Petőfi Népe, 1973. május (28. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-25 / 120. szám

1973. május 25. • PETŐFI NÉPE • 5 VENDÉGÜNK VOLT Farkas Ferenc zeneszerző Kecskemét, Kecel az élen! EGY ÉRDEKES PÁLYÁZAT TANULSÁGAI Zeneszerző. Nagykanizsán született, de kicsit ba­jainak is érzi magát: gyermekkorában sokat tar­tózkodott itt. írt vokális és zenekari, hangszeres műveket egyaránt. Színpadi alkotásai közül leg­ismertebbek: Zeng az erdő, Csínom Palkó, A füle­müle. Klasszikus költőink számtalan versét meg­zenésítette. Liszt-, Erkel- és Kossuth-díjas. Zene­szerzői tevékenysége mellett sokoldalú pedagógiai munkássága is figyelmet érdemel. Hatvannyolc éves, de tízet letagadhatna. Öszha- jú, szemüveges, Mosolygósán barátságos, szívélyes. Baján találkoztunk, egy ifjúsági hangversenyre jött el eleget téve a bajaiak biztató meghívásának. Je­len volt azon a hangversenyen ahol az ő műveit játszotta négy művész: Körmendi Klára (zongora), Perényi Eszter (hegedű), Perényi Miklós (gordon­ka) és Forgács Éva (ének). — Gyakran kap meghívást szereplésre, találko­zásra? — Sokszor; csupán Bács-Kiskun megyébe hat meghívásom van jelenleg. — Úgy tudjuk, Bajához érzékeny szálak kötik. — Gyermekkoromban gyakran voltam ebben a városban. Nagyapám Saly Antal gyógyszerész, Ba­ján élt. Jó volt mindig ellátogatni hozzá. Ha egy­szer időm lesz, megkeresem a házat, ahol a gyógy­szertára állott. Öröm lenne rálelni. — Van kedves emléke Bajáról? — A Sugovica. Ott tanultam meg úszni. Azután egy emlékezetes hangverseny Török Erzsébettel, akit zongorán kísértem. Nem felejtem el. Szép volt a látogatás az Éber-házban is. Akkor élt még idős Éber Sándor is, a festőművész. Vele Rómában is­merkedtem meg. Megszerettem ezt a kedves, zene­ikedvelő családot. — Sokszor találkozik fiptal zenerajongókkal. Mit tart róluk? — Jó érzés látni, hogy közülük sokan „eljegy- zik” magukat a zenével. Am az már lehangoló, hogy egyesek — nem is kevesen — mire felnőt­tekké válnak, hűtlenek lesznek a muzsikához. Leg­alább is az igazi zenéhez. Híve vagyak annak, hogy mindenfelé elterjedjen Kodály nagyszerű tanítása. — Ismerte őt? — Kodály „törvénytelen gyermekének” tartom ma­gam. Ezt úgy értem, hogy nem voltam ugyan közvetle­nül a tanítványa, de mindig a legteljeseblj nagy­rabecsüléssel — sőt: nem túlzás, ha azt mondom, hódolattal — gondoltam rá, beszéltem róla. Ahol ő megjelent, a sajátos atmoszféra még a falakon is áthatolt. Nagyon jellemzőnek tartom, hogy nemcsak zeneszerző volt, de rendkívüli hatású pedagógus is. — Igaz, hogy ismét közelebbi kapcsolatba kerül Baja városával? — Talán nem árulok el titkot, ha kissé elébe menve a dolgoknak, elmondom: a bajaiak felkéré­sére szvittet írok Jelky Andrásról. — Elkezdte már a munkát? — A zeneszerzőnél nehéz eldönteni, mikor „kez­dődik el” a munka. Elégedjünk meg annyival, hogy erősen ..érik” már bennem a téma. Annyit tennék hozzá még ehhez, hogy a Jelkyről szóló írások már ifjú koromban is kedvenc olvasmányaim közé tar­toztak. Varga Mihály A solti fiatalok Margitkája Talán nincs is olyan fiatal Sol­ton, aki ne ismerné Nyúl Mar- gitot. Hogy miért? Könyű meg­válaszolni: azon kívül, hogy a művelődési ház népművelési ügyintézője — hét éve irányítja a lakókörzeti KISZ-alapszervezet munkáját, de ő tartja kézben a Váci Mihály nevét viselő ifjúsági klub tevékenységét is. A KISZ-es tisztségeken túl a népfrontmgz- galomban is dolgozik, tagja a já­rási elnökségnek, s a megyei népfrontbizottságnak. Nincs könnyű dolga. Solton mintegy ezer fiatal tartozik a KISZ-korosztályba. Ebből, majd­nem natszázan vidéki munkahe­lyeken dolgoznak, illetve tanul­nak. Az itthoniak közül 130-an tagjai valamelyik KlSZ-alapszer- vezetnek, s félszázan az ifjúsági klubba járnak. Az ő dolguk nagyjából rendben is van. Hogy mennyire és hogy mit lehetne tenni az „ingázókért” — ezekről a kérdésekről beszélgetünk. — Elsőként egy személyes kérdés: hogyan került a mozga­lomba? — Még diák voltam, amikor megszületett az elhatározás: pe­dagógus leszek. Azután a körül­mények másként alakították a sorsomat, mert áruházi előadó lettem. Igaz, szép munka volt az is, de valójában csak a moz­galmi tevékenység adott sikerél­ményt. Talán túlzó megállapítás, de mégis megkockáztatom: mint KISZ-titkár és mint egyike azok­nak, akik felelősek a nagyközség népműveléséért — egy kicsit azért pedagógusnak tekinthetem magam. Mellesleg, elsőéves, le­velező hallgatója vagyok a deb­receni tanítóképzőnek. — Ezek szerint elégedett? — Ezt kevesen állíthatják ön­magukról. Aki ugyanis teljesen elégedett azzal amit végez, nerr. tud már újítani, többet adni. Persze van egy sereg dolog, ami­nek igazán örülök. — Például? — Az ifjúsági pinceklubnak. Szószerint: a semmiből hoztuk össze az egészet — meszelést, be­rendezést, mindent. Közben nem volt „lazítás”. Igazolásul egy eset. A klubprogram szerint ki­rándulásra készültünk, a szüksé­ges anyagiak is megvoltak. Az utazásra mégsem kerül sor, mert a közösség másként döntött: előbb be kell fejezni a klubépí­tést, aztán jöhet majd a kirán­dulás. Az eredmény? Egy év alatt elértük a Kiváló klub cí­met. — Az elismerést nem adták ingyen. Mi is van mögötte? — Rendszeressé tettük az is­meretterjesztő előadásokat, leg­utóbb például Földes Mihály író volt a vendégünk. A fiatalok javaslatai alapján játékos vetél­kedőket, táncos—zenés összejöve­teleket szervezünk, s szívesen látjuk az „ingázókat” is körünk­ben. A klub és a művelődési ház közös rendezésében irodalmi műsorokat állítunk össze, a kész produkciókkal gyakran ellátoga­tunk Hartára, Allampusztára, Dunavecsére, s más szomszédos településekre. A legfrissebb ered­ményünk: sikerült a tánccsoport megalakítása. Egyszóval: nincse­nek üres hetek. A program fo­lyamatos, esetenként túlfeszített is. Igaz, emiatt még egyik fiatal sem panaszkodott. — Sajátos akció? ,— A bevonuló fiatalok bú­csúztatása. Valóságos ünnep ez nálunk. Eljönnek a szülők is — olyan az egész mintha egy nagy család egyszerre több fiát bo- csátaná útra. A szülői útbaiga­zítások mellé mi is hozzátesszük a közösség kívánságát: legyen jó katona és ne feledje, hogy visszavárjuk. Az akció hasznos­ságát az is jelzi, hogy a katona­évek után egyre többen vállal­nak újra'szolgálatot a KISZ-ben, vagy a klubban. A 32 tagú KISZ-alapszervezet, s az 50 fős ifjúsági klub együtt dolgozik, közös akciókat szervez­nek. Nincs súrlódás, vagy hiába­való vita. Korábban volt. Sokan nem értették, hogy miért szük­séges a KISZ mellett egy másik közösség létrehozása. Egyes fia­talok Solton is, meg másutt is — jóindulatúlag persze — fél­tették a KISZ tekintélyét. Nyúl Margiték ezt a kérdést is tisztáz­ták a maguk „portáján”. — Hogyan is? — A KISZ politikai jellegű íömegszervezet, ennek megfelelő­en ott sajátos tartalomra és mód­szerekre van szükség. A klubot viszont, mi a KISZ „előszobájá­nak” tekintjük, ahol a szerveze­ten kívüli fiatalok megismerked­hetnek a közösségi élet szabá­lyaival, de „belekóstolhatnak” a mozgalmi munkába is. — Egy kötekedő kérdés: hová lehet könyebben bejutni, a KISZ-be, vagy a klubba? — Különböző feltételek alap­ján, mindkettőbe lehet. A hang­súly ezen van. Nem szabtunk ne­hezen teljesíthető követelménye­ket. Vállalni a közös tevékeny­séget — a KISZ-ben tudatosan is — ez a mérce. De, hogy a kérdésre is válaszolják: Solton a klubba „könnyebben” eljuthat­nak a fiatalok. A beszélgetés további részében az is kiderült, hogy. a klubtagok közül minden évben, 10—1*2 fia­talt felvesznek a KISZ-be. A legjobbakat pedig a KISZ-ben végzett néhány éves tevékenység után. a párttagok sorába java­solják. Tavaly Nyúl Margit is párttag lett. Nem kapott külön­leges megbízatást, mindössze eny- nyit mondtak neki: csak így to­vább Margitka. Szabó Attila • Jánosi István V. osztályos kecskeméti tanuló I. díjas képe: Vi­rágszedés. . Lila felhők úsznak a bíbor­vörös égbolton, narancsszínű ku­tya körül különös lepkék röp- dösnek, karikagömbölyű, tűzpi­ros malacok hátán visongó-bol- dog kislány lovagol. Az igézőén eredeti látvánnyal ezúttal nem új, modern színhatásokra törek­vő képzőművészek szolgáltak, hanem a saját élményeikről őszintén tudósító gyerekek. Első látásra szokatlan, különös és merész színpárosításuk, a bátor­ság, ahogy élni mernek a szí­nekben rejlő hatalmas kifejezési lehetőségekkel, — felkavar és elgondolkodtat. Hiszen ezek a gyerekek nem ismerik ezeket a festői lehetőségeket, egyszerűen arról van szó, hogy amit maguk körül látnak arról nemcsak sza­vakkal tudnak véleményt mon­dani, hanem a színek segítségé­vel is. Tulajdonképpen nemcsak azt festik meg, amit látnak, hanem azt is, amit éreznek. Színgazdag­ságuk egyben érzelemgazdags guk egyik megkapó kifejeződése. Olyan túláradóan képesek azo­nosulni mindazzal, amit szeret­nek, vagy amit helytelenítenek, hogy azt rögtön át is értékelik, kitöltik saját hangulatuk, érzés­világuk ragyogó színeivel. Azt adják vissza, ami bennük él: a perzselő nyári napok lángoló vö­röseit, a tél fehérségéből kisza­kított disznóölők arcának fagy­csípte pirosát, a hirtelen kipat­tanó tavasz pasztellrózsaszínei- nek, zöldjeinek megannyi, ösz- szemosódó árnyalatát; az évsza­kok viruló Örömét és jellemző, jól megfigyelt hangulatát. A rajzok azt is elmondják, hogy a gyerekek kitűnő megfi­gyelők. Ezzel magyarázható, hogy a felnőttekről készített, ta­láló portrék fő erőssége az ön­kéntelen jellemábrázolás. A gye­rek sohasem töpreng azon, hogy milyen formai megoldást vá­lasszon, mit emeljen ki az egészből; — az egészet ragadja meg, ennek köszönhető a gyer­meki látásmód téren kívülisége, lebegő naív bája. Átmeneteket sem- ismer, mindig a végletekből Indul ki, a jót és a rosszat ér­zékelteti, — ezért „hozza” ki, a számára legkedvesebb arcból is a jellem rejtett fogyatékossá­gait. A gyerekek bizony igen jól megfigyelnek bennünket. Nem ártana nekünk is jobban odafi­gyelni arra, amit elárulnak, nyilvánosságra hoznak — ró­lunk. Hiszen éppen a rajzok lát­tán gondoltam arra, jóko­ra bűntudattal, hogy mennyivel kevesebbet tudunk mi a gyere­kekről, mint ők rólunk. Mennyi fogékonyság él bennük a termé­szet erői, szépségei iránt, ho­gyan tárulkozik fel egy fiókáit etető fecske tiszta egyszerűségé­ben, a gondoskodás, szeretet utáni vágyuk, milyen jókedvű természetességgel veszik birto­kukba a világot, s mennyivel jobbnak, vagy rosszabbaknak, de mindenképpen másabbnak lát­ják, mint mi. Először a színek mozgalmasságával leptek meg, aztán a változó, alakuló falusi élet mozgékonyságának eleven ábrázolásával. Rajzaikon termé­szetes és nem tematikus, hogy traktorok, kombájnok dolgoznak a földeken, fóliasátrak nőnek ki a földből, növényvédő repülőgé­pek szállnak a falu fölött, s a disznóöléseken — még ezt az apróságot is részletesen megörö­kítették! — gázpalack váltotta fel a szalmapörzsölést. * Ezért a páratlan tudósításért, értékes anyagért minden dicsé­ret megilleti a Mezőgazdasági Múzeumot. „Hazánk mezőgazda­sága diákszemmel” — címen ugyanis pályázatot hirdettek, s a beérkezett alkotások színe-ja- vát kiállításon mutatták be. Az volt a céljuk, hogy már általá­nos, — illetve középiskolás kor­ban felkeltsék a tanulók érdek­lődését a mezőgazdaság iránt. A kísérlet kitűnően sikerült, az or­szág különböző megyéiből több, mint 300 pályamunkát küldtek be a gyerekek, s a festménye­ken, rajzokon kívül még dolgo­zatokat is. El is határozták, hogy ezentúl évente hirdetnek ehhez hasonló pályázatot, más­más témakörben. A múzeum munkatársa, Vin- cze Margit számunkra igen ér­tékes adatokat közölt: 9 első díj­ból hatot Báes megyei; — kecs­keméti, keceli, kunszentmiklósi gyerekek vittek el. Ezenkívül 4 második és 1 harmadik díjat is szereztek, vagyis: — uralták a népes mezőnyt. A kiállításon — amely sajnos, már bezárt —sok csodálója akadt az I. díjas ke­celi Iván Adrienné finom szín­hatásokra épülő szarvasos ké­pének, az ugyancsak keceli Ha- szilló Ferenc II. díjjal jutalma­zott batikmunkájának: a Kutya lepkével egészen merész és mé­gis harmonikus formáival hívta fel magára a figyelmet. Nagy sikert aratott és I. díjat is ka­# Pék Erisébe! VI. osztályos kecskeméti tanuló II. díjat nyert festménye: Férfiportré kancsókkal. pott, a kecskeméti Dakó Miklós bíborfejű, csupaindulat paraszt- embere, és tetszett még a kecs­keméti Varga Ica fejkendős, al­más parasztasszony portréja. Abban, hogy a pályázat fődí­jait zömmel kecskeméti, és ke­celi tanulók vitték el, jelentős régze van az őket irányító taná­roknak is. Ezért kapott megér­demelten pénzjutalmat B. Boros Ilona, a keceli Arany János Ál­talános Iskola és Kalmár Sán- dorné a kecskeméti Máriavárosi Általános Iskola rajztanára. Vé­gül szóljunk azokról is, akik nem kaptak ugyan díjat, de ki­állított rajzaikkal öregbítették a megye jóhírét. A kiállításon 14 bajai gyerekrajz is szerepelt, egy pedig jutalmat is kapott, továbbá még 20 kecskeméti, 1 keceli és 1 kunszentmiklósi pá­lyamunka kapott nyilvánosságot. Remélhetőleg ennek a pályá­zatnak a sikere kedvező hatás­sal lesz megyénk rajzoktatásá- riak további fejlődésére. Vadas Zsuzsa • Haszilló Ferenc. Kecel II. díjas képe: Kutya lepkével, (batik.) * c**>ci *301 Hxa vom sxm wcmwoqímxm wocm kxh kxm kxjb idői raiKxaiKXHoaiKXMixirasBxa £><*■> száz katasztrális hold megmű­velésre váró kukqrica nem talált gazdára. Ezzel egyidőben viszont lehetőség nyílott a kukorica ter­mesztésében a vegyszeres gyom­irtás kiszélesítésére. Az ember szerepe Mielőtt bármit is tettünk vol­na, felmértük a mezőgazdasági munkában az ember szerepét. A mezőgazdaságban is az emberi munkaerő a legbecsesebb terme­lési tényező. Ez nem új megál­lapítás, de alapvetőnek tartjuk, hogy az emberi munkaerőt csak úgy és akkor tudjuk helyesen al­kalmazni, ha ismerjük az embe­reket. Ismerjük szorgalmukat, szakmai hozzáértésüket, esetleges hibáikat. Tudjuk azt, hogy ki- *» vei, hogyan és miképpen kell beszélni. így az emberek mun­kakedvét és szorgalmát óvni és fokozni tudjuk. Mindez a munka mennyiségére és minőségére nagy befolyással van. A fejlődés iránya azt mutatja, hogy a nehéz fizikai munkák jelentékeny részét felváltotta a gép. A mezőgazdaság mai fej­lettsége, a rendkívül változatos feladatok szakmailag képzett em­bereket kívánnak. A többek között kívánják a növénytermesztő gépészeket. Tő­lük sok függ. Tapasztalataink sze­rint a munkára ösztönző anyagi okokon kívül az alkotó kedvet sem szabad figyelmen kívül hagyni. Ez utóbbi viszont csak akkor érvényesülhet', ha a trak­torosainknak bizonyos fokú ön­állóságot is adunk. Az önállóság találékonnyá teszi őket és ez a munka tökéletesítését eredmé­nyezi. Hiszen a becsvágy is nö­veli a munkakedvet. Tehát igye­kezni kell a szocialista brigád­szervezeten belül nemes vetélke­dést kiváltani. Mindig meg kell mondani és szükség esetén meg­magyarázni, az egyes munkák célját, mert ez is‘ hozzájárul a munka tökéletesebb elvégzéséhez. Komplex » traktoros brigád Ilyen elvek alapján hoztuk létre a komplex növénytermesztő traktoros brigádot. Természete­sen a traktoros brigádokhoz meg­felelő kézimunkaerő kapcsolódik, ahol erre szükség van; például a műtrágyaszórásnál, vetésnél, lucernaszéna kazalozásnál stb. A komplex növénytermesztő bri­gádok szervezésénél a következő sorrendet követtük: 'A vezetőség kidolgozta a gaz­daságban termesztett 4 fő nö­vényre — a talajelőkészítéstől a betakarításig — fordítandó gépi és kézimunkát, majd meghatá­rozta 1 mázsa, illetve 1 kát. hold Vtán járó munkadíjat. A vezetőség által kidolgozott tervezet az éves tervben szerep­lő kát. holdankénti termésmeny- nyiséget a munkadíjfizetés szem­pontjából garantálta. Az éves tervet meghaladó ter­mésmennyiségért a gazdaság kü­lön fizet. A komplex munkákra vonat­kozó részletes tervezetet a ve­zetőség több példányban elké­szítette és azt'kiadta az érdekelt traktorosoknak és. növényter­mesztő dolgozóknak tanulmányo­zás céljából. A traktorosok képviselőivel történt első megbeszélésen he­lyeslésre talált az, hogy az 1 kát. holdra fizetendő munkadíj érintetlenül hagyása mellett az egyes munkafolyamatokra java­solt díjtól eltérhetnek, de csak az érdekelt traktorosok bevoná­sa után. Ez volt az indulás, az első lé­pés. A kiadott és áttanulmányo­zott tervezet megtárgyalásán és annak elfogadásán már az ösz- szes érdekelt traktoros és gyalo­gos növénytermesztő jelen volt. Az érdekelt tsz-tagok a munka- folyamatokért fizetendő munka­díj nagyságán néhány módosítást javasoltak, melyet a vezetőség elfogadott. Ezzel papíron létrejött a komplex brigád. Egészséges versenygés De mi történt a valóságban? Mindenekelőtt a traktorosok kö­rében megindult egy egészséges kiválasztódás. Kialakult, hogy ki kivel hajlandó párban, két mű­szakban dolgozni. Ennek az lett az eredménye, hogy sok (8—10 fő) traktoros társ- és gép nélkül maradt. Olyan traktorosok ke­rültek „tartalékba”, akik az edr digi munkájukkal társaik meg­becsülését nem érdemelték ki. A traktorosok között folyó egészséges kiválasztódásba a ve­zetőség nem szólt bele, annál is inkább nem, mivel a komplex brigádból kimardt traktorosok­nak az volt az elképzelésük, hogy a munkákat kisebb cso­portokban végzik. Álljon itt példa arra vonatko­zóan, ahogyan a komplex bri­gád munkáit díjazzuk. Őszi kalá­szosoknál (búza, őszi árpa) kifi­zetendő 1 kát. holdra műtrágya­szállításért 1, műtrágyaszórásért 4, símahengerrel vagy fogassal végzett munkáért 4.20, kombáj- nolásért 26,80, szemszállításért Mit mutat a komplex brigád munkája? Erre vonatkozóan né­hány adat: A brigádok megala­kulása előtt egy DT—75-ös trak­torral 2100 normálholdat, majd a megalakulásuk után 2498 nor­málholdat teljesítettek. Az egy traktoros által előállított terme­lési érték 320 ezer forintról 550 ezer forintra emelkedett. • A komplex brigádok megala­kulása óta minden mezőgazdasági munkát idejében el tudunk vé­gezni. Megjavult, emelkedett a 10,20. szalmalehúzásért 9.20. hom­lokrakodóval való kazalozásért 4,60 forint, összesen 60 forint. A munkadíjfizetés szempont­jából holdanként 12 mázsás ter­mést garantálunk. Az átvételi ár mázsánként 5 forint, 12 mázsán felül minden többlet mázsáért szintén 5 forint jár. Evek folyamán finomítottuk a komplex brigádokra vonatkozó megállapodásokat úgyannyira, hogy ma már minden termesztett növénynél a talajelőkészítéstől kezdve a betakarításig mindent figyelembe veszünk. traktorosok szakmai felkészültsé­ge. A komplex brigád fokozta a gazdaság belterjességét, a gépek teljesítőképességét és végül le­hetővé tette az évi részesedés nö­velését. A gépek jobb kihaszná­lása érdekében a termesztett 4 növényt tömbösítettük, a koráb­bi 150—160 kát. holdas táblákat megnagyobbítottuk. Dr. Varga Ernő az abonvi Ságvári Endre Tsz főmezőgazdásza Jobb munka — nagyobb jövedelem

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom