Petőfi Népe, 1973. május (28. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-31 / 125. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1913. május 31. OLVASÓIN KE A SZÓ A fák védelmében ... Alpáron gyakori eset, hogy gyökerestől kicsavarják a fa­csemetét, sőt derékon törnek bő termést hozó gyümölcsfákat is. Jómagam szintén megkárosod­tam már ily módon. Az a véle­ményem, a helyi szervek túl en­gedékenyek a fák notórius pusz­Tele a korsót! Kerülöm a félreértést, így már elöljáróban közlöm, hogy ko­rántsem az alkoholisták megbí­zásából ragadtam tollat. A sör­fogyasztók érdekeit sértő visz- szásságok ellen emelem fel sza­vam. A tikkasztó hőségben gyakran szomjazik az ember sörre. Ezt kívántam meg én is a minap, s betértem a megyeszékhely egyik italboltjába, amely a Batthyány és a Horváth Döme utca sarkán van. Megrendeltem a sört, s az ifjú csapos pillanatokon belül tette elém a habbal csordultig telt korsót. Természetesen nem nyúltam hozzá, s kisvártatva új­ra megtöltötte. Majdnem ugyan­annyi mennyiség került még a hatalmas pohárba, mint legelő­ször. Szóval tele korsónyi sört fogyasztottam, miközben hallot­tam a fiatalember megjegyzé­Oldják fel a tilalmat! Tanyán lakó családos ember vagyok. Régóta takarékoskodom a célból, hogy véglegesen szám­űzzem a petróleumlámpát, tehát villamosíthassam lakásom. Hó­napokkal ezelőtt már együtt volt a szükséges összeg, így az ügyben felvettem a kapcsolatot az illetékesekkel, akik azt vála­szolták, teljesíthető kérésem, mivel alig fél kilométernyi há­lózatbővítés szükséges csak ah­hoz, hogy házamig érjen a ve­zeték. . Tekintettel arra, hogy vala­mennyi költség fedezését ma­gamra vállaltam, így saját ha­táskörben kezdtem hozzá a terv megvalósításához. Már megvá­sároltam az oszlopokat, s most foglalkozom a vezeték beszerzé­sével. Ha minden jól menne, he­ti tóival szemben. Pedig szigorú büntetést érdemelnek azok, akik vagánykodásuknak így adnak kifejezést. A fa érték, épségére vigyázni mindannyiunk köteles­sége. Hegyi László Alpár József Attila u. 2. sét: remélem többször nem jön ide ez a precíz pasas! Hasonló eset történt már velem Kecske­mét több italboltjában, éttermé­ben is. Summa summárum: a habos sört roppant szívesen mérik a csaposok, akik így jutnak külön jövedelemhez, mivel az előírt mennyiségnél kevesebbet mér­nek a korsókba. Ez pedig nem más, mint a fogyasztó megká­rosítása, ami szabálysértéssel egyenlő, s felelősségrevonással kell járnia. Hogy erre sor ke- rül-e? Annak csak az ellenőrző szervek a megmondhatói. Igaz, feleslegessé tehetjük a hatóság közbelépését, ha mi, vendégek figyeljük a csaposokat, s nem feledjük: csak egész korsónyi sörért vagyunk kötelesek fizetni teljes árat! J. Kiss Sándor Kecskemét Kassai út 6. tek múlva munkához láthatná­nak a szakemberek. Sajnos elém gördült nemrég egy aka­dály, amely pillanatnyilag ki­látástalanná teszi a dolgok előbbre jutását. Az öregcsertői Petőfi Terme­lőszövetkezetről van szó, vezetői ugyanis határozottan megtiltot­ták, hogy a hálózatkiépítéshez a területüket vegyem igénybe. Ál­láspontjuk azért is érthetetlen, mert a szóban forgó határrész nem is megművelt, vagyis a né­hány oszlop helyének átengedé­se aligha okozna terméskiesést. Ezúton kérem a közös gazda­ság vezetését, oldja fel a tilal­mat, s engedélyezze az oszlopok felállítását. (Pásztor András öregcsertő 43.) Zavarok a hét végi postai szolgáltatásban A Petőfi Népe néhány héttel ván, ilyen értelmű rendelkezést ezelőtt már szóvá tette, hogy kaptak az igazgatóságtól, vasárnap déltől egyetlen kegs- Véleményem szerint sántít az keméti postahivatal sem áll a olyan utasítás, amely előírja, lakosság rendelkezésére. Ügy hogy . egy megyeszékhelyen va­tűnik, az illetékesek nem figyel- sárnap 12 órától hétfőn reggel tek fel e panaszra, mivel ha- 8-ig szüneteljen a legfontosabb sonló esetben volt részem leg- postai szolgáltatás, a levélkül­utóbb is. demények felvétele, továbbítá­Vasámap este 6 óra körül sa. Kérem az illetékeseket, sür­akartam feladni eszpressz leve­let a vasútállomás melletti 2-es számú postán. A szolgálatos megtagadta a felvételt, mond­Válaszolnak az illetékesek Lapunk április 19-i számának Olvasóinké a szó rovatában kö­zöltük L. P. hetényegyházi la­kos sorait Javaslat tanyaügyben címmel. A levél írója tanyasi szomszédai nevében tette szóvá, hogy nagyon távol vannak a fa­lu központjától, így lehetetlen megoldani arrafelé a villamosí­tást. Javasolta, ha mác a hoz­zájuk közel levő külsőnyíri is­koláig korszerű utat építenek, annak két oldalán jelöljenek ki házépítésre alkalmas parcellá­kat. Mint írta, szívesen áttele­pülnének a szétszórt tanyákról az intézmény környékére, mely­nek villanyhálózatba történő be­kapcsolása talán nem ütközne akadályba. Az ügyben helyszíni szemlét tartott a Bács-Kiskun megyei Tanács VB-lanyatitkára, Dörner Henrikné, aki megállapításairól a szerkesztőségünkhöz eljutta­tott levelében számolt be. Esze­rint az elnéptelenedő külterü­let, Külsőnyír településfejleszté­sét nem tervezi a hetényegyházi tanács. Utat sem építenek a szóban forgó —. s ma már csu­pán a tanyai művelődési helyi­ségként működő — iskoláig, ahol ideiglenes jelleggel. „Bács” típusú aggregátorral biztosítják a villamosenergia-szolgáltatást. A környék lakosságának átte­Szerkesztői üzenetek Iván István, Bácsbokod: A nyugdíjasok munkavégzésének feltételeit a 45 1971. (XII. 24.) Korm. sz. rendelet, valamint az 1/1972. (IV. 12.) sz. SZOT utasítás határozza meg. E jogszabályok szerint általában 840 órát dolgoz­hatnak évente, s maximum hat­ezer forintot kereshetnek mind­azok, akik havi 800 forintnál több nyugdíjjal rendelkeznek. A bér­határ túllépése a nyugdíj korláto­zásával 'jár. Meghosszabbítható vi­szont a foglalkoztatási idő. ha a 840 órás munka ellenértékeként nem kapott hatezer forintot ösz- szesen az érdekelt nyugdíjas. Tá­jékoztatásul közöljük még, hogy a kiemelt iparágakhoz tartozó né­hány munkahelyen, illetve a ter­melőszövetkezeteknél fizikai mun­kakörökben alkalmazott nvugdíja­gősen változtassanak az elma­radt falusi állapotokat idéző helyzeten 1 (Dr. Bánó György, Kecskemét, Rákóczi u. 22.) lepülése viszont realizálható, mégpedig a község belterületé­nek igénybevételével. Jelenleg öt telek vár gazdára a pusztai iskola közelében, valamint a Béke utcában. Az év hátralevő részében újabb házhelyek érté­kesítését tervezi a községi ta­nács. * A Kecskeméten lakó Hegedűs József levele Miért hiánycikk a gázharisnya? címmel május 17- én jelent meg ugyanezen rova­tunkban. Olvasónk saját esete alapján bírálta a Kecskeméti Alföld Aruházat, amely forgal­mazza a tartós fogyasztási cikk­nek számító gázlámpát, de könv- nyen meghibásodó tartozékának, a gázharisnyának beszerzéséről nem gondoskodik. A panaszra írásban válaszolt a Bács megyei Fogyasztási Szö­vetkezetek Alföld Áruházának vezetője, Táborosi Gyula. Mint közölte, az idén már többször megrendelték a gázharisnyát — a VASÉRT központját telexen, a Vas- és Edénybolt Vállalat igazgatóságát, valamint a Sze­gedi Vas- és Fémipari Szövetke­zet vezetőségét levélben keres­ték fel ez ügyben —, de az ér­dekelt cégek visszautasították a gyártási-szállítási megbízás tel­jesítését. sokra az említettektől eltérő ren­delkezések vonatkoznak, amelyek részleteit az 1 1973. (III. 3.) sz. SZOT szabályzat tartalmazza. O. K., Kecskemét: Mint azt a május 19-i lapszámunkban is kö­zöltük. a Kisfáiban létesítendő lo­vas iskola technikai feltételeinek kialakításán most dolgoznak a ki­vitelezők. akik nemsokára elké­szülnek a munkával. Ha a gya­korlópálya és az épületek műsza­ki átadása megtörtént, a Petőfi Né­pében is közöljük majd a Kecs- kemét-szikrai Állami Gazdaság és a kiskunfélegyházi Egyesült Le­nin Termelőszövetekezet közösen szervezett és fenntartott megyei lovas iskolájába való jelentkezés részletes tudnivalóit. összeállította: Velkef Árpád Vízgépészeti tárlat Szentendrén, a Duna-parton kel­lemes környezetben állandó jelle­gű kiállítási területet tart fenn az OVH Vízgazdálkodási Tröszt. A bemutatók anyaga a fejlődéssel lépést tartva a bel- és külföldi igényeknek megfelelően rendsze­resen változik. A cél az, hogy a IV. ötéves tervben előirányzott 36 milliárdos vízgazdálkodási prog­ram megvalósításához a megren­delők mindig a legkorszerűbb be­rendezések közül válogathassanak, emellett minél inkább elmélyít­hessék a kereskedelmi, valamint a nemzetközi műszaki tudományos együttműködési kapcsolatokat. A szentendrei kiállítás az első olyan létesítmény Európában, amely e speciális szakterület leg­újabb eredményeit rendszeresen bemutatja. A napokban nyitottak meg itt egy újabb „tárlatot”, amelyen többek között a Lajosmi- zsei Vízgépészeti Vállalat több korszerűbb termékét is kiállítot­ták. Ebből az alkalomból megkér­deztük Sasvári Illést, az OVH Víz­gazdálkodási Tröszt vezérigazgató­helyettesét, hogyan halad a IV. öt­éves tervre előirányzott vízügyi program végrehajtása, és milyen szerepe van ebben a Lajosmizsei Vízgépészeti Vállalatnak. — A 36 milliárd forintos víz­ügyi program teljesítése — kezdte tájékoztatóját a vezérigazgató-he­lyettes — jó ütemben halad, s je­lenleg időarányosan mintegy 6— 7 százalékkal többet végeztünk el belőle, mint amennyit eddig ter­veztünk. A vízgazdálkodás fejlesz­tése magában foglalja az árvíz- és belvízvédelmet, a lakossági, az ipari és a mezőgazdasági vízellá­tást, a szennyvíztisztítást, a ter­mészetes vizek védelmét, az öntö­zőrendszerek — s az olyan léte­sítmények, mint a közelmúltban felavatott kiskörei vízlépcső — építését. Ma már azonban a IV. ötéves tervnél messzebb tekintünk. Az év elején ugyanis megjelent a Mi­nisztertanács határozata a vízgaz­dálkodás távlati fejlesztéséről. Ez 2000-ig szabja meg feladataink irányát. A vízgazdálkodás igen fontos a népgazdaság szempontjá­ból, amit érzékeltet az is, hogy ilyen hosszú távon még egyetlen más ágazat fejlesztési irányát sem határozták meg. A jelenlegi kiállítás célja a víz- gazdálkodás műszaki fejlődésének bemutatása. Mint nagy kivitelező, sok gépet gyártatunk és vásáro­lunk az ország különböző részei­ben épülő vízgazdálkodási létesít­ményekhez. Itt egyúttal megren­delőink is megtekinthetik a leg­korszerűbb berendezéseket, s ki­állításunk főépületében — meg­felelő környezetben — folytathat­ják le üzleti tárgyalásaikat. Bár trösztünk vállalatai csak minimá­lis exportot bonyolítanak le, szer­te a világon sokfelé megtalálhatók az általunk gyártott berendezé­sek. Államunk ugyanis segíti az elmaradott országok vízgazdálko­dásának fejlesztését, s ily módon többek között Tanzániában, Szí­riában, Vietnamban és másutt jő néhány magyar gyártmányú víz­ügyi létesítmény működik. Trösztünk keretében az irányí­tásunk alá tartozó vállalatok ver­tikális egységet képeznek. Ily módon az árvízvédelemtől a szennyvíztisztításig minden faj­ta vízgazdálkodási létesítmény építésében és berendezésekkel va­ló felszerelésében egymást kiegé­szítve vesznek részt. A Lajosmi­zsei Vízgépészeti Vállalat közöt­tük ugyan nem a legnagyobb, mégis igen jelentős szerepet tölt be ebben a kooperációban — fe­jezte be a kérdésünkre adott vá­laszát a vezérigazgató-helyettes, miközben megtekintettük a válla­lat kiállított termékeit. Jobb oldali felső képünkön: La- josmizsén készül a 25 köbméteres lencseformájú víztorony. Alatta: a vállalat keresett ter­mékei közé tartozik a DEVIG víz­szűrő berendezés, amelyből tavaly hetet helyeztek üzembe a Balaton mellett. A tó megszűrt vizét to­vábbítják a balatoni vízműháló­zatba. A berendezéssel jelenleg vegyszerekkel szennyezett folyó­vizek tisztítására is folytatnak kí­sérleteket. A bal oldali alsó képen: víztor­nyok, vízművek, szennyvíztisztító berendezések makettjei a kiállítá­son. Jobbra: a képen látható beren­dezés — az úgynevezett rotor — feladata, hogy oxigénnel dúsítsa a vizet, s ezzel gyorsítsa a tavak, folyók öntisztulását. Ma már szennyvizek befogadására épült mesterséges tavak tisztítására is alkalmazzák, s az így nyert vizet öntözésre használhatják. Szöveg: Nagy Ottó Fényképezte: Tóth Sándor VÁLJANAK KÖZKINCCSÉ A JÓ VEZETÉSI TAPASZTALATOK Nehéz volt a holtpontról elmozdulni A fóti Vörösmarty Tsz 1960- ban alakult és 3600 kát. holdon gazdálkodik. Földjeink aranyko­ronaértéke nem éri el a nyolcat, gazdaságunkat, kedvezőtlen adott­ságúnak minősítik. A főváros kö­zelsége a szövetkezet részére egyrészt előnyös, másrészt hátrá­nyos. 1967-ig szinte minden év­ben mérleghiányos volt a gazda­ság. Legmélyebbre 1966-ban ke­rült. amikor a mérleghiány ösz- szege a dotáció ellenére 4 millió forint volt. Én március lő. óta vagyok a tsz elnöke. A sok rossz év miatt egy jellegtelen terme­lésszerkezetű. demoralizálódott tagokból álló szövetkezet élére kerültem. Nem volt 1967-től sem egyenes és felfelé ívelő 'az út. A holtpont­ról nehezen lehetett elmozdulni. Mindez számomra sok álmatlan éjszakát okozott. Ma viszont ál­lami támogatás és termelési bankhitel nélkül — saját erőből — képesek vagyunk megállni saját lábunkon. Sokat mond az is, hogv 1966-ban a tsz termelési értéke 8 millió 770 ezer forint volt, 1971-ben pedig már 36 mil­lió 690 ezer forint. Ugyanebben az időszakban a tsz tiszta vagyo­na 10,5 millió forintról 34,6 mil­lió forintra emelkedett. A követ­kező tényezőket tudnám megje­lölni, amelyek az elért eredmé­nyekhez vezettek: A tsz vezetőinek és dolgozói­nak megváltozott szemlélete, gon­dolkodása. Megszilárdult a munkafegye- lém. Ösztönzően alakítottuk ki az érdekeltségi viszonyokat. Kölcsönös bizalom jött létre a tagság és vezetők között. Megszüntettük a tagok és al­kalmazottak. a dolgozók, vezetők és az egyes munkahelyek között a belső feszültséget. Megvalósítottuk a kollektív vezetést. Az üzem- és munkaszervezést előtérbe állítottuk. Sokat segítettek a tapasztalat- cserék is. Céltudatos vezetés A gondolkodás és a szemlélet megváltozásához nagyban hozzá­járult a céltudatos vezetés. Ná­lunk a vezetők döntéseit megbíz­ható adatok alapján történő elemző munka előzi meg. Én a vezetőkkel szemben nagy köve­telményt támasztok, véleményem szerint a gazdálkodás eredmé­nyessége. illetve eredménytelen­sége 60—70 százalékban a veze­tőtől. és" 40 százalékban az egyéb feltételektől függ. A vezetőnek példaképnek is kell lennie a be­osztottak előtt. Számomra a leg­nagyobb feladat a vezetők meg­választása volt. Több év telt el addig, amíg szövetkezetünkben kialakult egy egységes haladó gondolkodású vezetőgárda. A ve­zetők körében teremtett rend egyben maga után vonta a fe­OLVASTUK Hagyjuk abba . dohányzást! A megrögzött dohányosokat a szív és a tüdő súlyos megbetege­désein kívül még korai ráncok is fenyegetik — állítja hosszas meg­figyelések alapján Harry W. Da­niel amerikai orvos. Daniel doktor több mint ezer, 30—70 éves férfit és nőt kérdezett ki átélt betegségeikről, a nyári szabadság alatti napozás erősségé­ről, s időtartamáról, valamint ar­ról, hogy mennyit dohányoznak. Ezután megszámolta az arcukon levő ráncokat, megmérte a széles-, séget és a mélységet, fényképfel­vételeket készített, amelyeket miszkroszkóppal megvizsgált. Megfigyelései azt mutatták, hogy különösen ráncos páciensei mind megrögzött dohányosok. Azoknak a 40—49 éves emberek­nek az arcán, akik naponta 10 cigarettánál többet szívnak, leg­alább annyi mély ránc volt, mini a nemdohányzó 60—69 éves em­berekén. De nemcsak a ráncok származ­nak a dohányzástól, hanem a megpattant kis véredények soka­sága és a bőr viaszos sárga szí­ne is. Lehetséges, hogy a kérdés „koz­metikai” oldalának megmutatásá­val el lehet érni azt, amire az or­vosok legkomolyabb figyelmezte­tései sem képesek? Nincs kizárva, hogy a korai ráncosodás veszélye több férfit és nőt késztet a ciga- rettázás abbahagyására, mint az egészségügyi megfontolások. Visszatérés a „másvilágról” Lengyelországban az R (reani- máció) betűs mentőkocsik és a kli­nikák újraélesztő készülékei egy­re több embert hoznak vissza a „másvilágról". Az újraélesztő be­rendezés egyik fő eleme az úgyne­vezett defibrillátor, az az elektro­mos műszer, amely a szívműködés zavarát — a fíbrillációt — áram­ütések hatására megszünteti és a szív ütemes működését megin­dítja. Ezeket a készülékeket Len­gyelország korábban importálta. Most gyártásukat — kutatók és konstruktőrök együttműködése eredményeképpen — megkezdte a lodzi orvosi műszergyár. Napfény a zsebben örmény orvosok, fizikusokkal együttműködve, ibolyántúli suga­rakkal való kezelésre alkalmas „zsebkészüléket” fejlesztettek ki. Rendeltetése az, hogy az influen­za, az orrgarat betegségei és egyes bőrbetegségek egyéni kezelésére használják fel. A beteg e készü­lékkel az orvos előírásainak megfelelően, otthoni körülmények között gyógyíthatja magát. A hordozható készülék súlya 500 gramm, külsőre kis pisztolyhoz hasonlít. Működésbe hozásához csupán egy gombot kell meg­nyomni. Mustár a kígyók ellen Az alábbi eset is jól bizonyítja, hogy az új dolog többnyire nem más, mint elfeledett régi. A zoológusok hosszú ideig tartó kí­sérletek után megállapították, hogy a kígyók elijesztésére a leg­egyszerűbb és leghatásosabb szer a közönséges étkezési mustár. A mustárral bekent küszöb elhárít­hatatlan akadályt jelent a külön­böző fajta kígyóknak. India déli államaiban el is kezdték a mustár széles körű reklámozását. Ekkor egyszerre kiderült, hogy a helyi lakosok jól ismerik ezt a módszert és időtlen idők óta használják a mustárt a kígyók ellen. gyelem megszilárdulását az egész gazdaságban. Szövetkezetünkben is a legfon­tosabb döntési fórum a közgyű­lés. Elértük azt is. hogy a tsz- vezetőség nagytekintélyű testület lett, mely havonta, rendszeresen munkaterv szerint ülésezik. A vezetőség tagjai előre írásos anyagot kapnak a napirenden szereplő témákról. Ezzel a ta­nácskozás színvonala, eredmé­nyessége ugrásszerűen megjavult. A hozott határozatokat a határ­idő lejárta után újra sorra vesz- szük és ellenőrizzük a végrehaj­tás módját. Bevált nálunk a heti vezetői megbeszélések új stílusa is. Ezek­nek megszűnt a parancskiadás- jellegük. Ehelyett a résztvevők beszámolnak a saját területükön történtekről és vázolják a tenni­valókat. Ezután a kérdések kö­vetkeznek, majd vita és végül a megállapodás. A vezetői megbe­szélésen részt vesznek a főága- zatvezetők. párttitkár főkönyvelő és az elnökhelyettes. A vezetői megbeszélésen a teendők kollektív módon kerül­nek elfogadásra. így reálisabbak, mintha egy ember esetleges hangulati tényezők hatására ha­\

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom