Petőfi Népe, 1973. május (28. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-31 / 125. szám

r • Sikala János kertész a termálkútnál * • Szedik a palántát a kiiiltetéshez t Öntözővíz a szomjas földekre Megújhodás a Tisza mentén Korszerű alapokon a Tiszagyöngye Tsz gazdálkodása A tiszakécskei Tiszagvöngye Tsz 1969 év elejére gazdálko­dásának mélypontjára jutott el. A veszteség meghaladta a 6 millió forintot. Súlyosbította a helyze­tet, hogy az azt megelőző évek­ben nem történt említésre mél­tó beruházás; az erőgépek na­gyobb része megérett a selejte­zésre, a két tehergépkocsi mind­egyike üzemképtelen volt, elha­nyagolták a meglevő épületek karbantartását, s néhány létfon­tosságú munkában is elmaradás mutatkozott. Egy ilyen kudarc akárhány szövetkezetét „felmorzsolt” vol­na — köztük a Tiszagyöng.yé-nél jobb adottságúikat is (az átla­gos aranykorona-érték manapság isem haladja meg a 8-at) —, vagy hosszú évekre , kilátásta­lanná tette volna még az előre­lépés gondolatát is. Itt nem ez történt. szorgalmas, a meg-« újulást nemcsak áhítozó, de Síért' tenni is akaró gazdák szembe­néztek a történtekkel, levonták a következtetéseket, soraik közül új vezetőséget és elnököt vá­lasztottak — a korábbiaknál al­kalmasabb embereket —, s el­kezdtek dolgozni. A folyamat persze nem volt ilyen egyszerű, voltak kitérők, zsákutcák, de az összefogás gyümölcsei' egyhamar kezdtek beérni. Közgazdasági elemzés nélkül egy lépést sem lehet tenni — ez volt az első, s talán a legfonto­sabb felismerés. Ennek nyomán került sor a gazdaságtalan ága­zatok felszámolására, illetve a jövedelmező ágazatok megerősí­tésére. Megszüntették a tehené­szetet, mivel a tej előállításának költsége háromszoros volt az át­adási árnak; hasonló sorsra ju­tott a sertéshizlalás, a sikertelen gyümölcstelepítést száz holdról „száműzték”, s kiforgatták a ré­gi szőlők meddő tőkéit is. Ugyanakkor fejlesztésre érdeme­sítették a gazdaságos marhahit- í lalást, á sziki legelhet jól hasz­nosító' juhállományt. A szanálás méltányos szigorítá­sokat írt elő, s úgy látszott, már egy év után lélegzethez jutnak, amikor az 1970-es tavaszi ára­dás újból visszavetette a gaz­dálkodást: ezt az évet újabb öt­milliós mérleghiánnyal zárták. Az árvíz 800 holdat borított el, további 600 holdon a belvíz tom­bolt, s ■ez jócskán megrongálta a szőlő- és gyümölcsültetvényer két is. De ezt is kiheverték, s mond­hatni, épp ez volt az igazi pró­bája a megújult vezetési és gazdál­kodási módszereknek. A Tisza- gyöngye Tsz jelenlegi eredmé­nyeit lényegében két év erőfe­szítése alapján ítélhetjük meg. A halmozott termelési érték 1970-ben nem érte el a 14 mil­liót, de 1972 végére már meg­haladta a 28-at. Beruházásra jó két évvel korábban két millió sem jutott, tavaly már jóval több, mint hárommilliót használhat­tak fel ilyen célra. Szembeszökő a tag jövedelem‘"alakulása is: 7Q- ben kévé,? híján 14 és félezer forint vólt az^ égy dolgozó tagra jutó éves átlagjövedelem, ta­valy viszont elérték a közepes termelőszövetkezetek átlagjöve­delmét. PRITAMINPAPRIKA ÉS SAVANYÚKÁPOSZTA Legalább ennyi az idén is várható. A takarmánytermesztésben elért számottevő er edmény j avulásnak köszönhetően az utóbbi pár év­ben a tsz már nem szorul takar­mányvásárlásra, noha azóta az állattenyésztés is fejlődött. A marhahizlaláshoz az alap­anyagot a tsz főként a háztáji gazdaságokból vásárolja fel, de az üzemi tartási körülmények korszerűek, s rendelkezésre á.l egy 90 férőhelyes itatásos borjú­nevelő is. Az idén 350 hízómar­ha értékesítésére van kilátás, több mint 80%-ban exportra. Gazdaságosságban a marhahizla­lással vetekszik a juhtenyésztés, a több mint 400 hektáros legelő nagyobb része csak juhok szá­mára alkalmas. A tejes- és pe­csenyebárányok értékesítése — az 1200 aQyaljirka „két,éyenkénji háromszori 1 ellétése által — jó ? hasznot hcfej.' zs/iiíém -öravésbé a gyapjú, az idei nyírási átlag 5,2 i,:ia a„ "línőségben ir lóbbhoz áll közel. Külön is szót érdemel a ház­táji gazdálkodás, s főként ennek részeként a kisüzemi állattartás. A dolgozó tagok száma félezer­nél nem több, a tulajdonukban levő tehenek száma viszont, nem sokkal van alatta a 300-nak. Igaz, hogy a tsz területén levő tanyák száma is 268. (Itt él a tagság egyharmada.) De a ta­nyai adottságokat a közös is megtetézi: minden háztáji szar­vasmarha után egy hold gyepet biztosít a közös legelőből, ked­vezményes áron. Továbbá a lu­cerna- és szénafélék 6—10° ()-át a közös természetben adja ki a tagoknak, s ez az akció a beta­karítás gyorsítására is jótéko­nyan hat. De ha szükséges, a közös más takarmányféleség be­szerzéséről is gondoskodik. A tanyák 90 0 0-ában már vil­lany világít, s ez az energia hajtja meg az öntöző kisgépe­ket is. Ennek folytán ugyancsak fellendült a háztáji zöldségter- n mesztés, s becslések szerint a háztáji kertészetekből az idén 200—250 vagon áru várható. A háztájihoz való ragaszkodást — amely egyébként nem megy a közös munka rovására — az is fokozza, hogy a területet évek óta egyazon helyen, méghozzá a tanyák mellett mérik ki. A közösen művelt összterület 2305 hektár, s ebből 240 hektá­ron folytatnak üzemi zöldségter­mesztést. Ez az ágazat az ösz- 6zes termelési értékből 23—36° ,r os arányban részesedik — ez a hányad Tiszakécáke közös gaz­daságai között itt a legmagasabb. Az intenzív kultúra — dön­tően a pritaminpaprika, valamint a paradicsom és az őszi fejes káposzta — tervezett össztermése erre az évre 457 vagon. Kitűnő­ek az öntözés adottságai is; a tsz három kilométer hosszan ha­táros a Tiszával. A berendezé­seket évről-évre fejlesztik, kor­szerűsítik — így ma már 800 hektár öntözésére van lehetőség. Tiszakécske határában a hete­dik — eddig a legutolsó — ter­málkút itt készült el, ez év feb­ruár közepén, kétmilliós költség­gel, amelynek felét az Országos Vízügyi Hivatal magára vállalta. A több mint 50 fokos vízből per­cenként 1600 liter zúdul elő a kútból. Hasznosítására már a ta­vaszi hónapokban sor került: a víz fűtésével a tsz egy hektáros fó­lia-alatti palántanevelőt létesí­tett. Mellőzhették a szerves trá­gya sok éven át alkalmazott bio­fűtését, amely által 200 vagon­nal több szerves anyagot hord­hatnak ki a földekre. A palán­ták felszedése után a telep pri­mőrtermesztésre ad lehetőséget: 250 mázsa paprikára, 550 mázsa uborkára, valamint fejes salátá­ra számítanak. Mint feldolgozó ágazat, a ká­posztása vanyító üzem közvetle­nül a zöldségtermesztéshez kap­csolódik. Jó hagyománya van a savanyításnak, bár sok éven át primitív körülmények között folyt a munka. Ez is a múlté ma már, s még inkább az lesz az idén, amikoris elkészül az új üzemépület, ahol a téli szezon­ban — decembertől márciusig — 80 vagon káposzta savanyítására lesz mód. A Tiszagyöngye Tsz-nek ez a terméke rendkívül keresett cse­mege — bel- és külföldön egya­ránt. A fejlesztés tehát ezért is indokolt. A feldolgozás évente félmillió tiszta haszonhoz juttat­ja a gazdaságot, s nem lebecsü­lendő a nődolgozók rendszeres foglalkoztatására nyújtott lehető­ség sem. Később, ha a technoló­gia megengedi, paprika ás para­dicsom savanyítására is alkal­mat teremtenek. A pritaminpaprika túlnyomó részét exportálják, részint ez a sorsa a paradicsomnak is, bár ebből konzervgyári feldolgozás­ra is jut. A tsz nádudvari zöld- ségesboltját zömmel az itt ter­melt árukkal látják el. A görög­dinnye legfőbb felvevő piaca pe­AZ ADOTTSÁGOK JEGYÉBEN Elsősorban a szőlőnek van még hagyománya. De a 163 hek­táros üzemi szőlő már a hagyo­mány megifjodását jelzi: a gé­pesített növényvédelemben;; négy napos permetezési fordulót lehet tartani, s bevált a vegyi ; gyom­irtás is. Tavaly hektáronként 55 mázsát szüreteltek. A pozsonyi fehér és a kövidinka tárolására, palackozására a Közép-magyar­országi Pincegazdaság alföldi üzemével kötöttek hosszú lejára­tú megállapodást. Szűkebb érté­kesítési csatornaként fogható fel az újszászi borkimérő, amelynek dig Kecskemét. Jövedelmezőség­ben a kertészettel vetekszik a 45 hektáron termesztett dohány, s ez a kultúra is főként 1969 után honosodott itt meg. A félegyházi dohányfermentáló üzemben a Ti­sza mentén termesztett dohánnyal színezik a máshol termesztett füs­tölnivalót. Legutóbb, 600 ezer fo­rintért, dohánykombájnt vásárol­tak. a havi forgalma eléri a 250 ezer forintot. Hatvanhat hektáron téli almát termesztenek, a metszésen és a szedésen kívül ez az ültetvény is gépesített. A tavalyi termés háromnegyed részét exportálták. Jeleskedik a tsz a gabona-, a kukorica- és a lucernatermesz­tésben is. Különösen a lucerna­terület megújítására, az új tele­pítésekre fordítanak nagy gondot. A pillangóst 190 hektáron termesz­tik, s tavaly 52 mázsás hektáron­kénti szénatermést takarítottak be. NAGYOBB SZAKTUDÁS — BELÁTHATÓ TÁVLATOK Három-négy évvel ezelőtt a dolgozó tagság átlagos életkora 48 év volt, jelenleg ez nem több 42-nél. De a „fiatalosodás” fo­lyamata ezzel nem zárult le, s a tsz következetesen gondoskodik is a fiatalok idetelepítéséről, helyhezkötéséről. Tiszabögön ed­dig — a tsz 10 ezer forint érté­kű fuvarkedvezményét igénybe- véve, s vállalva ezzel szemben legalább három éven át a kö­zösben végzett munkát, az elő­írt munkanapok szerint — több mint 30-an építettek családi há­zat. Jelenleg is mintegy 60 új, közművesített házhely vár érté­kesítésre. A gazdaság más módon is hoz­zájárul Tiszabög, mint külterü­leteinek számító lakott hely komfortosabbá tételéhez. Leg­újabban például tisztasági fürdő építését tervezik. Kultúrotthon a tsz mindkét üzemegységében van, s ezek meglehetősen láto­gatottak. De Szolnokon is 40 személynek van színházbérlete, s nyaranként kedveltek a Sze­gedi Szabadtéri Játékok is. Az átlagéletkor csökkenésének — program szerint és valóságo­san is — a szaktudás növeke­désével kell együtt járnia. A tsz-nek jelenleg csaknem ötven szakmunkása, öt középfokú és három felsőszintű végzettségű szakembere van. Jelenleg öt ösz­töndíjasa is van a gazdaságnak. A szakosított szakmunkáskép­zésre nagy gondot fordítanak, s erre az idén az üzemen belül kerítenek sort. A vezetőség az idős tagok helyzetét is nagy figyelemmel kíséri, évente összesen 200—300 mázsa gabona, s 300—400 mázsa tűzifa — mindkét juttatás ház- hozszállítva értendő — kerül kö­zöttük kiosztásra, öregek nap­ján a nyugdíjas és járadékos ta­gok mindegyike pénzjutalomban részesül. De külön elbírálás alapján a tsz soronkívül is nyújt támogatást. ... Mostanában ér el a Tisza­gyöngye Tsz gazdálkodása odá­ig, hogy fejlődésének távlatai beláthatóvá legyenek. A fő pers­pektívát továbbra is a zöldség- termesztésben látják, s ennek jegyében csatlakozott a tsz az elsők között a Tisza-menti zöld­ségprogramhoz. Üjabb termál­kút fúrását tervezik, amely ál­tal a fóliatelep nyolc hektárra lesz növelhető. Olyan gépesítést alkalmaznak, amellyel minősé­gileg alakul át a zöldségtermesz­tés technológiája. Szőlőtelepítés 120, csonthéjas gyümölcsös ültetése 30 hektá­ron, a forrólevegős szénaszárítás meghonosítása, 'a juhállomány másfélszeresére történő növelé­se, a rendszeres talajvizsgálat, közgazdasági csoport létrehozá­sa, a kooperáció kiszélesítése — ezek szerepelnek a közeli évek terveiben. A három év előtti mélypont­ra egyre magasabbról tekinthet­nek vissza. De itt inkább előre néznek. (X) • A géppark új büszkesége: a dohánykombájn 6 Paprikapalántázók „hadrendje” " i. * ; ’. '.fi is-*» fííBiuitsiy cffr»;íúv • Készülő hordók a savanyúkáposztának • Karbantartás • Exportra alkalmas hízómarhák munka közben

Next

/
Oldalképek
Tartalom