Petőfi Népe, 1973. május (28. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-26 / 121. szám

€ i

t, VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!

PETŐFI

NÉPE

AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXVIII. évi., 121. szám Ára: 90 fillér 1973. május 26. szombat

Megyei pártvezetők, miniszterek a BNV-n

A villamosipart, a vegyipart és a műanyagipart képviselő hazai és külföldi kiállítók megerősített információs gárdával, teljes apparátussal várták az érdeklődőket a BNV utolsó szakmai napján.

A tapasztalatok alapján a vásár rendezői a szakmai napok rendkívüli sikeréről számoltak be. A nemzetközi árubemutató iránt egyébként délutánonként is változatlanul nagy az érdeklődés. A csütörtök esti zárás adatai szerint mindent összevetve több mint 650 000 — csupán csütörtökön 105 000 — vendége volt a BNV-nek.

Pénteken látogattak el a vásárra a megyei pártbizottságok első titkárai, akik dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter kalauzolásával délelőtt a kőbányai kiállítást tekintették meg. Ugyancsak Kőbányán kezdte a városnézést — s éz természetes, hiszen az élelmiszer és fagazdaság kiállítása ott van — dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. Szurdi István belkereskedelmi miniszter és munkatársai viszont először a városligeti kiállítók kínálatát, elsősorban a könnyűipar, a fo- gyasztáscikk-ipar és a külföld- diek hasonló termékeinek bemutatóját tekintették meg.

A BNV pénteken végére ért a szakmai napoknak, ez azonban korántsem jelenti sem a vásár, sem a szakemberek találkozóinak befejezését. Szombattól hétfő estig, a városligeti végleges kapuzárásig ismét a nagyközönségé mind a két kiállítási terület. (MTI)

• BNV-díjat nyert a Kecskeméti MEZŐGÉP Vállalat PKV—8 típusú pneumatikus szemenkénti vetőgépe. Képünkön Lakos Alfréd, a vállalat osztályvezetője kiskőrösi szakszövetkezeti gazdáknak arról beszél, hogy elektronikus magszámlálóval' felszerelve a gépet éjszakai műszakban is lehet üzemeltetni. A magszámláló berendezést a Békéscsabai MEZŐGÉP Vállalat készíti a kecskeméti vállalattal együttműködve. Munkatársaink tudósítását, Bács-Kis- kun megye Kőbányán címmel a 3. oldalon közöljük.

1felavatták a Gagarin Hőerőművet

Pénteken Visontán ünnepélyesen felavatták az III. és IV. ötéves tervünk egyik legnagyobb alkotását, a Gagarin Hőerőművet és a Thor ez külfejté- ses bányaüzemet. Az ország legnagyobb energiabázisának avató ünnepségén részt vett Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Bálint József és Katona István, az MSZMP Központi Bizottságának tagjai, a KB osztályvezetői, ár. Horváth István, á Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának első titkára, Simon Antal, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, Nagy Mária, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság főtitkára, Suri István, a Vasas Szakszervezet titkára. Ott volt V. J. Pavlov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete, Günther Kurt, a Német Demokratikus Köztársaság nagykövete, valamint az MSZBT vendégeként hazánkban tartózkodó B. V. Volinov űrhajós ezredes, a Szovjetunió hőse, a Szojuz—5 parancsnoka.

A vendégeket a Gagarin hőerőmű kapujában Oláh György, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a heves megyei pártbizottság első titkára, dr. Szekér Gyula nehézipari miniszter, a megyei vezetők, ^ valamint a Gagarin hőerőmű, a mátraaljai szénbányák és az Erőműberuházó Vállalat vezetői fogadták és üdvözölték.

Az új létesítmények megtekintése után ünnepi nagygyűlésen adták át • rendeltetésének a Gagarin hőerőművet és a Tho- rez külfejtéses bányaüzemet.

A Himnusz elhangzása után Oláh György, a megyei pártbizottság első titkára nyitotta meg a nagygyűlést, majd dr. Szekér Gyula nehézipari miniszter avatta fel az erőművet és a bányaüzemet. Beszédében többek között a következőket mondta:

— Fejlődő népgazdaságunk napról napra több energiát követel — állapította meg bevezetőben. — Éppen ezért rendkívüli jelentőségű esemény olyan energiatermelő üzem építésének befejezése, amely méreteiben és korszerű technikai megoldásaiban az eddigiket felülmúlja.

— A mai napon dolgozó népünk kimagasló alkotását adjuk át rendeltetésének. A megépített bánya és erőmű harmadik és negyedik ötéves tervünk egyik legnagyobb beruházása. Építése összesen mintegy 12 milliárd forintot igényelt. Ebből az erőmű 8, a külfejtés 4 milliárd forintba került. A külfejtés fogja adni az ország széntermelésének több mint egynegyedét, évi 7,5 millió tonna szenet. Az erőmű évi 5 milliárd kilowattóra villamosenergiát termel. Ez majdnem négyszer any- nyi, mint az egész' ország villa- mosenergia-termelése volt 1938- ban.

— A visontai területen felkutatott körülbelül 200 millió tonna lignit korszerű külfejtéses technológiával gazdaságosan kibányászható. Ez az ország első nagy külszíni bányája. Termelése ebben . az évben 6,3 náillió tonna lesz. Hogy mekkora munkát kellett mindehhez elvégezni, jól érzékelteti néhány adat. Körülbelül 60 millió köbméter földet kellett megmozgatni és ezeken 32 000 tonnányi gépet szereltek föl a külfejtésben. A legnagyobb gépi berendezés • 35 méter magas és 320 méter hosz- ,szú. Itt háromezer ember termel,. annyi szenet, amihez mély- művelésű szénbányában a mi viszonyaink között körülbelül

húszezer ember munkájára lenne szükség.

— Mindezek alapján elmondhatjuk, hogy az ország első nagy külfejtése szénbányászatunkban komoly műszaki fejlődést jelent. Egyben azt is iga zol ja, hogy a villamosenergiaigények egy része gépesített, nagy kapacitású külfejtéssel gazdaságosan fedezhető. Mindebből következik, hogy a szénbányászatra fontos szerep vár a jövőben: kitermelni a gazdaságos energetikai szeneket, amelyekből olcsó villamosenergia állítható elő.

_ Az erőmű két, egyenként

1

00 megawattos és három, egyenként 200 megawattos tur- bogenerátor-blokkból áll. A kazánokat és a turbogenerátorokat egy turbina kivételével hazai iparunk gyártotta.

— Az erőmű és a bánya hoszszú ideig hozzájárul az ország energiaigényének kielégítéséhez. Gyorsítja Heves megye iparosodását, Gyöngyös város fejlődését és csaknem ötezer családnak nyújt megélhetést. A bánya—erőmű komplexus létrehozása tehát népgazdaságunk fejlődését elősegítő hasznos beruházás — hangsúlyozta Szekér Gyula, majd méltatta a szocialista országok összefogásának jelentőségét a nagy alkotás megtervezésében és építésében.

Ezt követően a miniszter kitüntetéseket és okleveleket adott át a nagy mű építőinek.

Ezután dr. Horváth István, a KISZ Központi Bizottságának első titkára a nagy alkotás létrehozásában kiváló munkát végzett 12 fiatalnak átnyújtotta a KISZ-érdemérmet, majd a nagygyűlés részvevői a hőerőmű igazgatósági épülete előtti téren fölállított Gagarin-szobor- hoz vonultak, amelyet dr. Horváth István leplezett le.

Felszólált az ünnepségen B. V. Volinov űrhajós is.

Az Elnöki Tanács ülése

..... , . . , .... ..... . A. ' ' , - . .

A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott.

Az Országos Választási Elnökség beszámolt az Elnöki Tanácsnak a fővárosi és megyei tanácstagok választásáról, összefoglalta az 1973. évi tanácsválasztások eredményeit. Az Elnöki Tanács megállapította, hogy a választások a törvényes előírásoknak megfelelően, eredményesen zajlottak le, és az Országos Választási Elnökség jelentését elfogadta.

Az Elnöki Tanács határozatot fogadott el a jogalkalmazás jog- politikai elveiről. A határozat a jogfejlődés kívánalmainak megfelelően korszerűsíti és kiegészíti a büntető, a polgári és az államigazgatási jogalkalmazás

jogpolitikai elveit.

Az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletet fogadott el a tűz elleni védekezésről és a tűzoltóságról. E törvényerejű rendelet célja a tűz elleni védekezés módszereinek fejlesztése, valamint a tűzoltóság alapvető szervezeti és működési szabályainak megállapítása.

Az Elnöki Tanács módosította a Büntető Törvénykönyv, valamint a szabálysértésekről szóló törvény egyes rendelkezéseit.

Az Elnöki Tanács a Magyar Néphadsereg tiszti iskoláinak katonai főiskolává nyilvánításáról szóló korábbi törvényerejű rendeletét úgy módosította, hogy az ott szerzett oklevél — a katonai szakképesítéssel egyidejűleg — üzemmérnöki, üzemgaz- dászi, vagy általános iskolai tanári képesítést is nyújt.

Az Elnöki Tanács hozzájárult az Eötvös Lóránd Tudomány- egyetemen két jogász, egy tanár, a József Attila Tudomány- egyetemen egy matematikus, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen egy közgazdász, a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen négy orvos, a Szegedi Orvostudományi Egyetemen egy orvos, valamint a Debreceni Orvostudományi

Egyetemen két orvos kitüntetéses doktorrá avatásához.

Az Elnöki Tanács végül folyamatban levő ügyeket tárgyalt.

A MŰSZAKI HETEK ZÁRÓESEMÉNYE

A tudomány mint termelőerő

— Ugrásszerűen megnőtt a rendelkezésre álló energia meny- nyisége — hangoztatta tegnap délután, a MTESZ megyei szervezetének székházában tartótt előadásában Pál Lénárd akadémikus, a Központi Fizikai Kutató Intézet igazgatója — és így vált lehetővé a Földtől távoli térségek és az anyag legkisebb részeinek intenzív kutatása. Néhány emberöltővel ezelőtt csak az ember fizikai erejére támaszkodhattak a tudósok. Ennek nagysága hozzávetőlegesen: 80 Watt. Egy kozmikus rakéta energiaigénye 50—60 millió Watt, és még ennél is nagyobb teljesítmény szükséges a legkisebb tartományokba való behatoláshoz.

A tudomány szédítő fejlődését sokan aggodalommal figyelik és helytelenítik a műszaki-technikai forradalmat. A műszaki hetek záró aktusaként tartott rendezvény előadója sem titkolta a növekvő környezeti ártalmakat,, veszélyeket. Véleménye szerint'—

megfelelő irányítással, tudatossággal •—. a fejlődés negatív hatásai csökkenthetők, éppen az elhárító módszerek, eszközök kikísérletezésével, meghonosítás.i ■ val.

A ’ rendkívül magas színvonalú előadás során Pál Lénárd, az MTA Fizikai Bizottságának Kos- suth-díjas elnöke szólt a tudományról, mint termelőerőről, majd ismertette a tudománypolitikai irányelvek érvényesítésére hozott intézkedéseket, és gazdálkodásuk’ rendszeréből adódó kisebb nehézségeket. Kiemelte a nemzetközi összefogás, a szocialista integrációból* adódó lehetőségeket.

Pál Lénárd tájékoztatóját, rendkívül szuggeszlív előadását dr. Maar András, a MTESZ megyei elnöke köszönte meg.

A rendezvényen megjelent Madarász László, a megyei tanács elnökhelyettese és dr. SzodfrL, István, a TIT megyei elnöke.

H. N.

__ !:!—------------------------------------------------------------------------------------— :------------1

K

aszál ják a javított legelőt és a lucernát

............................ - ....................... - - —......................■■■■■'......... - - -............ - - • Ú

tnak indult az Apolló

• Ábrahám András és Kiss György forgatja a frissen lekaszált pillangóst, a mélykúti szövetkezetben. (Pásztor Zoltán felvétele.)

Elég kevés csapadék hullott tavasszal a legelőkre. A szakszerűen kezelt, javított ősgyep első fűtermése mégis meghaladja a 190—200 mázsa zöldtömeget hektáronként. A szövetkezeti, községi, városi legelőkön ezekben a napokban fejezik be az első kaszálást. Igyekeznek a munkával, ne vénüljön el a fű, amelynek beltartalmi értéke vetekszik a lucernáéval, esetenként felülmúlja azt.

Bács-Kiskun megyében 35 mezőgazdasági szövetkezet, 11 községi, városi legeltetési bizottság az utóbbi években 6,5 ezer hektár ősgyepet javított meg állami támogatással és saját anyagi befektetéssel. Elegyengették a talajt, mesterségesen pótolták a hiányzó tápanyagot, kiirtották a legelésző állatokra ártalmas gyomnövényeket, 4000 hektárra az öntöző vizet is odavezették és tavasz óta rendszeresen öntözik.

A jól kezelt, megfelelő táperőben tartott ősgyepen tíz—tizenöt, a váltólegelőkön hat— nyolc igen értékes fűféle található. Az intenzív legelőgazdálkodás mellett ugyanis a legértékesebb fűfajták szaporodnak el ott is, ahol újratelepítés nem történt. Elismerésre méltóan gondozza a legelőt a kiskunfélegyházi határban | az Egyesült Lenin Tsz, Kecskeméten a Magyar—Szovjet Barátság, Kalocsán az Iszkra Termelőszövetkezet, Izsákon, Kiskőrösön és Szabadszálláson a legeltetési bizottság. Az állattenyésztési felügyelőség vizsgálata szerint a Homokhátságon, ahol a megye szarvasmarha-állományának a kétharmad részét tartják, a háztáji állatoknak 70 százaléka az

ősgyepek, rétek, csatornapartok, árokszélek fűtermését hasznosítja. A szabadszállási legelőn ősztől tavaszig 300 szarvasmarha találja meg mindennapi táplálékát, a kaszáló szénatermése pedig a téli szálastakarmány szükségletüket fedezi. A félegyházi Egyesült Lenin Tsz-ben 3000, Kalocsán több száz szarvas- marha él a legelő fűterméséből.

A kecskeméti Törekvés Tsz kisfái legelője közelében építi fel ezer férőhelyes szarvasmarhatelepét, ahol helyben van a legolcsóbb takarmányforrás, , a legelő. A kecskeméti Béke Tsz legelőjén főként a háztáji teheneket és növendékállatokat tartják, s a szövetkezeti gazdák fűbért fizetnek érte. A megye- székhely legeltetési bizottságának ősgyepén több száz juhot, szarvasmarhát ós lovat legeltettek az elmúlt esztendőben is.

Ahol kevés az ősgyep, ott szántóföldi termesztéssel gondoskodnak a tömegtakarmányról a szövetkezetek. A mélykúti Béke Tsz-ben a napokban kaszálták le a 230 hektár lucerna és baltacím első termését. Egy részét a hideglevegős szárítóba tették, a többit száradás után bálázva tárolják és gondosan óvják, hogy ne veszítsen értékéből. K. A.

Egy időre ismét bizonytalanná vált, hogy útnak indíthatják-e az Apolló űrhajót, mivel csütörtök este villám csapott a rakéta kilövőállványába. A szakemberek újra felülvizsgálták az Apollót, s miután hibát nem találtak, pénteken hajnalban megkezdték az űrhajó hordozórakétájának üzemanyaggal való feltöltését.

Pénteken 14 óra 2 perckor (közép-európai idő) á Kennedy- fokról végre elindulhatott az Apolló a Föld körül keringő, erősen megtépázott Skylab űrlaboratórium felé, fedélzetén Conrad, Kerwin és Weitz űrhajóssal.

• A Skylab-űrlaboratórinm leendő lakói: az Apollo utasai (balról jobbra) Joseph P. Kerwin (kutató pilóta), Charles Conrad jr., (parancsnok) és Paul J. Weitz (űrpilóta). (Telefotó — AP—MTI—KS.)