Petőfi Népe, 1973. május (28. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-18 / 114. szám

1973. május 18. • PETŐFI NÉPE • 3 A politika egységes értelmezése Beszélgetés a kalocsai járási pártbizottság első titkárával Milyen széles körben ismerik, mennyire jól értik a párt ál­talános politikáját és mellette a helyi politikai célkitűzése­ket? Mennyire hatékony a pártszervezetek meggyőző felvilá­gosító munkája? Mindez fontos feltétele annak, hogy követ­kezetesen megvalósuljanak a X. kongresszus határozatai. E követelmények érvényesülé­séről, a pártmunka módszereinek fejlesztéséről beszélgettünk nem­rég Berta Somogyi Lászlóval, az MSZMP Kalocsai Járási Bizottsá­ga első titkárával. Napirenden: a helyi tájékoztatás fejlesztése — A tájékoztatás, a tömegpo­litikai munka igen fontos eleme. Milyen feladatok jelentkeznek ezen a téren? — A központi információs anyag lejuttatásával nincs külö­nösebb probléma. A tájékoztatás iránti igény növekszik, sok új előfizetője van a rádiónak, tele­víziónak. (A gyengébb vételi le­hetőség ellenére is.) örvendetes tény: a közelmúltban mintegy 40 százalékkal gyarapodott a köz­ponti és a megyei pártsajtó ol­vasótábora. — A kétségtelenül kedvező je­lenségek mellett továbbra is gond a helyi politikai célkitűzések szé­lesebb körű megismertetése — a helyi tájékoztatás. Véleményem szerint, mielőbb el kell érnünk, hogy a központi információs anyaggal egyidőben, arra ráépül­ve, a helyi kérdéseket is ei tud­juk juttatni az emberekhez. Ezért most komplexebb, a helyi össze­függéseket is magában foglaló tájékoztatási forma kialakításán dolgozunk. A jövőben is alkalmazzuk a már bevált módszereket. Rend­szeresebbé tesszük a pártnapokat, falugyűléseket, az eddiginél job­ban felhasználjuk a helyi tájé­koztatás javításához a tanácstagi beszámolókat, a szövetkezeti köz­gyűléseket, az üzemi termelési értekezleteket és a szocialista brigádok tanácskozásait. Űj elem ebben a munkában: az üzemi, szövetkezti híradók jelentkezése. Hajóson, Dusnokon, Dunapata- jon és Solton nemrég megjelen­tették az első községi tájékoztató­kat. Mintegy tíz termelőszövetke­zetben, állami gazdaságban és ipari üzemben hasonló híradókat készítenek. Közös hasznuk ab­ban van, hogy részesei a központi határozatok, információk lebon­tásának, illetve feldolgozásának, kiegészítik azokat az adott köz­ség vagy gazdasági egység előtt álló konkrét célkitűzésekkel. Szeretnénk mielőbb elérni, hogy a járás valamennyi tele­pülésén, a nagyobb közös gazda­ságokban, életre hívják ezeket a helyi sajtótermékeket. Társadal­mi szerkesztőik számára időnként megbeszéléseket szervezünk, megismertetjük velük a legfonto­sabb járási döntéseket és azok várható hatását. A helyi írásos tájékoztatásban fontos szerepe van a megyei pártsajtó mellékleteként — heti egy alkalommal megjelenő já­rási-városi mutációs oldalnak. Sok hasznos írás tájékoztatja a közvéleményt a helyi politikai és a párt általános politikája közötti összefüggések egységesebb értel­mezése érdekében. Agitációs „műhelyek“ — A helyes politikai célkitűzé­seket nemcsak hirdetni kell, ha­nem elfogadtatásukért érvelni, vitatkozni is szükséges. Milyen tapasztalatok összegezhetők a szó­beli agitációs tevékenységben? — Ügy tűnik, az utóbbi évek­ben a szükségesnél kevesebbet foglalkoztunk a szóbeli agitáció- val. Csak akkor éltünk e lehető­séggel, amikor nagyobb méretű politikai, társadalmi akciókat kel­lett lebonyolítani. A követelmény ma több: folyamatos, mindennapi politizálás az emberekkel, — meggyőzés és mozgósítás a párt helyes politikájának megvalósí­tására. Nézzünk egy példát! A gazdaságpolitikai tartalmú agitáció feladata, hogy megismer­tesse, elfogadtassa a járás gazda­sági fejlődésének lehetséges al­ternatíváit, segítséget nyújtson ahhoz, hogy a járási és a helyi elképzelések közelítsenek egy­máshoz, illetve egybeessenek. A Duna menti öntözőrendszer elké­szülte után az ottani közös gaz­daságoknál bizonyos szerkezeti változásokra lesz szükség. A he­lyi termelési agitációnak mind­ezt figyelembe kell vennie. Az eredményes szóbeli agitá­ció feltételeiről is ejtsünk néhány szót! Konkrét legyen, egyaránt tartalmazza a központi és a helyi érveket. Az sem közömbös, hogy személy szerint kik vesznek részt ebben a munkában. Pártszerve-' zeteink a legképzettebb, legráter­mettebb aktivistákat bízzák meg e fontos pártmunkával, Ezek a legfontosabb feltételek. De leg­alább ennyire lényeges a helyi agitácíós rendszer kiépítése, mű­ködtetése, a helyi agitáció mű­helyeinek megteremtése. Ilyen például az agitációs vi­takör. Két változatával próbál­koznak a pártszervezetek. A faj- szi Kék Duna Tsz-ben elsősorban a gazdaságpolitikai témák kerül­nek napirendre — mindenekelőtt azok a kérdések, melyek iránt helyileg is nagy érdeklődés ta­pasztalható. Közösen döntik ed, Rogy a Központi Bizottság által kiadott vitaanyagnak mely ré­szét dolgozzák fel. A két, saját maguk által választott téma ösz­szeolvasztása, agitációs érvként történő hasznosítása — a vitakör igazi feladata. A másik változat: a vitakör tagjait a község különböző ré­tegeiből választják ki — így meg­hívnak orvosokat, pedagógusokat, tanácsi dolgozókat, szocialista brigádvezetőket, pártcsoportbizal- miakat. Módszerük: a téma kivá­lasztása és a beszélgetés megkez­dése előtt kölcsönösen tájékoztat­ják egymást az elmúlt két hét helyi eseményeiről, a közvéle­ményt foglalkoztató kérdésekről. Az agitációs köröknek ezt a for­máját Miskén, Solton és Hajóson hívták életre a pártszervezetek. A nagyobb pártszervezetekben — mintegy 25 helyen — agitá­ciós csoportok működnek. A cso­portvezetők az alapszervezet tit­kárától kapják meg a legfris­sebb információkat, majd továb­bítják a csoport tagjaihoz. A to­vábbi lépés: az agitációs érveket a csoport tagjai „viszik le” a munkahelyi 'közösségekbe, szo­cialista brigádokba vagy éppen a lakókörzetbe. Az elmúlt fél évben az agitá­ciós csoportok által továbbított témák: a járás gazdaságpolitiká­jának főbb mutatói, a szövetke­zeti zárszámadások helyzete, a lakásépítési akciók. De voltak speciális témák is —, mint pél­dául Solton, ahol az óvodai he­lyek növelésével kapcsolatos té­nyeket kellett továbbítani. Többet lenni az emberek között — Végül még egy kérdés: a bíztató alapszervezeti kezdemé­nyezéshez milyen segítséget nyújt a járási bizottság függetelenített apparátusa? — Továbbra is. nagyon fontos feladatunk az alapszervezeti párt­munka színvonalának fejlesztése. Segíteni kell a jó módszerek kidolgozását és gyakorlati alkal­mazását, a párton belüli de­mokratizmus érvényesülését, az alkotó, kritikai légkör megterem­tését. E feladat sikeres teljesí­tése megköveteli, hogy az appa­rátus tagjai idejük jelentős ré­szét a községekben, a pártszerve­zeteknél töltsék. — Az év elején, a járási párt­bizottság megvitatta a függetle­nített apparátus munkamódsze­rére vonatkozó javaslatokat. Ál­lást foglaltunk abban, hogy. a pártapparátus szervezeti felépíté­sét módosítani kell. A változtatás lényege: a munkatársak nem­csak reszortfeladatokat látnak el —, hanem területi munkát is vé­geznek. A megoldásra váró fel­adatok egyre összetettebbek, egy­re bonyolultabbak. A pártmunká­ban is igazodnunk kell ehhez. Az új módszer alkalmazásának né­hány hónapos tapasztalatai ked­vezőek, májusban ismét vissza­térünk erre a kérdésre — mond­ta befejezésül a kalocsai járási pártbizottság első titkára. Szabó Attila Jugoszláv művészek Kecskeméten és Izsákon Vendégművészek előadását hallgathatja ma t este hét órától az Izsáki Táncsics Mihály Műve­lődési Ház közönsége. A vajda­sági (Jugoszlávia) Kodály Zoltán Zeneegyesület klasszikus és mo­dern szerzők műveiből rendez hangversenyt. Műsorukon zene­kari darabok, énekszámok, hang­szerszólók szerepelnek. A zene­kart Rá ez Szabó Annamária, a fúvósötöst Szöllősy Varga László vezényli. A vajdasági művészek május 20-án, vasárnap délután hat órai kezdettel Kecskeméten is fel­lépnek, a Városi Művelődési Központ (Rákóczi út 3.) nagyter­mében. VEGYSZERES GYOMIRTÁS A KUKORICAFÖLDÖN • Kikelt a kukorica a Hosszúhegy! Állami Gazdaságban, ahol más mezőgazdasági üzemekhez hason­lóan vegyszerrel védik a fiatal növényt a gyomoktól és állati kártevőktől. Ummenhoffer István növényvédő gépész egy nap alatt permetezte meg a több mint harminchektáros csemegekukorica táblát. (Pásztor Zoltán felvétele) Miniszteri utasítás a tananyag csökkentésére • • Ünnepélyes eskütétel Csütörtökön délelőtt a kalocsai fóegyházmegye újonnan kinevezett tisztségviselői: Kováts Géza őrka­nonok, érseki helynök, dr. Mészá­ros Károly kanonak, másodhely- nök, Nagygyörgy László kano­nok, az érseki iroda igazgatója, Antal Géza kanonok, Gajdos István, jánoshalmi kerületi es­peres, Mentés László homokmé- gyi kerületi esperes; a felsorol­tak, mint eskütevők — főpász- toruknak, dr. Ijjas József kalo­csai érseknek a vezeiésével — Kecskeméten, dr. Gajdócsi Ist­ván megyei tanácselnök előtt megjelentek és letették az álla­mi esküt. Az ünnepélyes aktusnál a me­gyei tanács részéről jelen volt még Madarász László elnökhe­lyettes és dr. Fekete János egy­házügyi tanácsos. Országos grafikai biennálé Az idén hetedik alkalommal rendezik meg a hazai sokszoro­sító gratika seregszemléjét, a miskolci országos grafikai bien- nálét. A tárlatot Miskolc megyei város felszabadulásának évfor­dulóján, december 4-én nyitják meg. A biennálé előkészítő bizott­ságának .javaslatára, a Borsod megyei Tanács anyagi támoga­tásával emlékplakettet alapítot­tak a közelmúltban fiatalon el­hunyt kiváló magyar grafikus- művész, Kondor Béla emlékére. A plakettet első alkalommaj az idén adják ki egy-egy fiatal grafikusnak. A művelődésügyi miniszter utasítást adott ki a gimnáziumi tanulók túlterhelésének csökken­tésére. A miniszteri utasítás hang­súlyozza: a tanulók megfelelő ter­helését az érvényes tanterv és utasítás kisebb módosításával, a tankönyvekben foglalt tananyag lényeges csökkentésével, a peda­gógiai módszertani eljárások kor­szerűsítésével és a diákok órán kívüli kötelező elfoglaltságának csökkentésével kell végrehajtani. Egyidejűleg külön utasításban módosították a gimnáziumi óra­terveket. A tantervekben és a tanköny­vekben foglalt tananyag csökken­tésének részletes és tételes ismer­tetésére a Művelődésügyi Miniszté­rium útmutatót ad ki, amelyet az érdekelt intézményekhez közvet­lenül eljuttat. A miniszteri utasítás leszögezi: a tanulók otthoni terhelésének csökkentése érdekében magyar nyelvből és irodalomból, matema­tikából és fizikából havonta leg­feljebb négy alkalommal adható kötelező írásbeli házi feladat. Idegen nyelvből óráról órára leg­feljebb 5—10 mondat terjedelmű A Makói Mezőgazdasági Gép­gyárban olyan nagy teljesítményű borsócséplő gépeket gyártanak so­rozatban, amelyek a nagyüzemi táblákon rendre vágott termésből óránként átlagosan tíz mázsa zöldborsót fejtenek ki. Ezeknek alkalmazásával a szántóföldi be­takarítástól a konzerves üvegek lezárásáig nem érinti emberi kéz a borsószemeket. írásbeli feladat jelölhető ki. Más tantárgyakból nem adható köte­lező írásbeli házi feladat. A tanórákon kívül semmiféle más iskolai elfoglaltság — szak­kör, énekkar, rendkívüli tárgy stb. — nem lehet kötelező. Ha azonban a diák a tanév elején ilyen elfoglaltságot vállalt, annak folytatása alól év közben csupán az igazgató adhat felmentést. A tananyagcsökkentési utasítás nem érinti a szakosított tantervű — tagozatos — osztályokban a szakosítás jellegét adó tantárgy oktatását. A felsőoktatási intézmények fel­vételi követelméiiyei a jövőben igazodnak a csökkentett gimná­ziumi tananyaghoz: a módosításo­kat a „Tájékoztató a magyar fel­sőoktatási intézményekről” című kiadvány jövő évi kötete fogja ismertetni. Az utasítás a gimnáziumok va­lamennyi évfolyamán egyidejűleg 1973. szeptember 1-én lép hatály­ba, kivéve a második osztályos kémia tantárgyat, itt a hatályba lépés ideje: 1974. szeptember 1. lesz. A nagy teljesítményű, egyenként 400 000 forint értékű gépekből az év végéig háromszázat gyártanak, jelentős részben exportra, az első félévi tervben pedig százötven gép elszállítása szerepel. A gyár kollektívája arra törekszik, hogy az első félévre megrendelt gépek mindegyikét üzembe helyezhessék a borsóidényre. Borsócséplő gép Makóról Pedagógiai tudományos ülés A Magyar Pedagógiai Társa­ság Bács-Kiskun megyei tago­zata, a megyei művelődésügyi osztály és a Pedagógusok Szak- szervezete Bács-Kiskun megyei Bizottsága az iskolák államosí­tásának 25. évfordulója alkalmá­ból ,,A nevelési folyamat idősze­rű kérdései" címmel pedagógiai tudományos ülést rendez május 22-én, kedden délelőtt 9 órai kezdettel Kecskeméten. Bodor Jenő, művelődésügyi osztályvezető elnöki megnyitója után dr. Simon Gyula, a Ma­gyar Pedagógiai Társaság főtit­kára emlékezik meg az iskolák államosításának negyedszázados évfordulójáról. Az ülésen több témakörből neves szakemberek tartanak előadást, többek közölt dr. Szvétek Sándor kollégiumi igazgató, dr. Krajnyák Nándor, a Kecskeméti Óvónőképző Inté­zet vezető tanóra, a Magyar Pe­dagógiai Társaság megyei tago­zatának titkára; Szentjóbi Szabó Tibor középiskolai igazgató és Stein Jánosné, a Bajai Tanító­képző Intézet vezető tanára. Mezőgazdasági szakmunkásképzés Évente 70 kertész szak­munkást ad a mezőgazda­ságnak a Bala- tonboglári Ker­tészeti Szak- középiskola és Szakmunkás­képző Intézet. Az itt végzett tanulók szak- rrtunkás bizo­nyítványt, a szakközépis­kolások érett­ségi bizonyít­ványt is sze­reznek és sző­lő, gyümölcs, zöldség, illetve dísznövény­termesztők­ként helyez­kedhetnek el a mezőgazda­ságban. Képünkön: Ismerkedés a traktor motor­jával­(MTI foto) Népművészeti tv-filmsorozat Hazánkban a század elején még eleven népművészet a fel- szabadulás után új lendületet kapott, s napjainkban mór szá­mos kitűnő népművészt tartunk szómon. Ez adta gz indíttatást a Magyar Televízió új népművé­szeti filmsorozatának elkészíté­séhez. „A tükrös” című, hat részből álló produkció. Az első rész a sárközi hím­zést, a Dunántúlon elterülő vi­dék lakóinak gyönyörű kézimun­káit idézi fel. A második a vé­sett és karcolt pásztormunkákat ismerteti meg, amelyeknek zöme a múlt század második felében, illetve a kilencszázas évek ele­jén készült. A harmadik épizód „főszereplői" az alakos cserepek, azaz a különleges alkalmakra, esküvőkre, mulatságokra, halotti torra gyártott kancsók, pálinkás bütykösök, perselyek. A negye­dik rész kétféle szőttestípust mutat be: a torontálit, illetve a színes gvapjúfonéllal készült ké- /iszőttest. Az ötödik egyetlen tárgyal állít középpontba, a pász­torbotot. | i Egymillió tonna olaj a szegedi kutakból Ebben az évben már teljes üzemmel működik a szegedi szénhidrogén-medence, ami azt jelenti, hogy megtermelik a vég­leges tervek szerint előirányzott évi egymillió tonna olajat és kétmilliárd köbméter földgázt. Ennek egyik fontos feltételeként befejezték az alapvető termelési technológiai módszer: a vízvisz- szanyomás rendszerének kialakí­tását. A technológia lényege, hogy termálvíznek a szénhidro­géntároló rétegekbe történő le- szivattyúzásával teremtik meg az olajat a felszínre hajtó, meg­felelő atmoszférájú nyomást. Erre már korábban kidolgo­zott terv szerír,t most mintegy százmillió forintos beruházással elkészült a rendszer legfonto­sabb objektuma, a hatalmas szi­vattyútelep, a hozzá tartozó víz­termelő-, valamint visszanyomó kutakkal, és az egészet összekö­tő vezetékhálózattal. A szivaty­tyútelepen megkezdte működé­sét a szovjet gyártmányú négy óriásszivattyú, amelyek egyen­ként 2500 köbméter vizet képe­sek naponta a föld mélyébe saj­tolni. A termálkutakból nyert vizet különleges, úgynevezett szelek­tív, vagy kettős kutak csövein át nyomatják a földbe. Ezeket a kettős kutakat ugyanis — gazdasági okokból — úgy képez­ték ki, hogy ugyanazon a bélés- csövön két csövet helyeinek el. Így az egyiken termelhetik az olajat, a másikon pedig egyidő­ben a vizet préselik a mélybe, természetesen egy másik réteg­be. Ezáltal egy-egy, sok milliós költséggel fúrt kutat kétszeresen kihasználnak. A vízvisszányomás- hoz eddig már 80 kutat képez­tek, s nagyobb részük ilyen dup­lán kihasználható szelektív kút. A tervekben még további 60 hasonló kút mélyítése szerepel.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom