Petőfi Népe, 1973. május (28. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-31 / 125. szám
9 Szorgalmas munka folyik napjainkban a paprikaföldeken. Felvételünkön a szorgalmas lányok-aszor nyok 622-es fajtájú paprikát palántázzák,; amelyből nemcsak a paprikát, i'.mem a magját is értékesítik mint vetőmagot. a dusnoki Egyesült Munkás-Paraszt Termelőszövetkezet rintra növekedett. Az egy munkanapra jutó 79 forint tavaly már elérte a 109 forintot, az egy dolgozó tagra jutó évi jövedelem 21 ezer 380 forint helyett a múlt évben már 25 ezer 83 forint volt. Jut már anyagi ereje arra is a termelőszövetkezetnek, hogy tagjait üdültesse. A múlt évben Harkányban töltöttek 120-an kellemes napokat a közös gazdaság költségén. Több mint háromszázan vettek részt országjáró kiránduláson — kiváló munkájuk elismeréseként. A múlt évben vett erőteljes lendületet a szocialista munkaverseny is, hét brigád 240 tagja vesz részt a nemes vetélkedőben. • A dusnoki földeken sem várnak mindig az Időjárásra, ha nincs eső, öntöznek s arról is gondoskodnak, hogy a szivattyúk állandóan üzemképesen teljesítsek feladatukat. Felvételünkön a szerelők gyors munkával biztosítják, hogy a napi hetven-nyolcvan hold megkapja a szükséges öntözővizet. Gazdagodott, gyarapodott a termelőszövetkezet Ma már 51 erőgép, hat kombájn és szinte megszámlálhatatlan munkagép segíti a jobb eredmények elérését. A gazdaság négy saját tehergépkocsija végzi a szállítási feladatokat. Növénytermesztés A termelőszövetkezet vezetősége egyre inkább a gazdaságosságot tartja szem előtt a tervek összeállításánál. A növénytermesztésben is igyekeznek az adottságok és lehetőségek figyelembe vételével bizonyos „profi- lírozást” végrehajtani. A korábbi évek sok fajtanövényével szemben most már csak azokat termelik, amelyek kifizetődőek, illetve a megfelelő művelés után az eredmények kielégítőek úgy a termelőszövetkezet, mint külön a Gazdag volt a dusnoki határ mióta világ a világ, de a dúsan termő földek, hasznából a legkevesebb pontosan a dusnokiaknak jutott. Néhány évtizeddel ezelőtt még a környék legszegényebb községeként emlegették, hiába laktak itt szorgalmas emberek. A föld, a hatalmas érseki ura- irdalom a helybelieknek csak munkát adott, s ezért éppen ’|||s annyi bért ami szűkös meg- '.;■<% élhetésükre elegendő volt. Kommenciós cselédek faluja volt ez, a ma már igen jóhírű és mondhatjuk azt, hogy gazdag község. • A termelőszövetkezet büszkesége a „Kacsafarm” és a keUetöállomás. tagok részére is. Ezek közé tartozik a fűszerpaprika. A papi birtokokon nem, de a termelőszövetkezet területein már egyre nagyobb helyet foglal el a vidék kincse, a „piros arany”. A múlt évben 565 hold termést értékesítettek ebben az esztendőben már 750 hold termése hoz jövedelmet a művelőinek és a közösnek. Az előbb említettük az állandó újra, jövedelmezőbbre való törekvést. Nos, a fűszerpaprikatermelésnél bizonyítható is ez. A termést 1969 óta már nem szállítják a feldolgozó vállalatoknak egyenesen a paprikaföldről! Saját „feldolgozó üzemet” létesítettek, illetve szárítóberendezést vásároltak és félkész terméket adnak át. A tavalyi területről 27 vagonnal értékesítettek és a tervezett 11,5 millió forintos árbevételük 14 millió lett. Az idén, a megnövekedett területről mintegy 20—22 millióra számítanak. Igen jelentős az is, hogy mióta nem a földekről szállítják el egyenesen a paprikát, október, november és decemberben mintegy 200—250-en juthatnak munkához, illetve jó keresethez. A piackutatás és az adottságok figyelembe vétele eredményezte, hogy a múlt esztendőben megkezdték a nagyüzemi uborkatermesztést. A hetven hold meghálálta a gondos művelést és több mint fél millió forinttal növelte az árbevételt. Ugyancsak a múlt évben termeltek először 40 holdon paradicsomot és „erre sem fizettek rá”. A cukorrépa hagyományosnak számító ipari növény, területe szinte állandóan 100 hold. A fizikai munka jórészét sikeresen „száműzik” a cukorrépaföldeken a vegyszerezéssel és a Állattenyésztés Alig négy évvel a felszabadulás után a dusnokiak már a szövetkezés gondolatával foglalkoztak és 1949 októberében létre is hozták a környék első közös gazdaságát. Az 51 alapító tag Munkás-Paraszt Termelőszövetkezetnek nevezte el a 220 holdat. Igen, akkor még csak földjük és kéziszerszámaik voltak, s termelésük sem fejlődött ugrásszerűen. Az első tizenkét év története jórészt ugyanaz mint az ország sok más akkori gazdaságáé: Ismerkedés a közös munkával, küzdelem a gondokkal, vita a széthúzókkal, az elégedetlenkedőkkel. Földjeiket a gépállomás művelte, s csak 1958-ban erősödtek meg annyira, hogy megvásárolhatták az első saját erőgépet. Amikor 1961 végén a községben működő két kisebb termelőszövetkezettel való egyesülés gondolata felvetődött, a szövetkezet tagjainak száma már 343 volt és 4 ezer 800 holdat mondhattak magukénak. Az 1962 tavaszán történt egyesülésnél alakult ki a gazdaság mai 6 ezer 300 holdas területe, s a tagok létszáma ekkor 1028-ra növekedett. Szükséges volt elöljáróban annyit elmondani erről a gazdaságról, amely múlt évi eredményei alapján elnyerte a Kiváló Szövetkezet címet. Gazdagodik a termelőszövetkezet, már tud adni évente 12 ezer forintot a községi sportkörnek. Már tudja patronálni a községi iskolát, óvodát is. Tavaly mintegy 30 ezer forint értékű munkával járultak hozzá, az oktatási intézmények körül-' ményeinek javításához. A termelőszövetkezet és a tagok tekintélye is növekszik. Áprilisban harminc tagjukat választot- ták meg a községi tanácsba, s közülük öten a végrehajtóbizottságban tevékenykednek. Jól és egyre jobban élnek a szorgalmas termelőszövetkezeti tagok. Jól öltözöttek, tizenöten már saját gépkocsijukon közlekednek, a motorkerékpárokat pedig bizony, nagyon nehéz.;.fenne’ megszámolni. Az elmúlt két évben több mint 100 új ház épült a községben, a közös gazdaság kedvezményes fuvarral segítette az építkezőket. Nem lehet elfeledkezni a termelőszövetkezet átlagon felül szorgalmas asszonyairól és lányairól. A jelenlegi 441 dolgozó tag közül 274 nő, a 340 besegítő családtag közül 184-en lányok- asszonyok. A 342 nyugdíjas között is sok nő van, s mindnyájan őszinte elismerést érdemelnek. A paprika-, uborkaföldön ők járnak az élen, s példákkal lehet bizonyítani: Amikor szükség volt rá, a nők „nem ismertek tréfát” ha kellett zuhogó esőben is dolgoztak a földeken, csakhogy a termést minél kevesebb kár érje ... A gazdagon termő dusnoki földeken évszázadokon át kevés jutott a rajta dolgozóknak. Évekig szegény volt a termelőszövetkezet is, de már elindult a fejlődés útján. Eredményei, a közös és a tagok gyarapodása fényes bizonyítékai a fejlődésnek. És bizonyítja a Kiváló Szövetkezet kitüntetés is, amelyet megérdemelten kaptak a szorgalmas dusnokiak. (X) A termelőszövetkezet jövedelmének, illetve bevételének 32,7 százalékát az állattenyésztés adja. Ennek- az üzemágnak a fejlesztése sokkal nagyobb beruházásokat igényel mint a növénytermesztésé. a befektetett összegek csak hosszabb idő után térülnek meg, így azután a területen a fejlődés is kissé lassúbb. Mindezek ellenére a múlt évben a tervezett 14,4 millió forint helyett az állattenyésztésből 17,8 millió forint volt az árbevétel. Rendkívül nagy erőfeszítést, anyagi megterhelést jelent a segítség ellenére a múlt évben megkezdődött negativizálás, — melynek befejezését a jövő év végére tervezik. Most csak 239 tbc-mentes állománnyal rendelkeznek, jövő év decemberére • Zala megyéből vásárolták ezeket a gyönyörű tény észüszőket. 9 A községben az elmúlt két évben több mint száz új házat építettek a közös gazdaság tagjai. Közülük mutatunk be néhányat. tavalyelőtt vásárolt cukorrépakombájnnal. Számottevő területen — 1200 holdon — termelnek kukoricát, ezer holdon vegyszerezve, 200 holdon pedig részes művelésben. A betakarítás nehéz munkáját már a kukoricaföldeken sem ismerik, négy adapterrel rendelkező kombájntól szállítják a korszérű szárító berendezésbe a termést. A múlt esztendő egyik újítása volt az, hogy a Szegedi Gabona- termesztési Kutató - Intézet megbízásából megkezdték a hibrid- kukorica termelését. A dusnokiak becsülettel teljesítették a megbízatást és eredményeik alapján „bázisgazdasággá” léptek elő. Ebben az évben már 235 holdon 5 fajta hibridkukorica hoz nekik holdanként mintegy 25—30 ezer forint jövedelmet. Ehhez hasonló újítással növelik a búzából eredő jövedelmüket. Két évvel ezelőtt 300 holdon megkezdték a vetőmag termelést, tavaly pedig már 1050 hold termése hozott a gazdaságnak 21,5 mázsás holdankénti átlaggal 5 millió forintot. Az idén pedig az összterületen vetőmagot termelnek. A növénytermesztés rövid ismertetésének végére kívánkozik néhány adat. Íme a fejlődés bizonyítékai: 1971-ben 346, 1972ben pedig 700 vagon istállótrágyával végeztek talajerő-utánpótlást, tavaly ezt még 299 vagon tőzegtrágyával is tetézték. Műtrágyából tavalyelőtt 70, tavaly pedig 98 vagonnal használtak. Nem lehet ezek után „csodálkozni”, hogy a földek visszafizették a gondoskodást. Búzából az 1971-es 18,6 mázsával szemben 21,5, kukoricából 20,4 mázsa helyett 25, cukorrépából 151,2 mázsa helyett 228,4 és fűszer- paprikából 34,4 mázsa helyett 35,5 mázsát takarítottak be holdanként. A növénytermesztés múlt évi árbevétele a tervezett 18,5 millió forinttal szemben — fűszer- paprika nélkül, ennek bevételéről már szóltunk — az év végére 22 millió lett. 5,2 millióval több mint az előző évben. pedig 350 lesz. Számottevő a gazdaság szarvasmarha-hizlalási tevékenysége évente átlag 350 darab 5—5,5 mázsás hízott marhát értékesítenek. Dicséretükre legyen mondva — többsége exportra kerül. A sertéstenyésztésüket is most fejlesztik, az év végére az anyakocák száma remélhetően elétt a 120-at és jövőre 1300 hízó értékesítését tervezik. A juhászok 600 anyajijhot gondoznak, a szaporulat nagy részét pecsenyebárányként értékesítik, évente mintegy félmillió forintért. f Mi jelent az állattenyésztésben újat, a hagyományostól eltérőt és természetesen jövedelmezőbbet? Az évente nevelt és értékesített 100 ezer csibe? Nem, hanem a kacsatelep. Harmadik éve foglalkoznak „naposkacsa előállítással”. 1970-ben vásárolták a víziszárnyas-telepet, s akkor 12 keltetőgépben láttak napvilágot a kiskacsák. Jelenleg 23 géppel dolgoznak. A törzstelepen 10 ezer kacsa „termeli” a tojást, évente mintegy 600 ezer naposkacsát és 400 ezer tenyész- tojást értékesítenek. A kacsákkal érdemes foglalkozni, egy keltetési szezon átlag 8 millió forintot hoz a „közös konyhára ' l Mit bizonyítanak a számok ? » Nem akarjuk számok felsorolásával untatni a kedves olvasót, de feltétlenül szükséges néhányat megemlíteni mégpedig a négy év előttiekkel összehasonlítva. A termelőszövetkezet tiszta vagyona 1969-ben 31 millió 741 ezer forint volt, 1972-ben pedig 53 millió 356 ezer forintot ér. A halmozott termelési érték a négy év előtti 54 millió 240 ezer forintról 95 millió 915 ezer foA jó munka eredménye: Kiváló Szövetkezet címet kapott
