Petőfi Népe, 1973. április (28. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-11 / 84. szám

\ 1973. április 11. • PETŐFI N£l*E • 3 Szemescirok az új lehetőség A mezőgazdasági üzemekben nagy gond a növekvő állatállo­mány számára szükséges takar­mány előteremtése. Keresik a le­hetőségeket a szakemberek, hogy egy adott területről minél több értékes takarmányt nyerjenek. A hibrid szemescirok a lazább talajokon, a barna homokon több termést ad, mint a kukorica. Ezenkívül magasabb a fehérje- tartalma is. A fejlett mezőgaz­dasággal rendelkező államokban a cirkot felhasználják a keverék- takarmány-gyártésban. A ba­romfiak számára készült tápta­karmányoknál 60—70 százalékos arányt képvisel ez a növény. Ha­sonlóképpen eredményesen hasz­nálják fel a sertés- és a szarvas­marha-tenyésztésben is a cirkot. Manapság, amikor mindennapos harc folyik a világon az értékes fehérjékért, amely az állatte­nyésztés fejlesztésének, a haté­kony takarmányozásnak egyik döntő feltétele, nagy jelentősége van annak a kutatásnak, amely a fehérjékben gazdag takarmá­nyok termesztésének lehetőségeit keresi. Ezért határozta el a bácsboko- di Aranykalász Termelőszövetke­zet, hogy 70 hektáron termeszti ,OTnxí 9 A szemes cirok vetéséhez készítik elő a talajt a bácsbokodi Arany­kalász Termelőszövetkezetben. Hektáronként hét mázsa vegyes mű­trágyát szórnak a földbe. A vetést április végefelé kezdik el, ami- koris a talaj már eléggé felmelegszik. (Pásztor Zoltán felvétele) az idén az MV 242-es hibrid szemescirkot, más nevén: hibárt. Az idén más gazdaságok is fog­lalkoznak a szemescirok ter­mesztésével. A jobb minőségű ho­Az íróasztalnál követelmény is Felszökik a vérnyomásunk és mérges gondolataink támadnak, ami­kor kényszeredetten topogunk laz irodában, s halljuk a hivatalnok ön­feledt csevegését, látjuk a körömreszelést és kávészürcsölést és kap­juk a lóhátról eresztett vagy éppen foghegyről szalajtott szavakat. Árr\ tegyük hozzá rögtön: nem minden irodában! A postahivatalok­ban vagy az OTP irodáiban dolgozók asztala és munkapultja előtt in­kább tiszteletfélét érzünk a szorgalom és munkabírás láttán. S mivel tudjuk, hogy ők és rajtuk kívül ezrek és ezrek becsülettel teljesítik hivatali kötelességüket, kétszeresen bosszantó azok magatartása, akik a szó szoros értelmében megjátszák a hivatalnokot. Fokozott munkafegyelemről, termelékenységről, a termelés növelé­séről beszélünk. De miért csak a produktív termelők személyéhez fűzzük az igényt, amely nem egy-egy foglalkozási ághoz fűződik csu­pán. A több és jobb, mint mennyiségi és minőségi követelmény, épp­úgy vonatkozik a hivatali dolgozókra, mint az üzemek és a földek munkásaira. A hivatali munkahelyeken természetesen nehezebb kimutatni, hogy egyenletes-e a teljesítmény, megfelelő-e az intenzitás és mindenki jól kihasználja-e a munkaidejét. A hivatalokban olykor látszólag nem szorít az idő, sem a statisztika. De időközönként kiderül, hogy lehetne jobb is a munka. Mivel más a számonkérés és az ellenőrzés módja is, ez lehetőséget ad a'lazább munkafegyelemre. Látszólag. mokon a takarmány termesztés* egyik új lehetőségeként tartják számon. Művelését, vetéstől a betakarításig teljesen gépesítet­ték. 70 millió palack homoki bor A Közép-magyarországi Pince- gazdaság üzemeiben és Bács-Kis- kun megye szőlőtermelő gazdasá­gaiban az idén már több mint hetvenmillió palackot töltenek meg az itthon és külföldön egy­aránt keresett alföldi borokkal. Legnagyobb kapacitással a pin­cegazdaság alföldi üzeme termel: naponta 62 000 palackot töltenek meg könnyű asztali borokkal. Ezekben a hetekben sűrítettek a „borjáralok”. A termelő gazdasá­gok borüzemeiből és a pincegazda­ságok telepeiről húsvétig 7 millió palack bort szállítanak hazai el­látásra, illetve exportra. Csak Kecskemétről 1 millió üveg bor kerül belföldi forgalomba az ün­nepre. NAG YGYULES UTA N Városunk nagyszerű hagyományokkal rendelkezik <w Amint Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bizottságának titkára — a megyei választási nagygyű­lés szónoka .— befejezte beszé­dét, dr. Filius István, a mező­gazdasági tudományok kandidá­tusa, a Budapesti Kertészeti Egyetem Kecskeméti Kertészeti Karának igazgatója elsőnek je­lentkezett felszólalásra. Lelkes szavakkal hangoztatta, hogy a 600 éves Kecskemét történetében még soha nem volt olyan gyors fejlődésre példa, mint napjaink­ban tapasztalható. Szólott a ház­gyár építéséről, a határidő előtt befejezett új 16 tantermes szé- chenfuvárosi iskoláról, a rekord­idő alatt létesített sportcsarnok­ról. — Azt is a most „lelépő” tanácstestület érdemeként köny­velhetjük el — mondotta —, hogy két főiskola költözhetett új épületbe, s ez év végéig a két esztendővel ezelőtti választástól számítva ötszáz új óvodai hely- lyel gyarapodik a város. A felszólaló beszélt a megol­dásra váró gondokról is. Sok még a tennivaló a lakásépítés, a közművesítés terén — mondot­ta —, majd így folytatta: A következő választási ciklus­ban sikereink alapvető feltétele a termelékenység növelése lesz. Kiaknázatlan tartalékaink van­nak az üzem- és munkaszerve­zésben, a korszerűbb technoló­giai eljárások alkalmazása, az anyagi erők ésszerűbb, koncent­ráltabb, takarékosabb felhasz­nálása, és a munkaidő hatéko­nyabb kitöltése területén. Mindez több .„mint egy hete hangzott el a Katona József Színházban tartott nagygyűlésen. Dr. Filius István pedig végtére is nem kecskeméti, hiszen alig három éve él ebben a városban. Budapesten született és élt ed­dig, vajon mi az, ami miatt má­ris ennyire kötődik ide, s törő­dik az itteni dolgokkal? — Több mint 15 éve kísérem figyelemmel ennek a városnak a fejlődését — válaszolta kérdé­semre. — Egyetemünknek egy idő óta szerződése van Kecske­méttel és Bács-Kiskun megyé­vel, a termelés fejlesztéséhez és szakosításához nyújtunk szak­mai és tudományos segítséget. • Dr. Filius István napi szoká­sos kőrútján az épülő főiskola falai között. (Fényképezte: Pásztor Zoltán) Amikor kineveztek, az intézet élé­re, nagy szeretettel fogadtak a kecskemétiek és igen kellemesen 1 érzem itt magam. Megtisztelő fel­adat számunkra a főiskola épí­tése, valamint az oktatás minél magasabb szintre való fejleszté­se. Eddigi munkám szorosan kapcsolódik a jelenlegihez. So­mos András professzorral közö­sen írtam könyvet A műanyag­fólia felhasználása a kertészet­ben címmel. Kandidátusi disszer­tációm a paprika hőmérsékleti igényeinek' meghatározásáról szól. Most a kecskeméti főiskolai kar kutatási feltételeinek és módszereinek kidolgozásán fára­dozom. Ez pedig mind kapcso­latos a megye mezőgazdasági kultúrájának fejlesztésével. — Filius elvtárs felszólalásá­ban érintette a megye szellemi dolgozóira váró feladatokat. Hangoztatta, hogy sok tennivaló vár az értelmiségre a termelés, a tudomány, az. oktatás, a gyó­gyítás. az igazgatás területén. — Kecskemét felsőfokú köz­pontnak lett kijelölve. S mint ilyen központjává kell válnia minden tekintetben a gazdasági, politikai és kulturális életnek a maga vonzáskörzetében. Innen kell kisugározni mindennek, ami hasznos, ami előbbre viszi né­pünk ügyét. Először természete­sen a gazdasági megerősödésre van szükség. Kecskemét mező­város volt, s ahhoz, hogy köz­ponti funkcióját megfelelően be­tölthesse, iparát és kereskedel­mét még tovább kell fejleszteni. Ez a város természetesen nagyszerű hagyományokkal ren­delkezik. Nagy múltú színháza, múzeuma, zenei, képzőművészeti élete van. Hírnevét gyarapítot­ták mezőgazdasági kutató inté­zetei. Mathiász. Kocsis Pál stb., neve világszerte ismertek. Kialakulóban van a műszaki értelmisége. Ez már egy bázis, ami azonban egymagában nem elég. Szervezni kell, hogy. ne csak saját ügyeivel lpgyen lefog­lalva. Ügy vélem, jó úton hala­dunk. Az MTESZ, a TIT egyre eredményesebben működik. Nagyszerű cselekedet volt az ál­lami- és pártszervek, az igazga­tás részéről, hogy országosan in­nen indult el az elmaradottság felszámolására, a tanyai iskolák villamosítására a tanyai kollé­giumok létesítésére irányuló mozgalom. Az eredmények közé számítom a sport fejlesztését, az uszoda, a sportcsarnok létesítését. Az ókori görög kultúra azért ívelhetett oly magasra, mert a szellemi és a testi kultúra fejlesztését egy­aránt fontosnak tartották. Felszólalásomban arra kíván­tam felhívni a megye, a város értelmiségét, hogy tudását, szel­lemi értékeit a közéletben is ka­matoztassa. vállaljon feladatokat a város, a megye további felvi­rágoztatása érdekében. Nagy Ottó Az ügyfél azonban nagyon is érzékeli a jó vagy rossz hivatali mun­kát. S ha rajta csattan a hivatalnokszellem ostora, könnyen általáno­sít. Tapasztalja csak egyetlen egyszer az aktatologatást, az ide-oda küldözgetést, a lélektelenséget, hallja az irodista csevegést, s lássa a kényelmes bíbelődést — legközelebb már félénken, vagy eleve indu­latosan kopogtat az ajtón. Az ügyfél tudja, hogy a hivatalnokmaga­tartás voltaképpen emberi tulajdonság kifejezője: magában viseli a ridegség, a közöny jegyeit. Mit várhat hát az ilyen embertől? Valóban, mit is? Ugyanazt, amit társadalmunk minden dolgozótól elvár. Az egyik ember értéket állít elő, s őt azért fizetik. A másikat meg azért, hogy a miaga módján, közvetve bár, de segítse a terme­lést. Odaadással, szorgalmasan, kevesebb papírselejttel. Egyszerű, em­beri eszközökkel. Lehetetlent senki nem követel a hivatali dolgozóktól. Mindössze azt, hogy úgy dolgozzanak,, ahogyan a társadalmi munkamegosztás szabá­lyai előírják. S ha ezt emberségesen, mindenkor megértéssel teszik, máris megfelelnek a velük szemben támasztott követelménynek. UTAZÁSI GONDOK, TELEFONPANASZOK Este van már, késő este? A közlekedési vállalatok há­romszor is meggondolják, amíg egy esti járatot beállítanak. Bu­dapestről Szeged felé fél nyolc órakor indul az utolsó vonat, a következő másnap hajnalban. Autóbuszra sem számíthat, aki­nek a késői órákban dolga lenne a fővárosban. Jaj annak, kit ügyei este 7 óra után Lakitelek­re. Tiszakécskére szólítanak. Gon­doskodjék szálláshelyről, mert autó, vonat nincs. A múltkoriban Kiskunmajsán volt dolgom, óvatos ember lé­vén, előre megkérdeztem, hogy hazafelé napnyugta után eljutha­tok-e Kiskunfélegyházára. Mivel kedvező választ kaptam, marad­tam és abban a tudatban ültem a Halas felől érkező szerelvény­re, hogy a Tv-híradó második ki­adását kecskeméti lakásomon nézhetem. Almomban sem gon­doltam arra, hogy a csaknem 40 ezer lakosú járási székhely váró­termében kell töltenem a fél éj­szakát, mert este nincs csatlako­zás Kecskemét—Budapest felé. (A menetrend-összeállítók arra gon­doltak, hogy jó lábú ember 6—7 óra alatt megteheti Félegyháza és a megyeszékhely közötti utat?) Kalocsa és Kecskemét esti össze­köttetése sem jobb. Jól tudom, hogy a MÁV és a Volán igyekszik az utasok igé­nyeit teljesíteni. Feltehető, hogy korábbi kedvezőtlen tapasztala­tok késztették őket a késői jára­tok megszüntetésére., Valamit mégis tenni kéne: este nyolc óra­kor nem áll meg a világ Bács- Kiskun megyében sem. A posta még kellemetlenebb meglepetéseket tartogat. Kerek­egyháza fejlődő, nagyipari üze­mekkel büszkélkedő község. Dél­után négy óra előtt 10 perccel hívtam az egyik ottani — teljes díjat fizető — telefontulajdonost. Nem kapcsoltak, mivel csak né­gyig működik a kerekegyház! központ. Ugyanígy jártam Kecel- lel is. Lakiteleki ismerősömmel szombat délben szerettem volna beszélni. Megmagyarázták, hogy szándékom sajnálatos tájékozat­lanságon alapul. A 4 ezer lakosú nagyközségben 12 órakor zár a posta. Miért nem alkalmazkodik nagy­múltú hírtovábbító intézményünk legalább az üzletek, hivatalok nyitvatartási idejéhez? Miért ke­rülnek hátrányos helyzetbe a fal­vak lakói az ott tevékenykedő intézmények? Hajdanán azzal torkollták le a jobb közvilágítást sürgetőket, hogy rendes ember nem kódorog sötétedés után az utcákon. Ma már csak levéltári dokumentu­mok őrzik a maradi szemlélet eme megnyilvánulásait. Felhívjuk a közlekedési válla­latok és a posta szíves figyelmét a falvakban is érzékelhető urba­nizációs folyamatokra. Az élet­mód változása, a technikai esz­közök térhódítása következtében egyre értékesebb lesz az idő. egy­re inkább kitolódik a „fájront”. egyre többen telefonálnának, utaznának késő délután és este Tiszakécskén és Kerekegyházán, Kecelen és szerte a megye fal­vaiban. H. N. S Nemesítés és szaporítóanyag A Szőlészeti és Borászati Ku­tató Intézet három kecskeméti telepét tavaly szervezték kuta­tóállomássá. központja Lakitelek lett. Az állomás tudományos munkatársai a szőlő korszerű mű­velési módjainak kialakításával, az öntözéssel, a tápanyag-után­pótlással és nemesítéssel foglal­koznak. Ez utóbbi munkájuk két­irányú: csemege- és borszőlőfaj­ták előállítása a cél. A jelenle­gieknél nagyobb termőképességű, jó minőségű, fagy- és betegség­ellenálló fajta — illetve szaporí­tóanyag előállításán fáradoznak. A kutatók az elmúlt évek so­rán több olyan fajtát is nemesí­tettek, amelyek nemcsak na­gyobb hozamúak, hanem ízük, színük változatosabb az eddigiek­nél. Pillanatnyilag négy értékes csemege- és három borszőlö-faj- tajelölt vár minősítésre. A kutatóállomásról azonban évek óta nem kerül ki szaporító­anyag. öt évvel ezelőtt ugyanis nagymérvű agrobaktérium és ví­rusfertőzés lépett fel az ültetvé­nyeken. A szigorú növényegész­ségügyi előírások miatt se a ré­gebbi, se az újabb fajtákból nem adhatnak '.vesszőket. A fertőzés oka mind ez ideig ismeretlen, de a tapasztalatok szerint az ültetvé­nyek termőképességét nem csök­kenti. és a fürtöket nem káro­sítja. Nemrégiben semmisítettek meg csaknem egymillió szőlővesszőt, nem adhatták el a növényegész­ségügyi zárlat miatt. Szaporító­anyag iránt érdeklődő levelek pedig változatlanul érkeznek 'az állomásra. Jó fajtáik híre már elterjedt, hiszen az ezekről szü­retelt szőlőkből készített boraik­kal nem egy aranyérmet nyertek már a megyei és az országos versenyeken. Meggondolandó, hogy nem kel- lene-e felülvizsgálni, módosítani a nagyon szigorú növényegész­ségügyi előírásokat. D. É. Határállomás: Kelebia Az ország egyik legforgalma­sabb „kapuja”, a kelebiai vasúti átkelőhely. Naponta több gyors­vonatpár viszi és' hozza az uta­sokat. ezenkívül rengeteg teher- szerelvény gördül át az állomá­son. Akár az ideérkező, akár a távozó, vagy éppen tranzit for­galomban közlekedő vonatok vámellenőrzése jelentős feladat elé állítja a vámhivatal dolgo­zóit. Bondár Károly pénzügyőr századossal, a kelebiai vámhiva­tal parancsnokával a napokban arról beszélgettünk, hogy a leg­utóbb milyen említésre méltó vám-, illetve devizabűntettek tör­téntek. hogyan sikerült leleplez­ni a törvényeink ellen vétőket? A sok igaz történetből néhányat ragadtunk ki. s tárjuk olvasóink elé azzal a céllal, hogy rövide­sen megkezdődik az idegenfor­galmi idény, s külföldre távozás előtt jó áttanulmányozni a szük­séges tudnivalókat. Forint, frank, líra Az egyik Jugoszláviába tartó gyorsvonaton a szokásoknak megfelelően ellenőrizték a pénz­ügyőrök az utasokat. Feltűnt, hogy Nagy László, debreceni la­kos, aki a múlt év november 30-a óta nem rendelkezik mun­kahellyel. meglehetősen felpakol­va akarta a szomszéd államban lakó rokonait meglátogatni. A vizsgálat — amely kiterjedt az utas ruházatára is — meglepő eredménnyel járt. Nagy László belső zsebéből 43 darab ötszáz- forintos. 2 darab 100 frankos, s 1 darab tízezer lírás bankjegy ke­rült elő. A több mint 23 ezer fo­rintos devizabűntett mást is ta­kart. Egyéb iratok annak, az ala­pos gyanúját ébresztették, hogy Nagy László meg akarta tagad­ni a visszatérést. Mondani sem kell. hogy az utazásból kizárták; s ügyét a rendőrségnek adták át. Dollár és nyugatnémet márka A „dörzsöltebb” utasok úgy vé­lik. hogy a különböző országok valutáit nem szabad eldugniok. mert azt hamarabb megtalálják a pénzügyőrök. Jobb olyan he­lyen „elrejteni”, ahol senki sem sejtheti, bejelentetlen devizával próbál külföldre távozni az illető. Feltehetően Joób Fancsaly Ta- másné budapesti női szabó ma­gánkisiparos is ezt a módszert akarta követeni. ugyanis a tás­kájában hagyott „némi” külföldi pénzt. Többek között 111 USA- dollárt. 22 kanadai dollárt, vala­mint 500 nyugatnémet márkát. A külföldi fizetőeszközök értéke meghaladta a 7500 forintot. Ho­gyan bukkantak rá a devizára? Egyszerűen. Megkérték, mutassa meg, milyen piperecikkeket hasz­nál, s azokkal együtt előkerültek a gyűrött dollárok, márkák. Alig­ha kell bizonyítani, hogy Joób Fancsaly Tamásné nem utazott Jugoszláviába. Rágógumi konyakkal Hihetetlenül hangzik; mégis előfordul, hogy néhányan vagy nem ismerik, vagy nem veszik figyelembe azt, hogy Magyaror­szágon bizonyos vámszabályok korlátozzák a behozott árucikkek mennyiségét. Jóhiszeműen téte­lezzük fel, hogy Kece.jonic Rato- mir jugoszláv állampolgár nem ismerte a magyar vámszabályo­kat, s ezért fordulhatott elő ve­le a következő eset: amikor meg­kérték. hogy emelje le bőröndjét, abban 15 doboz- azaz 9 ezer da­rab rágógumit találtak 24 liter konyak „társaságában”. Nyilván­való. hogy Kece.jonic nem aján­déknak szánta ezt a'- meglehető­sen jelentős mennyiségű élvezeti cikkeket, hanem valahol értékesí­teni akarta. Nem rajta múlott, hogy ez nem sikerült. A 12 600 fo­rint értékű árut lefoglalták. Csupán néhány kirívó esetet ismertettünk. Külföldi utazások alkalmával, amikor hazánk fiai rokont látogatni, vagy tapaszta­latot gyűjteni indulnak, ne te­gyék ki magukat ilyen, vagy ha­sonló kellemetlen következmé­nyeknek. Gémes Gábor Megemlékezés Picassóról Mély gyásszal fogadta a szov- jej kulturális közélet Pablo Pi­casso halálhírét. Picassót a Szovjetunióban művészként, em­berként. kommunistaként szeret­ték és becsülték. Képeit a leghí­resebb szovjet múzeumok őrzik. Kilencvenedik születésnapja al­kalmából Moszkvából a Puskin Múzeum tulajdonában levő híres kék és rózsaszín korszakbeli fest­ményeit. a leningrádi Ermitázs- ból pedig néhány kubista képét küldte el Párizsba, a művész gyűjteményes kiállítására. A keddi Szovjetszkaja Kultúra fényképes nekrológgal emlékezik meg a nagy spanyol művészről, a nemzetközi Lenin-békedíj ki­tüntetettjéről. A Pravda párizsi tudósítója részletesen beszámol a franciaországi megemlékezések­ről. • 201 soha ki nem állított Pi- casso-mű közül az egyik: „Az ifjú festő”. A kiállítás a mes­ter műveiből május 23-án nyí­lik meg Avignonban. Az amúgy is hatalmas érdeklő­dést nyilván a sokszorosára fokozza az a tény, hogy az idős mester elhunyt. (Telefoto — AP—MTI—KS)

Next

/
Oldalképek
Tartalom