Petőfi Népe, 1973. április (28. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-11 / 84. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1973. április 11. Napközben Zaklatás vagy „bűnpártolás44 PIRTŐI KÖRKÉP Az ezer lakosú Pirtó parányi belterületén csupán százhárom ház van, háromszázötből. A kiterjedt tanyavilágban él a lakosság ötven százaléka. Egyik legújabb községünk: mindössze negyedszázadok. Azelőtt Halashoz tartozott. A községben két szakszövetkezet, (két- j ezer hold) és száz holdas erdő- gazdaság nádgazdaság található. s Üzem még nincsen. A lakosság egyharmada ingázó, legtöbben a > kiskunhalasi üzemekben dolgoznak. Szépen fejlődő község. A középületek mellett (tanácsháza, postaViivatal, óvoda, bolt) sok új lakóház épült. A belterületen levő lakások egyötöde az utóbbi három évben készült. Egyre javul a közlekedése, bár panasz is akad még. Például, hogy miért nem jár ki a Halas—Kispirtó között közlekedő busz idáig. S az, hogy nem áll meg Pirtón a Székesfehérvárt és Szegedet összekötő autóbusz. Egy másik panasz. Rendelőjük van. de orvost nem kapnak; nem engedi a lélekszám. Az orvos. mentő — előfordul — késve érkezik. Hidroglóbusz is kellene a vízszolgáltatáshoz. Járdát — részben társadalmi munkával — sokat építettek, de az utcák nincsenek kikövezve. Az iskola két helyen van: bent három, a külterületen egy tanterem. Százhuszonnégy tanuló készül az életre: néhány évvel' ezelőtt számuk még csaknem kettőszáz volt. A fiatalok a nyolcadik osztály elvégzése után szívesen mennek a városba, tovább tanulni. Tavaly tizenketten szakmunkástanulónak, ketten középiskolába iratkoztak be. A nevelők általában jól érzik magukat itt. Ám egv pedagóguslakás hiányzik még — ezt panaszolják. Az óvodában harminc gyereket tudtak elhelyezni, ez megfelel a szükségletnek. A művelődési olthon csúnya, korszerűtlen, rideg. Ebben játszik a mozi, hetenként kétszer, kevés nézőnek. A nagyterem kihasználatlan. A • Épül a KISZ-esek klubja. vezetők szerint: „Nem kell az embereknek a kultúra; nehéz bármit is csinálni.” Mások szerint: „Kellene, de igényesebb, színvonalasabb. Itt van a lévé, közel van Halas, s akinek lehetősége van rá, meszebbre is utazhat, minek menjen abba az ócska kultúrházba?” Van egy negyvenszemélyes klubterem. Az is csúnya, kihasználatlan, éppenhogy használt. Ami viszont - jó: rendszeresen szerveznek országjáró kirándulásokat. Práger Jánosné iskolaigazgató vezetésével. Kétezer kötetes könyvtárukban 200 az olvasó. Leginkább fiatalok, de viszik az olvasnivalót az idősebbeknek is. Havonta bált rendeznek; ezekre hatvan—nyolcvanan mennek el. Régebben működött náluk báb- és színjátszócsoport is, de megszűnt. A művelődési otthonnak 24 ezer forint az éves költségvetése, ebből 16 ezer forint az állami támogatás. A könyvtárnak évi 3 ezer forintot ad a tanács, állománygyarapításra. Mindez bizony kevés ahhoz, hogy tartalmas munkát végezzenek; a községnek többet kellene áldoznia kulturális célra. A közművelődés hatásos eszköze a tévé, meg a rádió. Százhatvanhárom rádióelőfizetőt tartanak nyilván; ám ennél sokkal több a készülék. A hetvenhat televízió hatása megsokszorozódik, mert sokan nézik másoknál is, „ művelődési otthonban is az adásokat. S íme, egy örvendetes szám: négyezel-huszonhárom példány fogy el összesen a heti- és napilapokból, folyóiratokból. Ezek egyharmadára előfizetnek. Huszonnégy Petőfi Népét, harminc Népszabadságot, kilencvenkilenc Szabad Földet járatnak a pirtói- ak. Irodalmi lap, folyóirat viszont egy sem talál gazdára. A község vezetői érzik: „valami nem jól van”, hogy több gondot kellene — lehetne — fordítani . a kulturális élet hagyományos módszereire. Ezért is próbálják kielégíteni az ifjúság kulturális és szórakozási igényeit azzal, hogy két helyiségből álló klubot építenek részükre. Ez már félig készen van, nagyrészt társadalmi munkával. Több műsoros rendezvényt szerveznek a jövőben. Csinosítani akarják a művelődési otthont, mozitermet is. Akpd hát jó, meg bizony — szép számmal — kifogásolható dolog is a pirtói kulturális életben. Fény és árnyék egyaránt. Ám szemlátomást még az árnyékból van több. Az ottélőkön a sor. hogy ezen változtassanak. Varga Mihály Szövetkezeti tanács alakul Kiskunmajsán iskunhalason az egyik vállalattól elloptak egy kovácsüllőt. Másnap a brigád jelentette a csoportvezetőnek, az pedig az üzemvezetőnek, végül az ügy az üzemrendészetre került. Itt azonnal megkezdték a házi nyomozást, de eredménytelenül. Ekkor a vállalat igazgatója rendőrségi följelentést tett annál is inkább, mert társadalmi tulajdonról volt szó. A rendőrség megkezdte a nyomozást, ami természetszerűen azzal járt, hogy a lopás színhelyén dolgozó embereket meg kellett hallgatni. Néhány nap múlva feldúltan nyitott be az igazgató szobájába a műszaki osztály vezetője, mondván: mégis csak hallatlan, hogy dolgozóinkat zaklatják ebben az „üllő” ügyben, s kérte a vállalat igazgatóját, közölje a rendőrséggel; ne gyanúsítsák a becsületes embereket. Az igazgató — igen helyesen — megmagyarázta a műszaki osztály fiatal vezetőjének, hogy a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett lopás kiderítése nem zaklatás, hanem minden magyar állampolgár becsületbeli kötelessége. ' Ez az eset nem került volna újságba, hiszen népgazdasági szinten nézve nem „nagy ügyről” rántja le a leplet, de tudati alapállása feltétlenül szót érdemel. Az üzemek alsó, közép és felső vezetői ma már a munkás- osztály soraiból kerülnek ki. Legtöbbjük a munkapadnál töltött jó néhány évet és tudja, hogy a társadalmi tulajdon ellen vétők — akik megsértik a szocialista törvényeket — szembe kerülnek magával a munkás- osztállyal. Számos példát említett az újság is, amikor a szocialista tulajdon megkárosítóit vagy eltulajdor.ítóit kizárta soraiból a brigád, s ha nem abban dolgozott, elítélte a műhely egész kollektívája. Az igazság kiderítéséért kiálló vezető mellé ma már felsorakozik egy egész üzemrész, vagy ha a szükség kívánja az egész vállalat. De milyen légkört teremt maga körül az a vezető, aki népszerűtlennek tartja a társadalmi tulajdon védelméért való határozott fellépést, zaklatásnak minősíti az igazság Kiderítését egy lopásügyben? Miért csak az igazgató mondja meg a helyes állásfoglalást és miért nem mindjárt a csoport- vezető? Az említett vállalatnál egyébként, szinte fehér holló számba megy a társadalmi tulajdon elleni cselekmény, s aki az említett esetben ezért írásbeli figyelmeztetést kapott, az igazgató tűzbe tenné érte a kezét. Mi sem ezért emeltünk szót. De az alapállásnál, hogy mit milyen szemszögből nézünk, nem tévedhetünk. Akinek a kezében a hatalom van, saját tulajdonának megvédése nem lehel önmaga zaklatása. Szabó Ferenc A kiskunmajsai* pártbizottság és tanács tavaszi munkaprogramjában szerepel többek között a közellátás további javítása, ezen belül a zöldség- és húsellátás, valamint a szeszfőzde munkájának fenntartása. A párt- bizottság nagytermében tanácskozásra jöttek össze e tárgyban illetékesek, megjelent valameny- nyi termelő- és szakszövetkezet elnöke, párttitkára és főkönyvelője, valamint az ÁFÉSZ igazgató elnöke. Varga Antal a községi pártbizottság titkára és Csupity István tanácselnök részletes előterjesztése alapján széles körű vita bontakozott ki és határozatok születtek. A tanácskozás megállapította, hogy a szeszfőzdére szüksége van Kiskunmajsának, de azt korszerűsíteni, illetve helyette más helyen újat kell építeni. Már ezen a tanácskozáson 1 millió 200 ezer forint összeget ajánlottak fel a jelenlevők, bár a gazdaságok többségének képviselője ezen a tanácskozáson nem tudott nyilatkozni, biztosra vehető, hogy júliusra együtt lesz a szeszfőzde felépítéséhez szükséges 3 millió forint. A lakosság zöldségellátását az ÁFÉSZ, a Szabadság Termelőszövetkezet, a Jonathán és a Petőfi Szakszövetkezet vállalta új zöldségboltok nyitásával és a meglevők korszerűsítésével. Sipos Jenő — az ÁFÉSZ igazgató elnöke — kérte a szövetkezeti gazdaságokat, támogassák a sertéshizlalási szakcsoport munkáját, hogy a múlt évihez hasonlóan az iején is legalább 1250 darab hízott sertést bocsássanak a község lakosságának ellátására. Végül a tanácskozás Csupity István tanácselnök javaslatára elhatározta, hogy szövetkezeti tanácsot alakít. Horváth József Fiatalok — a húsprogramért A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség VIII. kongresszusán határozat született a kormány által kidolgozott húsprogram megvalósításának támogatására. E határozat szerint központi koordinációval megyei és üzemi védnökségek kibontakoztatásával kívánják támogatni a KlSZ-fiata- lok az állattenyésztést, az állati termékek feldolgozására, valamint azok belföldi forgalomba hozatalára és exportjára vonatkozó népgazdasági célok megvalósítását. A tennivalókat védnökségi megállapodásban rögzítették. A KISZ Központi Bizottsága és az Űttörő Szövetség Országos Elnöksége által kidolgozott védnökségvállalás sikeres megvalósításához segítséget nyújtanak a húsprogram feladatait irányító állami, szövetkezeti és szakszervezeti szervek. Az országos védnökségi bizottság dolgozza ki és koordinálja az alapmegállapodásokat az aláíró szervekkel. Segit az állattenyésztési, feldolgozó- ipari. élelmiszer-kiskereskedelmi szakmák népszerűsítésében és vállalkozik a megvalósítás közben jelentkező gondok, hiányosságok megszüntetésére. A KISZ Központi Bizottsága a védnökségi megállapodás szerint segítséget nyújt a szakember- ellátáshoz. többek között az oktatás felett vállalt KlSZ-védnök- ség keretében is. Ezenkívül a szakképzetlen fiatalok beiskolázását. a szakemberek továbbképzését. a jól dolgozó fiatalok erkölcsi. elismerését szorgalmazza. Támogatást nyújt a KISZ KB az oktatási és kutatási intézmények KISZ-szervezeteinek a helyi védnökségi tevékenység kialakításához. A húsprogram megvalósításán fáradozó különböző gazdasági egységek KTSZ-szer vezetőinek védnökség iránti elhatározásait összehangolják. Bekapcsolják a húsprogram megvalósításának munkájába a létesítményeket tervező és kivitelező, valamint a korszerű állattenyésztést segítő gépeket gyártó és karbantartó vállalatok, szövetkezetek KISZ-szervezeteit. Gondoskodnak 'arról, hogy az állattenyésztést és tartást az állati eredetű termékek feldolgozását, valamint a bel- és külföldi forgalmazást segítő védnökségek között állandó és folyamatos együttműködés alakuljon ki. A húsprogram megvalósítását segítő elvi megállapodás alig egy hónapja látott napvilágot. Bács- Kiskun megyében elsőként kíván csatlakozni ehhez a Bajai Állami Gazdaság KISZ-szervezete. A Bajai Állami Gazdaságban a KISZ-védnökségvállalásnak már hagyománya van. Az ország egyik legnagyobb, évi százezer sertést kibocsátó sertéskombinátjának építése és üzembe állítása felett vállalt először\ védnökséget a gazdaság KISZ-szervezete. Az építő partnervállalatok ifjúkommunistáival szoros kapcsolatot alakítottak ki. A munkát segítő, jelentős eredmények születted ebből. A Szellőző Művek gyárának fiataljaival történt megbeszélés után munkaidőn túl — és határidő előtt — elkészítették a szükséges termo-ventillátorokat. A Kábelgyár KISZ-esei a hiányzó földkábeleket gyártották. A sertéskombinát KlSZ-alapszerve- zete szaktanfolyamot indított. A létesítmény környékének rendezését, parkosítását is elvégzik. Mintegy húsz gazdaság összefogásával szándékozik a Bajai Állami Gazdaság megépíteni Baján a húsfeldolgozó kombinátot. A Dolgozó Fiatalok Tanácsa legutóbb. a városban megtartott értekezletén arról beszéltek, hogyan vállaljanak védnökséget az ÁG KISZ-szervezete és a társult gazdaságok KISZ-szervezetei a húsfeldolgozó kombinát megvalósításában. és üzembe állításában. Egyes részfeladatokba^, így a szociális-kulturális létesítmények, valamint a szakmunkás-ellátásban szándékoznak segíteni. Az intézkedési. tervet erről a közeljövőben dolgozzák ki. Cs. I. Agykutatás elektronikus módszerrel Az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutató Intézetének Kórélettani Osztályán a kísérleti állatok hypothalamus agyrészének működését elektródák segítségével műszeresen mérik és regisztrálják. Az agyalapi mirigy hormonjaival próbálják befolyásolni a vizsgált agyrész idegsejtjeinek működését, különleges mérőberendezések segítségével értékelik az idegsejtekben keletkező mindössze egyezred másodpercig tartó 100 mikrovoltos feszültséget. Képünkön: A kísérleti patkányt előkészítik a műtéti beavatkozáshoz. (MTI fotó — Bara István felv. — KS) ^ * g y1 3L jg- ^ ^ ...^.............................g--T1 G ÁL SÁNDOR: 29. A TÖMI.ÖC BÜDÖSSÉGIBÜL Akit hosszabb-rövidebb időre rabságra ítélt az úriszék, vagy csak vizsgálati fogságban tartott, az megismerkedhetett az akkori börtönviszonyokkal. Szerencsénkre olyan kérvényre is bukkantunk, amelyet egy ilyen, vizsgálati fogságát töltő ember írt a tekintetes úriszéknek. Nagyon sok minden megvilágosodik előttünk, ha végigolvassuk ezt a folyamodványt. ^Egyrészt megismerjük. hogy milyen helyen tartották a rabokat. Meglátjuk továbbá azt is. hogy micsoda rémület lett úrrá azon. akit ide bezártak, hiszen sorsa nagyon is bizonytalan volt. Itt domborodik ki különösen az úriszéki bíráskodás kegyetlensége, hiszen egyetlen marha ellopásáért s annak „el- emésztéséért” felakasztották a tolvajt. A másik, aki hangsúlyozza ártatlanságát, maga is gazda ember, de gyanú alá vették, s szenvedte a tömlöc büdösségit. Nézzük a kérvényt: „Tekintetes Űri Szék! A földnek poráig magamat megalázván kéntelenítettem az tömlőeznek iszonyú büdösségi- bül panaszomat jelentenem. Városunknak több szegény lakosai között a földnek szűk volta miatt egynéhány durabbu) álló gu- lyaféle marháimat a most múlt esztendőben a Monori Uraimék- nak szomszédságában levő Matkó pusztájukon járó gulyájukhoz járattam. Midőn most télre kelve, mint marhás gazda marháim tekintésekre egy időben kimentem volna, történt, hogy szintén azon időben az ott levő pásztorok vágtak egy marhát és a marha húsából én is. mint utas ember ettem. Mint ezután értettem, bizonyos Erős nevű csordás lopásképpen hajtotta máshonnan a marhát azon gulya közé. A marha gazdája, minekutána voltaképpen ki- nyomozódva marhájának miképpen lett elveszését, nevezett Erős csordás Félegyházára vitetett, s amint másoktól értesültem, már ezen marháért • fel is akasztatta- tott. Az monori gulyás másutt, én pedig, aki csupán a húsételben részesültem, itt Kecskeméten a mély tömlöcznek büdösségeiben keservesen sarnyargattatom ... Alázatos instanciám által a Tekintetes Urunk kegyes lábaihoz sírva leborulok, s az Ür Krisztusnak irgalmasságáért esedezem, minthogy már különben is Szent Pál napjátul fogva ekkoráig mások vádolása miatt, de nem cselekedeteimén az tömlőeznek és vasnak keserves sa- nyarúságát szenvedem, szokott Úri Atyai kegyessége, s böltses- sége szerint méltóztassék szegény szolgájának annyiban irgalmaz- ni. hogy az hóhér által meg ne kínoztasson és ezen Űri Széknek alkalmatosságával szabadulásomat nyerhessem. Tömlöczben léve alázatos és szegény szolgája Holló Ádám ketskeméti lakos Gazda ...” Miért fogták ilyen keményen ezt az embert, aki csupán részesült a húsételben? Valószínűleg, mert az Erős nevű gulyás ellene vallott, mondván, hogy részese volt a marha ellopásának. Erre szigorú következtetést enged az a tény. hogy Holló Ádám kegyetlenül félt a hóhér kínzásától — kérelmének tulajdonképpeni lényege ez — hiszen, mert ő nem ismerte be a másik által megvallott bűnt, következett a kínpróba. Ennek elvégzése pedig a hóhér feladatai között szerepelt. Ne tagadjuk meg Holló Adámtól azt. hogy mi igazat adunk neki. bár ez még akkor is gyenge vigasz lett volna számára, amikor a tömlőében raboskodott. most nedig. immár több. mint száz esztendő múltán csupán kegyes gesztus. No nem azért, mintha kivégezték volna — erről nem tudunk. De egy gazda embernek, kinek magának is marhái voltak, nem valószínű. hogy lopásra támadt volna kedve olyan cimborákkal, akiket nem is ismert. Kérelmében hivatkozik a szerencsétlen. vasban tartott rab arra is, hogy családja otthon már hetektől sír az ő esetleges elveszése miatt, továbbá, hogy lábai máris megdagadtak a nyirkos tömlöcben, s lehet, hogy többé nem is tud rajtuk lépéseket •tenni, de azért - engedjék őt szabadon. mert ártatlan. Az úriszéknek viszont nem volt vajból a szíve. A gyanú alaposan rátelepedett Holló Ádám gazduramra, s ezt elterelni nem volt elég a siránkozás. Holló Ádám méltán rettegett a hóhér kínzásától, ö is éppen úgy, mint úgyszólván valamennyi akkori környékbeli lakos nem egyszeh láthatott ilyet a Nyomáson. a mostani konzervgyár és ryszelőgyár környékén. Hiszen az ilyen kínvallatások — nemcsak, hogy iszonyú fájdalommal jártak, s nagy szégyennek számított — gyakran a delikvens halálával végződtek. Ámbár a hóhérnak ez egv rossz pontot jelentett,1 de kijelentették: nem vallott a bűnös, s ime beteljesedett rajta az úr akarata. Nézzünk most egy olyan esetet. arhely népünnepélynek • számított az akkori idők emberi szemében: nyilvános kivégzés. Ez persze csak a közönségnek volt ünnep... Az áldozatoknak gyászos fekete nap. Következik: A hóhér pallósán. # „Modern” akasztófa
