Petőfi Népe, 1973. április (28. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-11 / 84. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1973. április 11. Napközben Zaklatás vagy „bűnpártolás44 PIRTŐI KÖRKÉP Az ezer lakosú Pirtó parányi belterületén csupán százhárom ház van, háromszázötből. A ki­terjedt tanyavilágban él a lakos­ság ötven százaléka. Egyik legújabb községünk: mindössze negyedszázadok. Az­előtt Halashoz tartozott. A köz­ségben két szakszövetkezet, (két- j ezer hold) és száz holdas erdő- gazdaság nádgazdaság található. s Üzem még nincsen. A lakosság egyharmada ingázó, legtöbben a > kiskunhalasi üzemekben dolgoz­nak. Szépen fejlődő község. A köz­épületek mellett (tanácsháza, postaViivatal, óvoda, bolt) sok új lakóház épült. A belterületen le­vő lakások egyötöde az utóbbi három évben készült. Egyre ja­vul a közlekedése, bár panasz is akad még. Például, hogy miért nem jár ki a Halas—Kispirtó között közlekedő busz idáig. S az, hogy nem áll meg Pirtón a Szé­kesfehérvárt és Szegedet össze­kötő autóbusz. Egy másik panasz. Rendelőjük van. de orvost nem kapnak; nem engedi a lélekszám. Az or­vos. mentő — előfordul — kés­ve érkezik. Hidroglóbusz is kel­lene a vízszolgáltatáshoz. Járdát — részben társadalmi munkával — sokat építettek, de az utcák nincsenek kikövezve. Az iskola két helyen van: bent három, a külterületen egy tanterem. Százhuszonnégy tanu­ló készül az életre: néhány év­vel' ezelőtt számuk még csak­nem kettőszáz volt. A fiatalok a nyolcadik osztály elvégzése után szívesen mennek a városba, to­vább tanulni. Tavaly tizenketten szakmunkástanulónak, ketten kö­zépiskolába iratkoztak be. A ne­velők általában jól érzik magu­kat itt. Ám egv pedagóguslakás hiányzik még — ezt panaszolják. Az óvodában harminc gyere­ket tudtak elhelyezni, ez meg­felel a szükségletnek. A művelő­dési olthon csúnya, korszerűtlen, rideg. Ebben játszik a mozi, he­tenként kétszer, kevés nézőnek. A nagyterem kihasználatlan. A • Épül a KISZ-esek klubja. vezetők szerint: „Nem kell az embereknek a kultúra; nehéz bár­mit is csinálni.” Mások szerint: „Kellene, de igényesebb, színvo­nalasabb. Itt van a lévé, közel van Halas, s akinek lehetősége van rá, meszebbre is utazhat, minek menjen abba az ócska kultúrházba?” Van egy negyvenszemélyes klubterem. Az is csúnya, kihasz­nálatlan, éppenhogy használt. Ami viszont - jó: rendszeresen szerveznek országjáró kirándulá­sokat. Práger Jánosné iskolaigaz­gató vezetésével. Kétezer kötetes könyvtárukban 200 az olvasó. Leginkább fiatalok, de viszik az olvasnivalót az idősebbeknek is. Havonta bált rendeznek; ezek­re hatvan—nyolcvanan mennek el. Régebben működött náluk báb- és színjátszócsoport is, de megszűnt. A művelődési otthonnak 24 ezer forint az éves költségvetése, ebből 16 ezer forint az állami támogatás. A könyvtárnak évi 3 ezer forintot ad a tanács, állo­mánygyarapításra. Mindez bizony kevés ahhoz, hogy tartalmas munkát végezzenek; a község­nek többet kellene áldoznia kul­turális célra. A közművelődés hatásos esz­köze a tévé, meg a rádió. Száz­hatvanhárom rádióelőfizetőt tar­tanak nyilván; ám ennél sokkal több a készülék. A hetvenhat te­levízió hatása megsokszorozódik, mert sokan nézik másoknál is, „ művelődési otthonban is az adásokat. S íme, egy örvendetes szám: négyezel-huszonhárom példány fogy el összesen a heti- és napi­lapokból, folyóiratokból. Ezek egyharmadára előfizetnek. Hu­szonnégy Petőfi Népét, harminc Népszabadságot, kilencvenkilenc Szabad Földet járatnak a pirtói- ak. Irodalmi lap, folyóirat vi­szont egy sem talál gazdára. A község vezetői érzik: „vala­mi nem jól van”, hogy több gon­dot kellene — lehetne — fordí­tani . a kulturális élet hagyomá­nyos módszereire. Ezért is próbálják kielégíteni az ifjúság kulturális és szórako­zási igényeit azzal, hogy két he­lyiségből álló klubot építenek ré­szükre. Ez már félig készen van, nagyrészt társadalmi munkával. Több műsoros rendezvényt szer­veznek a jövőben. Csinosítani akarják a művelődési otthont, mozitermet is. Akpd hát jó, meg bizony — szép számmal — kifogásolható dolog is a pirtói kulturális élet­ben. Fény és árnyék egyaránt. Ám szemlátomást még az ár­nyékból van több. Az ottélőkön a sor. hogy ezen változtassanak. Varga Mihály Szövetkezeti tanács alakul Kiskunmajsán iskunhalason az egyik vál­lalattól elloptak egy ko­vácsüllőt. Másnap a brigád je­lentette a csoportvezetőnek, az pedig az üzemvezetőnek, végül az ügy az üzemrendészetre ke­rült. Itt azonnal megkezdték a há­zi nyomozást, de eredményte­lenül. Ekkor a vállalat igazga­tója rendőrségi följelentést tett annál is inkább, mert társadal­mi tulajdonról volt szó. A rend­őrség megkezdte a nyomozást, ami természetszerűen azzal járt, hogy a lopás színhelyén dolgozó embereket meg kellett hallgatni. Néhány nap múlva feldúltan nyitott be az igazgató szobájába a műszaki osztály vezetője, mondván: mégis csak hallatlan, hogy dolgozóinkat zaklatják eb­ben az „üllő” ügyben, s kérte a vállalat igazgatóját, közölje a rendőrséggel; ne gyanúsítsák a becsületes embereket. Az igazgató — igen helyesen — megmagyarázta a műszaki osztály fiatal vezetőjének, hogy a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett lopás kiderítése nem zaklatás, hanem minden magyar állampolgár becsületbeli köte­lessége. ' Ez az eset nem került volna újságba, hiszen népgazdasági szinten nézve nem „nagy ügy­ről” rántja le a leplet, de tudati alapállása feltétlenül szót érde­mel. Az üzemek alsó, közép és felső vezetői ma már a munkás- osztály soraiból kerülnek ki. Legtöbbjük a munkapadnál töl­tött jó néhány évet és tudja, hogy a társadalmi tulajdon el­len vétők — akik megsértik a szocialista törvényeket — szem­be kerülnek magával a munkás- osztállyal. Számos példát emlí­tett az újság is, amikor a szo­cialista tulajdon megkárosítóit vagy eltulajdor.ítóit kizárta so­raiból a brigád, s ha nem abban dolgozott, elítélte a műhely egész kollektívája. Az igazság kiderí­téséért kiálló vezető mellé ma már felsorakozik egy egész üzemrész, vagy ha a szükség kí­vánja az egész vállalat. De milyen légkört teremt ma­ga körül az a vezető, aki nép­szerűtlennek tartja a társadalmi tulajdon védelméért való hatá­rozott fellépést, zaklatásnak mi­nősíti az igazság Kiderítését egy lopásügyben? Miért csak az igazgató mondja meg a helyes állásfoglalást és miért nem mindjárt a csoport- vezető? Az említett vállalatnál egyébként, szinte fehér holló számba megy a társadalmi tu­lajdon elleni cselekmény, s aki az említett esetben ezért írás­beli figyelmeztetést kapott, az igazgató tűzbe tenné érte a kezét. Mi sem ezért emeltünk szót. De az alapállásnál, hogy mit milyen szemszögből nézünk, nem téved­hetünk. Akinek a kezében a ha­talom van, saját tulajdonának megvédése nem lehel önmaga zaklatása. Szabó Ferenc A kiskunmajsai* pártbizottság és tanács tavaszi munkaprog­ramjában szerepel többek kö­zött a közellátás további javítá­sa, ezen belül a zöldség- és hús­ellátás, valamint a szeszfőzde munkájának fenntartása. A párt- bizottság nagytermében tanács­kozásra jöttek össze e tárgyban illetékesek, megjelent valameny- nyi termelő- és szakszövetkezet elnöke, párttitkára és főkönyve­lője, valamint az ÁFÉSZ igaz­gató elnöke. Varga Antal a községi pártbi­zottság titkára és Csupity István tanácselnök részletes előterjesz­tése alapján széles körű vita bontakozott ki és határozatok születtek. A tanácskozás megál­lapította, hogy a szeszfőzdére szüksége van Kiskunmajsának, de azt korszerűsíteni, illetve he­lyette más helyen újat kell épí­teni. Már ezen a tanácskozáson 1 millió 200 ezer forint összeget ajánlottak fel a jelenlevők, bár a gazdaságok többségének kép­viselője ezen a tanácskozáson nem tudott nyilatkozni, biztosra vehető, hogy júliusra együtt lesz a szeszfőzde felépítéséhez szük­séges 3 millió forint. A lakosság zöldségellátását az ÁFÉSZ, a Szabadság Termelő­szövetkezet, a Jonathán és a Petőfi Szakszövetkezet vállalta új zöldségboltok nyitásával és a meglevők korszerűsítésével. Sipos Jenő — az ÁFÉSZ igaz­gató elnöke — kérte a szövet­kezeti gazdaságokat, támogassák a sertéshizlalási szakcsoport munkáját, hogy a múlt évihez hasonlóan az iején is legalább 1250 darab hízott sertést bocsás­sanak a község lakosságának el­látására. Végül a tanácskozás Csupity István tanácselnök ja­vaslatára elhatározta, hogy szö­vetkezeti tanácsot alakít. Horváth József Fiatalok — a húsprogramért A Magyar Kommunista Ifjúsá­gi Szövetség VIII. kongresszusán határozat született a kormány ál­tal kidolgozott húsprogram meg­valósításának támogatására. E határozat szerint központi koor­dinációval megyei és üzemi véd­nökségek kibontakoztatásával kí­vánják támogatni a KlSZ-fiata- lok az állattenyésztést, az állati termékek feldolgozására, vala­mint azok belföldi forgalomba hozatalára és exportjára vonat­kozó népgazdasági célok megva­lósítását. A tennivalókat védnökségi megállapodásban rögzítették. A KISZ Központi Bizottsága és az Űttörő Szövetség Országos El­nöksége által kidolgozott véd­nökségvállalás sikeres megvaló­sításához segítséget nyújtanak a húsprogram feladatait irányító állami, szövetkezeti és szakszer­vezeti szervek. Az országos véd­nökségi bizottság dolgozza ki és koordinálja az alapmegállapodá­sokat az aláíró szervekkel. Segit az állattenyésztési, feldolgozó- ipari. élelmiszer-kiskereskedelmi szakmák népszerűsítésében és vállalkozik a megvalósítás köz­ben jelentkező gondok, hiányos­ságok megszüntetésére. A KISZ Központi Bizottsága a védnökségi megállapodás szerint segítséget nyújt a szakember- ellátáshoz. többek között az ok­tatás felett vállalt KlSZ-védnök- ség keretében is. Ezenkívül a szakképzetlen fiatalok beiskolá­zását. a szakemberek továbbkép­zését. a jól dolgozó fiatalok er­kölcsi. elismerését szorgalmazza. Támogatást nyújt a KISZ KB az oktatási és kutatási intézmé­nyek KISZ-szervezeteinek a he­lyi védnökségi tevékenység kiala­kításához. A húsprogram megva­lósításán fáradozó különböző gaz­dasági egységek KTSZ-szer veze­tőinek védnökség iránti elhatáro­zásait összehangolják. Bekapcsol­ják a húsprogram megvalósítá­sának munkájába a létesítménye­ket tervező és kivitelező, vala­mint a korszerű állattenyésztést segítő gépeket gyártó és karban­tartó vállalatok, szövetkezetek KISZ-szervezeteit. Gondoskod­nak 'arról, hogy az állattenyész­tést és tartást az állati eredetű termékek feldolgozását, valamint a bel- és külföldi forgalmazást segítő védnökségek között állan­dó és folyamatos együttműködés alakuljon ki. A húsprogram megvalósítását segítő elvi megállapodás alig egy hónapja látott napvilágot. Bács- Kiskun megyében elsőként kíván csatlakozni ehhez a Bajai Állami Gazdaság KISZ-szervezete. A Bajai Állami Gazdaságban a KISZ-védnökségvállalásnak már hagyománya van. Az ország egyik legnagyobb, évi százezer sertést kibocsátó sertéskombinát­jának építése és üzembe állítása felett vállalt először\ védnökséget a gazdaság KISZ-szervezete. Az építő partnervállalatok ifjúkom­munistáival szoros kapcsolatot alakítottak ki. A munkát segítő, jelentős eredmények születted ebből. A Szellőző Művek gyárá­nak fiataljaival történt megbe­szélés után munkaidőn túl — és határidő előtt — elkészítették a szükséges termo-ventillátorokat. A Kábelgyár KISZ-esei a hiány­zó földkábeleket gyártották. A sertéskombinát KlSZ-alapszerve- zete szaktanfolyamot indított. A létesítmény környékének rende­zését, parkosítását is elvégzik. Mintegy húsz gazdaság összefo­gásával szándékozik a Bajai Ál­lami Gazdaság megépíteni Baján a húsfeldolgozó kombinátot. A Dolgozó Fiatalok Tanácsa leg­utóbb. a városban megtartott ér­tekezletén arról beszéltek, ho­gyan vállaljanak védnökséget az ÁG KISZ-szervezete és a társult gazdaságok KISZ-szervezetei a húsfeldolgozó kombinát megvaló­sításában. és üzembe állításában. Egyes részfeladatokba^, így a szociális-kulturális létesítmények, valamint a szakmunkás-ellátás­ban szándékoznak segíteni. Az intézkedési. tervet erről a közel­jövőben dolgozzák ki. Cs. I. Agykutatás elektronikus módszerrel Az MTA Kísérleti Orvostudo­mányi Kutató Intézetének Kór­élettani Osztályán a kísérleti ál­latok hypothalamus agyrészének működését elektródák segítségé­vel műszeresen mérik és regiszt­rálják. Az agyalapi mirigy hor­monjaival próbálják befolyásol­ni a vizsgált agyrész idegsejtjei­nek működését, különleges mé­rőberendezések segítségével ér­tékelik az idegsejtekben kelet­kező mindössze egyezred másod­percig tartó 100 mikrovoltos fe­szültséget. Képünkön: A kísérleti pat­kányt előkészítik a műtéti be­avatkozáshoz. (MTI fotó — Bara István felv. — KS) ^ * g y1 3L jg- ^ ^ ...^.............................g--T1 G ÁL SÁNDOR: 29. A TÖMI.ÖC BÜDÖSSÉGIBÜL Akit hosszabb-rövidebb időre rabságra ítélt az úriszék, vagy csak vizsgálati fogságban tartott, az megismerkedhetett az akkori börtönviszonyokkal. Szerencsénk­re olyan kérvényre is bukkan­tunk, amelyet egy ilyen, vizsgá­lati fogságát töltő ember írt a tekintetes úriszéknek. Nagyon sok minden megvilágosodik előt­tünk, ha végigolvassuk ezt a fo­lyamodványt. ^Egyrészt megismer­jük. hogy milyen helyen tartot­ták a rabokat. Meglátjuk továb­bá azt is. hogy micsoda rémület lett úrrá azon. akit ide bezártak, hiszen sorsa nagyon is bizonyta­lan volt. Itt domborodik ki kü­lönösen az úriszéki bíráskodás kegyetlensége, hiszen egyetlen marha ellopásáért s annak „el- emésztéséért” felakasztották a tolvajt. A másik, aki hangsúlyoz­za ártatlanságát, maga is gazda ember, de gyanú alá vették, s szenvedte a tömlöc büdösségit. Nézzük a kérvényt: „Tekintetes Űri Szék! A földnek poráig magamat megalázván kéntelenítettem az tömlőeznek iszonyú büdösségi- bül panaszomat jelentenem. Váro­sunknak több szegény lakosai között a földnek szűk volta mi­att egynéhány durabbu) álló gu- lyaféle marháimat a most múlt esztendőben a Monori Uraimék- nak szomszédságában levő Matkó pusztájukon járó gulyájukhoz já­rattam. Midőn most télre kelve, mint marhás gazda marháim te­kintésekre egy időben kimentem volna, történt, hogy szintén azon időben az ott levő pásztorok vág­tak egy marhát és a marha hú­sából én is. mint utas ember et­tem. Mint ezután értettem, bizo­nyos Erős nevű csordás lopáskép­pen hajtotta máshonnan a mar­hát azon gulya közé. A marha gaz­dája, minekutána voltaképpen ki- nyomozódva marhájának mikép­pen lett elveszését, nevezett Erős csordás Félegyházára vitetett, s amint másoktól értesültem, már ezen marháért • fel is akasztatta- tott. Az monori gulyás másutt, én pedig, aki csupán a húsételben részesültem, itt Kecskeméten a mély tömlöcznek büdösségeiben keservesen sarnyargattatom ... Alázatos instanciám által a Tekintetes Urunk kegyes lábai­hoz sírva leborulok, s az Ür Krisztusnak irgalmasságáért ese­dezem, minthogy már különben is Szent Pál napjátul fogva ekko­ráig mások vádolása miatt, de nem cselekedeteimén az töm­lőeznek és vasnak keserves sa- nyarúságát szenvedem, szokott Úri Atyai kegyessége, s böltses- sége szerint méltóztassék szegény szolgájának annyiban irgalmaz- ni. hogy az hóhér által meg ne kínoztasson és ezen Űri Széknek alkalmatosságával szabaduláso­mat nyerhessem. Tömlöczben lé­ve alázatos és szegény szolgája Holló Ádám ketskeméti lakos Gazda ...” Miért fogták ilyen keményen ezt az embert, aki csupán része­sült a húsételben? Valószínűleg, mert az Erős nevű gulyás elle­ne vallott, mondván, hogy része­se volt a marha ellopásának. Er­re szigorú következtetést enged az a tény. hogy Holló Ádám ke­gyetlenül félt a hóhér kínzásá­tól — kérelmének tulajdonkép­peni lényege ez — hiszen, mert ő nem ismerte be a másik által megvallott bűnt, következett a kínpróba. Ennek elvégzése pedig a hóhér feladatai között szere­pelt. Ne tagadjuk meg Holló Adámtól azt. hogy mi igazat adunk neki. bár ez még akkor is gyenge vigasz lett volna szá­mára, amikor a tömlőében ra­boskodott. most nedig. immár több. mint száz esztendő múltán csupán kegyes gesztus. No nem azért, mintha kivégezték volna — erről nem tudunk. De egy gazda embernek, kinek magá­nak is marhái voltak, nem való­színű. hogy lopásra támadt vol­na kedve olyan cimborákkal, akiket nem is ismert. Kérelmében hivatkozik a sze­rencsétlen. vasban tartott rab ar­ra is, hogy családja otthon már hetektől sír az ő esetleges elve­szése miatt, továbbá, hogy lábai máris megdagadtak a nyirkos tömlöcben, s lehet, hogy többé nem is tud rajtuk lépéseket •ten­ni, de azért - engedjék őt szaba­don. mert ártatlan. Az úriszék­nek viszont nem volt vajból a szíve. A gyanú alaposan rátele­pedett Holló Ádám gazduramra, s ezt elterelni nem volt elég a siránkozás. Holló Ádám méltán rettegett a hóhér kínzásától, ö is éppen úgy, mint úgyszólván valamennyi akkori környékbeli lakos nem egyszeh láthatott ilyet a Nyomá­son. a mostani konzervgyár és ryszelőgyár környékén. Hiszen az ilyen kínvallatások — nemcsak, hogy iszonyú fájdalommal jártak, s nagy szégyennek számított — gyakran a delikvens halálával végződtek. Ámbár a hóhérnak ez egv rossz pontot jelentett,1 de ki­jelentették: nem vallott a bűnös, s ime beteljesedett rajta az úr akarata. Nézzünk most egy olyan ese­tet. arhely népünnepélynek • szá­mított az akkori idők emberi szemében: nyilvános kivégzés. Ez persze csak a közönségnek volt ünnep... Az áldozatoknak gyá­szos fekete nap. Következik: A hóhér pallósán. # „Modern” akasztófa

Next

/
Oldalképek
Tartalom