Petőfi Népe, 1973. április (28. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-15 / 88. szám

4 • PETŐFI NEPE • 1973. április 15.

NAGYGYŰLÉS UTÁ N

Interjú dr. Gajdócsi Istvánnal, a megyei tanács elnökével

Kecskeméten, a Katona József Színházban tartott választási nagygyűlésen Nyers Rezsőnek, az MSZMP Központi Bizottsága titkárának beszéde után szót kért dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke. Nagy érdeklődéssel kísért felszólalásában a megye iparának, mezőgazdaságának, művelődésügyének, kommunális ellátottságának helyzetéről és a további feladatokról beszélt. Miután a színházban, tartott gyűlésen csak mintegy hatszázan vehettek részt — s amit elmondott, az az egész lakosságot érdeklő téma —, megkértük Gajdócsi elvtársat, válaszoljon a megye általános helyzetét és további fejlesztését érintő kérdéseinkre.

— A nagygyűlés a tanácsválasztások jegyében zajlott le. Mindenekelőtt arra kérem elnök elvtársat, értékelje a választási előkészületeket.

y- — A jelölő gyűlések tanulságait summázva, igen kedvezőek a tapasztalatok. A választók közül 125 ezren vettek részt ezeken a gyűléseken, s a megye minden nyolcadik állampolgára felszólalt. A hangulat nyugodt, a légkör bizakodó volt. Hogy úgy mondjam, nincsenek szenzációk, a választók ismerik körzetük problémáit, s tanácstagjaik elmúlt két évben végzett tevékenységét. A hozzászólók amikor kértek valamit, vagy javaslatot tettek, az esetek többségében munkát, illetve anyagi hozzájárulást is felajánlottak azok megvalósításához. Az ehhez hasonló megnyilvánulások ma már szinte természetesek nálunk. Mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy az elmúlt két esztendő alatt a megye lakossága 250 millió forint értékű társadalmi munkát végzett, az üzemek pedig 240 millió forinttal járultak hozzá a kért, vagy javasolt létesítmények kivitelezéséhez. Ez egyben azt is tükrözi, hogy a szocialista demokrácia kibontako- ■y zásával erősödött a tanácsok népképviseleti jellege, növekedett a lakosság érdekeltsége a helyi politikában, s beleszólása az ügyek intézésébe.

— Az elmúlt két évre visszatekintve milyen eredményekről adhatnak számot a tanácsok?

— A megye gazdasága az elmúlt két esztendőben is dinamikusan fejlődött. Az ipar termelése 20 százalékkal növekedett, s megközelíti az évi 13 milliárd forint termelési értéket. Szinte észrevétlenül új iparág nőtt naggyá, az olaj- és földgáztermelés. A szanki földgázüzem ugyanis az ország szénhidrogén-termelésének ma már egynegyedét adja.

A szocialista iparban foglalkoztatottak száma közel 5 ezerrel gyarapodott, s az ipari beruházások értéke^ meghaladja az 1,3 milliárd forintot. E jelentős fejlődés ellenére (amellett, hogy eredményeinkre büszkék vagyunk) meg kell állapítanunk, hogy a megye iparára még mindig az elaprózottság, a technikai elmaradottság a jellemző. A megye mezőgazdasága is kiegyensúlyozottan fejlődött az elmúlt két év alatt. Bruttó termelési értéke 1972-ben 500 millió forinttal volt több a tervezettnél. A nagyüzémi gazdaságok nagyarányú beruházásokat hajtottak végre, növelték műszaki-technikai felszereltségüket, gazdálkodásukra a fejlettebb agrotechnikai módszerek, a kemizálás alkalmazása, a csökkenő munkaerőigény és a növekvő műtrágyafelhasználás volt a jellemző. Ennek eredményeként például a búza és kukorica termésátlaga már tavaly elérte az 1975-re tervezett előirányzatot. Hasonló a helyzet a sertéstenyésztésben, amelyből a megfelelő ösztönzők hatására ugyancsak elértük a negyedik ötéves terv végére meghatározott szintet.

A lakosság életszínvonalának emelése terén sincs okunk a szégyenkezésre. A megye munkásainak havi átlagkeresete az elmúlt két év. alatt kilenc, míg' a termelőszövetkezeti tagok egy főre jutó jövedelme tizennégy százalékkal növekedett. Évente átlagosan 8 ezer lakást kapcsolnak be a vezetékes vízellátásba. Két év alatt ötezren vásároltak személygépkocsit a megyében és áz OTF-betétállomány 1 milliárd 990 millióról 2 milliárd 775 millió forintra emelkedett.

Tovább fejlődtek, kulturáltabbak lettek a megye települései. Hat városunkban dolgozik a szocialista iparban foglalkoztatottak 75 százaléka, bennük bonyolódik le a kiskereskedelmi áruforgalom 64 százaléka. A városi kórházakban évente 80 ezer beteget gyógyítanak. A középiskolások 89 százaléka a városi iskolákban, a felsőfokú oktatásban részt vevők 100 százaléka pedig a megyeszékhelyen tanul. Megyénk városai tehát levetették magukról a mezővárosi köntöst, urbanizálódnak, s egyre inkább betöltik körzetük központjár.ak szerepét.

Két év alatt 8 ezer lakás épült, s bennük 23 ezer ember talált boldog, új otthonra. Ezekről a lakásokról még annyit, hogy átlagos alapterületük 77 négyzetméter, 72 százalékukban vízvezeték van, 75 százalékukat fizikai dolgozók, 25 százalékukat fiatal há- zdsok kapták. Hozzátehetem még, hogy épül a kecskeméti házgyár, amely lakásépítésünk fontos bázisa lesz.

Igen fontos előrehaladásról számolhatok be az okr- tatásügy területén. Istnert tény, hogy megyénkben igen kiterjedt a tanyavilág, még ma is 50 ezer tanyát tartunk nyilván. A vállalatok, intézmények, tanácsok példamutató összefogásával két év helyett egy év alatt 81 tanyai iskolát villamosítottunk. A tanyai kollégiumi akció tömegmozgalommá nőtt, s csupán 1972-ben 14,5 millió forintot fizetett be a lakosság és a tanácsok a kollégiumi alap számlájára. A megyében 59 általános iskolai tanterem épült. Elkészültek a műszaki, valamint a kertészeti főiskolai kar

tanulmányi épületei. Hat új művelődési ház és 200 ifjúsági klub is létesült.

Erre az időszakra esett Bács-Kiskun megye budapesti bemutatkozása. Kiállításunk gazdasági életünktől képzőművészetünkig olyan színvonalon mutatta be megyénket, hogy az nemcsak a fővárosiak tetszését nyerte el, hanem minket is meglepett.

— Gajdócsi elvtárs a nagygyűlésen beszélt a megválasztásra kerülő tanácstagok feladatairól is. Hallhatnánk erről valamit?

— Naponta igen sokan keresik fel a tanácsokat ügyes-bajos dolgaik intézése miatt. Tapasztalataink szerint az emberek sok fórumot járnak be feleslegesen. Ügy vélem, helyes a tájékoztatási irodák felállítása — ahol nemcsak tanácsi ügyekben adnak felvilágosítást —, valamint a most kialakuló lakásépítési szolgálat. Ezek tovább javítják majd a lakossággal való kapcsolatainkat.

Nagy feladatot jelent iparunk egészséges továbbfejlesztése. Az extenzív fejlesztés lehetőségei már kimerültek, ezért az intenzív iparfejlesztés útján kell tovább haladnunk. Fontos tennivaló lesz megszüntetni az elaprózottságot — amely a szellemi kapacitás, a fejlesztési alapok hiányát, a korszerűtlenséget konzerválja. — A közvetlen feladatok közé tartozik a ,munka" és üzemszervezés javítása, a munkaerő minőségi színvonalának fejlesztése (még mindig országosan nálunk a legalacsonyabb a megyék között a szakmunkások aránya), a meglevő bázisok fejlesztése, korszerű középüzemek telepítése, a könnyűipar rekonstrukciójának- folytatása. Nagy lehetőségeket rejt a déli Duna-szakasz, ahová vízigényes iparágakat lehet telepíteni.

A mezőgazdaságban szorgalmaznunk kell a rekonstrukciót és legalább 5 ezer hektáron a korszerű szőlőtelepítést. Ez ugyan már az ötödik ötéves terv feladata lesz, ám figyelembe kell venni, hogy sok ezer hektár hagyományos telepítésű szőlő ment tönkre, mert művelése gazdaságtalan, nem gépesíthető, s az ifjabb generáció már nem vállalja a kézi műveléssel járó nehéz munkát. Mindezen túl a mezőgazdaság minden ágában szükséges általánossá tenni a modern intenzív gazdálkodási formákat, termelési rendszerek elterjesztését, s felhasználni ehhez a főiskolák, kutatóintézetek szellemi kapacitását.

Kórházi ellátásban az elmúlt nyolc év alatt többet fejlődött megyénk, mint az utóbbi három évtizedben együttvéve, ám a jelenleg épülő egészség- ügyi intézmények befejezésére van szükség ahhoz, hogy megközelítsük a jelenlegi országos vidéki egészségügyi ellátottság átlagát. Nem kisebbek sí feladatok a lakásépítés területén sem. Továbbra is — ha szükséges — éles vitát kell folytatnunk a központi szervekkel arról, hogy csak látszólag jó a lakásellátottság Bács-Kiskunban. A valóságban elavult vályog-'és vert falú házakból áll lakásállományunk nagy része, amelyből évről évre mind több pusztul el, nem is szólva a tanyákról. Minden erőfeszítésre szükség van tehát, hogy a hátralevő időben felépítsünk még 12 ezer lakást, s ezzel teljesítsük negyedik ötéves tervi célkitűzéseinket. A továbbiakban nagy segítséget jelent majd a házgyár üzembe helyezése.

Hosszú lenne felsorolni, milyen közművelődési létesítményekkel gazagodik majd még a megye. Az idén elkészül a tudomány és technika háza, amelyben méltó otthonra találnak a különböző értelmiségi csoportok, alkotó közösségek. Valamennyi osztott általános iskolában teljessé kell tenni a szaktanári ellátottságot, az osztatlan tanyasi iskolákban pedig az audiovizuális oktatást. A jelenlegi 120-ról 700-ra emelkedik majd áz ösztöndíjban részesülő tehetséges munkás-paraszt gyermekek száma. A fejlődést szolgálja az is, hogy a fiatal szakemberek letelepedési segélyt kapnak.

Végezetül pedig a feladatok között említem meg, hogy a jelölő gyűléseken igen sok életrevaló, okos, közügyekre vonatkozó javaslat hangzott el. Ezek megvalósítására, illetve megoldására fordítsanak majd igen nagy gondot a megválasztott tanácsok — fejezte be kérdéseinkre adott válaszát dr. Gajdócsi István.

Nagy Ottó

Száz lakás

Városföldön a községi tanács vezetői folvamáftosan intézik az építkezni szándékozók telekvásárlási ügyeit. Az idén három négylakásos társasházba költöznek be az állami gazdaságban dolgozó fiatalok. További 96 család lakásának felépítéséhez pedig hozzáfognak a gazdaság építőbrigádjának tagjai.

Új sportpálya

A kiskunfélegyházi bankfalui általános iskola mellett társadalmi összefogással sportpálya épül a diákok részére. Kispályás labdarúgó-, kézi- és röplabda-, valamint futópálya építését tervezik. A kivitelezéshez jelentős segítséget nyújt a helybeli Dózsa Tsz.

50 tájelőadás

A Kecskeméti Katona József Színház művészei rendszeresen tartanak tájelöadásokat» megyében és a megyén túl. A következő napokban kerül sor az 1973-as esztendő 50. tájelőadására: Szigethalmon, a Csepel Autógyár művelődési házában Strauss Denevér című nagyoperettjét mutatják be.

i

Még az idén megvalósul a választók kérése

0 Horváth Péter a borszeparátor ellenőrzése közben. Az olasz berendezés óránként 80 hektoliter bort tisztít meg a zavarosító anyagoktól. (Tóth Sándor felvétele)

Az 1971-es választások alkalmával jelölték először tanácstagnak a kunbajai 16-os választó- körzetben. Kicsit megilletődve emlékezik azokra a napokra, Horváth Péter, az állami gazdaság pincemunkása.

— Abban az időben építettük a családi házunkat. Barátaim azt mondták, segítenek az építkezés meggyorsításában. Ka elvállalom a megbízatást. Tréfásan még azt is hozzátették, ha hamarabb költözünk be a tanyáról, a községbe, előbb kezdhetek a körzet gondjainak megismeréséhez.

Mosolyogva hozzáteszi:

— A segítségnek köszönhetően hamarosan beköltöztünk. Természetesen a későbbiekben én is visszasegítettem az ő építkezéseiknél.

Két év alatt fejlődött a község. Horváth Péter tanácstag körzetében. az Arany János utcában bővítették, csinosították a házakat, fürdőszobákat építettek, de a vízvezetéket még nem sikerült bekötni.

— Sédig a lakosság szívesen közreműködik társadalmi munkával is. Ha már szóba került a társadalmi munka. örömmel mondhatom, hogy nálunk több jó példa van. Az Arany János utcában is kitermeltük az öreg akác- és eperfákat. Helyettük rózsafákat és suhángokat ültetünk. Talán a választásokra befejezzük a parkosítást. ■- A kunbajai pártszékházban tartott jelölő gyűlésen Horváth

Pétert arra kérték választói, hogy szorgalmazza a víz bevezetését, és a járdaépítést. Az egyik óhaj

az idén megvalósul, a másik talán jövőre.

K. S.

iSjIrÍH£éÍfaa:ii:!s!^

»Mint a tűzbetartott vas«

Akik részt vettek Kecskeméten a Katona József Színházban a választási nagygyűlésen, sokáig emlékezni fognak Dózsa Benő kiskun- halasi lakatos nagy tapssal fogadott felszólalására.

Amit mondott. keresetlen szavakkal őszintén mondta. Hangjában a tisztelet

csengett azok iránt akiktől a

becsületes szakmát tanulták az idősebb

szakmunkásoktól. Amikor feljebb emelte szavát, ez már a pártnak szólt, amely rangot adott a fizikai munkának, s ezen a ranglétrán följebb jutni, ez jelenti mindannyiunk boldogulását.

» — Törődni kell velünk — így folytatta — tanítani és utatmutatni. mert olyanok vagyunk mint a tűzbe tartott vas. Lehet bennünket alakítani, de vigyázni is kell. Néha forrófejűén cselekszünk, néha meggondolatlanul. Ezek vagyunk mi!

Aztán beszélt a fiatalok helytállásáról, Halason — szűkebb hazájában. Ott voltak a társadalmi munkában a tanyai villamosításnál, a csatornák ásásánál épp úgy, mint az óvodák, a sportpálya, játszótér vagy iskola építésénél. De mind több az a munkás fiatal, aki szűkíti a szórakozásra és bővíti a tanulásra fordított időt.

— Érdemes a fiatalok gondolataival törődni, megismerni azokat. A jó szándék, a tenniakarás húzódik meg mögöttük. Irányítani, segíteni kell őket, így válnak hasznos tagjává a társadalomnak — fejezte be felszólalását.

A taps sokáig zúgott, csak az ezt követő csendben vetődött fel sokakban gondolat: Ki ez a talpraesett, temperamentumos munkás- fiatal? Kiskunhalason a Fémmunkás Vállalat udvarán találtuk szélfújta kócosán, olajosrozsdás szerelőruhában. Négyen- öten szorgoskodtak egy iskolai kézmosótartály javításán és egy új faliújságtartó táblán.

— Ez ugyan nem tartozik a vállalat profiljába — szabadkozik — de tudja, szocialista brigádunk elvállalta három tanyai iskola patronálását. Ez éppen a rekettyéi I. számú általános iskolának készül.

Dózsa Benő most 23 éves, le■ 4

szerelt katona, a vállalat TMK műhelyének lakatosa.

Már általános iskolás korában bekapcsolódott az ifjúsági munkába. Először úttörő csapatvezető, majd a VI. osztálytól őrsvezető. Sportszervező tehetségével már ez időben is kitűnt. Nevéhez fűződik a kézilabdacsapat megszervezése.

Ugyanezt az ipari tanuló iskolában is rábízták. Hét * tagú volt a csapat együtt jártak az ipari tanuló iskolába, s ma is egy műhelyben dolgoznak az egykori kézilabdások, akik abban az időben megnyerték a járási bajnokságot is.

— És ma?

— Sok az elfoglaltság, ami háttérbe szorítja a labdát.

Tagja vagyok a városi úttörö elnökségnek. A városi KISZ-bi- zottság ifjúsági érdekvédelmi tanácsának titkára vagyok. Most végzem a gépipari technikum első osztályát, és a napokban jelöltek a városi tanács tagjának.

— Mit tesz a vállalati KISZ- bizottság a fiatalokért?

— Egyik jelentős eredményünk, hogy 18 fiatal most végzi az általános iskola 8. osztályát, A jövőben vállalatunk csak olyan ipari tanulókat vesz fel, akiket felszabadulásuk után szakmájukban akalmazni tudnak. Régebben ugyanis volt olyan szakmunkásunk is, aki itt szabadult fel és Szentendrén „kötött ki.” Sok gondot okoz a helytelen nézetek felszámolása.

Nemrég például egy iskolásokból álló csoport a Ganz-Mávag kiskunhalasi gyáregységébe látogatott. Az egyik dolgozó így fogadta őket: „Tanuljatok jól,

mert különben, ide kerültök”.

Sok még a tennivalónk a fizikai munka megszerettetéséért.

Én ezért szeretnék nagyon-na- gyon sokat tenni.

Szabó Ferenc

ILYEN LESZ A CSIPKEHÁZI LAKÓTELEP

0 Már javában folynak az alapozási munkák Kiskunhalas legszebb városrészének a csipkeházi lakótelep építkezésének előmunkálataiként. A 300 lakásos csipkeházi lakótelep mintegy 76 millió forintos költséggel épül. Makettjét mellékelten bemutatjuk. '