Petőfi Népe, 1973. április (28. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-21 / 93. szám

saws* < if i* i éi t. It v. : ? IPMK S zületésnapi ajándék 4 • PETŐFI NÉPE • 1973. április 21. Elbizakodottság nélkül • Kádár János elvtárs legutóbbi képviselői beszámolójában jelen­tős hangsúlyt kapott az előrehaladásunkat segítő, fejlődésünk ütemét gyorsítani képes objektív és szubjektív tényezők szerepe. Mint mon­dotta: Az, hogy milyen lesz fejlődésünk üteme, javarészt rajtunk múlik. Az előre vezető úton ezután is dolgozni és harcolni kell. A szub­jektív nehézségekről is szólott, a munkát az előrehaladást akadályozók­ról, akik visszaélnek társadalmi rendszerünk adta lehetőségekkel. A Központi Bizottság első titkára ismét ráirányította a figyelmet az olyan torz hajtásokra, mint az anyagiasság, a harácsolás és kapzsiság, me­lyek fertőzik az egészséges közgondolkodást, s rontják politikánk, nevelőmunkánk hatékonyságát, s joggal sértik a becsületes dolgozó emberek igazságérzetét. Harcot hirdetett a közösség rovására törté­nő visszaélések és a szocializmustól idegen magatartásformák ellen A Központi Bizottság novemberi határozatából adódó feladatok is ezek. Hangsúlyozásuk, újra való megismétlésük éá reflektorfénybe állításuk csöppet sem felesleges, hiszen hosszú és szívós munkáról, gazdasági és ideológiai küzdelemről van szó. • A gazdasági sikerek, az életszínvonal növekedésevei együttjáró változások sok emberben ébresztenek fel olyan hajlamokat, melyek tulajdonképpen az elbizakodottság velejárói. Kádár elvtárs is szólt az elbizakodottságról, mely sokat árthat a szocializmus ügyének. Egy­részt elvakulttá és a társadalmi problémákkal szemben érzéketlenné teszi azokat, akik a sikerektől megrészegülve csak a saját dicsőségük fényében szeretnek sütkérezni. Másrészt azt a hiedelmet igyekszik kelteni az emberekben, hogy ..itt van már a kánaán”. S ettől már csak egy lépés a más népek, szomszédaink lebecsüléséig, a nemzeti önteltségig. Hányszor halljuk például a nagy szavakat — időnként mi is továbbadjuk —, hogy ez vagy az a létesítmény Európa leg­modernebb, legnagyobb és legszebb épülete, gyára stb. Az eredmé­nyek, sikerek feletti elbizakodottság néha a közvagyon pazarlásában, a mértéktelen költekezésben, túlzott ünneplésekben is kifejezésre jut. De leginkább elszomorító az. amikor az ilyen fényes alkalmi banket­tek, átadási vagy jubileumi ünnepségek anélkül zajlanak le, hogy az építőkkel, a munka hőseivel is egviitt ünnepelnének, s velük is kezet szorítana valaki. Egy alkalommal Lenin a három fő ellenség elleni harcról szólva első helyen említette a kommunista hencegést és parancsolgatást. Ügy látszik ennek veszélye mindég újra termelődik, amikor sikereket érünk el. Nem véletlen, hogy Kádár elvtárs is elítélte a ledorongoló hangot, a funkció magaslatáról való visszaszólást, kimondva: ,,Min- dig a józan eszünkre appelláljunk és semmiképpen se váljunk el- bizakodottá, mert az elbizakodottság sohasem vezet jóra.’’ • Egymással összefüggő dolgok, s azonos tőről fakadó hibák ezek. A kedvező irányú fejlődéssel egyidőben és azzal ellentétesen érvé­nyesülnek a szocializmustól idegen jelenségek és folyamatok is. Amint a Központi Bizottság megállapította. Időnként felerősödnek a polgári, kispolgári jelenségek, a szocializmus nagy történelmi ér­dekeit és távlatait szeri elöl tévesztő individualizmus, önzés legkü­lönbözőbb formái, egyrészt jobboldali, másrészt ultraradikális néze­tek jelentkeznek. Következetes és szívós harcra hívja fel a párt ezek ellen a negatív jelenségek ellen a kommunistákat, a társadalom legjobbjait, a dol­gozó népet, mindazokat, akik a szocialista társadalmi rendszertől, annak fejlődésétől és előrehaladásától várják boldogulásukat, jobb életüket. Harcot hirdetünk az önzés, az anyagiasság, az emberi együttélés szabályait, erkölcsi normáinkat semmibe vevő, eredménye­inket lebecsülő — vagy éppen túlbecsülő — megnyilvánulások ellen. Együtt és szövetségben.' engedmények és megalkuvás nélkül, eszmé­ink terjesztésével, a marxizmus-leninizmus propagandájának erősíté­sével — a kongresszusi határozatok jobb végrehajtása érdekében. Erre hívta fel a figyelmet a Központi Bizottság, s a közelmúltban ezeknek adott különös hangsúlvt pártunk első titkára is • A szerény dolgos hétköznapok munkásainak, a hivatásukat szere- , tQ,alkptó embgTTekrjek;, pem kell ’ magyarázni, hogy a tiszta célok jó esz-' közökkel való szolgálatát jelentik ezek. Melyek mögé felsorakozni egységesen az egész társadalom érdeke. T. P. mm A BÁTMONOSTORI PÉLDA Bátmonostoron a lakosság száma alig több kettőezernél. Mégis: az itteni kulturális élet olyan gazdag, sokszínű; példa lehet sok na­gyobb község előtt is. Ezt próbáljuk most — néhány mondattal — olvasóinknak bemutatni. Az 1962-ben épült művelődési otthon három egy­bekapcsolódó épületből áll. Végre egy hely, ahol a nagyterem (termek) mellett elegendő helyiség is rendelkezésre áll! S végre egy hely, ahol kívül-be- lül kifogástalan a tisztaság. Kiss József kilenc év óta igazgató. Pedagógus, akinek sikerül eredményesen együttműködnie kol­legáival. A költségvetésük évi százezer forint; eb­ből hatvanezer az állami támogatás. Ez figyelmet érdemel- vannak jóval nagyobb községek, ahol fe­le ennyit sem áldoznak a kultúrára. A téesztől is kapnak évi huszonötezret. Ez is követendő. fenti képünkön: a tánccsoport Nézzük az intézmény munkáját, közelebbről. Klubszoba s előadóterem nem is egy van. Tévé­nézés. előadás, klubfoglalkozás: minden este. Szak­köri szoba. Szépen berendezve az ifjúsági klub kü­lönterme. Tavalyelőtt megkapták a „Kiváló klub” címet. Van asszonyklubjuk is. huszonhét taggal, hetenként rendszeresen foglalkozást tartanak. Kü­lön szobák a szakkörök részére. Fotó-, díszítőmű­vész-, rajz- és honismereti szakkör működik. Ez utóbbinak a kiállítása már el sem fért a művelő­dési házban: a pártbizottság épületében kapott he­lyet. Régóta szépen dolgoznak színjátszóik a tizennégy tagú néptánccsoport — Tihanyi Lajos vezetésével — tavaly Olaszországban szerepelt. Van külön gyermektánccsoport is: kell az utánpótlás a „na­gyokhoz” Tamburazenekaruk a muzsikát kedve­lők örömére működik, évek óta. ^A „Röpülj páva” körben 30—35 éves asszonyok is. férfiak is éne­kelnek, tlépviselethén. Ismeretterjesztő előadásokon mindig akad ele­gendő érdeklődő. Az* egyik szobában összesen hu­szonhárom féle újság, folyóirat a tárlón. Szívesen olvasgatnak az ide látogatók. A fentiekhez vegyük még hozzá, hogy szómba- • A tamburazenekar. tönként bált rendeznek, s időnként szerveznek sakk- és asztalitenisz-versenyeket. A téesz akadé­miákon az érdeklődők néha nem fértek be a te­rembe. Vezetik a községi krónikát, Újvári Mária irányításával. Négyezer kötetes könyvtárukat rend­szeresen látogatják az olvasók. A művelődési ott­honban naponta ötven-hatvan látogató megfordul. Kikívánkozik belőlem egy vallomás. Mostanában — munkából adódóan — jó néhány községben alkalmam volt tanulmányozni a kulturális életet. Sajnos, több a rossz tapasztalat: gyakori az érdek­telenség. igénytelenség és közömbösség lehangoló látványa. Az egy Tiszakécskén kívül ennyiféle munkát, ilyen lelkes összefogást, s ennyi szép eredményt egy helyen nem láttam. (Persze, az is lehet, hogy a hasonló helyekre még nem juthattam el; bár így lenne!) Ezért is siettem ezekről a szép tapasztalatokról hírt adni. A bátmonostori példa: követésre méltó. Varga Mihály A Kahovkai tengertől a Krímig Új öntözőrendszer épül Biztosítási adatfelvétel a mezőgazdaságban Az óvodásokért Baján biztatóan halad az óvo­daépítési program megvalósítása. Ez elsősorban az üzemek és in­tézmények példamutató anyagi, társadalmi segítségének köszön­hető. Az ötéves terv alatt a vá­rosi tanács mintegy 300 új óvo­dai hely létesítését tervezi koope­rációban. Az első. hetvenöt sze­mélyes. háromcsoportos napközi óvoda egy éve működik a Ganz Villamossági Művek bajai készü­lékgyára jóvoltából. Április első napjaiban ezt bővítették, s ma már száz kisgyermeknek jelenti a Ganz óvoda a második ottho­nát. A vízügyi igazgatóság, a kór­ház. a posta és a városi tanács együttműködésével újabb hetven­öt személyes gyermekintézmény kerül átadásra szeptemberben. A Kismotor- és Gépgyár 5. sz. gyára is segít az óvodagondok megoldásában. A gyár mellett le­vő épületet alakítják át. illetve egy szárnyépülettel bővítik, s így ötven gyermeket tudnak elhe­lyezni. A kicsinyek szülei a gyár­ban dolgoznak. A Kismotor- és Gépgyár a Kos­suth Lajos utcai óvoda átalakí­tásához is hozzájárul. Itt 100 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek. Az újjáalakí­tott óvodát május 1-e után ve­szik birtokba a gyermekek. Hatvannapi szünet után most ismét működik a Gál Péter utcá­ban levő napközis konyha, ahhoz azonban, hogv az igényeknek megfelelő legyen, érvényesíthes­sék a higiéniai előírásokat, át kell építeni. Ez nagy költség a városnak. A pénzügyi lehetősé­gek korlátozottsága miatt hosz- szabb idői is igénybe vehet a munka, s addig a Kismotor- és Gépgyár 5. sz. gyára vállalta, hogy ideiglenesen saját konyhá­járól látja el — akár kettő-öt évig is — a gyermekétkeztetést. A Kismotor- és Gépgyárban tehát mindent megtesznek azért, hogy a rnunkásemberek gyer­mekei biztonságban, megfelelő körülménvek között töltsék el napjaikat. Cs. I. Testvérlapunk, a Krimszkaja Pravda a napokban vastagbetűs címekkel sürgette az első olda­lon: „Gyorsítsuk meg a vetések öntözését”, s összeállítást is kö­zölt a helyzetről . A félsziget újabb és újabb területein ké­szülnek fel a Dnyeper folyó vi­zének fogadására, amelyet Euró­pa legnagyobb hidrotechnikai lé­tesítménye, az Észak-Krími csa­torna vezet a sztyeppékre. A ny i zs.ny egor i i rány ítóközpon th oz tartozó területen például 98 esőztető gép van, s mind több berendezés kapcsolódik be a szá­razság elleni szívós küzdelembe. Hiszen a csatorna ma már ide­szállítja az életadó vizet. A Fekete tenger meiléki sztyep­pékét ugyanakkor — ameddig a szem ellát — gépek uralják, traktorok, buldózerek, földmar­kolók és földgyaluk dolgoznak. Gyors ütemben folytatódik a ka- hovkai öntözőrendszer kiépítése, a Kahovkai tengertől egészen a Krím félszigetig. Az első együt­tesbe 42 kilométeres főcsatorna az elágazó csatornákkal, s a ha­talmas szivattyúállomás, amely 24 méter magasra emeli a vizet — az idén megkezdheti a műkö­dését. A száraz sztyeppék újabb víztömeghez jutnak kiszélesedik a biztonságos növénytermesztés olyannyira fontos alapja. A Duna-Tisza köze olyan vi­déke hazánknak, ahol elég g.ya-; kori az elemi csapás. Tavaly több alkalommal jégverés tize­delte meg a szőlőültetvényeket, vagy pusztította el teljesen a gazdaságok lábon álló terményét. A károkért a mezőgazdasági szö­vetkezeteknek 106 millió forin­tot, az állami gazdaságoknak pe­dig 48 és fél millió forintot fize­tett ki az Állami Biztosító. Az eddigi gyakorlatnak meg­felelően az intézet munkatársai az idén is felkeresik a mezőgaz­dasági üzemeket, hogy a hely­színen rögzítsék a biztosítási adatokat. Az adatfelvétel április eleijén kezdődött és jelenleg is tart. Az Állami Biztosító megyei igazgatóságának a tájékoztatása szerint most döntenek arról az üzemek vezetői, hogy a vállalt kockázatot az intézettel kötött szerződés alapján milyen mérté­kig ruházzák rá az Állami Biz­tosítóra. Nem statisztikai felvé­telről van szó. hanem a szövet­kezetek. állami gazdaságok idei eredményeit is befolyásoló elha­tározásról. Arról, hogy a szántó­földi és kertészeti növényeket milyen értékben biztosítják az elemi károk ellen. Az előző esz­tendőben ugyanis előfordult, hogv díjtakarékosság miatt a gazdaságok nem a valóságnak mevfelelő terméshozamokat kö­zölték. Ezzel svakrtrlatilag saját magukat rövidítették meg, mert a kártérítés összege alacsonyabb lett. A szövetkezet „megtakarí­tott” a díjfizetéssel néhány tíz­ezer. esetleg százezer forintot, ez­zel szemben a várhatónál ala­A rigei tengeri geológiai és ge­ofizikai tudományos kutató in­tézetet a KGST tagországok kuta­tásait koordináló központtá vá­lasztották. A tengerfenék szer­kezetének. a hasznos ásványok elhelyezkedési törvényszerűségei ­csonyabb hozam megállapítása folytán 1 milliós, illetve több százezer forintos kártérítéstől esett el. Lényeges a mostani adatfelvé­telnél az egységár. A termelési szerződésre termesztett növénye­ket célszerű a szerződésben rög­zített hozamokra és a felárral növelt szerződéses egységárakra bebiztosítani. Jégveréskor, vagy más elemi csapás esetén a ter­vezett jövedelem csak így ga­rantálható. Az árakat egyébként hatóságilag rögzítették, azoktól eltérni nem lehet. A szorosan, vagy lazán behatárolt értékű termékeknél a gazdaság választ­hat. A zöldségnövényeknél a leg­alacsonyabb ár, ami a biztosítá­si szerződésben feltüntethető, a rögzített védőár. Szabadáras ter­mékeknél. mint például a szőlő, a piaci ár, vagy a szövetkezet által tervezeti értékesítési ár szerepelhet. A biztosítási adatfelvételnél most arra is lehetőség van. hogy a hozamokat területenként ál­lapítsák meg. így a különböző növények termőképesége a biz­tosítási rendszer keretében táb­lánként; külön-külön is meghatá­rozható. Ez biztonságot nyújt a szövetkezeteknek, kár estén elő­segíti a pontos becslést. A tervezett átlagtermés ame­lyet a felek a biztosítási szerző­désben rögzítenek, még sok té­nyezőtől függ. De év közben is lehetőség van arra, hogy a szö­vetkezetek. állami gazdaságok, a biztosítási szerződésben már ko­rábban feltüntetett terméshoza­mokat módosítsák, ennek felté­telei a biztosítási kötvényen is me Ed alól hatók. nek tanulmányozására közös programot dolgoznak ki. Az in­tézetet 18 úsrzólaiboratórium al­kotja. amelyek a Szovjetunió partjait mosó tengerek kijelölt útvonalain végzik tudományos kutató munkájukat. április 22. Ezekben a napok- ban a Moszkvától mintegy 500 kilométerre levő Szmolenszk- ból egy csomag érkezett a Kom- szomol Központi Bizottságára. A szovjet ifjúsági szövetség vezetői bizonyára nagyon örülnek a szép, bőrkötéses naplónak, amelyet a szmolenszki textilkombinát kom- szomolistái Lenin 103. születés­napja alkalmából készítettek. Tavaly egy napsütéses őszi dél­után, a Dnyeper parti hatalmas textilkombinát ifjúmunkás klub­jában beszélgettünk a szép szü­letésnapi ajándékról. A Komszo- molszervezet titkára elmondta, hogy három évvel ezelőtt, a nagy forradalmár születésének 100. év­fordulója tiszteletére elkészítették a kombinát makettjét. A követ­kező év tavaszára pedig a gyár­ban dolgozó lányok, asszonyok egy zászlót hímeztek, amelyen Lenin arcképe látható. öten-hatan ültük körül az asz­talt. Közben megérkezett a Lenin ifjúsági szocialista brigád vezető­je. Fényképeket hozott. Mint mondta, a naplóban fotókkal, raj­zokkal, statisztikákkal, a kitünte­tések, oklevelek másolataival il­lusztrálják majd a gyár. illetve a Komszomolszervezet munkáját, eredményeit. Először a gyár tör­ténetét ismertetik. A textilkombinát a nagy gaz­dasági fellendüléskor, a II. ötéves terv alatt, 1934-ben épült. Asz­talterítőket, ágyterítőket készí­tettek. 1948-ig, a Nagy Hon­védő Háborúig a kombinát éven­te 6 millió méter szövetet gyár­tott. 1941-ben a németek elfoglalták Szmolenszkot, s két évig megszál­lás alatt tartották. Hónapokig bombázták az. épületeket, vasút­állomásokat. , Szinte a földdel egyenlővé tették a Dnyeper parti várost. Rombadölt a textilkombi­nát is. A gépek tönkrementek. A szovjet csapatok 1943. *’*■ őszén szabadították fel Szmolenszkot. Az újjáépítés nehéz, küzdelmes évei következ­tek. A textilkombinát régi dolgo­zóinak segítségével eltakarították a gyúr romjait. A férliak mellett több ezer nő dolgozott az építke­zésnél. A kombinátot a háború után, három szakaszban építettek fel, s 1956-ra fejezték be a mun­kálatokat. A hazai gépekkel je­lenleg 14 millió méter szövetet gyártanak évenként. A len alap­anyagot a szmolenszki megye szolgáltatja. — A napló következő lapjain a Komszomolszervezet munká­járól, eredményeiről számolunk be — magyarázta a titkár. — A textilgyáriján kétezer fiatal dol­gozik. Az ifjúsági szövetségnek több, mint ezer tagja van. S/.az. ifjúsági brigád nevezett be a Komszomol-bizottság által indí­tott szocialista munkaversenybe. Az ifjúsági munkacsapatok ko­rábban a többi brigáddal együtt, a vállalati szocialista munkaver­senyben dolgoztak. Néhány évvel ezelőtt a Komszomol-bizottság kezdeményezésére külön munka­versenyt indítottak. így sokkal jobban, könnyebben értékelhető a fiatalok munkája. A legjobban dolgozó kollektívák pénzjutalmat kapnak. TV agyon érdekes a brigádok továbbtanulással kapcsola­tos vállalása is. A gyárban szin­te mindenki tanul. Sokan járnak a kombinát szakmai továbbkép­zéseire. s a politikai előadásokra. Feltűnő, hogy igen sok nő vesz részt a tanfolyamokon. A gyúr felújításakor ugyanis a fiatal anyák gyermekeinek elhelyezésé­re is gondoltak. A kombinát tíz bölcsődéjében és ugyanennyi óvo­dájában 1600 gyerek elhelyezését tették lehetővé. A napló végén azt is bemutat­ják : hogyan művelődnek, szóra­koznak, sportolnak. Több tucat fénykép őrzi a közös élményeket. — Moszkvában voltunk — mu­latott egy esküvői fényképre a Komszomol-titkár — Nálunk az a szokás, hogy a menyasszony, s a vőlegény az esküvő napján vé­gig megy a Vörös téren, s egy virágcsokrot helyez el a Lenin Mauzóleum előtt. E szép hagyo­mányt a két textilgyári ifjú pár is követte, mi meg néhányan el­kísértük őket. Akkor két napot töltöttünk a szovjet fővárosban, felejthetetlen élményekkel jöt­tünk haza. Megörökítettük a szel­lemi vetélkedőket, sportversenye­ket, a közös szilveszteri mulatsá­got, a bálákat. Minden képet be­ragasztunk a naplóba. ¥gy készültek Lenin szüle- tésnapjara 1972. októberé­ben a szmolenszki ifjúmunkások. A naplót — sajnos — nem lát­hatom. De szavaikra, lelkesedé­sükre még ma is pontosan em­lékszem. Tárnái László t Mint az esőt. úgy szórja a vizet az öntözőberendezés. A KGST úszó laboratóriumai

Next

/
Oldalképek
Tartalom