Petőfi Népe, 1973. április (28. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-08 / 82. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXVIII. évi., 82. szám Ara: 90 fillér 1973. április 8., vasárnap szovjet-finn kapcsolatok A szovjet kormány meghívá­sára április 3. és 6. között hiva­talos látogatáson Moszkvában tartózkodott Finnország kor­mányküldöttsége Ahti Karjalai- nen miniszterelnök-helyettes, kül­ügyminiszter’ vezetésével. A de­legáció részt vett a szovjet—finn barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szer­ződés aláírásának 25. évfordulója alkalmából rendezett ünnepsége!- ken. Mint Moszkvában közölték, a két fél megvitatta az államaik közti együttműködés továbbfej­lesztésének lehetőségeit és szá­mos nemzetközi kérdést. Meg­erősítették, hogy kedvező felté­telei vannak a szovjet—finn együttműködés bővítésének. A felek elégedetten állapítot­ták meg, hogy az 1948-ban alá­írt szovjet—finn szerződés válto­zatlanul elősegíti a két ország közti kölcsönös bizalom meg­szilárdítását, a sokoldalú kap­csolatok szélesítését. Bővülnek a VETIK A CUKORRÉPÁT, KUKORICÁT, FŰSZERPAPRIKÁT Öntözéssel pótolják az esőt Az április eleji kisebb eső alig enyhítette a termőtalaj vízhiá­nyát. Március végéig a megye szántóföldjei az átlagosnál 110— 120 milliméterrel kevesebb csa­padékot kaptak. Az altalaj víz­szintje „megsüllyedt”, a termé­szetes tárolók vízkészlete meg­csappant, a folyók vízállása is alacsony. A Duna mentén és Kiskun­félegyháza határában hetek óta szinte megszakítás nélkül mű­ködnek a szórófejes berendezé­sek, mesterségesen pótolva azt, amit az esőfelhők elmulasztot­tak. Az öntözést a szántófölde­ken kezdték, majd a hőmérsék­let emelkedése után a legelőn és a kertészetben folytatták. A szövetkezetek és a legeltetési bizottságok az utóbbi két hét­ben 700 hektár, állami támoga­tással javított legelőt öntöztek meg. Hétfőn a Magyar—Szovjet Ba­rátság Termelőszövetkezet is megkezdheti az évelő pillangósok és takarmányfélék öntözését. A kecskeméti szövetkezetben ed­dig csak a szándék volt meg az öntözésre, de a víz sehol. Az Észak-Báts-Kiskun megyéi Víz­mű Vállalat végül is kijavította az ősz óta üzemképtelen szi­vattyúkat, most már eljuthat a mesterséges csapadék a homok­hátsági gazdaság szomjas föld­jére. Az AGKOTRÖSZT öntözőbe­rendezés-készletei alaposan meg­csappantak. Március végéig 121 különböző típusú öntözőaggre­gátort, 80 ezer méternyi gyors­kapcsolású öntözőcsövet' és 4500 szórófejet vásároltak meg az or­szág öntözőteleppel rendelkező gazdaságai. Az AGROKER-vál- lalatok raktáraiban még 165 ezer méternyi öntözőcső van, s, ehhez folyamatosan még ebben a hónapban további 400 ezer méter érkezik. Az AGRO- TRÖSZT vállalatai 140 szivaty- tyús gépcsoportot és 10 ezer szórófejet kínálnak eladásra. Ezeket a készleteket a követke­ző hetekben még kiegészítik. A szekszárdi MEZŐGÉP 17 ezer szórófejet küld a közeljövőben az AGROKER-raktáraknak, a Diósgyőri Gépgyár pedig előbb­re hozta néhány megrendelés kielégítését, A Duna—Tisza közének dom­borzati viszonyai az esőztető ön­tözésnek kedveznek. A madara- si Kossuth Tsz alkalmazza az idén először — egyelőre száz hektáron — az árasztásos öntö­zést. A vizet a közeli Kígyós­csatornából kapja a madarasi gazdaság, amelynek öntözési ta­pasztalatait felhasználva, a me­gyei állattenyésztési felügyelő­ség most Szabadszálláson készí­ti elő a legelő árasztását. A hőmérséklet lassan emelke­dik. Ennek ellenére a bajai és a kiskunhalasi járásban már­cius végéig 40 hektáron vetették el a kukoricát. Kiskunhalas kör­nyékén a pirtói Béke Szakszö­vetkezet, Jánoshalmán a Petőfi Tsz volt a kezdeményező. A nagy munka azonban még hát­ra van, hiszen e két járásban 51,8 ezer hektár kukoricát szán­dékoznak vetni a szövetkezetek A kormány által meghirdetett húsprogram végrehajtására me gyeszerte fejlesztik a szálas és szemes takarmány termesztését. Ez az igyekezet látszik meg töb­bek között a kukorica vetésterü­letének növelésében, amely az előző évhez képest elég jelen­tős. A járási, városi mezőgaz­dasági és élelmezésügyi osztá­lyok április 3-i adatai szerint az idén 135,3 hektáron vetnek ku­koricát Bács-Kiskun megye me­zőgazdasági szövetkezetei. A cukorrépa vetésterülete is növekszik félezer hektárral. A kormányhatározat megjelenése óta szinte valamennyi város és járás termelőszövetkezeteiben honossá vált e fontos ipari nö­vény, csupán Baján és Kiskun­halason nem akadt rá vállalko­zó. E két várost övező járás szö­vetkezetei ezzel szemben 1680 hektár cukorrépát vetnek el, s e munkának, a nagy részét már el is végezték. A bácskai szö­vetkezetekben április elejéig több mint 700, a kiskunhalasi járásban pedig 240 hektáron ke­rült földbe a cukorrépa vető­magja. Dicséretes szorgalommal végzi a vetést a mélykúti Új Élet, a harkakötönyi Egyesülés, a tompái Szabadság Termelő­szövetkezet tagsága, Kiskunfél­egyháza és a közigazgatásilag hozzá tartozó községek gazdasá­gai pedig március végére telje­sítették a eukorrépavetési ter­vet.' A tavaszi árpának kétharma­da, a zabnak több mint. fele, a napraforgónak egynegyede ke­rült eddig a tőidbe a szövetke­zetekben. Megyeszerte ültetik a burgonyát, amelyet eddig 825 hektáron, az előirányzott terü­letnek csaknem tíz százalékán végeztek el. Kecskeméten, Ka­locsán, a kiskőrösi, a bajai és a kiskunhalasi járásban a vörös­hagymát, a kalocsai tájkörzet­ben pedig a fűszerpaprikát ve­tik, ültetik nagy szorgalommal. Megyeszerte hetek óta folyik a fásítás, erdősítés. Dolgoznak a telepítők a kecskeméti, a kis­kunfélegyházi, valamint a kis­kunhalasi zöldövezeti erdő ül­tetésén, valamint a Szelidi-tónál, ahol ebben az esztendőben fe­jeződik be ez a munka. Számos termelőszövetkezet a gazdaság épületeinek a szomszédságában lásít, hogy egészségesebb, tisz­tább legyen az egész környezet Több bajai járásbeli gazdaság, közöttük a csávolyi 1 Egyesülés Tsz jeleskedik ebben. K A. • A kukoricavetés előtt vegyszerrel fertőtlenítik a talajt a bajai járásban. (Foto: Kovács és Tóth) Épül a szárító Csávolyon . . ... • ér ...... • 1 ' . V. _ • ' 1 - „ Un4nlrn»Í4nC 1/í rl fnn 1 A HÚSPROGRAM VÉGREHAJTÁSÁÉRT Épül és májusban már mű­ködik a csávolyi Egyesülés Tsz nagy teljesítményű szárítóüze­me. A 6,2. millió forintos beru­házás azért olyan jelentős a szövetkezet számára, mert a berendezés nemcsak a szemes termény és a szálas takarmány víztelenítésére képes, hanem lucernaliszt előállítására is. Szigetvári Győző igen hasz­nosnak tartja a mosonmagyar­óvári gyártmányú szárítónak ezt a tulajdonságát. A csávolyi szövetkezet egyike a bajai járás nagyobb pillangóst termesztő gazdaságainak. Amellett, hogy a lucerna hozama fedezi az állat- állomány szükségletét, már az idén 300 mázsa lucernalisztet ér­tékesíthet a szövetkezet. A szárító üzembe helyezésével biztonságosabbá válik Csávolyon a kalászosok és a kukorica beta­karítása. A tavalyi esős nyáron, őszön sok keserves tapasztalatot szerezhettek erről a Bácskában, ahol szinte naponta esett az eső betakarítás legfontosabb sza­kaszában. Az Egyesülés Tsz belépett a Bajai Állami Gazdaság által kez­deményezett kukoricatermesztési rendszerbe. Az idén a közösen művelt földnek 750 hektárján, a háztájiban pedig 350 hektáron vetnek kukoricát Csávolyon. Mind ez a húsprogram végrehaj­tását mozdítja elő a Duna—Tisza közének egyik legjelentősebb ta­karmánytermesztő és sertéshizla­ló körzetében. 0 Épül a terményszárító a csávolyi szövetkezetben. (Tóth Sándor felvétele) MEGYEI MEGNYITÓ SZABADSZÁLLÁSON Költészet napja -1973 Évről évre József Attila szüle­tésnapja a költészet napja. Meg­hitt ünnepségeken, ankétokon, találkozókon. irodalmi esteken kerülnek közelebbi kapcsolatba a költőkkel és a költészettel a verset kedvelők. Az idén a megyei megnyitót ma délelőtt tfz órai kezdettel Szabadszálláson rendezik. Kata- nics Sándor, az MSZMP megyei bizottságának a titkára mond be­vezetőt. Fodor András költő — aki nem régen könyvet írt József Attiláról — ismerteti a proletár­költő életét és munkásságát. Az irodalmi műsorban közre­működnek: Buda Ferenc költő, valamint Bende Ildikó, Major Pál és Piróth Gyula, a kecs­keméti Katona József Színház művészei. Az ünnepség után a résztvevők megkoszorúzzák Jó­zsef Attila szobrát. Kiemelkedő eseménye lesz az idei ünnepségsorozatnak a könyvkiállítással és könyvvásár­lással egybekötött író-olvasó ta­lálkozó. amelyen Szécsi Margit és Nagy László költőt ismerhe­tik meg személyesen is a kis- kunfélegyháziak. A Fegyveres Erők Klubjában 11-én 18 órakor kezdődő esemény iránt máris nagy az érdeklődés. Szabadszálláson ezen a napon — 11-én — ismét irodalmi es­tet rendeznek, este hét órai kez­dettel. a Petőfi filmszínházban. A Nemzeti Színház és a József Attila Színház művészei adnak műsort. Major Tamás, Váradi Hédi. Dániel Vali, Tarsoly Ele­mér. Margittal Ági, Kállai Ilona és Benkő Péter látogat el ebből az alkalomból Szabadszállásra. Gena Pruss lengyel énekesnő és Sellei János zongoraművész is közreműködik. Kecskeméten 9-én 18 órakor rendezik meg Jobba Gabi önálló estjét a művelődési központban, .,Én használni, s nem ragyogni akarok” címmel. A bajaiak április 16-án, hét­főn. 17 órai kezdettel tartják a költészet napi ünnepségüket. A Dun^i menti városban több buda­pesti művész is fellép, s — töb­bek között — Faragó Laura nép­dalénekes is gazdagítja a műsort. A fentieken kívül megyénk több városában és községében megemlékeznek a klasszikus és modern költészetről. Tiszakécs- kén például már a megyei meg­nyitót megelőzve Fodor András költő találkozott a verset szere­tőkkel. Több intézmény és szer­vezet ebből az alkalomból ren­dezi szavalóversenyét. A megyei könyvtár megjelen­tette a Buda Ferenc és Fodor András munkásságát bemutató kisbibliográf iákat. V. M. Heti világhíradő i 2. oldal Munkáson érzet 4. oldal Költészet napja 5. oldal Nagygyűlés után ». «Mal Hatánosabb védekezést 4. oldal Sport 7. oldal. Nemzetközi úszóverseny Kecskeméten Csehszlovák, román, jugoszláv, NDK-s és osztrák versenyzők részvételével nagyszabású nem­zetközi úszóverseny kezdődött szombat délelőtt Kecskeméten a fedett uszodában, s természetesen rajthoz ál! — az Egyesült Álla­mokban versenyző Hargitay And­rás és Verrasztó Zoltán, valamint a beteg Szentirmai és Szabó Sándor kivételével — a teljes magyar élgárda., A szombaton délelőtt megren­dezett hat versenyszám közül öt­ben magyar siker született, s Kiss Éva, a Bp. Honvéd 19 éves versenyzőnője kétszer is íeláflha- tott a dobogó legmagasabb fo­kára. A csúcsok nem forogtak veszélyben, de néhány jó ered­ményt és érdekes küzdelmet már szombaton is láthattunk, s a foly­tatás vasárnap minden bizonnyal még ennél is jobb lesz. hiszen a hírek szerint az FTC mégis ne­vezte vasárnapra Gyarmati And­reát két számban is. Megkezdődött a vakáció A hét eleji hűvös * napok után napsütéses idő köszöntötte a ta­vaszi szünetet. Sok iskolában ki is használták a remek időjárást, kisebb-nagyobb sétákra, kirándu­lásokra indultak a gyerekek a vakáció első napjain. A harkakötönyi nyolcadikosok Kiskunhalassal ismerkedtek, egy­bekötve a kellemest a hasznossal: pénteken csináltatták meg tab­lófényképeiket. A horgászat ked­velői hétfőn a Harkakötönyhöz közel fekvő Dongéri-csatornánál rendeznek „pecaversenyt”, ked­den a rókadombi erdőbe megy az úttörőcsapat, ahol főzőverseny, majd számháború lesz. A jövő hét programjába tartozik az iro­dalmi szakkör könyvtárlátogatá­sa. és a járási vöröskeresztes ve­télkedő. t A kiskunmajsai művelődési ház is érdekes, sokszínű programmal várja az iskolásokat. A televízió­nézésen kívül bábszínházi előadá­son szórakozhattak a kisebbek pénteken, szombaton pedig fil­met vetítenek a gyerekeknek. A keceli úttörők rajkirándulá­sokra indulnak Kiskőrösre, de ezenkívül is sokat tartózkodnak a friss levegőn, hiszen az osztá­lyok felváltva gondozzák a szü­netben az iskola nagy gyakorló­kertjét. A közel ötven gyengébb osztályzatú tanuló hetente két­szer jár be az iskolába ismétlő foglalkozásokra, az ö számukra a vakáció tehát tanulást is ho­zott. Akárcsak a kiskunhalasi Szűts József Általános Iskola ugyancsak ötven diákjának, akik heti két-három órás korrepetálá­son pótolják a kellően meg nem tanult leckét. A napközik a szünetben is mű­ködnek, igaz, kevesebb a gyerek, a szülők találtak más módot el­helyezésükre. Sokan utaztRk tá­volabb élő rokonokhoz, nagyszü­lőkhöz. Pénteki „körutazásom” során itt-ott találkoztam unatko­zó iskolásokkal is, akiknek a va­káció gyakran nem jelent egye­bet céltalan „lödörgésnél". Az iskolákban egyébként már gondolnak a „dolgos hétközna­pokra" is. Április 16-án sok he­lyen megkezdődnek a leendő el­sősöknek szervezett iskolaelőké- szítők. K Gv. I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom