Petőfi Népe, 1973. április (28. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-11 / 84. szám
\ 1973. április 11. • PETŐFI N£l*E • 3 Szemescirok az új lehetőség A mezőgazdasági üzemekben nagy gond a növekvő állatállomány számára szükséges takarmány előteremtése. Keresik a lehetőségeket a szakemberek, hogy egy adott területről minél több értékes takarmányt nyerjenek. A hibrid szemescirok a lazább talajokon, a barna homokon több termést ad, mint a kukorica. Ezenkívül magasabb a fehérje- tartalma is. A fejlett mezőgazdasággal rendelkező államokban a cirkot felhasználják a keverék- takarmány-gyártésban. A baromfiak számára készült táptakarmányoknál 60—70 százalékos arányt képvisel ez a növény. Hasonlóképpen eredményesen használják fel a sertés- és a szarvasmarha-tenyésztésben is a cirkot. Manapság, amikor mindennapos harc folyik a világon az értékes fehérjékért, amely az állattenyésztés fejlesztésének, a hatékony takarmányozásnak egyik döntő feltétele, nagy jelentősége van annak a kutatásnak, amely a fehérjékben gazdag takarmányok termesztésének lehetőségeit keresi. Ezért határozta el a bácsboko- di Aranykalász Termelőszövetkezet, hogy 70 hektáron termeszti ,OTnxí 9 A szemes cirok vetéséhez készítik elő a talajt a bácsbokodi Aranykalász Termelőszövetkezetben. Hektáronként hét mázsa vegyes műtrágyát szórnak a földbe. A vetést április végefelé kezdik el, ami- koris a talaj már eléggé felmelegszik. (Pásztor Zoltán felvétele) az idén az MV 242-es hibrid szemescirkot, más nevén: hibárt. Az idén más gazdaságok is foglalkoznak a szemescirok termesztésével. A jobb minőségű hoAz íróasztalnál követelmény is Felszökik a vérnyomásunk és mérges gondolataink támadnak, amikor kényszeredetten topogunk laz irodában, s halljuk a hivatalnok önfeledt csevegését, látjuk a körömreszelést és kávészürcsölést és kapjuk a lóhátról eresztett vagy éppen foghegyről szalajtott szavakat. Árr\ tegyük hozzá rögtön: nem minden irodában! A postahivatalokban vagy az OTP irodáiban dolgozók asztala és munkapultja előtt inkább tiszteletfélét érzünk a szorgalom és munkabírás láttán. S mivel tudjuk, hogy ők és rajtuk kívül ezrek és ezrek becsülettel teljesítik hivatali kötelességüket, kétszeresen bosszantó azok magatartása, akik a szó szoros értelmében megjátszák a hivatalnokot. Fokozott munkafegyelemről, termelékenységről, a termelés növeléséről beszélünk. De miért csak a produktív termelők személyéhez fűzzük az igényt, amely nem egy-egy foglalkozási ághoz fűződik csupán. A több és jobb, mint mennyiségi és minőségi követelmény, éppúgy vonatkozik a hivatali dolgozókra, mint az üzemek és a földek munkásaira. A hivatali munkahelyeken természetesen nehezebb kimutatni, hogy egyenletes-e a teljesítmény, megfelelő-e az intenzitás és mindenki jól kihasználja-e a munkaidejét. A hivatalokban olykor látszólag nem szorít az idő, sem a statisztika. De időközönként kiderül, hogy lehetne jobb is a munka. Mivel más a számonkérés és az ellenőrzés módja is, ez lehetőséget ad a'lazább munkafegyelemre. Látszólag. mokon a takarmány termesztés* egyik új lehetőségeként tartják számon. Művelését, vetéstől a betakarításig teljesen gépesítették. 70 millió palack homoki bor A Közép-magyarországi Pince- gazdaság üzemeiben és Bács-Kis- kun megye szőlőtermelő gazdaságaiban az idén már több mint hetvenmillió palackot töltenek meg az itthon és külföldön egyaránt keresett alföldi borokkal. Legnagyobb kapacitással a pincegazdaság alföldi üzeme termel: naponta 62 000 palackot töltenek meg könnyű asztali borokkal. Ezekben a hetekben sűrítettek a „borjáralok”. A termelő gazdaságok borüzemeiből és a pincegazdaságok telepeiről húsvétig 7 millió palack bort szállítanak hazai ellátásra, illetve exportra. Csak Kecskemétről 1 millió üveg bor kerül belföldi forgalomba az ünnepre. NAG YGYULES UTA N Városunk nagyszerű hagyományokkal rendelkezik <w Amint Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bizottságának titkára — a megyei választási nagygyűlés szónoka .— befejezte beszédét, dr. Filius István, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, a Budapesti Kertészeti Egyetem Kecskeméti Kertészeti Karának igazgatója elsőnek jelentkezett felszólalásra. Lelkes szavakkal hangoztatta, hogy a 600 éves Kecskemét történetében még soha nem volt olyan gyors fejlődésre példa, mint napjainkban tapasztalható. Szólott a házgyár építéséről, a határidő előtt befejezett új 16 tantermes szé- chenfuvárosi iskoláról, a rekordidő alatt létesített sportcsarnokról. — Azt is a most „lelépő” tanácstestület érdemeként könyvelhetjük el — mondotta —, hogy két főiskola költözhetett új épületbe, s ez év végéig a két esztendővel ezelőtti választástól számítva ötszáz új óvodai hely- lyel gyarapodik a város. A felszólaló beszélt a megoldásra váró gondokról is. Sok még a tennivaló a lakásépítés, a közművesítés terén — mondotta —, majd így folytatta: A következő választási ciklusban sikereink alapvető feltétele a termelékenység növelése lesz. Kiaknázatlan tartalékaink vannak az üzem- és munkaszervezésben, a korszerűbb technológiai eljárások alkalmazása, az anyagi erők ésszerűbb, koncentráltabb, takarékosabb felhasználása, és a munkaidő hatékonyabb kitöltése területén. Mindez több .„mint egy hete hangzott el a Katona József Színházban tartott nagygyűlésen. Dr. Filius István pedig végtére is nem kecskeméti, hiszen alig három éve él ebben a városban. Budapesten született és élt eddig, vajon mi az, ami miatt máris ennyire kötődik ide, s törődik az itteni dolgokkal? — Több mint 15 éve kísérem figyelemmel ennek a városnak a fejlődését — válaszolta kérdésemre. — Egyetemünknek egy idő óta szerződése van Kecskeméttel és Bács-Kiskun megyével, a termelés fejlesztéséhez és szakosításához nyújtunk szakmai és tudományos segítséget. • Dr. Filius István napi szokásos kőrútján az épülő főiskola falai között. (Fényképezte: Pásztor Zoltán) Amikor kineveztek, az intézet élére, nagy szeretettel fogadtak a kecskemétiek és igen kellemesen 1 érzem itt magam. Megtisztelő feladat számunkra a főiskola építése, valamint az oktatás minél magasabb szintre való fejlesztése. Eddigi munkám szorosan kapcsolódik a jelenlegihez. Somos András professzorral közösen írtam könyvet A műanyagfólia felhasználása a kertészetben címmel. Kandidátusi disszertációm a paprika hőmérsékleti igényeinek' meghatározásáról szól. Most a kecskeméti főiskolai kar kutatási feltételeinek és módszereinek kidolgozásán fáradozom. Ez pedig mind kapcsolatos a megye mezőgazdasági kultúrájának fejlesztésével. — Filius elvtárs felszólalásában érintette a megye szellemi dolgozóira váró feladatokat. Hangoztatta, hogy sok tennivaló vár az értelmiségre a termelés, a tudomány, az. oktatás, a gyógyítás. az igazgatás területén. — Kecskemét felsőfokú központnak lett kijelölve. S mint ilyen központjává kell válnia minden tekintetben a gazdasági, politikai és kulturális életnek a maga vonzáskörzetében. Innen kell kisugározni mindennek, ami hasznos, ami előbbre viszi népünk ügyét. Először természetesen a gazdasági megerősödésre van szükség. Kecskemét mezőváros volt, s ahhoz, hogy központi funkcióját megfelelően betölthesse, iparát és kereskedelmét még tovább kell fejleszteni. Ez a város természetesen nagyszerű hagyományokkal rendelkezik. Nagy múltú színháza, múzeuma, zenei, képzőművészeti élete van. Hírnevét gyarapították mezőgazdasági kutató intézetei. Mathiász. Kocsis Pál stb., neve világszerte ismertek. Kialakulóban van a műszaki értelmisége. Ez már egy bázis, ami azonban egymagában nem elég. Szervezni kell, hogy. ne csak saját ügyeivel lpgyen lefoglalva. Ügy vélem, jó úton haladunk. Az MTESZ, a TIT egyre eredményesebben működik. Nagyszerű cselekedet volt az állami- és pártszervek, az igazgatás részéről, hogy országosan innen indult el az elmaradottság felszámolására, a tanyai iskolák villamosítására a tanyai kollégiumok létesítésére irányuló mozgalom. Az eredmények közé számítom a sport fejlesztését, az uszoda, a sportcsarnok létesítését. Az ókori görög kultúra azért ívelhetett oly magasra, mert a szellemi és a testi kultúra fejlesztését egyaránt fontosnak tartották. Felszólalásomban arra kívántam felhívni a megye, a város értelmiségét, hogy tudását, szellemi értékeit a közéletben is kamatoztassa. vállaljon feladatokat a város, a megye további felvirágoztatása érdekében. Nagy Ottó Az ügyfél azonban nagyon is érzékeli a jó vagy rossz hivatali munkát. S ha rajta csattan a hivatalnokszellem ostora, könnyen általánosít. Tapasztalja csak egyetlen egyszer az aktatologatást, az ide-oda küldözgetést, a lélektelenséget, hallja az irodista csevegést, s lássa a kényelmes bíbelődést — legközelebb már félénken, vagy eleve indulatosan kopogtat az ajtón. Az ügyfél tudja, hogy a hivatalnokmagatartás voltaképpen emberi tulajdonság kifejezője: magában viseli a ridegség, a közöny jegyeit. Mit várhat hát az ilyen embertől? Valóban, mit is? Ugyanazt, amit társadalmunk minden dolgozótól elvár. Az egyik ember értéket állít elő, s őt azért fizetik. A másikat meg azért, hogy a miaga módján, közvetve bár, de segítse a termelést. Odaadással, szorgalmasan, kevesebb papírselejttel. Egyszerű, emberi eszközökkel. Lehetetlent senki nem követel a hivatali dolgozóktól. Mindössze azt, hogy úgy dolgozzanak,, ahogyan a társadalmi munkamegosztás szabályai előírják. S ha ezt emberségesen, mindenkor megértéssel teszik, máris megfelelnek a velük szemben támasztott követelménynek. UTAZÁSI GONDOK, TELEFONPANASZOK Este van már, késő este? A közlekedési vállalatok háromszor is meggondolják, amíg egy esti járatot beállítanak. Budapestről Szeged felé fél nyolc órakor indul az utolsó vonat, a következő másnap hajnalban. Autóbuszra sem számíthat, akinek a késői órákban dolga lenne a fővárosban. Jaj annak, kit ügyei este 7 óra után Lakitelekre. Tiszakécskére szólítanak. Gondoskodjék szálláshelyről, mert autó, vonat nincs. A múltkoriban Kiskunmajsán volt dolgom, óvatos ember lévén, előre megkérdeztem, hogy hazafelé napnyugta után eljuthatok-e Kiskunfélegyházára. Mivel kedvező választ kaptam, maradtam és abban a tudatban ültem a Halas felől érkező szerelvényre, hogy a Tv-híradó második kiadását kecskeméti lakásomon nézhetem. Almomban sem gondoltam arra, hogy a csaknem 40 ezer lakosú járási székhely várótermében kell töltenem a fél éjszakát, mert este nincs csatlakozás Kecskemét—Budapest felé. (A menetrend-összeállítók arra gondoltak, hogy jó lábú ember 6—7 óra alatt megteheti Félegyháza és a megyeszékhely közötti utat?) Kalocsa és Kecskemét esti összeköttetése sem jobb. Jól tudom, hogy a MÁV és a Volán igyekszik az utasok igényeit teljesíteni. Feltehető, hogy korábbi kedvezőtlen tapasztalatok késztették őket a késői járatok megszüntetésére., Valamit mégis tenni kéne: este nyolc órakor nem áll meg a világ Bács- Kiskun megyében sem. A posta még kellemetlenebb meglepetéseket tartogat. Kerekegyháza fejlődő, nagyipari üzemekkel büszkélkedő község. Délután négy óra előtt 10 perccel hívtam az egyik ottani — teljes díjat fizető — telefontulajdonost. Nem kapcsoltak, mivel csak négyig működik a kerekegyház! központ. Ugyanígy jártam Kecel- lel is. Lakiteleki ismerősömmel szombat délben szerettem volna beszélni. Megmagyarázták, hogy szándékom sajnálatos tájékozatlanságon alapul. A 4 ezer lakosú nagyközségben 12 órakor zár a posta. Miért nem alkalmazkodik nagymúltú hírtovábbító intézményünk legalább az üzletek, hivatalok nyitvatartási idejéhez? Miért kerülnek hátrányos helyzetbe a falvak lakói az ott tevékenykedő intézmények? Hajdanán azzal torkollták le a jobb közvilágítást sürgetőket, hogy rendes ember nem kódorog sötétedés után az utcákon. Ma már csak levéltári dokumentumok őrzik a maradi szemlélet eme megnyilvánulásait. Felhívjuk a közlekedési vállalatok és a posta szíves figyelmét a falvakban is érzékelhető urbanizációs folyamatokra. Az életmód változása, a technikai eszközök térhódítása következtében egyre értékesebb lesz az idő. egyre inkább kitolódik a „fájront”. egyre többen telefonálnának, utaznának késő délután és este Tiszakécskén és Kerekegyházán, Kecelen és szerte a megye falvaiban. H. N. S Nemesítés és szaporítóanyag A Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet három kecskeméti telepét tavaly szervezték kutatóállomássá. központja Lakitelek lett. Az állomás tudományos munkatársai a szőlő korszerű művelési módjainak kialakításával, az öntözéssel, a tápanyag-utánpótlással és nemesítéssel foglalkoznak. Ez utóbbi munkájuk kétirányú: csemege- és borszőlőfajták előállítása a cél. A jelenlegieknél nagyobb termőképességű, jó minőségű, fagy- és betegségellenálló fajta — illetve szaporítóanyag előállításán fáradoznak. A kutatók az elmúlt évek során több olyan fajtát is nemesítettek, amelyek nemcsak nagyobb hozamúak, hanem ízük, színük változatosabb az eddigieknél. Pillanatnyilag négy értékes csemege- és három borszőlö-faj- tajelölt vár minősítésre. A kutatóállomásról azonban évek óta nem kerül ki szaporítóanyag. öt évvel ezelőtt ugyanis nagymérvű agrobaktérium és vírusfertőzés lépett fel az ültetvényeken. A szigorú növényegészségügyi előírások miatt se a régebbi, se az újabb fajtákból nem adhatnak '.vesszőket. A fertőzés oka mind ez ideig ismeretlen, de a tapasztalatok szerint az ültetvények termőképességét nem csökkenti. és a fürtöket nem károsítja. Nemrégiben semmisítettek meg csaknem egymillió szőlővesszőt, nem adhatták el a növényegészségügyi zárlat miatt. Szaporítóanyag iránt érdeklődő levelek pedig változatlanul érkeznek 'az állomásra. Jó fajtáik híre már elterjedt, hiszen az ezekről szüretelt szőlőkből készített boraikkal nem egy aranyérmet nyertek már a megyei és az országos versenyeken. Meggondolandó, hogy nem kel- lene-e felülvizsgálni, módosítani a nagyon szigorú növényegészségügyi előírásokat. D. É. Határállomás: Kelebia Az ország egyik legforgalmasabb „kapuja”, a kelebiai vasúti átkelőhely. Naponta több gyorsvonatpár viszi és' hozza az utasokat. ezenkívül rengeteg teher- szerelvény gördül át az állomáson. Akár az ideérkező, akár a távozó, vagy éppen tranzit forgalomban közlekedő vonatok vámellenőrzése jelentős feladat elé állítja a vámhivatal dolgozóit. Bondár Károly pénzügyőr századossal, a kelebiai vámhivatal parancsnokával a napokban arról beszélgettünk, hogy a legutóbb milyen említésre méltó vám-, illetve devizabűntettek történtek. hogyan sikerült leleplezni a törvényeink ellen vétőket? A sok igaz történetből néhányat ragadtunk ki. s tárjuk olvasóink elé azzal a céllal, hogy rövidesen megkezdődik az idegenforgalmi idény, s külföldre távozás előtt jó áttanulmányozni a szükséges tudnivalókat. Forint, frank, líra Az egyik Jugoszláviába tartó gyorsvonaton a szokásoknak megfelelően ellenőrizték a pénzügyőrök az utasokat. Feltűnt, hogy Nagy László, debreceni lakos, aki a múlt év november 30-a óta nem rendelkezik munkahellyel. meglehetősen felpakolva akarta a szomszéd államban lakó rokonait meglátogatni. A vizsgálat — amely kiterjedt az utas ruházatára is — meglepő eredménnyel járt. Nagy László belső zsebéből 43 darab ötszáz- forintos. 2 darab 100 frankos, s 1 darab tízezer lírás bankjegy került elő. A több mint 23 ezer forintos devizabűntett mást is takart. Egyéb iratok annak, az alapos gyanúját ébresztették, hogy Nagy László meg akarta tagadni a visszatérést. Mondani sem kell. hogy az utazásból kizárták; s ügyét a rendőrségnek adták át. Dollár és nyugatnémet márka A „dörzsöltebb” utasok úgy vélik. hogy a különböző országok valutáit nem szabad eldugniok. mert azt hamarabb megtalálják a pénzügyőrök. Jobb olyan helyen „elrejteni”, ahol senki sem sejtheti, bejelentetlen devizával próbál külföldre távozni az illető. Feltehetően Joób Fancsaly Ta- másné budapesti női szabó magánkisiparos is ezt a módszert akarta követeni. ugyanis a táskájában hagyott „némi” külföldi pénzt. Többek között 111 USA- dollárt. 22 kanadai dollárt, valamint 500 nyugatnémet márkát. A külföldi fizetőeszközök értéke meghaladta a 7500 forintot. Hogyan bukkantak rá a devizára? Egyszerűen. Megkérték, mutassa meg, milyen piperecikkeket használ, s azokkal együtt előkerültek a gyűrött dollárok, márkák. Aligha kell bizonyítani, hogy Joób Fancsaly Tamásné nem utazott Jugoszláviába. Rágógumi konyakkal Hihetetlenül hangzik; mégis előfordul, hogy néhányan vagy nem ismerik, vagy nem veszik figyelembe azt, hogy Magyarországon bizonyos vámszabályok korlátozzák a behozott árucikkek mennyiségét. Jóhiszeműen tételezzük fel, hogy Kece.jonic Rato- mir jugoszláv állampolgár nem ismerte a magyar vámszabályokat, s ezért fordulhatott elő vele a következő eset: amikor megkérték. hogy emelje le bőröndjét, abban 15 doboz- azaz 9 ezer darab rágógumit találtak 24 liter konyak „társaságában”. Nyilvánvaló. hogy Kece.jonic nem ajándéknak szánta ezt a'- meglehetősen jelentős mennyiségű élvezeti cikkeket, hanem valahol értékesíteni akarta. Nem rajta múlott, hogy ez nem sikerült. A 12 600 forint értékű árut lefoglalták. Csupán néhány kirívó esetet ismertettünk. Külföldi utazások alkalmával, amikor hazánk fiai rokont látogatni, vagy tapasztalatot gyűjteni indulnak, ne tegyék ki magukat ilyen, vagy hasonló kellemetlen következményeknek. Gémes Gábor Megemlékezés Picassóról Mély gyásszal fogadta a szov- jej kulturális közélet Pablo Picasso halálhírét. Picassót a Szovjetunióban művészként, emberként. kommunistaként szerették és becsülték. Képeit a leghíresebb szovjet múzeumok őrzik. Kilencvenedik születésnapja alkalmából Moszkvából a Puskin Múzeum tulajdonában levő híres kék és rózsaszín korszakbeli festményeit. a leningrádi Ermitázs- ból pedig néhány kubista képét küldte el Párizsba, a művész gyűjteményes kiállítására. A keddi Szovjetszkaja Kultúra fényképes nekrológgal emlékezik meg a nagy spanyol művészről, a nemzetközi Lenin-békedíj kitüntetettjéről. A Pravda párizsi tudósítója részletesen beszámol a franciaországi megemlékezésekről. • 201 soha ki nem állított Pi- casso-mű közül az egyik: „Az ifjú festő”. A kiállítás a mester műveiből május 23-án nyílik meg Avignonban. Az amúgy is hatalmas érdeklődést nyilván a sokszorosára fokozza az a tény, hogy az idős mester elhunyt. (Telefoto — AP—MTI—KS)