Petőfi Népe, 1973. április (28. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-07 / 81. szám

1973. április 7. • PETŐFI NÉPE • 3 Baja a fejlődés útján Beszélgetés Kincses Ferenc tanácselnökkel A múlt év februárja volt az első hónap, melyet Kincses Fe­renc a Bajai Városi Tanács elnökeként eltöltött. Visszaemléke­zem az első napokra. Csodálkoztam akaraterején, lelkesedésén, munkabírásán. Egy év elteltével semmi nem változott. Kincses Ferenc ma is azzal a lendülettel, igyekezettel végzi teendőit, fontos megtisztelő megbízatását, mint az első hónapokban. Naptárjában sűrűn követik egymást a bejegyzések, alig van óra, hogy ne fogadna valakit, ne tárgyalna valamilyen fontos ügyben ... Minden erejével városáért, Bajáért igyekszik tenni valamit. Részt vesz a jelentősebb eseményeken, politikai és tár­sadalmi rendezvényeken. Azok közé a vezetők közé tartozik, akit érdekel minden. Ott láttam a nőnapi ünnepségen, a Nagy István-centenáriumi megemlékezéseken, a BSK megalakulásá­nál, a városi hangversenyeken, ahol bajai előadók szerepeltek. Két megbeszélés közötti rövid időközben kértem Kincses Fe­renc tanácselnököt, hogy vála­szoljon kérdéseimre. — Tavaly milyen körülmények között kezdte tanácselnöki munkáját? — Sok tekintetben forduló­pontnak nevezhető a múlt év. A várpsnak az ötéves tervben meghatározott fejlesztését úgy kellett megvalósítani, hogy össz­hangban álljon a központi beru­házási intézkedésekkel és ugyan­akkor a tervből, a pénzügyi ne­hézségek ellenére ne kelljen semmit elhagyni. Másik fontos feladat volt, hogy a beruházá­sok gyorsabb megvalósítását ké­szítsük elő. A koordinációs lehe­tőségeket igyekeztünk kihasznál­ni. Megnyertük terveink megva­lósításához a lakosságot, az üze­meket, s pénzbeli segítségükkel, valamint társadalmi munkával valósítjuk meg elképzeléseinket. Példa erre az autóbusz-pályaud­var, a kemping, óvoda, iskola és az új úttörőház építése. — Ilyen módszerrel sikerült-e eredményt elérni? — A Ganz Villamossági Művek volt az első. amely a városban meghirdetett óvodaprogramban segített. Az elmúlt két évben 125 kisgyermeknek létesítettek óvo­dát. Az Alsódunavölgyi Vízügyi Igazgatóság, a posta, a Kismotor- és Gépgyár, a bajai kórház, a fegyveres testületek és a tanács összefogásával sikerült az óvodai helyek számát növelni, illetve a jövőben tovább bővíteni. Nagy aktivitást tapasztaltam tavaly a Bajai Nyár rendezvénysorozat al­kalmával. Üj orvosi rendelőt is kialakítottunk az Épület- és Asz­talosipari Vállalat segítségével. A távolsági autóbusz-pályaudvar megépítéséhez szintén összefogás szükséges. A megvalósuláshoz hozzájárult az országos közleke­dési alap, a Volán Tröszt, a me­gyei tanács és a bajai járás több községe. Éltünk az új tanácstör- vény adta lehetőségekkel. Jelen­tős együttműködési megállapo­dást kötöttünk a gazdálkodóegy­ségekkel, iskolákkal, kommunális feladatok elvégzésére. Ilyen volt például a parkosítás, az iskolák felszerelésének bővítése és a ta­valy sikeresen végrehajtott tava­szi várostakarítás, melyet az idén is megismételünk. Minden koor­dinációs munkához jelentős tá­mogatást kaptunk a városi párt- bizottságtól. — Baján is legnagyobb gond a lakáshiány. Az újvárosi lakó­telep építését az idén kezdték meg. Ügy tudom, sok vita volt e körül. — A város központi fekvésű te­rületén a Posványosban megfele­lő szakmai előkészítés, tudomá­nyos vizsgálódás és elég sok vi­ta után kezdődhetett meg Baja új városrészének építése. Itt nem kellett szanálni, ezért gazdaságo­sabb az építkezés. A lakáshiány nagy gond Baján. Gyakorlatilag az előző ötéves tervből áthúzó­dott 218 lakást adtunk át tavaly. Az ötéves terv végéig még 180 lakás épül állami célcsoportos beruházásból. Ebből látszik, hogy a negyedik ötéves tervben való­jában nagyon kevés Baján az állami pénzből megépülő lakás. Várjuk, hogy az ötödik ötéves tervben ne legyünk ilyen mosto­ha körülmények között és több lakás megépülése váljék Valóra. Az OTP beruházásából épülő la­kások és a magánépítkezések elő­készítése korlátozott anyagi le­hetőségek miatt sok gondot je­lent. Azonban reméljük, hogy az eredeti célkitűzés szerint mintegy 2 ezer lakás épül a városban. Erre szükség is lenne, mivel 1163 lakásigénylő van jelenleg. Hét- százharmincöt fizikai dolgozó és négyszázhuszonnyolc fiatal há­zaspár kér állami, illetve szövet­kezeti lakást. — Az ötvenes években Baja fejlődése stagnált, a fejlesztés­re, ipartelepítésre, közművesí­tésre keveset, vagy egyáltalán nem költöttek. Mi várható a következő években? — Ügy is fogalmazhatnék, hogy évtizedes lemaradásokat kellett pótolni, a jelentkező igé­nyeknek eleget kell tenni. Az év végére elkészül az ipartelepí­tési terv, amely előreláthatólag kedvező Bajára. A Duna adta le­hetőség, az iparnak szükséges vízbázis alapja a fejlesztésnek. A Rajna—Majna-csatorna megépü­lésével a Duna jelentősége nö­vekszik és transzkontinentális víziúttá válik, a 80-as évek ele­jén. Baján valószínűleg elkészül egy dunai kikötőállomás és tran­zitraktár. Az ipartelepítéshez azonban fontos, hogy közműve­sítettek legyenek a területek, másrészt szükséges a megfelelő minőségű víz. Ez utóbbi a lakos­ság szempontjából is elengedhe­tetlen kívánalom és egyik leg­sürgetőbb megoldásra váró felada­tunk. A vízvezetékekből erősen vas tartalmú víz folyik. Sajnos, nincs vastalanító berendezés. Ügy érzem, a megye második legnagyobb városában eme égető gond orvoslására nagyobb erő­ket kellene összpontosítani. A közműfejlesztéshez vízműtársula­tot hoztunk létre a lakosság és a vállalatok bevonásával. — A város fejlődésével együtt jár-e a lakosok számának nö­vekedése? — Baja vonzóhatása nagy, a környékből sokan betelepülnek. A népszaporulat azonban rend­kívül alacsony. Tavaly négyszáz- huszonnyolcán születtek és négy- százhuszonhárman haltak meg. A körülmények javításával szeret­nénk hozzájárulni, hogy az itt élő emberek vállalkozzanak a családalapításra, a gyermekneve­lésre. Elsősorban a lakáshelyzet javítása, szociális létesítmények, bolt, bölcsőde, óvoda megépítése, valamint a személyi jövedelmek, kereseti összegek növelése szük­séges. Fontosnak tartom, hogy szép városunk további fejlesztésé­ben a fiatalok minél nagyobb részt vállaljanak, ebben szeret­nénk minden lehetőséget meg­adni részükre. — Mit vár a következő évek­től? — Optimista vagyok. Tudom, a párt- és állami szervezetek, a megye vezetői segítenek, hogy megvalósuljanak elképzeléseink. Nem várjuk ölbe tett kézzel, hogy városunk fejlődése csupán külső segítséggel valósuljon meg. Saját erőforrásainkból, a lakos­ság és az itt levő vállalatok, üze­mek, gazdaságok támogatásával igyekszünk mindent megtenni, hogy a jelenlegi és a következő ötéves tervre elhatározott nagy­arányú átalakulás megtörténjék — mondotta befejezésül Kincses Ferenc tanácselnök. Csabai István I S HETÉN YEGYHÁ ZA Kecskemét városkörnyéki községe „ ... Bács-Kiskun megye kecs­keméti járásához tartozó Hetény- egyháza községet Kecskemét vá­roskörnyéki községévé nyilváni- tom... A végrehajtás időpontja: 1973. évi választások napja." — Az idézet a Minisztertanács Ta­nácsi Hivatala elnökének közel­múltban, az egyes községek vá­roskörnyéki községgé nyilvánítá­sáról szóló rendelkezéséből való. Mit jelent ez a tény Hetényegy- háza számára, és milyen új fel­adatokat Kecskemét Város Ta­nácsának? — erről kérdeztük Bárkai Istvánnét, a kis község tanácsának elnökét, illetve dr. Mező Mihályt, a megyeszékhely tanácsának elnökhelyettesét. — Községünknek a tanácsi hi­vatal elnökének rendelkezése alapvetően azt jelenti, hogy egy lépéssel közelebb kerültünk a városhoz. Tanácsunk önállósága változatlanul megmarad. A Kecs­keméti Városi Tanács fennható­sága alá tartozásunkból viszont a két testület eddiginél is ösz- szehangoltabb tevékenysége kö­vetkezik — kezdte válaszát Bár­kai Istvánná. — Hetényegyháza életét, fejlő­dését eddig is erőteljesen befo­lyásolta a városhoz való közelség. Például mind a kereskedelem, s a szolgáltatás, mind az egészség­ügy vonatkozásában rendkívül nagy előnye községünknek, hogy közel van Kecskemét. A megye- székhely üzemeiben dolgozó he- tényiek éppúgy, mint általában a helyi lakosság, természetesen vonzódnak a városhoz, s ez ki­hat az igényekre is. Ez a termé­szetes hatás eddig is sokminden­re kötelezte helyi tanácsunkat. És tisztes eredményeket mondha­tunk a magunkénak. Szükségesnek tartom felemlíte­ni a lakosság példás adófizetését, amiért külön is köszönetét mond­tunk a jelölő gyűléseken. Az el­múlt néhány évben a községfej­lesztésben elért eredményeink közül csupán néhányat említve: koordinációban az Észak-Bács- Kiskun megyei Vízmű Vállalattal 1970-ben létrehozott vízmüvünk­höz ma már mintegy 4 kilométe­res hálózat kapcsolódik, két köz­kifolyóval. Több közkutat nem is tervezünk, mert. ahol megvan a hálózat, igencsak minden házból rákapcsolódnak. A telekellátás céljából elkészült a községrende- zési tervünk; a házhelyek iránt helyben és Kecskemétről is nagy az érdeklődés. Csupán az elmúlt két évben csaknem száz, korsze­rű családi ház épült Hetényben. Aztán: 1200 méteres szakaszon kiépült, a Kossuth utca. Jó üte­mű a tanyai villamosításunk: 1971—1972-ben közel 40 családot érintett a hálózatbővítés. Vagy: míg 10 évvel ezelőtt egyetlen buszjárata volt községünknek, ma 22 áll rendelkezésre. Néhány já­rat ezek közül is túlzsúfolt már, s ezért., a jelölő gyűlési észrevé­telek alapján szükséges volt az újabb járatok beállításának szor­galmazása. Szólt, az elnökasszony arról, hogy a község szőlő- és gyü­mölcstermésének !)() százalékát exportálták tavaly; hogy a nők helyi foglalkoztatását megoldó két üzemük: az UNIVER Szövet­kezetben és a budapesti Sapka— Kalap Ktsz helyi részlegében a nők keresete — 2100—2250 fo­rint — elérte a megyei átlagot. Majd Hetényegyháza további ter­veiről adott vázlatos áttekintést: — Az idén tovább bővítjük a Kossuth utcai vízhálózatot, a Mó­ricz Zsigmond utcában pedig a közvilágítást. 1974—1975-ben az UNIVER Szövetkezet és a helyi tanács közös pénzügyi fedezeté­ből ABC-áruház létrehozását ter­vezzük, amely megoldja majd a húsellátást is. Jövőre az általános iskola tornaterme. 1975-ben pe­dig a politechnikai terme épül meg. És még néhány, a további, 1980-ig szóló terveinkből: 1975- ben megkezdjük az 50 személyes óvodánk bővítését, a vízhálózat teljes kiépülése után a járdaépí­tés kerül sorra, s ezzel párhuza­mosan, a lakosság közreműködé­sével a parkosításhoz is hozzá­fogunk. Az újl'alusi résznek a kövesúttal való összekötése, a közvilágítási lámpák kicserélése és bővítése a további feladat, nem szólva az olaj- és benzin­kút, vagy például a háztartási bolt létrehozásáról — mondotta végül Bárkai Istvánná. Adjuk át a szót ezután dr. Mező Mihálynak, a Kecskeméti Városi Tanács elnökhelyettesé­nek: — Hetényegyháza tulajdonkép­pen része a város területének. Kecskeméttől való távolsága mindössze 8 kilométer, s ennél jóval távolabbi tanyai központ­jaink is vannak. A tanácsi hiva­tal elnöke rendelkezésének jelen­tőségét. az adja meg, hogy He­tényegyháza és a megyeszékhely között természetesen kialakult gazdasági, társadalmi, kulturális kapcsolatokon túl, most közigaz­gatási irányítással is szervezetten a városhoz köti a kis községet. Ebből következik, hogy Hetény- egyháza» lakossága ellátásának fel­adatai minden vonatkozásban a város terveiben is megjelennek, összehangoltabbá válik a két te­lepülés közötti együttműködés. Kecskemét és Hetényegyháza kö­zös gondjai a tervekben most már egy helyen és együttesen fogalmazódnak meg. Mit jelent ez a gyakorlatban? Azt például, hogy a lakásépítés, a lakóterület fejlesztése a városi gondokhoz és feladatokhoz kapcsolódóan alakul. Az idén például mintegy másfél millió forintot költ a város a he- tényegyházi építési telkek kiala­kítására, mert a városban csak drága, vagy nagyon távoli telke­ket tud adni. Egyébként a község kereskedel­mi, közlekedési és kulturális in­tézményi ellátásának alakulásá­ban Kecskemét legalább annyira érdekelt, mint bármely más te­rülete ellátásában. A tervezett, a Széchenyivárost es a hetényi Nagynyíri erdővel összekötő nagy parkerdő például a pihenni vá­gyó kecskemétieket vonzza majd ide. Hetényegyháza lakosságának középfokú és magasabb szintű el­látása eddig is a megyeszékhély- ről történt, a jövőben még szer­vesebben ide kapcsolódik. S bi­zonyos, hogy gyorsabban fejlőd­nek majd az alapellátást biztosí­tó helyi intézmények is — fe­jezte be nyilatkozatát dr. Mező Mihály P. I. 0 Üj házak sora a sima aszfaltú Kossuth utcán. • Baloldali képünkön Hetényegyháza egyik büsz­kesége: a vízmű. tOpauszky László felvételei) 2 Miből lesz a tűz ? Zászló a varsói Petőfi-iskolának Egészségügyi világnap Március 30-án a népszerű „Fia­talok a pódiumon” előadássoro­zat keretében Fodor Tamás elő­adóestjét rendezte meg a kiskun­félegyházi Móra Ferenc Művelő­dési ház. Az érdeklődéssel várt előadásból azonban kishíján sem­mi sem lett1. Az történt ugyanis, hogy a kezdés előtt nem sokkal tűz keletkezett a színpadon elhe­lyezett elektromos kapcsolótáb­lában. A kivonult tűzoltóság más­napi hatállyal bezáratta a mű­velődési ház színháztermét mind­addig. amíg az elektromos beren­dezések szabványszerű helyreál­lítása meg nem történik. A felújítás költségei viszont meghaladják a művelődési ház költségvetésében karbantartásra rendelkezésre álló összeget. Most még ráadásul az április havi mű­soros estek bevételeit is kénytele­nek nélkülözni. Hacsak ... ha­csak a tanács sürgősen nem tesz valamit. Mindenesetre tanulságos vé­gigböngészni, hogyan is lett (le­hetett) a tűz? Meggyőződhettem erről abból az átiratból, amelyet a művelődési ház igazgatója a tanács művelődésügyi osztályá­hoz címzett, s amelynek tárgya az intézmény villamos berende­zéseinek felújítása. Megtudtam, hogy a tűzrendészeti hatóság 1971. október 5-én kelt ellenőrzé­si jegyzőkönyvében elrendelte az elektromos vezetékek szabvány­vizsgálatát. A művelődési ház a vizsgálatot 1972. március 2-re el­készítette, de a felújítást pénz hiányában nem tudta elvégez­tetni. Ugyanakkor a városi tanács el­rendelte a művelődési ház felújí­tását. s erre 300 ezer forintot ha­gyott jóvá. Erről az intézményt szóban (?) értesítették. Ugyan­csak szóban kérte a tanács a fel­újítás során a fontossági sorrend megállapítását is. A művelődési ház — fontosságát tekintve — el­ső helyen említette a villamos berendezések felújítását, csak­úgy, mint a tanácsnak a felújí­tás sorrendjével egyetértő vá­laszlevele. A felújítással a tanács költségvetési üzemét bízta meg, amely a festési és egyéb munká­latokat elvégezte, az elektromos hálózat azonban maradt a régi. Múlt év novemberében azután ők is elvonultak. És ezután lett a tűz! És ez­után lett zár a terem ajtaján. És lettek — pillanatnyilag — még kevesebbek az igényesebb kis­kunfélegyházi fiatalok művelő­dési lehetőségei. Király Zoltán • A varsói magyar nagykövetség hazánk felszabadulásának 28. és Petőfi születésének 150. év­fordulója alkalmából zászlót ajándékozott a lengyel fővá­ros Petőfi Sándorról elneve­zett iskolájának. Képünk: a zászló ünnepélyes átadása. (Telefoto — CAF—MTI—KS) Aprilis 7. immár hagyományosan egészségügyi vi­lágnap. Ezen a napon nincsenek látványos ünnep­ségek, a cél minden esztendőben az egészségügy egy-egy fontos területére irányítani a lakosság fi­gyelmét. Ebben az évben „Az egészség otthon a családban kezdődik” a fő gondolata a világnap ren­dezvényeinek. A téma jelentősége megyénkben — ahol a lakos­ság 27 százaléka tanyán él — nagyobb, mint az or­szág más területein. Éppen ezért az Állami Egész­ségügyi Szolgálat és — társadalmi szerve — a Ma­gyar Vöröskereszt, az Orvos-Egészségügyi Dolgo­zók Szakszervezetével karöltve az idén lő feladatá­nak tekinti az egészséges életmódra neveléssel kap­csolatos széles körű felvilágosító munkát. Nagy gondot fordítanak a tervszerű családtervezés lehe­tőségeinek propagálásával, a terhes nő, a születen­dő gyermek, a fiatal anya egészségének megóvá­sát előmozdító tennivalókra. A különböző rendezvényeken nyíltan, őszintén szó esik majd a terhességmegszakítás egészségre káros — a későbbi terhességet, illetve szülést befo­lyásoló — hatásáról, a művi beavatkozás elkerülé­sének lehetőségeiről. Előadások hangzanak el a ter­hes nők helyes táplálkozásáról, életmódjáról, fog- ápolásáról, a csecsemő táplálásáról, ápolásáról. Igen fontos mindennapi feladat a dolgozó terhes nők Munka Törvénykönyvben előírt védelmét szolgá­ló paragrafusok betartása. E tekintetben a Szak- szervezetek Bács-Kiskun megyei Tanácsa eddig is sok segítséget nyújtott, az idén pedig ezt a tevé­kenységét még nagyobb gonddal végzi. Az egészségügyi világnap ez évi témakörének propagálásában jelentős szerep hárul az óvodák és iskolák pedagógusaira, akik szocialista államrend­szerünkben igen nagy befolyást tudnak gyakorolni a családok életére, környezetük kulturáltságának növelésére, egészséges életmódra való nevelés ke­retein belül. A tervek között szerepel, hogy a Vö­röskereszt közreműködésével minden városban megszervezik a házasulók részére az egészségügyi és családtervezési tanácsadást. Az egészség otthon a családban kezdődik témá­hoz tartozik az alkoholellenes mozgalom propagá­lása is, hiszen erről nem lehet eleget beszélni. Me­gyénkben — amely bortermő vidék és nagy tanya­világgal rendelkezik — e tekintetben is igen sok a tennivaló. Sor kerül az alkoholelvonó szakrendelé­sek megerősítésére, hogy a rászorulóknak hatható­sabb támogatást tudjanak nyújtani, Kecskeméten pedig még 1973-ban létrehozzák a kijózanító állo­mást. Hasonlóan nagy károkat okoz az emberek egész­ségében a dohányzás. Ma már a dohányosok több­sége is tisztában van azzal, hogy a rákbetegség őket jobban fenyegeti, kevesen tudják azonban, hogy a nikotin érszűkületet okoz, sőt fejlődési rend* ellenességek léphetnek fel a születendő gyermeknél. Erről nagyon szomorú statisztikát lehetne felállíta­ni. Igen sok torz, szervi betegséggel születő csecse­mő annak köszönheti szerencsétlen sorsát, hogy az anyja vagy az apja dohányos. E tekintetben a nők dohányzása sokkal károsabb, s erről azért kell be­szélni, mert a nők körében is nagyon elterjedt e kóros szenvedély. Ezek után úgy gondolom, az idei egészségügyi vi­lágnap témájának fontosságát és aktualitását nem szükséges ismételten hangsúlyozni. A család, az ezen belüli nevelés, az ifjúság egészségének védel­me, a boldog megelégedett élet egyik döntő alap­pillére. Dr. Pataki József megyei főorvos

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom