Petőfi Népe, 1973. május (28. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-26 / 121. szám
Kiskunfélegyházán, a szakmunkásképző intézet baromfi- nevelő tagozatának tanulóival beszélgettem, s többször elhangzott a kívánság: — Bárcsak visszakerülhetnénk Rémre, a Dózsa Tsz-hez dolgozni. Nagyon jól éreztük magunkat a szakmai gyakorlaton. Modern a telep is, szívesen tanítottak, foglalkoztak velünk. Szerettünk ott dolgozni. Kevés teímelőszövetkezet dicsekedhet azzal, hogy ennyire vonzza a fiatalokat. A rémi Dózsa így lassanként megifjodik: 1967 óta 12 évvel csökkent az átlagéletkor. És ugyancsak kevés termelőszövetkezetben mondhatják el azt is, hogy a nem éppen kedvező természeti és közgazdasági adottságok ellenére úgy tudnak gazdálkodni, hogy az országosan legjobbak közé kerülnek. A három járási és területi szövetségi, majd a kormány elismerő oklevele után tavaly elnyerték a Miniszter- tanács vándorzászlaját és az idén oda került a Kiváló szövetkezet kitüntetés is. MODERN BAROMFITELEP Rémen érdemes dolgozni • Tovább fejlesztik a baromfiágazatot. A szövetkezet építőbrigádja könnyű panel eket készít az új nevelőbázhoz.• Nyolcféle házitésztábói 140 mázsát készítenek az idén. Egy mezőgazdasági üzemben elérhető eredményeket nagyban meghatározzák a helyi adottságok. Rémen ezek nem a legjobbak. A szövetkezet területe részben a Duna—Tisza közi Homokhátság, részben a jóminőségű bácskai homokos vályog és vályogtalajokon fekszik. így földjeinek 68,2 százaléka gyenge minőségű homok és futóhomok, ahol a szántók átlagos aranykorona értéke 4,1. Város, mint számottevő felvevőpiac, nincs a közelben. A vasútállomás 20 kilométerre van, az értékesítő és átvevő helyek távolsága is nagy. Rém az úgynevezett tiszta mezőgazdasági települések közé tartozik, ahol 1965-ig három termelőszövetkezet működött. Az egyesüléskor szarvasmarha, sertés, juh és baromfi egyaránt volt a gazdaságokban. A szántókon 21 növényfaj termesztésével foglalkoztak. A természeti és a köz- gazdasági adottságok egyaránt a szakosodásra kényszerítettek. Talajaikon a tömegtakarmány biztonságosan nem termett, így az abrakkal táplálható állatállomány tartása mellett döntöttek. Elhatározták a baromfiágazat és a juhászat fejlesztését, a sertéstenyésztés • szintentartását. Ennek megfelelően alakították ki a vetésszerkezetet is: kenyér és takarmánygabonával, kukoricával és lucernatermesztéssel foglalkoznak. Ily módon nemcsak az állattenyésztés szakosítási követelményeinek tettek eleget, hanem lehetővé vált a műszaki fejlesztés is. A szántóföldi növénytermesztésben 1970-től szinte a teljes mgchanizálás valósult meg, minimálisra csökkent a kézi munkaerő felhasználása: élőmunka csak a gépek kiszolgálásához szükséges. Az őszi betakarításnál, a trágyázásnál, a terményszárításnál és tárolásnál, valamint a szállításnál 16—21 ember dolgozik — komplex brigádokban. Munkájuk megkönnyítését és egyben a hozamok növelését szolgálják a kémiai szerek. Műtrágyákból — hatóanyagban kifejezve — 1964-ben hektáronként 226 kilogrammot, tavaly pedig már 436 kilogrammot használtak fel hektáronként. A várakozásnak megfelelően nőttek is a termésátlagok; búzából tavaly 44,9 mázsát takarítottak be hektáronként. A kalászosok vetésterülete többéves átlagban 200—250 hektár körüli. Az ágazatban elérendő cél, hogy ahol a mély fekvés miatt a kukorica hozamai nem érik el biztonságosan legalább a hektáronkénti 60 mázsát, ott a kalászosokból biztosítsák az évi 10 ezer mázsa szemtermést. • Az angol lapály-sertéseket tenyészanyagként értékesítik vagy a feldolgozóba szállítják. ® Több mint hatezer bárányt exportálnak. A szántóföld fő növénye a kukorica: a terület 50 százalékán vetették. Az abrakigényes állatfajok túlsúlyba kerülése miatt a jobb területekről kiszorult a lucerna, ma már csak a homokon — a szántók 7—8 százalékán termesztik. . A szövetkezet szőlői is jól fizetnek évek óta. 1971-ben 73 mázsa, 1972-ben pedig 92,7 mázsa termést szedtek le egy hektárról. A rekord az optimális időben, gondosan végzett munkának, a megfelelő tápanyag-utánpótlásnak és a permetezési fordulók betartásának köszönhető. Boraikkal többször értek már el a versenyeken szép eredményeket, legutóbb Keszthelyről hoztak két ezüstérmet, az olaszrizlinggel és a kadarkával. A községtől nem messzire, egymástól 300 méter távolságra helyezkednek el a szövetkezet baromfitelepei. A tartás holland módszerek és technológia szerint történik. Igaz, hogy a víz, villany és az út drágább volt, mintha mindent egy központban helyeztek volna el. Állategészségügyi szempontból viszont biztonságosabb, hiszen esetleges járvány esetén alkalmanként egymillió forintot meghaladó lenne a kár, a törzsállománynál ez. az öszeg megközelítené a hatmillió forintot. Az ágazathoz a törzstelep, a keltető, a nevelő- és a tésztaüzem tartozik. Kezdetben a Hunnia hibriddel foglalkoztak, majd 1970-ben, amikor ez a fajta már nem tudta felvenni a versenyt az intenzívebb állománnyal, beállították a Hybro-kat. A törzstelepekről a tenyész- ■tojás a keltetőbe kerül. A naposcsirkék 40 százalékát a broyler-telepre viszik, 60 százalékát pedig más gazdaságoknak adják el. A keltető az az üzeme a termelőszövetkezetnek, ahol az egy dolgozóra jutó termelési érték meghaladja az 1 millió forintot. A broyler-ágazatból tavaly 1 millió 700 ezer kilogramm csirke került ki. A nevelési eredmények sokat javultak — 50 nap alatt érték el a csirkék az 1,39 kilogrammos súlyt. öt évvel ezelőtt alakították ki a községben a tésztaüzemet — az ágazat utolsó láncszemét, ötvenkét asszony készíti kézzel a nyolcféle házi tésztát. Az üzem működtetésével folyamatos munkalehetőséget teremtettek az asszonyok számára, de emellett évi 1400 mázsa házitészta előállításával növelik a termelési értéket is. A baromfitartáshoz szorosan kapcsolódik még a sertés- és a juhtenyésztés. A juhászat 4—5 ezer anyára történő fejlesztését a gyenge legelőterületek, a kukorica és a baromfiágazat mellékterméke, a baromfi alomliszt indokolja: ennek 30—40 százalékát a juhászattal hasznosítják. Az elmúlt esztendőben is 6220 bárányt hizlaltak meg; a teljes mennyiséget exportálták. A sertésállomány égy részét tenyészanyagként értékesítik, vagy meghizlalják és a badacsonyi vágóhídon dolgozzák fel. Ösz- szességében termelési értékük csaknem 80 százaléka származik az állattenyésztésből. Az alaptevékenységhez kapcsolódó üzgmágak az állattenyésztés mellett folyamatossá, kiegyensúlyozottá teszik az árbevételeket, ezzel elősegítik a gazdálkodás stabilizálását. Csakúgy, mint ezek kialakítása, rendkívül célratörő volt a szövetkezet beruházási tevékenysége is. A baromfitelephez 3400 méter hosszú új kövesút épült, ehhez kapcsolódnak a nevelőházak, bekötőútjai. A baromfitelep alom- anyagát' feldolgozó szárító és granuláló üzem, a kukorica tárolására két góré készült tavaly, az idén pedig befejeződik egy 200 vagonos tárolószín építése. Bővítették a juhhodályt, a kocaszállást, a kocapihenőt. Megépült a lóistálló és rövidesen befejezik a szerelőcsarnok kialakítását is. A Dózsa Termelőszövetkezet tagsága évről évre nagyobb termelési értéket állít elő — az idén már több mint 119 milliót — mind eredményesebben. Tavaly 16 millió 800 ezer forint volt a nyereségük, 2 millióval több az előző évinél. Négy-öt évvel ezelőtt a rémi gazdák még vágyódva beszéltek a szomszédos, jó természeti adottságokkal rendelkező, jól fizető bácskai téeszekről, ahol ritkán volt tagfelvétel. Ma már a Dózsába is nehéz bejutni. A jelentkezők egy évig csak alkalmazottként dolgozhatnak; munkájukkal, magatartásukkal bizonyítaniuk kell, hogy méltók a felvételre. A szövetkezetben bevezették 1970-ben a differenciált prémiumelosztást. A gazdálkodás eredményéből képzett nyereség 40 százalékát fejlesztési részesedésként, a többit pedig a tagsági személyi jövedelemre fizetik ki. A prémiumból az ágazatok dolgozói saját eredményeik alapján részesednek, az elosztásról a munkahelyi bizottság dönt. Külön ismerik el a szocialista brigádok tevékenységét kollektív jutalom kifizetésével. A nyolc szocalista brigád munkáját a párt- és gazdasági vezetőség negyedévenként értékeli szigorúan — 15 feltétel alapján. Sok, közvetlen anyagi haszonnal nem járó befektetése van a téesznek. A művelődési házat például a községi tanáccsal közösen üzemeltetik: évente 130—150 ezer forintot adnak a fenntartáshoz. Másfél évvel ezelőtt alakítottak ki egy pinceklubot, ahov4 nemcsak a rémi fiatalok, hanem a környékbeliek is nagyon szívesen járnak. Azoknak a fiataloknak, akik tartósan a szövetkezetben kívánnak • A Hybro-törzsállomány tojásai a keltetőbe kerülnek. Olvasással, beszélgetéssel töltik szabad idejüket a rémi diákszálláson a kiskunfélegyházi szakmunkásképző elsőévesei. Kiváló Szövetkezet a rémi Dózsa • Zöldség, gyümölcs« hal és házitészta kapható a Szövetkezet holtjában.dolgozni és a községben letélepedni — lakásfejlesztési alapjukból adnak támogatást 40 ezer forint összegig, amit 10 év alatt kell visszafizetni. Terveik között szerepel a leányszállás kialakítása is, modern, kényelmes otthont szeretnének teremteni a nem helybeli, de náluk dolgozó fiataloknak. Mert számítanak ezekre az ifjú szakmunkásokra, akik a kiskunfélegyházi mezőgazdasági szakmunkásképző tanulóiként szakmai gyakorlatukat itt töltik Rémen. Két éve azonban már kihelyezett -osztály is működik a községben, betanított munkásokat képeznek. A specializált, szigorú technológiai előírások szerint folyó termeléshez ugyanis elengedhetetlen a szaktudás. Az egyesüléskor egyetemi, főiskolai végzettséggel bíró vezető a téeszben nem volt — most tizenhárom van. Középfokú technikumban húszán, szakmunkásképzőben hatvannégyen kaptak bizonyítványt, betanított munkásaik száma százharminchat. Tanulmányi ösztöndíjjal, szerződéskötéssel továbbra is igyekeznek biztosítani a szellemi tőkét. Az éves jövedelemből nemcsak a fiatalok, vagy a még dolgozók szociális, kulturális igényeinek kielégítésére áldoznak, hanem tartalékolnak a nyugdíjasok és járadékosok részére is. Térítés nélkül juttatnak tüzelőt, díjtalanul munkálják a háztájit és a szocalista alap terhére havonta kiegészítik nyugdíjukat, járadékukat. Tervezik egy klub létrehozását is, ahol nyugodtan pihenhetnek, tölthetik az idejüket az idősek. A rászorulókat a múlt év ősze óta a téesz által alkalmazott betegápoló látogatja rendszeresen. * * * A rémi Dózsa Termelőszövetkezetben nincs munkaerővándorlás. Mindenkinek akad egész évben munkája, jövedelmük eléri a környékbeli ipari üzemekben dolgozókét. Kényelmes hideg—meleg vizes fürdő van. Mindezt öt év alatt teremtették meg a céltudatos, jobb életkörülményeket igénylő és azért dolgozni tudó szövetkezeti gazdák. Megmutatva, hogy „tiszta” mezőgazdasági tevékenységgel is lehet közepes adottságok mellet kitűnő eredményeket elérni. (x) V A tésztaüzemben csak a keverést és az előnyújtást végzik géppel.
