Petőfi Népe, 1973. május (28. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-05 / 103. szám

1973. május 5. • PETŐFI NÉPE • 3 Nagygyűlés Kiskunfélegyházán FEHÉR LAJOS MINISZTERELNÖK-HELYETTES BESZÉDE Ezen a dolgos májusi hétközna­pon jelentős eseményre jöttünk össze. Még a munka ünnepének hangulatában, elismeréssel adó­zunk az önök nagyszerű munka­sikerének. Ma is ünnepelünk ab­ból az alkalomból, hogy a kis­kunfélegyházi Egyesült Lenin Termelőszövetkezet elnyerte a Kiváló Szövetkezet kitüntető cí­met. Engedjék meg, hogy pártunk Központi Bizottsága és a Minisz­tertanács nevében köszöntsern a szövetkezet vezetőit, tagjait, és mai ünnepi közgyűlésünk vala­mennyi résztvevőjét. Őszinte szív­vel a legjobb kívánságokat tol­mácsolom e magas kitüntetéshez. Kiemelkedő sikerük ékes bizo­nyítéka az önök odaadó, szorgal­mas. fegyelmezett és mindig tett- rekész munkájának, a vezetőség és a tagság megértő összefogásá­nak, gyarapodó nagyüzemi szak­értelmének. Önök jól tudják, hogy tavaly a mostoha időjárás, a belvízká­rok. továbbá a száj- és körömfá­jás okozta károk miatt nehéz gazdasági évet zártunk. Szövetke­zeti nagyüzemeink erejét, ígére­tes fejlődését bizonyítja, hogy még ilyen körülmények között is igen jelentős eredmények szü­lettek. Nagyszerű termelési, gaz­dálkodási sikerei alapján össze­sen 230 termelőszövetkezet nyer- te el a Kiváló Szövetkezet meg­tisztelő kitüntetést. Ma itt csak a Lenin Termelő- szövetkezet tagságával osztozunk az örömben, amikor a kiváló cím birtokosait köszöntjük. Ám mind­annyian együtt örvendezhetünk a nagyobb család, a szövetkezeti parasztság és az egész magyar mezőgazdaság biztató sikereinek. Mezőgazdaságunk a népgazdaság szerves részeként együttfejlődik szocialista gazdasági és társadal­mi életünkkel, egyik erős ágaza- ta_ annak! Különösen jó eszten­dőt zártunk tavaly a növényter­melésben, amely összesen mint­egy 8 százalékkal növekedett A főbb növények közül a kenyérga­bona termésmennyisége már hosszabb ideje fedezi a hazai szükségletet. Az utóbbi években a búzához hasonló mértékben nőtt a kukoricatermés is: a hek­táronkénti átlag a műit esztendő­ben megközelítette a 40 mázsát. A növénytermelés kedvező ala­kulásának bizonyítására szívesen idézek Bács-Kiskun megyei ada­tokat is. Az átlagtermés itt is minden korábbi évnél kedvezőb­ben alakult: búzából hektáron­ként 35 mázsa (4 mázsával jobb, mint az országos átlag), kukori­cából 39 mázsa, szőlőből 42 má­zsa. cukorrépából 418 mázsa hek. táronként! termést takarítottak be. Biztatóbb az országosnál a me­gye zöldségtermelésének helyzete is. Csaknem 8 százalékkal halad­ta meg az előző év átlagát. Meg­nyugtató. s további tettekre ser­kent, hogy a zöldségtermelés fej­lesztését előirányzó kormányha­tározat eredményeként a megyé­ben már nem csökken a zöldség­termő terület, sőt emelkedik a legfontosabb konzervipari zöld- ségfajták vetésterülete. Ez közös törekvéseink helyességét bizo­nyítja, éppen abban a megyében, amely az ország zöldségtermé­sének 14 százalékát adja. A kormány elnökhelyettese ez­után részletesen kitért az ország állattenyésztési helyzetére, az ál­lati termékek termelésének ta­pasztalataira. Elmondotta, hogy bevált az öt évvel ezelőtt meghir­detett sertésprogram, s célraveze­tők voltak az azt követő intéz­kedések. Majd így folytatta: — Megyéjükben és az • önök szövetkezetében tudom, nagy fi­gyelemmel kísérik a szarvasmar­ha-tenyésztés alakulását. A ta­valy nyáron meghirdetett kor­mányprogram hatására az ország szarvasmarha-állománya március 31-én már 70 ezerrel volt több a január elsejei állománynál. Az eddigi tapasztalatok szerint a kormányhatározat megteremtette a lehetőséget a jövedelmező szarvasmarha-tenyésztésre. Az önök szövetkezetében arra talál­hatunk példát, hogy helyes volt a beruházási állami támogatás kiterjesztése a régi szarvasmar­ha-tenyésztő épületek korszerűsí­tésére is. Itt a Lenin Tsz-ben ol­csó. egyszerű, úgynevezett szer­fás istállót alakítanak át, illetve szerelnek fel legújabb típusú ál­lattenyésztő gépekkel, s illesztik be azt a létrehozandó. 480 férő­helyes, tömbösített tehenészetük rendszerébe. Remélhetőleg mind több helyen alkalmazzák ezt a megoldást más tsz-ek is. hiszen ezzel időt és jelentős anyagi esz­közöket takarítanak meg. Ugyancsak elismeréssel szólha­tunk arról is. hogy Bács-Kiskun megyében különös gonddal ka­rolták fel a háztáji szarvasmar­hatenyésztést: bátorítják, segítik a gazdaságokban rejlő lehetősé­gek fokozottabb kihasználását. A megyében található 50 ezer ta­nyából 24 ezerben van jelenleg szarvasmarha. Éppen ezért dicsé­retes és feltétlenül támogatandó' az a mozgalom, amelynek jel­mondatát úgy fogalmazták meg: Legyen minden tanyán tehén! Az elmúlt négy-öt évben mér­séklődött, sőt lelassult a ba­romfitenyésztés fejlődésének üteme is, már pedig a többi me­zőgazdasági ághoz hasonlóan a baromfitenyésztésben is tervsze­rű, egyenletes, arányos fejlődés­re, a termellési színvonal folya­matos emelésére lenne szükség. A baromfitenyésztés a népgaz­daság számára minden tekin­tetben gazdaságos ágazat. A pe­csenyecsirke előállításának esz­közigénye például egyharmada a szarvasmarháénak és fele la sertéshizlalásénak. Sokféle útja, módja lehet a húsellátás szem­pontjából fontos kisállattenyész­tés fellendítésének. A legjobb példák egyike erre a Lenin Ter­melőszövetkezetben szervezett egyszerű gazdasági társulás a li­bahizlalásra. A hagyományos állattartási és hizlalási mód fel­újításáért elismerés illeti a Le­nin szövetkezet vezetőségét és tagságát. Elkerülve a nagyobb beruházást, „felfedezte” a ház­táji gazdaságok, tanyák kihasz­nálatlan áljait, istállóit, fészer- jeit és jól hasznosítja a nagy­üzem, a népgazdaság szolgálatá­ban. Fehér Lajos részletesen fog­lalkozott az élelmiszer-gazdaság eredményeivel,, a lakosság élel­miszer-ellátásával, majd a sző­lőtermesztés helyzetét elemezve, így folytatta: — A kormány , álláspontja sze­rint az idén, s a következő évek­ben a korszerű nagyüzemi szőlő- termelés kialakítására kell for­dítanunk a fő figyelmet, erre kell összpontosítani erőfeszíté­seinket. Őszintén örülök, hogy Bács megyében már most fog­lalkoznak azzal: miképpen te­remthetnék meg egy kiegyensú­lyozott, az állam által támoga­tott, folyamatos telepítési prog­ram végrehajtásának feltételeit. Helyesnek, követendőnek tartom azt a szándékot, hogy a terme­lőszövetkezeteket arra ösztön­zik: alakítsanak ki közös érde­keltségű termelési, feldolgozási és értékesítési kooperációt a je­lenleg is magas termelési szín­vonalat elért állami gazdasá­gokkal, valamint a Közép-Ma­gyarországi Pincegazdasággal. Biztató törekvésnek tartjuk, hogy Bács-Kiskun megye jelen­tős segítséget kíván nyújtani a zöldségellátás javításához. A tervezett hat bázisgazdaság lét­rehozásával az ötéves tervidő­szak végére 1500—2000 hektár­ral növekszik a zöldség termő te­rület. Igen jelentősnek tartom a Szikrai Állami Gazdaság és Tiszakécske több szövetkezeté­nek társulását is, amelynek nyo­mán 3200 vagon vegyes zöldség termelése valósul meg. A fél­egyházi Lenin ez irányú mun­kája közül mindenekelőtt a bor­sótermelés dicséretes. Tavaly 164 vagon fejtett zöldborsót szállitottak a Kecskeméti Kon­zervgyárnak. Idei vetésterületük már csaknem 700 hold, szépen fejlődik. A kormány elnökhelyettese beszélt az élelmiszer-gazdaság devizaszerző szerepéről, külke­reskedelmi forgalmáról. Elisme­rő szavakkal szólt Kiskunfél­egyháza, Bács-Kiskun megye és az ország szövetkezeti tagságá­nak szorgalmáról, felelősségér­zetéről, lelkiismeretes, hozzáértő munkájáról. Beszélt a mezőgaz­dasági beruházások kivitelezé­sének tapasztalatairól, a terme­lőszövetkezetek tevékenységi kö­re kibővülésének eredményeiről. Hangsúlyozta, hogy ez a bővülés összhangban áll a mezőgazda- sági termelés fokozatosan ipar­szerűvé válásával, elősegíti e mezőgazdasági berendezések, he­lyi erőforrások jobb kihasználá­sát, valamint az igények jobb kielégítését. Majd e fejlődés né­hány kedvezőtlen kísérő jelen­ségét ismertette. Elmondotta to­vábbá, hogy a tsz-ekben a te­vékenységi kör bővítése, illetve folytatása a párt és állami ha­tározatokban kijelölt, gazdasági­lag és társadalmilag indokolt határok között szükséges és cél­szerű. A fejlesztés elsősorban az élelmiszeripar, az élelmiszer­kereskedelmi, valamint a lakos­sági szolgáltatások terén kívá­natos. Változatlanul indokolt a mezőgazdasági termeléshez nem kapcsolódó, tehát a vertikumon kívüli ipari tevékenység folyta­tása a kedvezőtlen termőhelyi adottságú tsz-ekben, ahol a me­zőgazdasági termelésből a ter­melés bővítéséhez és az indokolt szintű személyi jövedelemhez szükséges bruttó jövedelem el­éréséhez nincs lehetőség, illetve nem megoldott a munkaerő fo­lyamatos foglalkoztatása. A kormány elnökhelyettese a továbbiakban az élelmiszer-gaz­dasági társulások jelentőségét körvonalazta. Hangsúlyozta, hogy igep jelentős a már működő társulások termelése: tavaly meg­haladta a tízmilliárd forintot. Nyilvánvaló tehát, hogy a társu­lások létrehozása szükséges és hasznos. Működésük olyan nép- gazdasági és helyi igényeket elé­gít ki, amelyekre megfelelő ka­pacitás nem állt; vagy nem áll rendelkezésre. A társulások, kö­zös vállalkozások, közös vállala­tok az eszközök olyan koncentrá­cióját valósítják meg egyes ter­melési, feldolgozói, vagy forgal­mazási feladatra, amelynek meg­oldása egyetlen szövetkezet, álla­mi gazdaság erejét messze meg­haladja és több szövetkezet, gaz­daság, vagy vállalat összefogásá­ra, kooperációjára van szükség. Éppen ezért kormányunk támo­gatja a társulások létrejöttét, munkájuk hatékonyabbá válását. A társulások további, még ered­ményesebb működése érdekében szükséges, hogy az illetékes álla­mi és érdekképviseleti szervek behatóan foglalkozzanak a témá­val. Körültekintően vizsgálják meg a társulások fejlődésének gazdasági és szervezeti lehetősé­geit, alakítsák ki a társulások fejlődéséhez a legkedvezőbb köz- gazdasági és jogi körülményeket. A társulások vonatkozásában fontos feladatunk: 1. A tejtermelés várható nö­vekedése mellett a tejfeldolgozó középüzemek hálózatának meg­valósítása; 2. A szőlő és gyümölcs feldolgo­zása; 3. A sertés és baromfi, vágó- feldolgozó üzemi kapacitások bővítése, itt is általában közép­üzemek létesítése; 4. Az elsődleges és konyhakész zöldségfeldolgozást biztosító ka­pacitások körzetesített kialakítá­sa; 5. A termelői zöldség- és gyü­mölcskereskedelem tovább széle­sítése. A növekvő gazdasági és terme­lési igények alapján egyre job­ban előtérbe kerül az élelmiszer- ipari vállalatok és a termelőszö­vetkezetek társulásainak szüksé­gessége. Támogatjuk azokat a kezdeményezéseket, amelyek a növénytermelési rendszerek több kultúrára kiterjedő összefogását kívánják megoldani! Fehér elvtárs ezután foglalko­zott a mezőgazdasági munkater­melékenységét előmozdító ipar­szerű termelési rendszerekkel. Példaként említette meg a kis­kunfélegyházi Lenin Tsz-t, amely a múlt év végén csatlakozott a CPS-rendszerhez. Ezzel a terme­lőszövetkezet nemcsak a saját tervét teljesíti, hanem segítsé­get nyújt más közös gazdasá­goknak a kukoricatermesztés­ben, ahogyan erről a félegyházi Vörös Csillaggal és a gátéri Aranykalásszal már megegyez­tek. Az előadó részletesen taglalta a termelőszövetkezetek belső életének különböző mozzanatait, szólt a szövetkezeti munkadíja­zás egyes formáiról, a szövetke­zeti bizottságok tevékenységé­ről, majd népgazdaságunk ne­gyedik ötéves tervének végre­hajtásával összefüggő tennivaló­kat említette meg. Olyan termelési eredménye­ket kell elérnie az idén is a me­zőgazdaságnak — mondotta —, amelyek lehetővé teszik, illetve hozzájárulnak ahhoz, hogy az ország lakossága tervszerűen emelkedő színvonalon elégíthes­se ki anyagi, szellemi szükségle­tét. Végül e szavakkal fejezte be nagy tetszéssel fogadott beszé­dét: A Lenin Termelőszövetkezet vezetősége és tagsága nevéhez illően, a lenini szövetkezetpoli­tikai alapelveket valóra váltva már bizonyítékát adta annak, hogy megértésben, egymást tá­mogatva képes nagy feladatok megoldására. Erről tanúskodik a Kiváló Szövetkezet cím, ame­lyet viseljenek büszkén. Meg­dolgoztak érte! Váljanak sorra valósággá idei, s távlati terveik is, mind a kö­zösségi munkában, mind egyéni életükben, családjukban. Ehhez kívánok mindannyioknak sok si­kert, erőt és jó egészséget' Éljen és virágozzék a Lenin nevét viselő szövetkezetük! Ahol talpalatnyi hely van . . . i Lapunkban is idéztük már Kiskőrös általános rendezési ter­véből: „Kiskőrös zöldterületi el­látottsága kedvezőtlen.” — In­duljon bárki sétára a fiatal vá­rosban, „a szélrózsa minden irá­nyában” meggyőződhet a megál­lapítás igazáról. Ezért is szentel bővebb teret ennek a témának az általános rendezési terv. En­nek vezérelve, hogy a várost ál­fogó zöldterületi rendszert „a lakóterületek zöldjeinek kialakí­tásával és a meglevő zöldterüle­tek összekapcsolásával” célszerű kiépíteni. A várossá alakulás előtti utol­só — tehát még nagyközségi — tanácsülésen hangzott el a lelkes javaslat: i „Tegyük Kiskőröst , parkv árossá!” — Akkor egész sor ötletet vetett fel Lakos Jó­zsef, a családi és társadalmi ün­nepeket rendező iroda vezetője. Olyan szemléletes példákkal tet­te ezt, hogy a felszólalás halla­tán ez maradt meg az emberben: „Most már csak hozzá kell lát­ni, s egykettőre életre kelnek az emlékparkok, ligetek, erdősávok. Mihamar benépesül a város, pél­dául a Petőfi-évfordulóra több elnevezéssel is utaló facsoportok­kal.” Mindjárt kézenfekvő és életre való elképzelés volt az iroda ren­deltetéséhez kapcsolódó „Baba­liget” alapítása. Minden új em­berke születésének emlékére ül­tessenek fácskákat a szülők, hoz­zátartozók — - ez az elgondolás veleje. — Szívesen is fogadták a vá­rosban — mutatja elő Lakos Jó-" zsef az iratai közt őrzött Petőfi Népe példányt, amelyben az öt­letet közöltük. — Alig telt el pár nap, amikor a Vegyes és Építőipari Szövetkezet részéről Nagy Sándor azt kérte, hogy a „Babaliget” mellett jelöljenék ki helyet „Törzsgárdaligetnek” is, ahol majd a nyugdíjba vonuló törzsgárdista munkások iránti tiszteletből ültetnek fákat. — Jól benne járunk már az esztendőben: mi történt azóta Kiskőrös fásításáért? — Nem sok ... I Virágszőnyeg az új művelődési ház előtt. Oláh Pál városi tanácselnök­nek szóL a kérdés. — Mikor lesz Kiskőrös „park­város” ? Felidézgetjük a tanácsülésen elhangzottakat. Utólag is jólesik magunk elé képzelni, mennyi li­gettel, erdőcskével, zöldsávval ültette be a várost a tervező em­beri fantázia. Szép is az. Hajtó­erő. Csak hát a lehetőségek..’. Oláh Pál tárgyilagos. — Megoszlanak a város fásí­tására vonatkozó vélemények. Egyik oldalról sürgetik: gyorsan elkezdeni. A másik tábor — s a városvezetés is ezzel ért egyet — megfontoltabb. Azt mondjuk: ebben az évben — a társadalmi szervek, gazdasági intézmények közreműködésével — kidolgo­zunk egy komoly fásítási, ligete- sítési programot, s a feladatokat elosztva jövőre hozzákezdünk a megvalósításhoz. Ami elsősorban megköti a ke­zeket: igen kevés a kiterjedtebb fásításra alkalmas terület a vá­rosban. Fásításra? Még játszóte­rekre sem. Nagy Sándor, a „Törzsgárdali- get” javaslója. — Ipari hagyományokról nem­igen beszélhetünk nálunk. Már ami a modernebb ipari szerve­zetet illeti. Szövetkezetünk ala­pítótagjai mostanában adják át a stafétabotot. Gondoltuk, szép • Iskolájuk előtt parkosítanak a osztályos növendékei. emlék — s egyben új hagyomány elindítója — lenne, ha a nyug­díjba vonuló törzsgárdatagok egy-egy fát ültetnének a rájuk emlékeztető ligetben. — Igazán szép ötlet. Kaptak-e területet „Törzsgárdaligetnek” ? — Nem __A nemes cél meg­v alósítása gyakorlatban nem olyan egyszerű. A nagy kérdés: hol lenne akkora terület, ahol ekkora ligetet ültethetnénk? A közeljövőben nyugdíjassorba kerülők elültetnék a liget alap­ját, de gondolni • kell a később pihenőre indulókra is, akik ugyancsak elültetik a maguk em­lékfáját. ötszáz törzsgárdatag dolgozik már szövetkezetünkben. A „Törzsgárdaliget” éppúgy te­rebélyesedni fog, mint a „Baba­liget”. Nem mindegy, hol jelöl­jük ki... Egyelőre tehát:- ennél a kérdésnél t tartunk. De a „vegyesipariak” nem re­kednek meg itt. — Addig is, ahol lehet, ott fá­sítunk — szögezi le Nagy Sán­dor. Mintegy - száz facsemetét sze­reztek be, hogy elültessék az autószerviz elé. A szolgáltatóház előtt 20 fácskánatk szemeltek ki helyet. Van egy 10 holdas hely Petőfi Sándor Gimnázium első- (Pásztor Zoltán felvételei) ipartelepnek. Oda is kerül fa, de előbb pontosan kell majd tudni, mit és melyik részére építenek, aztán lehet ültetni. Jómúltkoriban á konfekció­üzemiek panaszkodtak. Mikor nyáron jobban süt a nap, meg­gyulladnak a nagy melegtől. Hiá­ba a sötétítő, árnyékoló függöny az ablakon. r A fa árnyékát nem pótolja a függöny. — Szinte csak ennyi megjegyzést tett Nagy Sándor. Másnap mintegy 15 facsemetét ültettefk a konfekciósok. Ez is .az új város — új karak­terére utal. Van fantázia, kezde­ményezőkészség, lelkesedés. De a realitásokkal is számol a város- vezetés. Komoly, az adottságokra épülő terv nélkül lassabban len­ne Kiskőrös — parkvárossá. Másfelől, mint a „vegyesipari­ak” példájából is kitűnik, él egy másik „jelszó” is a lakosság, a munkahelyi kollektívák, a taflu- lóifjúság körében: „Addig is, már most is ültes­sünk fát, zöldet .virágot, ahol csak lehet.” Tóth István Gazdasági kérdésekről népszerűén Újszerű kezdeményezést indí­tott a Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat közgazdasági vá­lasztmánya : sikeres szabadegye­temi sorozatát — „Gazdasági kér­désekről népszerűén” — most könyv formájában is megjelente­ti a Kossuth Kiadónál. A szerzők és szerkesztők célja az volt, hogy a megnövekedett társadalmi ér­deklődés kielégítésére olyan könyvet adjanak az olvasók — elsősorban munkások, mezőgaz­dasági dolgozók, tehát nem gaz­dasági szakemberek — kezébe, amelyből különösebb előtanulmá­nyok nélkül is megismerhetik pártunk gazdaságpolitikáját, az MSZMP X. kongresszusának irányelveit, a IV. ötéves terv főbb céljait, valamint a párt köz­ponti bizottságának tavaly no­vemberi határozatából adódó tudnivalókat. Faluvégi Lajos pénzügyminiszter a TIT közgaz­dasági választmányának elnöke bevezetőjében részletesen ismer­teti azokat a célokat, amelyeket a szerzői munkaközösség maga elé tűzött. A Kecskeméti Városi Tanács V.B. ülése A Kecskeméti Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának tegna­pi ülésén a napirend élén a vá­ros termelő- és szakszövetkeze­teinek 1972. évi zárszámadását tárgyalták meg. Kecskemét 9 termelőszövetke­zetében és az 5 szakszövetkezet­ben a múlt évben együttesen csaknem öt és félezer volt a taglétszám. A tsz-ek összes kö­zös vagyona 360 millió forintot tesz ki. Ebből a tehermentes tiszta vagyon 246 millió forint. A legkiemelkedőbb eredmények­kel a közös gazdaságok közül a Magyar—Szovjet Barátság és a Törekvés Tsz büszkélkedhet. To­vább gyarapodtak szakszövetke­zeteink is: fokozták a közös te­vékenységet, s 1972-ben mind­egyikük nyereségesen gazdálko­dott. EZERKÖTETES KÖNYVTÁR Tegnap ünnepi díszbe öltö­zött a nyárlőrinci 4-es számú ál­talános iskola. A tanárok és a kisdiákok vendégül látták a Ker­tészeti Egyetem Kecskeméti Fő­iskolai Karának KISZ-eseit. A főiskolások a budapesti egyetem hallgatóival közösen ezer kötet könyvet adtak át a nyárlőrinci gyerekeknek. Az if­júsági könyveket a KISZ-esek kezdeményezésére a tanév elejé- től gyűjtötték a főiskolások és az egyetemi hallgatók. /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom