Petőfi Népe, 1973. május (28. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-17 / 113. szám
4 • PETŐFI 'NÉPE • 1973. május 17. Legyen rend a Vasútkertben! Nyugdíjas kecskeméti lakos vagyok, így hát szabad időmből eredően, na és a meggyengült egészségi állapotom miatt is gyakorta sétálok, élvezem a napsütést, nagyokat szippantok a friss levegőből. Gyalogtúrám fáradalmait rendszerint a Vasútkertben pihenem ki, ahol olykor 1—2 órát is eltöltők, s pipázgatok, nézelődöm. Van mit látnom, halla- riom. Tapasztalataimat az illetékesek figyelmébe ajánlom. Legelőször a kiselejtezett harckocsit kell megemlítenem, amely meglazult szerkezeteivel ma is balesetveszélyt jelent rajongói, a kisgyermekek számára. (A megyei lap ez ügyben már közölt bíráló írást, de annak nyomán még nem történt intézkedés.) Aztán itt vannak az ebek. Gazdáik e helyen tanítgatják futni a tacskókat és padokat átugrani a boxereket, dogokat és a németjuhász kutyákat. E szaladgáló állatok nemcsak a homokozóban játszadozó kicsinyeket, de az erre járó felnőtteket is rémisztgetik. Ezt teszik azok a tizenéves fiúk is, akik egymással Köszönet az eladóknak! Mint családanya régóta vásárolok már, így a gyakorlatból tudom, hogy a becsomagolva kézhezkapott fehérnemű-garnitúra összetételére vonatkozó reklamációval nem kis vita után foglalkoznak csak érdemben az üzletek. Nos, a legutóbbi esetem azt bizonyítja, vannak olyan kereskedők, akik másként gondolkoznak, s minden igyekezetükkel azon vannak, hogy messzemenően kielégítsék a- vevő igényeit. Az történt, hogy nemrégen két ágynemű-garnitúrát vásároltam a bácsalmási ÁFÉSZ-áruházban. Sajnos kevés volt a pénzem, így csak az egyik csomagot vittem haza, a másikat félretetettem, mondván, hogy rövidesen jövök versenyezve kerékpároznak a park betonján, sőt a hintaállványok és mászókák körül is. Szólhatok a füves terület jó részét igénybe vevő alkalmi futtball- csatákról, amelyek révén nemegyszer pattan az eltévedt labda a környéki pádon ülők fejére, vagy hátára. Ezt még csak elviseli valahogy az ember, nem így azonban a csúzlizó fiatalok célt tévesztett kavicsai, kődarabjai sérülést okozó ütéseit. Mert erre is volt már precedens. Az eseteket, amelyeket nemegyszer kísér fütyülés és harsány üvöltözés, a teljesség igénye nélkül közöltem. Ügy vélem e példákból már lehet arra következtetni, hogy a megyeszékhely Vasútkertje jelenleg nem más, mint zajos, nyugaloműző hely. Egyszóval ideje lenne itt rendet teremteni, s ehhez néhány szigorú parkőr 'kellene csupán, s olyan hatóság, amely az eddiginél fokozottabb gondot fordít a nagy kiterjedésű fás, füves terület rendeltetésszerű használatára Kovács Péter Kecskemét, Bethlenváros érte. Ügy is tettem, s pár nap múlva már együtt voltak a huzatok, amelyeket éppen a szekrénybe akartam betenni, amikor rájöttem, hogy darabszámúk nem megfelelő. Pontosan két párnahuzat hiányzott. Arra gyanakodtam, hogy a csomagolásnál következett be a tévedés. Körülbelül két hét elteltével kerestem fel ismét az áruházat, s kissé szégyenkezve adtam elő problémámat. Meglepetésemre mindenre emlékeztek az eladók, akik azonnal korrigálták a hibát, s átadták nekem a keresett huzatot. Hát így is lehet intézni a vevő panaszát! Fabicsovics Józsefné Katymár. Ady Endre u. 29. Miért hiánycikk a gázharisnya? Két hónappal ezelőtt gázlámpát vásároltam a kecskeméti Alföld Áruházban. 650 forintot fizettem a modern formájú készülékért, amelynek sajnos nemsokáig örülhettem, mivel tönkrement az úgynevezett harisnyája. Azonnal elmentem az áruházba. ahol közölték, hogy nincs ilyen alkatrészük. Hasonló választ kaptam a többi szaküzletben is. A beszerzéssel később vidéken próbálkoztam, de hiába. Mindenütt arról tájékoztattak a boltosok, hogy hosszabb ideje hiánycikk a gázharisnya. Nagyon bosszús vagyok és becsapódott. Ugyanis olyan tartós fogyasztási cikket adtak el nekem, amelynek könnyen meg- hibásodó tartozéka van, de az utánpótlás beszerzéséről nem gondoskodnak az ileltékesek. Ki érti ezt? ' Hegedűs József Kecskemét, Liliom u. 16. Válaszolnak az illetékesek papunk április 19-i számában Kártérítés — papíron? címmel közöltük Abonyi Ferenc kerekegyházi lakos sorait. Olvasónk szóvá tette, hogy az UNIVER Szövetkezet kecskeméti vágóhídién tavaly júliusban kényszer- vágásra került szarvasmarhája után még nem kapott kártérítést, pedig a Kecskeméti Városi Tanácstól érkezett levél szerint már régen kiutalták címére az ellenértéket. A panaszt kivizsgálta a Kecskeméti Városi Tanács Pénzügyi Osztályának vezetője, Bacsák Ferenc, aki a szerkesztőségnek küldte meg levélbeni válaszát. Abból kiderült, hogy a szóban forgó állat húsa emberi fogyasztásra alkalmatlan volt, s így teljes elkobzását, megsemmisítését rendelte el a megyei állategészségügyi állomás. A marhabőrt viszont értékesítette a szövetkezet, amely adminisztrációs tévedésből nem a tulajdo- posnak utalta ki a pénzt. A hőnyi Ferencnek tehát jogos volt a sérelme, amit azóta orvosoltak, vagyis a reklamált összeget folyósították részére. Fonnyadt alma borsos áron címmel ugyanezen lapszámunkban jelentettük meg a Kecskeméten lakó dr. Bánó György levelét, amely kifogásolta a MEZŐTERMÉK. Vállalat Rákóczi úti boltjában gyakorta tapasztal- visszásságot. miszerint a gyengébb minőségű almát is drágán értékesítik. Hivatkozott a vele kétszer megtörtént esetre, hogy a kirakatban levő szép gyümölcs helyett, csupa apró, fonnyadt almát raktak papírzacskóba az eladók, s ráadásul első osztályú árat számoltak az áruért. A történtekről írásban értesítette a vállalat vezetőit, akik semmit sem tettek a dolgok rendezése érdekében. A bíráló sorokra most válaszolt a Bács-Kiskun megyei Mezőgazdasági Termékértékesítő Szövetkezeti Közös Vállalat igazgatója, Perényi István. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott leveléből a következőket tudtuk meg: a belkereskedelmi miniszter 15 1968. (XII. 27.) számú rendeleté világosan, előírja, hogy a kirakatokban levő és az üzletekben megvásárolható . gyümölcs-, illetve zöldségáruk minősége közölt nem lehet lényeges különbség. Ha mégis előfordul, hogy a vevő a vártnál gyengébb minőségű almát, stb. vagy zöldségfélét kap, azt joga van azonnal visszaadnia. Sajnos eléggé nehéz utólag kivizsgálni a Petőfi Népében nyilvánosságra hozott panaszt, ettől eltekintve azonban tigyc'meztették a Rákóczi úton levő 10-es számú MEZŐTERMÉK bolt vezetőjét, hogy a jövőben maradéktalanul tartsa be az általános kereskedelmi szabályzatban foglaltakat. Dr. Bánó Györgyöt közvetlenül is tájékoztatták a bejelentéseivel kapcsolatos vizsgálatok eredményéről, valamint a hibák megszüntetését célzó intézkedésekről, s tudatták vele, hogy hasonló észrevételeire máskor is számít a vállalat. A szerk. megjegyzése: Véleményünk szerint indokolt volna — már csak a fogyasztói érdekvédelemre való tekintettel is. hogy a gyümölcsöt és zöldségféléket árusító valamennyi üzletben az eltérő minőségű árukat egymástól . elkülönítve, a vásárló által is jól láthatóan tárolják, s az áraikat nagybetűs feliratok jelezzék. Sok kellemetlenséget lehetne megelőzni azáltal is, ha az eladók csakis a vevők előtt mérnék ki és csomagolnák be a kért árut. Szerkesztői üzenetek Lovrity Mihály, SükÖsd: Rokkantsági nyugdíjának összege rövidesen módosul, mivel az utólag bejelentett — a rendőrségi szolgálatát szám- bavevő — munkaviszonyát figyelembe vette a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóságának Bács-Kiskun megyei Igazgatósága. Az 1950-es években végzett gabonacséplési tevékenységével viszont nem növekedhet a szolgálati ideje, mert arra a munkára csak szabad idejében, a társadalombiztosítási kötelezettségek alá nem tartozó, egyéni paraszti gazdálkodása jövedelmének kiegészítéseként vállalkozott Szabó József, Bócsa: Panaszát kivizsgálta a Kecskeméti Városi és Járási Rendőrkapitányság, s megállapította. hogy ön szabálytalanul, a KRESZ-táblát figyelmen kívül hagyva parkírozott autójával a megyeszékhely belvárosában, pontosabban a Nagykőrösi utca egyik — a Szabadság tértől a Wesselényi utca sarkáig terjedő — szakaszán, tehát jogosan kellett fizetnie helyszíni bírságot. Cselekményével ugyanis megszegte a 2 1962. (XI. 29.) BM—KPM sz. együttes rendelet 64- §-a (3) bekezdésében foglaltakat, amelyek lényege: a ,.Várakozni tilos” jelzőtáblával ellátott helyen a ki- és beszálláshoz, vagy a folyamatos fel- és lerakodáshoz szükséges időn túl nem parkírozhatnak gépjármüvek. Tájékoztatásul még annyit: a Nagykőrösi utca szóban forgó szakaszán lebonyolódó mindkét irányú gépjármű forgalom számára tilos a várakozás. összeállította: Velkd Árpád Kiváló szövetkezet a homokon A szánk—móricgáti Petőfi Termelőszövetkezet a megye egyik legrosszabb körülmények között tevékenykedő közös gazdasága. Az egy hektárra jutó kataszteri tiszta jövedelem nem éri el a hatot. A sivár homokot igyekeznek évről, évre javítani. A szívós talajjavításnak köszönhetően fokozatosan emelkednek a terméseredmények. Az Í150 hektáros gazdaság területének nagyobb részét azonban csak takarmánytermesztéssel és erdőtelepítéssel lehet hasznosítani. / A nehéz körülmények ellenére évről évre javulnak az eredmények. Ennek is köszönhető, hogy az elmúlt esztendőben sikerült olyan gazdasági mutatókat produkálni. melyeknek alapján a Kiváló szövetkezet címet nyerte el a szank-móriegáti Petőfi. Kétszeresen elismerést érdemel a szétszórt település lakossága, a vezetés ezért a sikerért. Az igazság kedvéért meg kell említenünk azonban, hogy nem a mezőgazdaságból élnek meg az itteniek, har- nem elsősorban az ipari fejlesztésnek köszönhetően tudtak előre lépni. Ezért a Petőfi mezőgazda- sági—ipari szövetkezetnek számít. Bódi Ferenc elnökkel arról beszélgetünk, hogy miként sikerült idáig eljutniok. — Néhány összehasonlító számmal megpróbálom jellemezni az előrehaladást. Árbevételünk 1964- ben alig haladta meg a 3 millió forintot, tavaly már 33 millió volt. Az egy dolgozó tagra jutó jövedelem az előbbi éveket összehasonlítva szintén számottevően emelkedett. A szövetkezet bruttó jövedelme az 1964. évi másfél millióról tavaly 11 millióra nőtt. — kezdte a tájékoztatást. A szövetkezetnek 105 tagja és 277 alkalmazottja van. Ez utóbbiak magas aránya is bizonyítja, hogy az ipari üzemek adják a tanyai lakosság jelentős részének a kenyeret. A tanyaközpontokban létesített a szövetkezet többek között galvanizáló, forgácsoló és lakatosüzemet. — A mezőgazdasági alaptevékenységből nem tudnánk megélni. A kényszer vitt rá bennünket, hogy iparosítsunk. A szövetkezet tiszta jövedelmének nagyobb részét az ipari üzemek adják és így tudjuk fejleszteni a mezőgazdaságot is. Egyik fő feladatként jelöltük meg a szarvasmarha-tenyésztést. Eddig is évenként mintegy 600 hízómarhát értékesítettünk. Nagyrészt exportra küldjük a kiváló minőségű jószágokat. Most építjük a korszerű, szakosított hizlalótelepet, amelyből évente ezer marhát szállítanak majd el a külföldi vevők. Ily módon az eddigi bevételeket tovább tudjuk növelni. A homokterületek nagyobb részét erdősíteni fogjuk, mert másra nem alkalmasak. Az állatállomány számára igyekszünk megteremteni majd a takarmánybázist. Homokra alkalmas pillangósokat termelünk és javítjuk legelőinket. Sorra járjuk a szövetkezet műhelyeit. Két és három műszakban dolgoznak itt az alkalmazottak. Szép számmal akadnak közöttük asszonyok, lányok. Közben találkozunk a partnervállalatok képviselőivel. A szövetkezet szerződést kötött többek között a LAM- PART Zománcipari Művekkel, az EVIG-gel, a BRG-vel. A partnerek elégedettek a szövetkezetek munkájával. Sviderszki Béla művezetővel a forgácsoló üzemben találkozunk. Elmondja, hogy itt 15 nődolgozó van. Csömör Elekné például két év óta jár a közeli tanyáról munkába. Az alkalmazottakat és a tagokat a szövetkezet saját autóbusza hozza és viszi naponta a munkahelyre, illetve haza. A műhelyek mellett mindenütt öltözők, zuhanyozók épültek. A nők munkájának könnyítésére üzemi konyhát is létesítettek. — Egyik nagy feladatunk — hangoztatja az elnök —, hogy a fiatalság számára vonzóvá tegyük a szövetkezetét. Nemcsak a munkakörülményeket javítjuk, hanem igyekszünk gondoskodni a kultú- rálódásukról is. Átvettük a tanácstól a tanyaközpontban levő művelődési házat, amelyet most bővítünk. Nagyrészt saját beruházásunk ez az átalakítás, a mi építőbrigádunk végzi. Tornatermet is létesítünk az általános iskolások számára, ezenkívül klubot. könyvtárat, presszót. Azt tervezik, hogy május 22-én már a kibővített, újjáépített művelődési házban tartják az ünnepi közgyűlést, ahol megkapják a Kiváló szövetkezet kitüntetést. K. S. • A szövetkezet ipari üzemeiben sokféle apró cikket gyártanak. Többek között a képen látható fémtölcséreket is. «'I ® Számos kisebb alkatrész készítésére kapnak megrendelést, amelyek gyártására való átállás nagyobb üzemekben nem gazdaságos. Nemzetközi ápolónőképző iskola Lublinban A gyógyító apparátusban az ápolónő szerepe ma már nem korlátozódik az orvos utasításának végrehajtására. Az ápolónő az orvos partnerévé lépett elő: rendelkezésére bocsátja azokat az adatokat, amelyeket az orvos egyedül képtelen lenne megszerezni. Közvetlenül érintkezik a beteggel, s így jóval többet tud róla. gondoskodik a megfelelő „gyógyító” légkör kialakításáról, részletesen tájékoztatja a beteget az orvostól kapott információkról, aminek komoly pszichoterápiái jelentősége van. Felsőfokú oktatás Az orvostudomány fejlődése a bonyolult orvosi berendezések kezelése egész sor új feladat elé állítja az ápolónőket. A középfokú ápolónőképző iskolák ma már nagyrészt túlhaladottak; a modern gyógyászatnak egyre nagyobb szüksége van a főiskolai végzettségű ápolónőkre. Néhány országban a felsőfokú ápolónőoktatást már évekkel ezelőtt megoldották: így például az Egyesült Államokban jelenleg öt, egyete- temnek megfelelő intézményben lehet ápolónői oklevelet szerezni. Hasonló típusú felsőfokú iskolák vannak Angliában, Franciaországban és Belgiumban. Lengyelországban az ápolónői képesítést nemrégen csak a középfokú ■ szakiskolákban, vagy az úgynevezett „érettségi utáni ápolónőképzőkben” leheteti megszerezni. A helyzet megváltozott, amikor három évvel ezelőtt a Lublini Orvostudományi Akadémián létrehozták a felsőfokú ápolónőképzőt. A lublini ápolónőképző hallgatói a különböző középfokú ápolónőképző iskolák növendékeiből rekrutálódnakí 1969-ben egy helyre öt jelölt pályázott. Az első évfolyamra összesen hatvan hallgatót vettek fel. A háromévi tanulás során a jelöltek különböző orvostudományi, ápolónői és hu- manisztikai (pedagógia, lélektan, szociológia) tantárgyakkal ismerkednek meg. Az intézetben öt fakultás működik: a klinikai ápolási intézet, a rehabilitációs intézet, a szociális ápolási intézet, az ápolói munkaszervezési intézet, végül az egészségügyi nevelési és pedagógiai intézet. A szakdiploma Az ápolónőképzőt elvégző hallgatók adminisztratív, vagy pedagógus munkakörre jogosító szakdiplomát kapnak. Az oktatóknak többsége a Lublini Orvostudományi Akadémia tudományos dolgozói közül kerül ki. Számuk jelenleg nyolcvan, ebből huszonöt önálló kutatással is foglalkozó tudományos dolgozó. A legközelebbi években az ápolónőképző ötvenkét önálló és hatvan kisegítő tudományos munkatárssal gyarapodik. A tudományos és műszaki személyzet növelése céljából hatvan új státuszt létesítenek. Az előadások és a gyakorlatok a Lublini Orvostudományi Akadémia intézeteiben és klinikáin folynak. A lublini iskola iránt nagy érdeklődés nyilvánul meg a külföldi egészségügyi szervek, elsősorban a szocialista országok intézményei részéről. A felsőfokú ápolónőképzőt eddig hatvan külföldi szakember látogatta meg, közöttük Bulgária, Jugoszlávia, Magyarország és a Szovjetunió egészségügyi szolgálatának képviselői. 160 külföldi jelölt Az érdeklődés indokolt. Lublin rövidesen nemcsak a lengyel felsőfokú ápolónőképzés központjává lép elő. Már megszületett a határozat a Lublini Nemzetközi Ápolónőképző Főiskola létrehozásáról. amelyet a már meglevő felsőfokú ápolónőképzőből alakítanak ki. A nemzetközi főiskola, amelynek fenntartásához a WHO is hozzájárul — a szocialista országok ápolónőjelöltjeit képezik ki. A főiskola első évfolyama 1973- ban kezdi meg munkáját. A hallgatók száma az első évben negyven lesz. 1980-ban azonban már százhatvan külföldi ápolónőjelölt tanul a Lublini Nemzetközi Ápolónőképző Főiskolán. Már munkálkodnak a tananyag kidolgozásán. az iskola szervezeti felépítésének és munkamódszereinek kialakításán. Az előadások lengyel nyelven folynak majd, tekintettel arra, hogy a klinikai gyakorlat során a hallgatóknak közvetlen kapcsolatban kell lenniük a betegekkel. Másokért dolgozni Tíz évnél több a tanácstagi munkában, a választók érdekeinek szüntelen való képviselete: „Érdemjelként” ezt viselheti Udvarhelyi Istvánné, akit most Kecelről megyei tanácstagnak jelöltek. Éppen tíz esztendeje, hogy a községi tanácstag funkciójában tevékenykedik. S emellett még — pedagógusi hivatásán kívül is — mennyi minden gondot, tisztet vállalt magára. Tagja a tanács művelődési és sportbizottságának. Két cikluson át szolgálta, mint járási tanácstag a köz ügyét. Az ÁFÉSZ igazgató- sági tagja, s a nőbizottság elnöke. Egy évvel ezelőtt a Munka Érdemrend ezüst fokozatát is kiérdemelte. Volt persze kitől tanulnia, volt kikkel „konkurrálnia”, a szó nemesebbik értelmében. Hiszen édesapja is, férje is községi tanácstagként képviselték a lakosság érdekeit. — A tanítóképző elvégzése után tanyán, Polgárdin kezdtem dolgozni. Az első naptól fogva a tanyai népművelés gondjai foglalkoztattak. S úgy érzem, ennek érdekében sikerült is tennem valamit... Egy évre rá kötött házasságot Udvarhelyi Istvánnal, aki■ szintén pedagógus. Túl a hitvesi kapcsolaton, a mozgalmi és a művelődési munka „páros versenye” is ez a frigy. — Mindketten jócskán kivettük a részünket' a KlSZ-mun- kából. Azután színjátszó és népi- tánccsoportot hoztunk létre, kirándulásokat szerveztünk. Akadt bőven tennivaló, de megérte a ráfordított idő és fáradság! öt évi tanyai pedagóguskodás után, 1960-ban kerültek be a községbe. S Udvarhelyiné azóta is szinte „fejest ugrik” a munkába. A művelődésügyi bizottságban végzett tevékenységéről szólva említsük meg, hogy ebbe a munkakörbe tartozik az iskolákkal, a művelődési házzal, a könyvtárral kapcsolatos sokrétű és bonyolult intézkedés. — Eddigi életem legszebb pillanata az volt, amikor, átvettem a kormánykitüntetést — mondja, rövid beszélgetésünk során, kissé elérzékenyülten. — Ehhez fogható örömhírt csak a megyei tanácstagi megbízatásom jelentett a közelmúltban. Nem frázis, mert valóban így éreztem: most érkeztem el életem egyik legjelentősebb állomásához. Súlyos felelősséggel jár a tudat: a választóim bíznak bennem, számítanak rám, sokat és foggal várnak tőlem. Ha csupán magamra kellene számítanom, a feladat talán meg is haladná az erőmet. De tudom, hogy nem vagyok egyedül. S közös összefogással feltétlenül előbbre vihetjük a köz érdekét, elérhetjük kitűzött céljainkat. Közéleti működésem során megtanultam, hogy nincs kis és nagy ügy; valamennyi egyformán fontos. És nincs szebb, felemelőbb tennivaló, mint másokért dolgozni. S amikor másokért, egyúttal magamért is: a szülőföldémért, községemért. Viszem tovább azt az örökséget, amit elődeim és sorstársaim rám bíztak. Mihelyt a konkrét tennivalók felemlítésére kerül sor, Udvarhelyiné közéleti emberhez méltóan veszi számba jó részét annak, amihez az erőket a közeljövőben mozgósítani kell: a művelődési központ megépítése, az új óvoda tető alá hozása társadalmi munkával, járdaépítés, a nagyközség szennyvízelvezetésének megoldása, vízvezeték-építés a Szilosi településen, s a többi... Fiatal, tettrekész, ereje és igyekezete javát a körülötte élőkért áldozni kívánó közéleti személyiség az új megyei tanácstag. Saját és pátriájuk sorsai a reája szavazók jó kezekbe tették le. Jóba Tibor
