Petőfi Népe, 1973. április (28. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-12 / 85. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1973. április 12. KÖZÖS ÉRDÉK AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS 0 A megye északi területének gazdasági adottságai szinte kínálják a mezőgazdasági nagyüzemeknek az együttműködés lehetőségeit és a kimondottan mező- gazdasági jellegű tevékenység kedvezőtlen feltételei miatt az ipari kooperációkat is. A homokhátsági körzetben tavaly a mintegy negyven közö3 gazdaságot érintő MEZÖTER- MÉK Szövetkezeti Közös Vállalat és a kecskeméti szövetkezetközi kereskedelmi iroda tagsági érdekeltsége nélkül is negyvennégy üzem, összesen 97 kooperációban vett részt. Az együttműködések 56 százaléka élelmiszergazdasági, 44 százaléka általában nagyvállalatokkal hosszú távú szerződés alapján folytatott ipari jellegű. Az elmúlt év végén nyolc közös vállalkozás működött, amelyekben 63 mezőgazdasági szövetkezet volt érdekelve. A kooperáció többsége az egyszerű együttműködés feltételei alapján dolgozik. Az említett nyolc közös vállalkozásból négy élelmiszergazdasági, négy pedig kifejezetten ipari tevékenységet folytat. Az újabbak közé tartozik például a megyeszékhely tudományos intézményei és a szövetkezetek közötti kölcsönös előnyökön alapuló termelési jellegű összefogás. A Kecskeméti Zöldségtermesztési Kutató Intézet, valamint a Budapesti Kertészeti Egyetem főiskolai kara szövetségünk közreműködésével nyolc gazdasággal kötött szerződést. Talajvizsgálatot, levélanalizist végeznek és segítik a tudomány eredményeinek gyakorlati alkalmazását. A vállalatok egy része felismerte, hogy a biztonságos nyersanyagellátás a termelési feltételek javításán is múlik. A pince- gazdaság, a dohány- és cukoripar, valamint a konzervgyárak hozzájárulnak árualapjuk termeléséhez, ami elősegíti szövetkezeteinkben a korszerűbb termelési módszerek megvalósítását, a szakosítást. Az együttműködésnek köszönhetően cukorrépából és dohányból a tervezettnél nagyobb területre kötöttek szerződéseket. Kialakulnak a konzervipar számára fontos bázisgazdaságok. például a zöldborsó, a paradicsomtermesztés fejlesztésére. Joggal aggódnak viszont a mezőgazdasági szövetkezetek a mostani kooperációkkal fejlesztett termelési ágazat miatt. Nem tudják ugyanis, mi lesz néhány év múlva. Ügy tűnik, hogy a vállalati törekvések inkább saját érdekeket szolgálnak. • Szövetségünk az állami gazdaságok megyei főosztályával már korábban felvette a kapcsolatot. ennek eredményeként például a Szikrai Állami Gazdaság a szomszédos termelőszövetkezetekkel zöldségtermesztési, a Városföldi Állami Gazdaság kukorica termesztési és sertéshizlalási, az Izsáki Állami Gazdaság szőlőfeldolgozási, bortárolási, palackozási. értékesítési megállapodást kötött. Nagy gond. hogy kevés anyagi ef55. pénzösszeg áll az együttműködő gazdaságok rendelkezésére. Vannak viszonylag régebben működő szövetkezetközi vállalkozások. Ilyenek például a kecskémé^.- baromfitársulás, a tiszakécskei tpr- méktartósító üzem. Ezek anyagi gondok miatt nem sokat tudnák előre lépni. Annak idején ró alapítók saját pénzösszegük befektetésével hozták létre. Ha most létesülnének, az jpari vállalatokhoz hasonló támogatást kaphatnának. Ezek a vállalkozások jövedelme- zőek, azonban a korábbi pénzbefektetés és a jelentős forgóeszköz-szükséglet válságos időszakokat okozott, amelyből hosszadalmas a kivezető út. támogatás nélkül. Az élelmiszeripari vállalatok számára a mezőgazdasági szövetkezetekkel történő együttműködés munkaerő-megtakarítást, a drága vállalati bővítés elkerülését is jelenti. Ez bizonyítja, hogy a vállalatok az élelmiszeripari kooperációk során az áru gyári előkészítését igyekeznek elérni. Kétségtelen az is. hogy a termelőszövetkezetek részére az összefogás a munkaerő-foglalkoztatás folyamatosságát és esetenként a biztonságosabb áruértékesítést is jelenti. Körzetünkben például Ti- szakécskén és Lajosmizsén a szövetkezeti takarmánykeverő üzemek működtetése során összefognak a gabonafelvásárló és értékesítő vállalattal. Csupán a szállítási költségek megtakarítása milliókat jelent. Kívánatos tehát az ilyen együttműködések kialakítása. • Sok gondjuk van a közös vállalkozásoknak a termékforgalmazásban. Forgóeszköz-ellátottságuk minimális, a Magyar Nemzeti Bank csak akkor ad részükre hitelt, ha valamennyi résztvevő szövetkezet hitelképes és kezességet vállal. A kecskeméti szövetkezetközi kereskedelmi iroda segíti a lakosság ellátását és évről évre több üzletet nyit és szervezi tagszövetkezeteivel a háztáji zöldség és gyümölcs átvételét is. Hasonló a kerekegyházi szövetkezetek társulásának a tevékenysége. Az utóbbi időben több kezdeményezést tapasztalunk a MEZÖTER- MÉK • részéről egyrészt tagszövetkezet áruinak közvetítésére, másrészt a szolgáltatások bővítésére. Ipari jellegű együttműködés elsősorban ott alakult ki, ahol az üzemi adottságok miatt az alap- tevékenységből nem lehet megélni, vagy a nélkülözhetetlen munkaerő mezőgazdaságban történő megtartása miatt a családtagok részére is munkaalkalmat kellett teremteni. Ez a legfőbb oka annak, hogy az ipari tevékenység elsősorban a homokhátsági mezőgazdasági szövetkezetek körében terjedt el. Egyrészt a meglevő termelési lehetőségekből bontakoztatták ki. Mezőgazdasági gépek javítását vállalják, hogy a műhelyek felszerelését jobban kihasználhassák. Másrészt egyes ipari vállalatok a náluk már gazdaságtalan termelőeszközöket eladták, vagy kölcsönadták, hogy a termelőszövetkezetek részükre árucikkeket termeljenek, vagy bedolgozzanak. • Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy az együttműködés kialakulását, fejlődését a gazdasági élet követeli. Ily módon jobban hasznosul a rendelkezésre álló gazdasági és szellemi erő. A Homokhátsági Mezőgazdasági Szövetkezetek Területi Szövetségének körzetében a jövőben elsőcsorbán a termelési, élelmiszer- ipari és feldolgozási együttműködéseket szorgalmazzuk. Magony Imre, a területi szövetség titkára Az erdők szolgálatában Tóth József tudományos munkatárs az erdészeti rovarkártevők gyűjteményével. (Tóth Sándor felvételei) Sokrétű munkát végeznek Kecskeméten az Erdészeti Tudományos Intézet Duna—Tisza közi Állomásának kutatói, munkatársai. Készítik az erdőtelepítéshez, ápoláshoz, a parkosításhoz szükséges szakvéleményeket, előrejelzéseket adnak a kártevő bogarak jelentkezésének várható nagyságáról, a különböző fafélék meghonosításával kapcsolatos kísérleteket és laboratóriumi vizsgálatokat folytatnak. Az egyik legjelentősebb munkájuk pillanatnyilag az a vizsgálatsorozat, amelyet a jövő évben a FAO által — a fejlődő országok szakemberei számára — szervezett bemutatóra indítottak. Az intézetre hárult a talajtani anyag feldolgozásának feladata. Gyűjtik, elemzik a megyében és a Dunántúlon vett mintákat. Kerekegyháza környékén 40 kút vízszintjének változásait figyelik, azt kívánják kimutatni, hogy a talajvíz mozgása milyen hatással van az erdők növekedésére, fejlődésére. Mór tavaly gyűjtöttek lombmintákat a nemesnyárjasokban, levélanalízissel állapítják meg a talaj és a növény tápanyagtartalma közötti összefüggéseket. Ez év végére készítenek összefoglaló jelentést a csemetekertek öntözéséről is. Mindezek mellett folytatják a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok által kért, a telepítésekhez szükséges szak- vélemények kidolgozását. Közismert, hogy nemcsak nyár- jasokat, hanem fenyveseket is telepítenek a gazdaságok a Duna—Tisza közén. A homoki fenyvesek a megfigyelések szerint kevésbé erősek, mint a más területen létesítettek, így hamarabb következik be a károsodás is. Különösen a szúfélék és a fenyőilonca veszélyes ezekben az erdőségekben, ezért a kutatók az említett kártevő bogarak elleni védekezés kidolgozásán fáradoznak. Az Erdőkémia Vállalattól kapott megbízásnak megfelelően figyelik ' az Ásotthalom környéki fenyvesekben a gyantagyűjtés után fellépő rovarkártételt, illetve a fa minőségének változását. A világon szinte egyedülálló az az erdészeti fénycsapdahálózat, amelyet Magyarországon alakítottak ki. Az ország különböző tájain 24 csapdát állítottak fel: a befogott lepkéket Esztergomba, a bogarakat pedig Kecskemétre küldik. A kutatók elemzik a kapott anyagot és elkészítik az előrejelzést csakúgy mint a növényvédelmi szolgálatnál. A erdészeti ágazatban még ma is emberek végzik a nehéz fizikai munkákat. A gépesítéssel egyrészt a gazdaságosabb termelés,' másrészt a hiányzó munkaerő pótlása miatt foglalkoznak a szakemberek. A kecskeméti intézetből már nagyon sok jó konstrukció került ki. Ennek köszönhető, hogy a Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság vállalhatta az országban végzendő erdőtelepítések 50 százalékát. A legújabb gépet, az altalajlazí- tót az idén már sorozatban gyártják. A traktorra szerelhető munkagéppel 70—80 centiméter mélységben tudják lazítani a talajt, és így elkerülhető a nagy költség- és munkaigényes tus- kózás. A különböző fafajták hazai területeken történő meghonosítása ugyancsak feladatkörükhöz tartozik. Kecskeméten a fűzfélék kiválasztásával, szaporításával, telepítésével foglalkoznak. Vizsgálják ezek növekedését, kártevőkkel szembeni ellenállóképességét és esztétikai értékét. Az új, meghonosított fajtákkal gazdagítják a választékot, segítik a városok, községek fásítását, parkosítását. Nemrégiben az Országos Fajtaminősítő Intézet előzetes elismerésében részesített két fűzfajtát. Kiválasztásukban nagy szerepe volt az intézet munkatársának, dr. Simon Miklós kandidátusnak is. Az argentin, illetve olasz fűzfajta a fatermesztés céljait szolgálja, és az eddigi tapasztalatok szerint 15—20 százalékkal nagyobb fatömeget ad, mint az eddig elterjedt fehér füzek. D. É. • Nagyon sok, az erdészeti munkákat megkönnyítő gép. Konstruktőre Szecska Dezső üzemvezető a legújabb munkagép — az altalajművelő tervrajzait készíti. f i i... f[ 0 Rozgonyi Gabriella technikus a talaj kálcium- karbonát tartalmát vizsgálja. TANULNAK A SEJTEK Nemzetközi érdeklődés az ELTE kutatásai iránt Az elmúlt évek alatt a kísérletek ezreit és tízezreit végezték el az Eötvös Loránd Tudomány- egyetem összehasonlító élettani tanszékének kutatói dr. Ádám György akadémikus vezetésével, hogy új ismereteket szerezzenek az állati szervezetben lejátszódó elemi tanulási, emlékezési folyamatokról. Ezeken természetesen nem az értelmes emberi tanulásnak megfelelő folyamatot kell érteni, hanem minden olyasmit, ami nem veleszületett jelenség az idegrendszeren belül, de az individuális életben alakul ki és átmenetileg vagy véglegesen megváltoztatja az idegrendszer valamely részének tevékenységét. Ezeket a folyamatokat tanulmányozzák a molekulák, a sejtek, az egész agy szintjén és emberrel is végeznek ilyen kísérleteket. Nemzetközileg is nagy feltűnést keltett egyik megállapításuk azzal kapcsolatban, hogy a valamire megtanított állatok agykivonata más, nem tanított állatok agyába vagy testébe fecskendezve elősegíti-e, és ha igen, milyen módon segíti elő az utóbbiak tanulását. Nekik sikerült ugyanis először meghatórozniok azokat a feltételeket, melyek között az ilyen eljárás eredményes lehet. Sőt azt is kiderítették, hogy ilyen esetben nem tudást, emlékanyagot visznek át, hanem a tanulás közben az első állat agyában egy olyan speciális anyag szabadul fel, amely a másik állatra elvan serkentő hatással van, mint a koffein, a sztrichinin stb. Vizsgálják a „tanulás” képességét az idegsejtek szintjén is. A csiga, a macska stb. egy-egy idegsejtjére ingereket bocsátanak és ennek követke jmény eit a sejtbe szúrt mikroelektródák segítségével tanulmányozzák. E kísérleteik során a pavlovi feltételes reflexre emlékeztető jelenségeket találtak az idegsejtek viselkedésében. A sejtek körülbelül fél másodpercnyi időközökben kétféle ingert kaptak és az agyi elekromos áramban mindegyik inger hatására valamilyen elváltozás volt megfigyelhető. Ha az ingerlést ilyen formában sokszor, legalább százszor megismételték, a továbbiakban már elég volt csupán az első ingert adni a sejtre és az agyi áram nemcsak erre, hanem a második ingerre is reagált, pedig a sejt azt meg kapta. Vagyis a sejt „megtanulta”, hogy az első inger után meghatározott idő múlva jelentkezik a második. És ezt a „tananyagot”, hogy tudniillik az első ingert fél másodperc múlva egy második követi, az idegsejt körülbelül húsz percen át meg is tartja „emlékezetében”. Jelenleg egyebek között azokat az idegrendszeri funkciókkal kapcsolatos speciális fehérjéket kere- resik —, ha egyáltalán vannak ilyenek —, melyek valóban szerepet játszanak az idegsejtek „tanulásában”. Ezeket a kísérleteket az immunológia módszerével végzik: valamilyen egyszerű tanulási feladaton keresztülment állat agyának valamelyik fehérjével igyekeznek olyan ellenanyagot termeltetni, amely nem tanított állat szervezetében juttatva gátolja annak tanulási képességét. Ebben az esetben ugyanis az ellenanyagot kitermelő fehérjének kell a tanulást elősegítő anyagnak lennie. Szanálás után Sikerek és kilátástalanság Február közepe táján, amikor még korántsem értek véget mindenütt a zárszámadó közgyűlések, a Homokhátsági Területi Szövetség vezetői úgy nyilatkoztak: a hozzájuk tartozó mérleghiányos gazdaságok összesített vesztesége előreláthatólag nem haladja meg a 15 milliót. Ügy tűnt tehát, a tavalyi évvel egy nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb korszak veszi kezdetét ... Mert pár esztendeje még az is alig megvalósítható ábrándnak tűnt, hogy a mérlegveszteségek összege 30 millió alá süllyedjen. Jó példák a Homok hátságon A legkiterjedtebb. egyszersmind a leggyengébb adottságú körzetben a gazdálkodás „hőmérője” nem jelez lázat, legfeljebb csak helyi hőemelkedéseket. Több helyütt, gazdák és szakemberek összefogásával, idült, krónikus ..elváltozásokat” sikerült kiküszöbölni. Némely szövetkezetben jótékonyan hatott az egyensúly helyreállítására a korábbi években eszközölt „szellemi beruházás” is; az például, hogy a szőlőtermesztő ágazat élére hozzáértő szakember került, egyik évről a másikra a szőlőhozam holdanként! átlaga 15-ről 60 mázsára növekedett, tehát megnégyszereződött. Azzal kezdődött, hogy a szövetkezeti gazdákat megtanították az új metszési módszerekre ... Hasonló okoknak köszönheti megszilárdulását az 1969-ben szanált lajosmizsei Népfront Tsz is. Itt két rátermett szakember talált rá azokra a lehetőségekre, amelyek a gyengébb adottságok közepette is garantálják az eredményeket. Az anyagi erők koncentrálása. a műszaki fejlesztés, a közös vállalkozások sora indított el új folyamatot. Ennek következtében az egy dolgozó tagra jutó átlagos éves részesedés elérte a 28 ezer forintot. A . szakszövetkezeteknél viszonylag ritkábbak a látványos előretörések. De helyenként itt is feltűnő életrevalóságnak lehetünk tanúi. Példaként említhetjük a szanki Rákóczi Szakszövetkezetét. ahol a rendkívül silány, átlagosan egy-két aranykoronás közös területen csaknem egymillió nettó nyereséget sikerült elérni. Ugyanakkor az is tapasztalható, hogy a nagyobb veszteségekkel záró szövetkezetekben a hiány okozta gondok szorításában akkora a kilátástalanság, hogy ez idő tájt csak töprengeni lehet a megoldáson. Töprengjünk tehát ... Gátéri gondok Az elmúlt évtizedben hat olyan esztendő telt el a gátéri Aranykalász Tsz-ben. amikor semmiféle fejlesztés nem történt. „Ennek isszuk a levét máig is” — jelenti ki Körösi László, a szövetkezet elnöke. A téeszt 1969-ben szanálták. Kapott 200 ezer forint vissza nem térítendő állami támogatóst — és 3,5 millió szanálási hitelt, négyéves törlesztésre. Kamatokkal együtt nagyjából évi egymilliós visszafizetési kötelezettség sújtja a téeszt, amely „papírforma” szerint nem tartozik a veszteséges téeszek közé. de az eredményes gazdálkodás is csak távoli, bizonytalan ígéret. Tipikusan az a helyzet álltelő, amikor a szanálási hitel ahelyett, hogy lendítő erőt jelentene, súlyos teherként nehezedik a gazdálkodásra. A szövetségnél a téeszt a „jobb adottságúak” közé sorolják. Az elnök szerint azonban nem pontosan ez a helyzet, a több mint 12 aranykoronás minősítés sem reális, mert a terület meglehetősen egyenetlen, sok a kiterjedt szikes folt. Tavaly és tavalyelőtt — a gazdaság szinte felülmúlva önön anyagi erejét — vásárolt 8 MTZ- traktort és egy kombájnt. Ezt megelőzően jóformán nem volt használható gépük. 1971-ben csekély területen — 7 holdón — hozzáfogtak a dohánytermesztéshez, tavaly ezt már 30 holdra növelték, s az idén lesz belőle 60 vagy 70 hold. A 2500 hold közös szántóhoz képest még ez is elenyésző, ám gépesítés nélkül már itt sem várható siker. Melléküzemágként működtetnek egy kisvendéglőt, továbbá egy fafeldolgozó üzemet, ahol a MEZÖTERMÉK megrendelésére ládákat készítenek. Bár az alapanyagot is vásárolják — nem lévén saját, kitermelésre érett erdejük — az üzem 10 százalékos nyereséget hoz. Évtizedes „fáziskésés“ Inkább az alaptevékenységben sűrűsödnek a gondok. A 18 milliót alig meghaladó tavalyi termelési értéknek nagyjából az egyharmada eredt az állattartásból. Az 1400 hold legelőn 1850 anyajuhot tartanak, s bár két éve csak felényi volt a létszám még mindig állnak üresen juhhodályok. A 70 tehén tbc-nega- tivizálása most fejeződött be, számottevő eredményről nem lehet beszélni. Mindezek következtében csak 8 százalékos tagrészesedést lehetett kifizetni. Egy tagra átlagosan 14 746 forint jutott, az egy tízórás munkanapra jutó jövedelem nem több 74 forintnál. A dolgozó tagság átlagos életkora az 50—60 év között van, s az itt elhelyezkedő egynéhány fiatal csak alkalmazotti viszonyt vállal. Utánpótlás nincs, s tavaly is több. mint tízen mentek nyugdíjba. Egészében véve olyan állapotok uralkodnak a gátéri téesz- ben. amelyek a tíz év előtti időszakra emlékeztetnek. Az egyedül biztató az, hogy a mostani vezetők szemléletét már nem jellemzi ez a „fáziskésés”, van bátorságuk szembenézni a legsúlyosabb problémákkal is, s a szűkös viszonyok közepette keresik a lehetséges megoldásokat, módszereket. Hatvani Dániel (Folytatjuk)
