Petőfi Népe, 1973. május (28. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-11 / 108. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1973. május 11. Megtisztelő látogatás Ismeretes, hogy nemrég feje­ződtek be országszerte — s így megyénkben is — azon aktíva­értekezletek, illetve egyéb ren­dezvénysorozatok, amelyek részt­vevői méltatták a megalakulásá­nak negyedszázados évfordulóját idén ünneplő Magyar Honvédel­mi Szövetséget és annak munká­ját. E jubileum alkalmából meg­tisztelőén kedves vendégek, a páhi általános iskola úttörőinek küldöttei látogattak el a minap az MHSZ kiskőrösi járási veze­tőségéhez. Kruchió Mihály csa­patvezető tanár üdvözlő beszédé­ben hangsúlyozta, hogy a szövet­ség területi klubjai példásan mű­ködnek és sikeresen ellátják fel­adataikat: a proletár internacio­nalizmus szellemében hazaszere­tetre, honvédelemre nevelik a fiatalokat. A pajtások irodalmi műsorral köszöntötték az ünnepeiteket, a vezetőség titkárának, Sáreczki Lászlónak pedig — az iskolai lö­vőszakkör tagjainak kézügyessé­gét dicsérő — ajándékot, szalma­szálból készített MHSZ-címert nyújtottak át. Ezt követően tá­jékoztatás hallgattak meg a szö­vetség életéről, terveiről, majd a városi lőtérre mentek, ahol gya­korlati foglalkozást néztek végig. Az élménydús program késő délutánig tartott, s búcsúzásuk­kor egy-egy MHSZ-jelvényt kap­tak viszonzásul ajándékba a pá­hi úttörők. Kovách Tamás Kiskőrös, MHSZ járási vezetősége Több megbecsülést az öregeknek! E sorok írására az aggódás késztet. Mélyen együttérzek ugyanis a barázdált arcú, meg­tört alkatú, fátyolos hangú, öre­gekkel, akiket sorsuk gyakorta sodor a 1 utcára, a boltba, a gyógyszertárba, a hivatalba, vagy éppen a TÜZÉP-telepre. A kér­dés önként adódik: vajon udva­riasak-e, készségesek-e velük szemben a pult és az íróasztal túlsó oldalán levők? Merem re­mélni, hogy általános panaszra nincs okuk az időseknek. Hiba lenne azonban elhallgatni, hogy vannak alkalmazottak, sőt olyan vezetők is, akik lekezelően, kö­zönyösen foglalkoznak a hozzájuk forduló tisztes korú emberekkel. A teljesség igénye nélkül most csak a jelenlétemben történt ese­teket veszem alapul. Sajnos nem egyszer voltam tanúja annak, hogy az üzlet el­adói a leggyengébb minőségű árut kínálták az öregeknek, akik csak szűkszavú, amolyan tessék- lássék módon kaptak felvilágosí­tást a vásárolt cikkek rendelte­tésszerű használatára vonatkozó­an. Az egyik gyógyszertári dolgo­zó elhitette a szembetegségben szenvedő idős emberrel, hogy receptjére nem „C” vitamin tab­letta, hanem más, jelenleg hiány­cikknek számító orvosság van felírva. Jártam olyan hivatalban is, ahol az osztályvezetőnek ké­nyelmetlen lett volna beszélnie egy idős panaszossal, s úgy ke­rülte el a találkozást, hogy ott­létét letagadtatta a beosztottjá­val. Láttam TÜZÉP-telepi fuva­rost, aki csaknem fél mázsányi mennyiséggel kevesebb tüzelőt rakott fel kocsijára, mondván, e szállítmánynak „vénember” a megrendelője, s ő úgysem veszi észre a hiányt. Az ilyen és hasonló eseteket még tovább lehetne sorolni. Cé­lom persze nem a leltári igényű számbavétel. A visszásságok cso­korba kötésével közös felelőssé­günkre, feladatunkra szeretnék figyelmeztetni: az öregek a ki­szolgáltatottság, illetve hátrányos megkülönböztetés helyett előzé­kenységet, maximális segítséget, szeretetteljes törődést és ember­séges bánásmódot érdemelnek gyermekeiktől, unokáiktól — egy­szóval mindannyiunktól. Dián József Kecskemét Játszótér vagy csatatér? A Bajai Csökkent Munkaké­pességűek Vegyesipari Szövetke­zete KISZ-alapszervezetének ve­zetősége nemrég szocialista szer­ződésben rögzítette, hogy a fia­talok rendszeresen karbantart­ják a Beloiannisz utcai gyermek- játszóteret. Vállalásuknak az el­múlt hetekben tettek maradék­talanul eleget, s a társadalmi munkájuk eredményeként rövid­del ezelőtt ismét birtokba ve­hették a szépen rendbe hozott, s a szükséges technikai eszközök­kel is felszerelt játszóterüket a Beloiannisz utcában és a kör­nyéken lakó óvodások, általános iskolások, örömük azonban ti­szavirág életű volt, mivel né­hány napon belül szinte csata­térré változott e terület, ahol a széttépett láncú hinta, a meg­rongált csúszda és a feldúlt ho­Szerkesztői üzenetek Hernáth Gábor, Kunszentmik- lós: Kórházi felülvizsgálatra, illetve gyógykezelésére csak ak­kor kerülhet sor, ha beutalót ad önnek a körzeti orvos. Ami a nehéz anyagi körülményeivel kapcsolatos panaszát illeti, az­zal rövidesen foglalkozik a nagy­községi tanács vb szakigazgatási szerve, és környezettanulmány alapján dönt majd arról, indo­kolt-e szociális otthoni elhelye­zése. Kőszegi Istvánná, Nyárlő- rinc: Az önálló, vagyis a tag­gyűlés által jóváhagyott költség- vetés alapján gazdálkodó szak- szervezeti bizottság saját hatás­körben dönt a segélyezésre elő­irányzott összeg felhasználásáról. SZOT-határozat kötelezi azonban az szb-t, hogy szülés, vagy te­metkezés alkalmával megfelelő anyagi juttatásban részesítse a rászoruló szakszervezeti tagot. Szociális segélyt viszont csak az a szervezett dolgozó és hoz­zátartozója kaphat, akinek a lét- fenntartása veszélyeztetve van, vagy nagyobb elemi kár érte a családját. Mivel önnél az emlí­tett esetek egyike sem követke­zett be, így a pénzbeli támoga­tásra vonatkozó .igényének tel­jesítését jogosan utasította el munkahelyének szakszervezete. Iván István, Bácsbókod: A tüze­lőolaj részletfizetési akció kere­tében, tehát' az utalványok be­váltásával történő értékesítése — a termelési gondokra való te­kintettel — ideiglenesen szüne­telt az elmúlt hetekben. Május 1-től azonban ismét kapható utalványra a folyékony fűtő­anyag, amelyet június 30-ig ked­vezményes áron, vagyis 30 fillér­rel olcsóbban, literenként 1 fo­rint 20 fillérért hoznak forga­lomba az árusítóhelyek, köztük mokozó bizonyította, hogy a vandálok ezúttal is hűek marad­tak önmagukhoz. A javításokat gyorsan elvégez­ték a szövetkezet KISZ-esei, ám az eset nem sokkal később meg­ismétlődött. Ezek után aligha fér­het kétség ahhoz, hogy az is­meretlen tettesek kizárólag erre a térre összpontosították műkö­désüket, s gátlástalanul törnek, zúznak, pusztítanak. De med­dig? A városi hatóságoknak sür­gősen intézkedniük kell annak érdekében, hogy véglegesen meg­szűnjön ez a tarthatatlan álla­pot. Bízunk abban, hogy a tár­sadalmi “tulajdon notórius ron- gálói nem kerülhetik el méltó büntetésüket. Alszegi József Baja a Bácsbolcod és Vidéke ÁFÉSZ kijelölt üzletei is. Br. Síammer József, Kunfehértó. Köszönjük levelét, amelyben felhívta figyel­münket, hogy a március 8-án megjelent hasonló rovatunkban helytelenül tájékoztattuk a ter­melőszövetkezetben dolgozók munkaügyi vitájának eldöntésé­re hivatott legfelsőbb jogorvos­lati fórumokkal kapcsolatban. Közlésünket, — amely az egyik járási hivatal téves információ­ján alapult — ezennel helyes­bítjük: a szövetkezeti döntőbi­zottság határozata ellen csak a tsz-alkalinazott nyújthat be fellebbezést a megyei munkaügyi bírósághoz, a tsz-tag ugyaneb­ben az esetben a területileg il­letékes Járásbírósághoz címez­heti beadványát, amit a munka­helyi döntőbizottsághoz kell el­juttatnia. Szabó Ferenc, Bács­almás: Ad ipari szövetkezetek­ben a részesedési szabályzat ha­tározza meg a nyereség elosztá­sának feltételeit. Az ön munka­helyén, a Bácsalmási Vegyes- és Építőipari Szövetkezetben a ré­szesedési összeg 60 százaléka az évi munkabér, 40 százaléka pe­dig a szövetkezetnél folyamato­san eltöltött idő arányában il­lette meg a tagokat és alkalma­zottakat. Egyébként most készí­tik a szövetkezet, törzsgárdasza- bályzatát, amelyet a közeljövő­ben vitat meg a közgyűlés. Ami a jubileumi jutalmat illeti, arra vonatkozóan a Munka Törvény- könyve 48. paragrafusának 2. be­kezdése az irányadó, s eszerint az egyhavi alapbérnek megfe­lelő összeg a huszonöt, negyven, illetve ötven évet munkaviszony­ban töltött . dolgozó részére jár. összeállította: Veikéi Árpád Mérleg a megye vállalatainak és szövetkezeteinek gazdálkodásáról A Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatóságán elkészült a vállalati jövedelmek és érdekeltségi alapok elmúlt évi mér­lege. Ezek szerint Bács-Kiskun megyében a vállalatok és szö­vetkezetek (mezőgazdasági szövetkezetek nélkül) nettó árbe­vétele 27,8 milliárd forint volt. Ebből az ipar értékesítési for­galma elérte a 12,3 milliárd forintot. Az áruforgalom 7,1 szá­zalékkal volt magasabb, mint 1971-ben. A megye iparában a tanácsi vállalatok érték el a legjobb eredményeket. Árbevételük 10,2 százalékkal nőtt, míg az ipari szövetkezetek áruforgalma, csak 3,2 százalékkal emelkedett. En­nél csak a szövetkezeti kivitelező építőiparban alakult kedvezőtle­nebbül a helyzet, árbevételük 5,6 százalékkal csökkent a korábbi évhez viszonyítva. Az ágazatok közül a kereskede­lem forgalomnövekedése volt a legmérsékeltebb. Az állami keres­kedelem áruértékesítése csökkent, s ezt még az ÁFÉSZ-ek 9,3 szá­zalékos forgalomnövekedése sem tudta kellően ellensúlyozni. A mérlegadatok azt mutatják, hogy a termelési tényezők ha­tásfoka valamennyi ágazatban romlott. Ennek oka, hogy az álló­eszközök és készletek értéke, va­lamint a munkabérek nagyobb mértékben növekedtek, mint a nettó árbevétel. A tanácsi válla­latoknál és szövetkezeteknél 7,8 százalékos árbevétel-emelkedés mellett például az állóeszközök bruttó értéke 10,9, a készletek záróállománya, 1,3, a bérköltség 7,8 százalékkal nőtt. A megye vállalatai és szövet­kezetei tavaly 1,4 milliárd forint nyereséget értek el, ami 11,5 szá­zalékkal több, mint 1971-ben volt. A legnagyobb nyereségnövekedést (17,5 százalékot) a minisztériumi ipar érte el. A legmérsékeltebb (7,3 százalék) a tanácsi iparban jött létre. A mezőgazdaság 28,1, ezen belül az állami gazdaságok 39,5 százalékkal növelték nyere­ségüket. Amint tovább boncolgatjuk a mérleg adatait, megállapíthatjuk, hogy az összes ágazatot figyelem­be véve. a minisztériumi vállala­tok, gazdaságok nyeresége 18 szá­zalékkal. a tanácsiaké 3,4 száza­lékkal emelkedett. Az utóbbi jó­val a tervezett szint alatt maradt. A tanácsi építőiparban például 18,9, a vízgazdálkodásban 5,9 mil­lió forinttal volt kevesebb a nye­reség,, mint egy évvel korábban. A megye vállalatai és szövet­kezetei 2,4 milliárd forintot fi­zettek különböző címen adóba, — 5,8 százalékkal többet, mint 1971- ben. Ez 0,6 százalékkal kevesebb az országos átlagnál, ugyanakkor a vállalatoknak nyújtott állami támogatás mértéke nálunk 4,7 százalékkal haladta meg az or­szágos szintet. A vállalatok és szövetkezetek eszközállományának értéke 13,3 milliárd forint, amelynek több mint egyharmada az iparban ta­lálható. Kedvezőtlen, hogy az ál­lománynövekedés üteme csökkent. A gazdálkodó egységeknél évi vé­gén 1,2 milliárd forint értékű be­fejezetlen beruházás volt. Ez össz­egészében ugyan valamivel keve­sebb. mint 1971-ben, az iparban viszont kismértékű növekedés ta­pasztalható a befejezetlen beru­házások területén. A készletállomány 1972, decem­ber 31-én 7,3 milliárd forint volt a megyében, ebből az iparnak 3,3 milliárd jutott. Emelkedése ki­sebb mérvű, ugyan, mint az elő­ző évi volt, de jóval meghaladja még így is az országos növekedé­si ütemet. A megyében a vállalatok és szövetkezetek nyereségéből 216 millió forint részesedési alap kép­ződött, amelyet 39 millió forint bérfejlesztési befizetési kötelezett­ség csökkentett. Ily módon 177 millió forintot oszthattak ki a dolgozók között. A nettó részese­dési alap a megye iparvállalatai­nál és szövetkezeteinél jóval na­gyobb mértékben nőtt. mint or­szágosan. A legnagyobb mértékű volt a növekedés a minisztériumi iparban, viszont az ÁFÉSZ-eknél 1971-hez mérten csökkenés mu­tatkozott. A nyereségből képzett fejleszté­si alap 350 millió forint volt, 17 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A növekedés elsősor­ban a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban volt tapasztal­ható, míg az építőiparban és ke­reskedelemben csökkent. A nye­reségből képzett megyei összes fejlesztési alapból a tanácsi fel- ügyeletű gazdálkodó szervek ré­szesedése 148 millió forint. A vállalatoknál és szövetkeze­teknél 75 millió forint tartalék- alap képződött. Ez 7,3 százalék­kal több, mint amennyi a bázis- időszakban volt. A tartalékalap­ból a tanácsi vállalatokra és szö­vetkezetekre 35 millió forint jut. Tátrai Béla, A FM Bevételi Főigazgatóság megyei hivatalának vezetője GÁZÁLARCCAL A KÖRÚT ALATT © A Fővárosi Csatornázási Mű­vek szakemberei rendszeresen vizsgálják Budapest csatorna- hálózatát. A főváros alatt 2200 kilométer hosszúságú csatorna­rendszer van, amelyek bolto­zatát. oldalfalát ellenőrzik. A vizsgálatokat sok esetben ne­hezíti a szennyvízből felszaba­duló gáz. Ilyen esetekben a gázálarc használata szükséges. Képünkön: Gázálarcban vizs­gálják a körút alatti főgyűjtő oldalfalát. (MTI-foto — Jtuzso- nyi Gábor — KS) Fogászati ellátásunk gondjairól MEZŐGAZDASÁGI KÖNYVESPOLC Űj kiadványok a kertbarátoknak Gyakran látni csalódott arcú embereket a megyei rendelőin­tézet fogászati folyosóján* akik kezelőlappal a kezükben kezelés nélkül távoznak. A lapon töb­beknél ez áll: berendelés ideje június 20—25. Ezt még március végén írta rá a fogszakorvos. Miért ez a hosszú határidő és hogyan lehetne csökkenteni? Er­ről érdeklődtünk dr. Szántó György docenstől, megyei vezető stomatológus főorvostól. — Sajnos a kezelőlap-rendszert be kellett vezetnünk, s még csak ígéretet sem tudok tenni mikor szüntetjük meg. Elöljáróban azonban elmondanék néhány momentumot, ami alátámasztja előbbi megjegyzésemet. Bács- Kiskun megyében igen komoly erőfeszítéseket teszünk mind az iskolás korúak, mind a felnőttek fogmegbetegedésének megelőzé­séért, illetve kezeléséért. A me­gyében öt főfoglalkozású és öt részfoglalkozású iskolafogász rendszeresen ellenőrzi és kezeli az iskolás korúak fogait. Ezen­kívül 77 körzeti fogorvos végez hasonló munkát. A fogorvosi létszám stagnálása mellett a ke­zelések száma évről évre emel­kedik. Míg 1971-ben 16 185 tanu­lónál 17 077 végleges fogtömést végeztünk 1972-ben 21417 iskolás korú gyereknél 20 319 esetben al­kalmaztunk a még megmenthető fogaknál tömést. — Ehhez az egyébként is ma­gas számhoz még hozzá kell venni a körzeti fogászati rende­lések munkáját * is. Nem dicsek­vésképpen, de el kell monda­nunk, hogy a 19 megye közül a száz foghúzásra eső tömések száma évek óta Bácá-Kiskun megyében a legmagasabb. Az utóbbi években jelentősen nőtt az ellátottság, emelkedett a fo­gászati gépek száma. Sajnos, — ami a legfontosabb — szakorvo­si létszámunk messze elmarad a szükségestől, s így fordulhatott elő, hogy például tavaly a ter­vezett fogorvosi szakrendelési órakeret 35,9 százalékát nem tudtuk felhasználni. Jelenleg hét íogorvosnőnk szülési szabadsá­gon van, s helyettesítésüket sem tudjuk vállalni. A szakrendelési órakeret kihasználása Baján alig 50 százalékos. Ezekután azt hi­szem nem szükséges indokolni, hogy miért vezettük be a fogá­szati kezelőlapot. Itt azonban meg kell jegyeznem, hogy a hosszú berendelési idő csak egyik-másik fogorvosnál fordul elő, hiszen a pácienseknek jo­gában áll megválasztani a fog­orvost, de ha sokan választják ugyanazt az orvost, elkerülhetet­len a torlódás. A fájdalmakra panaszkodó fogbeteget természe­tesen azonnal kezelésbe veszi az illető szakorvos. — Várható-e javulás a fogásza­ti ellátásban? — Előreláthatólag még ebben az évben elkészül a megyei rendelőintézet bővítése, s ekkor egyes szakrendelőhelyek átte­lepítésével megszüntethetjük a zsúfoltságot, s reméljük, hogy a tanács az idetelepülni kívánó fogszakorvosnak is segítséget nyújt azzal, hegy számára la­kást ad. Ez egyébként egyik ke­rékkötője fogorvosi státuszunk betöltésének. Ha figyelembe vesszük, hogy e nehézségek el­lenére is Bács-Kiskun megye a többi megyéhez képest évek óta élen jár a fogászati szakellátás­ban, érdemes többet törődni nem mai keletű problémáink megoldásával fejezte be tájékoz­tatóját dr. Szántó György. Sz. F, Egyre bővül és terebélyese­dik a Hazafias Népfront égisze alatt működő kertbarátok köre: a kertgazdák nagy része azonban alaposabb mezőgazdasági isme­retekkel nem rendelkezik, ezért különösen jelentősek azok a szakkönyvek, amelyekkel a Me­zőgazdasági Kiadó siet a kertész­kedni szándékozók segítségére, igen gazdag választékot kínálva a szakmai önműveléshez. Példá­ul a „Kertünk, házunk, ottho­nunk” című sorozatban már ed­dig is számos hasznos tanácsot kaphattak az olvasók a kisgépek háztáji használatáról, a kertek védelméről. A második félévben is több olyan mű lát napvilágot, amelyek A jobb vízgazdálkodású futó­homokon ugyan próbálkoznak a lucernával, de a nagy adagú trá­gyázás és a különleges agrotech­nika alkalmazása mellett, is fennáll annak a lehetősége, hogy a homokverés elpusztítja a nö­vényt. Így a futóhomokon gaz­dálkodó téeszeknél nem lehet arra számítani, hogy nagyobb területen vállalják a lucernate­lepítés költségeit és kockázatát. A Zöldségtermesztési Kutató Intézet növénytermesztési osztá­lya kutatóinak véleménye sze­rint a somkóró termesztésével biztosítható a takarmánybázis, olcsón, kis befektetéssel, emellett a homok termőerejének javítása révén lehetővé teszi ez a növény a későbbiekben a lucerna tele­pítését is. A somkoró mélyre ha­toló gyökérzetével megkeresi a vizet és a tápanyagokat. A ta­lajt nem szükséges trágyázni, és a somkórómag ára nem magas, termelési kockázata kicsi. Tele­pítése ritka rozsra kora tavaszi íelülvetéssel történik. A két­éves somkóró az első életévében még gyenge: elsőként így a rozs vágható. Ha csapadékos az idő­járás, ősszel a somkóróból ka­szálható egy zöldtermés, száraz n.varú években viszont csak megerősödik a gyökértörzs, A második év tavaszán május vé­gén 50—60 centiméter magasság­nál kaszálható: zölden vagy szénának szárítva hasznosítható juh- és szarvasmarha-takarmány­nak. A második növedék már jóval gyengébb, ily módon zöld- trágyának szántják be, legelte­tik, vagy gyengébb magtermést fognak róla. A Kecskeméten kidolgozott a házikert-tulajdonosoknak, a kertészkedő nagyközönségnek szólnak. Ilyen mű Nyújtó Sán­dornak „A kert öntözése” című munkája. Az iskolai tanulók is nagy haszonnal forgathatják Bo­dor János—Gallyas Csaba „Hasz­nos és káros rovarok a kertben” című művét. Megtudjuk belőle: hiábavaló a nagyüzemek szer­vezett növényvédelme, ha a ká­ros rovarok—a házkörüli kertek­ben korlátlanul szaporodhatnak. Két nemzedék közös munkájá­nak eredményeként született meg Mohácsy Mátyás — Timót Béla műve: Az őszibarack. A könyv a telepítéstől kedve a gyümölcs­szedésig, növényvédelemig az ösz- szes teendőt említi. módszer szerint a somkorótar- lót azonnal felszántják és erősen meghengerezve bevetik másod­terménnyel, silókukoricával, szu- dáni fűvel. Ez sokkal gazdaságo­sabb, mert az első évben a gaz­daság először egy rozsterméshez jut, ősszel somkóróhoz, a máso­dik évben nagy tömegű zöldter­mést, később pedig egy másod- veteményt takaríthat be. A kutatóintézetben nem csak a termesztési módszert módosí­tották, hanem előállították az idén állami elismerést kapott „Kecskeméti kétéves fehérvirá­gú” somkórót is. Az új fajta az eddigieknél jobban tűri a ho­mokot és életerősebb. Mivel a somkóró esetében a védőnövény szerepe alapvetően ellentmondásos, a kutatók a leg- sürgőssebb feladatnak tartják en­nek megoldását. Több éves kísérleti tapasztalataik szerint a magnak meghagyott rozs védőnövény esetében az állománysűrűség és a vetőmag mennyiségének csök­kentésével kisebb lett ugyan a rozs termése, de nőtt a somkóró- telepítés eredményessége. Pró­bálkoztak a napraforgóval is, de ez a tavasszal vetendő növény nem nyújtott kellő védelmet a somkóróval a homokverések el­len. A szöszösbükkönyös rozs pedig nagy árnyékoló hatása miatt nem bizonyult alkalmas­nak. A kutatók végső soron a som- kórótermesztés jó módszerének kísérletezésével lehetővé teszik a futóhomok lucernájának elterje­dését a homokhátsági üzemek­ben: segítve ezzel a kedvezőtlen adottságú szövetkezetek ered­ményesebb gazdálkodását. • Éneklő gyerekek a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság fővá­rosa Pilonján „Március 8.” elnevezésű óvodájában. (Foto KNA— MTI—KS) A futóhomok lucernája Bács-Kiskun megye jelentős részét gyenge termőképességű futóhomok foglalja el. Az ezeken gazdálkodó termelőszövet­kezetek szívós, kemény munkával is csak nehezen tudnak el­érni nagyobb terméseredményeket. Állatállományuk számára legtöbb esetben nem képesek elegendő takarmányt termesz­teni.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom