Petőfi Népe, 1973. május (28. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-08 / 105. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Somkóró-nemesítés A homoktalajokon is jól ter­meszthető somkóró nemesítésével a Zöldségtermesztési Kutató In­tézet növénytermesztési osztályá­nak munkatársai foglalkoznak. A kutatóknak sikerült előállítani — Magyarországon elsőként — a nemrégiben állami elismerést ka­pott kecskeméti kétéves fehér vi­rágú somkórót. A Kecskeméten nemesített, jó homoktűrő képes­ségével, életerős fejlődésével és mélyrehatoló gyökérzetével kitű­nő fajta a lucernát nem termő, gyenge, meszes futóhomok érté­kes zöldtakarmánya és zöldtrá- gyanövénye lehet. Mivel a növény nemesítése vi­lágszerte és hazánkban sem régi keletű, számos agrotechnikai kér­dés vár még megoldásra, tökéle­tesítésre. Néhány területen értek el eredményeket; szaktanácsot adnak már a "különböző minősé­gű homoktalajokon vetendő rozs­védőnövény legmegfelelőbb mag­mennyiségére. A betakarítás gé­pesítése azonban még változatla­nul gondot okoz, nehezen alakít­hatók át a meglevő- gabonakom­bájnok a sokszor embermagassá­gúra megnövő somkóró levágásá­ra. Emellett a kutatók igyekez­nek választ találni a védőnövény­nyel és a termesztéssel kapcsola­tos — még tisztázatlan — kérdé­sekre is. XXVI11. évf.. 105. szám Ara: 90 fillér 1973. május 8., kedd Országos gyógypedagógiai tanácskozás Gyógypedagógiai tanácskozás kezdődött tegnap Kecskeméten. Az eredeti tervek szerint szű- kebb körű rendezvényen kíván­tak megemlékezni a Bács-Kis- kun megyei gyógypedagógiai ok­tatás elmúlt negyedszázadáról, de dr. Fülöp Tamásnénak, a Magyar Pedagógiai Társaság megyei vezetőségi tagjának kez­deményezésére a jubileum alkal­mából országos tanácskozást hívtak össze a rendező szervek. A megyei tanács régi épületé­nek nagytermében Krajnyálc Nándor, a Magyar Pedagógiai Társaság megyei tagozatának titkára üdvözölte az ország mjn- den részéből érkezett csaknem kétszáz pedagógust, s a megje­lent vendégeket, köztük Gera Sándort, a megyei pártbizottság osztályvezetőjét, és Szűcs Sán­dort, a Pedagógusok Szakszerve­zete Bács-Kiskun megyei Bizott­ságának titkárát. Madarász Lászlónak, a megyei tanács el­nökhelyettesének megnyitó sza­vai után dr. Simon Gyula, a Magyar Pedagógiai Társaság fő­titkára köszöntött^ a tanácsko­zást. — A magyar gyógypeda­gógiai nevelés egyik legfonto­sabb feladata — mondta — „le­dolgozni” a normál alsófokú neveléssel szembeni történelmi hátrányát. Fokozottabb érzé­kenységet kell ébreszteni a tár­sadalomban a gyógypedagógia problémái iránt — hangsúlyoz­ta a főtitkár. Ezután Bodor Jenő, a megyei művelődésügyi osztály vezetője tájékoztatta a tanácskozás részt­vevőit a Báos-Kiskun megyei gyógypedagógia időszerű gond­jairól, eredményeiről, s a jövő­beni fontos tennivalókról. A kecskeméti gyógypedagógiai intézetben, a kiskunfélegyházi, bajai, kiskunhalasi és kiskőrösi önálló kisegítő iskolákban, s az általános iskolák mellett műkö­dő mintegy ötven községi, vá­rosi kisegítő osztályban jelenleg 2500-nál több gyermeket nevel­nek. A 166 tanulócsoport 76 szá­zaléka összevont osztályokból áll, szemben az országos 47 szá­zalékkal. A kisegítő iskolák fel­szerelése — hasonlóan az álta­lános iskolákhoz — nem kielé­gítő, több szemléltető eszközre, műhelyre és tornateremre van szükség. Sajnos a személyi ellá­tottság sem a legkedvezőbb. Míg például Debrecenben a kisegítő is­kolák pedagógusainak 83 százalé­ka rendelkezik gyógypedagógia1 szakképzettséggel, Kecskeméten az arány 36 százalékos, a megye más városaiban és községeiben ennél is rosszabb. A meglevő fogyatékosságok ellenére is tény, hogy a gyógypedagógiai iskola- hálózat megyénkben is jelentős és fontos társadalmi igényt elé­gít ki, tehát a gyógypedagógiai nevelést az eddiginél is fokozot­tabban kell alsó fokú oktatá­sunk szerves részének tekinteni. A tanácskozás első napján több értékes előadás hangzott el. Ma a résztvevők meglátogatják a megye különböző gyógypeda­gógiai intézményeit; bemutató tanítást, a tanulók munkáiból rendezett kiállítást tekintenek meg. Szerdán ismét Kecskemé­ten folytatódik a program. Az oktatáspolitikai párthatározat és a gyógypedagógia, a tananyag- csökkentés és az értékelés, osz­tályozás témaköréből tartanak előadást neves szakemberek, köztük dr. Kálmán György, a Művelődésügyi Minisztérium fő­osztályvezetője. k. Gy­Helyreállt a rend Libanonban A libanoni hadsereg és a Pa­lesztinái gerillák továbbra is tartják magukat; a múlt pénteken kötött megállapodáshoz. A tűz­szünetet vasárnapról hétfőre vir­radó éjjel mindössze három ki­sebb incidens zavarta meg a ke­let-libanoni Bekaa körzetében, Bejrút Szin A1 Fii nevű külváro­sában és az A1 Zaatar palesztinai menekülttábornál. Mindhárom esetben csak percekig tartott a lövöldözés, s aztán helyreállt a rend. Bejrútban és az; ország töb­bi városában tegnap reggel 7-töl este 7-ig ismét felfüggesztették a kijárási tilalmat, továbbra is ti­los azonban mindenféle gyüleke­zés és felvonulás. Amin Hafez libanoni miniszter- elnök tv-beszédében derűlátóan nyilatkozott a pénteki megálla­podásról, s egyben bejelentette, hogy az arab államoknak az ügy rendezésében nyújtott támogatá­sa hatására elállt lemondási szán­dékától. Az országban uralkodó állapo­tot kihasználva ismeretlen fegy­veresek vasárnap támadást haj­tottak végre egy libanoni rendőr­őrs ellen. Az incidens a libanoni —szíriai határ közelében fekvő Abbudieh-ben zajlott le. A táma­dók 12 személyt elhurcoltak, majd pár órával később szabadon bocsátották őket. A rendőrőrsön foglyul ejtett személyek közt ki­lenc vámőr, két biztonsági ember és egy csendőr volt. Bejrútból érkezett jelentések szerint a palesztinai gerillák át­adták a libanoni hatóságoknak azt a francia fiatalembert, akit a Libanon ellen április 10-én elkö­vetett izraeli agresszió másnap­ján vettek őrizetbe, mert rádió­adóvevő készüléket és fegyvere­ket találtak nála. A francia férfi átadását a megfigyelők a palesz- tinaiak és a libanoni hatóságok közti enyhülés jeleként értékelik. Heltai Nándor A finn mezőgazdasági miniszter látogatása Kecskeméten Haukipuro Erkki Antero mező- és erdő- gazdasági mi­niszter vezeté­sével néhány nappal ezelőtt finn mezőgaz­dasági szakem­berek érkeztek hazánkba, hogy az itteni élel­miszergazdasá­gi üzemek te­vékenységét ta­nulmányozzák, és viszonozzák a magyar kül­döttség finnor­szági látogatá­sát. A finn kül­döttség, amely­nek tagja Suo- mela Samuli, a mező- és erdő- gazdasági kor­mányzat elnök- igazgatója, Nattila Matti, parlamenti képviselő, Nik- kola Antti, mi­nisztériumi osztályvezető és Ruska Ilkka, titkár, hétfőn délelőtt s Ko­vács Imre, MÉM főosztályvezető-helyettes kíséretében Kecskemétre látoga­tott. A vendégek megtekintették a Közép-magyarországi Tejipari Vállalat kecskeméti tejfeldolgozó üzemét. Elismeréssel nyilatkoz­tak annak termékeiről, majd a szomszédos Magyar—Szovjet Ba­rátság Termelőszövetkezetet ke­resték fel. Itt dr. Glied Károly, a megyei tanács elnökhelyettese köszöntötte Haukipuro Erkki An- terót és kíséretének tagjait. Kása Antal tsz-elnök részlete­sen tájékoztatta a finn vendége­geket a Magyar—Szovjet Barát­ság Termelőszövetkezet gazdálko­dásáról, termelő és szolgáltató ágazatairól. Elmondotta, hogy a búza-, zöldség- és gyümölcster­mesztő, szarvasmarha-tenyésztő szövetkezet egyik jelentős áruel­látója a megyeszékhely lakossá­gának. Lótenyészetének híre Európa számos országába elju­tott. A finn szakemberek érdek­lődéssel tekintették meg a szö­Kósa Antal frissen sült cipóval ajándékozza meg Haukipuro Erkki Anternt és kíséretének tagjait a szövetkezet pékségében. vetkezet szakosított tehenészetét, ahol a magyartarka és a hols- tein-friz szarvasmarha kereszte­zéséből az eddiginél ezer literrel több tejet adó fajtát tenyésztet­tek ki. A vendégek ezután felkeresték a szövetkezet lótenyésztő telepét, majd a szövetkezeti pékség dol­gozóival és az üzem ízletes ter­mékeivel ismerkedtek meg. A Magyar—Szovjet Barátság Tsz-ben töltött másfél óra után dr. Glied Károly, a megyei ta­nács végrehajtó bizottsága nevé­ben az Aranyhomok Szálló ét­termében ebéden látta vendégül a finn küldöttséget. A finn mezőgazdasági szak­emberék délután a Kecskeméti Konzervgyár I. telepét keresték fel. Ott a főzelék-konzervüzem és a dobozgyár munkájával is­merkedtek meg. A késő délutáni órákban utaztak el Kecskemétről. K. A. • A most folyó sortávolság! kísérleteket körparcellás végzik: ily módon lehetővé válik a sokoldalú értékelés. módszerrel Info Szombaton délután rendha­^ gyóan kezdődött Kecske­méten az 1973-as esztendő első ballagása. A fennállásának tize­dik évfordulójára emlékező Dol­gozók önálló Iskolájában ere­detileg az emeleti dísztermet je­lölték ki a végzősök búcsúztatá­sára. Jóval a kezdés előtt kide­rült, hogy az érdeklődőknek a tele sem fér el a hatalmas te­remben és ezért az épület elő­csarnokában köszönte meg 13 5 diák a tanárok fáradozását. A négy negyedik osztály és kétosz­tályos szakközépiskola tanulói nevében Szabó Pál autószerelő Ígérte, hogy további életútjukon hasznosítják a munka melletti képzés során szerzett ismerete­ket. Az érettségi előtt álló édes­apák, édesanyák, testvérek, vő­legények, menyasszonyok, férjek feleségek örömében osztoztak a hozzátartozók. Mintegy négyszá­zan hallgatták, nézték a balla­gást, bizonyítva, hogy mennyire értékelik az itt végzett munkát. Az érdekelt családok joggal elmondhatják, hogy gazdagab­bak lettek, gyarapodtak, jobban, szebben élnek. A ballagó felnőttek ünnepéi megtisztelte jelenlétével dr. Kő­rös Gáspár, a városi tanács el­nöke és ott voltak az érdekelt üzemek képviselői is; jelezve a tanulás fokozódó társadalmi je­lentőségét. AM a reggel szerte az ország- bán rekordforgalmat bo­nyolítanak le a virágüzletek: ma ballag a középfokú, nappali ta­gozatú iskolákban végző diákok többsége. Kicsit meghatódottan, kicsit elszomorodva, de — nagy­részük — a jól végzett munka tudatában búcsúzik a négy esz­tendeig második otthont jelentő középiskolától. A szülők elérzé- kenyülve veszik tudomásul, hogy a nagyfiú, a nagylány hamar őst a maga lábára áll, kikerül a családi körből. Bíznak erősen, hogy a szálakat az idő nem gyengíti és az érettségizett „gye­rek” mindig tudja kötelességét a közösséggel, családdal szemben. Szép szokás, hogy — néhány év óta — ünnepélyes külsőségek között köszönnek el a szakmun­kástanulók is az intézettől. A mostani diákok fontos szerepet kapnak társadalmunk formálá­sában. Nagyszerű munkáshagyo­mányok folytatói kell legyenek; erre nepeli őket az iskola is. Ők május végén, június elején ballagnak, de már megkezdték az előkészületeket. A 623-as kecskeméti intézet valamennyi — 429 — tanulmányait befejező diákja — például — a napok­ban megkapja az osztálytársak nevét is tartalmazó vándorköny­vet, amelyet majd a közös céh­ládában helyeznek el, hogy szün­telenül érezzék egymás iránti fe­lelősségüket. öszöntünk ma valamennyi ballagót, fiatalt és időseb­bet. Kísérje siker további útju­kat. Huszár István államtitkár be- • Dr. Romány Pál megnyitja a konferenciát. Az elnökségnek tagja vezető előadását tartja. még dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke. Megkezdődött az Tegnap délelőtt Kecskeméten, a városi tanáas dísztermében megkezdődött az iparstatisztiku­sok és üzemgazdászok IV. orszá­gos vándorgyűlése. A háromna­pos tanácskozást dr. Romány Pál kandidátus, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titká­ra nyitotta meg. — Már önmagában az a tény is, hogy Önök eljöttek ide és itt rendezik meg az Info ’73-at — mondotta dr. Romány Pál — ér­zékelteti milyen nagy változások történtek ebben a városban, il­letve a megyében. Kecskemét nem is olyan régen, jóformán ipar nélküli mezőgazdasági vá­ros volt. Ma pedig már ipari termékeiről is híres. A vándor- gyűlésen a gazdaságosságról, a hatékonyságról tanácskoznak majd, s arról, hogyan adjanak minél nagyobb segítséget az er­re irányuló döntések előkészíté­’ 73 séhez. Meggyőződésem, hogy há­romnapos vitájuk jól szolgálja majd a párt gazdaságpolitikai célkitűzéseinek megvalósítását. A megye vezetése örül annak, hogy a Magyar Közgazdasági Társaság Bács-Kiskun megyei Szervezete a vándorgyűlés házi­gazdája, s városunk és megyénk közgazdászai is tevékenyen ki­veszik a munkából részüket. Sok sikert kívánok a tanácsko­zás minden résztvevőjének. Ezután Huszár István állam­titkár, a Magyar Közgazdasági Társaság alelnöke, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke tar­tott bevezető előadást. — Az eddigi három vándor- gyűlésen — mondotta többek között, az államtitkár — a té­mák rendkívül széles körét vi­tatták meg, ami lehetőséget adott arra, hogy a különböző szakterületeken dolgozó közgaz­dászok kicserélhessék tapaszta­lataikat. Ezeknek a tanácskozá­soknak jelentős szerepük van a közgazdászok továbbképzésében, ismereteik bővítésében, s nem véletlen, hogy sok itt az ismerős arc, kialakulóban van a vándor- gyűlések „törzsgárdája”. Korábbi összejöveteleinken so­kat vitatkoztunk a magyar ipar sajátos problémáiról, nemzetközi összehasonlításokat is tettünk, mindeddig azonban keveset be­széltünk az alkotó ember szere­péről, felelősségéről a gazdasági irányításban. A IV. vándorgyű­lés feladata, hogy erről is szó essék. A most kezdődő ülésszakon napirendre tűzött kérdések — közöttük a hatékonyság, gazda­ságosság, érdekeltség, költség- gazdálkodás — mind egy-egy munkaterülete a jelenlevő köz­gazdászoknak. Közös feladatunk a különböző szintű döntések Megkezdődött bm PETŐFI NÉPE AZ MSZMP RÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom