Petőfi Népe, 1973. május (28. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-30 / 124. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1978. május 30. Saigon felelős a halogatásokért ESEMÉNYEK SOROKBAN Az újságírók munkafeltételei Kedden a kora délutáni órák­ban befejeződtek az NDK és az NSZK megbízottainak megbeszé­lései az újságírók munkakörül­ményeinek rendezéséről. A meg­beszélések fő témája az volt, hogy a Nyugat-Németországban működő NDK-újságíróknak ugyanolyan munkafeltételeket biztosítsanak, mint amilyeneket más külföldi újságírók is élvez­nek. Hoang Anh Tuan vezérőrnagy, a DIFK katonai küldöttségének vezetője a dél-vietnami kétol­dalú katonai vegyes bizottságban jegyzéket intézett a Nemzetkö­zi Ellenőrző és Felügyelő Bi­zottság elnökéhez. A DÍFK kép­viselője tiltakozott ' az . ellen, hogy a saigoni kormányzat aka­dályozza a kétoldalú katonai ve­gyes bizottság tevékenységét. A DIFK minden előkészületet megtett arra, hogy kinevezze képviselőit a bizottságba az ösz- szes szinteken. A DIFK küldött­sége azonban még mindig nem kapott semmilyen konkrét és szilárd biztosítékot arra, hogy képviselőit az őket megillető, előjogokban és védelemben ré­szesítik — állapítja meg a jegyzék. Mint az okmány hangsúlyoz­za: a DIFK javaslatot tett arra is, hogyan működjenek helyi szinten a kétoldalú bizottság csoportjai, a saigoni kormány­zat azonban elutasította ezt az indítványt. A saigoni kormányzat viseli o teljes felelősséget azért, hogy a -kétoldalú bizottság csoportjai­nak munkája halasztást Szenved — hangzik a jegyzék. Ülésezett a NATO Izland és Anglia ügyében Kedden délelőtt Brüsszelben rendkívüli ülést tartott a NATO állandó tanácsa és megvitatta Iz- landnak az Angliával folytatott „tőkehalháború” legújabb fejle­ményei nyomán benyújtott pa­naszát. Izland képviselője a be­adványban azt kérte a NATO-tól. vegye rá Angliát, hogy vonja vissza hadihajóit az 50 tengeri mérföldre kiterjesztett izlandi felségvizekről. A rövid ülés után kiadott nyilatkozat szerint a NATO megvitatta Izland kérel­mét, és „a legnagyobb mérték- tartásra” szólította fel a vitában szembenálló feleket. Az iráni sah Jugoszláviában Mohammad Reza Pahlavi sah, Irán uralkodója és felesége, Fa- rah Diba kedden Joszip Broz Tito jugoszláv államfő meghívá­sára ötnapos hivatalos és baráti látogatásra Jugoszláviába érke­zett. Az iráni uralkodót és kísé­retét a belgrádi repülőtéren vendéglátója, Tito elnök és fele­sége, valamint más jugoszláv ve­zető személyiségek fogadták. Csehszlovák­nyugatnémet tárgyalások Bochkor Jenő, az MTI tudó­sítója jelenti: Kedden délelőtt folytatódtak Bonnban a csehszlovák—nyu­gatnémet tárgyalások. Minthogy a megbeszéléseken' még több részletkérdés megoldásra vár. a küldöttségvezetők hétfőn elha­tározták a munka ütemének meggyorsítását. Ennek megfelelően hétfőn a délutáni megbeszéléseket egy harmadik forduló is követte: a két küldöttség este nyolc órától éjfélig tárgyalt és lemondott a kedd délelőttre beiktatott pihe­nőről is. Sajtóértesülések vszerint tisz­tázandó még, hogy a müncheni egyezmény érvénytelenségének kérdését (amely már hónapok óta a megbeszélések központi témája), miként kapcsolják ösz- sze a jogi következményekkel. Megélhetési gondok Argentínában Dél-Amerika legfejlettebb or­szágában, Argentínában tovább súlyosbította a munkásosztály és a szegény néprétegek helyzetét a legfontosabb élelmiszerek árának emelkedése. Annak ellenére, hogy Argentína — nagy legelő területeit kihasznál­va — a világon az elsők között áll szarvasmarha-tenyésztésben, a hús, a tej és tejtermékek ára 100 százalékos arányban növekedett. A legrosszabb minőségű sajt, amely­nek kilogrammja napokkal ezelőtt még ,800 pesóba került (8 dollár), most 16 dollárért kapható. A hús kilogrammja az eddigi 50 cent he­lyett 1 dollárnak megfelelő ösz- szegbe kerül. Száz százalékos az emelkedés a zöldségfélék, a gyümölcs és a ke­nyér árában is. Az argentínai feldolgozó ipar ágai közt vezető helyet foglal el az élelmiszeripar — így a fontos gazdasági növénynek, a cukornád­nak feldolgozása is —, az ország­ban mégis cukorhiány mutatkozik. Megfigyelők szerint a kereskedők visszatartják a cukrot, arra várva, hogy új árakat jelentenek be. 'Az élelmiszerhiány, illetve az ebből következő áremelkedések oka nyilvánvalóan tehát nem az ország természeti-termelési lehető­ségeiben, illetve ennek hiányában keresendő. Argentínának legfőbb kiviteli cikkei közé tartozik a ga­bona, a hús, a húskészítmény stb. A magántulajdonban levő földte­rületek, feldolgozó üzemek, a kül­földre kivitt élelmiszerekből na­gyobb profitot tudnak lefölözni, mintha az országban értékesíte­nék, s az aránytalanul magas exportot a belföldi lakosság sínyli meg. Argentína nemrégiben beikta­tott elnökének, Hector Camporá- nak akad most tennivalója bőven. Miután amnesztiát kaptak a poli­tikai foglyok, s engedélyezték a kommunista párt működését, a közeli napokra várják a hadsereg 25 tábornokának visszavonulását. Argentína változtat külpolitikáján — legalább is a jelek erre mutat­nak. Tizenegy évvel ezelőtt még Argentína volt a „legharcosabb” támogatója a Kuba elleni blokád­nak — s a két ország most ismét felveszi egymással a diplomáciai kapcsolatot. Az új elnök néhány napos te­vékenysége során igen fontos döntéseket hozott, jelentős politi­kai intézkedéseket tett. Valószínű, hogy a hús- és kenyérgondok eny­hítését sem lehet csupán gazdasá­gi törvényekkel, rendeletekkel ' megoldani. l. A. Egy nappal meghosszabbították az AESZ csúcsértekezletét Éjszakába nyúló tanácskozás után az Afrikai Egységszerve­zet csúcsértekezletének elnöke, Gowon nigériai államfő úgy döntött, hogy az ülésszakot egy nappal meghosszabbítják. Ked­den délelőtt tehát zárt ülésen tovább folytatódtak a megbeszé­lések a napirenden szereplő ké­nyes kérdésekről: Etiópia és Szomália területi vitájáról, ar­ról a javaslatról, hogy az AESZ székhelyét Addisz Abebából máshová helyezzék át, valamint Burundi és Rwanda nézetelté­réséről. A csúcsértekezlet köreiben re­mélik, hogy Etiópia és Szomália vitájában sikerül kompromisz- szumos megállapodást találni. Az AESZ tegnapi csúcsérte­kezletén határozatot fogadtakel a Közel-K^eletről. A határozat felszólítja a kontinens országa­it, hogy egyéni és kollektív, gazdasági és politikai eszközök­kel harcoljanak Izrael ellen, amennyiben az nem tesz eleget az ENSZ 1967. november 22-i határozatának, nem szünteti be agresszióját és nem vonúl ki a megszállt arab területekről. A határozat hangsúlyozza, hogy a palesztin nép elidegeníthetetlen jogainak tiszteletben tartása el­engedhetetlen az igazságos és tartós megoldás, a térség szilárd békéje szempontjából. Az AESZ határozata elítéli azokat az államokat, amelyek fegyvert szállítanak Izraelnek az agresszió folytatásához. Az AESZ nyolc ország képvi­selőiből álló jószolgálati bizott­ságot nevezett ki azzal a fel- ' adattal, hogy közvetítsen. Etió­pia és Szomália területi vitájá­ban. A bizottság Nigéria, Ka­merun, Lesotho, Libéria, Mau­ritánia, Szenegál, Szudán és Tanzánia államfőiből áll. A csúcsértekezlet részvevői úgy határoztak, hogy az AESZ székhelyének áthelyezéséről ez alkalommal nem döntenek, és a problémát az államfők követke­ző, 1974. júniusában tartandó találkozója elé utalják. Az át­helyezésre vonatkozó javaslatot Líbia terjesztette elő. Az afrikai államfők csúcsér­tekezlete a kedden délután megtartott plenáris üléssel befe­jezte munkáját. Teljesítik az űrprogramot ' * Napernyő horgászbotokból Kedden a hajnali órákban nyu­govóra tértek a Skylab űrállomás munkatársai. Conrad, Kerwin és Weitz űrhajós hétfőn gyakorlati­lag már befejezte a kicsomagolást, a felszerelések és berendezések felkészítését a tudományos munka „teljes gőzzel” történő megkezdé­séhez. Tekintve, hogy az űrlabo­ratórium belső hőmérséklete idő­közben elviselhetővé vált, úgy nyilatkoztak, hogy teljesíteni tud­ják a 28 napra tervezett progra­mot. Az űrhajósok már a Skylab lakóterében vacsoráztak és ott is alszanak. * A NASA vezetői négy horgász­botnak és egy ügyes barkácsoló­nak köszönhetik a Skylab, és ez­zel a két és' fél milliárdos űrprog­ram megmentését. Az eset hőse Jack Albert Kinzler, a Houstoni Űrközpont egyik sze­relője, aki, szabad idejében szen- vedélyésen barkácsol. Kinzler, aki a lakásához tartozó garázsban va­lóságos műhelyt rendezett be ma­gának, megszokta, hogy a nehéz helyzetekből gyors elhatározással vágja ki magát. Most a megsérült védőpajzs kijavításához olyan 7x8 méteres hatalmas,,,napernyőt” kellett fabrikálni, amelynek tartó­része befér a Skylab „törzsén” levő 20 centiméter átmérőjű nyílásba és kívülről beszerelhető. Mikor Kinzler értesült a feladat­ról, beült a kocsijába és a város­ban négy, egymásba csúsztatható részekből álló horgászbotot vásá­rolt. Ezekből eszkábálták össze a houstoni űrközpontban azt a hét méter hosszú, alig tíz kilogramm súlyú szerkezetet, amelynek vé­gén elhelyezték a „napernyőt”. A munkával alig néhány órával a Skylab legénységének startja előtt készültek el és 150 embernek kel­lett éjjel-nappal feszített ütemben dolgoznia ahhoz, hqgy a remek öt­let nyomán ezzel az egyszerű „napernyővel” megmenthessék a Skylab-programot. A PUSZTULÁ STÓL AZ ÚJJÁ ÉPÍTÉSIG 1. Hétmillió tonna bomba? Vietnam két részében és Laoszban már béke van, ha töré­keny is. Kambodzsában még ez is csak álom, de hamarosan ide is el kell jönnie a békét hozó fegyvernyugvásnak. Korai lenne tehát még végső mérleget készíteni arról, hogy mit is okozott Indokína népeinek az Egyesült Államok háborús ka­landja. De az amerikai pusztítás körvonalai, a második világ­háború utáni időszak legvéresebb, leghosszantartóbb konflik­tusának következméhyei kezdenek kirajzolódni. Halottak és sebesültek milliói, szétrombolt falvak és városok, lebombázott gyárak, hidak, is­kolák, kipusztított erdőségek — ezek* dióhéjban a föld-felperzse- lés módszerének „eredményei«. Az amerikai szenátus menekült- ügyi bizottságának bevallása -szerint az 1965 januárjától 1972 októberéig tartó időszakban csak Dél-Vietnamban másfél millió polgári áldozatot (halálos és se­besült) követeltek a harci cse­lekmények. A Pentagon által kiszivárogtatott adatok szerint az említett időszakban hétmillió tonna bomba zúdult Indokína földjére. Hétmillió tonna bomba? Szá­mos nyugäti lap szerint tudato­san kis számot adtak meg az amerikaiak. Annyi bizonyos, hogy csak a Vietnam területére ledobott bombamennyiség há­romszorosa a második világhá­borúban az európai hadszíntérre hullott bombák mennyiségének. És Kambodzsában még ma is I rendre felszállnak a B—52-esek. A bombázások milliókat tet­tek földönfutóvá, családok közös­ségek tízezreinek életét boly­gatták fel. Dél-Vietnam 17 mil­lió lakosából 6 millió, Kambod­zsa 6,4 millió lakosából 2 mil­lió, Laosz 3 millió lakosából 1 millió kényszerült otthonának elhagyására. Az indokínai agresszió, pusz­títás amennyire céltalan, értel­metlen volt, annyira drága. Az amerikai hatóságok szerint a vietnami háború költségei 137 milliárd dollárra rúgnak. Ez fö­löttébb szerény összeg, nincs benne a háborús veteránokkal kapcsolatos kötelezettség 50 milliárd dolláros tétele. Hogy morálisan, politikailag milyen rombolóan hatott az in­dokínai háború az Egyesült Ál­lamok tekintélyére, ezt fölösle­ges részletezni. Megtépázta azonban gazdasági tekintélyét is; legalábbis egyik előidézője volt annak az átrendeződési folya­matnak, amelynek eredménye­képp az Egyesült Államok és a dollár elvesztette hegemón sze­repét a tőkés világgazdaságban. — Amerika kivonul Vietnam­ból, de Vietnam még hosszú ideig itt marad Amerikában — állapította meg találóan James Reston, a New York Times ne­ves publicistája a vietnami fegy­verszüneti egyezmény megköté­sét kommentálva. Persze ennek a háborúnak is megvoltak a haszonélvezői. A Thieu-rezsim kis stílű hivatal­nok-üzleteitől kezdve a japán nagytőkéseken át az amerikai óriásmonopóliumokig sokán húz­tak sápot Washington agresz- sziójából. A sokat szenvedett Indokína végre hozzákezdhet a romelta­karításhoz, a kiláboláshoz, újjá- épüléshez. A béke, a helyreál­lítás megannyi bonyolult gaz­dasági problémát vet fel, me­lyeket Indokína saját erejéből végtelenül hosszú idő alatt tud­na csak megoldani. A külföldi segítség létfontosságú. Az Egye­sült Államoknak pedig aligha vitatható erkölcsi kötelezettsége hozzásegíteni Indokína állama­it a háborús sebek begyógyítá- sához. Washington, amely meglehe­tős precizitással vette számba saját emberi és anyagi veszte­ségeit, ugyanezt nem tartotta fontosnak Indokína esetében. Nixon az év elején egyszerűen bejelentette, hogy kérésére szá­madást készített az AID (Nem­zetközi Fejlesztési Ügynökség), amelyben 7,5 milliárd dollárra becsülte az indokínai félsziget négy országának újjáépítéséhez szükséges hitelek összegét. En­nek kétharmad részét kereken 5 milliárd dollárt kapna Dél- Vietnam, Kambodzsa és Laosz, a fennmaradó 2,5 milliárd dol­lárt pedig a VDK-nak juttatná. Washington szemmel láthatóan kevésbé nagyvonalú az újjáépí­tés támogatásában, mint az ag­resszió pénzelésében: az indo­kínai háború amerikai költsé­geinek alig tizenötöd részét haj­landó Indokína újjáépítésére fordítani. Indokína újjáépítése egyéb­ként egyfajta kollektív nemzet­közi vállalkozás lesz. Nagy ak­tivitást mutat Japán, hozzájáru­lását jelentette be Franciaor­szág. NSZK, Nagy-Britannia, Svédország és még jó néhány állam. A VDK, ahogy a háború idején, úgy a béke beköszönte- kor is számíthat a szocialista világ, mindenekelőtt a Szovjet­unió széles körű. támogatására. Az amerikai légierődök né­hány év leforgása alatt megin­gatták Indokína gazdaságának alapjait, a regenerálódáshoz hosszú, szívós munkára van szükség. Az újjáépítés Indokína minden államában a sajátos tár­sadalmi-gazdasági viszonyoknak és a politikai helyzetnek meg­felelően megy majd végbe. Gy. S. HÍREK - HÍREK NAPTÁR 1973. május 30.. szerda Névnap: Janka Napkelte: 3 óra 53 perc. Napnyugta: 19 óra 30 perc. Holdkelte: i óra 9 perc. Holdnyugta: 17 óra 4T perc. A KECSKEMÉTI KATONA JÓZSEF SZÍNHÁZ MŰSORA Május 30, este 7 óra DISSZIDÁLNI PESTRE IS LEHET Bajor-bérlet MOZIMŰSOR Május 30.: KECSKEMÉT VÁROSI fél 4, háromnegyed 6 és 8 órakor! SHERLOCK HOLMES MAGÁNÉLETE KECSKEMÉT ÁRPÁD fél 4, háromnegyed 6 és 8 órakor! A SIKER LOVAGJAI Az időjárásról A Kecskeméti Agrometeorológiai Obszervatórium jelenti: május 28-án a középhőmérséklet 17,2, (az ötven­éves átlag 19,1), a legamagasabb hő­mérséklet 23,6 Celsius-fok volt. A nap­sütéses órák száma 6,7. Május 29-én a reggel 7 órakor mért hőmérséklet 17,7, a délben 13 órakor mért 22,5, a legalacsonyabb hőmérséklet 9,6 Cel­sius-fok volt. — Nyugdíjas találkozót ren­deztek Tataházán. A Petőfi Tsz hívta meg a szövetkezet alapí­tóit. Az idős tsz-tagok gépkocsin utazták keresztül-kasul a gaz­daságot. Megtekintették a gabo­naföldeket, a fóliás kertészetet, a betakarításra előkészített kom­bájnszérűt, terményszárítót és a takarmánykeverő üzemet. Majd a vezetőség vendégül látta a nyugdíjasokat. (Sütő János leveléből.) — Mintegy 200 darab, főleg kalocsai motívumokkal díszített kézimunkát állított ki a császár- töltési Erkel Ferenc Művelődési Ház kézimunka-szakkörének tag­jai. A kiállítás június 4-ig lesz nyitva, délelőtt 9—12-ig, illetve este 4—8 óráig. — A gyorsírás rövidítései a gyakorlatban — címmel tart elő­adást május 31-én, csütörtökön délután fél ötkor Kecskeméten, a megyei tanács nagytermében dr. Barabás László, a Magyar Gyors- és Gépíró Szövetség ver­senybizottságának elnöke. Az előadásra a gépíró szövetség he­lyi csoportjának vezetősége a tagságon kívül az érdeklődőket is szívesen látja. — Elromlott a 9-es számú Vo­lán YC—98—12 rendszámú teher­gépkocsijának fékberendezése Kecskemét belterületén, s Molnár Pál, á gépkocsi vezetője a jár­művet egy magasfeszültségű vas­oszlopnak kormányozta, hogy egy teherautóval az ütközést elkerül­je. A járműben 25 ezer forint kár keletkezett. — Palócországba, Salgótarján környékére látogatnak a Lajos- mizsei Nagyközségi Tanács veze­tői, a helyi vállalatok, szövetke­zetek igazgatói, illetve elnökei. A tervek szerint a háromnapos közös kiránduláson néhány meg­beszélést 1 is tartanak. A május 31-től június 2-ig tartó túrán negyvenketten vesznek részt, az IBUSZ kecskeméti irodájának rendezésében. — Indokolatlanul áttért az út­test bal oldalára a Kiskunfélegy­háza és Tiszaalpár közötti úton dr. Tisza Ferenc kiskunfélegyhá­zi lakos, és elütötte a személy- gépkocsija mellett álló Kurtej János kiskunfélegyházi lakost. Szerencsére Kurtej csak köny- nyebben sérült meg. Dr. Tisza Ferenc ellen szabálysértési eljá­rást 'indítottak. — Naponta 25—27 mázsa vajat készítenek a Bácsbokodi Vaj- és Sajtüzemben. A friss árut főleg'a bajai járásban hoz­zák forgalomba, de jut belőle a kalocsai járás déli részén levő községekbe is. A tömbvaj szele­telését és csomagolását az NDK- ból vásárolt PO—3 jelű vajcso­magoló automatagép! segíti. A tervek szerint az idén még egy túrócsomagolót és tejfeladagolót is vásárolnak. • A rémi Dózsa Termelőszövetkezet évente több mint hatezer bá­rányt értékesít. Az állatállomány számára a szemes- és a szálasta­karmányt egyaránt a gazdaságban termesztik meg. A nagy meny- nyiségű, jó minőségű szénát adó telepített legelőkön a napokban kezdték meg a munkát: gépi fűkaszálóval vágják a takarmánynak valót. (Szabó Ferenc felvétele) — Telkenként 2,5 ezer forint­tal járul hozzá Szánkon az Arany János utca minden lakó­ja a 800 méter hosszúságú viz- vezetékhálózat építéséhez. Ugyan­így készítik el a Petőfi utcában a vezetéket, először mintegy 500, később pedig 1000 méter hosszú­ságban. A tervek szerint a nyá­ron a község mintegy 50 száza­lékát már egészséges folyóvízzel látják el. — Nem adta meg az elsőbbsé­get Solt belterületén lovas kocsi­jával Gál József, Solt, Dunave- csei út 16. szám alatti lakos a táblával védett útvonalon moto­rozó Bakondi Józsefnek, s ezért összeütköztek. A karambol Jcövet- keztében a lovas kocsi utasai, Nagy Julianna és Nagy Edit Solti lakosok könnyebben megsérültek. Gál József ellen eljárást indítot­tak. — Naptáros, virágos, antik konyhaedényekkel díszített törlő­ruhákat szegnek és exportálnak külföldi megrendelők részére a Budapesti Pamutnyomóipari Vál­lalat Textilfestő gyárának duna- vecsei üzeméből. Az elmúlt esz­tendőben Dániába, Norvégiába, és az NSZK-ba 120 ezer darabot küldtek. — Mélykúton 22 millió forin­tot szántak a vízmű létesítésére. Az építkezés leglátványosabb mozzanatára az elmúlt napok­ban került sor: a 400 köbméte­res hidroglóbust emelték a he­lyére. A 46 méter magas fém­gömb elhelyezését a nagyközség lakossága élénk érdeklődéssel fi­gyelte. — Először szállítanak számot­tevő mennyiségben palackos bort a Kecskemét-szikrai Állami Gazdaságból Svájcba. Félmillió litert exportálnak a homoki tő­kék levéből, a kiváló rizlingből. — Csaknem 2 kilométer hosz- szú. szilárd útburkolatot építet­tek Lajosmizsén, a Deák Ferenc utcában. A nagyközségi tanács költségvetési üzeme 1 millió 200 ezer forintot fordított a beruhá­zásra a lakosság pedig társadal­mi munkával segítette az építke­zést. — Félmillió' forint értékű számviteli gépet vásárolnak az idén a dunavecsei ÁFÉSZ veze­tői. A tervek szerint az Ascota típusú könyvelőgépekkel megold­ják a kunszentmiklósi, szabad- szállási. solti és dunavecsei ÁFÉSZ-ek adatfeldolgozását. Az Olivetti gépeket — amelyeket ugyancsak ebben az időben vá­sárolnak — hasonló célokra használják. — Nagy-Pál István soltvadker- ti nyugdíjas pedagógus a községi monográfia két újabb kötetének sajtó alá rendezésével készült el. A kiadvány, a lektorálást köve­tően. előreláthatólag még. ez év­ben az érdeklődő olvasók kezé­be jut. — Ifjú kutatók. A Bakony kö­zelében levő ihászpusztai csata­téren nemrégen ásatások kez­dődtek. Dr. Mithai Sándornak, a Pápai Múzeum igazgatójának irányításával középiskolás diá­kok kutatják az 1849. június 27-i csata hős honvédjeinek sírjait.

Next

/
Oldalképek
Tartalom