.) Társaik közül többen irigykedve figyelték szokatlan karrierjüket, akadt, aki megfenyegette őket. máskor valamiféle árulásról beszéltek, s csak kevesen voltak, akik elismerték, hogy „a galeri” a munkájának köszönheti, hogy jobb szemmel néznek rá a felügyelők, mint a többiekre, inkább emberszámba veszi őket, négyüket, mint bárki mást az őrizetesek közül. Mindent ösz- szevetve Kapellárónak egyértelműen megnőtt a tekintélye. Ha megszólalt, körülötte elhallgattak, figyeltek a szavára, mar olyan eset is adódott, hogy neki kellett igazságot tenni, ez tetszett neki, meg félt is tőle, mi lesz, ha egyszer valamit elszúr, ellene fordul mindenki.-futhat Pettersonhoz védelemért. de akkor jobb lesz. ha rnindjárt kimegy a világból is, legalább innen el, mert attól kezdve nem lesz megállása senki előtt. Ahhoz már elegendő tapasztalattal rendelkezett, hogy tudja: a -sztárok olykor bizony kiesnek a nagyközönség kegyéből. akkor pedig jaj nekik, keserű lesz szájukban a méz is. Másszor meg elfogta a vágy: minél többet megtanítani nekik, hármuknak a szakmából. Átadni mindent, amit ő megtanult, és nem úgy. hogy unos-untalan kioktatja őket, hanem hogy szinte észre se vegyék. És azt ne gondolják róla, hogy a kegyeikbe akar férkőzni, a hízelgés mindig gyanús, még Pettersonnak is olyan kurtán-fur- csán felelgetett. amikor meglátogatta őket. csak aki közelről megfigyelte. az láthatta, miként, telik meg a szeme fénymeleg hálával, amikor a felügyelőre néz. Ilyenkor tekintetük egy villanásnyi •dőre összekapaszkodik, érteni, érezni lehet abból két ember kapcsolatának ezerszálú összefonódását: a bizalmat, a szeretetet, a megbecsülést. Néhány héttel azután, hogy a brigád először dolgozott együtt, Petterson levelet írt Bereczkinek. A levél így szólt. „Kedves Béreczki úr! Ne haragudjon, hogv némi késéssel válaszolok legutóbbi levelére, de az volt a helyzet hogy közben itt egy kísérlet kezdődött, s arra gondoltam. nem írok addig, míg e kísérlet első tapasztalatairól be nem számolhatok. Tekintettel jó magaviseletére, szorgalmára, az intézet igazgatója úgy döntött, hogy egy kis létszámú brigádot biz Kapelláró Ferencre, önálló feladattal bízza meg. s olyan körülmények között, amelyek némiképp oldottabbak, mint az egyébként mindegyik őrizetesre érvényes fegyelmi normák. A brigádot azzal a feladattal bíztuk meg. hogy az intézet külső, udvari épületeit renoválja, s nagy örömömre szolgál, hogy önnek most megírhatom, a fiúk nem éltek vissza kivételezett helyzetükkel, épp ellenkezőlee. minden tekintetben kifogástalan munkát végeztek. Az a három őrizetes, akit Kapelláró mellé beosztottunk. Sallai Bálint (Bika). Sípos Elemér (Kicsi). Taverna László (Kés), s akikkel régebben sok bajunk volt. Kapelláró keze alatt a javulás útjára léptek, s szorgalmuk több. mint figyelemre méltó. Némi kezdeti súrlódások után viszonylag rövid idő alatt eljutottak oda, hogy az őrizetesek között meglehetősen szokatlan munkatársi kapcsolat alakult ki közöttük. mégpedig a szó legjobb értelmében. Ez alatt azt értem elsősorban, hogy amiben csak tudják, segítik egymást, érzik az egymásra utaltságukat, mi több, a szabadulás utáni időről is úgy beszélnek. mint amelyben megpróbálják kiköszörülni az életükön esett csorbát. Valószínűnek tartom, bár nem szeretném elkiabálni. hogy ez a brigád — itt benn csak Kapelláró galerinek nevezi őket mindenki — együtt fog dolgozni kiszabadulás után is, feltéve, hogy őszinte az a vélekedésük. miszerint Kapelláró megszerettette velük a szakmát, mármint a szobafestő-mázoló mesterséget. Amikor időm engedi, napjában legalább egyszer megkeresem őket s lehetőség szerint úgy intézem, ne vegyék észre mindjárt, hogy ott vagyok. Kérem, ne gondoljon arra. hogy ez a figyelés valamiképpen a mesterségemmel (ügg össze, az igazat megvallva ezt szégyelleném, megalázónak tartanám magamra. Emberi érdeklődés van bennem,, több az egyszerű kíváncsiságnál, szurkolás értük, nekik, főként Kapellá- róért. szeretném, ha előbb szabadulhatna. ha sikerülne elérni, hogy büntetése egy részét elengednék. ha a karácsonyt már odahaza tölthetné... Odahaza. . ön valószínűleg közelebbről ismeri a gyerek otthoni körülményeit. A magam részéről nem lennék meglepve, ha azt hallanám tőle. nem akar a szülői házban élni többé. Fel is vagyok készülve arra, hogy segítenünk kell rajta ebben a vonatkozásban, kapjon helyet valami normális munkásszálláson. nem tudom, Berecz- ki úr. tudna-e segíteni, akár egy jó ötlettel, mert az is sokat ér. Írja meg, kérem, mi a véleménye erről, várom a válaszát, ne engedjük el ezt a gyereket, amint mondani szokás, csak úgy a vakvilágba .. . Még valami. Tessék elképzelni, tegnap délután, már a szolgálatom aznapra letelt, táskarádióval a kezemben arrafelé sétáltam, ami pénz nálam volt, néhány százas bankjegy, gondoltam, próbát teszék. Odaértem, beszélgetünk csupa közömbös dologról, látom, a szemük a táskarádión. Végül 'megkérdeztem tőlük, elővéve a százasokat, no fiúk, mit szeretnétek, ezt a pénzt, vagy inkább fogjak valami jó zenét? Tessék elképzelni, rá se néztek a pénzre, szinte egyszerre szólaltak -meg; jó tánczenét! Alighanem fegyelmit kapok, ha ezt meghallották volna a feletteseim, mert mi ott olyan muzsikálást csaptunk! S ha látta volna őket! Mint aki fölér a hegytetőre és mélyeket lélegzik a tiszta levegőből, olyan boldogan fogadták azt a sok banális dallamot, a szövegről nem is szólva, amitől mi, idősebbek fejfájást kapunk, persze nem tudni, hogyan viselkednénk, ha egyszer megtiltaná valaki, hogy zenét hallgassunk, táskarádión. ami számukra természetesen tiltva van. Igen. azt írom boldogan hallgatták, mert a boldogsághoz, soha nem a nagy fordulatok extázisa kell. inkább apró történések végtelen és jogfolytonos láncolata, csakhát ez nem mindenkinek adatik meg. - ■ Különbén holnap — ez most történik először — kinti munkára küldjük őket. A helybeli állami gazdaság munkáspihenőit, fürdőit, szállását kell rendbe tenniük, ez a munka legalább nyolc-tíz napig eltart. Könnyen lehetséges, hogy tovább is, hiszen elképzelhető, hogy amennyire igyekeztek idebenn. ott annyira elhúzzák majd az időt. Nem szeretném ez utóbbit eleve megtiltani nekik, várakozási álláspontra helyezkedem, bízom Kapelláró józanságában, s abban, hogy — tálán a hiúságom mondatja ezt velem — értékelni tudja az iránta megnyilvánuló bizalmamat.” Amikor Bereczki megkapta Petterson levelét, sokáig gondolkodott. a benne foglaltakon. Ellehetne az a fiú nálunk is. Lenne, akit az öregasszony ajnároz- zon. Munkásszállás ... Jobb annál a mi fészkünk —. dörmögte maga elé. Ezt másnap meg is írta Pettersonnak. (Folytatjuk.) \
